Új Szó, 1965. február (18. évfolyam, 31-58.szám)

1965-02-04 / 34. szám, csütörtök

(Folytatás az 5. oldalról) szefüggésben kell lennie az adott szakszervezet mindennemű tevékenységével, hogy így segítse a dolgozókat mindennapi feladataiknak távolabbi, egész társadalmi szempontok, a nemzetközi munkásmozgalom s a békeharc szempontja figyelembevételével való megértésében. Annak érdekében, hogy az FSZM az ily értelmű politikai nevelőmunkát el is végezhesse — kezdve a Központi Szakszervezeti Tanácstól —, mindenütt feltétlenül színvonalasabbnak kell lennie az irányításnak. Mindenütt nagyobb figyelmet kell szentelni a politikai nevelőmunka tartalmi részének, azt az időszerű feladatok teljesítése érdekében kell kifejteni, jobban kell együttműködni az önkéntes szakszervezeti dolgozók aktívájával, a funkcionáriusokat fel kell vértezni különösen az alapszervezetekben kifejtett tevékenységükhöz szükséges érvekkel, s Jobban kell hasznosítani a szakszervezeti sajtót, a plenáris ülések s az egyes szervek tanácskozásait. A szakszervezeteknek nagyon fontos szerep jut az ifjú nemzedék, elsősorban az ifjúmunkások s az ipari tanulók sokoldalú nevelésében. A munka általi nevelésben, az alkotó készségű munkára való buzdításban, a tudományos és műszaki vívmányok iránti érdeklődés felébresztésében s elterjesztésében, s a munkához való öntudatos szocialista viszony népszerűsítésében van a szakszervezetek nevelőmunkájának súlypontja. Rá kell vezetniük a fiatal dolgozókat arra, hogy politikai szellemben gondolkodjanak, cselekedjenek, s őket szocialista társadalmunk öntudatos gazdáivá kell nevelniük. A szakmunkástanuló-intézetekben, de különösen a szakmunkástanuiő-iskolákban végzendő munkára kell összpontosulnia a szakszervezetek figyelmének. A szakszervezetek további feladata, hogy a lehető legnagyobb mértékben támogassák a Csehszlovák Ifjúsági Szövetséget a fiatalok szabad időben való foglalkozásának megszervezésében, valamint abban, hogy a CSISZ az eddiginél sokkal eredményesebben hasznosíthassa az ifjúság sajátos érdekeit, és aktív társadalmi tevékenységre nyerhesse meg a fiatalokat. A szakszervezetek nyújtsanak segítséget ifjúsági klubok létesítésében, és a lehető legnagyobb mértékben bocsássák a szakszervezeti kulturális intézményeket a fiatalok s a CSISZ rendelkezésére. Az idősebb munkatársak pedig személyes példamutatásukkal gyakoroljanak jó nevelőhatást a fiatalokra. Az FSZM-re igen fontos feladatok hárulnak a dolgozók kulturális és társadalmi életének megszervezésében. E téren fel kell használnia a kommunista nevelés minden bevált eszközét, az emberre gyakorolható nevelőhatás minden lehetőségét, mert ez szolgálja harmonikus szellemi s fizikai fejlődését. A szakszervezeteknek nagyobb szerepet kell betölteniük a kultúra s a művészet általi nevelés terén is, éspedig elsősorban azzal, hogy szigorúbban bírálják a nyárspolgárias ízléstelenségeket, a szertelenséget, a rendszerünk ellen irányuló kétértelmű példálőzásokat, a kulturális intézményekben pedig gondoskodniuk kell a hivatásos s a műkedvelő együttesek, illetve kollektívák fellépésének magas művészi s eszmei színvonaláról; el kell utasítaniuk a kétes tartalmú műsorokat, az eddiginél jobban kell gondoskodniuk a dolgozók műszaki alkotó tevékenysége eszmei horderejéről, az irodalmi nevelő hatásról, valamint arról, hogy a dolgozók közül sokan s rendszeresen látogassák a valóban értékes kulturális rendezvényeket. Az üzemi kluboknak a legközelebbi években olyan jelleget kell ölteniük, hogy a dolgozók megtalálhassák bennük a műszaki, kulturális s politikai, és általában a művelődés lehetőségeit. A nevelőmiinka eddiginél nagyobb hatékonysága és gyors tartalmi megváltozása érdekében haladéktalanul kell a szükséges konkrét intézkedéseket