Új Szó, 1965. február (18. évfolyam, 31-58.szám)

1965-02-07 / 37. szám, vasárnap

Vita a CSKP Központi Bizottságának 1965 januári ülésén Helena LEFLEROVÁ elvtársnő Leflerová elvtársnő a vitában elmondotta, hogy népgazdaságunk elképzelhetetlen a nők bekapcsolása, önfeláldozó, szorgalmas munkája nélkül. Ez a munka azonban rengeteg problémát hozott magával, amelyeket részben már sikerült megoldanunk, de azért elég súlyos problémáink vannak még. Az Iskolából kikerülő lányokat például nem helyezik el olyan munkahelyre, ahol képzettségüket teljes mértékben kihasználhatnák. Ennek következtében jutalmazásuk ellentétben van szakképzettségükkel és műveltségükkel. A gyakorlatban nem oldottuk meg még a nők, elsősorban a kisgyermekes anyák rövidebb munkaidőbe való beosztását, habár a törvény engedélyezi a terhes anyák munkaidejének megrövidítését. Reméljük, hogy a jövőben ezzel a lehetőséggel is élünk. Helena Leflerová elvtársnő többek között azt javasolta, hogy mivel az anyák munkáját kisegítő szolgálatok évek óta hiányosak, az eddigi hatnapos munkahetet öt napra rövidítsék le a gazdasági lehetőségek keretében, hisz a nők túlterheltségének következményei nemcsak magukat a nőket sújtja, de családjukban és az új generáció nevelésében ls visszatükröződnek. Szeretném még hangsúlyozni, hogy helyes lenne, ha a pártszervezetek többet foglalkoznának a nők nevelésével, megállapítanák, majd kiküszöbölnék lassú fejlődésüknek okát. Adolf KOLBABA elvtárs Kolbaba elvtárs a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom tevékenységével foglalkozott. Említést tett arról, hogy tevékenységét az üzemi bizottságok pártszervezete és maguk a dolgozók is bírálják. Az utóbbi időben csökkent a szakszervezetek tekintélye azért, mert a munka nem volt összhangban társadalmunk fejlődésének szükségleteivel. A hiányosságok legfőbb okát Kolbaba elvtárs a szakszervezetek politikai nevelő munkájának hatástalanságában látja. Az üzemekben rengeteg hiányosság mutatkozik a nevelésben: gyakori a munkakerülés, a lógás, s a munkaidő megrövidítése, kisebb-nagyobb lopások ls előfordulnak. Ha a szakszervezet politikai-nevelő munkájában lényeges fordulat nem következik be, ez azt eredményezi, hogy munkánkat Ismét fogyatékosságokkal folytatjuk. Zdenék FIERLINGER elvtárs Fierlinger elvtárs hozzászólásában megállapította, hogy az új Irányítási rendszerrel gazdasági rendszerünk megreformálásához fogunk hozzá. Azok a próbálkozások, amelyeket 1957—58-ban megkíséreltünk szocialista vállalkozásunk megerősítése céljából, nem értek célt, mert tervezésünk és irányításunk centralisztlkus rendszerének merevsége nem oldódott fel. A tapasztalatok után a problémákhoz való hozzáállásunk jelenleg anynyiban változott meg, hogy a szocialista társadalom objektív gazdasági törvényeinek hatását is figyelembe vesszük, és ezáltal az eddigi, kevésbé hatásos adminisztratív intézkedésseket anyagi ösztönzéssel helyettesítjük, amelyek képesek arra, hogy a dolgozókat kezdeményezésre serkentsék. A szocialista vállalkozás valóságos rendszerét akarjuk kialakítani, és közben'az a lényeges, hogy a párt tervét reális alapokra igyekszik felállítani. Ha sikerül a Javasolt intézkedéseket az életben megvalósítani, ennek m^szemenő, mégpedig nemcsak gazt sági, de lényeges politikai és erkölcsi jelentősége lesz. Mi késztetett bennünket gazdaságunk tervezése és irányítása új elgondolására? Maga az élet kényszerít rá, amely az emberek kapcsolatában fennálló eddigi merevséget elveti, mert ez alkotó munkájukat gátolná. Reméljük, hogy az anyagi