Új Szó, 1965. február (18. évfolyam, 31-58.szám)

1965-02-26 / 56. szám, péntek

Egy nyugtalan ember otthonában Ml LESZ A SORSA ERDÉLYI KÁLMÁN NYOLCADIK TALALMANYÁNAK? újra megnősül. Munkahelyén — a Béke Üzemben — mint propagáciős festő dolgozik, s ha ideje engedi, az üzem műszaki problémáinak megoldásán töri a fejét. Itteni rövid tevékenysége után meghívják újítási előadónak az SZNT Könnyűipari Megbízotti Hivatalába. Onnan néhány hónap után — műszaki problémák megoldása céljából — a Nemzetközi Nőnap Üzembe, majd a Dimitrov Vegyiüzembe küldik. A feladatok teljesítése után az SZNT Élelmiszeripari Megbízotti Hivatalában folytatja munkáját, majd a Nyugat-Szlovákiai Szesz- és Konzervgyárak Nové Mesto nad Váhom-i üzemébe helyezik. Az elmúlt év októbere végéig ott dolgozott. Tízmilliós újítás a Találmányi Hivatal? Miért nincsenek a termelésben, miért nem szolgálják az ország érdekeit, mint á többi öt? Hanyagság vagy felelőtlenség keseríti-e Erdélyi Kálmán életét...? Szerinte mindkettő. Szavai helyességét számos közte s a trnavai Konzervgyár között megkötött szerződéssel támasztotta alá. A szerződések értelmében a gyár a feltalálónak a rendes munkaidején kívül megalkotott gépek rajzaiért, illetve az elkészítésükre fordított minden munkaóráért tíz koronát fizet ki, de csak abban az esetben, ha a rajzokat a szerződésben rögzített határidőn belül kapja meg. Erdélyi Kálmán állta a szavát, a gyár azonban nehezen nyúl a zsebébe, noha érdekel sürgetik a gépek mielőbbi üzembe helyezését. JCuíttvia BARRANDOV 1965. A Filmstúdióban az év eleje csen- nyű, mert nem megy haza idejében, des, legalább is úgy tűnik a felűle- és egy félelmekkel teli éjszakát okoz tes szemlélőnek. Hótakaró fedi a dí- férjének) Olga Divínová, többszörös szes villák makettjeit, a vadnyugati volt Európa-bajnokunk felesége alavároska főterét, kihaltak a barran- kítja ... Karol Divínt ebben a filmben dovi utcák, sehol egy indián, egy tes- korcsolyázó diplomataként látjuk vitőr, még egy árva német katona sem szont, aki Rittberger- és Salchow-uglátható sehol... A laborátöriumokban azonban serásokkal csábítja a nőket... Az 1965-ös filmpalettáról rény munka folyik. Most hívják elő hiányzik majd sem a humor, sem a a nyáron készült felvételeket, s az szatíra, sem az Irónia, sem a vidámoperatőrök gondosan vizsgálják, elég ság. Zdenék Podskalský Karel Michal fehér-e a fehér, elég fekete-e a fe- Fehér asszony című elbeszélését f tikete a celluloid szalagon. mesíti meg. Jiŕlna Bohdalová, Irena A műtermekben az új filmek dísz- Kačírková, Josef Bek, Vlastimil Brodletei készülnek, 'itt egy ósdi kocs- ský, Jiŕí Sovák és még sok más kiváló maépület, amott egy kórházi műtő be- színész közreműködésével élvezhetjük rendezésén fáradoznak, az egyik mű- majd, mennyi zűrzavart, botrányt, féltermet pedig már jégpályává változ- reértést okozott a várbeli fehér asztatták ... Ha minden elkészül, akkor szony egy kisvárosban. jönnek a rendezők, a kamerák és a színészek... Moskalyk filmrendező A csók 90 másodpercig tartott című szatírája az 1964-ben Barrandov számos megle- első csehszlovák ötösikrek születése petéssel kedveskedett a film barátai- körüli