foganatosítanunk, s ezzel összefüggésben a kulturális tevékenység terén szükséges káderek lényeges megerősítéseit is végrehajtanunk. III. AZ FSZM FELADATA, HOGY A DOLGOZÓKNAK A TERMELÉS IRÁNYÍTÁSÁBAN S FELLENDÍTÉSÉBEN VALÓ KÖZREMŰKÖDÉSÉT MEGSZERVEZZE ben, hogy a szakszervezetek még eredményesebben tölthessék be ezt a fontos szerepüket, minden nagyobb üzemegységben, üzemben, esetleg az ipari vállalatokban, a közlekedési, építőipari s az állami mezőgazdasági szervezetekben azzal biztosítják a dolgozók rendszeres szakszerű részvételét a termelés irányításában, hogy termelési bizottságokat létesítenek, amelyek az illet^'-es szakszervezeti szerveknek lesznek alárendelve, kidolgozzák számukra az adott üzemegység, üzem. Illetve vállalat fejlesztési tervjavaslatára vonatkozó álláspontjukat. Ezenkívül teljes mértékben hasznosítják a dolgozók tapasztalatalt, ismereteit a termeléssel összefüggő konkrét problémák, különösen pedig a minőséggel, a műszaki színvonallal és a jövedelmezőséggel kapcsolatos kérdések megoldásában, gondoskodnak a termelésben dolgozók észrevételeinek s javaslatainak elintézéséről és ellenőrzik az elintézés módját. A termelési bizottságokat a legjobb munkásokból, műszaki dolgozókból, a gazdasági vezetőség legjobb dolgozóiból, szakszervezeti és pártfunkcionáriusokból kell összeállítani, éspedig úgy, hogy kellőképpen biztosíthassák minden probléma szakszerű megítélését. Ezentúl is fel kell használni az egyes szakmák szerinti termelési értekezletek adta lehetőségeket, mert technológiai szempontból szorosan összefüggnek az egyes műhelyekkel, üzemegységekkel stb. Fokoznunk kell a jövőben Is a szocialista munkaverseny hatékonyságát és nevelő hatását. A szocialista mtinkaversenyben kell látnunk a munkához való új, szocialista viszony s a népgazdaságunk tartalékait feltáró szocialista kezdeményezés kialakulásának legfőbb forrását, amit egybe kell kötnünk az irányításban való tevőleges részvétel legkülönbözőbb módozataival. Az élenjáró dolgozók „Szocialista viszonyt a munkához!" jelszava szellemében szorgalmaznunk kell, hogy a szocialista munkaversenyben mindinkább érvényesüljenek a valóban szocialista munkához vezető minőségi elgondolások. A munka alkotó készségű értelmezése, az új iránti érzék, a haladóbb irányzatú termelési módszerek kidolgozása s népszerűsítése, az újítómozgalom, a szakképzettség növelését s az új technika és technológia elsajátítását célzó törekvések, a tevőleges részvétel a termelés irányításában — mindez a kölcsönös versengés állandó jellegzetessége. A népgazdaságunk tökéletesített tervszerű irányítása adta feltételek között oly módon kell kibontakoznia a szocialista munkaversenyben résztvevő dolgozók kezdeményezésének, hogy ez a verseny mind hathatósab ban segítse a társadalmi szükségletek kielégítését; a verseny irányulA népgazdaságfejlesztés tervszerű irányításának tökéletesítése, az átmenet a külterjes fejlesztésről a belterjes fejlesztésre, az áru- és pénzviszonyok következetesebb érvényesítése a termelésben s a fogyasztásban, a dolgozók egyéni s kollektív anyagi érdekeltségének, illetve az üzemük vagy vállalatuk termékértékesítéséhez fűződő érdekeltségük növelése — mindez megköveteli, hogy a dolgozók az eddiginél nagyobb mértékben kapcsolódjanak be a termelésirányítás folyamatába. Szocialista társadalmunkban az FSZM szervezetei s szervei rendelkeznek a legkedvezőbb feltételekkel, hogy küldetésüknek eleget téve szervezzék a dolgozók részvételét a termelés irányításában s fellendítésében, ezt pedig különösen azért tehetik, mert a szakszervezet a munkásosztály s a többi dolgozó legtömegjellegűbb szervezete, s legnagyobb mértékben vesz részt a termelésiműszaki alap megszervezésében. Ezért szükséges, hogy az FSZM