Új Szó, 1965. február (18. évfolyam, 31-58.szám)

1965-02-05 / 35. szám, péntek

Vita a CSKP Központi Bizottságának 1965 januári ülésén JAN PELNÁŔ elvtárs A termelőerőknek elhelyezése az eddigi gyakorlat szerint — mondotta beszéde kezdetén Pelnár elvtárs — túlságosan sok társadalmi eszköz felhasználását tette szükségessé. Pusztán szakszempontbői ugyan bizonyos mértékben előnyös, ha az új gyárakat a már régebben is iparosított vidékekre építik, viszont az ipar túlságos koncentrálásának árnyoldalai is vannak. Emellett azt is meg kell állapítani, hogy a másik szélsőség is káros. Egyes helyeken a helyi szervek csak egy-egy község érdekeinek megfelően akartak ipari üzemet létesíteni. Az új irányítási rendszer egyik jelentős előnye, hogy az ipartelepítésnél majd a közgazdasági hajtőerő is fontos szerepet kap. További pozitívum, hogy a munkaerőgazdálkodás terén is érvényesülnek az ökonómiai tényezők. Említésre méltó e téren még az is, hogy az új trányítási elv lehetővé teszi, hogy megbüntessék azokat az üzemeket, amelyek a levegő szennyeződésének meggátlásáért nem teszik meg a szükséges intézkedéseket. Felszólalása további részében Pelnáf elvtárs a termelési programok helyes elosztásáról, a külkereskedelemről és a beruházások gazdaságosságáról beszélt. DRAHOMÍR KOLDER elvtárs A népgazdaság irányításának tökéletesítése —, kezdte Kolder elvtárs a felszólalását — nem újkeletű gondolat. Köztársaságunk gazdasági élete — hasonlóképpen a többi szocialista ország gazdasági életéhez — időszakonként egyre tökéletesebb irányítási rendszer létrehozását tette szükségessé. Az útkeresést legjobban pártunk és a többi testvérpárt határozattal, valamint a kiadott elméleti munkák érzékeltetik a legjobban. A munkásosztály a hatalom átvétele után az időszak követelményeinek megfelelően szigorúan és szükségszerűen centralizálta a gazdaságvezetést. A néhol előforduló hiányosságok ellenére is sok pozitívumot hozott ez az irányítási rendszer, főleg ami az alapvető szociális-közgazdasági fejlődést illeti. A népgazdaság strukturális változásainak megvalósítása, mint tudjuk, feszültséget idéz elő. Ilyen körülmények között lehetetlen lett volna kihasználni a közgazdasági hatóerőt. A centralizáció negatívumait valamennyien ismerjük. Ezt az irányítási módszert egész sor párthatározatban bíráltuk. Az 1958. évi Intézkedések is hasonló bírálatokból indultak kl. Hogy később megint visszatértünk a centralizált Irányítás módszereihez, azt a harmadik ötéves terv hatékonyságának elvesztése és más külső okok tették szükségessé. A kedvezőtlen tényezők a tervezésben a munkatermelékenység, a nyereség, a beruházások, stb. tervezett csökkentésére késztettek bennünket. Így volt ez például 1963-ban. A népgazdaság irányítását egyéves tervek keretében végeztük. A vitában, mondotta Kolder elvtárs, többen említették, hogy a tőkésvállalatok az irányításban jelentős eredményeket érnek el. Igaz, hogy a tőkések látszólag bevonják a dolgozókat a vállalatok és konszernek irányításába, de csak azért, hogy ezzel megteremtsék a népi kapitalizmusról szóló mítoszt De mindezek mellett sem szabad kézlegyintéssel elsíklanunk a tőkésvállalatoknak az irányításban szerzett tapasztalatai fölött. A szocialista társadalomban a tőkés rendszernél sokkal nagyobbak a dolgozók aktivitása kihasználásának potenciális lehetőségei. OTA ŠÍK elvtárs először az elméleti közgazdaságtannak az új irányítási elvek kidolgozásánál betöltött fontos szerepéről szólt. Káros ideológiai