Új Szó, 1965. február (18. évfolyam, 31-58.szám)

1965-02-04 / 34. szám, csütörtök

(Folytatás az 5. oldalról) szefüggésben kell lennie az adott szakszervezet mindennemű tevékeny­ségével, hogy így segítse a dolgozó­kat mindennapi feladataiknak távo­labbi, egész társadalmi szempontok, a nemzetközi munkásmozgalom s a békeharc szempontja figyelembevéte­lével való megértésében. Annak érde­kében, hogy az FSZM az ily értelmű politikai nevelőmunkát el is végez­hesse — kezdve a Központi Szakszer­vezeti Tanácstól —, mindenütt feltét­lenül színvonalasabbnak kell lennie az irányításnak. Mindenütt nagyobb fi­gyelmet kell szentelni a politikai ne­velőmunka tartalmi részének, azt az időszerű feladatok teljesítése érdeké­ben kell kifejteni, jobban kell együtt­működni az önkéntes szakszervezeti dolgozók aktívájával, a funkcionáriu­sokat fel kell vértezni különösen az alapszervezetekben kifejtett tevékeny­ségükhöz szükséges érvekkel, s Job­ban kell hasznosítani a szakszerveze­ti sajtót, a plenáris ülések s az egyes szervek tanácskozásait. A szakszervezeteknek nagyon fon­tos szerep jut az ifjú nemzedék, el­sősorban az ifjúmunkások s az ipari tanulók sokoldalú nevelésében. A mun­ka általi nevelésben, az alkotó kész­ségű munkára való buzdításban, a tu­dományos és műszaki vívmányok irán­ti érdeklődés felébresztésében s el­terjesztésében, s a munkához való ön­tudatos szocialista viszony népszerű­sítésében van a szakszervezetek ne­velőmunkájának súlypontja. Rá kell vezetniük a fiatal dolgozókat arra, hogy politikai szellemben gondolkod­janak, cselekedjenek, s őket szocia­lista társadalmunk öntudatos gazdái­vá kell nevelniük. A szakmunkástanu­ló-intézetekben, de különösen a szak­munkástanuiő-iskolákban végzendő munkára kell összpontosulnia a szak­szervezetek figyelmének. A szakszer­vezetek további feladata, hogy a lehe­tő legnagyobb mértékben támogassák a Csehszlovák Ifjúsági Szövetséget a fiatalok szabad időben való foglalko­zásának megszervezésében, valamint abban, hogy a CSISZ az eddiginél sokkal eredményesebben hasznosít­hassa az ifjúság sajátos érdekeit, és aktív társadalmi tevékenységre nyer­hesse meg a fiatalokat. A szakszer­vezetek nyújtsanak segítséget ifjúsági klubok létesítésében, és a lehető leg­nagyobb mértékben bocsássák a szak­szervezeti kulturális intézményeket a fiatalok s a CSISZ rendelkezésére. Az idősebb munkatársak pedig személyes példamutatásukkal gyakoroljanak jó nevelőhatást a fiatalokra. Az FSZM-re igen fontos feladatok hárulnak a dolgozók kulturális és társadalmi életének megszervezésé­ben. E téren fel kell használnia a kommunista nevelés minden bevált eszközét, az emberre gyakorolható nevelőhatás minden lehetőségét, mert ez szolgálja harmonikus szellemi s fi­zikai fejlődését. A szakszervezeteknek nagyobb sze­repet kell betölteniük a kultúra s a művészet általi nevelés terén is, és­pedig elsősorban azzal, hogy szigo­rúbban bírálják a nyárspolgárias íz­léstelenségeket, a szertelenséget, a rendszerünk ellen irányuló kétértelmű példálőzásokat, a kulturális intézmé­nyekben pedig gondoskodniuk kell a hivatásos s a műkedvelő együttesek, illetve kollektívák fellépésének magas művészi s eszmei színvonaláról; el kell utasítaniuk a kétes tartalmú műsoro­kat, az eddiginél jobban kell