rendszeres, céltudatos tevékenysége nyomán szervezetei s szervei nagyobb mértékben, vegyenek részt az irányítás minden fokán a hosszú lejáratú, illetve az operatív tervek kidolgozásában éspedig elsősorban oly módon, hogy gondoskodnak a dolgozók helyes javaslatai s észrevételi figyelembevételéről. Azok a feladatok, amelyek társadalmunkat jelenlegi fejlődési szakaszában foglalkoztatják, szükségessé teszik, hogy teljesítésükben a CSKP vezetésével komplettebb, közvetlenebb legyen egyrészt a dolgozók részvétele, másrészt az FSZM aktív szerepe. A népgazdaság tervszerű irányításának rendszere adta feltételek között nincs csupán arról szó, hogy a dolgozók hozzájáruljanak a feladatok teljesítésének biztosításához, s kezdeményezően vegyenek részt a feladatok teljesítésében, hanem arról is, hogy minél többen vegyenek részt a döntésekben, aminek tükröződnie kell az azért viselt fokozott erkölcsi s anyagi felelősségben is, hogy a termelőeszközöket mindenütt az egész társadalom vagyonának gyarapítására, s ezzel egyidejűleg az életszínvonal emelésére használják fel. A vállalati s az üzemi szakszervezetek a jövőben részt vesznek a vállalatfejlesztési tervjavaslatok, a beruházási előirányzatok a pénzügyi költségvetés, az egyes alapoknak a rendelkezésre álló eszközökkel való javadalmazása, a munkaerő tervek s a műszaki fejlesztési feladatok megítélésében. Tekintettel a munkásosztály s a többi dolgozó nagyfokú öntudatosságára, erkölcsi-politikai egységére, s széleskörű szakszervezeti szervezettségére, szocialista társadalmunkban a szakszervezetek s szerveik töltik be a dolgozóknak a termelés fejlesztésében s irányításában való részvételét szervező szerepét. Annak érdekéJon a nagyobb munkatermelékenység, a jobb minőség, a termelés nagyobb fokú gazdaságossága, s jövedelmezősége elérésére; mindehhez elsősorban annak a küzdelemnek kell vezetnie, amelyet a tervvel szorosan összefüggő új termelési technika és technológia meghonosításáért folytatunk; ugyanakkor színvonalasabbá kell tennünk a szocialista munkabrigádokban, a szocialista munka műhelyeiben s üzemegységeiben a munkához való szocialista viszony érdekében indított társadalmi mozgalmat, — különös tekintettel a döntő fontosságú munkaszakaszokra s a termelési folyamatokban teljes egészet alkotó szakaszokra. A szocialista munkaverseny súlypontja mindig az adott üzemen belül van, kezdve az előkészítő termelési egységektől a termelési szakaszokon keresztül, egészen az áruértékesítésig; tehát nincs a kötelezettségvállalások formális közzétételében, hanem az egyének s a kollektívák elvtársi versengésében, kölcsönös támogatásában és értékes tapasztalatcseréjében. A termelési-műszaki alap átszervezésével kapcsolatban úgy kell módosítani az országos munkaverseny formáit, hogy elsősorban a szakágazati egységeken belül bontakozódjék ki az üzemek, illetve vállalatok versenye. A dolgozók kezdeményezése kibontakoztatásának érdekében az eddiginél hathatósabban kell felhasználni az anyagi érdekeltségben s az erkölcsi értékelésben rejlő eszközöket. Meg kell szüntetnünk a szocialista munkaverseny formaiságát, kampányszerűségét, s következetesen kell érvényesítenünk szervezése, illetve irányítása lenini elveit, melyek szerint rendszeresen kell ellenőriznünk, elbírálnunk az elért eredményeket, azokat össze kell hasonlítanunk, közzé kell tennünk s népszerűsítenünk kell a jó példákat. Biztosítanunk kell a dolgozók tevőleges részvételét a gyakorlati műszaki fejlesztésben, — kezdve a terv előkészítésétől egészen a tervteljesítés hathatós ellenőrzéséig; szorgalmaznunk kell a műszaki fejlesztés irányításának szoros egybekapcsoltságát a dolgozók munkakezdeményezése s alkotó tevékenysége szabályozásával; a Csehszlovák Tudományos Műszaki Társaságot a műszaki