Új Szó, 1965. február (18. évfolyam, 31-58.szám)

1965-02-05 / 35. szám, péntek

Koszigin vezetésével szovjet küldöttség uiozott o Vietnami Demokratikus Köztársaságba Moszkva (CTK) — A Vietnami De­mokratikus Köztársaság kormányának meghívására Alekszej Kosziginnak, az S'ZKP Központi Bizottsága elnöksége tagjának, a Szovjetunió Miniszterta­nácsa elnökének vezetésével szovjet küldöttség utazott a Vietnami De­mokratikus Köztársaságba. A küldött­ség tagjai Jurij Andropov, az SZKP Központi Bizottságának titkára, Jev­genyij Loginov, a polgári légi forga­lom minisztere, Vaszilij Kuznyecov, a külügyminiszler első helyettese, Kon­sztantyin Versinyin, a légierők mar­sallja, honvédelmi miniszterhelyettes, Grigorij Szidorovics tábornagy, a Szovjetunió Minisztertanácsa külföl­di gazdasági kapcsolatok bizottságá­nak elnökhelyettese és Hja Scserba­kov, a Szovjetunió vietnami nagykö­vete. A vnukovői repülőtéren Leonyid Brezsnyev, Nyikolaj Podgornij, Dmit­rij Poljanszkij és további vezető sze­mélyiségek búcsúztak a vendégektől. A szovjet kormányküldöttség abban az időben látogat a VDK-ba, amikor a Vietnami Dolgozók Pártja megala­kulásának 35. évfordulóját ünnepli. Az új szovjet miniszterelnök látogatá­sa természetesen felkeltette a világ közvéleményének figyelmét, mivel olyan országba látogat, melynek sza­bad része a szocializmus felé halad, míg másik részében a nép hősi har­cot folytat teljes felszabadulásáért. Az adott helyzetben a szovjet kül­döttség látogatása nemcsak azt bizo­nyltja, hogy a Szovjetuniót baráti vi­szony fűzi a VDK-hoz, de egyúttal fi­gyelmeztetést jelent az amerikai ag­resszorok számára, hogy a Szovjet­unió bármikor hajlandó segítséget nyújtani az ország népének. Valószínű, hogy a szovjet kormány­küldöttség látogatása újból hangsú­lyozza a Szovjetunió álláspontját. A szovjet nép üdvözli ezt a látoga­tást, mely azt bizonyltja, hogy a Szovjetunió szolidáris a felszabadu­lásukért küzdő népekkel és a testvéri Vietnami Demokratikus Köztársaság­gal. • • • Az Alekszej Koszigin vezette szov­jet küldöttség csütörtökön félbesza­kította útját Irkutszkban, ahonnét rö­vid pihenő után folytatja útját. U Thant meddő próbálkozása a válság megoldására New York (CTK) — U Thant ENSZ­főttikár szerdán este magántárgya­lást folytatott Stevensonnal, az ame­rikai küldöttség vezetőjével, majd Fedorenkóval, a szovjet küldöttség vezetőjével. Az ENSZ válságáról tár­gyaltak. Valószínű, hogy a február 8-ára tervezett közgyűlést további két hó­nappal elnapolják. Nyugati hírügynökségek tájékozta­tása szerint az amerikai küldöttség továbbra is kitart amellett az alap­talan követelése mellett, hogy 13 ál­lamot, köztük a Szovjetunió és Fran­ciaországot fosszák meg a szavazati jogtól, mivel nem akarnak hozzájá­rulni a távol-keleti és kongói hadmű­veletek költségeinek fedezéséhez. A New York Times amerikai napi­lap egészségtelennek nevezi az ENSZ-ben uralkodó légkört. A lap az Egyesült Államok hivatalos álláspont­jával ellentétben amellett foglal ál­lást, hogy ne követeljék a Szovjet­uniótól, Franciaországtól és további országoktól a békéltető műveletek költségeinek fedezését. Akkor az ENSZ folytathatná normális tevé­kenységét, és elkerülhetné a hossza­dalmas várakozást — Írja a lap. « • • Szerdán New Yorkban közzétették U Thant ENSZ-főtitkár január 29-i le­velét az ENSZ állandó szovjet, belo­rusz, ukrán, bolgár, csehszlovák, ma­NOVEK VEZÉRŐRNAGY, a moszkvai csehszlovák nagykövetség katonai atta­séja tájékoztatta szovjet katonai sajtó dolgozóit azokról az akciókról, melyeket Csehszlovákia felszabadításának 20. év­fordulja alkalmából rendeznek. A baráti találkozón részt vettek a Szovjetunió