Új Szó, 1965. február (18. évfolyam, 31-58.szám)

1965-02-05 / 35. szám, péntek

Ab k ucsi Kepviselők panasza Ifétyi István, a búcsi HNB fia­" tal elnöke látogatásom nap­fán nem volt a legjobb kedvében. Ösz­szeráncolt homlokkal, árgus szemek­kel lapozgatott a kormányrendeletek­ben. Aztán elővette ceruzáját, és Idei ívre szóló költségvetési kimutatás számsorait összegezte. — Hasztalan számolgatok, az ősz­raeg se nem több, se nem keve­sebb ... A költségvetés végösszege — bár­hogy is kanyargatta ceruzáját — 95 500 koronát mutatott. — Pontosan 50 százalékkal kisebb a tavalyi költségvetésünknél — veti közbe Szabó Lajos, a HNB titkára, aki többek között arról is beszélt, hogy ebből az összegből a nemzeti bizottság távolról sem valósíthatja meg elképzeléseit. Düledező j élben a tűzoltószertár, sártenger borítja az utcákat. Ezen­kívül a helyi óvoda befogadóképes­ségét is ki kellene bővíteni. A HNB elnöke szerint az 1985. évre szóló költségvetés e jeladatok teljesí­tését még a legszűkösebb keretek kö­zött sem biztosítja a csupán a HNB alkalmazottai fizetésére, képviselői­nek honorálására elegendő. A panasz okát kutatva Kétyl elv­társ megjegyezte, hogy költségveté­süket a járás irányszámai szerint, na­gyon szerényen állítottáfc össze. Az egyik értekezleten, ahol járási szin­ten tárgyaltak a község szükségletei­ről, maga a JNB titkára szólította fel a nemzett bizottságok titkárait, elnö­keit, hogy a kiadásokat a HNB és a falu valóságos helyzetéből kiindulva állítsák össze és eszerint foglalják idei költségvetésükbe. A búcsi HNB képviselői megfogad­ták a tanácsot és hosszú vita után az irányszámoknak megfelelő és a község igényei szerint két költség­vetési javaslatot terjesztettek elő a járási nemzett bizottságra. Az utóbbi 157 700 koronát kisebb nagyobb beru­házást tartalmazott. Az igények Búcs községben is nö­vekednek, népgazdaságunk azonban nincs abban a helyzetben, hogy ezeket az Igényeket, óhajokat maradéktala­nul teljesíthesse. — Megértjük a járás, a népgazdaság helyzetét — kapcsol rá Szabó elvtárs. — Ám ettől függetlenül, olyan köz­séggel, mint a mienk, amely évente csaknem 600 ezer koronával járul hoz­zá a járás költségvetéséhez, máskép­pen kellene eljárniuk. Nyomott hangulatban, tanácstala­nul néztek egymásra a képviselők. Ezért nem firtattam tovább a költ­ségvetés kérdését, ehelyett inkább a Elismerés — elmarasztalás Nagykürtös (ag) — A nagykürtösi HNB tanácsa értékelte az egyes al­bizottságok munkáját. Legtöbb elisme­rést a Šlauková elvtársnő vezette egészségügyi bizottság kapott. Jól dol­gozott a szociális és a mezőgazdasági bizottság is. A választási időszak né­hány hónapja alatt csalódást keltett a tervezési, az iskolaügyi, az ipari, valamint a tervezési bizottság munká­ja. A HNB tanácsa határozatot foga­dott el az emiitett albizottságok mun­kájának megjavítására. Park és virág Ipolyság (morJ — Az idegenforga­lom. növ.e.kedésér.e számítva Ipolyságon megkezdték az előkészületeket a tu­risták fogadására. Tervbe vették, hogy mihelyt az időjárás megengedi, a vá­ros forgalmasabb utcáiban további zöld sávokat létesítenek, melyekbe vi­rágokat ültetnek. A vendéglátóipar az első félévben 60 ággyal bővíti a szál­loda kapacitását és átépítik a vasúti vendéglőt is. Januárban befejezték az Ipoly Étterem belső tatarozását, s így mai formájában már megfelel a kor­szerű követelményeknek. A Zdroj üz­leteire is új cégtáblák kerültek. Saj­nos, hogy ezekről az ízlésesen kivi­telezett