dolgozók, mérnökök, az újítók, a feltalálók s az ésszerűsítők szervezetévé kell változtatni, amely minden szervező s szakszerű tevékenységével segítséget nyújtana a műszaki fejlesztésben, s termelési érvényesítésében. Ami pedig a bérezési problémákat illeti, — a szakszervezeteknek a bérpolitikai elgondolásokkal kapcsolatos megoldásokra kell törekedniük, s részt kell venniük a prémiumszabályzatok jóváhagyásában. Ez viszont azt teszi szükségessé, hogy az üzemi szakszervezeti szervek ezentúl tekintsenek el az egyéni prémiumok s jutalmak, valomint az általános bérezési gyakorlattal összefüggő más intézkedések megvitatásától, illetve jóváhagyásától, ami tartozzon a gazdasági szervek jogkörébe s ők viseljenek érte felelősséget. A szakszervezeti szervek így az eddiginél sokkal inkább részt vehetnek az elvi jellegű bérezési kérdésekben szükséges felelősségteljesebb döntésekben, a népgazdaság tervszerű irányítása új rendszerében érvényesülő anyagi érdekeltség elveinek ismertetésében s az egyenlősdit támogató irányzatok határozott kiküszöbölésében. A bérpolitikai elvek kialakítása és gyakorlati érvényesítése folyamán oda kell hatniuk, hogy a munka díjazásában a lehető legnagyobb mértékben kell annak kifejezésre jutnia, hogy az adott üzem, vagy vállalat milyen hatékonyságot, jövedelmezőséget ért el, s hogyan járul hozzá a társadalom szükségleteinek kielégítéséhez. E célból mindjobban kell alkalmazni a bérezés változó tartozékait I prémiumokat, jutalmakat) és a teljes jövedelem alapján járó év végi prémiumokat. Közvetlenül 'előttünk álló feladat, hogy növeljük a szakszervezetek befolyását az érvényes bérrendszerek és műszaki munkanormázás tökéletesítésére annak érdekében, hogy az anyagi érdekeltség az eddiginél sokkal erőteljesebben támogassa népgazdaságunk minden ágazatának lendületes fejlesztését. ' Szilárdan meg kell alapoznunk a szakszervezet s a gazdasági vezetőség közötti kollektív szerződés megkötését az üzemekben, a vállalatokban, esetleg trösztökben, éspedig úgy, hogy mindenütt vegyék figyelembe az irányítás új feltételeit; a szerződés tartalmilag támogassa a szakszervezet, a vállalat, illetve az üzem sarkalatos feladatainak teljesítését, tartalmazzon tárgyilagos kötelezettségvállalásokat, amiről a vállalatvezetőségnek és a szakszervezetnek kell gondoskodnia; a kollektív szerződésben le kell rögzíteni az üzem (a vállalat, a szakágazat) gazdasági tevékenységéből eredő, s a társadalommal szembeni kötelessége teljesítése után jutalmazásra, valamint egyéb Szükségletekre fennmaradó eszközök elosztásának módját. IV. A DOLGOZÓK ANYAGI ÉRDEKELTSÉGÉNEK BIZTOSÍTÁSA, GONDOSKODÁS A DOLGOZÓK MUNKAI FELTÉTELEIRŐL ÉS SZÜKSÉGLETEIRŐL Az igen fejlett szocialista társadalom megszervezése időszakában a szakszervezetre tartozik az is, hogy a népgazdaság fellendülésével kellő összhangban a dolgozók anyagi s kulturális szükségleteinek kielégítéséről is gondoskodjanak. Hazánkban a szakszervezetek e tevékenységét széles jogkör, kellő anyagi feltételek és szervezési lehetőségek támasztják alá. Emellett szükséges, hogy ami a dolgozók anyagi érdekeltségének érvényesítését s a dolgozókról való gondoskodást Illeti, — a szocialista társadalom fejlődése adta konkrét feltételeknek megfelelően kell megítélnünk a szakszervezetek funkcióját, tevékenységi terepét és jogkörét ls. Csupán abban az esetben Indokolt, hogy bizonyos, korábban az állami szervek által kifejtett tevékenységre szakszervezetek kapjanak megbízást, ha így gyakrabban s jobban gyakorolhatnak társadalmi nevelő hatást a dolgozók kollektívái révén, jobban s közvetlenül a munkafolyamatokban juttathatják érvényre a szocialista demokrácia módszereit, valamint nevelő hatását, az adott helyen hozzájárulhatnak az államapparátus létszámának