honvédelmi minisztériumának, a volt frontharcosok szervezeteinek, a Külföldi Kulturális Kapcsolatok Szövetségének és további szervezeteknek képviselői. (CTK)' A CAPE KENNEDY kísérleti állomásról szerdán mesterséges holdat bocsátottak fel, mely a Nap felszínét fogja tanulmá­nyozni. Előzetes számítások szerint a mesterséges hold 600 km-es magasságban kering majd a Föld körül. Az amerikai tudósok február 17-ére tervezik a Ran­ger-8 holdrakéta kilövését. Négy nap­pal később felbocsátják a Ranger 9-et. (CTK) A SZOVJETUNIÓ LEGFELSŐBB TANÁ­CSÁNAK elnöksége e napokban elhatá­rozta. hogy ezentúl a következő két megtisztelő cím is adományozható: ,,A Szovjetunió légierőinek érdemes pilótá­ja" és „A Szovjetunió légierőinek érde­mes navigátora'. (CTK) A SZUDÁNI kormány április 21-re ha­lasztotta az eredetileg március 31-re ki­tűzött választásokat. (CTK) FRANTIŠEK MARES, a külkereskedelmi miniszter helyettese, a Kubai Köztársa­ságban tartózkodó csehszlovák küldött­ség vezetője kedden látogatást tett Car­los Rafael Rodrlguez földreformügyl mi­niszternél, akivel többek között a kubat mezőgazdasági termékek behozatalának további lehetőségeiről tárgyalt. (CTK) A DOMINIKAI KÖZTÁRSASÁG legfel­sőbb bírósága megfosztotta polgári jo­gaitól s ezenkívül 10—30 évig terjedő kényszermunkára s vagyonuk elkobzásá­ra ítélte Trujtllo vo't Jtfctátor niSsy — jelenlíg Európában Urtaikodő — hoz­zátartozóit, akiket állítni pénz szikkasz­tásával és több gyilkossággal vádoltak. (CTK) A MONGOL NÉPKÖZTÁRSASÁGBAN A. Ny. Seljepin, az SZKP Központi Bizottsá­gának titkára vezetésével tartózkodó szovjet küldöttség tagjai e napokban részletesen tájékozódtak az Ulánbátort pártszervezet, valamint a fővárosi álla­mi és tudományos intézmények tevékeny­ségéről. ÍŐIK1 gyar, román, francia és albán képvi­selőjéhez. A főtitkár levelében to­vábbra is kitart amellett az állítása mellett, hogy a felsorolt országok „adósak" az Egyesült Nemzetek Szer­vezetének. U Thant állítása lényegé­ben az amerikai álláspontot tükrözi, amennyiben úgy állítja be a dolgot, hogy az imperialista hatalmak közép­keleti és kongói agressziójának kö­vetkezményeivel kapcsolatos kiadáso­kat a költségvetés szerves részének kell tekinteni, és azokat a befolyó tagsági járulékból kell fedezni. Az ENSZ állandó kubai megbízott­ja a főtitkárhoz intézett február 3-i levelében leszögezte: Kormányának véleménye szerint a közép-keleti és kongói „békéltető műveleteket" tör­vényellenesen, az alapokmány meg­szegésével hagyták jóvá, és ezért a kubai kormány nem tartja kötelessé­gének az ilyen műveletekért kivetett járulékok megfizetését. • • « New York (CTK) — A ciprusi ENSZ-csapatok költségeinek fedezése nagy nehézségekbe ütközik. U Thant tanácskozott annak a 33 országnak képviselőjével, melyek a múltban hozzájárultak a költségek fedezésé­hez. ­Az ENSZ szóvivője szerint az utób­bi három hónapban 4,9 millióval já­rultak hozzá a kiadásokhoz a várt 7 millió helyett. U Thant eddig csu­pán 1,38 millió megtérítésére kapott ígéretet, bár a kiadások nem lesznek alacsonyabbak, mint az előző idő­szakban. Bejelentették, hogv Galo Plaza, az ENSZ ciprusi közvetítője a jövő hé­ten Európába utazik, ahol Nagy-Bri­tannia, Görögország, Törökország és Ciprus kormányának képviselőivel fog tárgyalni. Szovjet üdvözlet a szovjet-román barátsági szerződés évfordulója alkalmából Moszkva (CTK) — A Szovjetunió vezető képviselői üdvözlő táviratot küldtek a román vezető személyisé­geknek a román—szovjet barátsági, együttműködési és kölcsönös segély­nyújtási szerződés aláírásának 17. év­fordulója alkalmából. A Brezsnyev, Mlkojan és Koszigin által aláírt táv­irat többek között rámutat