Új Szó, 1965. március (18. évfolyam, 59-89.szám)

1965-03-19 / 77. szám, péntek

KELETSZLOVAKIA ľS IPARI ORSZÁGRÉSSZÉ VALIK Percenkén

t új telefonkészülék Stropkovon, ebben a sáros megyei városban egy évtizeddel ezelőtt még nyoma sem volt a Teslának. Ma e kelet-szlovákiai város nevét és készítményeit messze külföldön ismerik. A Tesla 1957-ben épült a CSKP határozata alapján, egyidőben a bardejovi cipőgyárral, a svidníki ruhagyárral és a medzilaborcei Transportával. A környék nagyarányú iparosítási terve meghozta a várt eredményt: az „isten háta mögötti" városok készítményei rövid idő alatt szerte a világba eljutottak. A stropkovi munkásokat és technikusokat azonban nem elégítette ki az első elismerés, ösztönözték őket a további tervek, elképzelések. Még jobbat, célszerűbbet, szebbet, akartak termelni. 1964 decemberében megszületett a T 65 S típusú új telefonkészülék. Prototípusát szakembereink jóváhagyták és rövidesen megkezdték sorozatgyártását. A T 65 S — A KORSZERŰ TELEFONKÉSZÜLÉK Nemrégiben végezték el az utolsó minőség- és élettartam-ellenőrző próbákat. A fejlesztési osztály pedig közölte az eredményt: a T 65 S készülék alkalmas a kivitelre. Műszaki kivitelezése minden tekintetben megfelelő. Nem árthat neki se hőség, se fagy, se pára, se por. — Testvérvállalatainkkal együttműködésben megkezdtük a T 65 S telefonkészülék gyártását. Gyárunk történetében most szállítunk először külföldre számottevő tételt — mondja Lachvač József mérnök, a stropkovi Tesla igazgatóhelyettese. •ük Kezdődik az autostop Március 21-én, az első tavaszi napon ismét megkezdődik a szervezett autóstop-akció — jelentették be a CSISZ Központi Bizottságának felelős dolgozói a tegnap délelőtt tartott sajtótájékoztatón. A részvétel sokkal egyszerűbb, mint tavaly. Az autóstopigazolványt, tekintet nélkül a lakhelyre, bármelyik posta kiadja, ha az érdeklődő felmutatja a CSISZ alapszervezetének, vagy a Csehszlovák Testnevelési Szövetség turistaszakosztályának ajánlását. A részvételi díj változatlanul 40 korona, amely egyúttal élet- és balesetbiztosítás is és 3000 km utazásra jogosít. Újdonság, hogy az autóstop igazolványa Lengyelországban is érvényes és fordítva. Ha fiatal turistáinknak lengyelországi útjuk alatt esetleg elfogynának szelvényeik, 65 zlotyért lengyel autóstopigazolványt válthatnak ki. Tavaly 22 000 fiatal kapcsolódott be az autóstop akcióba, idén 40 000 Igazolvány vár gazdára és ha ez kevésnek bizonyulna, a CSISZ nem zárkózik el további Igazolványok kiadásától sem. -va Anna Bartko<vido>vá és Margita Pališínová kipróbálják az új készülékeket. (R. Berenhaut felvétele) Kissé irigykedve nézegetem az ízléses, új formájú zöld, kék, halványsárga, pasztellszínű telefonkészülékeket. Kísérőm, Lachvač mérnök pedig mintha gondolataimban olvasna, mosolyogva megjegyzi: — Egy ideig még türelemmel kell lennie, a T 65 S telefonkészülék ez évben 99 százalékra exportra készül, belföldre csak elenyésző mennyiségben kerül, magánszemélyek még nem kapnak belőle. A KOVO külkereskedelmi vállalat közvetítésével rövidesen 150 000 darabot szállítunk a Szovjetunióba, A szovjet szakembereknek igen megtetszett a készülék modern formája,-színe, meggyőződtek jó minőségéről, s arról, hogy a kagylózörejeket egy különleges szigetelőbetéttel kiküszöböltük. — A „hagyományos" fekete telefonzsinórt újfajta, spirálszerű zsinórral cseréltük fel. Ez lényegesen rövidebb, tartósabb, elasztikusabb, mindamellett ízléses, s olyan színű, mint a készülék. Veiké Meziŕičíben a Kablo-gyár gyártja