humbugot és az ezzel kapcsonak. Az öregek a komlóbrigádon, Li- latos felfújt propagandát teszi nevetmonádé Joe, Ha ezer klarinét, Vádlott és Az éjszaka gyémántjai — egység tárgyává. A filmben Otomar Krejča, a prágai Nemzeti Színház művétől egyik mind kiváló alkotás. Rövi- sze játssza a főszerepet, desen még egy jó film Ihagyja el a Pavel Kohout, az Ismert költő és barrandovi filmgyárat: Evald Schorm: drámaíró ezúttal mint filmrendező Minden nap kell bátorság című filmje, mutatkozik be. A Házasság feltétellel amely minden szépítés nélkül tükrö- című komédia forgatókönyvét is mazi a közelmúlt éveit. A főszerepek- ga írta, és a rendezést is egyedül végben Brejchovát, Brodskýt és Káčert zi. A film témája: ml mindent meg láthatjuk majd. Hazánk felszabadítá- nem tesz az ember, hogy fedelet szesának 20. évfordulójára Merénylet rezzen a feje fölé. címmel készült film a barrandovi stú- A Senkj S6m nevetni clnlű boh

ö_ dióban megrázóan ábrázolva a Heyd- zat Mila

n Kundéra ötlete alapján kérich elleni merényletet és annak kö vetkezményeit. A filmgyár idei tervében nem taszült Hynek Bočan rendezésében. Josef Nesvadba elbeszélését fordítja le a film nyelvére Pavel Hobl renIálunk szemet kápráztató, tömegeket dező az Elveszett arc című alkotásámozgatő, csillogó filmet. Említésre ban. A film a húszas évek világát méltó azonban Jifí Weiss Harmincegy fok árnyékban című csehszlovák— eleveníti fel, bemutatva dr. Bartoš borzalmas sorsát. Dr. Bartoš (Vlastibrit koprodukcióban készülő filmje, mll Brodský alakítja) ugyanis felfe< amelyben Rudolf Hrušinský mellett dezte, hogy az emberi arcokat át leJames Booth, Ann Heywood és Ann het ültetni... Todt népszerű angol művészek is szerepet vállaltak. Otakar Vávra rendező Arany rahett címmel František Hrubín elbeAz angol filmesek érdeklődését szélését dolgozza fel. Miloš Formán egy külvárosi boltban lejátszódó a Fekete Péter sikere után ugyancsak egyszerű, ám mélyen emberi prob- új filmen dolgozik, amely egy kicsit lémákkal telített történet keltette fel. a szerelemről, kicsit a big-beatről Még egy koprodukclós film készül szó

i- A főszerepet .Vladimír Puoholt a Barrandovon. J. Polák rendezésé- vállalta. ben Vratislav Blažek Szörnyű nő cl- Ezenkívül még számtalan forgatómű antirevűjét- viszik a berlini Defa könyv vár megvalósításra a barranfilmmel együttműködve vászonra, dovi filmgyárban. Kádár és Klos Üzlet Érdekessége, hogy a szereplők a leg- a korzón című filmje azonban már lehetetlenebb helyzetekben korcso- készül, és valószínűleg, az év derekán lyáznak, A szörnyű nőí (azért ször- már filmszínházakban kerül. Előreláthatólag az az alkotás képviseli majd hazánkat a cannes-i filmfesztiválon. A forgatókönyvet Ladislav Gr osma n írta, a főszerepeket pedig Ida Kaimiňská, a varsói Zsidó Színház művésznője és Jozef Króner alakítja. A történet a szlovák állam idején egy kisvárosban játszódik, ahol egy idős aszszony... De nem. Erről a kiváló Irena Kačírková és Jiŕina Bohdalová a Fehér asszony filmről külön focímü új, „szellem járásos" cseh filmbohózatban. gunk beszámolni. (Karel Sebik felvétele), LTDA GROSSOVÄ A Szlovák Kamarazenekar hangversenye