a szerző­dés nagy jelentőségére. Románia vezető képviselői Brezs­nyevnek, Kosziginnak és Mikojannak ugyancsak táviratban fejezték ki jó­klvánataikat a szerződés évfordulója alkalmából. A kubai ellenforradalmárok provokációja Havanna (CTK) — A kubai forra­dalmi fegyveres erők minisztériumá­nak jelentése szerint keddről szerdá­ra virradó éjjel a kubai ellenforra­dalmárok megtámadták Las Villás tartomány déli tengerpartján a Tri­nidad város meletti kőolajtartályo­kat. Fegyveres csapatok visszaverték a támadást. A városban több ház megrongálódott, de a tartályok csak kisebb mértékben sérültek meg. Elmarad Wilson amerikai útja Szerdán délután bizonyossá vált, hogy Wilson brit miniszterelnök feb­ruár 10—12-re tervezett amerikai és kanadai útját elhalasztják. A minisz­terelnök korábbi tervek szerint fel­szólalt volna az ENSZ közgyűlésében, amelynek ez időre tervezett ülését időközben elhalasztották. A látogatás elmaradásának fő oka azonban kíno­sabb. Az amerikaiak értésére adták a brit kormánynak, hogy amíg nem tárgyalt Erhard nyugatnémet kancel­lárral, és nem sikerült megegyeznie a NATO atomerejére vonatkozó új an­gol tervekről, amíg De Gaulle elnök­kel sem jött létre komoly francia­brit eszmecsere, addig Washington­nal sincs sok tárgyalnivalója Lon­donnak. Az eset annál kínosabb, mert Couve de Murville francia külügymi­niszter február 17-én elutazik Wa­shingtonba és több napos tárgyaláso­kat folytat ott. „Pofon" az NSZK-nak Bonn (ŐTK) — Erich Mende nyu­gatnémet alkancellár kijelentette, hogy Walter Ulbrlcht Kairóba való meghívása „pofon" a Német Szövet­ségi Köztársaságnak. Rámutatott arra, hogy az NSZK 250 millió márka ér­tékű „segítséget" nyújtott az EAK­nak, és azzal fenyegette Nasszer el­nököt, hogy ha elismeri az NDK-át, beszünteti a segítség folyósítását. Nufal, az Arab Liga főtitkárhelyet­tese rámutatott, hogy Nyugat-Német­országnak az arab országokra gyako­rolt nyomása eredménytelen lesz, mi­vel ezek tovább fogják fejleszteni kapcsolataikat az NDK-val. Nufal ki­jelentette, hogy Ulbrlcht EAK-beli látogatása a legtermészetesebb dolog a világon. Martin Luther Kinget, a Nobel-díjas néger vezetőt Selma alabamai vá­rosban további 300 néger tüntetővel együtt letartóztatták. Képünkön Wil­son Baker selmái rendőrfőnök letartóztatja Martin Luther Kinget és a tüntetés többi résztvevőjét. (CTK — felvétele) Selmában már több mint 2000 tüntetőt tartóztattak Be Washington (CTK) — Az Alabama állambeli Selmában már több mint 2000 tüntetőt tartóztattak le, akik a választói jegyzékre való felvételt kö­vetelték. A letartóztatottak között van Martin Luther King Nobel-díjas néger vezető is. Reedy, a Fehér Ház szóvivője kö­zölte, hogy az elnököt állandóan tá­jékoztatják a selmái helyzetről, de a jelen pillanatban nem akar beavat­kozni. Számos amerikai lap foglalkozik azzal, milyen hosszas procedúrába kerül, míg a város néger lakosai rá­kerülnek a választói jegyzékre. Az „írás-olvasás" vizsgákat egyetemi ta­nárok, jogászok és főiskolát végzett közalkalmazottak sem tennék le — írja a baltimorei Sun. A Detroit News megszerezte azoknak a kérdéseknek jegyzékét, melyeket a néger válasz­tóknak feltesznek. A kérdéseket fel­tették detrolt-I rendőrtiszteknek, ügyészeknek és jogászoknak. Hatan közülük csak két kérdésre tudtak válaszolni, a többiek még ennyire sem. Az alabamai hivatalok 400 kér­dést állítottak össze, melyek közül a néger választóknak négy kérdésre helyesen kell válaszolniuk. Így Ala­bamában a fehér lakosság 70 száza­léka szerezte meg a választójogot, a négerek közül azonban egy sem. A fehér bőrű lakosoknak sokkal egy­szerűbb, úgyszólván primitív kérdé­seket tesznek fel. A