Új Szó, 1965. február (18. évfolyam, 31-58.szám)

1965-02-25 / 55. szám, csütörtök

Antonín Novotný elvtárs beszéde (Folytatás az S. oldalról.) pések, amelyeket gazdasági téren ma teszünk, logikusan beilleszkednek a szocialista társadalmunk magasabb fejlődési szakaszába való átmenet folyamatába. AZ IRÁNYÍTÁS TÖKÉLETESÍTÉSÉNEK SZÜKSÉGESSÉGE Az eddigi rendszer a szocialista épí­tés Irányításában már teljesítette fel­adatát. Hozzásegített althoz, hogy népgazdaságunkban keresztül vigyük mindazokat az alapvető szocialista változásokat, amelyeket 1948 február­ja után kezdtünk meg, továbbá szo­rosan összefüggött munkásosztályunk osztályérdekeivel, köztársaságunk ön­állóságának és biztonságánál? érde­keivel. A maga Idején gazdasági szem­pontból teljes mértékben indokolt volt. Más kérdés az, vajon a közpon­ti irányítás konkrét érvényesítése során elkerültük-e mindig a hibákat és a fogyatékosságokat, amelyeknek nem mindig kellett volna meglenniük s amelyeket azután helyre kellett hoz­nunk. A szocialista társadalom fejlődésé­nek helyzete ma már érthetően egé­szen más, és ezért megváltoztathat­juk az irányító tevékenységet, ami a jogkör és a felelősség új megosztá­sát jelenti, s teljesebb mértékben al­kalmazhatjuk az anyagi érdekeltség szocialista elvét. A pártnak — ha mint vezető erő teljesíteni akarja feladatát — ma ab­ból kell kiindulnia, hogy országunk fejlett ipari ország, s ezért törvény­szerűen az ország gazdasági felépíté­sének leghaladóbb útjait kell keres­nie, hogy maradéktalanul felhasznál­juk az új tudományos és műszaki is­mereteket, az emberek alkotó kezde­ményezését, s a szocialista társada­lom fejlődésében az egyre magasabb műveltség és kultúráltság útján ha­ladjon előre, s ezek alapján bontakoz­zék ki az emberek gazdag élete. Először látnunk kell, hogy széles­körűen kiépített ipari alappal rendel­kezünk, másrészt azonban tudjuk, hogy belső nyersanyagforrásaink elégtelenek, vagy pedig olyanok for­rásaink, amelyeknek kiaknázása egy­re igényesebb eszközöket követel. E­zért kötelességünk, hogy olyan irányí­tási módozatokat keressünk, a terme­lés fejlesztésének olyan irányalt szab­juk meg, amelyek a rendelkezésünkre álló források legnagyobb mérvű érté­kesítését jelentik, s lehetővé teszik dolgozó népünk magasabb fokú kép­zettségének, tehetségének és képessé­geinek maradéktalan kihasználását. Másodszor figyelembe kell vennünk mezőgazdaságunk lehetőségeit. Föld­alapunk korlátozott, saját mezőgaz­dasági termelésünk nem képes telje­sen biztosítani a lakosság ellátását. Érthető, hogy mezőgazdasági terme­lésűnk belterjességének további lé­nyeges növelésére s az ipari színvo­nal elérésére fogunk törekedni. Mind ezek ellenére azonban még sokáig olyan ország leszünk, amely jelen­tős mennyiségű gabonát, más mező­gazdasági terményt és élelmiszert kénytelen más országokból, részben a kapitalista piacon devizáért vásárol­ni. Ezzel számolnunk kell. s a devi­zát más termékek kivitelével kell megszereznünk, ha egyre jobban ki akarjuk elégíteni dolgozóink szükség­letelt. Egy további alapvető tény az, hogy, hazánk dolgozóinak életszínvonala ma a legmagasabbak közé tartozik világviszonylatban, és állandó emel­kedését csak a munkatermelékenység lényeges növelésével, nagyfokú haté­konysággal, a termelés minőségével biztosíthatjuk. Ugyanakkor — és. ezt hangsúlyozom — az egyéni és a tár­sadalmi fogyasztás területén is kö­vetkezetesen harcolnunk kell ,a gaz­daságosságért, azért, hogy a fogyasz­tás összhangban legyen azzal, amit népgazdaságunkban termelünk, mert az utóbbi néhány évben nemzeti