gondos­kodniuk a dolgozók műszaki alkotó tevékenysége eszmei horderejéről, az irodalmi nevelő hatásról, valamint ar­ról, hogy a dolgozók közül sokan s rendszeresen látogassák a valóban értékes kulturális rendezvényeket. Az üzemi kluboknak a legközelebbi években olyan jelleget kell ölteniük, hogy a dolgozók megtalálhassák ben­nük a műszaki, kulturális s politikai, és általában a művelődés lehetőségeit. A nevelőmiinka eddiginél nagyobb ha­tékonysága és gyors tartalmi megvál­tozása érdekében haladéktalanul kell a szükséges konkrét intézkedéseket foganatosítanunk, s ezzel összefüggés­ben a kulturális tevékenység terén szükséges káderek lényeges megerő­sítéseit is végrehajtanunk. III. AZ FSZM FELADATA, HOGY A DOLGOZÓKNAK A TER­MELÉS IRÁNYÍTÁSÁBAN S FELLENDÍTÉSÉBEN VALÓ KÖZ­REMŰKÖDÉSÉT MEGSZERVEZZE ben, hogy a szakszervezetek még eredményesebben tölthessék be ezt a fontos szerepüket, minden nagyobb üzemegységben, üzemben, esetleg az ipari vállalatokban, a közlekedési, építőipari s az állami mezőgazdasági szervezetekben azzal biztosítják a dolgozók rendszeres szakszerű rész­vételét a termelés irányításában, hogy termelési bizottságokat létesítenek, amelyek az illet^'-es szakszervezeti szerveknek lesznek alárendelve, kidol­gozzák számukra az adott üzemegy­ség, üzem. Illetve vállalat fejlesztési tervjavaslatára vonatkozó álláspont­jukat. Ezenkívül teljes mértékben hasznosítják a dolgozók tapasztala­talt, ismereteit a termeléssel össze­függő konkrét problémák, különösen pedig a minőséggel, a műszaki szín­vonallal és a jövedelmezőséggel kap­csolatos kérdések megoldásában, gon­doskodnak a termelésben dolgozók észrevételeinek s javaslatainak el­intézéséről és ellenőrzik az elintézés módját. A termelési bizottságokat a legjobb munkásokból, műszaki dol­gozókból, a gazdasági vezetőség leg­jobb dolgozóiból, szakszervezeti és pártfunkcionáriusokból kell össze­állítani, éspedig úgy, hogy kellőkép­pen biztosíthassák minden probléma szakszerű megítélését. Ezentúl is fel kell használni az egyes szakmák sze­rinti termelési értekezletek adta le­hetőségeket, mert technológiai szem­pontból szorosan összefüggnek az egyes műhelyekkel, üzemegységekkel stb. Fokoznunk kell a jövőben Is a szo­cialista munkaverseny hatékonyságát és nevelő hatását. A szocialista mtin­kaversenyben kell látnunk a munká­hoz való új, szocialista viszony s a népgazdaságunk tartalékait feltáró szocialista kezdeményezés kialakulá­sának legfőbb forrását, amit egybe kell kötnünk az irányításban való te­vőleges részvétel legkülönbözőbb mó­dozataival. Az élenjáró dolgozók „Szocialista viszonyt a munkához!" jelszava szel­lemében szorgalmaznunk kell, hogy a szocialista munkaversenyben mindin­kább érvényesüljenek a valóban szo­cialista munkához vezető minőségi elgondolások. A munka alkotó kész­ségű értelmezése, az új iránti érzék, a haladóbb irányzatú termelési mód­szerek kidolgozása s népszerűsítése, az újítómozgalom, a szakképzettség növelését s az új technika és techno­lógia elsajátítását célzó törekvések, a tevőleges részvétel a termelés irá­nyításában — mindez a kölcsönös versengés állandó jellegzetessége. A népgazdaságunk tökéletesített tervszerű irányítása adta feltételek között oly módon kell kibontakoznia a szocialista munkaversenyben részt­vevő