Új Szó, 1965. március (18. évfolyam, 59-89.szám)
1965-03-18 / 76. szám, csütörtök
Munkamegosztás, következetesség, felelősség EGY JÁRÁSI PÁRTBIZOTTSÁG MUNKASTÍLUSÁRÓL 'A népgazdaságirányítás új elveinek gyakorlati érvényesítésében fontos szerepe van a pártszervezeteknek. Ma már tudjuk, hogy az előttünk álló feladatok teljesítése új, hatásosabb munkamódszerek bevezetését, a pártmunka lenini elveinek sokkal következetesebb érvényesítését Igényli. Más szóval: a pártszerveknek többet kell foglalkozniuk koncepciós kérdésekkel. Munkamegosztást kell létrehozniuk maguk, a vezető gazdasági dolgozók és az FSZM szervezetei között. Lényegesen magasabb színvonalra kell emelni az eszmei-politikai nevelőmunkát, fokozni kell a tömegekre gyakorolt befolyást. Biztosítaniuk kell a gazdasági és nevelési feladatok egybekapcsolását, fejleszteni kell a politikai-gazdasági szervező munkát. A pártmunka világos lenini elveinek érvényesítése azonban nem akadálymentes. Ahhoz, hogy megváltozzanak a munkamódszerek, nem elegendő csak a jó szándék. Ugyanis nemcsak újdonságok bevezetéséről van szó, hanem az idejétmúlt régi beidegződött munkamódszer „levetkőzéséről" is. AZ ELSŰ TAPASZTALATOK Sok helyütt már a tavalyi járási konferenciák utón felmerült a kérdés, hogyan hangolhatnák össze a járási pátszervek és -szervezetek munkamódszerelt az új feltételekkel és szükségletekkel a mai problémák és feladatok megoldása érdekében. Erre törekedett a košicei járási pártbizottság is. Elsősorban fokozni akarták a vezető gazdasági dolgozók és a pártfunkcionáriusok felelősségérzetét és kezdeményező képességét Meg akarták szüntetni azt a gyakorlatot, tiogy a pártszervek helyettesítsék a gazdasági vezetőket, mivel az nemcsak csökkenti a vezetők kezdeményező készségét, hanem formalizmushoz ls vezet. Tavalyelőtt például a járás nem teljesítette a tejeladás tervét. A járási pártbizottság titkára vállalta az ügy rendezését. 0 készítette elő az anyagot az elnökség tanácskozása számára, ő javasolt Intézkedéseket. A felelős gazdasági dolgozók pedig a pártszerv mögé bújtak. Hasonlóképpen történt más ügyek rendezésekor ís. Természetesen az illetékes gazdasági'vezetők elégedettek voltak, hiszen a hibákért nem kellett a „hátukat tartaniuk". Sőt nem is kellett törniük a fejüket a tervteljesítésen. Az említetteken kívül ez a módszer káros volt azért is, mert lebecsülték a szakemberek véleményét, vagy a probléma gyors megoldása érdekében gyakran elhamarkodott következtetéseket vontak le. Egyik jelentés és gyűlés követte a másikat, de az ellenőrzésre nem maradt Idő. Abból kiindulva, hogy a gazdasági vezetők felelősségtudatát növelje, kezdeményező készségét fokozza, a járási pártbizottság meghagyta: minden vezető teljes felelősséggel tartozik a gondjaira bízott termelési egységért, senki se gondolkozzék helyette, saját magának kell megtalálnia az Irányítás helyes útját, áttekintést kell nyernie a helyzetről, felelős az Illetékes szervekkel szemben, és módjában áll Intézkedéseket foganatosítani vagy javasolni. A pártbizottság pedig többnyire csupán elvi jelentőségű koncepciós kérdésekkel foglalkozik. Ez a munkamegosztás a pártszerv dolgozói és a gazdasági vezetők számára lehetővé tette, hogy rendet teremtsenek a fölösleges jelentésküldözgetések terén, és hogy az elnökség ülésein behatóbban foglalkozzanak elvi jelentőségű kérdésekkel. így több Idő jut az Intézkedések végrehajtásának ellenőrzésére, s a tanácskozások előkészítéséire ls. JOBB EREDMÉNYEK A gazdasági dolgozók felelősségének