Új Szó, 1965. február (18. évfolyam, 31-58.szám)

1965-02-27 / 57. szám, szombat

Ádáz harcok Dél-Vietnamban (Folytatás az 1. oldalról) vietnami válság tárgyalásos megoldá­sával kapcsolatban újságíróknak azt válaszolta, hogy az elnök nem kapott tárgyalásra javaslatokat. A Fehér Ház sajtótitkára tagadta, hogy Johnson át­vette volna U Thant főtitkár javas­latát. Az „elveszett" fontos doku­mentum miatt támadás indult az el­nök szóvivője ellen. Reedy képtelen volt kielégítő magyarázatot adni. Fel­tevések szerint a Fehér Ház eddigi álláspontjának egyedüli magyarázata az, hogy U Thant tervét a VDK és a Kínai Népköztársaság kormánya is megkapta, s Washington ez ellen némán tiltakozik, de ugyanakkor vár­ja a hanoi és a pekingi visszhangot. A háború hívei ismét hallatták hangjukat a képviselőházban. Dorn, Duncan és Macgrath képviselők a nemzetközi tárgyalásokat és javasla­tokat fantasztikusaknak és irreálisok­nak minősítették. Követelték, hogy az Egyesült Államok legyen kész bármi­kor bombázni Észak-Vietnamot, s küldjön újabb csapatokat Dél-Viet­namba. A tárgyalások hívei sem maradtak adósak, és az amerikai kisemberek leveleire hivatkoztak. A külügymi­A nemzetközi ellenőrző bizottság ELHAGYTA A VDK-t A vietnami néphadsereg főparancs­nokságának összekötő missziója sajtó­nyilatkozatot tett arról, hogy a nem­zetközi ellenőrző és felügyelő bizott­ság személyzetének el kellett hagynia a Vietnami Demokratikus Köztársaság területét. Az intézkedés oka az volt, hogy a súlyos amerikai—dél-vietnami provokációk következtében nem lehe­tett tovább szavatolni a bizottsághoz tartozók személyes biztonságát. Mind­ezekért az amerikai kormányra és a saigoni hatóságokra hárul a teljes fe­lelősség. A VDK kormánya ennek el­lenére ezután is tiszteletben tartja és végrehajtja az 1954. évi genfi egyez­ményeket — fejeződik be a nyilatko­zat. nisztérium beismerte, hogy a hozzá érkező levelek 40 százaléka a viet­nami kérdést érinti, s a lakosság ag­godalmait tükrözi. Az elmozdított Khanh tábornok — az AP szerint — azzal a feladattal utazik az Egyesült Államokba, hogy rábírja Johnson elnököt: üzenjen ha­dat a Vietnami Demokratikus Köztár­saságnak, esetleg a Kínai Népköztár­saságnak is. Dél-Vietnam számos vidékén elke­seredett harcok folynak a hazafias erők és az amerikai légierőktől tá­mogatott kormánycsapatok között. A legnagyobb csata már ötödik napja Binh Dinh tartományban fo­lyik. A harcokba 16 amerikai bomba­vető- és vadászgépet vetettek be. Saigontól mintegy 105 km-nyire északnyugatra szintén ádáz harcok dúlnak több amerikai bombázó rész­vételével. A kormánycsapatoknak amerikai helikopterek szállítanak utánpótlást. Nguyen Cao Ky, a dél-vietnami lé­gierők parancsnoka kijelentette, hogy a puccs következtében visszavonták az Észak-Vietnam elleni nagy légi­támadás tervét. Az angol felső- és alsóház tagjai­nak csoportja közös nyilatkozatban követelte a genfi értekezlet újbóli összehívását. FÉLBESZAKADT a közép-amerikai miniszteri értekezlet Mahagoa (ČTK) — Managuában, Nicaragua fővárosában félbeszakítot­ták a Közép-Amerikái Államok szer­vezete (ODECA) tagállamai külügy­minisztereinek értekezletét, mivel Costa Rica képviselője nem volt haj­landó ratifikálni a szervezet új alap­okmányát. Az eddigi tárgyalások során hatá­rozatot hoztak egy közös törvényho­zó, gazdasági, kulturális és védelmi tanács kialakításáról. Tárgyaltak a közép-amerikai országok elnökei ér­tekezletének előkészületeiről. Ismét vád alá helyezték AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK KOMMUNISTA PÁRTJÁT Az Egyesült Államok washingtoni szövetségi bíróságának nagy es­küdtszéke -r-. fielfénbach igazságügy­miniszter egyetértésével — ismét vád alá helyezte az Egyesült Államok Kommunista Pártját. A vád alapja ezúttal az a képtelen érvelés, hogy a kommunista párt elmulasztotta a „külföldi ügynökségként" való köte­lező bejegyzést. A csütörtökön kiadott vádirat alap­ján előreláthatólag március 15-én kezdődik meg a főtárgyalás. Gus Hall, a párt főtitkára kijelen­tette, hogy a párt elleni vádemeléssel el akarják hallgattatni a dél-vietnami beavatkozás ellenzőit. A ROMLÁS VIRÁGAI M. Kopriva rajza KEKKONEN ELUTAZOTT A SZOVJETUNIÓBÓL Leningrád (CTK) — Urho Kekko­nen finn elnök csütörtökön délután tisztelettel adózott a második világ­háború alatt elesett hősök emléké­nek, s a leningrádi temetőben meg­koszorúzta a Gyászoló anya szobrát. A koszorúzás! ünnepség után Kek­konen az újságírókkal találkozott, és elismerőleg nyilatkozott a város la­kosainak az utóbbi években elért si­kereiről. Kekkonen elnök feleségével tegnap reggel Leningrádból visszatért hazá­jába. A leningrádi állomáson a vá­ros vezetői és lakosai búcsúztak tőle. Diáktüntetések Madridban Párizs (CTK) — Csütörtökön este a rendőrség megszállta a spanyol fő­város egyetemi negyedét, bezárták a bölcsészeti kart és négy tanárt elbo­csátottak. A diákok csütörtökön egész nap tüntettek a francoista diktatúra ellen. A legnagyobb tüntetés a bölcsészkar előtt zajlott le, ahonnan kb. 2000 diák vonult a város központja felé. A tün­tetők és a rendőrség összetűzése so­rán kb. 100 diák megsebesült. A madridi egyetem bölcsészkarának hallgatói úgy döntöttek, hogy általá­nos sztrájkot hirdetnek tiltakozásul társaik letartóztatása ellen. A diákok ezenkívül a francoista kötelező szak­szervezeti tagság beszüntetését, saját szervezetet, gyülekezési szabadságot és a tanulmányi illetékek eltörlését követelik. ÁRMÁNYKODIK AZ ARGENTIN REAKCIÓ Buenos Aires (CTK) — Az argen­tin jobboldali üzletemberek nyílt nyo­mást gyakorolnak az argentin kor­mányra. A Szabad Vállalkozók Szö­vetsége emlékiratot küldött az el­nöknek, s élesen támadja a kormány politikáját. Követelik, hogy az állami vállalatokat magánvállalkozóknak ad­ják át. A földbirtokosok is ellenzik az állam beavatkozását a gazdasági életbe. A kormányzó Polgári Népi Ra­dikális Párt határozatot tett közzé, melyben elutasítja ezeket a törekvé­seket. Ennek ellenére vitathatatlan, hogy a kormány meghátrál az imperialis­ták előtt. Ezt bizonyítja az árak emelkedése, a kormány hajthatatlan álláspontja a dolgozók követelései­nek megoldásában, a Dél-Vietnamnak tervezett segítség és a külföldi kő­olajtársaságokkal kötött szerződések felújításának terve. Nasszer elnök átadja Walter Ulbrichtnak a legmagasabb egyiptomt kitün­tetést. (CTK felv.) Walter Ulbricht az EAK-ban Kairó (CTK) — Walter Ulbricht, az NDK Államtanácsának elnöke és kí­sérete péntek reggel különrepülőgé­pen Luxorba utazott, hogy megtekint­se a város történelmi nevezetessé­geit. A küldöttség délután folytatta útját Asszuánba. • • • Aljekt, az EAK külügyminisztériu­mának sajtótitkára Müller nyugatné­met ügyvivőnél tiltakozott Kari Krautwig bonni államtitkár kijelenté­sei ellen, mivel Walter Ulbricht láto­gatásával kapcsolatban durván sérte­gette Nasszer elnököt. Schröder bonni külügyminiszter tá­jékoztatta a parlament külügyi bi­zottságát az NSZK, valamint az EAK és Izrael kapcsolatairól. Állítólag