táblákról hiányzik a magyar felirat. Tízezer látogató Košice (waj — A Banská Štiavni­ca-i Bányászati Akadémia emlékkiállí­tását tízezer látogató tekintette meg. A kiállítást a košicei Műszaki Mú­zeumból átviszik a rozsnyói múzeum­ba amely nagy látogatottságnak ör­vend. A múzeumban találhatunk nemzetközileg nyilvántartott műszaki tárgyakat és értékes ásványgyűjte­ményt. Eredményes kezdet (CTKJ — Szlovákiában az épltővál­lalatok dolgozói januárban 4,5 száza­lékkal szárnyalták túl tervfeladatai­kat, úgyhogy terven felül 13 millió kbrona értékű munkát végeztek. Az irányítás új módszereivel kísérletező vállalatok, pi. a trnavai Magasépítő Vállalat kerek 100 százalékos tervtel­jesítéssel zárta a hónapot, a nyítrai vállalat pedig 6 százalékos túlteljesí­ményt ért el. A lakásépítés terén azonban „csúsz­tatnak" az építőipari munkások. — 306 lakás helyett csupán 213-at adtak át. A Jelenlegi állapotok azonban nem veszélyeztetik a negyedévi terv telje­sítését. helyi nemzeti bizottság tömegszerve­ző-nevelő tevékenysége Iránt érdek­lődtem. Hány nyilvános népgyűlést, beszélgetést tartottak a választások óta — szegeztem a kérdést vendég­látóimnak. — őszintén be kell vallanunk — magyarázza az elnök — eddig még ilyen ülést nem hívtunk össze. De minek a gyűlés, ha konkrét dolgok­ról nem tudunk számot adni választó­inknak. Hogy álljunk ki polgáraink elé, ha sem az óvodát, sem a tűzoltó­szertárt, de még az utcákat sem va­gyunk képesek a követelményekhez mérten rendbe hozni. A járási nemzeti bizottság illeté­kesei bizonyára közbevethetnék: a la­kosságnak nyújtott szolgáltatások bő­vítése útján a búcsi HNB-nek vannak anyagi eszközei a szükséges beruhá­zások fedezésére. Nem vitatjuk ezt a lehetőséget, amellyel a helyt feltéte­leknek megfelelően a HNB eddig is élt. Tavaly például 30 ezer koronát írt jóvá a pótköltségvetésen. Az em­lített feladatok megvalósítása azon­ban ennél nagyobb beruházást igé­nyel. Búcs község nemcsak kér, hanem elég sokat nyújt is a társadalomnak. Ezért a járásban jobban kellene tá­mogatnia a HNB képviselők kezde­ményezését. Amikor a község képviselőinek pa­naszát a Komáromi járási Nemzeti Bizottság elé terjesztettem, Varga Er­nő elvtárs alelnök, egyben a járási tervbizottság elnöke, komolyra for­dította a szót. — Nem célunk — jelentette kl ha­tározottan — hogy Búcs községet megrövidítsük. Abban természetesen igazat kell adnunk a képviselőknek, hogy az idei évre szóló költségveté­sük a tavalyihoz képest kissé keve­sebb. Erről azonban csak saját ma­guk tehetnek. Nem fejezték be példá­ul a futballpálya építését, további akciók megkezdésére addig beruhá­zási eszközöket nem folyósíthatunk. Amennyiben kolaudálják tavalyi ak­ciójukat, a járást nemzeti bizottság azonnyamban redelkezésükre bocsátja a tűzoltószertárra igényelt összeget. Erről a kérdésről külön is beszéltem Kétyl elvtárssal. Ezután Polák elvtárs, a pénzügyi szakosztály vezetője vette át a szót. — Ez idén körültekintőbben kell el­járnunk a költségvetési javaslatok jó­váhagyásával. Tavaly sok HNB nem használta fel a költségvetés eszköze­it, több akció maradt befejezetlenül. Ez természetesen a társadalom kára ts. Búcs esetében csak annyit mond­hatok, nem vagyunk elfogultak velük szemben. Óvodájuk építése valóban nagyobb beruházást követel. Éppen ezért ezt a beruházást a jövő évi költ­ségvetésbe foglaljuk, két év múlva pedig már a kibővített, minden igény­nek megfelelő Óvodát is átadhatják küldetésének. SZOMBATH