előítéletet küzdöttünk le — mondotta Šik elvtárs. Régebben nem respektáltuk eléggé a szocialista tervszerűség és a szocialista piac kölcsönösségét. Ellentétbe helyeztük a tervezést és a piaci termelést. Leegyszerűsítve azt mondtuk: a tervszerűség a szocializmus, a piaci termelés pedig a tőkés rend velejárója. A termelés óriási erőfeszítése ellenére egyre mélyült a termelés és a szükségletek kielégítése közötti szakadék. Ez jelentős károkat okozott. A tőkés és a szocialista gazdasági rendszer közötti különbséget nem egészen tisztán határoztuk meg. Az önálló elszámolás lenini elve — mondotta felszólalásában Sík elvtárs — éppen azon alapszik, hogy azon kívül, hogy a vállalatok a kitermelt értékeket realizálják, saját reprodukciós szükségleteiket Is ebből biztosítják teljes egészében. Régebben ezt a szempontot nem tartották be, mert a vállalatok egyrészt csak formálisan tartották nyilván a forgalmat, a termelés nem a szükségletek szerint alakult, másrészt a vállalatok olyan bevételekhez jutottak, amelyek összege nem fejezte kl pontosan a termelt áru értékét. Továbbá a vállalatok az egyoldalú gazdasági mutatók teljesítése szerint nyújtották be bér- és prémiumlgényüket. A vállalaton belüli önálló elszámolási elvek fontosságáról, hangsúlyozta Šik elvtárs, régebben sajnos csak gyűléseztek, de a helyzet nem javult. Sokszor azokat, akik a párt érdekeit látva szem előtt akartak javítani a helyzeten — érvek nélkül ellenségnek bélyegezték. Ez a közgazdasági elmélet fejlesztésének jelentős kárt okozott. Napjainkban ezeknek a hibáknak eltávolításánál jelentős eredményeket értünk el. Az új népgazdaság Irányítási elvek kidolgozásánál a legjobb elméleti és gyakorlati szakemberek ezrei vettek részt. VÁCLAV PAŠEK elvtárs Legelőször a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom tevékenysége értékelésével kapcsolatos egyetértését fejezte ki Pašek elvtárs. Hogy a szakszervezet tevékenységéről bíráló szavak hangzottak Itt el, mondotta, az nem véletlenül történt. Az utóbbi időben mind pártvonalon, mind pedig a szakszervezeti tagok körében sokan bírálták a tevékenységet. A szakszervezet munkájából, sajnos, a hiányosságokat nem sikerült eltávolítani. Helytelen gyakorlat, hogy a szakszervezet tevékenységéből hiányzik a politikum és a céltudatosság. Az üzemi funkcionáriusok sür^jtése ellenére mindmáig nem állapították még meg a szakszervezeti szervek hatáskörét és feladatát. A szakszervezet túlságosan sokoldalú tevékenysége gyakran formalizmushoz vezet. Egyszerűsíteni kell a szakszervezeti munkát. A feladatok meghatározásának hiánya okozza, hogy funkcionáriusaink sokszor a párttól várják az utasítást. A szakszervezet tevékenysége elsősorban a termelésben látszódjék meg. Pašek elvtárs a továbbiakban a munkatörvény könyv átdolgozásáról beszélt. Hangsúlyozta, hogy a törvénykezésnek e téren összehangban kell lennie a népgazdaság tökéletesebb Irányításának elveivel. A munkatörvénykönyvet már ez év első felében a Nemzetgyűlés elé terjesztjük megvitatásra, elfogadásra. Olyan törvényjavaslatot nyújtunk be, amelynek elfogadása után a törvénykezésben is érvényre jut a „mindenkinek érdemei szerint" elv. FRANTIŠEK VLASÁK elvtárs Vlasák elvtárs elöljáróban a párthatározat és az új irányítási rendszer kidolgozását megelőző vita szükségességét, hasznosságát hangsúlyozta. Később a piackutatás fontosságáról szólt, valamint arról, hogy a népgazdaság további fejlesztése szempontjából rendkívül fontos a helyes árképzés új