Új Szó, 1965. március (18. évfolyam, 59-89.szám)

1965-03-20 / 78. szám, szombat

Mint hamvaiból a főnixmadár A PRÁGAI VAR KÉPCSARNOKA FELÚJÍTÁSÁNAK MARGÓJÁRA HABEANT SUA FATA LIBELLI. ál- hanem Prágát ts egy osztrák provlnlították a régi rómaiak. A Prágai Vár cla vidéki városává akarja degradálképcsarnokának múltja azonban azt bizonyltja, hogy nemcsak a könyveknek ős embereknek, de a képeknek, szobroknak is megvan a maguk sorsa, végzete. És szinte hihetetlen, hogy a XVII. század második harmadától kezdve mennyi viszontagságon mentek ls ét a Hradčany műkincsei, sőt azt mondhatnók, csodával páros, hogy az ősrégi, a Rudolf császár alapította képcsarnok felmérhetetlen értékeinek legalább a mai töredéke megmaradt... A képcsarnokot eredetileg II. Habsburg Rudolf német császár és „Isten kegyelméből Cseh- és Magyarország királya" alapította. Ez a madridi udvarban nevelkedett Habsburg Ivadék, akinek uralkodása Magyarországon a rendi társadalom és királyi hatalom évszázados harcainak új fejezetét jelentette, aki főhercegi helytartóival Habsburg Ernővel és Mátyással az Illésházlak és a Bocskalak vesztére törve szelet vetve, olyan vihart aratott, amely végül ls lemondásra kényszerítette. Ám amíg uralmon volt és a székvárossá előléptetett Prágában élt, jóllehet uralkodói kötelessségel untatták és fárasztották, minden idejét a művészetnek, no meg a „titkos tudománynak" szentelte. Udvarában megtalálhatták Európa neves festőit, és korának olyan híres tudósait, mint Kepler vagy Tyho' de Brahe voltak. De ugyanakkor ténferegtek ott szélhámos asztrológusok, kéteshírü „aranycsináló" alkimisták ls. Képtáráról azonban Európa-szerte legendákat meséltek. II. Rudolf valóban nagy mecénása volt a hagyományos képzőművészetnek. A Prágai Vár képcsarnokának több mint nyolcszáz festménye és plasztikája között ott remekeltek Paffaello, Rubens, Cranach, Dürer, Holbein, Tlzlano, Veronese, Guldo Renl, valamint de Vries alkotásai, hogy csupán a legnevezetesebbet említsem. Érdekes azonban, hogy a Hradzsin különc lakója olyan hagyományellanes művészeteket is pártfogolt mint Arcimboldo volt az imaglnáris portrék festője, aki H. Bosch-sal együtt a XX. század szürrealistáinak lett a példaképe. Halála után viharfellegek gyülekeztek Európa egyik legnagyobb és legértékesebb gyűjteménye feledt. Már a lázadó protestáns cseh rendek is foglalkoztak azzal a gondolattal, hogy a képeket és szobrokat a nürnbergi kalmároknak zálogosítsák el, mivel pénzre volt szükségük, és a meztelen testek tömege sértette az ember lelkét..." S amit ők már nem tudtak megvalósítani, Rudolf utódai, Mátyás és III. Ferdinánd megkezdték a prágai képcsarnok kifosztását. Vagy ötven festményt potom áron elkótyavetéltek, hetvenhat képet pedig Bécsbe hurcoltak. Majd a Habsburg utódok vandalizmusát a svédek tetőzték be, akik közvetlen a westfállai békekötés előtt megszállták Prágát és Rudolf császár gyűjteményéből ötszázhetvenet elraboltak — Krisztina svéd királynő képtára számárai NEM TUDHATÓ, mi játszott szerepet, a bűntudat, vagypedig a Habsburgok új politikai koncepciójának egyik változata, tény azonban, hogy III. Ferdinánd, de főleg testvére Lipót Vilmos mindent elkövettek, hogy a prágai képcsarnok ismét régi fényében tündököljön. Ügynökeik sora és maga Lipót Vilmos ls bejárta Európát. Volt Olaszországban, Németalföldön, Görögországban és mindenütt vásárolt. Az angol polgári forradalom is kezére játszott. Cromwell protestáns puritán hívei