jöve­delmünk nem gyarapszik olyan iram­ban, ahogyan az egyéni és a társadal­mi fogyasztás növekszik. Negyedszer szerteágazó külkeres­kedelemre kell számítanunk, amelyet azonban erősen befolyásol számos, tőlünk független tényező. Egyrészt ki­éleződik a konkurrencta a tőkés pia­cokon. Ezért igen sürgetően előtérbe lép termékeink minőségének, műsza­ki színvonalának kérdése. A szocia­lista országokkal való kölcsönös gaz­dasági együttműködés terén ls, úgy kell eljárnunk, hogy gyártmányaink magas műszaki színvonalának tanúje­lét adjuk. Ezért fontolóra kell ven­nünk külkereskedelmünk egész fel­építését, termékeink, főként a gép­Ipari termelés választékát. Emellett abból kell kiindulnunk, hogy most világszerte nagy műszaki forradalom megy végbe, s ha termelésünk lema­rad e fejlődés mögött, akkor igen sú­lyos nehézségeink lesznek. GAZDASÁGI TÉREN MINDEN KOMOLY LÉPÉS ELŐTT NAGY KÖRÜLTEKINTÉSRE VAN SZÜKSÉG Elvtársak ez néhány mozzanat, amelyekből ki kell indulnia kommu­nista pártunknak a következő idő­szakra szóló politikai-gazdasági irány­elvek meghatározásában. Ezek a fel­tételek fokozatosan érlelődnek, s e­zért nagy körültekintésre van szüksé­günk gazdasági téren, minden komoly lépés előtt sokoldalú elemzést kell végeznünk. Ez érvényes a népgazda­ság tervszerű irányításának módosí­tására is. Ezt elsősorban azoknak a címére mondom, akik radikális pozí­cióból kiindulva rámutatnak arra, hogy már régen ilyen módszereket kellett volna alkalmaznunk. Ugyanak­kor rá akarok mutatni arra, hogy ab­ból, amit most valósítunk meg, vagy most fogunk életbe léptetni, sok min­dent már 1958-ban meg akartunk va­lósítani. Lényegében már akkor szá­mos olyan alapelvet akartunk érvé­nyesíteni, amelyeken a tervszerű irá­nyítás új rendszere alapul, létre akartuk hozni azt az új szervezetet is, amejy hangsúlyozza a vállalatok jo­gait, megosztja a jogkört és a felelős­séget, érvényesíti az anyagi érdekelt­ség szocialista elvét. Csehszlovákia Kommunista Pártjá­nak Központi Bizottsága a tervszerű irányítás új tökéletesített rendszere elveinek előkészítéséhez valamennyi összefüggés és feltétel sokoldalú mér­legelése, a feltételek sokoldalú meg­ítélése után fogott hozzá. A Központi Bizottság januári ülését a tapasztalt politikai, gazdasági és tudományos dolgozók széles körű aktívájának több hónapos munkája előzte meg, s a javasolt elveket a kerületi és járási pártbizottságok behatóan megbírálták. A Központi Bizottság elnöksége, amely a javasolt elveket több ízben megtárgyalta, elsősorban arra ügyelt, hogy a népgazdaság tökéletesített tervszerű irányításának elvei és ter­melési alapunk új szervezete követ­kezetesen társadalmunk szocialista alapelveit tükrözze. Népgazdaságunk fejlesztése irányításának alapja to­vábbra is a kommunista pártunk poli­tikai-gazdasági irányelveinek szelle­mében kidolgozott egységes állami népgazdasági terv marad. Továbbra is központilag irányítjuk az alapvető gazdasági viszonyokat és szakaszokat, elsősorban az árpolitikát, a fő ter­melőhelyek beruházási építését, a munkaerő-ellátást stb. Másrészt létrejöttek annak feltéte­lei, hogy terveink összeállításában erőteljesebben érvényesüljenek a leg­újabb tudományos és műszaki ismere­tek, s ugyanakkor maradéktalanul ki­használjuk dolgozóink, valamint mindazok kezdeményezését és tudá­sát, akik bárhol is részt vesznek nép­gazdaságunk irányításában. Ezt céloz­za a termelés kiváló minőségében, a nagyfokú gazdaságosságban, a mű­szaki haladás folyamatos bevezetésé­ben való kollektív és egyéni anyagi érdekeltség következetes érvényesí­tése is. Az