Új Szó, 1965. február (18. évfolyam, 31-58.szám)
1965-02-27 / 57. szám, szombat
Moszkvai beszélgetés Mácza János professzorral, a Kassai Munkás volt felelős szerkesztőjével • Aki naponta találkozott Kun Bélával • Majakovszkij első magyar fordítója • Egy ifjú - túl a hetvenen A LOMONOSZOV EGYETEM történelmi karónak egyik előadóterme előtt az elsőévesek a professzort várják. Talán még öt perc van hátra az előadás kezdetéig. Az egyik szőke hajú diáklányhoz fordulok. — Ismeri Mácza professzort? — Hogyne ismerném! Már három előadást tartott évfolyamunkban. Kedves ember Iván Mácza, nagyon érdé-? kesen adja elő az esztétikát... —. Olyan jól áll neki az a kicsit idegen kiejtés, — állapította meg egy másik elsőéves. — Azt mondják, — magyarázM egy harmadik, — valahol külföldön született a professzor. Aztán a folyosó túlsó végén feltűnt egy hófehér hajú férfi. Kezében apró papírdarabkát tartott — alighanem az előadás vázlatát —, köszöntötte a hallgatókat, és mint már évtizedek óta minden nap, megkezdte az előadást. • • • — Ogy kezdődött — meséli élettörténetét Mácza jános professzor — hogy már diákkoromban, még az első világháború előtt, olvasgatni kezdtem a szociáldemokraták terjesztette marxista irodalmat. Először csak puszta kíváncsiságból, később mind tudatosabban. Az első világháború alatt egy hadifogolytól megtanultam oroszul. A háború alatt kezdő tollforgatóként tagja voltam Magyarország egyetlen antimllitarista értelmiségi csoportjának — a MÄ-nak. A háború vége felé Barta Sándorral ketten lefordítottuk Lenin „Állam és Forradalmát" majd később az Orosz Föderáció alkotmányát. Magunk fordítottuk, a nyomdai munka- jórészét is mi végeztük — és mi is árusítottuk a nyomtatványokat a munkások között. — Hogyan találta meg akkor a párt felé vezető utat egy kezdő értelmiségi? — Elmondom, hogy történt velem. A MA csoportból rögtön a proletárforradalom kirobbanásakor hárman léptek be a pártba. Komjáth Aladár, Révai József és Lengyel József. Én az első napokban még így gondolkodtam: talán karrieristának és dörgölődzőnek tartanak, ha értelmiségi létemre belépek a munkáspártba. Ma könnyű azt mondani, hogy „ez naivitás volt". A proletárdiktatúra vezérkara beosztott Hevesi Sándor mellé a Nemzeti Színházba rendezőnek. Naponta hallgattam akkoriban Kun Bélát, aki tömérdek munkája mellett is talált időt az írókkal, színészekkel, művészekkel való találkozásra. — És a csehszlovákiai tevékenység? Az hogy kezdődött? — A proletárdiktatúra bukása után a magyar aktivisták budapesti csoportjával érkeztem Kassára. Valamennyien itt ls rögtön bekapcsolódtunk a munkásmozgalomba. A csehszlovák - kommunista vezetők közül először B. Smerallal ismerkedtem meg. A szociáldemokraták balszárnyával megalakítottuk a kommunista csoportot. Emlékszem rá, Prágába utaztunk, ott adtuk elő kívánságunkat: Egyesítsük a magyar, szlovák és német baloldalt Kelet-Szlovákiában is ... Bámulatos emlékezőtehetséggel idéz Mácza János több mint negyven év távlatából is neveket, eseményeket. — Túl a hetvenen azért már gyengül az emlékezőtehetség. Képzelje csak el, a múltkor egy előadáson sehogy sem jutott eszembe egy név a Bauhaus építészeti csoportból. Pedig nem is olyan régen — 1930-ban — találkoztam az illetővel Berlinben. Egyetemi előadás közben, Sletemben először, kénytelen voltam Jegyzeteimbe pislantani. Ez már az öregség kezdete lenne? És Mácza -íános, mintha csak az előbb feltett kérdésre akarna vála-: szólni, további élményeit idézi. Érdekes időszak volt a húszas évek, Jó visszaemlékezni arra, hogyan doh goztunk, milyen módszerekkel mi, lntellektuelek azokban az években. 