őket. EGYMILLIÓ TÁRCSÁZÁS SEM HAGY NYOMOT — Úgy gondolom, fölösleges hangoztatnom, hogy minden új exportfeladat további problémákat vet fel. Hiszen nem férhet hozzá semmi kétség: ma már csakis világszínvonalú termékkel állhatjuk meg helyünket a világpiacon. Bátran kijelenthetem: a T 65 S telefonkészülék vetekszik a legjobb külföldi gyártmányokkal. A minőségi próba többek között azt is kimutatta, hogy módosított számtárcsája egymilliónál többszöri tárcsázásnál sem megy tönkre. Mindamellett szebb is, jobban „alkalmazkodik a modern lakáshoz, mint az eddig gyártott szabványkészülékek. Mikor kerül a belföldi piacra? — Gyárunkban szinte percenként szerelnek össze egy-egy új készüléket. Jelenleg alkalmazottaink több mint 50 százaléka exportmegrendelésen dolgozik. Az értékesebb nyersanyagokat, például a polieszterént — külföldről hozatjuk. Ezért fontos érdekünk: a külföldi szállítmányok pontos elkészítésével a további kereskedelmi kapcsolatok elmélyítése. Éppen a napokban küldtek mintadarabokat Dél-Amerikába, valószínűleg nemsokára Pariiguayt is rendelőink közé sorolhatjuk. „TESLA" VÉDJEGGYEL ÖCEÁNJÁRÖ HAJOKON ÉS A FÜLD ALATT rAz üzem többi gyártmányainak ís jó hírük van. Hajótelefonjait óceánjáró hajókon is előszeretettel használják. Ezeket már 1961-ben kezdték gyártani. Azóta korszerűsítették, módosították őket. A legtöbb a komáromi és mélníki hajógyárba kerül, de sokat vásárolt már Kuba is. Megbízhatóan működnek, ütésállók, nem árt nekik a nedvesség, sem a hirtelen időjárás-változás. Mínusz 30 és plusz 45 fokos hőmérsékleten egyaránt működnek. Hasonló a helyzet a bánya-telefonkészülékekkel is. Egy évekkel ezelőtti gyártmány 40 kilót nyomott, a legújabb súlya itiár csak 7 kiló. Jól reprezentálják a csehszlovák ipart a tengerentúlon ls. Indonéziában, Indiában, Kubában meg vannak elégedve a stropkovi Tesla árujával. ELŐTÉRBEN A GAZDASÁGOSSÁG A gyár dolgozói számára nem közömbös, hogyan érték el az eddigi eredményeket és miként biztosítják a további fejlődést. Bizonyítékul szolgálhat erre a gyár pártszervezetének évzáró gyűlésé, amelyen nagyon sok szó esett a termelés gazdaságosságának növeléséről s az irányítás új rendszerének megvalósításáról. Ezzel kapcsolatban konkrét határozatot hoztak, melynek egyik fontos kitétele: az üzemben gazdasági csoport létesül. Ez minden gyártmány minőségét, termelési költségét alapos elemzés alá veszi. Kétségtelen, hogy ezek az intézkedések kedvezően befolyásolják a stropkovi Teslában az irányítás új elvének gyakorlati megvalósítását. TÄNZER IVAN a technika SE BOl ÚJ MÓDSZEREK az egyetemi oktatásban A főiskolák, főleg a műszaki egyetemek egyik problémája, hogyan lehetne nagylétszámú hallgatócsoportokat a legmodernebb oktatóeszközök igénybevételével úgy tanítani, hogy ne szűnjön meg a tanár és a hallgató között a nélkülözhetetlen közvetlen kapcsolat. Érdekesen segítette elő e módszertani megoldást az amerikai Miami egyetem, mely új épületében az audio-vizuális berendezések egész sorát vezettette be. Az épület nyolcszögű. Közepén van elhelyezve az egyetem film- és tv-központja. E központot tizenkét háromszög alakú előadóterem veszi körül. Ezek belső csúcsaiban van minden teremben a tv nagy képernyője, mely helyben! filmvetítésekre is alkalmas. Az oktató a tv-stúdióban tartja előadását a kamera előtt, és a megfelelő képet a központból akármelyik te-< rembe továbbíthatják. A filmeket televízió útján közvetítik a központból a tantermekbe. Az oktató külön-külön is foglalkozhat egyes csoportokkal. Ilyenkor a