Erdélyi Kálmán újítóra és feltalálóra a bratislavai Technika Házának egyik fiatal mérnöke hívta fel figyelmemet. — A szomszéd utcában, Kvačalova tizenkilenc szám alatt lakik... — bíztatott Ján Demko. „Panaszkodni is szabad?" Háromemeletes, szürke sarokház. Erdélyi Kálmán már több, mint egy évtizede a második emelet lakója. A házban Ismerik és megbecsülik ... Őszintén szólva nem kis nyugtalansággal csöngettem be a második emeleti lakásba. Még akkor is izgatott voltam, amikor szemtől szembe ültem a szinte konstrukciós irodává átalakított szoba alacsony, barna arcú, hatvan év körüli gazdájával. Később úgy éreztem, mintha még fokozódna bennem a feszültség! Nem is alaptalanul, mert a házigazda váratlanul megszólalt: — Panaszkodni is szabad?!... A kérdés megdöbbentett. — Csak tessék. .1 Szemében barátságos fény villant. — Hát jó. De az elején kezlem! Hatvan év dióhéjban Romániában, Hegyközszenten született — 1903-ban. Anyja tizennégy gyermeknek adott életet, apja kádár volt. Szűkösen éltek ... A szülök gyermekeiket munkára, önállóságra nevelték. A kis Kálmán tizenkét éves fejjel segédmunkásként egy budapesti nyomdában dolgozott. Ott kapott először keserves ízelítőt a munkáséletből. És nem is akármilyent! Bizonyítja ezt, hogy később — a Tanácsköztársaság idején — nem tétlen szemlélője az eseményeknek. A forradalom bukása után előbb a Mosonyl utcai internáló táborba zárják, majd kitiltják a városból. Vidékre költözik .. . Dolgozik és tanul. Huszonhatban tér vissza. Tele van tervvel: festő akar lenni, a tanulmányok folytatására azonban nincs pénze, így kénytelen munka után nézni. A szó szoros értelmében kulizik, de semmi se tántorítja el a tanulástól: beiratkozik az egyik gépipari Iskola esti tagozatára. Elvégzése után különböző iparvállalatokban dolgozik 5 közben mint alkalmi festő is vállal munkát... 1941-ben behívót kap, de az első alkalommal meglép a hadseregből. Illegalitásba vonul, megismerkedik Schönherz Zoltánnal és más kommunistákkal... A felszabadulást szovjet katonai kórházban éli meg. Szerkilencszáznegyvenhat februárjá:an feleségül veszi a szlovák nemze:iségű Viliek Zitát, egy évre rá fiúgyermekkel gyarapszik a család. Magyarország felszabadulása után >elép a Kommunisták Magyarországi Pártjába, majd később — felesége kívánságára — Csehszlováklába reemig•ál és Albrechticén telepszik le. V TOFA faipari üzemben vállal muncát, ahol 250 százalékos teljesítményíyel élmunkás lesz. Élete rendeződik, izabad idejében újra régi szenvedéyének — a festészetnek hódol. Jgyanakkor feltámad benne másik izenvedélye ls: a technika iránti von:alma, s rövidesen üzeme legjobb újíójaként emlegetik ... Felesége 1950-ben meghal. Ötvenígyben Bratislavába jön s nemsokára • ••••••••••• Moszkvába.i tavasszal orvosi innszeruállítást rendeznek. A Stará Turá-i Finommechanikai Gyár dolgozói a kiállításra mintegy hatvan gyártmályukat küldik el. Többek között az jperációs érzéstelenítő készülékek képviselik majd a gyárat, melyek szerelését felvételünkön láthatjuk. |ClK — K. Cích felvétele). Az elbeszélő elhallgat s tűnődve néz maga elé. Csend szállja meg a szobát, csak az ébresztőóra ketyegése és a