1920 Januárjában lettem a Kassai Munkás szerkesztője, majd később a lap fele-; lós szerkesztőjévé nevezett ki a vezetőség. Az értelmiségi párttagok ak-i kor a munkások között végzett politikai- és kulturális ismeretterjesztő HAZÁRA TALÁLT munkát tartották legfontosabb feladatuknak. A lapban sok magyar, cseh, orosz, német és más nemzetiségű író és költő írását közöltem. Közben a munkások számára érthető nyelven, stílusban ismertetéseket írtam a viliágirodalom nagyjairól. Nem kis büszkeséggel mondom, hogy Majakovszkij verseit elsőnek én fordítottam magyarra. Valamennyi kommunista értelmiségi szívesen dolgozott a lap számára. Persze, nem bxisás honoráriumokért, erről abban az időben szó se lehetett. Ez egyszerűen a mindennapi pártmunkához tartozott. A csehszlovákiai magyar proletár így már 1920-ban megismerhette Majakovszkijt, Gorkijt, Dosztojevszkijt, Ibsent, Strindberget. Erre a tevékenységemre úgy emlékezem vissza, hogy nem kell szégyenkeznem ma sem az „otthoniak" elótt. — Otthon? Ez a Szovjetunió? Vagy Magyarország? Vagy pedig Csehszlo-. vákia? — Negyven éve a Szovjetunióban élek. Ez a hazám, a bujdosásban Itt találtam otthonra. De vajon elfelejtheti-e valaki szülőföldjét? És KeletSzlovákia is a szivemhez nőtt. — És az első moszkvai évek? — Huszonkettőben a párt utasítására Bécsbe emigráltam. Itt újságíró voltam, folytattam, amit a Kassai Munkásnál abbahagytam. A következő évben láttam meg először Moszkvát, Micsoda évek következtek ezután! — Neves emberek közül kivel találkozott ebben az időszakban? — Nehéz évek voltak ezek gazdaságilag, a fiatal szovjet ország még csak alig ocsúdott fel a háborúból, az in^ tervencióból és a polgárháborúból. De az értelmiség — sokszor korgó gyomorral is — gyümölcsöző eszmecserét folytatott. A klubban naponta találkoztam Majakovszkijjal. Ha te-: hette, Kun Béla is ott volt közöttünk, Fültanúja voltam Eisenstein vitáinak. Egyszóval: pezsgett az élet. Például feledhetetlen élményeim vannak Majakovszkijjal kapcsolatban! Volt úgy, hogy a klubban egy félreeső asztalnál megírta versét, aztán felállt egy székre, és mennydörgésszerű hangjával magára vonta valamennyiünk figyelmét. Láttam s hallottam őt szavalni munkásgyűlésen ls. Jelenlétében rendszerint vita indult a versről vagy éppen a versben érintett napi politikai problémáról. Ebben az időben szüksége volt a forradalomnak Majakovszkij politikai verseire. Verset írt például a tervteljesítésről, de művészien tette ezt is. Vagy egyszer versben megleckéztette a dölyfös minisztert, aki elfelejtette, hogyan kell a munkással bánni. Az ilyen közvetlenségéért érezte őt a nép annyira közel állónak. — Kun Bélával ritkábban találkoztam. ö folyton szervezett, irányította a pártot. És állandóan mint egy megszállott, újabb magyarországi proletárforradalmat emlegetett. Hitt abban, hogy hazatérünk ... — Látom, a könyvespolcon levő könyvek közül tucatnyinak ön a szerzője ... — Huszonhétben kerültem Ide az egyetemre előadónak. 