AMBRUS Hazánk felszabadításának 20. évfordulója alkalmából a kremnicai Álla­mi Pénzverde dolgozói számos emlékérmét, jelvényt és pénzérmét készí­tenek. Mielőtt az érméket fémbe öntenék, a pénzverde képzőművészeti osztályának dolgozói, Andrej Peter (balra) és Imrich Fodor gipszmodelle­ket készítenek róluk. (CTK — Alojz Prakeš felv.) Dolgozhat-e tovább a nyugdíjjogosult ? további ledolgozott év után havi át­lagkeresetének négy százalékával emelkedik nyudíjuk. Ezután az összeg után már adót sem kell fizetnie. Egész­ségügyi szempont­ból ís helyes, hogy az, aki bírja, to­vábbra is dolgoz­zék, mivel a tétlen­ség idő előtti öre­gedéshez, az életkedv elvesztéséhez vezet. A többi intézkedés is arra Irányul, hogy a dolgozók nyugdíjjogosultságuk elérése után is állásban maradjanak. Az üzem, vagy más munkaadó a JNB beleegyezése nélkül nem szüntetheti meg velük a munkaviszonyt. Ez a rendelkezés lehetetlenné teszi, hogy az üzemek a dolgozókat 60. életévük betöltése után, indok nélkül elbocsás­sák. Ugyanez a helyzet a földművesszö­vetkezeti tagoknál is. Ha a szövetke­zeti tag 60. életévének elérése után nem kéri nyugdíjaztatását, nyugdíja évente havi átlagkeresetének 4 száza­lékával növekszik. Azok között, akik betöltik 60. élet­évüket, nagyon sok a szakember. Nem lenne tehát helyes —, ha egészsége­sek és továbbra is munkaképesek —, hogy nyugdíjba mennének. Másrészt nem rendelkezünk még annyi szak­emberrel, hogy ne lenne már szüksé­günk az idősebbekre is. (I- B.) Még sok olyan ember akad köztünk, aki alig várja, hogy munkatársa be­töltse 60. életévét, és nyugdíjba men­jen. Sokan görbe szemmel nézik, ha i nyugdíjjogosul­tak továbbra ls munkaviszonyban maradnak. Ezek a helytelen nézetek az előírások nem ismerése következtében születnek, vagy abból a téves hitből erednek, hogy aki betöltötte 60. életévét to­vább már nem dolgozhat. A jogi előírások, főként a szocálfs biztosításról szóló törvény, mely a múlt évben lépett érvénybe, lehetővé teszik, hogy a nyugdíjjogosultak to­vábbra is dolgozhassanak. Hogy vala­ki nyugdíjjogosult legyen, be kell töl­tenie 60. életévét és legalább 25 szol­gálati évnek kell lennie. Nőknél a nyugdíjjogosultság ideje a felnevelt gyermekek számától függ. A nő, aki ledolgozott huszonöt évet és felnevelt öt vagy több gyermeket, már 33 éves korában nyugdíjba mehet. Az a nő, aki egy gyermeket sem nevelt fel, csak 57. évében nyugdíjjogosult. Mindenki, aki az említett követel­ményeknek eleget tesz, nyugdíjba mehet. Aki viszont úgy érzi, hogy to­vább tudna dolgozni, munkahelyén maradhat. Azok a nyugdíjjogosult dolgozók, akik továbbra is állásban maradnak, bizonyos előnyöket élveznek. Minden Ez idén megkezdődik a Szovjet­uniót és Csehszlovákiát egybekötő államközi gáztávvezeték döntő fontosságú szakaszának építése is. Ha a Szovjetunióból hozzánk to­vábbított gázmennyiséget csupán tüzelőanyagként használnánk fel, ezzel ugyanazt a gazdasági ered­ményt érnénk el, mint két-három év alatt két új kladnói, rosicei, kelet-csehországi és plzeüi szén­körzet kiaknázásával. Ez más szó­val azt jelenti, hogy az említett földgázmennyiség ugyanolyan ér­tékű tételt jelentene Csehszlová­kia tüzelőnyag- és energetikai mérlegében, mint az említett új szénkörzetek aknáinak, tárnáinak s egyéb épületeinek százai, s bá­nyászainak, műszaki dolgozóinak és más alkalmazottainak ezrei. A távvezeték tervének elgondolásai A gázvezeték építése lényegében tizenegy teljesen különálló, és