előnyök nem lesznek rövid életűek, mert csak így szabadulunk meg a kényszermódszerektől, és adjuk vissza polgárainknak a szabadságérzetet a pályaválasztásban, amikor is a munkaerők odakerülnek, ahol szükség van rájuk. Ebben ls megoldásra érett a helyzet. A munkaerkölcsöt csak Igazságos Jutalmazással tudjuk megerősíteni. Szocialista társadalmunk egyik fontos, tárgyilagosan érvényes törvénye a széles körű munkamegosztás törvénye. E törvény ellen a múltban nagyon sokat vétettünk, s ez technikánk lemaradásában nyilvánult meg. Ezért teljes mértékben támogatjuk a KGST keretén belüli legszorosabb együttműködést, és nem hagyhatjuk figyelmen kívül a munkamegosztás Jelentőségét világviszonylatban sem. Lénárt elvtárs ls helyesen mutatott rá a szabadalmak szerzésének előnyére. Ezzel én is teljes mértékben egyetértek. A jelenlegi világfejlődésre jellemző, hogy a világpiacon élénk üzlet folyik a szabadalmakkal. Nem habozhatunk ott, ahol ez előnyös, és ahol a befektetés valuta és műszaki szempontból is kifizetődik. A hosszú lejáratú kölcsönök lehetőségeit is ki kell használnunk. Elvtársaink az NDK-ban,- akik régebben e tekintetben bátortalanok voltak, az utóbbi időben amerikai, angol, francia vállalatok egész sorával előnyös kölcsönöket szereztek, amelyeket egy vegyi üzem és egy műtrágyagyár felépítésére használnak fel. A szocialista gazdaság természetes fejlődésének megértése lehetővé teszi a nehézségek leküzdését, és gazdaságunk sikeres fejlődését. Martin VACULÍK elvtárs Vaculík elvtárs az alapszervezeteknek az anyagi termelésben kifejtett tevékenysége problémáival foglalkozott. Közben Hendrych elvtárs figyelemreméltó szavait idézte: „Sok függ majd attól, hogyan sikerül az anyagi érdeket erkölcsi elemekkel, a személyi érdeket a társadalom érdekeivel, a termelést a politikával összeegyeztetni. A múltban a pártmunkában ezeket az alapvető kérdéseket elszakítottuk egymástól; az agyagi érdekeltséget a pártmunkától, s az ideológiai munkától, az egyéni érdeket a társadalmitól. Ezek gyakran nem voltak összhangban, amiből rengeteg probléma származott. Megemlíti, hogy fogyatékosságaink bírálatának a múltban két alapvető hibája volt. Az egyik az összhang hiánya, mely régóta megmutatkozik az anyagi érdek és az erkölcsi tényezők között. A második pedig az, hogy az alapszervezetek funkcionáriusainak nevelését kissé elhanyagoltuk. Mert a múltban a személyi kultuszt és annak következményeit kellett kiküszöbölnünk. Vacullk elvtárs hozzászólásában elmondotta, hogy az alapszervezetekre bizonyos zárkózottság jellemző. Szervezési munkájukat elvégzik, gyűléseket hívnak össze stb. A gyűlések természetesen fontosak, hogy azokon megtárgyaljuk a felmerülő problémákat, és összhangba hozzuk törekvéseinket. Azonban fontosabb az, hogy a pártszervezet vezetősége a munkahelyén dolgozó kommunistákat befolyásolja. Ezen a téren a pártmunka igen gyengének bizonyult. Nem ritka jelenség az sem, hogy mást beszélünk a gyűlésen, és másképpen dolgozunk a munkahelyen. Vaculík elvtárs továbbá említette, hogy fölösleges hosszú évekig iskolázni olyan kommunistákat, akik semmit sem csinálnak, akik nem kapnak pártfeladatot, és csak nagy nehezen vesznek részt a gyűléseken, s fizetik meg a tagsági díjat. Azt hiszem, jobb ilyen embertől megszabadulni, és helyette alkalmasabbat választani. Végezetül Vaculík elvtárs az alapszervezetek bizottságának szerkezetével és az Ifjúsági szervezetek néhány kérdésével foglalkozott. Ezek között az érdekkörök tevékenységét tekinti kulcskérdésnek. Hogy ezekben rendszeresen