je­lentést tett az EAK-kal szemben ter­vezett gazdasági szankciókról, me­lyekre valószínűen Ulbricht látogatá­sa után kerül sor. Izraelt illetően a bonni kormánynak nem sikerült meg­állapodnia az izraeli kormánnyal a fegyverszállítmányok megfizetéséről és a további fegyverszállítmányok fe­dezéséről. Stoph interjúja a lipcsei vásárról Berlin (CTK) — Willi Stoph, az NDK miniszterelnöke interjút adott a TASZSZ tudósítójának a 800. jubileu­mi lipcsei vásár alkalmából. Kijelen­tette, hogy a lipcsei vásár a nemzet­közi kereskedelem központja lett, ami azt bizonyítja, hogy a szabad keres­kedelem mindenki számára előnyös, és hozzájárul az államok közti békés kapcsolatok fejlesztéséhez. Az idei lipcsei vásáron több mint száz ország vesz részt. A legtöbb árut újból a Szovjetunió mutatja be. Az európai kapitalista államok közül Franciaország, Nagy-Britannia, Hol­landia és Ausztria a tavalyihoz viszo­nyítva 20—30 százalékkal nagyobb te­rületen mutatja be gyártmányait. ElsS ízben vesz részt a vásáron Tanzánia, Chile, Peru, Costa Rica, Ausztrália, Űj-Zéland és az Elefántcsontpart Köz­társaság. Az NDK kb. 100 000 árufaji tát mutat be a vásáron. Törvény az NDK egységes oktatási rendszeréről Az NDK Népi Kamarája csütörtökön délelőtt ülést tartott, amelyen megvi­tatta és elfogadta az egységes szocia­lista oktatási rendszerről szóló tör­vényt. A törvényjavaslatot Alexander Abusch miniszterelnök-helyettes ter­jesztette elő, s hangsúlyozta, hogy az Sztanko Todorov londoni és párizsi útjáról Sztanko Todorov, a Bolgár Népköz­társaság Minisztertanácsának elnök­helyettese, aki február 17-től 21-lg Londonban, majd 23-ig Párizsban tett hivatalos látogatást, a televízlóban számolt be útjáról. A miniszterelnök-helyettes egye­bek között elmondotta, hogy jelenle­gi gyors fejlődése mellett Bulgária a következő években meg tudja két­szerezni Angliába irányuló exportját. Javaslat van arra — mondotta —, hogy Anglia és Bulgária kössön öt évre szóló hosszú lejáratú kereske­delmi szerződést. Ez el tudná hárí­tani azokat az akadályokat, amelyek ma még a kapcsolatok fejlődésének útjában állnak. Kétnapos párizsi tartózkodása alatt a Sztanko Tudorov vezette bolgár küldöttség több miniszterrel, az üz­leti élet sok képviselőjével találko­zott, ezeken a megbeszéléseken meg­állapították, hogy Bulgária képes franciaországi kivitelének növeléséve, s ez szándékában is áll. egységes oktatási rendszer bevezetése az NDK-ban bekövetkezett társadalmi fejlődésnek, a szocializmus felépíté­sében elért Jelentős előrehaladásnak a következménye. A törvény alapvető célja az egész nép magas színvonalú képzésének biztosítása, hogy alkalmassá tegye az embereket a szocialista társadalom megteremtésére, a technikai forrada­lom végrehajtására s a szocialista de­mokrácia érvényesítésére. A törvény előírja a tízéves általános, politech­nikai oktatási kötelezettséget hétéves kortól kezdve. Az oktatás valamennyi iskolatípusban ingyenes. A törvényt az NDK Népi Kamarája elfogadta. Az NDK Népi Kamarája egy más törvényt ls elfogadott, amely új szer­ződési rendszer szerint szabályozza a nemzeti vállalatok kapcsolatalt, s ha­tározza meg a gazdasági szervek fel­adatait. KOMMENTÁRUNK Hallatlan botrány A nyugatnémet kormány elhatároz­ta, Javaslatot terjeszt a szövetségi gyűlés elé, hogy május 8-a után se évüljenek el a náci bűntettek. E lé­pést a világ- és hazad közvélemény nyomása kényszerítette kl. Bonn azt a látszatot akarja kelteni, hogy min­den a legnagyobb vendben