fokozása terén már tavaly elkönyvelhették az első sikereket. Az SZLKP járási bizottságának becsületkönyvébe minden csütörtökön bejegyzik a járás legiobb vállalatait és üzemelt. A bejegyzés széles körű aktíva ülésén történik, amikor azt is ismertetik, hogy az illető vállalat hogyan érte el szép ereményeit. Az a körülmény, hogy a vezető dolgozók teljes mértékben felelnek a gondjaikra bízott termelőegységért, arra késztette őket, hogy beosztottjaikkal, a szakemberekkel is tanácskozzanak, s az eddiginél jobban oldják meg feladatalkat. Az elmúlt évekhez viszonyítva így sokkal jobb eredményeket értek el például az épltővállalatban a minőség javítása terén, és nagyobb felelősségtudattal végzik munkájukat a JNB vezető dolgozói a szolgáltatások és a beruházási építkezések szakaszán ls. Legszembetűnőbbek a változások a szocialista munkaverseny fejlődésében. Tavalyig tulajdonképpen senki sem volt felelős a versenyért. Más lett a helyzet, amikor a verseny Irányítását a lárásl szakszervezeti tanács vette kézbe. A következetes szervezés és Irányítás révén kiváló eredményeket értek el például a takarékossági mozgalom keretében. A járásban feltételezett 23 millió helyett 40 millió koronát takarítottak meg az árutermelésben. A mezőgazdasági termelésben a tavalyi gyenge terméshozamok ellenére ls teljesítették a gabonafelvásárlás tervét, és december 26-lg eleget tettek egész évi tejeladási kötelezettségeiknek is. HIBA IS AKAD Minden azért mégsem ment ügy, mint a „karikacsapás". A takarmányalap biztosításáról szóló kimutatások, jelentések elemzését például egyes gazdasági vezetők és pártfunkcionáriusok nyűgnek tartották. Elfelejtették, hogy a problémák megoldásának nyitja, a lenini munkamódszerek lényege elsősorban éppen munkakörük beható ismeretében rejlik. Nem tartották szem előtt, hogy éppen a jelenségek elemzése a vezető dolgozók munkájának egyik legfontosabb feltétele. Enélkül nem lehet helyes intézkedéseket foganatosítani. A košicei járási pártbizottság eddigi tapasztalatai igazolják, hogy a januári határozatok megvalósítása a pártmunkában nem lesz könnyű. A pártszerveknek és -szervezeteknek még sok problémát kell megoldaniuk ahhoz, hogy népgazdaságunk tervszerű irányításának új elveit és ezzel párhuzamosan a pártmunka új módszereit sikeresen érvényesíthessék a mindennapi életben. MICHAL HAVRAN Lukáč jankovie (képünkön), a pezinoki erdőgazdaság cajlai erdészete 18 tagú komplexcsoportjának vezetője, a környék legjobb favágója. A csoport tavaly 642 köbméter fát ter melt ki terven felül. (CTK felvétele) m in / Gxfota néne f/opog az eső. Hol ^ lanyhán, hol szílajul záporoz. Az ablaktörlő sebesen csapkodja szét a parányi patakokká duzzadó cseppeket, de nem győzi... Alig látjuk az utat. A reflektorok máskor messze lövellő ezüstös fénynyalábja a sugarakban zúduló eső vakító falába ütközik. Néha a szél is ráhajráz, milliónyi vízcseppet táncoltat az üvegen, s Tibor Ilyenkor önkénytelenül rátapos a fékpedálra. — Átkozott idő! — szitkozódik a gépkocsivezető félhangosan. Hazafelé tartunk, sietünk. Este nyolc óra már elmúlt, a napidíjat úgyis megkapja az egész napra. Az eső azonban csak zuhog. A széles betonon már tócsákban áll a víz. Arra gondolok, milyen istenverés lehet kint, a jeges esőben. S egyszer hirtelen ... — Vigyázz! Balra! Állj meg! Hajlott hátú öregaszszony áll az úton, türelmetlenül megálljt integet. Majdnem elgázoltuk. Tibor káromkodik: — Még ez is ...! Bosszankodva pislogunk: jön-e vagy mit akar? Jött. Meglepő jártassággal rántja jel az