négereknek a kérdések megvá­laszolásán kívül 48 oldalas kérdőívet kell kitölteniük, tollbamondást kell írniuk, és meg kell magyarázniuk az amerikai alkotmány egyik cikkelyét. Az ilyen írás-olvasásvizsgák ellen­tétben állnak a törvényekkel és az Egyesült Államok alkotmányával is. Csőd szélén az Egyesült Államok dél-vietnami politikája Bundy Saigonban tárgyal • Taylor leváltását követelik Saigon (ČTK) — McGeorge Bundy, Johnson elnök személyes tanácsadója, amerikai katonai szakemberek kísére­tében Saigonba érkezett. A helyszínen tanulmányozza majd a legutóbbi kato­nai puccs utáni helyzetet, és részletes beszámolót dolgoz ki, melyet az ameri­kai elnöknek fog átadni. Megfigyelők Bundy saigoni útját az Egyesült Államok válságos indokínai helyzetével Indokolják. Bundy azért uta­zott Dél-Vietnamba, hogy az amerikai kormány képviseletében tárgyaljon nagy­követével. Rendes körülmények között tárgyalásra a nagykövetnek Washington­ba kellene utaznia. Az amerikai kor­mány azonban nem engedheti meg ma­gának, hogy akár csak egy napra ls elhívja nagykövetét Saigonból, ahol a múlt héten újabb katonai puccs volt. Ezenkívül az amerikai nagykövet és Khanh tábornok között feszült a viszony, és egyre több dél-vletnaml vezető kS« vetelt Taylor leváltását. Figyelemre méltó a tárgyalások na­pirendje. Ezúttal elsősorban nem a népi ellenállási mozgalom elleni harcról tár­gyalnak.. Az amerikai kormányt Jelen­leg a dél-vietnami zilált belpolitikai helyzet aggasztja. Bundynak ezenkívül a helyszínen meg kell állapítania, hogy nem adódna-e elfogadható alkalom Tay­lor leváltására, mivel Washington véle­ménye szerint Taylor és Khanh viszálya befolyásolja az Egyesült Államok és Dél-Vietnam kapcsolatalt. Az Egyesült Államokban egyre többen nyilatkoznak kétségekkel az Egyesült Alamok dél-vietnami politikájáról. Feb­ruár 4-én közzétett eredmények szerint a legutóbbi közvéleménykutatás során a megkérdezett 600 neves személyiség 90 százaléka kijelentette, hogy a dél­vletnaml amerikai politika csődöt mon­dott. »l KOMMENTÁRUNK: „Véleményem szerint katonai szem­pontból senki sem táplálhat illúziókat afelől, hogyha a Polaris-rakétával felszerelt vízijármüvek hadászati te­kintetben értékesek volnának, az Egyesült Államok már régen felhasz­nálta volna őket. Az Egyesült Álla­mokban gyakran hangoztatják, hogy a támaszpontjaikon levő repülőgépek megsemmisíthetők. De vajon a ha­jók, amelyek óránként 30 km-es se­bességgel haladnak, nem semmisít­hetők-e meg szintén?" Ezt a kijelentést a sokoldalú atom­haderő (MLF) katonai Jelentőségéről vagy jobban mondva jelentéktelensé­géről Gallois tábornok, De Gaulle francia elnök katonai tanácsadója tette. Bár érezhető rajta Franciaor­szágnak az az elhatározása, hogy nem vesz részt az MLF-ben, mégis jelen­tős mértékben helyesen értékeli az MLF kialakítására Irányuló terv kato­nai jelentőségét. A német militarizmus számára .; A sokoldalú atomhaderő katonai Jelentőségéről soha senki nem táplált vérmes reményeket. Sőt a múlt he­tekben úgy tűnt, hogy ez a Polaris­rakétákkal felszerelt, 25 hajóból ál­ló flotllla lassan, de feltartóztatha­tatlanul a feledés tengerébe süllyed. Az amerikai sajtó hasábjairól eltűn­tek az MLF-fel kapcsolatos mérle­gelések, Johnson elnök pedig az év elején feloszlatta az MLF-et tervező és előkészítő különleges hivatalt. Ügy tűnt, hogy ezáltal eltemetik f azt a tervet, amelyről az amerikai elnök és a bonni kancellár még egy Zsákutcában az MLF terve évvel ezelőtt megállapodott, hogy minden körülmények között a tavalyi év végéig előkészítik megvalósítását. Az MLF tervét minden oldalról meg­torpedózták: — Franciaország kérlelhetetlenül kijelentette, hogy