Új Szó, 1965. február (18. évfolyam, 31-58.szám)

1965-02-26 / 56. szám, péntek

A vietnami nép maga döntse el, milyen kormányt akar Khanh az Egyesült Államokba utazott • A buddhisták a testvérháború beszüntetését követelik Saigo-n (ČTK) — Khanh tábornok a dél-vietnami fegyveres erők volt főparancsnoka tegnap elutazott * Saigonból. Mint a dél-vietnami rendszer különmegbízottja Hong­kongon keresztül az Egyesült Álla­mokba utazik. A Reuter hírügynökség jelentése szerint ugyanebben az időben a sai­goni rendőrség szétoszlatta a vietna­mi értelmiség bizottsága által szerve­zett sajtóértekezletet, melyen a har­cok beszüntetését követelték. A dél-vietnami buddhisták újból szót emeltek a testvérháború beszün­tetése mellett. Thich Tam Chau budd­hista vezető több ezer buddhista ne­vében a béke felújítására hívott fel. Elítélte az Egyesült Államok inter­vencióját, amikor megállapította, hogy a vietnami népnek önállóan kell dön­tenie arról, milyen kormányt akar. Az Egyesült Államokra egyre na­gyobb nyomást gyakorolnak, hogy a vietnami konfliktus békés megoldásá­ra törekedjék, és köze! áll az az idő, amikor az USA teljesen elszigetelődik — írja l New York Times. A lap meg­állapítja, hogy az amerikaiak már nem csupán tanácsadóként vesznek részt a dél-vietnami háborúban. A lap a továbbiakban a dél-vietna­mi probléma békés megoldásának le­hetőségével foglalkozik és irreálisnak tartja azt a lehetőséget, hogy előre kivonják az amerikai csapatokat Dél­Vietnamból. A legutóbbi saigoni for­dulatok arra vallanak, hogy még a fegyveres erők parancsno'kai sem akarnak harcolni a népi erők ellen. A lap a továbbiakban kiemeli U Thant kijelentését, aki reméli, hogy az amerikai nép megismerve a tény­állást, látja, hogy a további vérontás fölösleges. A valódi tényál­lás ismertetését Johnson elnök­től várja — hangsúlyozza befejezésül a New York Ti­mes. Washington­ban egyre na­gyobb nyomást gyakorolnak Johnsonra, nyl latkozzék az Egyesült Álla mok álláspont­járól egy eset­leges Vietnam­ra vonatkozó nemzetközi tár­gyalás kérdésé­ben. Megfigyelők szerint a Fehér Háznak több oka van a hall- „ Terjesszlik ki a gatásra eloszor háborút Észa k. is az Egyesült rg ! Államoknak nincs elképzelése a jövőbeni vietnami politikát illetően. Magában Washing­tonban több nézet merült fel. Jelenleg a hadügyminisztériumhoz közel álló csoport van fölényben, de a VDK el­leni akciók kedvezőtlen visszhangja csökkentette befolyásukat. Johnson el­nök bizonytalansága azonban nem csökkenti az újabb amerikai provoká­ciók veszélyét. Jól tájékozott washingtoni megfi­gyelők azt állítják, hogy a Fehér Ház elkerülhetetlennek tartja a Vietnam­ra vonatkozó tárgyalásokat. Most csak az a kérdés, milyen lesz a tárgyalá­sokat előkészítő időszak lefolyása. Két heti liallgatás után Wilson VISSZAFELÉ SÜL EL A BONNI FEGYVER Bonnban ven Hasé allamtitkár. a kormány szóvivője szerda délutáni sajtóértekezletén nem volt hajlandó válaszolni azokra a kérdésekre, ho­gyan értékeli a kormány Walter Ulb­richt kairói fogadtatását, csak annyit mondott: csupán bekövetkezett az a tényállás, amelynek alapján érvénybe lép a kormány korábban hozott hatá­rozata: A kormány beszünteti a gaz­dasági segélyt és fenntartja magának a jogot, hogy politikai lépéseket is tegyen. Hátim, az EAK miniszterelnök-he­lyettese kijelentette, hogy az EAK-nak nyújtott nyugatnémet segítség beszün­tetése elsősorban