vacsorát készítő háziasszony edényeinek csörömpölése hallatszik be a konyhából. Fiuk, a tizenkilenc éves Kálmán, aki az idén fejezi be az ipariskolát, még valahol csavargott... Körülnéztem: a szoba berendezése nem új, de elrendezése a háziasszonyt dicséri. A falakon sok festmény Valamennyi Kálmán bácsi alkotása. A képek élénk színe alkotójuk dús, gazdag és nyugtalan fantáziájáról tanúskodik. A. feltaláló a sarokban levő rajztáblához megy. A rajzokba mélyed. Nyilván most is az újításán gondolkodik. Az újítás, amely állandóan foglalkoztatja, egy idegen szabadalom alapján Bulgáriában gyártott s hozzánk behozott konzervzárógép fedélcsukószerkezetének átalakítását jelenti. A bolgár gépek, mivel idegen szabadalom alapján készültek, csak eredeti zárófejjel működhetnek és velük csak importált egyfajta fedőkkel zárhatók a befőttesüvegek. A kitűnő gépek évente — nálunk húsz darab van belőlük — csak két hónapon át, vagyis pontosan annyi ideig üzemelhetnek, míg legyártjuk az exportállandó zöldség- és gyümölcskonzervet. Az átalakítás, amelyet Erdélyi Kálmán az általa korábban konstruált EKOL-típusú konzervzárógép fedélcsukó-szerkezetének ezekre a gépekre való átültetésével valósít meg, országunk konyhájára évente körülbelül 5—10 millió koronát hoz. Hát ez, igen! Kálmán bácsi ezután olyan dolgokról beszél, amelyek még jobban megdöbbentenek, mint az, hogy szabad-e panaszkodnia. Tíz éve szabadság nélkül Erdélyi Kálmán feltaláló, s mint látni fogjuk — a javából. Jelenleg a bratislavai Doprastavban dolgozik, konstruktőr. Eddig hét találmánya van. Valamennyi konzervipari gép. EKOL néven ismertek — és a külföld Is érdeklődik irántuk. Ez örömmel tölti el, az azonban már nem, hogy itthon nem értékelik kellőképpen munkáját, igyekezetét. Ellenkezőleg: akadályokat gördítenek elképzelései megvalósításának útjába. Kálmán bácsi a hét találmányt megcsappant egészséggel, munkaidőn kívül akkor dolgozta ki, míg a Nové Mesto nad Váhom-i Konzervgyárban volt alkalmazásban. Esténként, éjszakánként és ünnepnapokon. Tíz éve nem ismer pihenést, nem volt szabadságon. Csak a munka tartotta fogva. De nem sajnálja az időt. a fáradságot. Hét találmánya közül öt a termelésben van! Kettőnek a sorsa azonban — a nála tett látogatás idején — még teljesen bizonytalan volt, bár egyedülálló konzervipari gépekről van szó. Miért bizonytalan a sorsuk, amikor mind az EKOĹ Vá, mind az EKOL III. C4 típusú konzervzárógépet elfogadta Épül a csirkegyár Építkeznek a Komáromi Állami Gazdaság Bástya üzemrészlegén. A régi baromfinevelőt átépítik, valóságos csirkegyárakat létesítenek itt. Az első számú épületben hat baromfigondozó 18 000 csirkét nevel majd. A kettes számúban pedig 18 munkás fog dolgozni s 59 000 csirkét nevel egyszerre. Ölveczky Vilma, a baromfinevelő részleg vezetője igen elégedett, mert Jól halad az építkezés. Évente háromszor telítődnek napos csibével az tlzemhelylségek, tehát megközelítően 200 0Ö0 csirke hagyja majd el ezt az üzemrészleget. Ezenkívül 783 000 napos csirkét keltenek kl a telepen. Ebből fedezik a saját szükségletüket, a többit pedig eladják. Ehhez rengeteg tojás kell, ezért előbb a tolástermelést kellett