egy­mást fokozatosan követő szakaszra oszlik. Alapvető fontosságú az I. és II. szakasz építése lesz, amelyről fő beruházóként a bratislavai Szlovák Gázművek, és fő kivitelezőként a par­dubicei Plynostav gondoskodik. Az utóbbi azonban a jelenleg rendelke­zésre álló eszközökkei nem birkózhat meg e Jelentős feladattal. Ezért az ostravai Bányaépítő Vállalat is részt vesz az építkezéseken, éspedig ez idén a gázvezeték keleti részén. A nyomáspróbákat azonban ott is a Plynostav szakemberei végzik, és ők adják át rendeltetésének a gázveze­ték utóbb emiitett részeit. Hegesztőtelepek Ahol a gázvezeték sík terepet szel át, ott a Plynostav több hegesztőte­lepet létesít. E telepek dolgozói szov­jet-gyártmányú félautomatákkal, il­letve automatákkal mindig három csövet hegesztenek össze a gáz vez e­Gyor s pnül ütemben G|JUI ték egy-egy részévé. Az Így összehe­gesztett csöveket ugyanis sokkal Job­ban továbbíthatják rendeltetési he­lyükre. Ez a módszer nagyszerűen bevált a szovjet gáztávvezeték építé­sénél. A hegesztőhelyeken egyszer­smind úgy munkálják meg a csővége­ket, hogy a helyszínen könnyen le­hessen kéz! hegesztéssel egymáshoz rögzíteni az összehegesztett vezeték­részeket. És hogyan a hegyvidékeken? A hegyes-völgyes terepen dolgozók munkája némileg bonyolultabb. Ök hegesztőroston készítik elő a csöve­ket, s onnét továbbítják rendeltetési helyükre, ahol már a vezetékbe il­lesztve egyenként hegesztik őket ösz­sze. Az ilyen terepen természetesen sok hajlított cső kell. A csöveket a hegesztőrost fölött különleges szov­jet gépekkel hajlítják tetszés szerinti alakúvá, s azután a gázvezeték épít­kezési helyén Kézzel szigetelik, vagyis illesztik össze. A Plynostav szakmun­kásai ezt az új, az eddiginél kor­szerűbb módszer szerint végzik. Ök ugyanis a csővégeket — a megszo­kott módszertől eltérően — nem ke­nik be aszfalttal, hanem különleges fecskendőt használva vonják be a csöveket szigetelő bitumenréteggel és így lényegesen meggyorsítják a gáz­vezeték építését. Folyókon és patakokon át Ahol folyók, vagy nagyobb patakok állnak az épülő gázvezeték útjába, ott különleges gépekkel felszerelt csoportok végzik a szükséges munká­kat. Talajréselőkkel előkészítik a csővezeték helyét a mederfenéken, s minden továbbiról a természet adta feltételeknek megfelelően kell gon­az államközi doskodníuk. Figyelembe kell venniük a folyó, illetve a patak szélességét, a víz sodrási sebességét, a meder s a partok geológiai tulajdonságait stb. Csehszlovák és szovjet gépek az építkezésen A szovjet—csehszlovák gáztávveze­ték építése fokkal gyorsabb ütemű lesz, mint a Barátság-kőolajvezetéké volt, ami viszont nagyobb műszaki felkészültséget, tehát tökéletesebb gépekkel és egyéb berendezésekkel való ellátást igényel. Ez azt jelenti, hogy a csővezetékek építésére álta­lában használt gépeken, például kot­rógépeken, talajréselőkön, talajgyalu­kon, tehergépkocsikon, külön ren­deltetésű gépkocsikon, traktorokon, gépkocsikra szerelt emelődarukon, légpréseken stb. kívül számos különle­ges gép szükséges. A legfontosabbak a következők: 51 csőrakó gép, 16 he­gesztő félautomata, több mint 80 he­gesztőpisztoly, 4 hidegcsőhajlító gép, 3 különleges berendezés az úttestek alatti csővezetékrészek elhelyezésére, ezenkívül a hegesztőtelepek különfé­le gépel és egyéb berendezései. Dolgozók az ország minden tájáról A gázvezeték építőit nemcsak Szlo­vákiában toborozzák, hanem Morva­országban, Dél- és Kelet-Csehország­ban ls. Elsősorban