csökkentéséhez, esetleg megszüntetéséhez és anélkül, hogy más apparátus létesítése válna szükségessé, a társadalmi szervezetek tömeges nevelő hatását is érvényre juttathatják. A szakszervezeteket ezért mentesíteni kellene minden, az FSZM apparátusának kibővítését s az irodaszerű munkamódszerek elterjesztését eredményező tevékenységtől. Szükséges továbbá, hogy a szakszervezeteknek — ami a munkabiztonságot, a dolgozók egészségvédelmét s a munkahelyek általános kedvezőbbé tételét illeti — fokozottabb mértékben kell a munkabiztonsági s a dolgozók egészségvédelmi intézkedései megtartását ellenőrizniük, s egyben meg kell szerveznünk az FSZM eddiginél is szélesebb körű önkéntes funkcionáriusai felügyelői tevékenységét. Emellett teljes egészében kell megoldanunk a munkabiztonsági felügyelet műszaki, illetve kísérleti feltételeivel kapcsolatos problémákat, éspedig azzal a célkitűzéssel, hogy az állami szakszerű s műszaki felügyelet az FSZM által eszközölt felügyelettel egyetemben egységesen s összpontosítottan érvényesülhessen. Népgazdaságunkban a dolgozó nőknek is fontos szerep jut a feladatok teljesítésében. A szakszervezeteknek ezért hangsúlyozottabban s minden V. AZ EGYSÉGES SZAKSZERVEZETI TEVÉKENYSÉG MEGSZILÁRDÍTÁSA ÉS A SZAKSZERVEZETEK SZERVEZÉSI FELÉPÍTÉSÉNEK ÚJ FELTÉTELEK SZERINTI MÓDOSÍTÁSA tekintélyüket latba vetve kell gon« doskodniuk a dolgozó nők számára legkedvezőbb teltételek megteremtéséről, különösen pedig a munkaidő kellő módosítását, a szociális intézmények tökéletesítését, továbbiak létesítését, helyi szolgáltatási üzemek, boltok stb. létesítését kell szorgalmazniuk. Főképpen a szakszervezeteknek kell gondoskodniuk a munkatörvények s a munkarend, valamint a termelési rend tevőleges érvényesítéséről s betartásáról. A szakszervezeti, a gazdasági és egyéb szerveknek kölcsönös kapcsolataik révén támogatniuk kell társadalmunk, gazdaságunk lendületes fejlődését. Pártunk Központi Bizottsága hangsúlyozza, hogy mindenütt s mindig szem előtt kell tartanunk a népgazdaság tervszerű irányítása törvényszerűségének objektív érvényesülését, figyelembe kell vennünk a vezető gazdasági dolgozók nagyobb jogkörét, a kollektívák nagyobb felelősségét és anyagi érdekeltségét. Ezért azt javasolja a Központi Szakszervezeti Tanácsnak, hogy e szempontok figyelembevételével módosílsa a szakszervezetek s a gazdasági szervek, valamint a vállalatok közötti kapcsolatokat, és terjessze elő az ezzel összefüggő intézkedések javaslatát. A jövőben el kell tekinteni attól, hogy az FSZM üzemi bizottsága előzetes beleegyezését adja az új dolgozók felvételéhez, de el kell tekinteni más hasonló, a szakszervezeti szervek részéről is a bírálat tárgyát képező intézkedésektől, inert lényegében nincs egyébről szó, mint formai, s adminisztratív ügyek intézéséről. Ezeknek az elveknek kell kifejezésre jutniuk a munkatörvénykönyvben is és egyben módosítani kell az üzemi bizottságokra vonatkozó határozatokat. Ki kell vonni a szakszervezeti szervek hatásköréből az üzemi étkeztetésről való gondoskodást, s irányítását, és ezzel az illetékes gazdasági szerveket kell megbízni. Az üzemi étkezdék létesítéséről s üzemviteléről a jövőben is az üzemvezetőségek gondoskodnak. Ami pedig a dolgozók üdültetését illeti, különös tekintettel a családi üdültetésre, gondoskodni kell as FSZM e célú Intézményeinek teljesebb kihasználásáról. A pionírok üdülése megszervezésében lehetővé kell tenni a CSISZ-nek és pionírszervezetének, hogy teljes mértékben kellő befolyással részesüljön e tevékenységben. A szakágazati tevékenység növelése, a tervezési és pénzellátási módszerek megváltoztatása következtében nagyobb lesz a termelési-gazdasági egységek s a vállalatok jogköre, de felelőssége is. Az előirányzott módosítások