megoldanio". íz sikerült is. így nem szorulnak' toiásvisárlásra, ami hasznosabbá teszi az üzemrészleg működését. Csak képzett szakmunkások kellenek, azután nemsokára megindulhat a szalagrendszerű csirketenyésztés, ami Igen kifizetődő, és népgazdasági szemRontböl Is baszftos. Bürokrácia vagy... ? Hogy mi ls történt tulajdonképpen, arra példának Kálmán bácsi az univerzális EKOL III. C4 típusú, láncos konzervzáró automatagépet hozta fel. Mielőtt Ismertetném a gép „sorsát", hadd mondjak el egyetmást. A géppel, vákuummal vagy e nélkül, bármilyen nagyságú pléhdoboz és üveg zárható. Fedélcsukó-szerkezetének mindegy, hogy milyen gyártmányú — angol-e, magyar-e, bolgár-e, csehszlovák-e stb. — a fedőlap, míg más gépeknél ez sem mindegy. Az „ekolkák" szóban forgó típusa óránként nagyobb üvegek esetében tizennyolc, kisebbek esetében húszezer befőtt lezárására képes. Hogy megértsük, miről is van szó, eláruljuk, hogy a konzerviparunkban jelenleg használt zárógépek óránként csak 1500— 2000 konzervdobozt zárnak le. Az EKOL III. C4 tehát unikum, annál is inkább, mivel hozzá hasonlóval csak az USA konzervipara rendelkezik. Sorsa mégis bizonytalan. Már lassan két éve, hisz a felek a gép mintapéldányának elkészítésére a szerződést még 1963. július 8-án megkötötték. A feltalálónak a rajzokat három hónappal később, azaz szeptember 20-ig kellett volna leszállítania. De semmi sem lett belőle, mert a konzervgyár, úgylátszik sajnálta a pénzt Erdélyitől, aki viszont ilyen körülmények között nem szállította le a rajzokat. Érthető, hisz 15 820 koronájával tartozott a gyár! A trnavaiak, akiknek már vagy negyvenezer koronája feküdt a gépben, meghökkentek, s meg áz első szerződés ígjárta napján újabb szerződés-kötésre sikerült rábírniuk Erdélyi Kálmánt, aki a rajzok 80 százalékát át is adta a gyárnak. A gyár, persze, most sem fizetett. Természetes tehát, hogy nem is kapta meg a hiányzó rajzokat. Ezután egyéves vita kezdődött a felek között, aminek eredményeképpen Erdélyi Kálmánnak a konzervgyár tavaly november 10-én — előlegként — ötezer koronát utalt ki. Hasonló bonyodalom veszi körül az EKOL 1/2 kúpfejes konzervzárógépet is. Ennek rajzaiért (80 százalékuk van a gyárnál) egy fillért sem kapott még a feltaláló. Láthatáron a nyolcadik..; Üjra csend üli meg a szobát. Tekintetem a rajztáblánál időző emberen pihen. Arca már nyugodtnak látszik, de mozdulatain még mindig nem tud uralkodni. Abba is hagyja a megkezdett rajzolást. Hirtelen erős vágy fogott el, hogy a jövőre vonatkozólag megkérdezzek egyetmást Kálmán bácsitól. Erre azonban nem került sor, mert csöngetés hallatszott, mire Erdélyi Kálmán felállt és magamra hagyott. A fiú jött haza, és még mielőtt átlépte volna az otthon küszöbét, máris — nem tudva arról, hogy vendég va:i a háznál — lelkes hangjától volt zajos a lakás. — Szervusz, papa! — hallottam kintről. — Képzeld csak, sikerült rájönnöm, hogy miként oldjuk meg az új gép egyik ... Bocsánat, nem tudtam... — mosolygott zavartan, amikor meglátott... — A konzerviparon kívül más nem is érdekli Kálmán bácsit? — kérdeztem búcsúzás előtt. — Dolgozni, és jól dolgozni, csak a bizalom légkörében lehet. A