Új Szó, 1965. március (18. évfolyam, 59-89.szám)

1965-03-17 / 75. szám, szerda

AZ EGÉSZ JÁRÁS LEGJOBB FEJŐJE Odaadó munka — szép eredmény Egyik reggel Kostály József fejő a munka elvégzése után a szokottnál gyorsabban sietett haza. Kevesellte az előző éjjelt pihenést. Nem sokat aludt, mert már hajnalban fel kellett kelnie, és a lefekvés ideje Jól kitolódott, mint az az évzáró taggyűléskor szokás. El kell ismerni, volt mit ünnepelnie, hiszen a nyitrai járás legjobb fejője. Az egy-egy tehénre eső napi átlagos tejhozama túlhaladta a tizenegy litert. Nem kis dolog ennyi tejet kézzel kifejni még az olyan izmos embernek sem, mint Kostály bácsi. Azzal azonban már vigasztalhatja magát, hogy a kézi fejésnek a közeljövőben véget vetnek. A tehenek már az új, négysoros istállóban vannak és hamarosan sor kerül a gépek beszerelésére is. Igy könnyebb lesz a munka. Kostály bácsi persze egy szóval sem panaszkodik eddigi sorsa ellon. Szépen keresett, és sok prémium it kapott. Évi pénzjövedelme 32 000 Koronára rúgott, és ezenkívül a háztájiról, s a munkaegységekre járó természetbeni gabonából is sok jutott. Az egerszegl szövetkezetben többen is vannak, akik igen nagy teljesítményt értek el. A 62 éves Krizsan Ernő 45 anyasertést gondoz és jól megállja a helyét. Tavaly az egy-egy kocára eső választott malacok száma 17,5-t tett kl. Ennyi malac és anyasertés körül bizony bőven akad munka. Krizsan bácsi 5 órakor már a telepen van, és csak ebéd után tarthat egy kis pihenőt. Délután aztán mindennap egészen késő estig folytatja a munkát, még az ünnepnap sem kivétel. Krizsan bácsi Jó gazda hírében állt a magángazdálkodás idején is. Már akkor megtanulta a sertésgondozás minden csínját bínját, tudását a közösben ls hasznosltja. Kostály Imre, a szövetkezet elnöke így Jellemezte Krizsan bácsit: „Nem panaszkodhatom a tagságra, ám ha 18 ilyen tagunk lenne, mint Krizsan bácsi, még jobban állnánk". Az elnöknek valóban nem lehet panasza a tagságra. Deszet Ferenc ökonómus mondja, hogy az egy hektárra eső árutermelés 8220 koronát tesz ki. Az igyekvés minden téren megmutatkozik. A tagság vállalta (csoportok és egyének!, hogy hazánk felszabaA CIPÉSZIPARI SZÖVETKEZETEK ebben az esztendőben elsősorban az egyes árucikkekben mutatkozó hiányosságokat akarják megszüntetni. Ezért nagyobb mennyiségű korcsolyaés sícipriket gyártanak. A kötöttárut gyártó termelőszövetkezetek BB 000 kiváló minőségű női kötöttárucikket gyártanak a piac számára. dúlása 20. évfordulójának tiszteletére félmillió korona értékű árut ad el terven felül. Az ígéret nem maradt üres sző, a kötelességvállalók 11 ezer korona értékű áruval még ezt is megtetézték. Szép eredményeket ért el az egerszegi szövetkezet, pedig még nem rendelkezik sokéves tapasztalattal. 1957 őszén alakult, de amint az elnök mondja, kezdettől fogva Jól indult a közös gazdaság. Takarmányokból önellátók, a termelés Jövedelmező. Egyegy munkaegységért 21,5 koronát fizet a szövetkezet. Nem sok — vetheti föl az olvasó, hisz vannak olyan szövetkezetek is, amelyek 30 koronán felül fizetnek. Ez igaz, csakhogy a jövedelem nem csupán a munkaegység nagyságától függ. Közrejátszik az is, hogy hol milyen szilárdak a normák. Az egerszegi szövetkezetben a traktoros vagy az állatgondozó 800— 1000 munkaegységet szerez egy