hegesztőkre, az egyes munkafolyamatok előkészítőire, nehéz gépek kezelőire és karbantar­tóira lesz szükség, éspedig nemcsak a csővezeték egyes építési szakaszain, hanem különböző műhelyekben ls. A pardubicei Plynostav vezetősége már megkezdte a dolgozók toborzá­sát, s az üseml munkaiskolában kii­gázvezeték lönleges tanfolyamok nyílnak a gáz­vezeték építőinek szakképzésére. Mindazok, akinek alkalmuk adódik arra, hogy ezen a nagyszabású épít­kezésen új mesterséget tanuljanak, szaktudásukat később ls érvényesít­hetik. Morvaországban és Szlovákiá­ban ugyanis mind a helyi gázellátás céljait szolgáló csővezetékek létesí­tését, mind pedig több várost, illetve községet egybekötő vezetékhálózatok építését tervezik. A már említett dolgozókon kívül több nemzeti vállalat részt vesz a szovjet—csehszlovák gáztávvezeték építésében: például a Dolný Bene­šov-i Morva-sziléziai Szerelékgyár, a Kelet-szlovákiai Vasmű, a Chomutovi Cső- és Vashengerde, a vltkovicei Klement Gottwald Vasmű, valamint számos más gép-, kohó- és vegyipari üzem. Gondoskodás a gázvezeték építőiről Az építkezés nagyobb szakaszain kényelmes szálláshelyek, tágas iro­dák s raktárak lesznek, ezenkívül csaknem mindenütt étterem és kan­tin is áll a dolgozók rendelkezésére. Az éttermekben rádió, televízió szó­rakoztatja a munkaszünetben megpi­henőket. Magától értetődő, hogy nem hiányozhat a kellő egészségügyi gon­doskodás sem. A mozgó rendelőben utazó orvos, fogorvos és más egész­ségügyi személyzet rendszeresen fel­keresi az egyes munkahelyeket. Nem kevésbé fontos a munkaidő megfelelő beosztása sem, éspedig úgy, hogy a távolabbi helyekről fel­fogadott dolgozók legalább kétheten­ként meglátogathassák hozzátartozói­kat. Ez a két hét valószínűleg tíz munkanapra és négy egymást követő szabadnapra oszlik, Milyen lesz a munka ellenőrzése? Népgazdaságunk szempontjából rendkívül nagy Jelentőséget kell tu­lajdonítanunk a szovjet—csehszlovák gáztávvezetéknek. E kiváltságos hely­zete és az építkezés műszaki igényes­sége azonban elképzelhetetlen a va­lóban elsőrendű munka iránti köve­telmények teljesítése' nélkül. Ez vi­szont azt Jelenti, hogy szakemberek egész serege ellenőrzi majd a csőát­mérők hajszálpontosságát, a hibátlan szigetelést, mások pedig csőmintákon nyomáspróbákat végeznek, továbbiak laboratóriumokban kísérleteznek stb. A varratokat például izotópok gam­masugaraival vizsgálják. Ez különö­sen ott szükséges, ahol a vezetékré­szek szokatlanul erős nyomásnak lesznek kitéve. Ha az ellenőrök meg­állapítják, hogy valamelyik hanyag hegesztő több ízben végzett „selejtes" munkát, a vezetőség kirekeszti az il­letőt ebből a jó keresetet biztosító munkafolyamatból. Ennek az intéz­kedésnek is az a célja, hogy a he­gesztést kifogástalanul végezzék. Az ütemterv Ez év áprilisától egyre több, s a legtöbb dolgozó az év vége felé kell a gáztávvezeték építkezésén. A ter­vek szerint ugyanis már ez év má­sodik negyedében, vagyis rövid há­rom hónap múlva olyannyira kell a munka ütemének fokozódnia, hogy a dolgozók naponta átlag félkilomé­ternyi csővezetéket, ősszel pedig már több mint egykllométernyit rakja­nak le. A téli idény természetesen kedvezőtlenül befolyásolhatja a mun­ka ütemét és az ütemterv ehhez a körülményhez igazpdik. A téli hóna­pokban napi 500 méterre csökken az átlagos teljesítmény, de már kora ta­vasszal ismét háromnegyed kilomé­terre emelkedik. Frantiigk Raven 1985. február 2. * 0] SZÖ 5

Next

/
Thumbnails
Contents