eredményes tevékenységet fejthessünk ki, olyan emberekre van szükségünk, akik az ifjúsággal képesek a feladatok elvégzésére — állapította meg Vacullk elvtárs. František ZUPKA elvtárs Az új irányítási rendszer gazdaságpolitikánk szerves részévé válik. Ezzel kapcsolatban szeretnék egy gyakran ismételt nézetre rámutatni, mégpedig arra, hogy nem szabad az alkalmatlan emberek leváltásában elnézőnek lenni. Mert a vezető állások politikailag, szakmailag fejlett és szervezöképes embereket illetnek meg. Az új irányítási rendszerrel kapcsolatban azonban sokan azt hiszik, hogy ez nálunk mindent megold. Ezeknek azt válaszolhatjuk, hogy a legjobb rendszer hatékonysága is csak az embernek aktív bekapcsolódásával lesz eredményes. Az elkövetkezendő időszakban azzal is számolnunk kell, hogy a pártszervezetekben a helytelen munkamódszerek leküzdése néhány funkcionárius gondolkodáséban és megszokott módszereinek alkalmazásában bizonyos akadályokba ütközik, mert ezek az emberek megszokott módszereikkel hosszú időn át át egybeforrtak. Ezért súlyt kell fektetnünk a kollektív vezetés elvének következetes megvalósítására, mert ennek előnyei az emberi gondolkodás és tevékenység alakításában már megnyilvánultak. Jelentős segítséget nyújt majd az alapszervezetek szoros együttműködése a munkásokkal. Zupka elvtárs a továbbiakban arról számolt be, hogy a szakszervezeti vezetők a termelésben felmerülő nehézségek előtt az utóbbi Időben meghátrálnak, és \ a munkás jogos követeiményelt sem harcolják ki. E hiányosságok építő jellegű bírálata arra késztesse a szakszervezeteket, hogy jobban, nagyobb igényességgel teljesítsék feladatalkat szocialista társadalmunkban. Az új irányítási elvek növelik az üzemek önállóságát és felelősségét. Ez a felelősség azonban nemcsak az Igazgatót, de az egész munkakollektívát is érinti. Rengeteg a fogyatékosság a munka biztonságos, szociális és egészségügyi feltétele terén. Érthető, hogy a szakszervezetek sokszor ezek megszüntetése érdekében nem tehetnek lépéseket. Ez azonban semmi esetben sem vezethet meghátráláshoz. Meg vagyok győzdve arról — mondotta Zupka elvtárs —, hogy ha a szakszervezetek feladatát pontosan elhatároljuk, ebben a széles körű aktívában olyan erőre találunk, amely képes az üzemekben, munkahelyeken az új és Igényes feladatok teljesítésére. Oldrich VOJTAS elvtárs „A kelet-csehországi Synthesia vegyi üzem egyike azoknak az üzemeknek, amelyben az irányítás elemeinek új módszereit' próbálják ki" — mondotta Vojtas elvtárs Részletesen elemeztük a vállalat belső szervezési szerkezetét, és ennek alapján szükséges módosításokat és változtatásokat hajtottunk végre. Megfelelő módon változtattuk meg a vállalat szervezési rendtartását, és előtérbe helyeztük a káderek szakképzettségének fejlesztését. Vojtas elvtárs megállapította, hogy az utolsó évek gazdasági eredményei káderpolitikánk helyességéről tanúskodnak. A vezetés alapfeltétele az, hogy az emberek a munkahelyeken mindnyájaa ismerjék el a változások szükségét, és higgyenek hatékonyságukban. Néhány dolgozó kivételével — említette Vojtas elvtárs —, akik elutasítják, vagy minden újat elvből bizalmatlansággal fogadnak — nálunk az emberek többsége bízik az új intézkedésekben, és elvárja tőlük, hogy leleplezzék azokat, akik csak magukat látják, és mások rovására akarnak élni. Václav SLÁVIK elvtárs Slávik elvtárs az új rendszer társadalmi következményeivel foglalkozott. Ezeket a következményeket a párt Központi Bizottságának az évzáró taggyűlések alkalmával irt levele találóan fejtette ki abban a