évben, sőt az előbb említett Krizsan bácsi még az ezret is megtetézte. Említést érdemel, hogy az egerszegi szövetkezet egy-egy munkaegységre két kiló gabonát osztott. Azok a tagok, akik közösen dolgozták a háztáji földet (húszan voltak), átlag 37,5 mázsa kukoricát, 3 mázsa burgonyát és 5 mázsa takarmányrépát kaptak. Mindent összevetve tekintélyes öszszegre rúg a szövetkezetes Jövedelme, s ebből kitűnik, hogy ha az egerszeglek szilárdítanák a normákat, ők ts fizethetnének legalább harminc koronát egy-egy munkaegységre. Ami késik, nem múlik. Még sor kerülhet a normák rendezésére is. A szövetkezetben még nem kristályosodott ki a jutalmazás terén egy stabil módszer. Annyi bizonyos, hogy a tagság igyekvő, és ilyen teljesítmények mellett mindig szép Jövedelemre számíthat. Ám az is biztos, hogy még rejtett tartalékok is akadnak a közösben. Maga Deszet ökonómus mondja, hogy nem kísérik figyelemmel az egyes termékek termelési költségeit. Márpedig enélkül nem tudják megállapítani, melyik munkaszakaszon lehet még olcsóbbá tenni a termelést. A Jövőben az önköltség alakulásának figyelésére is sor kerül. Ugyanis eddig a vezetők a szokottnál jobban el voltak foglalva. Az ökonómus bentlakásos iskolázáson vett részt, az elnök a levelező tagozaton tovább tanult. Már mindketten megszerezték a szakérettségit, Jozef Strafár agronómus és Milan. Bar.t.a.„zoQtechnikus, pedig a Nyitrai Mezőgazdasági Főiskolán végzett. Bár a két fiatal mérnök még nem nagy gyakorlatra tett szert, a vezetők mégis többet és Jobban foglalkozhatnak a közös irányításával. Ennyivel tartoznak az Igyekvő tagságnak, amely hiszi, hogy a jövő évzárón ís lesz mit ünnepelnie. BENYUS JÖZSEF GOLDIE ismét rabkenyéren Tizenegy napig tartotta lázban London lakosságát Goldie, az állatkertbál elmenekült gyönyörű szirti sas. A védenceiben túlságosan bízó gondozó nyitva hagyta a ketrecet, így szabadult kt. Nagyszerűen elszórakoztatta a Regents Park látogatóit. Széles jókedvében egy fa tetejére kuporodott és onnan figyelte kaján örömmel az ügyetlenül ágról ágra kapaszkodó üldözőit. Mindig akkor repült a következő fára, amikor már csak alig egy méternyire voltak tőle. Korgó gyomrára fittyet hányva, nem nyúlt az alattomosan elébe készített Ínyencfalatokhoz, mert megsejtette bennük a kelepcét. A gondozók Goldie párját ls bekapcsolták a csalogatásba. Hiába! Élete párjának szerelmes dudolására csak ^ megvető károgással válaszolt. (Talán nem is utolsósorban őnagyságától kívánt megszabadulni, amikor a ketrecből meglépett.) Napokig senkit és semmit sem bántott. Csak hosszú koplalás után csapott le a tóban úszkáló dél-afrikai kacsára. Ez volt az első vadászzsákmány életében. Goldie ugyanis hét évvel ezelőtt fióka korában került a londoni állatkertbe, ahol sohasem kényszerült arra, hogy „saját karmaival" keresse meg a mindennapi betevő falatot. Jóllakva, erőre kapva azután nyakába vette a várost. Kis híján zavart okozott az angol—amerikai kapcsolatokban. Arcátlanul megsértette ugyanis az amerikai felségterületet, mert az USA nagykövetségének kertjében a díszmadarak között garázdálkodott. Szerencsére ott sem volt maradása. Mármár úgy látszott, hogy az üldözök kénytelenek lesznek az angol haditengerészethez fordulni segítségért. Attól tartottak ugyanis, hogy a szabadságtól megszédült „kis aranyos" (ezt Jelenti a Goldie név) esetleg megkísérli a visszatérést finnországi őshazájába. Már javában folytak a fogadások a Goldlepártiak és az állatkertpártlak között, a tétek veszedelmesen emelkedtek Goldie javára, amikor a .madarak királyának megesett a szíve a gondozóin. Tizenegy nap után elfogadta a csalétkét — a nyomorúságos üregi nyulat, s jámboran az állatkertbe vonult. A ketrecébe visszatért büszke madárkirály ismét jóbarátságban él gondozójával. B. fi. A Szlovák Nemzeti Színház fennállásának 45. évfordulója idején kötelességünknek tartjuk megemlékezni Mária Hubováról, a bratislavai Szlovák Nemzeti Színház operatársulatának magánénekeséről, aki ma ünnepli 50. születésnapját. Mária Hubová művészi alakításaival évek hosszú sora óta azok közé a művészek közé emelkedett, akik a fiatal színészgeneráció maradandó példaképei lesznek. Több kiváló művészhez hasonlóan, Mária Hubová zeneismereteit is a szülői házban tanító-édesapja alapozta meg. Éppen ezért nem meglepő, hogy évek múltán, az érettségi után Bratislavában Jozef Egem tanárnál tanult énekelni. Egem egyike azon pedagógusoknak, akik a szlovák operaművészetnek több kiváló énekest neveltek. A fiatal M. Hubová érdekes hangszínére nem egy zeneszakértő felfigyelt és tanácsolta énektanulmányainak folytatását. Egy évig a bécsi zeneakadémián tanul. 1938ban visszatérve Bratislavába a Szlovák Nemzeti Színház tagja lett, ahol kezdettől fogva lehetősége nyílt olyan darabokban fellépni, amelyek művészi fejlődését elősegítették. Megjelenésével, kitűnő előadókészségével csakhamar elnyerte a bratislavai közönség tetszését. Hubová sokoldalú művészi egyéniség. Nemcsak operákat, de klasszikus és modern operettszerepeket is énekelt. Szerepelt Fali, Strauss, Lehár, Suppé operettjelben. 1938 óta a Szlovák Nemzeti Színház csaknem minden jelentősebb rendezésében fellépett. Legismertebb alakításai közé tartozik Marlanka az Eladott menyasszonyban, Karolína a Két özvegyben, Jitka a Daliborban. De nemcsak Smetana, DvoFák, Janáőek cseh zeneszerzők műveiben szerepelt kiválóan, helytállt Verdi (Traviata, Rigoletto), Mozart (Varázsfuvola, Szöktetés a szerájból, Figaró házassága, Don Juan), Csajkovszkij (Eugen Anyegin), Bizet (Carmen), Mária Hubová — dr. Gustáv Papp, Dvofák Sellő című operájában. (G. Podhorský felvétele) Gounod (Faust), Beethoven (Fidelío), Puccini (Bohémélet), Borogyin (Igor herceg), Rossíni (Szevillai borbély), stb. operáiban is, amelyekben nagy sikereket aratott. Mária Hubová operaszínpadunkat külföldön is méltón képviselte. Ünnepelték Moszkvában, Leningrádban, Budapesten, Szófiában, Poznaňban. Minden egyes külföldi szereplése új élményekkel és új tapasztalatokkal gazdagította a művésznőt. Mária Hubová érdeme, aki nemcsak operaszínpadon, de a hangversenyteremben és rádióban is énekel, hogy nép- és műdalaink eljutottak messze túl az ország határain. ötvenedik születésnapján oly nagy erőfeszítést és áldozatkészséget követelő művészi pályafutásában további sok sikert kívánunk. Andrej Smolinsky Tudományos élet Szlovákiában Karol Fischer, prágai asztronómus nemrég fejezte be a Szlovákia területén évszázadokon át kifejtett csillagászat történetének megírását. Munkája még nem Jelent meg könyvalakban s csak a kéziratból volt alkal-. munk kiragadni néhány