a nyugatnémet ter­melőket sújtja. Rámutatott az arab szolidaritásra és arra, milyen kedve­zőtlen visszhangja lesz ennek a nyu­gatnémet lépésnek a többi államban. Az EAK hivatalos körei bejelentet­ték, hogy a második ötéves terv nem számol nyugatnémet kölcsönnel. Így tehát az NSZK határozata arról, hogy nem vesz részt a terv finanszírozásá­ban, tárgytalan. bejelentette, hogy Nagy-Britannia bizalmas tárgyalásokat folytat a viet­nami helyzet megoldása érdekéljen, — írja a lap. Ha a kormánynak vat mondanivalója, miért nem mondja ezt meg nyíltan? Miért nem tájékoztatják a közvéleményt, milyen álláspontot foglal el a kormány a veszélyes dél­vietnami problémában. A párizsi lapok foglalkoznak Peyre­fitte tájékoztatásügyi miniszter kije­lentésével a szovjet és francia kor­mány tervezett közös kezdeményezé­séről a vietnami válság megoldása ér­dekében. A Combat francia—szovjet szövet­ségről ír, melynek létrejötte véget vetne a dél-vietnami háborúnak. A lap szerint De Gaulle elnök megelégedés­sel fogadta a szovjet kormány Javas­latát. TŰZSZUNET-JAVASLAT Saigon (ČTK) — Saigonban tegnap kezdtek először nyíltan beszélni az azonnali tűzszünetröl és a béke fel­újításáról. Az AFP hírügynökség je­lentése szerint a „Békemozgalom", melynek számos közéleti személyiség a tagja, sajtóértekezletet tartott Sai­gonban. A mozgalom képviselője beje­lentette, hogy azonnali tűzszünetet és a béke felújítását javasolták a kor­mánynak és a nemzeti felszabadító frontnak. Az üzenet másolatát elküld­ték az egyes tartományokba, hogy megállapítsák, milyen visszhangra ta­lál a békefelhívás. A hírügynökség megjegyzi, most nem az a fontos, hogy hányan írják alá a javaslatot, hanem az a tény, hogy nyilvánosan fel mer­tek lépni Ilyen javaslattal. ELHALASZTOTTÁK AZ INDOKÍNAI ÉRTEKEZLETET Phnom Penh (ČTK) — Elhalasztot­ták az indokínai értekezletet, mely február 25-én kezdődött volna Phnom Penhben, Kambodzsa fővárosában. Oj időpontot nem közöltek, és az elha­lasztást ügyrendi nehézségek felmerü­lésével magyarázzák. Az értekezletet, melyen Kambodzsa, Laosz, a Vietnami Demokratikus Köz­társaság és Dél-Vietnam valamennyi hazafias pártjának és csoportjának képviselői vesznek részt, Norodom Sihanuk kambodzsai államfő kezde­ményezésére hívták össze. Az értekez­leten arról akarnak tárgyalni, hogyan akadályozzák meg az amerikai inter­venciót Indokína területén. PIERRE CAMES PÁRIZSI LEVELE KEKKONEN ELUTAZOTT MOSZKVÁBÓL Leningrád (ČTK) — Urho Kekko­nen finn elnök feleségével Moszkvá­ból Leningrádba utazott. Kekkonent Orlov külügyminiszter-helyettes, Kova­lev, a Szovjetunió helsinki nagyköve­te, Vanamo Finnország moszkvai nagykövete és Molocskov, a külügy­minisztérium protokollosztályának ve­zetője kíséri. i Leningrádban az állami szervezetek, a különböző intézetek és létesítmé­nyek vezető képviselői és az újság­írók üdvözölték a vendégeket. Kekko­nen ma Leningrádból hazatér Helsin­kibe. ÖSSZEÜLT AZ NDK NÉPI KAMARÁJA Berlin (ÖTK) — Tegnap Berlinben összeült az NDK Népi Kamarája. Az ülésen az egységes szocialista oktatá­si rendszerről és a szocialista gazda­ság szerződési rendszerének törvé­nyéről tárgyalnak. Az ülés megnyitása után Johannes Dieckmann, a Népi Kamara elnöke méltatta Ulbricht EAK-beli látogatásá­nak jelentőségét. Bocsássák szabadon Justo Lopez de la Fuentetl Róma (ČTK) — A kommunista kép­viselők interpellációt nyújtottak be arra