Új Szó, 1965. február (18. évfolyam, 31-58.szám)

1965-02-28 / 58. szám, vasárnap

Koszigin elvtárs beszéde a moszkvai televízióban A szocialista tábor egyesült erői legyőzhetetlenek AZ AMERIKAI IMPERIALISTA AGRESSZIÓ CSAK TELJES CSŐDBE JUTHAT • VAN REÁLIS ALAP A KOMMUNISTA MOZGALOM MIN­DEN OSZTAGÁNAK ÖSSZEFOGÁSÁRA Mint már jelentettük Alekszej Koszigin szovjet miniszterelnök péntek este beszédet mondott a moszkvai televízióban az ázsiai szocialista országokban tett uta­zásáról. Alábbiakban részletesen ismertetjük a szovjet kormányfő beszámolóját. A tárgyalások legfontosabb eredmé­nye — mondotta Koszigin — a Szov­jetuniónak, a Vietnami Demokrati­kus Köztársaságnak és a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságnak az az eltökélt szándéka, hogy fejlesztik és erősítik a szocialista tábor barátsá­gát és összefogását, az Imperializmus elleni egységfrontot. A népi Vietnam elleni agresszió nem maradhat büntetlenül. Ha az amerikai imperialisták folytatják ag­resszív cselekményeiket, e térségben a konfliktus „elkerülhetetlenül túlnő a kezdeti kereteken" — jelentette ki a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke. — Elsősorban a Vietnami De­mokratikus Köztársaság elleni ag­resszív amerikai akcióknak kell meg­szűnniük ahhoz, hogy keresni lehes­sen az indokínai helyzet normalizálá­sához vezető utakat. Az amerikai csapatokat ki kell von­ni Dél-Vietnamból és Dél-Koreából. A népeknek maguknak kell dönte­niük sorsukról. A Szovjetunió a világ minden né­pével együtt — így az Egyesült Álla­mok, Anglia és Franciaország népé­vel is — kész a jövőben is harcolni a nemzetközi feszültség enyhítéséért, az általános leszerelésért, a békéért és a biztonságért. Koszigin hangoztatta: a küldöttség vietnami útja kifejezője volt annak, hogy a Szovjetunió tevékenyen tá­mogatja a szocialista úton magabiz­tosan haladó vietnami nép igazságos ügyét. Meggyőződésünk, hogy tovább erősödik és fejlődik majd a szovjet­vietnami barátság és együttműködés. A demokratikus Vietnam népe most fejezi be első ötéves tervét. Az öt­éves terv fő célja: lerakni az ország­ban a szocializmus anyagi és műsza­ki alapjait. — Természetesen az új társadalom megteremtése nem könnyű feladat — fűzte hozzá Koszigin. — A szocia­lizmus építése feszült munkában és harcban megy végbe, különösen egy olyan országban, mint Vietnam, ahol a gyarmatosítók uralma súlyos örök­séget hagyott maga után. De a de­mokratikus Vietnam népe pártjának vezetésével magabiztosan halad a szocialista úton. Védelmére kelni a Vietnami De­mokratikus Köztársaságnak, annyit jelent, mint védelmezni a független­séget és a szabadságot. A Szovjet­unió nem közömbös egy testvéri köz társaság sorsa iránt, és megadja neki a szükséges segítséget. Senki ne tápláljon olyan hamis illúziókat, hogy büntetlen maradhat a népi Viet nam elleni agresszió. AZ AMERIKAI IMPERIALISTA AGRESSZIÓ CSAK TELJES CSŐDBE JUTHAT Már régóta elérkezett az ideje an nak - jelentette ki Koszigin —, hogy az amerikai imperialisták ki vonják csapataikat Dél Vietnamból, és lehetővé tegyék a nép számára, hogy külföldiek beavatkozása nélkül, maga határozza meg a sorsát. Sem a puskagolyók, sem a napalmbombák nem állták és nem állhatják útját Dél-Vietnamban a nemzeti felszaba­dító mozgalomnak. E mozgalom való­ban össznépi jellegű. Az amerikai imperialisták agresszív politikája csak a teljes csődbe torkollhat. A laoszi ügyekbe való beavatkozás í—- folytatta Koszigin — bonyolítja az amúgy is bonyolult laoszi helyze­tet. Az amerikai légierők laoszi be­repülései a nemzetközi megállapodá­sok és a nemzetközi jog lábbal tip­rásának példái. Mi megerősítettük azt az eltökélt szándékunkat, hogy megvédjük a genfi megállapodásokat, s az Egyesült Államoktól, valamint a genfi értekezletek más résztvevőitől ls megköveteljük kötelezettségeik szi­gorú betartását. Ha nem utasítjuk vissza a katonai erő alkalmazásának imperialista poli­tikáját, akkor állandó veszély fenye­geti minden fiatal ázsiai, afrikai és latin amerikai állam függetlenségét. Véget kell vetni a népt'k jogai ellen irányuló imperialista merényletek nek. Washingtonnak arról a nemrégiben elhangzott kijelentéseiről szólva, me lyek szerint keresni kell a béke meg­szilárdításának útjait, és fontos a nemzetközi kapcsolatok kiszélesítése. Koszigin a következőket mondotta: — Az Egyesült Államok kormányá­nak e kijelentései nem egyeztethetők össze a Vietnami Demokratikus Köz­társaság ellen irányuló cselekményei­vel. A nemzetközi jog elemi normái­nak és az ENSZ alapokmányának megsértése sikamlós út, amely igen messze vezethet. Az amerikai csapatokat ki kell vonni Dél-Koreából is — mondotta Koszigin. VAN REÁLIS ALAP A KOMMUNISTA MOZGALOM MINDEN OSZTAGÁNAK ÖSSZEFOGÁSÁRA Utazásunkat kétszer is megszakí­tottuk Pekingben — folytatta Koszi­gin elvtárs —, ahol találkoztunk és megbeszélést folytattunk Mao Ce­tung, Liu Sao-chl, Csou En-laj, Teng Hsziao-plng, Csen Ji elvtársakkal és más kínai vezetőkkel. Őszinte esz­mecserét folytattunk a kölcsönös ér­deklődésre számot tartó kérdésekről. Megvitattuk a nemzetközi helyzet, a kommunista vllágmozgalom, a párt jaink és országaink közötti viszony kérdéseit. A szovjet küldöttség e megbeszélé­sek során ismertette a Szovjetunió Kommunista Pártja és a szovjet ál­lam álláspontját. Szilárdan haladunk a lenini úton. Ez a vonal a kommu­nizmus építésének, az imperializmus elleni harcnak, a forradalmi mun­kás- és nemzeti felszabadító mozga­lom támogatásának, az új világhábo­rú elhárításának és a különböző tár­sadalmi rendszerű államok békés együttélésének a vonala. Különösen nagy jelentőséget tulaj­donít a Szovjetunió Kommunista Pártja a szocialista országok egysé­gének és testvéri szolidaritásának, párt- és állami kapcsolataik fejlesz­tésének. Arra törekszünk, hogy le­küzdjük a kommunista világmozga­lomban felmerült nehézségeket, hogy e mozgalmat a marxizmus—leniniz­mus, valamint a kommunista pártok moszkvai tanácskozásain elfogadott nyilatkozatok elvi alapján tömörít­sük. A kommunista mozgalom vala­mennyi osztaga összefogásának reális alapja ez. Pekingi tárgyalásaink során több olyan kérdés is felmerült, amely ösz szefügg a Szovjetunió és Kína gaz dasági és kulturális kapcsolatainak fejlődésével. E kérdések gyakorlati megoldása nagy jelentőségű lenne or­szágaink számára. Hasznosnak tart­juk a kínai vezetőkkel való találko­zást, a velük folytatott megbeszélése­ket, amelyek elősegítették, hogy ki derítsük, milyen lehetőségek vannak kapcsolataink továbbfejlesztésére. Magától értetődik, hogy a nemzet közi kommunista mozgalomban fel merült nehézségeket és nézeteitéré seket nem lehet egy csapásra meg oldani. Számot vetünk azzal, hogy a véle­ményekben vannak olyan eltérések is, amelyek összefüggésben vannak az ország történelmi fejlődésének meghatározott sajátosságaival, a kü­lönböző szakaszokban való specifikus fejlődéssel. Nem lehet figyelmen