érdekes adatot. Ezek szerint Szlovákia első egyeteme a bratislavai Academia Istropolltana volt, amelyet Mátyás király 1465-ben alapított. A főiskola csak. 15 évig működött. Az első csillagvizsgálót Eperjesen a XVII. század derekán Hain János állíttatta fel. Ebben az Időben asztronómiát a lőcsei, kézsmárki és az eperjesi protestáns líceumokban adtak elő. Az eperjesi líceum 16ö7-ben akadémiává lépett elő. Itt eleinte csak filozófiáról tartottak előadást, csak a XVIII. század közepén, amikor Waleither Dániel és tanítványa Thomarzy János egy kis iskolai obszervatóriumot rendeztek be, tanítottak asztronómiát is. A nagyszombati egyetemet 1635-ben alapították. Az itteni obszervatórium építkezése 1756ban ^készült e!. A nagyszombati csillagé

vťžšgälfrb'an " rendszeres tudományos munka folyt, gazdag felszereléssel bírt és munkája eredményét a német és a francia lapok közölték. Kasssán is élénk tudományos élet volt, egyetemén képzett tanárok tanítottak. A XIX. század bizonyos stagnációt jelentett Szlovákia kulturális életében, de hozzátehetjük, hogy annál nagyobb fellendülést ér el napjainkban. W. A. nyegét, s azok alkalmazása az intézkedések szellemével teljes összhangban legyen. Ezért következetes nevelő hatással Időben kl kell küszöbölni az egyes gazdasági vezetőknél előforduló „egyénieskedő" felfogásokat. Megtörténhet ezeknél, hogy leegyszerűsítő elképzeléseik folytán vagy más okokból (személyes ambíciók, lokálpatriotizmus) az ú] elveknek az adott munkaszakaszra vagy üzemre való szolid színvonalú alkalmazása helyett a műhelyben a bizalmatlanság légkörét teremtik meg és „reorganizációs" hangulatot keltenek. A termelési-műszaki bázis új szervezeti felépítése az ú] irányítási rendszer bevezetésének oszthatatlan része. Az szakágazati vállalatoknak konszernekből, vagy pedig trösztökből (esetleg kombinátokból) való létrehozása — melyek több termelési ágazat egész produkcióját egyesítik — az új irányítási rendszer hatékonyságának lényeges feltétele. Az új Irányítási rendszer színvonalának emelése az áru és pénzviszonyok szerepének aktív kihasználásával az Ipar új szervezeti felépítését, a vállalatok közötti kölcsönös kapcsolatot, a vállalatok és a központi szervek közötti kapcsolatok világos meghatározását feltételezi. Ezért a szervezeti változások a gazdasági intézkedések oszthatatlan részét képezik, alapjában véve ezáltal váltak szükségessé, és a gazdasági hajtóerők hatékonyságát a jövőben jelentősen befolyásolják. Ezért a Központi Bizottság elhatározta, hogy a szakágazati vállalatokat már ez év első felében meg kell alakítani, hogy azok az új irányítási elvek alkalmazásából, és a jövő időszakra készítendő terv kidolgozásából már aktívan kivehessék részüket. Világosan meg kell magyarázni, hogy a termelési műszaki bázis új szervezési felépítésének megteremtése az új Irányítási rendszer hatékonyságának nem értelme, lényege, hanem csak előfeltétele. Egyetlen gazdasági vezető se értelmezze az új irányítási rendszer bevezetését puszta átszervezésként, még inkább ne értelmezze azt senki az előbbi átszervezéshez hasonló intézkedésként, melyeknél a múltban — többnyire hatástalanul — a termelés szervezési felépítése megváltoztatásával az elmélyülő tárgyi problémáikat Igyekeztek megoldani. Napjainkban tehát elsősorban