ajtót, és jürgén beszáll. Hosszú, ráncos szoknyájáról, orrára húzott, fekete nagykendőjéről csurog a víz. Tibor elfordul, mérgesen túrázza a kocsit. A néne rekedt, sipító hangon hálálkodik: — faj leikecskéim, az isten áldja meg magukatI Egy órája ücsörgök itt! Fortyog bennünk a düh. Hogy az ilyen öregasszony sem nyugodhat a vackában! Ilyenkor! Ebben az ítéletidőben! De hová megy, és miért? Valóban, hová igyekszik? Mi késztette utazásra éppen most? Biztosan sürgős az útja, lánya vagy unokája halt meg. Ťalán a férje kórházban!... — Hova utazik a néni ebben a viharban? Izeg-mozog az ülésen, aztán meghökkenve, mint aki most ébred rá, hova került, kérdéssel felel: — Hát nem Pozsonyba mennek? — De igen. — Akkor jó. Ezen az úton minden autó Pozsonyba megy, azért nem is kérdeztem. — Nocsak olyan gyakran utazik autóstoppal? — Ö dehogy! Most először. — S most miért? — A fiam ... Kidobott a fiam! — Hogyan?! — döbbentünk meg, s a ráncok Tibor arcán is a csodálkozás vonásaiba simultak. Félszemmel hátrapislantottunk, de a néne akkor már a szemét törölgette. Torkunkon akadt a szó. A fia! Kidobta a fia! Édes szülőjét kirúgta az édes gyermek! Otrombaság! Hát még most is akadnak ilyen vadhajtások? Mit vétett ez a szerencsétlen aszszony? Kellett az összekuporgatott pénze? Autóra? Házra ? Vagy már odaadta, és ezért lett kisebb az értéke., mint az utolsó rongyé, amelyet azért 'megőriznek, mert foltnak még jó lehet. Ez az asszony már foltnak sem kell? Vagy örökös „ne így tedd, ne úgy tedd"-jeivel halálra üldözte kétbalkezes menyét? Nem tudták elviselni a jelenlétét? Már nem kellett a szerető, simogató kéz? Mehetsz, vén banya! Semmire sem vagy már jól Kiszolgáltad a magadét. A kutya sem törődik veled. Teher, nyűg vagy édes gyermekednek is. Elfelejtette, egyszerűen kiment a fejéből, hogy mit tettél, mit áldoztál érte. Ki veled az utcáraI Majd csak jölszed valaki. A vérednek nem kellesz. Idegen könyörüljön rajtad. Drágalátos fiadnak nincs ínyére meghálálni a végtelen szülői gondoskodást, önfeláldozástI Menj! Keresd annál, akiben több az emberség. Itt nincs helyed! Hát ember az ilyen? A felháborodástól Tibor sem bírt szólni, csak szuszogott, s a jejét ingatta. A részvét és a szégyen valamilyen megmagyarázhatatlan önvádoló, keserű érzése hatalmasodott el rajtunk, s az események ilyen zaklató egymástváltásában a valót mintha már nem is érzékeltük volna tudatosan. A kimerítő, hosszú út, a zuhogó eső, az autó előtt termett öregaszszony, a fiától, saját édes gyermekétől megtagadott édesanya keltette zűrzavaros érzéseink teljesen hatalmukba kerítettek. A részletek felől nem is kérdezősködtünk. Néha felvillant ugyan a szándék, de nyomban elfojtotta a tapintat parancsa. CSak Főréven jutott eszünkbe: Most kihez, hova? — A lányomhoz, a Szuvorov utcába! — szólt a néne, még mindig szepegve. Kétszer kanyarodtunk, s a néne „itť-jére Tibor hirtelen lefékezett. Gyorsan kiszálltam, hogy segítsek. A kabátomat a fejemre húztam, s most nekem látszott kl csak az orrom. Megfordultam. — Ez... Ez nem... Hát... De... Dadogtam tátogtam egy sort, s lecövekeltem, mint az a bizonyos négylábú a hegyen. Bájos, fekete szemű, tizennyolc év körüli csuda csinos lány állt előttem. A nagy fejkendőt, a bokáig érő rakott szoknyát már a karjára fektette, s jobbját kecsesen nyújtotta: — Ágota vagyok! Mosolygott. Csintalanul, kedvesen, lefegyverzőn. — De miérf...? — nyögtem kábultan. — Hát... hogy kísértésbe ne essenek ... Köszönöm. Czegény Tibor, máig sem hiszi el, hogy Ágota nem egy görnyedt