következtében szükséges lesz, hogy a szakszervezetek s az egyes ágazatokban konkrétan az adott ágazat problémái, éspedig minden termelési, gazdasági kérdésre, valamint a dolgozók nevelésével, munkafeltételeivel s a róluk való gondoskodással összefüggő kérdések alapján szervezzék meg tevékenységüket. Az FSZM szövetségi szerveinek fel építése és helyzete ennek következtében a lehető legnagyobb mértékben alapszik majd a szakszerű gazdasági irányítás elvein, és így kedvezőbb feltételek alakulnak ki arra, hogy a dolgozók a gazdaságirányítás adott fokán részt vegyenek az irányításban, illetve az igazgatásban, s az FSZM szervei is szorosabban működhetnek együtt az illetékes gazdasági szervekkel. A területi irányítás elvét érvényesítő ágazatokban ténykedő szakszervezetek szempontjából ugyancsak az lesz célszerű, ha felépítésük s irányításuk ezentúl is a területi termelési elvhez igazodik. Ami az országos szakszervezeti szervek felépítését Illeti, elvileg helyes, ha megmarad eddigi szervezettségük, de a jövőben felül kell vizsgálni eddigi tevékenységük tartalmát. Az FSZM valamennyi szervezetét érintő tevékenységre s olyan feladatokra kapnak megbízatást, amelyek kellő összhangban vannak népgazdaságunk Irányítása s tervezése megváltozott feltételeivel, valamint a nemzeti bizottságok helyzetével, s feladataival. Az FSZM felsőbb szervei felépítésével létre kell jönniük a párt vezető szerepe szakszervezeteken belüli érvényesülése eddiginél is kedvezőbb feltételeinek. Az eddiginél célszerűbb politika s tömegmunka kedvezőbb feltételei megteremtése érdekében korlátozni kell a szakszervezetek egyes fokozatain a fölösleges, formális gyűlések, konferenciák és tanácskozások számát. Ugyanakkor ragaszkodnunk kell ahhoz az elvhez, hogy mindig a munkaidő után kell a szakszervezeti gyűléseket, konferenciákat és tanácskozásokat megtartani. Az FSZM alapszervezeteit mentesíteni kell minden olyan tevékenységtől, amely nincs összefüggésben a szakszervezetek társadalmunkban betöltött szerepével és ezért nem tartozhat hatáskörükbe. A szakszervezetek eddiginél jobb munkájának szükségessége és a jövőben reájuk háruló feladatok igényessége megköveteli a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalomban fennálló káderhelyzet gyökeres megváltoztatását. Valamennyi szakszervezeti szerv tagjának s fizetett dolgozójának sokkal nagyobb szakmai s politikai képzettséggel kell rendelkeznie, ha azt akarjuk, hogy biztosítsák a dolgozók legszélesebb körű részvételét az irányításiján, a termelési eredmények s minden népgazdasági tevékenység befolyásolásában. A párt- és a szakszervezeti szerveknek eredményesebben kell iskoláikon, valamint tanfolyamaikon kiképezniük a szakszervezeti funkcionáriusokat, a párt- s a szakszervezetek politikáját ismertető oktatást pedig közelebbi összefüggésbe kell hozni gazdaságunk jelenlegi problémáival. Az egyes tisztségek betöltésére aszerint kell az embereket kiválasztani, rendelkeznek-e a szükséges Ismeretekkel, milyenek egyéni tulajdonságaik és addigi munkájuk gyakorlati eredményei. A szakszervezeti szerveket és apparátust fiatal, tehetséges, haladó szellemű dolgozókkal kell kiegészíteni. A szakszervezeti tevékenység további tökéletesítése érdekében rendszeresen igénybe kell venni az önkéntes funkcionáriusok aktívájának munkáját. Ennek megfelelően csökkenteni kell az FSZM szerveiben dolgozók létszámát. A CSKP Központi Bizottsága meghagyja a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalomban ténykedő kommunistáknak, hogy dolgozzák fel a CSKP Központi Bizottsága teljes ülésén kitűzött feladatokat, vitassák meg őket az FSZM országos konferenciáján, és hajtsák végre az FSZM szerveinek s szervezeteinek gyakorlati tevékeu*. SégébBfl, ÚJ SZÖ 6 * 1965. február 4.