tanteremben tartja meg az előadást, s onnan nyomógombokkal ad utasítást a központba a filmek egyes részletel vagy esetleg állóképek (komplikáltabb rajzok stb.) közvetítésére, hangfelvételek lejátszására. A tv-képernyője mellett megtaláljuk a hagyományos táblát is. Ezeken az amerikai oktatók újabban foszforeszkáló kréták használatával kísérleteznek, mivel a tv-vetítés alatt rendszerint sötét a terem. A tantermekben minden ülőhelyhez külön íróasztalka tartozik. Onnan a hallgató — ugyancsak nyomógombos rendszer segítségével — érintkezésbe léphet a tv-stúdióban ülő tanárral. Kérdéseket tehet fel, s az előadás után igénybe veheti a központi oktatógépek segítségét, melyeken elismételtetheti magának az előadások részleteit. A körülbelül egymillió dolláros beruházással épült miami új kollégiumban egyszerre 2260 hallgató számára van liely. •—ach—

< „Atonť'-autosztráda és vasút tervezete Amerikai mérnökök elgondolásai szerint atom-aut'sztrádát és vasutat kell építeni a dél-kaliforniai Needles és Barstow városok között. Erre a gondolatra nyilván az vezette őket, hogy ugyancsak az Egyesült Államokban tengeri csatornát terveznek, amely az Atlanti-óceánt a Csendesóceánnal kötné össze. Ez a terv azon az elgondoláson alapszik, hogy az amerikaiak mellőzhessék a Panamacsatornát. Az atom-autósztráda- és vasút építkezését javasló mérnökök véleménye szerint nem kell a nagyon tag'alt, hegyes-völgyes terepen hagyományos módon, tehát drágán alagutakat és völgyhidakat építeni, hanem atomenergiát kell e célra felhasználni. így az építkezés állítólag 40 százalékkal olcsóbb lenne a hagyomáKibernetikus zeneszerző Rudolf Zarlpov szovjet tudományos dolgozó véleménye szerint a legújabb kibernetikus gépek „zeneszerzők" is lehetnek. A 35 éves matematikus és gordonkaművész előbb említett feltételezését figyelemreméltó sikerrel támasztotta alá. Egy Ural-1 típusú kibernetikus gépet ugyanis „megtanított" egyszerű dallamok komponálására. Zaripov több dallamot felbontott, a hangjegyeket számjegyekkel helyettesítette és így „Ismertette" a kibernetikus géppel, amely nyolc, illetve tizenhat ütemű „uráli dalok" szerzője lett. nyos építkezésnél. Egyetlen atommegatonna ugyanis 1 kilométer átmérőjű és több mint 200 méter mély kráter „létesítését" teszi lehetővé. Ha a robbantó atomtölteteket egymásmellé helyeznék, majd egyszerre robbantanák fel, úgy az említett mélyítés! teljesítmény 25 százalékkal lenne nagyobb. Az említett tengerszoros építésével kapcsolatban azt javasolják a mérnönök, hogy 325 föld alatti atomrobbantással kell a tervbe vett 94 kilométer hosszú és 300 méter széles csatornát kimélyíténi. Kereskedelmi televízió Svájcban Svájcban ez év február 1-től kereskedelmi televízió működik. Dohányárun, szeszes italokon és kábítószereken kívül bármilyen árut ajánlhat megvételre. Az említett három árucikkre ugyanis külön kormányrendelet vonatkozik. A svájci reklámhirdetéseket hathatósan egészíti ki a vevőközönség megnyerésének e vonzó módja. A vásárlóképes vevők befolyásolását az állami szervek által irányított „Swiss Radio and TV" ellenőrzi. Az eddigi feltételezések szerint a svájci kereskedelmi televízió már ez idén 12 700 000 frankkal és 196Bban több mint 20 millió frankkal növeli a Swiss Radio and TV jövedelmét. Ez a társaság eddig főleg az előfizetési díjakból tartotta fenn magát. A svájci televízió 500 ezer előfizetőjének mindegyike évente 84 frankot fizet. V. R. — A. A mezőgazdasági termelés intenzitásának problémái Szlovákiában Nem titok, hngy Szlovákia mezőgazdasági