hátú öregasszony volt. Sajnálhatja ... SZABÖ GÉZA Áz új irányítási elvek gyakorlati megvalósítása igényes feladatok elé állítja a dolgozókat JA cikk első részét tegnapi számunkban közöltük. j szesítsük a kevésbé fontosakkal szem- az ideológiai munkának is — feladaben. sze. Az ideológiai munka irányvonala megköveteli, hogy ezután az új elvek ta jelentőségének megfelelő — fi.... Mindemellett nem hagyhatunk fi- gyeimet kell szentelnünk. Emellett jelentőségét' egészében'"megmagyarázNapjainkban a szakemberek, a gyeimen kívül néhány fontos ténye- szem előtt kell tartani, hogy a gaz- zuk Ez a tevékenység azonban nem * ™ m.a.nrfictsi, zöt. A gazdasági kísérlet sok min- dasági kísérletek eredményeit senki merülhet ki csak a gazdasági kérdédent feltárhat bizonyíthat, de távolról túl ne értékelje se k megmagyarázásában, a közgazdasem mutat rá mindenre. Kísérletileg E téren barmiféle Improvizáció je- ság l nevelésben Az irányítási rendugyanls csak az új irányítási rendszer lentős kárt okozhat. Az ügynek (az szer bevezetése ugyanis nemcsak eaznéhány lényeges tényezőjét kutatjuk, előkészítés és a folyamatos értékelés dasági probléma, nemcsak közgazdaÉhhez meg hozzájárul, hogy csak folyamán) mind a kísérletek lebecsűüzemeink egy bizonyos hányadában lése, mind azok túlértékelése árthat. gazdasági vezetők és a propagandisták figyelme azokra az üzemekre, válla latokra összpontosul, ahol a gyakor- sem mutat rá mindenre. Kísérletileg latban már megkezdték az új irányítási rendszer elemelnek kísérleti alkalmazását. Kétségkívül komoly dologról van szó, hiszen a kísérletek ---I eredménye jelentős mértékben befő- folyik a kísérlet, mégpedig az eddigi Ártalmas lehet, ha nagyon korán lyásolja az új rendszer iránti mat" „bizalgazdasági rendszer befolyása, hatása szükségszerűségének és lénye- alatt. Ezért a kísérletek pozitív vagy gének helyességéről vallott meggyőző- negatív eredményei az új irányítási akik alig két hónappal a kísérletek dés mértékét. Már ezért is különleges rendszer bevezetését illetően, ha Je- megkezdése után a gazdasági vezetőkvonjuk le a következtetéseket. Ezt egyes publicisták is megérthetnék, sági téren követel változásokat, hanem a társadalmi élet más területein is. E változások némelyikéről már a CSKP Központi Bizottsága januári ülésén ls szó esett. Mindenekelőtt a párt vezető szerepének elmélyítése a figyelmet kell szentelnünk a gazda- lentős ismeretekkel gazdagítanak is nek ilyen kérdéseket tettek fel: „Ml- f on tos A rendkívül fontos és bonvosági kísérletnek, fel kell használni a bennünket, tudnunk kell, hogy az ál- lyen eredményeket hozott az üzemben ------ y kísérletező gazdasági egységnek tálunk nyert ismeretek csak korláto- a gazdasági kísérlet?" Egyes gazdanyújtható segítség minden formáját, zott, viszonylagos érvényűek, mert a kísérletek jó előkészítésétől, a megvalósítás során nyújtott hatékony segítségtől sok esetben az egész mozzanatokat tekintetbe kell venakcló sikere is függ. Egyúttal azonban a gazdasági kísérlet szerepének helyes megraagya lult kérdés megoldásakor — már az , , „„ , , irányítási elvek kidolgozásakor is — ^ 8L/ e, ZetŐ k ® eSP, r6bál a k ^ ilyen következetesen érvényesült pártunk Ideológiai munkánkban ezeket a ké r? é t s® k h r e válaszolni. Az eredmény munk á, á ban a lenini munkastílus, laeoiogiai munkánkon ezeket a a z ett hogy bebizonyosodott, sem az A Központi Bizottság nemcsak a közegyik fél, sem a másik nem értette gazdasá g, kérdések elemzését és az nünk. A kísérletek megvalósítását egyrészt