ugyanis nemcsak a királyt és a királyságot gyűlölték, hanem a főúri palotában felhalmozott műkincseket is. Ezért az elűzött lordok gyűjteményeivel együtt a kivégzett I. Jakab király műkincseit ís kiárusították. Így aztán a Habsburgok e gyűjtemények remekeit olcsó pénzen felvásárolták, majd ezeket részben Prágában, részben pedig Lipót Vilmos magángyűjteményében helyezték el. Hogy milyen pompás volt abban az időben a prágai képcsarnok, arról két külföldi utazó, Charles Patln hírneves orvos (1673) és Ifj. Nicodem Tessin, a stockholmi királyi palota tervezője (1688) adott hírt leveleiben. Főleg az utóbbi Irt a gyűjtményről nagy elragadtatással, s Jónéhány képet, köztük F. Guldo Renl Nessusát becsülte Igen nagyra. A Habsburgok kegye azonban nem tartott sokáig. Már III. Károly császár megkezdte a Prágai Vár gyűjteményének újbóli fosztogatását. Áldatlan ténykedését Mária Terézia folytatta, aki kétszázezer arany forintért hajlandó lett volna a száz választófejedelemnek az egész gyűjteményt eladni. Ekkor már nyilvánvaló volt, hogy a Habsburgok kíméletlen centralizmusa nemcsak Budát és Pestet, ni. A bécsi udvarnak ezek a XVIII. századbeli törekvései II. József császár uralkodása alatt érték el tetőpontjukat. A kalaposklrály, tanácsadói javaslatára a Hradzslnt kaszárnyává akarta átalakíttatni és parancsot adott, hogy a Prágai Vár mindennemű gyűjteményét nyilvános árverésen adják el. Ez a felháborító és a Habsburg házat barbarizmusáért örökre elmarasztaló esemény 1782. május 13-án és 14-én zajlott le. Az árverésen többek közt Dürer A rózsafüzér ünnepe c. vászna egy forint 18 krajcárért, Holbein egy portréja 50 krajcárért, Pietr Brueghel két vászna 24 és 30 krajcárért lett elherdál, va. Az egész érverés összbevétele pedig 577 arany forintot és 35 krajcárt tett kl, arai már magában nevetséges és elképesztő volt, hiszen II. Rudolf annak idején egy-egy festményért több mint 10 000 dukátot fizetett... Jóllehet, a Hradzsin képcsarnokát már mindenki teljesen kifosztottnak tekintette, a bécsi Művészettörténeti Múzeum szakértői Prágából a XIX. század folyamán mégis további 312 festményt és szobrot tulajdonítottak el. Ügy, hogy aztán, 1918 után az új önálló csehszlovák állam, művészettörténészei, a régi leltári listák alapján, arra a következtetésre jutottak, hogy valóban minden elveszett. A Prágai Vár képcsarnokának különböző Nelahozeves és Opodnó váraiban levő depozltáriumait meg sem vizsgálták. És e felületességnek, hanyagságnak következtében Jó néhány világhírű festmény maradt elrejtve, várva feltámadásának ünnepét. E nemtörődömségnek is megvolt' azonban a jó oldala. A képek rejtve maradtak a hitleristák előtt, talán ezért ls nem kerültek Tintoretto, Renl, Tlzlano és mások alkotásai Göring marsall magénképtárába. A rejtett kincsek felfedezése, ha szabad így mondanom, a véletlen műve volt. tanulmányozás végett. így került el Jaromír Neumann Firenzébe, Velencébe, Rómába, Leningrádba, Moszkvába, Drezdába, Münchenbe, Bécsbe, Hágába és Londonba, Párizsba és Nápolyba, hogy ott helyszínen győződjék meg és egyben meggyőzzön ... Mindemellett pedig felhasználta a miiénél, amsterdami, bolognai, génuai, veronai, mantuai, callfornlal, cambrldgel, kassell, utrechtl, prlncetonl és budapesti (Pigler Sándor) szakemberek tanácsalt ls. Ügy vélem, hogy az alkotások valőTiziano (VeceiliJ: Fiatal no toalettje JAROMlR NEUMANN, neves cseh" művészettörténész, a Csehszlovák Tudományos Akadémia, Képzőművészeti