dolgozók kezdeményezésének, hogy ez a verseny mind hathatósab ban segítse a társadalmi szükségle­tek kielégítését; a verseny irányul­A népgazdaságfejlesztés tervszerű irányításának tökéletesítése, az átme­net a külterjes fejlesztésről a belter­jes fejlesztésre, az áru- és pénzviszo­nyok következetesebb érvényesítése a termelésben s a fogyasztásban, a dol­gozók egyéni s kollektív anyagi ér­dekeltségének, illetve az üzemük vagy vállalatuk termékértékesítéséhez fű­ződő érdekeltségük növelése — mind­ez megköveteli, hogy a dolgozók az eddiginél nagyobb mértékben kapcso­lódjanak be a termelésirányítás folya­matába. Szocialista társadalmunkban az FSZM szervezetei s szervei rendel­keznek a legkedvezőbb feltételekkel, hogy küldetésüknek eleget téve szer­vezzék a dolgozók részvételét a ter­melés irányításában s fellendítésé­ben, ezt pedig különösen azért tehe­tik, mert a szakszervezet a munkás­osztály s a többi dolgozó legtömeg­jellegűbb szervezete, s legnagyobb mértékben vesz részt a termelési­műszaki alap megszervezésében. Ezért szükséges, hogy az FSZM rend­szeres, céltudatos tevékenysége nyo­mán szervezetei s szervei nagyobb mértékben, vegyenek részt az irányí­tás minden fokán a hosszú lejáratú, illetve az operatív tervek kidolgozá­sában éspedig elsősorban oly módon, hogy gondoskodnak a dolgozók he­lyes javaslatai s észrevételi figyelem­bevételéről. Azok a feladatok, amelyek társa­dalmunkat jelenlegi fejlődési szaka­szában foglalkoztatják, szükségessé teszik, hogy teljesítésükben a CSKP vezetésével komplettebb, közvetle­nebb legyen egyrészt a dolgozók rész­vétele, másrészt az FSZM aktív sze­repe. A népgazdaság tervszerű irányí­tásának rendszere adta feltételek kö­zött nincs csupán arról szó, hogy a dolgozók hozzájáruljanak a feladatok teljesítésének biztosításához, s kez­deményezően vegyenek részt a fel­adatok teljesítésében, hanem arról is, hogy minél többen vegyenek részt a döntésekben, aminek tükröződnie kell az azért viselt fokozott erkölcsi s anyagi felelősségben is, hogy a ter­melőeszközöket mindenütt az egész társadalom vagyonának gyarapítására, s ezzel egyidejűleg az életszínvonal emelésére használják fel. A vállalati s az üzemi szakszervezetek a jövőben részt vesznek a vállalatfejlesztési tervjavaslatok, a beruházási előirány­zatok a pénzügyi költségvetés, az egyes alapoknak a rendelkezésre álló eszközökkel való javadalmazása, a munkaerő tervek s a műszaki fejlesz­tési feladatok megítélésében. Tekintettel a munkásosztály s a töb­bi dolgozó nagyfokú öntudatosságára, erkölcsi-politikai egységére, s széles­körű szakszervezeti szervezettségé­re, szocialista társadalmunkban a szakszervezetek s szerveik töltik be a dolgozóknak a termelés fejleszté­sében s irányításában való részvéte­lét szervező szerepét. Annak érdeké­Jon a nagyobb munkatermelékeny­ség, a jobb minőség, a termelés na­gyobb fokú gazdaságossága, s jöve­delmezősége elérésére; mindehhez elsősorban annak a küzdelemnek kell vezetnie, amelyet a tervvel szorosan összefüggő új termelési technika és technológia meghonosításáért foly­tatunk; ugyanakkor színvonalasabbá kell tennünk a szocialista munka­brigádokban, a szocialista munka mű­helyeiben s üzemegységeiben a mun­kához való szocialista viszony érde­kében indított társadalmi