propagandával kell segítenünk, másrészt intezíven oda kell meg a kísérletek szerepét és azok bo nyolultságát. Azonkívül nem gondol tak arra — pedig ez a tényező sem új irányítási rendszer kidolgozását inspirálta, de ugyanakkor közgazdaságtudományunk jeles képviselőit és rázása is fontos. Itt nem önmagában hatnunk, hogy a gazdasági kísérletek másodrangú - hogy az emberek tu- gazdaság i dolgozóink aktíváját is ma a kísérlet jelentőségének megmagva- pozitív vagy negatív eredményei ne datában az ilyen improvizált nyilat- ga köré gyű)tötte hogy azok pá r. rázása a lényeges, hanem egy-egy váljanak^ az új gazdasági rendszer kozatok közzététele nyomán az^új tunk vezetése alatt kidolgozzák az új konkrét munkahelyen folytatott gaz- ' "" " " * •-—'*• ' 1 dasági kísérlet lényegének megvilá egészéről vallott nézetünk egyetlen irányítási rendszerrel kapcsolatban alapelveket A pártvezetőség a járási kritériumává. Hiszen az új rendszer helytelen nézet alakulhat ki. gítása. Ez abból a szempontból "nagy tényezőit, amelyeknek helyességéről a ^ jelentőségű, hogy erőnket és a konk- kísérletek útján meggyőződhetünk, az rét segítséget megfelelően el tudjuk egész rendszer bevezetésével minősé- Az új irányítási rendszer egyes eleosztani hogy az elvi jelentőségű kl- gükben különböző népgazdasági viszo- meivel való kísérletezés fontosságásérletek összpontosított figyelem tárnak megmagyarázása s a biztosításuknál és értékelésüknél nyújtó segítnyok fogják befolyásolni. Itt már a gyat lehessenek, hogy mind a kísér- gazdasági hajtóerők minőségileg küIetek mind eredményük értékelése lönböző, komplex kihasználásáról lesz ség, természetesen, a rendszer bevefolya'mán a fontosabbakat előnybe ré- sző. Egyszóval: a kísérlet folyamán zetése előkészítésének csak egy réés a kerületi pártszerveken, valamint az állami, gazdasági és társadalmi szervezetekben a napi- és a szaklapok hasábjain megteremtette az új irányítási elvek tökéletes és tárgyi megítélésének előfeltételeit. A CSKP Központi Bizottságának határozata már az új irányítási rendszer bevezetése előkészítésének időszakában számol a párt társadalmi szerepének megerősítésével és elmélyítésével. A határozat a párt szerepét az objektív társadalomfejlődési folyamatok tanulmányozásában és megismerésében, a távlati, tudományosan kidolgozott koncepció meghatározásában, a hatékonyan fejlesztett tömegpolitikai munkában, a dolgozóknak a pártpolitika céljaira és végrehajtására való megnyerésében, a dolgozók, az állami, gazdasági, társadalmi szervezetek termelő-gazdasági tevékenységének befolyásolásában látja. A párt ezzel a tevékenységgel természetesen ne a gazdasági és állami szerveket kívánja helyettesíteni, csupán az ideológiai és szervezeti egységet akarja elmélyíteni, megszilárdítani stb. A januári központi bizottsági plénumon elfogadott határozatok figyelmünket a társadalmi szervezetek — különösen az FSZM és a CSISZ — feladatai növelésére, és további fontos kérdésekre irányítják. A CSKP Központi Bizottságának elnöksége a kádermunkáról Is határozatot hozott. A határozat aláhúzza a vezető dolgozókkal szembeni követelmények (szakképzettség, politikai felkészültség, szervezőkészség) növelésének szükségességét. Rámutat a kárderképzés céltudatosságának és rendszerességének, a szakemberek tudása gazdaságos kihasználásának és egyéb tényezőknek a fontosságára. Mindezek a problémák szorosan összefüggenek egymással. Megoldásuknak ezért a propaganda és szervező munkában jelentős figyelmet l&eit ÜJ SZÓ 4 * 1985. március 18.