vonatkozóan, hogy az olasz kor­mány ismerteti-e majd a spanyol kor­mánnyal az olasz közvélemény felhá­borodását a spanyolországi megtorlá­sok miatt. A kampány keretében— hangsúlyozták a kommunista képvi­selők már súlyos börtönbüntetésre ítéltek madridi kommunistákat, bíró­sági eljárást indítottak egy lelkész és több újságíró ellen, ezenkívül újból bíróság elé akarják állítani Justo Lo­pez de la Fuentet. Az interpellációt többek között Luigi Longo, az OKP főtitkára is aláírta. Számos uruguayi lap is szolidaritá­sát fejezi ki Justo Lopezzal és a töb­bi börtönben sínylődő spanyol haza­fival. FELHÁBORODÁS PINTO MEGGYILKOLÁSA MIATT Nairobi (ČTK) — A kenyai nép kö­rében nagy felháborodást váltott ki Pinto képviselő, az afrikai felszaba­dító mozgalom vezetője ellen elkö­vetett merénylet. .A kenyai Afrikai Munkások Szövet­ségének főtitkára nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy Pinto halála nem­csak Kenyának, de egész Afrikának jelent veszteséget. Római diákok Amerika-ellenes tüntetése. A tüntetők „Legyen vege a viet­nami háborúnak!" „£ljen a szabad Vietnami" és hasonló jelszavakat hir­dettek. Kairóban megkezdődtek a német—egyiptomi tárgyalások Kairó (ČTK) — Walter Ulbricht, az NDK Államtanácsának elnöke kí­séretével szerdán látogatást tett Nasszernél, az EAK elnökénél. Este Nasszer elnök fogadást rendezett Ulbricht tiszteletére. Mahmud Fawzi miniszterelnök-he­lyettes szerdán délután tárgyalt első ízben Lothar Bolzzal, az NDK külügy­miniszterével. A két államférfi mind­két felet érdeklő kérdésekről és a két ország közti barátság megszilár­dításáról tárgyalt. Walter Ulbricht tegnap délelőtt Nuruddin Tarrafu minlszterelnök-he lyettes kíséretében ellátogatott a Si­bin al Kova-i textilgyárba. Rövid be­szédében értékelte az EAK magasszín­vonalú iparát és megelégedéssel álla­pította meg, hogy az üzem berendezé­sének nagy részét az NDK szállítot­ta. Az üzem megtekintése után Ulb­richt visszatért Kairóba. Délután kezdődtek meg a hivatalos német—egyiptomi tárgyalások. Az NDK küldöttségét Ulbricht, az EAK-ét Nasszer vezeti. Ulbricht ezenkívül a délutáni órákban megtekintette Kairó történelmi nevezetességeit. Ma reggel kétnapos látogatásra Felső-Egyiptom ba utazott. A szerdai fogadáson mindkét el­nök reményét fejezte ki, hogy Ulb­richt látogatása hozzájárul az arab és német nép barátságának elmélyíté­séhez. Nasszer elnök a fogadáson át­adta Ulbrichtnak a Nilus-Érdemren­det, Ulbricht az EAK elnökének vi­szont a nemzetek közti barátság Aranycsillag Érdemrendjét. Ostromállapot Guatemalában Guatemala (ČTK) — A guatemalai uralkodó katonai junta ostromállapo­tot hirdetett ki az országban. Hatá­rozatát azzal indokolta, hogy egyes politikusok az anarchia légkörét akarják kialakítani az országban és hatalomra törnek. A guatemalai rá­dió nem közölt részletesebb jelentést az állítólagos kormányellenes össze­esküvésről. A katonai junta határozata értel­mében felfüggesztik az alkotmányos szabadságjogokat, gyülekezési és fegyvertartási tilalmat hirdetnek ki. Betiltották a politikai pártok tevé­kenységét. A rendőrséget és a többi karhatalmi szervet a hadsereg Irá­nyítása alá rendelték. A határozat le­hetővé teszi, hogy házkutatásokat vé­gezzenek, ellenőrizzék a járműveket és letartóztassák az összeesküvéssel gyanúsított személyeket. Ezenkívül szigorú cenzúrát rendeltek el. A községi választások: fontos próbatétel Egy