Intézetének jelenlegi elnöke már fiatal kora óta a cseh barokk festészet egyik nagyságával Petr Brandllal foglalkozott. — Brandl művének tanulmányozása közben ötlött fel bennem a gondolat: hogyan ls lehetséges, hogy Petr Brandl, aki Csehországon kívül sehol sem járt, lépést tudott tartani az osztrák festészettel, és alkotásaiban nagyon gyakran a velencei festészet módszereit használta! Mesterétől, Christian Schrődertől mindezt nem leshette el, mivel ez a Schröder igen jelentéktelen festőcske volt. Igen, festőnek ugyan jelentéktelen, de ugyanakkor a Prágai Vár képtárának felügyelője volt. Így tehát nem Is kétséges, hogy a fiatal Brandl a hradzslni gyűjtemény kiváló mesterműveinek tanulmányozásával sajátította el a haladó európai festészet legújabb vívmányait! A MEGTALÁLT FESTMÉNYEK között Paolo Veronese, Jacopo Tintoretto, Guido Renl, Tlziano Vecelli, Jacopo, Francesco és Leandro Bassano, valamint Palma Giovane, P. P. Rubens és G. A. Pordenone meg mások halhatatlan müveit fedezték fel. Igen ám, csakhogy ezek közül számos alkotás, legalábbis a régi leltári listák szerint vagy elpusztult, vagypedig más világváros képtárába került. Tehát Itt nemcsak a megrongált képek restaurálásáról, hanem elsősorban azok valódiságának, eredetiségének bebizonyításáról volt szó. Hiszen nyomban, alighogy lapjaink a remekművek felfedezéséről hírt adtak, külföldön máris megindult a rágalmak lavinája, a csehek Rubenset, Renit, Tintorettot, Tizianot hamisítottak. Jaromír Neumann és munkatársai hosszú éveken át tartó munkával azonban bebizonyították, hogy a megtalált vásznat valóban a világhírű kiválóságok eredeti alkotásai. Elsősorban a festmények röntgen felvételeivel Európa legnagyobb képtárait kellett felkeresni, összehasonlítás és diságának bebizonyítást módszere sem érdektelen s ezért megpróbálom ezt a tudományos folyamatot a képtér két kiváló alkotásán röviden bemutatni. Az egyik alkotás, amelynek hitelességét Nyugaton kétségbe vonták, Guldo Renl, Nessus és Delaneira című lestménye volt. A szakértők, a képnek, amely a Delaneirát — Héraklész feleségét — elrabló Nessus Kentaur álnokságát mutatja be, párizsi, a Louvreban levő pendantját tartották az eredetinek, a prágai vásznat pedig csupán képiának. A RÖNTGENFELVÉTELEK bizonyítéka, a színek és fények összehasonlítása mellett azonban Neumannék f kezében egy olyan perdöntő tanúvallomás is volt, mint a cikk elején már említett svéd Tessin levele, aki nagyon Is jól ismerve a Louvre kincsét, elismert szakértőként kijelentette, hogy a prágai Reni-kép nemcsak kompozícióinál fogva értékesebb a párizsinál, hanem drámai felfogásával ls. Míg a Louvre tulajdonát képező Renl festményen Nessus még gaztettének örül, a prágai vásznon arckifejezése a halál közelségéről beszél. Itt ugyanis már elérte őt Héraklész nyila, és a Kentaur tudja, hogy sebe halálos. És a konzíliumok hosszú során végülis a franciák maguk Ismerték el a prágai Guido Reni kép valódiságát, értékét. Ám sokkal nehezebb feladatot Jelentett a Rubens-kép, Az ollmposzi istenek gyülekezete című festmény eredetiségének bebizonyítása. Itt Jaromír Neumannt olaszországi tanulmányai segítették! És ebben az esetben az elfogulatlan olasz művészettörténészek ls közreműködtek. Rubens stílusának analízisével sikerült közös erővel bebizonyítani, hogy Az ollmposzi istenek Rubens olaszországi tartózkodásának Idejéből származó alkotás! A kép asszony alakjai egytől-egyig Rubens olasz időszakában festett nőkre