az új irányítási elvek lényegének megmagyarázására fordltunk figyelmet. A lényeg két kérdéscsoportból tevődik össze. Egyrészt a tervezés tudományos színvonalának emeléséről, másrészt az iráhyítás gazdasági hajtóerői szerepének megszilárdításáról van szó. Mór az új irányítási elvekkel összefüggő javaslatok előkészítő stádiumában megnyilvánultak olyan nézetek, hogy elsősorban népgazdaságunknak az utóbbi évek során felhalmozódott, úgynevezett tárgyi problémáit kell megoldanunk, és csak e problémák megoldása után fogjunk hozzá az új irányítási rendszer bevezetéséhez. Ezek a nézetek néhol még ma is tartják magukat. Ez részben érthető is, hisz az embereket nyugtalanítják a termelésben és az értékesítésben előforduló hiányosságok, joggal érdekli őket az Illető ágazat, a műhely, a gyár vagy vállalat további sorsa, termelési profilja, mert ez a dolgozókat személy szerint is érinti. Az ideológiai munkára e problémák megmagyarázásával kapcsolatban is jelentős feladatok várnak. Elsősorban ls állandóan vissza-viszszatérünk majd a tárgyi problémák megoldása és az új Irányítási rendszer bevezetése között fennálló kölcsönös összefüggés magyarázatára. Persze ez esetben is — sőt, különösképpen az ezzel összefüggő tevékenységben — küzdeni kell a helytelen, hamis elképzelések ellen. Az új irányítási rendszer — ez kétségkívül így van — a népgazdaság problémáinak megoldására, struktúrájának kialakulására, dinamikus fejlődésére az eddiginél jobb feltételeket teremt, de önmagától nem oldja meg a problémákat. Mi több, az új Irányítási elvek puszta bevezetése és várható hatékonysága a jövőben jelentős mértékben a népgazdaság fennálló tárgyi problémái megoldásának függvénye lesz. Vonatkozik ez a struktúrára, a vállalatok közötti kereskedelemre, az anyagforrások és szükségletek közötti viszonyra stb. Vessünk egy pillantást például népgazdaságunk struktúrájára. Az e téren fennálló hiányosságokat nagyjából Ismerjük. Az utóbbi években e problémáról sok hozzászólás hangzott el, sok cikket megírtak. Tudni kell azonban, hogy a népgazdaság strukturális átépítése nemcsak a tárgyi összetettséget illetően lesz igényes feladat (ez nemcsak a szubjektív momentumoktól, lianem az objektívektől ls függ), hanem azzal is számolni kell, hogy ez hosszabb ideig is eltart. Ha már kidolgozták volna népgazdaságunk optimális struktúráját (az adott feltételek szempontjából), akkor sem kezdhetnénk további tevékenységünket „tiszta lappal", hanem figyelembe kellene venni a népgazdaság Jelenlegi struktúráját, amelyet az eddigi fejlődés folyamán megteremtettünk. Az eddigi fejlesztési koncepcióval — főleg az eddigi keretek között megvalósított építkezési beruházásokkal — jelentős mértékben hosszabb Időre előre meghatároztuk népgazdaságunk fejlődését. Hozzájárul még ehhez a népgazdaságunk külső ökonómiai viszonyaival, az átépítéshez szükséges források problémáival stb. kapcsolatos kérdések megoldása ls. Az 1970-ig szóló terv mutatószámai kidolgozásának első időszakában kiderült, hogy habár itt alapjában véve népgazdaságunk konszolidációja tervének kidolgozásáról van szó, 1970-lg még nem tűzhetjük ki a csehszlovák ökonómia valamiféle „általános" átépítésének tervét. Itt elsősorban még „csak" az egész népgazdaság összetételében megvalósítandó határozott változások