1930 óta professzor vagyok. Évtizedek óta minden esztendőben megírok legalább egy könyvet: esztétikai tanulmányt, vagy az ifjúság számára ismeretterjesztő könyvet az esztétikáról. Különben jó tudni, hogy tanítványaim közül többen ma már szép sikereket értek el. Az egyik közülük — Germán Nyedosivin — elsőként a világon megírta a marxista művészetelmélet tankönyvét. Prágában vagy Bratislavában megveheti, mert csehül ls kiadták. Egy mái sik volt tanítványom — Jurij Olpin-. szklj — gyakori vendég Prágában, Gyakran ad elő esztétikát az „ottho-. ni" egyetemeken. De rajtuk kívül is, csaknem minden jelentősebb szovjet városban dolgozik legalább egy-egy tanítványom. Van köztük tanár, újságíró, kritikus, író stb. — Véleménye szerint milyen a mai ifjúság? — A mai húszévesek szerencsés helyzetben vannak. Ennek ellenére sokért nem adnám, ha egy kevés az én nemzedékem életstílusából ls Jutna nekik. Azt gondolja, kortársaim közül a művészek, tudósok, irodalmárok véletlenül jutottak el a forradalom-: hoz? Tudásuknak, műveltségüknek, de nem kismértékben élettapasztalatuknak is köszönhetik ezt. A mai fia-, talságban kétségkívül sok a rokonszenves vonás. Sokat tudnak, nagy elméleti felkészültséggel mennek ki az egyetemről az életbe. Az én elsőéveseim többsége például otthonosan mozog akár a mitológiában is, nagy a történelemtudásuk, de ugyanakkor az atomfizika is érdekli őket. A mai fiatalok — naponta látom — igen faagas intellektuális szintet értek el, Ml tagadás, szeretnék ma húszegyné-: hány esztendős egyetemista lenni.., — És ha úgy egyszer hazalátogatna, Mácza elvtárs, megnézni Bratíslavát vagy Budapestet?... — A lapokból és hallomásból tur dom, hogy mindkét ország sokat fej-: lődött. Szívesen elnéznék „haza", de hetven egynéhány évvel a vállamon ezt már az orvos nemigen ajánlja. Akkor veszem észre, hogy eljárt fölöttem az idő, amikor elnézem az unokámat. Érettségizett a flú.. 2 egye-^ temre készül... Jó negyven évvel ezelőtt tőlünk indult el egy ember a világba. Szívelelke odahúzta, ahol a munkások 1917-ben a földkerekségen elsőként megalakították a proletárhazát. Az idős kassai pártmunkások közül még sokan emlékeznek Mácza Jánosra, az akkor még fürge mozgású, agilis kommunista értelmiségire, aki a két világégés között Moszkvában talált otthonra. De sohasem felejti el, honnan indult útnak. TÖTH MIHÁLY — Sajnos. Egyetlen emberünk dolgozik a műhelyben, házhoz nem tudjuk küldeni. — Kevicky elvtárs küldött a kerületi nemzeti bizottságról... Hangjából erély, biztonságérzet áradt. A kedves fiatalasszonynak egyszeriben arcára fagyott a mosoly. — János! Sürgős munka! A munkaköpenyes ember csavarhúzóval a kezében unottan kérdezte: — Hol? — Kerületi nemzeti bizottság — közölte az asszony közömbösen. Megrökönyödve néztem a szép fiatalasszonyt. Most nem mosolygott. — Mit csodálkozik? — kérdezte ingerülten. — Csak