módszereinek alkalmazása, a gazdasági verseny új formáinak fejlesztése, a pénzgazdálkodás adta lehetőségek kihasználása és az ipar irányításának tudományos alapokra való fektetése. A beruházási politikában — mondotta Vlasák elvtárs — érvényesíteni kell a beruházási hitel ökonómiai szerepét. Előnyös hiteleket azoknak a népgazdasági ágazatoknak a fej lesztésére kell adni, amelyek az adott helyzetben a legfontosabbak. E téren majd kihasználjuk a vállalatok közötti versenyt is. Felszólalása további részében Vlasák elvtárs az új Irányítási rendszer bevezetésének első Időszaka fontosságáról beszélt. Az első időszakban — mondotta — különös figyelmet kell szentelni az egyes üzemek speciális körülményeinek. Majd a tudományos és műszaki kutatás eredményeinek alkalmazásáról beszélt. Az új irányítási rendszer hatékonyságát aszerint is mérhetjük majd, mennyire sikerül a tudomány és a technika eredményeit a termelésben is kihasználni. Az eddigi Irányítási rendszer e téren nem volt elég hatékony, mert csak rövid távlatokban értékelte a vállalati tevékenységet. Ugyanez érvényes a külkereskedelemre is. A termelés elszigetelte magát a külkereskedelem szükségleteinek tanulmányozásától. De az új termelőeszközök korszerűsítésére sem teremtette meg az eddigi irányítási rendszerben az optimális feltételeket. RICHARD DVOKÁK elvtárs A belkereskedelmi árulista-gazdagságát, mondotta többek között Dvorák elvtárs, a jövőben importált árucikkekkel ls biztosítjuk. Ezt főleg ott tesszük, ahol bajok vannak az otthon termelt áru minősége körül. A jó minőségű külföldi árucikkekkel is hatunk a belső termelésre. A csehszlovák korona szilárdságát jelentősen befolyásolja, mondotta később DvoFák elvtárs, a lakáshelyzet. Jelenleg mintegy 400 ezer család lakás iránti kérvénye vár elintézésre. Ez az adat is bizonyítja a helyzet komolyságát. A lakásgazdálkodás veszteséges. Az idén 1 milliárd 300 millió koronát ad az állami költségvetés e veszteség kiegyenlítésére. Az állami költségvetést a lakásgazdálkodás — a beruházásokkal együtt — 5,4 milliárd korona erejéig terheli meg. Éppen ezért, a XII. kongresszus határozatainak szellemében — tovább kell fokozni a lakosság részvételét a lakásépítkezésben. Sokat beszélünk mostanában a gazdaságosságról. Ezzel kapcsolatban például felül kell vizsgálni, kifizetődő-e nálunk például az aranybányászat. Háromszor olyan drágán bányászszuk ezt a nemesfémet, mint bárhol máshol a világon. Hasonló, de még jelentősebb problémák vannak a többi fém hazai bányászatával kapcsolatban is. A bank a jövőben különösen jelentős szerephez jut. Az a vállalat kap előnyösebb beruházási hitelt, amely a társadaloninak nagyobb nyereséget biztosít. Sok gondot okoznak a beruházások terén az évekig húzódó építkezési munkák. A be nem fejezett építkezések az utóbbi négy évben mintegy 25 milliárd koronával csökkentették a nemzeti jövedelmet. FRANTIŠEK KRAJČÍR elvtárs Krajčír elvtárs felszólalása első részében az árképzés problémáival foglalkozott, és az árpolitika egyes kérdéseit is érintette. Az új ártípusok létrehozása, mondotta, fontos tényező az anyagi érdekeltség elvének érvényesítésénél. Érvényes ez mind a nagykereskedelmi áraknál, mind pedig a különböző típusú kiskereskedelmi áraknál. Az árak kedvező alakulása elsősorban a társadalmi munka termelékenységének fejlődésétől függ. Az' önköltség csökkentésével, a struktúra javításával és a termelés növelésével függ majd a jövőben szorosan össze az árak alakulása, fejezte