részben, ahol megállapítja, hogy az új rendszer nemcsak gazdaságunk, de egész társadalmunk gondolkozására ls mély hatással lesz. Az új irányítási rendszer és annak fontossága új igényeket támaszt az elméleti propagandisztikus tömegpolitikai munkával szemben. Slavík elvtárs hangsúlyozta a terv szerű irányítás új rendszerének jelentőségét hazánkban, megállapította, hogy ez a szocialista demokrácia további fejlődésének egyik alapeszköze, mert demokratizmus nem létezik önmagában, elsősorban az ország gazdasági előmenetelével van szoros összefüggésben. Beszélni a demokráciáról és észrevétlenül hagyni gazdasági helyzetünk tényleges növekedését — ezek csak puszta szavak volnának. Másrészt pedig a gazdasági szerkezet sem működhet Jól a demokratikus elvek politikai ellenőrzését jól irányító szerkezet nélkül. Tehát az új Irányítási rendszer bevezetése elképzelhetetlen a szocialista demokrácia követelményeinek megvalósítása és kibontakozása nélkül az élet vala mennyi területén. Vilém NOVÝ elvtárs A változások, amelyekről éppen szó van, a társadalmi változások kifejezői, amelyek a fejlett szocialista társadalom fejlettségi fokával függnek össze. A tervezés és a gazdasági Irányítás új rendszerébe való átmenet elválaszthatatlan kapcsolatban van a tudománnyal és ennek a gazdasági és társadalmi életben való alkalmazásával. Népgazdaságunk irányításának alapvető eszköze tobábbra ls a népgazdasági terv marad, amelyből helyesen tűnik kl az, hogy a távlati terv alapvető tényező népgazdaságunk dlnamikos, folyamatos, egyöntetű fejlődésében. Nový elvtárs elmondotta, hogy a gyakorlat követelményei a tudomány és technika fejlődését hatékonyabb eszközökkel segítik előre, ezért ha gyorsabban akarunk fejlődni — az életszínvonal szempontjából, főleg a lakásépítés, közlekedés terén — teljes mértékben a tudományra kell tá maszkodnunk. Befejezésül Nový elvtárs arra utalt, hogy bonyolult feladataink megvalósítása érdekében meg kell teremtenünk a feltételeket az alkalmas Irányító káderek szekképzettségének növelésére. Kiváló szakemberekre van szükség, akik képesek a tudomány és technika legújabb ismereteit a haladás érdekében felhasználni. Michal SABOLČÍK elvtárs Sabolčlk elvtárs beszéde bevezető részében hangsúlyozta, hogy az Irányításban eszközölt változásokat nem lehet leegyszerűsíteni, mert az ilyen irányú törekvések károsak. Éppen ezért helyes, hogy a CSKP Központi Bizottsága és az Elnökség ezeket a kérdéseket felelősségteljesen tárgyalja meg. Az új Irányítási rendszer sikerét nagyban befolyásolja majd az a tény, hogyan oldjuk meg a tényleges gazdasági problémákat. E kérdésben a reális lehetőségekből kell kiindulni. Ugyanakkor azonban helytelen lenne, hogy az új irányítási rendszer érvényesítését csupán attól tennék függővé, hogy az megszünteti-e a források és a szükségletek közötti feszült séget s az egyes ágazatok, főleg pedig az ipar és a mezőgazdaság közötti különbségeket. Ez az álláspont két okból elfogadhatatlan. Először, mert a tökéletesített irányítási rendszert nem tekinthetjük különálló dolognak a gazdasági fejlődéstől. A Ja vasolt rendszernek hozzá kell járulnia a legfontosabb problémák megoldásához, s másodszor fokozatosan meg kell teremtenie a feltételeket, hogy teljes mértékben érvényesüljön az egész népgazdaságban. Nem érthetünk egyet sem az egyik, sem a másik véglettel. Számunkra nem elegendő csupán a távlati terv, a fontos az, hogy milyen lesz az a terv, és hogyan használja kl maximálisan a rendelkezésünkre álló tartalékokat. Sabolčlk elvtárs a továbbiakban a bruttó