kí­vül hagyni, ezeket a minden ország konkrét történelmi helyzetéből, nem­zeti sajátosságaiból eredő különbö­zőségeket. A marxizmus—leninizmus ereje azonban abban van, hogy az ilyen sajátosságok és az ilyen specifiku­mok nemcsak hogy nem mondanak ellent a kommunista világmozgalom általános feladatai megoldásának, hanem szervesen egybeolvadnak a szocialista internacionalizmus nagy elveiben. Pártunk mindenkor követ­kezetesen harcolt és harcol a szo cialista internacionalizmus, számunk­ra szent elveinek megvalósításáért, internacionalista kötelességünk — minden kommunista párt, minden for­radalmi erő kötelessége, — egyetlen csatasorban egyesülni, erősíteni az akcióegységet, közösen védelmezni a béke és a társadalmi fejlődés ügyét. A szocialista tábor egyesült erői legyőzhetetlenek. Ebben teljes alappa­hisznek nemcsak a szocialista orszá­gok dolgozói, hanem a nemzetközi munkásosztály ls. Senki se kételked­jék abban, hogy a szocialista államok egységesek és szolidárisak az impe­rialista veszéllyel szemben. A szocia­lista országok reális eszközökkel rendelkeznek ahhoz, hogy véget ves­senek bármely merényletnek, amelyet az imperialista agresszorok követnek el biztonságunk ellen. Koszigin eddig még nem fogadta el Bonn meghívását Moszkva (CTK) — A Szovjetunió külügyminisztériumának hivatalos képviselői közölték a Csehszlovák Sajtóiroda moszkvai tudósítójával, alaptalan a nyugati hírügynökségek azon jelentése arról, hogy Alekszej Koszigin elfogadta a bonni kormány meghívását és az NSZK-ba látogat. Moszkvában az a nézet uralkodik, hogy tekintettel a nyugatnémet kor­mány politikájára, még nem értek meg a szovjet miniszterelnök NSZK­beli látogatásának feltételei. A Csehszlovák Sajtóiroda bonni tu­dósítója közli, hogy Nyugat-Német­ország moszkvai nagykövete látoga­tást tett A. Kosziginnál, a Szovjet­unió Minisztertanácsának elnökénél és tolmácsolta neki Erhard kancellár meghívását. Von Hase szerint a szov­jet miniszterelnök megköszönte a meghívást és ígéretet tett, hogy a közeljövőben ad választ. Március 1-én kezdődik az indokínai népek értekezlete Phnom Penh (CTK) — Az Indokí­nai népek értekezlete előkészítő titkárságának képviselője bejelentet­te, hogy az értekezlet március 1-én kezdődik. A Norodom Szihanuk kambodzsai államfő kezdeményezésére összehí­vott értekezlet eredetileg február 25­én ült volna össze, de az utolsó pil­lanatban ügyrendi nehézségek miatt elhalasztották. Az értekezleten Kam­bodzsa, Laosz, a VDK és Dél-Vietnam valamennyi hazafias pártjának és csoportjának képviselői vesznek részt. Az értekezlet első napirendi pontja az amerikai intervenció problémája. NATO-FEGYYEREKKEL a mocambique-i hazafiak ellen London (ČTK) — Mocamblque-ban a portugál csapatok NATO-fegyverekkel harcolnak a nemzeti felszabadító moz­galom ellen — jelentette ki Londonban R. Sigauke, a mocambique-i Felszabadí­tási Front titkára. Közölte, hogy kijelen­tését a portugál katonáktól zsákmányolt fegyverekkel bizonyíthatja. m ^ A City Hall Nairobiban, ahol az AEFSZ miniszteri tanácsa tárgyal. (CTK — felvétel) Tanácskozások a háború folytatásáról Saigon (ČTK) — A legutóbbi sai­goni katonai puccs ás Khanh tábor­nok leváltása óta először találkoztak Saigonban az amerikai és dél-viet­nami vezető képviselők. Elsősorban a népi erők ellen az Egyesült Államok segítségével folytatott harc fejlődé­séről tárgyaltak. •! A tárgyalásról nem tettek közzé hi­vatalos közleményt. A kiszivárgott hírek