be felszólalását Krajčír elvtárs. JAROSLAV KLADIVA elvtárs Az új irányítási elvek érvényre juttatása — mondotta Kladiva elvtárs — szorosan összefügg egyes, eddig nem eléggé kihasznált tudományágak — mint például a szociológia, a munkapszichológia és az irányítás-elmélet — alkalmazásával. Ezeknek a tudományágaknak szakembereit már oktatják a főiskolákon, egyetemeken. Fontos, hogy ezek a tudósok majd átadják tapasztalatalkat a gyakorlat embereinek. Kladiva elvtárs később a vezető dolgozók emberi tulajdonságának szerepét taglalta. Hangsúlyozta, a jövőben e tényezőnek még az eddiginél is fontosabb szerepe lesz. Helyes, hogy az új Irányítási rendszert nem mint lezárt, hanem mint fejleszthető rendszert értelmezzük, ahol az ismeretek fejlődésével összhangban helyet kap az új, a korszerűbb — mondotta Kladiva elvtárs felszólalása befejező részében. FRANTIŠEK ŠORM elvtárs A siker az új irányítási rendszer bevezetése után — mondotta Šorm elvtárs — jelentős mértékben attól is függ, mennyire tudjuk az új gondalotoknak megnyerni a legtehetségesebb dolgozókat, a legjobb szakembereket, mennyire érzik majd a dolgozók — az első időben különösen a központi szervek dolgozói — az új irányítási elvek életbe léptetésének szükségességét. Bizonyos kételyeim vannak, mondotta šorm elvtárs, helyes-e, hogy komplex, 30 évre szóló tudományos prognózis kidolgozását tűztük ki célul. Annál is inkább, mert eddig rövidebb Időszakra sem sikerült tudományosan megalapozott távlati tervet kidolgozni. Ezenkívül a tudomány ma olyan gyorsan fejlődik, hogy a termelés általános koncepciója a jövőben majd 15—20 évenként változik. A jövő műszaki és tudományos felfedezéseinek gyakorlati alkalmazását mai szemszögből lehetetlen lenne megítélni. Ezért úgy vélem, hogy a távlati terveket 10—20 évre készítsük. Ami a tudományos kutatás anyagi támogatását illeti, helyes volna, ha ezt a tételt a költségvetésből, nem pedig önálló elszámolási alapon fedeznénk. Ezzel szemben a közvetlenül a termeléssel összefüggő kutató tevékenységet önálló elszámolási alapon lenne jobb finanszírozni. JAROMIR DOLANSKÝ elvtárs Az elkövetkező években, kezdte Dolanský elvtárs a felszólalását, igényes munka vár ránk a termelés, az ideológiai munka, a belső viszonyok alakítása és a nemzetközi mozgalom terén. A feladatok nagyobbak lesznek, mint bármikor a múltban. De potenciális lehetőségeink és tapasztalataink is soha nem látott méretűek. A párt ereje éppen abban rejlik, hogy az új körülmények között is megtalálja a helyes munkastílust. Az új irányítási rendszer bevezetése az államosítás óta a legfontosabb gazdasági reform. Tudatosítani kell, hogy ez nem visszavonulás a marxizmus és a demokratikus centralizmus elveitől. A szocialista rendszer nem adja fel azokat az előnyöket, amelyek oly jellemzők rá. Ellenkezőleg, az ismeretek fejlődésével, mint azt az SZKP XX. kongresszusa utáni tevékenység ls bizonyítja, munkánkat új elemekkel gazdagítjuk. Megvalósítjuk a XII. kongresszus határozatait, amelyek feladatul tűzik ki az elavult irányítási formákból eredő ellentétek leküzdését és az Intenzív gazdaságfejlesztésre való átmenetet. Az eddigi intézkedések, melyek például az önálló elszámolási elvet, a nyereséget, a hitelt érintették, azért nem hozták meg a kívánt eredményt, mert ezeknek a tényezőknek a szerepe eddig csak formális volt. Az eddigi Irányítási rendszer az anyagi érdekeltség érvényesülésének nem nyitott kellő teret. PAVOL MAJLING elvtárs Az irányítás új rendszerének