termelése messze elmarad a cseh országrészek, s még inkább a fejlett mezőgazdasággal rendelkező országok termelésének színvonalától. Ostorozzuk is érte széltébenhosszában a szlovákiai mezőgazdasági üzemeket, nem kevésbé a még egyénileg gazdálkodó földműveseket. Esetenként talán jogosnak is tűnik, ha szapulják a mezőgazdasági dolgozókat, hiszen szakemberek százai naponként magyarázzák, hogy a mezőgazdasági termelés tartalékai távolról sincsenek kellőképpen kihasználva. S ha azt is tudjuk, hogy élelmiszerszükségletünket bizonyos nagy tartalékainak ellenére is behozatallal fedezzük, érthetővé válik a többtermelést sürgető türelmetlenség Szlovákia mezőgazdaságával szemben. Különösen akkor, ha az igényeket azokkal > több milliárdos beruházásokkal is alátámasztjuk, melyeket a statisztikai adatokból jól ismernek az olvasók. Persze mindez csak egyik oldala az éremnek, még akkor is, ha megcáfolhatatlanul igaz. SOVÁNY ÖRÖKSÉG Emberi szokás, hogy általában szívesebben beszélünk a fogyatékosságokról, főképp akkor, ha azokért nem magunkat érezzük felelősnek. Valahogy Így van ez a mezőgazdasággal is. Nagyobb részben csak azt látjuk, hogy a paraszt nem termel annyit, amennyit elvárunk tőle, s közben a termelés alacsony színvonalával öszszefüggő objektív tényezőket és az Megkétszereződött az árutermelés • Hová tűnt el 3 év alatt 18 ezer hektár szántóföld? • Több mint 30 százalékkal a cseh országrészek mögött • Miért csak 17 százalék? • Talajjavítások, szakosítás, intenzitás • A hegyvidéki és a hegyaljai körzetek se maradjanak kihasználatlanul eredményeket figyelmen kívül hagyjuk. Pedig ezek nélkül aligha alkothatunk reális képet Szlovákia mezőgazdaságáról. Igen, jó néhány tényező bizonyítja, hogy a mezőgazdasági dolgozókat ért vádak — a mezőgazdasági termelés alacsony színvonalával kapcsolatban — nem mindig, illetve gyakran nem jogosak. Mert nézzünk csak néhány adatot az érem másik oldaláról. Szlovákia mezőgazdasági termelése a múltban lényegesen alacsonyabb színvonalú volt, mint Közép-Európa más területein. Az első világháború után lényegében csak a dél-szlovákiai részen javult valamit a helyzet, de a termelés intenzitása még akkor is messze elmaradt a cseh országrészek termelésének színvonala mögött. A cseh országrészekben például 1937-ben átlag 21 mázsa búza termett hektáronként, Szlovákiában akkor alig 14 mázsa az öt évi átlag. Hasonló volt a helyzet a többi növénykultúránál is. Vagy nézzük az állattenyésztést. Ugyancsak 1937-ben a cseh országrészekben 100 hektár mezőgazdasági terUleten 70,4 szarvasmarhát és 44,4 sertést tartottak. Szlovákiában pedig 38,9, illetve 25,3 darabot. Az egy állandó dolgozóra eső mezőgazdasági termelés a cseh országrészekben 56 százalékkal volt nagyobb, mint Szloból azt sem hagyhatjuk ki, hogy 1937-hez viszonyítva a mezőgazdasági termelés csökkenését legnagyobb mértében a második világháború befolyásolta, de a mezőgazdaság szocialista átszervezésének időszaka is hatással volt rá. Ennek ellenére Szlovákiában a mezőgazdasági termelés gyors ütemben fejlődött és főképp a termelés intenzitásának növekedésében mutathatunk ki kiváló eredményeket, A SIKEREKRŐL' KEVESET vákiában. Csak úgy mellesleg, a mezőgazdaságban dolgozók évi jövedelme 133 százalékkal emelkedett a szlovákiai átlag fölé. Tehát a cseh országrészekben a mezőgazdasági termelés sokkal intenzívebb volt, mint Szlovákiában. LfiNYEGES VÁLTOZÁSOK A felsorolt adatokból kommentár nélkül is világosan láthatjuk, hogy Szlovákia mezőgazdasága nem valami gazdag örökséget birtokolt a múlttól. S a mezőgazdaság szocialista átszervezésének Időszakában ezt a sovány örökséget még súlyosbította az a körülmény, hogy a mezőgazdaságban dolgozók száma rohamosan csökken. Gyorsabban, mint ahogyan a mezőgazdaság gépesítése fokozódott. 