hónap múlva lesznek a köz­ségi választások, de már most rá­nyomták bélyegüket az egész politi­kai életre. Kimenetelük ezúttal már azért is fontos, mert Franciaország lakossága — úgyszintén ebben az év ben — köztársasági elnököt is vá­laszt. De Gaulle fő ellenjelöltjét, Gaston Deffere-t, aki Marseille pol­gármestere, és a szocialista jobb­szárny vezetője, a községi választá­sokon vereség fenyegeti. Ha csak­ugyan megbukik, tekintélyén nagy csorba esik, és emelkednek De Gaul­le újjáválasztási esélyei. Íme egy kis helyzetmagyarázat, hogy a dolgokat könnyebben meg­értsük. Háromféle lista Az új választási törvény szerint a több mint 30 000 lakosú városokban a pártok nem léphetnek koalícióba a választások második menetében. Az eddigi gyakorlat az volt, hogy a pár­tok az első menetben külön-külön listán indultak, a második menetben azonban a többség biztosításáért több párt gyakran tömörült. Ez a rendszer mindenekelőtt a baloldali pártoknak kedvezett. Ennek megakadályozását tartották szem előtt a gaulle-isták, amikor a parlamentben az új válasz­tási törvényt megszavazták. E tör­vény szerint már nem a szavazatok aránya határozza meg a városi ta­nács összetételét, hanem a legtöbb szavazatot kapott lista jelöltjei alkot­ják majd a képviselőtestületet. A szükséges szavazattöbbség elérésére most a pártok kénytelenek már az első menetben közös listával fellépni. E célból a nagyobb városokban egyes pártok között választási szövetségek jöttek létre, és listáik kb. így feste­nek: 1. A baloldal listáin a kommunis­ták, a szocialisták, a PSU (baloldali szocialisták], és helyenként a radiká­lisok jelöltjei ts szerepelnek. 2. A közép listáin szocialista, radi­kális, MRP (keresztény), független és helyenként gaulle-ista jelölteket is ta­lálhatunk. 3. A jobboldal listáin gaulle-ista, független és MRP jelöltek vannak. A pontosság kedvéért meg kell je­gyezni, hogy a „függetlenek" — cse­kély kivétellel — többnyire reakció­sak. Giscard d'Estaing például, De Gaulle kormányának pénzügyminisz­tere szintén „független". Felemás szocialisták Mindjárt első pillantásra szembe­ötlő a szocialisták felemás állásfog­lalása. Néhol a kommunistákkal, má­sutt a függetlenekkel, de helyenként még a gaulle-istákkal is szövetkez­nek. Legutóbbi kongresszusuk jelsza­va ez volt: „Legyőzni az UNR-t (gaulle-isták JI" Ám hogyan akarják ezt a célt elérni, ha a gaulle-ista hatalom fő támogatóival: az MRP-vel és a „függetlenekkel" szövetkeznek? A kommunista pártnak hasonló a Jelszava: „Legyőzni az UNR-t és a reakciót!" Bírálja a fent említett, Szo­cialista Párt kötötte „természetelle­nes házasságokat", amelyekben min­dig a munkások húzzák a rövideb­bet. A kommunisták a szocialistákkal és más baloldali pártokkal együtt több­séget képviselnek. Ha ezek a mun­káspártok egyesülnének, az ő jelölt­jeik kerülnének a legtöbb nagyobb város képviselőtestületébe. Ám a kommunistaellenesség — Jóllehet már szünőben van — sok szocialis­tában még nagyon erős. A jobboldal ezt kihasználva, nagy előnyök nyúj­tásával csalogatja magához a szocia­listákat, csakhogy megakadályozza a szocialisták és kommunisták szövet­ségét. A kommunisták kapták ezelőtt a szavazatok csaknem 25 százalékát. Most javasolták a szocialistáknak, ál­lítsanak közös listát igazságosan fi­gyelembe véve mindkét párt erejét, és a már „előzőleg elnyert pozíció­kat". Vagyis ott, ahol eddig szocia­lista párti