anyagi érdekeltség érvényesíté­sét tekintjük jelenleg az egyik leg­fontosabb politikai kérdésnek. A párt Központi Bizottságának meggyőződése, hogy az anyagi érdekeltség teljes mé­retű érvényesítése jelentős változáso­kat idéz elő dolgozóinknak a nép­gazdaság irányításában, államunk igazgatásában való részvételében. Lényegesen fokozódik minden egyes dolgozó érdeklődése aziránt, hogyan dolgoznak a vezető szervek, a válla­latban hogyan s mit termelnek, és hogyan tudják a termékeket értékesí­teni a belföldi és a külföldi piacon. A gazdálkodás eredménye iránti fo­kozott érdeklődés kétségkívül elősegí­ti az irányításban való formális rész­vétel kiküszöbölését, lényegesen nö­veli a dolgozók politikai és munka­aktivitását. Másrészt tudjuk, hogy nem minden­ki érti meg azonnal ezeknek az intéz­kedéseknek az értelmét és célját. Szá­molnunk kell azzal, hogy az új rend­szer érvényesítése során az egyik leg­nagyobb akadály a maradi gondolko­dás, az eddigi rendszerből meggyöke­resedett szokások lesznek, amikor a felelősséget az egyik fokról a má­sikra lehetett hárítani, s ugyanakkor a vállalat egészében s az egyes dol­gozók a vezetőket is beleértve — nem érezték meg vállalatuk rossz, munká­jának következményeit. Egyben azt is meg szeretném mon­dani, hogy a tervszerű népgazdaság­irányítás új rendszere elveinek sok­oldalú elbírálása ellenére is még sok az olyan kérdés, amelyek megoldásá­val kapcsolatban eddig járatlan utak­ra kell lépnünk. Ezért még tökélete­sebben kell a tervszerű Irányítás rendszerét kidolgoznunk, helyességé­ről gyakorlatilag kell meggyőződ- I új rendszer életbeléptetését olyan nünk. Ezt az új rendszer életbelép- fokozatos folyamatnak kell tekinte tetése folyamán szerzett tapasztala- i nünk, amely nehézségekkel jár, de taink alapján kell megtennünk. Az I ugyanakkor szükséges. LÉTRE KELL HOZNUNK AZ ÚJ IRÁNYÍTÁS MEGFELELŐ FELTÉTELEIT A tökéletesebb Irányítási módsze­rek sikeres érvényesülése érdekében egész népgazdaságunkban létre kell hoznunk a megfelelő feltételeket. Ez elsősorban azt jelenti, hogy e rendszer életbeléptetésével egyide­jűleg biztosítanunk kell Csehszlová­kia Kommunista Pártja XII. kong­resszusa irányelveinek szellemében a negyedik ötéves terv 1966 tói 1970­Ig tartó Időszakának kellő megala­pozását. Magától értetődő azonban, hogy az idei tervben előirányzott fel­adatok teljesítésével és túlteljesítésé vei ugyancsak hozzá kell járulnunk e negyedik ötéves tervidőszak szilárd megalapozásához. Amint tudják, 1964­ben aránylag jól sikerült a tervfel­adatok teljesítése, elsősorban az iparban, ahol az 1963 évihez viszo­nyítva 4,1 százalékkal növelték a termelést. Ez azt jelenti, hogy sike­rül leküzdenünk az ipari termelé­sünk növekedésében bizonyos ideje észrevehető fennakadást, és újult erővel foghatunk hozzá további fel­lendítéséhez. Eredményes a mezőgaz­dasági és állattenyésztési termékek felvásárlása is, amit az aránylag jó élelmiszerellátás is bizonyít. Ezzel szemben elégedetlenségre adnak okot azok a kedvezőtlen jelen­ségek, amelyek még mindig károsan befolyásolják gazdasági életünket és az 19S6—1970. évi terv előkészítését. Ismét tanúi lehetünk annak, hogy túlméretezettek a beruházási igények, ami pedig a munkatermelékenység növelését illeti, sokan enyhíteni sze­retnék a kormány irányelveinek szi­gorát. Az illetékesek nem biztosít­ják kellőképpen külkereskedelmünk igényeit, sem a belpiacra jutó szál­lítmányok feltételezett összetételét, és sok helyütt nem használják fel a normán felüli készleteket. Fölöslege­sen sok új dolgozóra tartanak igényt különösen