mozgalmat, — különös tekintettel a döntő fontos­ságú munkaszakaszokra s a termelési folyamatokban teljes egészet alkotó szakaszokra. A szocialista munkaver­seny súlypontja mindig az adott üze­men belül van, kezdve az előkészítő termelési egységektől a termelési sza­kaszokon keresztül, egészen az áruér­tékesítésig; tehát nincs a kötelezett­ségvállalások formális közzétételében, hanem az egyének s a kollektívák elvtársi versengésében, kölcsönös tá­mogatásában és értékes tapasztalat­cseréjében. A termelési-műszaki alap átszerve­zésével kapcsolatban úgy kell módo­sítani az országos munkaverseny for­máit, hogy elsősorban a szakágazati egységeken belül bontakozódjék ki az üzemek, illetve vállalatok versenye. A dolgozók kezdeményezése kibon­takoztatásának érdekében az eddigi­nél hathatósabban kell felhasználni az anyagi érdekeltségben s az erkölcsi értékelésben rejlő eszközöket. Meg kell szüntetnünk a szocialista mun­kaverseny formaiságát, kampányszerű­ségét, s következetesen kell érvénye­sítenünk szervezése, illetve irányítása lenini elveit, melyek szerint rendsze­resen kell ellenőriznünk, elbírálnunk az elért eredményeket, azokat össze kell hasonlítanunk, közzé kell ten­nünk s népszerűsítenünk kell a jó példákat. Biztosítanunk kell a dolgozók tevő­leges részvételét a gyakorlati műsza­ki fejlesztésben, — kezdve a terv előkészítésétől egészen a tervteljesí­tés hathatós ellenőrzéséig; szorgal­maznunk kell a műszaki fejlesztés irányításának szoros egybekapcsoltsá­gát a dolgozók munkakezdeményezé­se s alkotó tevékenysége szabályozá­sával; a Csehszlovák Tudományos Műszaki Társaságot a műszaki dolgo­zók, mérnökök, az újítók, a feltalá­lók s az ésszerűsítők szervezetévé kell változtatni, amely minden szervező s szakszerű tevékenységével segítsé­get nyújtana a műszaki fejlesztésben, s termelési érvényesítésében. Ami pedig a bérezési problémákat illeti, — a szakszervezeteknek a bér­politikai elgondolásokkal kapcsolatos megoldásokra kell törekedniük, s részt kell venniük a prémiumszabályzatok jóváhagyásában. Ez viszont azt teszi szükségessé, hogy az üzemi szakszer­vezeti szervek ezentúl tekintsenek el az egyéni prémiumok s jutalmak, va­lomint az általános bérezési gyakor­lattal összefüggő más intézkedések megvitatásától, illetve jóváhagyásától, ami tartozzon a gazdasági szervek jogkörébe s ők viseljenek érte fele­lősséget. A szakszervezeti szervek így az eddiginél sokkal inkább részt ve­hetnek az elvi jellegű bérezési kérdé­sekben szükséges felelősségteljesebb döntésekben, a népgazdaság tervsze­rű irányítása új rendszerében érvé­nyesülő anyagi érdekeltség elveinek ismertetésében s az egyenlősdit tá­mogató irányzatok határozott kikü­szöbölésében. A bérpolitikai elvek kialakítása és gyakorlati érvényesítése folyamán oda kell hatniuk, hogy a munka díjazásá­ban a lehető legnagyobb mértékben kell annak kifejezésre jutnia, hogy az adott üzem, vagy vállalat milyen ha­tékonyságot, jövedelmezőséget ért el, s hogyan járul hozzá a társadalom szükségleteinek kielégítéséhez. E cél­ból mindjobban kell alkalmazni a bé­rezés változó tartozékait I prémiumo­kat, jutalmakat) és a teljes jövede­lem alapján járó év végi prémiumo­kat. Közvetlenül 'előttünk álló feladat, hogy növeljük a szakszervezetek be­folyását