1936-ban például Szlovákiában még egymillió 65 ezer mezőgazdasági dolgozót tartottak nyilván, jelenleg az akkori létszámnak alig 40 százaléka dolgozik a mezőgazdaságban. És tegyük hozzá azt is, hogy ezeknek több mint 25 százaléka már elérte a nyugdíj-korhatárt. Egy másik adat: 1948-ban Szlovákiában az összes dolgozóknak 60,2 százaléka a mezőgazdaságban dolgozott, s 1964-ben már alig 28 százalékra csökkent a számuk. A lényeges változások felcarolásáBESZÉLÜNK Örömmel állapíthatjuk uieg, hogy a sovány örökség, és a termelés csökkenését befolyásoló tényező ellenére Szlovákiában az utóbbi 28 évben sokkai gyorsabban növekedett a mezőgazdasági termelés, mint bármikor azelőtt. Ha az 1936-os eredményeket 100 százaléknak vesszük, akkor először azt kell hangsúlyoznunk, hogy például 1946-ban főképp az állattenyésztési termelés jóval alacsonyabb volt a háború előttinél. 1I4S ben már 1IM,2 százalékot mutat az index, a máit évben pedig megkfizelitőleg 130 százalékot. Itt persze nagyon eltérő az eredmény a növénytermesztés és a z állattenyésztés között. Az előbbi alig másfél százalékkal növekedett, az utóbbi csaknem 70 százalékkal. Tévedés ne essék, Szlovákiáról és nem az országos átlagról van szó. Országos átlagban még alig a háború előtti szinten állunk, a cseh országrészekben tehát az 1936-os színvonalnak ínég csak a 85%-át érte el a teljes mezőgazdasági termelés. Még szembeötlőbb az eredmény, ha az árutermelést vizsgáljuk. Itt 1948ban országos átlagban a mezőgazdaság még csak 67,3 százalékát adta piacra az 1936. évi mezőgazdasági árumennyiségnek, Szlovákiában annyival Jobb a helyzet, hogy ott 78,3 százalékos az eredmény. Egy évvel később, a mezőgazdaságra egyébként is kedvező évben már jelentkezik az akkori gépállomások, gépszövetkezetek segítségének hatása. Ugrásszerűen javul a helyzet, legalábbis Szlovákiában. 1949-ben a mezőgazdasági árutermelés 1936-hoz viszonyítva már 106,4 százalék. Érdekes megjegyezni, hogy ebben az évben az árutermelésben még a növénytermesztés javára billen a mérleg. Az átlagos 106,4 szái zalékből 115,8 százalék a növényter-* mesztés részaránya, az állattenyésztésé pedig 96 százalék. Nem szándékom az egyes évek termelési és árutermelési eredményeit elemezni, ám 1955-néI érdemes megállni. Ebben az évben a teljes terme, lés országos viszonylatban még mindig csak 93,5 százaléka a háború előttinek, de megfigyelhetjük, hogy közben Szlovákia mezőgazdasági termelése rohamosan fejlődik. Ez egyrészt eléggé természetes abból a szempontból, hogy itt a mezőgazdasági termelés fejlesztésének sokkal több volt a tartaléka, mint a lényegesen fejlettebb cseh országrészekben, másrészt ör-< vendetes, hogy Szlovákia mezőgazdasága egyre nagyobb részben járul hozzá az ország lakosságának ellái tásához. Ennek nagy a jelentősége, JELENTŐSEN JAVUL SZLOVÁKIA MERLEGE Mielőtt következtetéseket vonnánk le a kialakult helyzetből, nézzük meg előbb a számokat. Említettem, hogy 1955-ben a teljes termelés országos méretben mindössze 93,5 százaléka volt az 1936. évi termelésnek. Ám ez a 93,5 százalék erősen Szlovákia javára írható. A cseh országrészek (többé-kevésbé a határvidékek elhanyagoltsága miatt) az 1938-os menyi nyiségaek csupán 85 százalékát ter* <•» SZÖ 2 A 1965. március 524.