azonban arra vallanak, hogy a legutóbbi puccs után hatalomra ke­rült vezetők folytatják elődjeik poli­tikáját. Jól tájékozott körök szerint többek között a saigoni kormánykö­rök jelenlegi és távlati feladatairól és elsősorban a hazafiak elleni in­tézkedésekről tárgyaltak. Az amerikai külügyminisztérium tegnap Fehér Könyvet adott ki, mely szerint a dói-vietnami nép elleni ame­rikai háború Észak-Vietnam álcázott agressziója Dél-Vietnam ellen. A Fe­hér Könyv_ célja, hogy igazolják az Egyesült Államok dél-vietnami kato­nai intervencióját. A Fehér Könyv új­ból azt hangoztatja, hogy az Egye­sült Államok nem akarja elhagyni bábjait, akik meg akarják őrizni sza­badságukat. A barátok alatt azokat az uralkodó csoportokat érti, melyek már évek óta hatalmi harcot folytat­nak. TOVÁBBI SZÁZEZER KATONÁT SZERETNE SAIGON Washington (CTK) — Róbert McNa­rnara amerikai hadügyminiszter be­jelentette, hogy a dél-vietnami had­sereg létszámát további 100 000-rel akarják növelni, ezenkívül további néhány száz amerikai tanácsadót küldenek Saigonba. Hivatalos adatok szerint az Egyesült Államoknak je­lenleg csaknem 24 00U katonai sze­mélyzete van Dél-Vietnamban. Washingtoni megfigyelők azt a kér­dést teszik fel, megvalósítható-e gya­korlatilag a dél-vietnami hadsereg létszámának emelése. Tavaly a har­cokban elesettek helyett sem tudtak új katonákat beállítani. A saigoni hadsereg „harci kedvét" mutatja az az merikai becslés, mely szerint a kormánycsapatoknak 1:15 arányban kell fölényben lenniük, hogy győzni tudjanak a hazafias erők fölött. Az ilyen tipusú háborút nem döntheti el az amerikai katonai tech­nika. A világ ipari újdonságai 800 ÉVES VÁSÁRVÁROS • LIP­CSE: A NEMZETKÖZI KAPCSO­LATOK ÉS ÁRUMINTA VÁSÁROK ISKOLÁJA • 17 VÁSÁRHÁZ, 30 PAVILON, 22 KIÁLLÍTÁSI CSAR­NOK • 120 KILOMÉTER ÜT A VILÁG ÁRUI KÖZÖTT Az a tenyérnyi nagyságú pergamen­re írt „városi levél", amellyel Nagy Ottó fejedelem 800 évvel ez­előtt vásárendezési jogot adott Lip­csének, új fejezetet nyitott a nemzet­közi kereskedelem történetében. Lip­csét joggal megillette ez a jog, hogy egy mérföldnyi távolságig senki más nem rendezhetett vásárt, hisz itt ke­resztezték egymást a történelmi nyu­gat—keleti „Via regia" (királyi út) és a dél—északi irányban haladó „Via imperii" (birodalmi út), tehát már abban az Időben is a nemzetközi árucsere fontos központja volt. A lip­csei vásárok hagyománya ettől kezd­ve nem szakadt meg, sőt tovább fej­lődött. Lipcse piacain a középkor dereká­tól kezdve megfordultak a nyugati és a keleti kereskedelmi központok leg­kiemelkedőbb képviselői. Az egyik mélyépítés során rábukkantak például egy lókantárra, amely azt bizonyítja, hogy a magyarországi kereskedők már 1200 körül jelkeresték Lipcsét. Hasonló régi múltra tekint vissza a többi kelet-európai ország kereskedel­mi kapcsolata Lipcsével. A történelmi feljegyzések szerint cseh posztókészí­tők már a XIV. században kínálták itt árujukat. A lipcsei krónikás 1436 ban feljegyezte, hogy több cseh vá­rosból posztőkészítők érkeztek Lipcsé­be. A Lipcse és Moszkva, illetve Nyizs­nyij Novgorod közti kereskedelmi kapcsolatok az 1573. évig nyúlnak vissza. 