az érvényes bérrendszerek és műszaki munkanormázás tökéletesíté­sére annak érdekében, hogy az anya­gi érdekeltség az eddiginél sokkal erőteljesebben támogassa népgazdasá­gunk minden ágazatának lendületes fejlesztését. ' Szilárdan meg kell alapoznunk a szakszervezet s a gazdasági vezetőség közötti kollektív szerződés megköté­sét az üzemekben, a vállalatokban, esetleg trösztökben, éspedig úgy, hogy mindenütt vegyék figyelembe az irá­nyítás új feltételeit; a szerződés tar­talmilag támogassa a szakszervezet, a vállalat, illetve az üzem sarkalatos feladatainak teljesítését, tartalmazzon tárgyilagos kötelezettségvállalásokat, amiről a vállalatvezetőségnek és a szakszervezetnek kell gondoskodnia; a kollektív szerződésben le kell rög­zíteni az üzem (a vállalat, a szakága­zat) gazdasági tevékenységéből ere­dő, s a társadalommal szembeni kö­telessége teljesítése után jutalmazás­ra, valamint egyéb Szükségletekre fennmaradó eszközök elosztásának módját. IV. A DOLGOZÓK ANYAGI ÉRDEKELTSÉGÉNEK BIZTOSÍTÁSA, GONDOSKODÁS A DOLGOZÓK MUNKAI FELTÉTELEIRŐL ÉS SZÜKSÉGLETEIRŐL Az igen fejlett szocialista társada­lom megszervezése időszakában a szakszervezetre tartozik az is, hogy a népgazdaság fellendülésével kellő összhangban a dolgozók anyagi s kul­turális szükségleteinek kielégítéséről is gondoskodjanak. Hazánkban a szak­szervezetek e tevékenységét széles jogkör, kellő anyagi feltételek és szer­vezési lehetőségek támasztják alá. Emellett szükséges, hogy ami a dol­gozók anyagi érdekeltségének érvé­nyesítését s a dolgozókról való gon­doskodást Illeti, — a szocialista tár­sadalom fejlődése adta konkrét fel­tételeknek megfelelően kell megítél­nünk a szakszervezetek funkcióját, tevékenységi terepét és jogkörét ls. Csupán abban az esetben Indokolt, hogy bizonyos, korábban az állami szervek által kifejtett tevékenységre szakszervezetek kapjanak megbízást, ha így gyakrabban s jobban gyakorol­hatnak társadalmi nevelő hatást a dolgozók kollektívái révén, jobban s közvetlenül a munkafolyamatokban juttathatják érvényre a szocialista de­mokrácia módszereit, valamint nevelő hatását, az adott helyen hozzájárul­hatnak az államapparátus létszámá­nak csökkentéséhez, esetleg megszün­tetéséhez és anélkül, hogy más appa­rátus létesítése válna szükségessé, a társadalmi szervezetek tömeges ne­velő hatását is érvényre juttathatják. A szakszervezeteket ezért mentesíteni kellene minden, az FSZM apparátu­sának kibővítését s az irodaszerű munkamódszerek elterjesztését ered­ményező tevékenységtől. Szükséges továbbá, hogy a szak­szervezeteknek — ami a munkabiz­tonságot, a dolgozók egészségvédel­mét s a munkahelyek általános ked­vezőbbé tételét illeti — fokozottabb mértékben kell a munkabiztonsági s a dolgozók egészségvédelmi intézke­dései megtartását ellenőrizniük, s egy­ben meg kell szerveznünk az FSZM eddiginél is szélesebb körű önkéntes funkcionáriusai felügyelői tevékeny­ségét. Emellett teljes egészében kell megoldanunk a munkabiztonsági fel­ügyelet műszaki, illetve kísérleti fel­tételeivel kapcsolatos problémákat, éspedig azzal a célkitűzéssel, hogy az állami szakszerű s műszaki felügyelet az FSZM által eszközölt felügyelettel egyetemben egységesen s összponto­sítottan érvényesülhessen. Népgazdaságunkban a dolgozó nők­nek is