alapjainak lerakásáról lesz szó. Az ideológiai tevékenységnek különösen a közgazdasági nevelésnek, napjainkban minden eszközzel e problémák és a velük összefüggő kérdések összetettségének megértését kell szolgálnia, az emberek helyes tájékoztatására, a türelmetlenség és az esetleges demagógia megnyilvánulásai kizárására kell törekednünk. De tennivalónk ne csak ebben nyilvánuljon meg. A népgazdaság tárgyi problémáit nemcsak a makroökonomikus — népgazdasági szinten megnyilvánuló — problémák jelentik. Tapasztalatból tudjuk, — és erre a párt állandóan figyelmeztet bennünket —< hogy üzemi, vagy vállalati szinten is sok hiányosság merül fel. Az új irányítási rendszer ezek eltávolítására az eddiginél kedvezőbb feltételeket teremt, de a hiányosságok önmaguktól az új feltételek között sem szűnnek meg. A hibák leküzdésének kulcsa az új irányítási rendszerben is az emberek, a termelők és a szervezők kezében lesz. Naivság lenne, ha azt hinnénk, hogy intézkedésekkel „fönt" mindent megoldanak. Még a legjelentősebb Intézkedés sem old meg magától mindent. Ezért az új irányítási elvek magyarázatát szükségszerűen össze kell kapcsolni a minőség javításáért, a munkatermelékenység növeléséért, a gazdaságosságért folytatott harccal. Az Ideológiai munkának, a gazdasági vezetőknek a termelés rendje és a technológiai fegyelem megszilárdításáért és az álszoclalista elvek és követelések ellen folytatott harcot kell támogatnia. Emellett e munka hatékonyságának fő kritériuma végső soron az, hogyan tudjuk tevékenységünket összeegyeztetni a társadalmi érdekekkel, szükségletekkel, célokkal. A CSKP Központi Bizottsága ez év Januári határozataiból kitűnik; hogy az új irányítási rendszer bevezetésének első időszakában a gazdasági ésszerűség elvének érvényesítése mellett egész sor kivételes intézkedés is érvényesülni fog, hogy korszerű technikával elégtelenül felszerelt üzemek számára tárgyi és Időbeli szempontból lehetővé váljék az élenjáró üzemek színvonalára való emelkedés. Ezért ideiglenesen differenciáltan fogjuk meghatározni a bruttó jövedelemből és az alapeszközökből az állami költségvetésbe történő átutalás terjedelmét és a hitelpolitikát is hasonlóképpen irányítjuk. Ideiglenesen direktív eszközökkel végezzük a munkaerő elosztást ls. A társadalmi érdek hangsúlyozása esetleg a társadalmi alapokból való dotálással stb. is érvényesül. Elsősorban arról van szó, hogyan lehetne a leghelyesebben ezeket a lehetőségeket kihasználni. Ezeknek az ideiglenes Intézkedéseknek teljes mértékben a vállalatok önhibáján kívül keletkezett műszaki színvonalbeli lemaradás felszámolását, a korszerű technológiai folyamatok bevezetését, a termelési folyamat és a munka racionális szervezését kell szolgálniuk. Ezzel kapcsolatban azonban meg kell teremteni az egyén, vagy a kollektíva felelőtlenségéből eredő hiányosságok, a maradiság leküzdésének kedvező légkörét. Ezeknek a hiányosságoknak a leküzdését nem a társadalomtól kell várnunk. Az ilyen problémákat saját erővel kell megoldani. Mind az anyagi érdekeltség elvének érvényesülését, mind pedig az ideológiai munkát eképpeu kell irányítani. JOZEF ZRAK, az SZLKP Központi Bizottsága ideológiai osztálya vezetőjének helyettese (Á cikk befejező részét következő számunkban közöljük.) 1965. március 26. * tJJ SZÖ 5