1700 körül Lipcse már Európa ve­zető vásárvárosa volt. További határ­követ Jelent az 1823. év, amikor egy Carl Schíerhol nevű kereskedő csu­pán árumintáival vett részt a vásá­ron. Ezt az „újítási Javaslatot" nagy lelkesedéssel fogadta a többi keres­kedő is. Így született meg a világ el­ső árumintavására. (A lipcsei vásár MM — Muster-Messe — rövidítése mr'g is ennek hirdetője.) VÁSÁRI ÉVADNYITÓ A tavaszi lipcsei vásárok egyik ha­gyománya, hogy a nemzetközi áru­mintavásárok szezonjának megnyitói — itt tartják az év első nagy árube­mutatóját. Az ez évi jubileumi lipcsei vásár (február 28. — március 9. kö­zött) több szempontból is érdekes lesz. Elsősorban azért, mert minden eddigi rekordot felülmúl. A kiállító országok száma eléri a hetvenet, 9000 cég mutatja be termékeit s mintegy 100 országból várnak látogatókat. Ez is Lipcse jő hírnevének bizonyítéka. Nem vitatható: itt van a világ egyik kereskedelmi központja, s arról sem szabad megfeledkezni, hogy az egész világ nagy érdeklődést mutat a sza­bad nemzetközi árucsere iránt, s hogy a Német Demokratikus Köztársaság egyre nagyobb tekintélynek örvend politikai és gazdasági szempontból egyaránt. A lipcsei vásár már évszázadok óla a kereskedelem szolgálatában áll. Nagymértékben elősegíti a világkeres­kedelem kibővítését, a nemzetek kö­zötti megértés megszilárdítását és a fennálló nemzetközi feszültség eny­hítését. A FÉL VILÁG TALÁLKOZÓJA „A lipcsei vásár 800 éve a világke­reskedelem és a műszaki haladás szolgálatában." Ez a jelszó jellemzi az ez évi vásár két fő célkitűzését: a világkereskedelem támogatását és a műszaki forradalom szolgálatát. A 12 szocialista országon és vala­mennyi európai tőkés országon kívül részt vesz a vásáron 40 tengerentúli ország is (egy további jellemző adat: Nyugat-Németország 1964. évi árucse­re-forgalma az NDK-val 2,2 milliárd márkát tett ki s szüntelenül emelke­dő irányzatot mutat; az NSZK és Nyugat-Berlin cégei az idén nagyobb területen állít ki Lipcsében, mint Franciaország/. Ma 330 000 négyzet­métert képvisel a tiszta kiállítási te­rület. Ebből 116 ezer négyzetméteren külföldi kiállítók mutatják be legki­emelkedőbb termékeiket; a nem szo­cialista országok 74 000 négyzetméter­nyi kiállítási területet kaptak, vagyis több mint 30 százalékkal nagyobbat, mint az elmúlt évben Üzleti körökben nagy érdeklődés nyilvánul meg a csehszlovák termé­kek iránt (Csehszlovákia az NDK má­sodik legnagyobb kereskedelmi part­nere). 14 csehszlovák külkereskedel­mi vállalat mutatja be legújabb ter­mékeinket több mint 7600 négyzetmé­teren.'Nem fog hiányozni a népszerű Skoda 1000 MB személykocsi, az Ad­mira 8 G fiimezőkamera, a P 125 jel­zésű önműködő szövőgép, a Tesla Brno UM 10 jelű mérőközpontja s a Z 180-as egytengelyű traktor sem. A lipcsei vásár aranyérmei az egész világon jó ajánlást jelentenek. A ju­bileumi vásár alkalmával 200 arany­érmet ítélnek oda a legszínvonalasabb termékeknek. Ez Ideig 1400 hazai és külföldi termék versenyez ezért a ki­tüntetésért, köztük 66 csehszlovák ipari termék. Napjainkban, a műszaki forradalom további kibontakozásának idején, a nemzetközi árumintavásár már nem csupán a kereskedők találkozóhelye. Egyre inkább tájékoztató jellegű vá­sárokká változnak, amelyeken a világ élenjáró szaktekintélyei kicserélik ta­pasztalataikat. A lipcsei vásár alkal­mával is mintegy 400 világhírű tudós vesz részt a különféle tudományos­műszaki értekezleten, hogy megvitas­sák a legidőszerűbb műszaki problé­mákat. S lesz még egy továBW — nem ki­sebb horderejű — kihatása is a lip­csei vásárnak: újabb szöget ver a Hallstein-doktrína koporsójába, hogy végleg eltemesse a nemzetek közti megértés kerékkötőjét. DÖZSA JÖZSEF 1965. február 27. * ÜJ SZ 0 1

Next

/
Thumbnails
Contents