bevezetése, annak sikere jelentős mértékben attól is függ — mondotta Majling elvtárs — mennyire tudjuk megszilárdítani a munkaerkölcsöt, a fegyelmet. A fegyelem hiánya elsősorban a gyártmányok rossz minőségében nyilvánul meg. Ez min a külkereskedelemben, mind a beruházások realizálásánál sok gondot okozott. Megtörtént például, hogy az Indiába szállított mozdony hűtőszerkezetéből gondatlanságból nem eresztették kl a vizet. Pedig az Illetékesek tudták, hogy a mozdonyt majd a Szovjetunió hideg vidékein keresztül szállítják. A fagy következtében a mozdonyok egész hűtőberendezése tönkrement. Azon kívül, hogy jelentős népgazdasági kár keletkezett, hazánk iparának hírneve ís csorbát szenvedett. Majling elvtárs felszólalása további részében több hasonló esetet is megemlített. Hangsúlyozta, helyes, hogy az új irányítási rendszer biztosítja, hogy a gondtalanságból okozott károkat az illetékesek a társadalomnak meg ls térítsék. Majling elvtárs később a statisztika szerepével, a népi ellenőrző bizottságok tevékenységével és a számítóközpontok létesítésének gondolatával foglalkozott. ALEXANDER DUBČEK elvtárs Az új irányítási rendszer, mondotta Dubček elvtárs felszólalása bevezető részében, a termelőerők optimális elhelyezésére ls nagy gondot fordít. Az irányelvek abból indulnak ki, hogy a termelőerők helyes széthelyezése a népgazdaság hatékonyságának egyik fontos előfeltétele. Nemzetiségi politikánk egyik fontos feladata — mint azt a XII. kongresszus határozata ls leszögezi — Szlovákia gazdasági színvonalának a cseh kerületek színvonalára való fejlesztése . Az irányítási elvek megállapítják, hogy a gazdaságfejlesztésben az ország valamennyi vidékén jelentős eredményeket értünk el, de a gazdasági források kihasználásáról ez nem mondható el. Ez csökkenti az egész népgazdaság hatékonyságát. Az új Irányítási elvek ezért hangsúlyozzák a területi tervezés fontosságát. A területi problémák lebecsülése, mutat rá pártunk Központi Bizottsága, mindig kárt okoz. A területi tervezés és a termelőerők helyes- széthelyezése biztosítja, hogy a termelésbe befektetett korona maximális hasznot hoz. A tervezésnek ez a része is megkívánja a tudományos, objektív tervezési alap megteremtését, hogy kiküszöbölhessük így a szubjektív, lokálszempontokat. A területi tervezés elméleti alapjainak kidolgozásét elhanyagoltuk. A lemaradást e téren el kell távolítani. A CSKP KB és a kormány ezért megteremti a területi tervezés problémái | veszélyének jelentőségét, egyoldalúan val foglalkozó kutatóintézet alapítá j nesáljők a párt vezetése alatt ed* sának előfeltételeit, Idig megtett út jelentőségét. Az új irányítási elvek érvényesítésekor nem lehet történelmi szempontokat nem tekintetbe véve kritizálni mindent, amit a múltban tettünk, mondotta Dubček elvtárs. Szlovákia húsz év alatt soha nem látott gyorsasággal fejlődött. Szocialista rendszerünk egyik legmarkánsabb vonása, hogy iparosítottuk Szlovákiát, amely a további gazdasági, kulturális és politikai fejlődés előfeltétele. Szlovákia ipari termelése az utóbbi húsz év alatt 12-szeresére emelkedett. A mezőgazdaságban győzött a nagyüzemi termelési forma. Felére csökkent a mezőgazdasági dolgozók száma, de egyharmadával fokozódott a termelés. Arról van sző, hogy a húsz év alatt épített gyárakat, a két évtized alatt kiképzett dolgozók szakértelmét a jövőben a lehető legcélszerűbbben tudjuk érvényesíteni. A dolgozók bére attól függ, mennyit tudunk termelni. A termeléstől függ a társadalmi