úgy ... — Maga mást csinálna a helyünkben? — Nem tudom. — Hát akkor! — Engem nem kérdezett meg, hol dolgozom ... — A máslkat se ... — Ahá, értem. — Erti, nem érti, egyre megy. Elvégre nemzeti bizottság. A köz ügyeiért dolgoznak, nem? Megérdemlik, hogy a köz ts tegyen valamit értük ... — Mit gondol asszonyom, például én kinek az ügyeit intézem? — E felől még nem gondolkoztam ... Megszólalt a telefon. A főnök közölte, hogy ma már nem jön vissza, az értekezlet elhúzódik. A világoskék munkaköpenyes szőke hajú szépség ezt tudomásomra adta. És ekkor pokoli ötletem támadt... Hevenyében elbúcsúztam. Megkértem hivatali munkatársamat, tegyen egy szívességet és Spartakjával menjen el a javítóba, hogy mondjuk a járást nemzeti bizottságról küldte egy elvtárs, mármint én, Jaki ugyancsak közéleti munkát végez), és hozza el a szerelőt. Mert a megjelenésen sok múlik. Az autó névjmMunkatársam haragosan érkezett vissza. Kinevették szegényt. Mert hogy a járást nemzeti bizottságon nincs Spartak ... Hát jó! Azért is túljárok az eszükön. Az igazgatóm hatszázhármasának sofőrjével léptem szövetségre. El is hozta a szerelőt. Azt az egyetlen egyet, akt nem vette kl a múlt évi szabadságát. Megszorongattam a kezét és mielőtt a tévémhez nyúlt volna, kétszer ts töltöttem neki kettős örömömben. Kettős azért, mert a jégkorong-mérkőzést mégiscsak megnézem. Es hát sikerült kijátszanom a világot... Ha a világot nem is, a szőke szépséget minden bizonnyal. A szerelő nézegetett, méregetett. — Délelőtt nem maga várakozott nálunk? Felismert! Leleplezi a turpisságot. — De igen ... Most mi lesz? Csak nem hagy itt. Két pohár bor után ... — Miért nem szólt mindjárt? Ha megmondta volna honnét van... Megértő emberek vagyunk ... Ej, most lett volna kedvem odavágni: nem vagyok a nemzett bizottságról, kimondott közélett tisztségem sincs. Egyszerű hivatalnok vagyok és elromlott a tévém. De a mérkőzést én ts szeretném látni, úgy, mint Kevicky elvtárs. Hát jogom van ehhez? Es ha igen, akkor miért kell csalnom? Szerencsére a szerelő elejét vette öntudatom további háborgásának. — A jövőben nem kell ott ácsorogni ... Elég, ha elküldi a sofőrjét... A sofőrömet... En, az egyszerű hivatalnok, akinek a főnök sofőrje is csupán szívességet tett. Kitört belőlem a nevetés. — Hahahá! A sofőrömet! Nevettem és nevettem. Szerelő vendégem nem tudta mire vélni a dolgot. Csak a sofőr bólogatott megértően. Ö ugyanis már tudta, hogy az úf kormányrendelet értelmében a főnökömnek sem lesz sokáig szolgálati kocsifa. ZSILKA LÁSZLÓ SZERKESZTŐSÉGÜNK TERVEIRŐL MIVEL LEPJÜK MEG OLVASÓINKAT? • MÁSODIK KIADÁS KÉSŐBBI ZÁRÁSSAL - FRISS KÜLPOLITIKAI, BELPOLITIKAI ÉS SPORTHÍREK • APRÓHIRDETÉS - REKLÁM • ÉRDEKES, IZGALMAS FOLYTATÁSOS ÍRÁSOK • TUDÓSÍTÓINK SZÍNES RIPORTJAI A VILÁG MINDEN TÁJÁRÓL • SPORTHÍREK BŐVEBB TERJEDELEMBEN, A JÁRÁSI LABDARÚGÓ-BAJNOKSÁG EREDMÉNYEINEK, TÁBLÁZATÁNAK RENDSZERES KÖZLÉSE • CSALÁD - OTTHON - HÁZTARTÁSI TANÁCSADÓ, DIVAT, KONYHA, LAKÁS ÜJ SZÖ KAPHATÖ! Igen. Ha az elmúlt évek folyamán volt ok panaszra, az idén nem lehet. Ezután csak a kézbesítő, az újságárus vagy a Posta Hírlapszolgálat fogyatékos munkája, mulasztása miatt