jövedelem kérdéseivei foglalkozott, majd hangsúlyozta: az anyagi érdekeltségnek oda kell hatnia, hogy a termékek választéka és minősége a fogyasztók igényeinek megfelelően fejlődjön. Erre lehetőséget nyújt a rugalmas árrendezés. Ugyanakkor az anyagi érdekeltség operatív érvénye sítése is. Éppen ezért az új irányítási rendszerben — különösen az anyagi érdekeltség szempontjából — az ár helyzete kulcsfontosságú. Az árak nak hatniuk kell a termelőkre, éspedig abban az irányban, hogy a választékot, a mennyiséget és a minőséget a fogyasztók szükségleteinek megfelelően állítsák elő. Az áraknak azonban befolyásolniuk kell a fogyasztókat is, éspedig azzal, hogy reális szükségleteiket az adott termelés terjedelméhez Igazítsák. Az új árpolitikától azt Is elvárjuk, hogy Jobban hat a kínálat és a kereslet szabályozására, és hogy nyomást gyakorol a termelés gazdaságosságának növelésére. A múltban hiba volt, hogy gyártmányaink nagykereskedelmi árát a világpiaci áraktól függetlenül határozták meg. Éppen ezért nem is jelezték a külföldi piac negatív vagy pozitív hatását sem, és külkereskedelmi dolgozóinkat nem figyelmeztették a külföldi gyártmányok hatékonyabb vásárlásának lehetőségeire. Sabolőík elvtárs a beruházási építkezésekkel kapcsolatban szóvá tette, hogy a beruházásokat gyakran olyan üzemekbe fektettük be, melyek termelésének távlati programja még nem tisztázódott, ugyanakkor nem vették figyelembe a piaci szükségleteket sem. Az építkezésnél nem használták fel a tudomány és technika legújabb vívmányait, mint' ahogy nem ügyeltek a létező kapacitások kihasználására sem. Az állóeszközök költségesek, s a paraméterek is alacsonyak. Ezekből a tényekből kiindulva láthatjuk, hogy a jelenlegi időszakban nehéz lenne az állóeszközökből egységes átutalásokat folyósítani anélkül, hogy az ne befolyásolná kedvezőtlenül a vállalatok gazdaságosságát és anyagi érdekeltségét. Számos vállalat vagy iparágazat, mely eddig nyereséggel dolgozott, az állóeszközök 4 százalékos átutalásának bevezetése után — állami dotálásra szorul. Ilyen helyzet alakul ki Szlovákiában a vegyiparban, a központi »nergetikal szolgáltatásban ós a nemzeti bizottságok gazdálkodásában. Sabolčlk elvtárs befejezésül hangsúlyozta: az anyagi érdekeltség javasolt formája megköveteli, hogy az üzemen belüli egységekben lényegesen megjavítsák a gazdálkodást és az irányítás színvonalát — megköveteli a káderek magasabb politikai és szakmai képzettségét. Miroslav PASTYŔÍK elvtárs A felszólaló a bevezetőben megelégedését fejezte kl, hogy az ű] Irányítási rendszer bevezetése körül fennálló nyílt kérdésekre a Központi Bizottság egyenes válaszokat ad. A továbbiakban hangsúlyozta, hogy a korszerű termelésnek kezdeménye* ző, művelt és önfeláldozó vezető gazdasági dolgozókra van szüksége, olyanokra, akik a termelési folyamatban helyesen értelmezik küldetésüket, valamint felelősségüket a társadalommal, a munkásosztállyal szemben. Arról van szó, hogy megszilárdítsuk a gazdasági dolgozók tekintélyét. A szakszervezetek helyzetéről és feladatáról szólva megemlítette: az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy az eddigi operatív Jellegű részproblémák — amelyeket a gazdasági vezetők kötelesek voltak rnegtárgyalnl a szakszervezettel — formálissá fajultak. A gazdasági vezetők az üzemi bizottságoknak gyakran utólagosan terjesztik be javaslataikat. Ezekben és a további kérdésekben az illetékes gazdasági vezetőknek nagyobb operatív döntési jogot és önállóságot kell biztosítant. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a szakszervezeteket ezekben a kérdésekben teljesen felmentjük a felelősség alól. Azok az intézkedések, amelyeket a Központi Bizottság jóváhagyott, arra irányulnak, hogy elmélyüljön a dolgozók részvétele a termelés és az üzem irányításában. Törvényszerű, hogy ezzel együtt szerveznie kell, hogy bekapcsolódjanak az irányításba. Hogy a szakszervezet ezt a feladatát jobban tudja végezni, javaslatok vannak a dolgozók részvételének különféle formájára. Pastyfík elvtárs a továbbiakban az anyagi érdekeltség kérdéseivel foglalkozik. Hangsúlyozza, a bérpolitika helyes érvényesítése megköveteli, hogy a szakszervezet nagyobb aktivitást fejtsen ki mind a bérpolitika helyes megmagyarázása érdekében, mind pedig abban az Irányban, hogy az üzem rentábilisan termeljen, és teljesítse valamennyi feladatát. A felszólaló foglalkozott a munkabiztonság és a dolgozók egészségügyi gondoskodásának kérdéseivel. A társadalomnak egyáltalán nem használ, ha sok helyen elhanyagolják a dolgozók egészségéről, a munkabiztonságról való gondoskodást, és ezt a gazdasági feladatok fontosságával Indokolják, ami gyakran csupán a vezető dolgozók hibáinak álcázása az irányításban és a termelés szervezésében. A Központi Bizottság hangsúlyozza, hogy társadalmunk fejlődése és a dolgozó nép győzelmes útja szorosan össze van kapcsolva a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalommal. A feladatok eddigi teljesítése és munkájának tartalma azonban nem felel meg már társadalmunk további fejlődésének, és ezért egészen természetes, hogy az élet újabb, haladóbb munkaformákat Igényel. František ČERVENKA elvtárs Népgazdaságunk Irányításának, tervezésének és finanszírozásának új rendszerében előtérbe kerül a területi tervezés — hangsúlyozta bevezetőjében Cervenka elvtárs. Az elmúlt Időszakban ezeknek a kérdéseknek nem szentelünk megfelelő figyelmet. S ha ezeket a kérdéseket továbbra sem vennénk figyelembe, bizonyára igen bonyolult problémákat idéznének elő. Ezekből néhány, a középcsehországi kerületben már megmutatkozott. Az egyes területek forrásainak kihasználása már a teljes kihasználással határos. Ez a helyzet különösen a munkaerők terén. Kerületünk üzemeiben például az 1965. évre 8200 új munkaerőt igényeltek, holott a forrás csupán 2580 személyre becsülhető. Ebből kifolyólag szükséges lenne, hogy az egyes reszortok haladéktalanul dolgozzák ki ágazatuk fejlődésének koncepcióját, s ne csak országos viszonylatban, hanem a kerületi nemzeti bizottságokkal karöltve az egyes területek szempontjából is. Cervenka elvtárs a továbiakban a lakosságnak nyújtott szolgáltatások kérdéseivel foglalkozott, és hangsúlyozta, hogy a kerületben a szolgáltatásokat igyekeznek jobban megosetanl, s arra törekszenek, hogy a közszolgáltatási üzemekben növeljék a dolgozók szakképzettségét. Jelenleg már sokkal jobban szervezik az egyes üzemek közötti tapasztalatátadást. A közszolgáltatási üzemek dolgozóit arra nevelik, hogy megjavítsák a vásárlókkal szembeni fellépésüket, mert ezen a téren még sok a jogos panasz. Ez irányú törekvéseiket siker koronázza, a szolgáltatásokat nemcsak a városokban bővítik, hanem kiterjesztik a vidékre is. Befejezésül beszélt azokról a tapasztalatokról, amelyekre a príbrami kommunális vállalatban tettek szert az új irányítási rendszerrel való kísérletezés folyamén. A tapasztalatok azt mutatják, hogy az új Irányítási, tervezési és finanszírozási rendszer kedvezően befolyásolja a szolgáltatások jövedelmezőségének fokozását, valamint azok minőségének javítását. 1885. február 7. * Ü] SZÖ 5