emlékeztetnek. Vénus ovális arca, kifejezéstelen apró szája, szőke haja pedig erősen hasonlít a római Borghese galéria tulajdonában levő Slrbatétel című festmény Mária Magdolnájára. A kép előterében, vagyis a kép balsarkában fekvő istennő, csak úgy mint a nagyfestők más vásznain, Itt is Rubens olaszországi napjait idézi. Ez a fekvő női alak különben is Michelangelo „Éj" szobrának feledhetetlen emléke. S Rubens mellett tanúskodott az emberi kezek tipikus rubensl deformációja ls, amely oly jellemző a nagy művész fiatalkorú alkotásaira. HATVANNÉGY ALKONYÁN aztán hosszú évtizedek után, mint hamvaiból feltámadt mesebeli főnix madár, ébredtek újjá az elpusztultnak vélt világhírű műalkotások. A Prágai Vár romantikus Szarvasárkának mélységei felett újra megnyílt Képcsarnoka termeiben teljes pompájukban léptek a nagyközönség színe elé, hirdetve a szocialista rendszer művészetet Istápoló humanista művelődés-politikáját, BAISI IMRE 1 JEVGENYIJ VINOKUROV: A szó Ha fizikusok mint atommagot hasítanának szét bármely fogalmat, úgy tűnnék, hogy a világ már halott a Föld a pokol lángjától kihamvadt! Szétfolyna minden: „meleg", „lét", „halál". Nekünk se jó, se rossz már nem teremne, s látnánk: a Földre Romlás gyásza száll a szétrobbantott szó alá temetve. FRANYÓ ZOLTÁN fordítása MAKSZIM RILSZKIJ: Mennyi, mennyi emlék... Mennyi emlék, mennyi forró emlék! Felüdítő, gyantás fenyőillat, felhőn, napon madárszárnyak rajza, szekérzörgés, város messze képe, hát a halvány rózsaszínű est... I Szellő faggyal tócsát üvegez be, ág-bog közén a Hold leskelődik, nő az árny és vele nő a remény, tölgyes görcsös gyökerei között zizeg a még tavaly hullott levél. Ilyen est csak egyetlen egy lehet, egyetlen az ember életében. Elnémult szív édes sejtelemtől, amely üdvnek nevezhető már - csak egyszer tud ily gerjedésbe jönni. Gyermek hangja zeng fel, olyan tisztán, mint csak ritkán, tavasz-hajnalon, erdő alján szinte csendül a csend, könnyű lábad könnyű lépte nyomán csilingel a hártyafinom jég. Együtt mentünk a kis vendéglőbe, ablakában muskátli piroslott, függöny előtt Ízletes hal tálon, poharakban csempészpálinka.;: - mindez örök emlék szívem mélyén. Tisztességes neje voltál másnak, s te bűnösnek tudtad magadat, egyszerű s oly kedves szavaidban lopva adott, titkos csókjaidban tiszta, gyantás fenyőillat volt. SÍPOS GYÖZÖ fordítása' JÁN SMREK: Bőkezű lesz az új tavasz Bőkezű lesz aj új tavasz, kire ráfújt, már vázát keres. Feltámadsz szívem holtodból: ifjú vagyok, bár hajam deres. Szép virágok, ha kinyíltok, felöltöztetlek ruhátokba, Láthatatlanul élek majd, palástba rejt a liget bokra. Flóra és Fauna, legzsengébb s legszebb múzsáim, pihenjetek! Míg kimegyek az erdőbe, s felharsan füttyöm mellettetek. Bőkezű lesz az új tavasz: ózon leng mára mezőn, parton. Lóháton jön majd s megcsókol, ha meglátja a fák közt arcom. Fordította VERES JÁNOS MONOSZLÓY M. DEZSŐ: Fagy, majd ha fagy Fagy, majd ha fagy ... Ily független tőlem még e tétel. Miért kívánom hát, hogy akaratom egyenlőségjelével kapcsolódjon hozzám Természet, Tér, Idő? Már gyermekkorom óta tart e harc. Mikor először megbotlottam, azt hittem elestem pedig csak erőmet mértem össze a kővel. ö volt az erősebb. Buktató Térrel, koptató Idővel azóta állok harcban szüntelen. ö az ellenségem, csak ő van ellenem, A másik ember társam. Ha megmar akkor is, Szegény nem érti még, hogy egymást legyűrni nem elég, a természetet kell legyőznie. 1985. mfircins 20. * (Jj SZÖ 9