fontos szerep jut a feladatok teljesítésében. A szakszervezeteknek ezért hangsúlyozottabban s minden V. AZ EGYSÉGES SZAKSZERVEZETI TEVÉKENYSÉG MEGSZILÁRDÍTÁSA ÉS A SZAKSZERVEZETEK SZERVEZÉSI FELÉPÍTÉSÉNEK ÚJ FELTÉTELEK SZERINTI MÓDOSÍTÁSA tekintélyüket latba vetve kell gon« doskodniuk a dolgozó nők számára legkedvezőbb teltételek megteremtésé­ről, különösen pedig a munkaidő kellő módosítását, a szociális intéz­mények tökéletesítését, továbbiak lé­tesítését, helyi szolgáltatási üzemek, boltok stb. létesítését kell szorgal­mazniuk. Főképpen a szakszervezeteknek kell gondoskodniuk a munkatörvé­nyek s a munkarend, valamint a ter­melési rend tevőleges érvényesítésé­ről s betartásáról. A szakszervezeti, a gazdasági és egyéb szerveknek köl­csönös kapcsolataik révén támogat­niuk kell társadalmunk, gazdasá­gunk lendületes fejlődését. Pártunk Központi Bizottsága hangsúlyozza, hogy mindenütt s mindig szem előtt kell tartanunk a népgazdaság terv­szerű irányítása törvényszerűségének objektív érvényesülését, figyelembe kell vennünk a vezető gazdasági dol­gozók nagyobb jogkörét, a kollektí­vák nagyobb felelősségét és anyagi érdekeltségét. Ezért azt javasolja a Központi Szakszervezeti Tanácsnak, hogy e szempontok figyelembevételé­vel módosílsa a szakszervezetek s a gazdasági szervek, valamint a válla­latok közötti kapcsolatokat, és ter­jessze elő az ezzel összefüggő intéz­kedések javaslatát. A jövőben el kell tekinteni attól, hogy az FSZM üzemi bizottsága előzetes beleegyezését ad­ja az új dolgozók felvételéhez, de el kell tekinteni más hasonló, a szak­szervezeti szervek részéről is a bírá­lat tárgyát képező intézkedésektől, inert lényegében nincs egyébről szó, mint formai, s adminisztratív ügyek intézéséről. Ezeknek az elveknek kell kifejezésre jutniuk a munkatörvény­könyvben is és egyben módosítani kell az üzemi bizottságokra vonatko­zó határozatokat. Ki kell vonni a szakszervezeti szervek hatásköréből az üzemi étkeztetésről való gondos­kodást, s irányítását, és ezzel az il­letékes gazdasági szerveket kell meg­bízni. Az üzemi étkezdék létesítésé­ről s üzemviteléről a jövőben is az üzemvezetőségek gondoskodnak. Ami pedig a dolgozók üdültetését illeti, különös tekintettel a családi üdültetésre, gondoskodni kell as FSZM e célú Intézményeinek telje­sebb kihasználásáról. A pionírok üdülése megszervezésében lehetővé kell tenni a CSISZ-nek és pionírszer­vezetének, hogy teljes mértékben kel­lő befolyással részesüljön e tevékeny­ségben. A szakágazati tevékenység növelé­se, a tervezési és pénzellátási mód­szerek megváltoztatása következtében nagyobb lesz a termelési-gazdasági egységek s a vállalatok jogköre, de felelőssége is. Az előirányzott módo­sítások következtében szükséges lesz, hogy a szakszervezetek s az egyes ágazatokban konkrétan az adott ága­zat problémái, éspedig minden ter­melési, gazdasági kérdésre, valamint a dolgozók nevelésével, munkafelté­teleivel s a róluk való gondoskodás­sal összefüggő kérdések alapján szer­vezzék meg tevékenységüket. Az FSZM szövetségi szerveinek fel építése és helyzete ennek következ­tében a lehető legnagyobb mértékben alapszik majd a szakszerű gazdasági irányítás elvein, és így kedvezőbb feltételek alakulnak ki arra, hogy a dolgozók a gazdaságirányítás adott fokán