volt a polgármester, Ismét szocialista párti kapja e tisztséget, még abban az esetben is, ha a kom­munistákra többen szavaztak. Ez az engedmény többnyire a szocialisták­nak kedvez. Számos városban, főként Párizsban és környékén, került sor szocialista — kommunista közös lista megegyezés­re — a munkások nagy örömére és a reakció nagy meghökkenésére, amely ebben már a „népfront rémét" látja. Más városokban a szocialisták in­kább a reakciós pártokkal kötöttek egyességet, és még a klerikálisokkal is összeszűrték a levet. Marseille-ben a következő helyzet alakult ki: Def­fere polgármester a kommunisták ja­vaslatát visszautasítva a „függetle­nekkel" és az MRP-vel lépett koalí­cióba. Ezzel ismét kommunistaelle­nességét bizonyította, amelyről már annak idején tett tanúbizonyságot, amikor nem volt hajlandó a kommu­nistákkal az elnöki választásokra kö­zös programot kidolgozni. A második listát az UNR, a harmadikat pedig a kommunisták állították. A harcos szocialisták Deffere magatartásán fel­háborodva egy képviselőjük vezeté­sével megállapodást kötöttek a kom­munistákkal, és velük együtt indul­nak közös szocialista—kommunista listán. Marseille-ben a legutóbbi választá­sok alkalmával a szavazatok 68 szá­zaléka a kommunistákra és a szocia­listákra esett. Gaston Deffere győ­zelme tehát most is biztos lehetne, ha a két párt között teljes lenne az egység. Ám ez nem áll fenn, és így a három lista vetélkedésében Deffe­re könnyen vereséget szenvedhet. Egyesek azt bizonygatják, hogy Def­fere győzelme esetén erősen emel­kedne tekintélye, valamint esélyei, hogy a „közép" jelöltjeként az el­nöki választásokon diadalmaskodik. Ám megfeledkeznek arról, hogy Def­fere győzelmi esélyeit a községi vá­lasztásokon erősen csökkenti a kom­munista szavazatok hiánya. A kommunisták állásfoglalása Ez a kilátás aggasztja Deffere-t és a Szocialista pártiak egy részét. A kommunisták szavazatait szívesen megkaparintanák, ám azután jobbol­dali politikát szeretnének folytatni. A kommunisták ezért — választóik óhaját figyelembe véve — nem indul­nak velük. Ahol kommunisták kerül­tek a községek élére, bebizonyították, hogy sokkal többet tesznek a dolgo­zók érdekében, mint bármely más párt. Ezért ragaszkodnak hozzájuij továbbra is választóik. A kommunis­ták „fő erőként" akarnak győzni • választásokon, és elutasítják a „pót­erő" szerepét, melyet a jobboldali szocialisták nekik szánnak. A községi választások szorosabbra kovácsolhatnák a baloldal egységét a gaulle-ista hatalommal vaio szembe­szállásra. A szocialisták magatartása azonban egyes városokban gyengíti ezt a kilátást, és ez országszerte rosszul hat a politikai életre. Mindennek ellenére az egység szi­lárdul, és indokolt a remény, hogy a baloldali pártok, különösen a kom­munisták, sikereket érnek el a válasz­tásokban. Már a gaulle-isták óvatos­ságából és zavarából is arra lehet következtetni, hogy az UNR-nek nin­csenek nagy esélyei. Ez a párt, mely 1959-ben nagy hangon fogadkozott, hogy „szétveri a kommunista erődö­ket", ezúttal sokkal óvatosabb. Az UNR hívei (a minisztereket is bele­számítva) csak kevés esetben Indul­nak saját cégérük alatt. Többnyire az „apolitikusok" listáin szerepelnek. Ám hiábavaló az ámítás. Községi szin­ten egyre nehezebb csalni. A gaulle­isták gazdag reakciósok, és a lakos­ság álruhában is felismeri őket. 1965. február 26. * ÜJ SZÖ 3

Next

/
Thumbnails
Contents