megvalósítása ese­tén kiválik az Északatlanti Szövet­ségből és felmondja a Nyugat-Német­országgal való együttműködésről kö­tött szerződést. — A NATO számos további tagja elvben elutasította az MLF-et, Görög­ország pedig utólagosan visszavonta a már megígért hozzájárulását. — Nagy-Britannia az MLF helyett az atlanti atomhaderő (ANF) megte­remtését javasolta. Csupán a nyugatnémet militaristák támogatták Jóban-rosszban az MLF tervét. így remélték megszerezni a hőn áhított atomfegyvert. De Gaulle francia elnök azonban a bonni kor­mánynak is világosan tudomására ad­ta: ha részt vesz az MLF-ben, búcsút mondhat „az újraegyesülés" gondola­tának, vagyis annak, hogy elnyelheti a Német Demokratikus Köztársaságot. Bonnban viszont abból a mérlegelés­ből indulnak ki, hogy e céljukat csu­pán az atomfegyverek segítségével érhetik el. A nyugatnémet tábornokok annyira megszállottal az atomfegyver gondo­latának, hogy hajlandók saját orszá­guk lakosságának pusztulását ls terv­be venni, csakhogy kezükbe kapa­rinthassák e fegyvert. Ezt megerősí­ti az NSZK és a szocialista országok, az NDK és Csehszlovákia — határai mentén létesítendő atomaknazár ter­ve is. Kétségtelenül meg vannak győ­ződve arról, hogy az atomaknák le­rakása nem történhet meg az ő rész­vételük nélkül. ;.. ígéretek vagy bombák Ügy tűnik, hogy az MLF tervét, mint mondani szokás, „teljes pompá­val" eltemették, annak ellenére, hogy Johnson Erhard kancellár nem régi párizsi látogatása alkalmával újból kijelentette, hogy az Egyesült Álla­moknak érdeke e terv megvalósítása. Ez azonban inkább csak elterelő ma­nőver volt, amellyel Bonnt el akarták csábítani a francia atomerőtől. A wa­shingtoni hivatalos körök nyilvánva­lóan tudatában vannak annak, hogy az NSZK iránti kapcsolataikban meg­oldhatatlan helyzetbe kerülnek: Nem mondhatnak le a Bundeswehr szövetségéről, amely Nyugat-Európá­ban a legnagyobb hagyományos had­erő, de ugyanakkor — jól tudják, hogy az atomfegyver megadásával teljesen kiszolgáltatják magukat a nyugatnémet militarizmus­nak. Nyugat-Németország az atomfegyver birtokában atomháborúba sodorhatná nemcsak az Egyesült Államokat, ha­nem a többi nyugati szövetségesét ls. Ezért Washingtonban, Londonban és Párizsban sokkal komolyabban ítélik meg a különféle leszerelési terveket, így az atömfegyvermentes övezet, a közép-európai fegyverkezés befagyasz­tásának tervét stb. Az atomveszély józan megítélése ellenére — amihez hozzájárul a szo­cialista országok részéről elhangzó nyomatékos figyelmeztetés ls — még szüntelenül látható az a törekvés, hogy ilyen vagy amolyan módon ki­elégítsék Bonn atomfegyver-igényeit. E törekvéseket fejezi ki az atlanti atomhaderő (ANF) brit terve is. Az ANF magába foglalná a nyugat-euró­pai atomhatalmak — Nagy-Britannia és Franciaország — atomerejét, a nyugatnémet atomfegyverhordozókat és számos amerikai atom-tengeralatt­járót. Az ANF terve ugyan igen bizonyta­lan stádiumban van, de bizonyos, hogy Franciaország ellenezni fogja, míg Nyugat-Németország az MLF he­lyettesítőjének fogja tekinteni. Wil­son brit munkáspárti kormánya e tervvel veszélyes vállalkozásba fo­gott, annál ls inkább, hogy éppen Wilson volt az, aki két évvel ezelőtt az ellenzék vezéreként kijelentette, hogy Nyugat-Németországnak semmi­lyen körülmények között sem szabad atomfegyvert kapnia. Hogy az ANF erejének sincs vala­milyen nagy katonai értéke, ezt a napokban megerősítette Gorskov, a szovjet haditengerészet parancsnoka, aki azt írta, hogy a szovjet hadi­tengerészet ellenőrzi az ellenséges atom-tengeralattjárók mozgását s bár­mikor megsemmisítheti őket. KAREL CISÁR 1963. február 3. * 3 ÜJ SZÖ

Next

/
Thumbnails
Contents