részt vegyenek az irányításban, illetve az igazgatásban, s az FSZM szervei is szorosabban működhetnek együtt az illetékes gazdasági szer­vekkel. A területi irányítás elvét ér­vényesítő ágazatokban ténykedő szakszervezetek szempontjából ugyan­csak az lesz célszerű, ha felépítésük s irányításuk ezentúl is a területi termelési elvhez igazodik. Ami az országos szakszervezeti szervek felépítését Illeti, elvileg he­lyes, ha megmarad eddigi szervezett­ségük, de a jövőben felül kell vizs­gálni eddigi tevékenységük tartalmát. Az FSZM valamennyi szervezetét érintő tevékenységre s olyan felada­tokra kapnak megbízatást, amelyek kellő összhangban vannak népgazda­ságunk Irányítása s tervezése meg­változott feltételeivel, valamint a nemzeti bizottságok helyzetével, s fel­adataival. Az FSZM felsőbb szervei felépíté­sével létre kell jönniük a párt veze­tő szerepe szakszervezeteken belüli érvényesülése eddiginél is kedvezőbb feltételeinek. Az eddiginél célszerűbb politika s tömegmunka kedvezőbb feltételei megteremtése érdekében korlátozni kell a szakszervezetek egyes fokoza­tain a fölösleges, formális gyűlések, konferenciák és tanácskozások szá­mát. Ugyanakkor ragaszkodnunk kell ahhoz az elvhez, hogy mindig a munkaidő után kell a szakszervezeti gyűléseket, konferenciákat és tanács­kozásokat megtartani. Az FSZM alap­szervezeteit mentesíteni kell minden olyan tevékenységtől, amely nincs összefüggésben a szakszervezetek társadalmunkban betöltött szerepével és ezért nem tartozhat hatáskörükbe. A szakszervezetek eddiginél jobb munkájának szükségessége és a jö­vőben reájuk háruló feladatok igé­nyessége megköveteli a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalomban fennálló káderhelyzet gyökeres megváltoztatá­sát. Valamennyi szakszervezeti szerv tagjának s fizetett dolgozójának sok­kal nagyobb szakmai s politikai kép­zettséggel kell rendelkeznie, ha azt akarjuk, hogy biztosítsák a dolgozók legszélesebb körű részvételét az irá­nyításiján, a termelési eredmények s minden népgazdasági tevékenység befolyásolásában. A párt- és a szak­szervezeti szerveknek eredményeseb­ben kell iskoláikon, valamint tanfo­lyamaikon kiképezniük a szakszerve­zeti funkcionáriusokat, a párt- s a szakszervezetek politikáját ismertető oktatást pedig közelebbi összefüggés­be kell hozni gazdaságunk jelenlegi problémáival. Az egyes tisztségek be­töltésére aszerint kell az embereket kiválasztani, rendelkeznek-e a szük­séges Ismeretekkel, milyenek egyéni tulajdonságaik és addigi munkájuk gyakorlati eredményei. A szakszerve­zeti szerveket és apparátust fiatal, tehetséges, haladó szellemű dolgo­zókkal kell kiegészíteni. A szakszervezeti tevékenység to­vábbi tökéletesítése érdekében rend­szeresen igénybe kell venni az ön­kéntes funkcionáriusok aktívájának munkáját. Ennek megfelelően csök­kenteni kell az FSZM szerveiben dol­gozók létszámát. A CSKP Központi Bizottsága meg­hagyja a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalomban ténykedő kommunisták­nak, hogy dolgozzák fel a CSKP Köz­ponti Bizottsága teljes ülésén kitű­zött feladatokat, vitassák meg őket az FSZM országos konferenciáján, és hajtsák végre az FSZM szerveinek s szervezeteinek gyakorlati tevékeu*. SégébBfl, ÚJ SZÖ 6 * 1965. február 4.

Next

/
Thumbnails
Contents