van, a jö­vőben is bűnvádi eljárást indítanak a náci bűnösök ellen, tehát semmi ok az aggodalomra. A valóságban azonban továbbra is súlyos problé­mák vannak a náci háborús bűnösök hatásos és általános üldözése körül. Róbert Kempner, a nürbergi bíróság amerikai főügyészének helyettese 10 000-re becsüli az NSZK-ban élő ná­ci háborús bűnösök számát, akik el­len a nyugatnémet igazságszolgálta­tás eddig nem indított eljárást. Az elmúlt évek tapasztalatai azt bizonyítják, hogy a nyugatnémet Igazságügyi szervek nem nagyon ipar­kodtak, lényegesen fokozniuk kelle­ne tevékenységüket, hogy rövid időn belül felelősségre vonhassák az eddig büntetlenül sétáló náci bűnösöket. A közvélemény figyelme elsősorban a ludwigsburgi központra irányul. Ez a maga nemében páratlan In­tézmény kizárólag a nácizmus idején elkövetett bűntettekkel foglalkozik. Erwtn Schüle főügyész, a központ vezetője már tavaly májusban kije­lentette, hogy lényegében fényt derí­tettek a náci bűntettekre, s a köz­pont még 1965. május 8-a előtt be­fejezi tevékenységét. Ezzel lezávul a náci háborús bűntettek kérdése. Schüle határozottan ellenezte az elé­vülési idő meghosszabbítását, mivel ezt fölöslegesnek tartotta. Szerinte a ludwigsburgi központ lényegében tel­jesítette feladatát, s most kívánatos a feloszlatása. A világközvélemény akkor még nem tudta, milyen jómadár Sohüle úr, milyen a múltja, és mi késztette őt az idézett kijelentésekre. Most kide­rült hogy Schüle 1933-tól az SA és 1935-tól a náol párt_ tagja volt, s Így már világosak az ös'szefüggések. Ért­hető, hogy szevetne mielőbb fátylat borítani náci múltjára. A leleplezés után azonban erkölcsileg lehetetlen­né válik, hogy ez az ember továbbra is a helyén maradjon. Mende alkan­cellár, a Szabad Demokrata Párt el­nöke kijelentette, hogy Schüle he­lyében sohasem vállalta volna a lud­wigsburgi központ vezetőjének tiszt­ségét. A Kereszténydemokrata Unió hamburgi tartományi szervezetének elnöke, Blumenjeld megállapította, hogy Schüle politikai múltja miatt tarthatatlan ebben a funkcióban. Ez a megállapítás több helyen elhang­zott, s általában az volt a vélemény, hogy a z NSZK tekintélye szempontjá­ból jobb, ha Schüle lemond. Hivata­los körökben azonban senkinek sem támadt az a gondolata, hogy Schület hivatalból felmentsék tisztsége alól. Most további tények derültek kt Schüle múltjáról, és a botrány elfa­jult. Kiderült, hogy Schüle 1941 októ­berétől 1943 márciusáig a 215. náci gyalogos hadosztály tisztje volt, és részt vett a „felperzselt területek taktikája" néven ismert gaztettekben. Ezért Schület a Szovjetunióban 1949­ben 15 évi börtönre ítélték, majd ké­sőbb kiutasították a Szovjetunióból. Az is bebizonyosodott, hogy Schüle 1943. május '1-tól 1944 Júniusáig Pá­rizsban szolgált, és a francia ellen­állás felszámolására irányuló harcot irányította. A háború végén különle­ges büntetőszázad parancsnoka volt Nyilvánvaló, hogy Schüle nem ma­radhat tovább a ludwigsburgi köz­pontban, de nem a személyi kérdés a lényeges. Az a fontos, hogy a köz­pont Ismét aktivizálódjék. Az utóbbi Időkben a szocialista országok részé­vfii bemutatott új dokumentumok azt bizonyítják, hogy a náci háborús bű­nökkel kapcsolatban még fontos fel­adatok várnak a nyugatnémet igaz­ságügyi szervekre. Csak a tisztázat­lan esetek gyors kivizsgálása, a tet­teseik megbüntetése után lehet szó a bűntettek elévüléséről, ami jelké­pes jelentőségű lesz. JAN BLANSKÝ 1985. február 27. * (jj SZÖ 3

Next

/
Thumbnails
Contents