fogyasztás fejlesztése ls. Mindez a nemzeti Jövedelem alakulásával függ szo'rosan össze. Arra törekszünk, hogy Szlovákia a lehető legnagyobb arányban vegye ki részét a nemzeti jövedelem fokozásából. Mint már Antonín Novotný elvtárs is hangsúlyozta a Banská Bystricán tett látogatásakor, Szlovákia lakosságának természetes szaporulata jelentős. Ezért mind a munkatermelékenység növelésével, mind pedig a foglalkoztatottság növelésével számolhatunk. Szlovákiában a foglalkoztatottság 8,8 százalékkal alacsonyabb, mint országos átlagban. Ez azt jelenti, hogy még 200 ezer dolgozót kapcsolhatnánk be a termelőmunkába. Ezzel tovább fokoznánk a Szlovákiából származó nemzeti jövedelem növelését. Dubček elvtárs ezután a termelőerők elhelyezésének további problémáival foglalkozott. A termelőerők célszerű elhelyezése az éremnek csak az egyik oldalát jelenti. Legalább ilyen fontos az is, hogyan használjuk ki az alapeszközöket, hogyan korszerűsítjük azokat. Fontos tényező az ipar összpontosítása, a hazai nyersanyagok kihasználása, a műszaki színvonal fejlesztése és a többi tényező is. Annak ellenére, mondotta Dubček elvtárs, hogy a mezőgazdasági termelés a szövetkezetesítés folyamán egyharmadával növekedett, ez a népgazdasági ágazat még mindig a gyengébb láncszemek közé tartozik. Feladatunk, hogy a mezőgazdasági mťinka kultúrájának színvonala Szlovákiában elérje a cseh kerületek színvonalát. Szlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága a jövőben ezzel a problémával is többet foglalkozik. Meg kell teremtenünk a mezőgazdasági termelés strukturális megváltoztatásának előfeltételeit, különösen ami a hegyvidéki és a hegyaljai szövetkezeteknek a szarvasmarha-tenyésztésre való szakosítását illeti. A jövőben — éppen a népgazdaság Irányításának tökéletesítésével kapcsolatban — a CSKP Központi Bizottságának 1964. május 7-i határozata szellemében — a szlovák nemzeti szervek feladata tovább fokozódik. A szlovák nemzeti szervek a központi irányítási rendszer szerves részét képezik. A jövőben tevékenységük főleg az elvi kérdések megoldására összpontosul. Azzal, hogy a XII. kongresszus célul tűzte ki Szlovákia további fejlesztését, Szlovákia Kommunista Pártjának szerepe, amely Csehszlovákia Kommunista Pártjának területi szervezete, a CSKP KB irányítása mellett, jelentősen növekedett. Az SZLKP Központi Bizottsága erőfeszítéseket tett és tesz a XII. kongresszus Szlovákiára vonatkozó határozatainak teljesítéséért. Elmélyíti a párt Ideológiai, szervezeti egységét, a pártnak a néppel való egybeforrottságát, erőfeszítéseket tesz a nép erkölcsl-politikai egységének további megszilárdítása érdekében. Szlovákia fejlesztése szorosan összefügg az egész Csehszlovák Szocialista Köztársaság fejlődésével. Az új, Igényesebb feladatok megkövetelik a párt befolyásának állandó fokozását. Ez azt jelenti, hogy minden tettünk mögött az embert kell látni, hogy gondoskodnunk kell az ember alkotóereje, tehetsége lehető legnagyobb mérvű érvényesítéséről. Nyíltság, véleménycsere nélkül nem lehet megteremteni az objektív helyzetismeret alapjait, nem lehet felelősen dönteni. Szlovákiában az utolsó két esztendő alatt jelentős eredményeket értünk el. Tudatában vagyunk azonban annak, hogy tovább kell tökéletesítenünk a lenini munkamódszerek alkalmazását. Szembe kell helyezkednünk a dogmatizmussal és a szektánssággal, de a liberalista irányzatokat sem szabad tűrnünk, mert ezek lebecsülik a burzsoá ideológia ŰJ SZÖ 4 * 1985. február S.