fordulhat elő, hogy valaki nem kapja meg kedvenc napilapját. Ha bárhol is megtörténne, hogy a lapunk iránti keresletet nem elégítik ki teljes mértékben, ennek oka kizárólag a nemtörődömség. Kérjük olvasóinkat, hogy úgy, mint a karácsonyi és újévi számok késői kézbesítése miatt szerkesztőségünkhöz fordultak, ezután is számoljanak be minden fogyatékosságról lapunk terjesztésével, árusításával kapcsolatban. Szerkesztőségünk minden konkrét esetben intézkedik és orvosolja a panaszt. Nem szabad, hogy bárki mulasztása miatt egyetlen olvasónk is újság nélkül maradjon! Kérjük olvasóinkat, hívják fel ismerőseik, barátaik, szomszédaik figyelmét, akik bármilyen oknál fogva eddig nem rendelték még meg vagy nem vásárolták lapunkat, hogy az Oj Szó korlátozatlan példányszámban jelenik meg. FRISS HÍRSZOLGÁLAT Az elmúlt évek folyamán sok panasz merült fel a megkésett híranyag közlése miatt. Bár az utóbbi időben mindent elkövettünk, hogy az adott körülmények között javítsuk hírszolgálatunkat, a korai zárás miatt ez nem minden esetben sikerült. Szerkesztőségünk a közeljövőben {május körül) tervezi a második kiadás bevezetését, ami annyit jelent, hogy az éjfélig érkező híranyagot — a sportot is — be tudjuk hozni a másnapi lapba. Összehasonlításként érdemes megemlíteni, hogy jelenleg 20 óra 30 perckor van a zárás.., ÜJ SZOLGÁLAT — AZ APRÓHIRDETÉS Március 1-től a pártsajtó általában, tSM* lapunk is bevezeti az apróhirdetést. Az apróhirdetés az újság társadalmi funkciója, az olvasók kölcsönös tájékozódását, kapcsolatainak elmélyítését teszi lehetővé az élet valamennyi szakaszán. Ez a hiány különösen magyar vonalon volt érezhető. Most hézagot pótolunk. Meggyőződésünk, hogy olvasóink ezt a szolgálatunkat örömmel fogadják. ÉRDEKES, TARTALMAS, SZlNES OLVASMÁNYOK Szerkesztőségünk további meglepetéseket tartogat olvasóink számára. Ide sorolhatjuk a sportrovat kibővítését, a járási labdarúgóbajnokság eredményeinek, táblázatának rendszeres közlését, a Család-otthon rovat bevezetését. Tovább bővítjük külföldi tudósítóink hálózatát. A jövőben több tudósítást közlünk Csehországból, Szlovákiából, és különösen Dél-Szlovákia városaiból, falvaiból. Egészoldalas, érdekes összeállításokat tervezünk egyes dél-szlovákiai városokról, vidékekről. Bevezetjük a folytatásos, érdekes, izgalmas írások közlését. Mit áruljunk el még szerkesztőségünk további terveiről? Ogy hiszszük, egyelőre ennyi is elég. Természetesen lapunk munkatársai további terveket szőnek, megoldásokat keresnek, hogy lapunkat még érdekesebbé tegyék. Reméljük, igyekezetünket olvasóink megelégedéssel nyugtázzák. MIT TENNE AZ OLVASÓ? Tudjuk, hogy olvasóink tele vannak ötletekkel, elképzelésekkel, Erről tanúskodik a levelek özöne, melyekben íróik eddig is számos javaslatot tettek. Minden észrevétel, elgondolás segítség szerkesztőségi munkánkban. Szeretnénk, ha olvasóink — úgy mint a múltban is — közölnék lapunk szerkesztőségével kapcsolatos értékes észrevételeiket, javaslataikat. Ezzel is hozzájárulnának ahhoz a törekvésünkhöz, hogy az Oj Szót még érdekesebbé, még olvasottabbá tegyük. Iél a folyón. (Rarsi Imre felvétele) 1868. február 27. • 0J §£Ö S