konzerviparnál jobban eddig csak a festészetet szerettem... — válaszolta elgondolkodva, aztán hozzátette. — Érdekel még, hogy lesz-e egyáltalán valami egyszer a két befejezetlen gépemből! Mert, higgye el, hogy enélkül nehéz alkotni... ... Kilépve a szürke sarokház elé, hűvös téli szél csapott az arcomba. A második emeleten hallott panasz, de főképp az után, hogy felpillantottam Erdélyiék kivilágított ablakára, önkéntelenül is felvetődött bennem a kérdés: Vajon Erdélyi Kálmán nyolcadik találmányának is hasonló sorsot szán a bürokrácia, mint a hatodiknak és a hetediknek? KEZES JÚZSEF A bratislavai hangversenyközönség minden alkalommal nagy érdeklődéssel várja kamaraegyüttesünk produk-v cióját. Bohdan Warchal, a kamarazenekar művészi vezetője erőteljes, vérbő zenei lendületével ellenállhatatlanul viszi és inspirálja együttesét. Warchal-. nak világos és határozott elképzelései vannak, s ezeket meg is tudja va-. lósítani. Pontosan tudja, mit akar és muzikálitása erejével átviszi akaratát muzsikustársaira. Műsorösszeállításuk is mindig szerencsés; ésszel, szívvel és ízléssel válogatják össze programjukat. Ezúttal csakugyan „zenei gyöngyszemekkel" kedveskedtek hallgatóságuknak. A tizenegytagú vonóskar dús, viruló és emellett kiegyenlített hangzása már a műsornyitó számban kibontakozott. Művészeink Leoš Janáček ritkán hallott Idilljét adták elő, és a Janáček muzsika megkapó dallamvilága megteremtette az est hangulatos légkörét. A hangverseny vendége, a Wlesbadenben élő Hajmássy Imre Bach dmoll zongoraversenyét adta elő. Említést érdemel, hogy a művész trnavai születésű, és zenei tanulmányait Bratislavában, Németh Šamorinský, Eugen Suchoň és Kafenda professzoroknál kezdte. Hajmássy érezhetően otthon van a klasszikusan csiszolt és lekerekített művek világában. Előadása is minden ízében tisztázott és tiszta volt. A mű-, vész nem játszóit kezdeményező modorban, mindvégig egyenletesen megtartotta a klasszikus kiegyensúlyoz zottság hangját. Hajmássy kissé tartózkodó és zárkózott művészegyéniség. A nagy szenvedélyek világa nem az övé, de a bachi „együttmuzskálást" szép, komoly és művészileg értékes értelmezéssel, a kamarazenélés nemes szellemében oldotta meg. Művészeinkben teljes zenei együttérzéssel muzsikáló partnerekre talált. A Bartók-ráadás finoman mintázott előadásával Hajmássy Imre csillogó pontot ített sikeriült vendégszereplése után. A műsor második felében Bach d-moll kettős hegedűversenye hangzott el. A Bach-verseny hangzási varázsa elbűvöli a hallgatót, a töretlen egységbe olvadó mű három tételéből a klasszikus egyensúly örök szépsége árad. A derűs, szikrázóan eleven saroktételek erős keretében úgy nyílik ki a két hegedűn a Largo mély nyugalmat, lelki békét árasztó dala, mint valami zenei csoda. A két hegedűszólót Bchdan Warchal és Vladimír Piatkowski adta elö, mélyen elmerülve a mű szellemében, amely a két szólistától nem drámai szembenállást és nem egyéni kiemelkedést kíván, hanem egységet a kettőségben és harmóniát az egészben, Arcangelo Corelli Concerto grossója (F-dúr, op. 6. 2. szám) az élvezetes hangverseny stílusos befejezése volt, HAVAS MÄRTA M85. február 26. * Oj SZÖ S