egyes ipari vállalatokban, jóllehet nemcsak e vállalatokban, hanem az illetékes minisztériumok­ban is tudják, hogy hazánkban ma már nagyon korlátozottak a munka­erőforrások. A negyedik ötéves ter­vünk előkészítését így zavaró jelen­ségek azt bizonyítják, hogy nincse­nek mindenütt tekintettel azokra az elvekre, amelyekre gazdaságirányítá­sunk új rendszere, de elsősorban a termelés társadalmi hatékonyságának növelését célzó követelményeink épülnek. A tökéletesített népgazdaság-trá­nyítási rendszer elveinek jóváhagyá­sával, valamint a pártunk állal 1960 óta támogatott intézkedésekkel még nem oldottuk meg mindazt, ami elő­rehaladásunkat befolyásolhatja. Űj ipari s építőipari vállalataink hely­zetének megszilárdítása után meg kell határoznunk, milyen legyen az ország gazdaságának központi irányí­tása. Ehhez azzal is hozzá kell já­rulnunk, hogy mezőgazdaságunkban szintén javítjuk az irányító tevékeny­séget. A mezőgazdasági termelési igazgatóságok létesítésével csupán az elsó lépést tettük meg ennek ér­dekében. Ami a dolgozóknak nyújtott szolgáltatásokat Illeti, ugyancsak van még gyökeresen tökéletesíteni, javítani való. E szakaszon síkra kell szállnunk a szervezés és az anyagi érdekeltség új értelmezéséért, vala­mint azért, hogy a dolgozók jelentő­sen hozzájáruljanak e tevékenység fellendítéséhez és irányításához. További feladatunk a felépítmény­nyel kapcsolatos teendőkkel függ össze. Kommunista pártunk XII. kong­resszusa hangsúlyozta, hogy szocia­lista társadalmunk kiépítése folya­mán ideológiai munkánk tökéletesí­tését második alapvető fontosságú feladatunknak kell látnunk. Arról van szó, hogy ez az ideológiai tevé­kenység maradéktalanul szolgálja szocialista társadalmunk politikai, eszmei s erkölcsi egységének szilár­dítását, járuljon hozzá népünk mar­xi—lenini öntudatosságának, alkotó készségének kibontakoztatásához és érvényre juttatásához. Hozzá kell járulnia továbbá ahhoz is, hogy ha­zánk minden dolgozójának tudatában szilárduljon a nemzetköziség tudata. FONTOS FELADATOK A PÁRT ÉS-A TÁRSADALMI SZERVEZETEK ELŐTT Elvtársak! Pártunk Központi Bizottsága januá­ri ülésén hozott határozatéval a tár­sadalmi szervezetek további tevé­kenységének elveit is kitűzte, és hangsúlyozta, hogy ezentúl is feltét­lenül részt kell venniük szocialista társadalmunk felvirágoztatásában. Népgazdaságunk fejlesztésének terv­szerű irányításában kellőképpen hasz­nosítani akarjuk a gazdasági ténye­zőket, de ugyanakkor múlhatatlanul szükségesnek tartjuk az erkölcsi­politikai tényezők s a dolgozók al­kotó kezdeményezése széles körű ér­vényesülését ls. Társadalmi szervezeteink feladatai­nak megítélésében egyrészt azt tar­tottuk szem előtt, hogy üzemeinkben elsősorban azok a szervezetek fejt­senek ki tevékenységet, amelyek a legszorosabb kapcsolatban vannak a termeléssel, másrészt figyelembe vet­tük a munkaidő fokozatos lerövidí­tését — amihez nemsokára hozzáfo­gunk —, és arra is gondoltunk, hogy a dolgozók lakóhelyükön hasz­nálják fel szabad Idejüket, Illetve éljenek társas életet. A forradalmi szakszervezeti moz­galom üzemi szervezeteinek a jövő­ben mentesülniük kell mindattól, ami nincs közvetlen összefüggésben a szoicalista társadalom felvirágozta­tását szolgáló küldetésükkel. A Cseh­szlovák Ifjúsági Szövetség üzemi szervezetei ezentúl is kifejtik tevé­kenységüket. Azok a szervezetek, amelyeknek elsődleges küldetése, hogy a dolgozók társadalmi, kul­turális s egyéb igényeit kielégítsék, a jövőben főleg a dolgozók lakóhe­lyein működnek. Attól egyáltalán nem kell tarta­nunk, hogy ez az említett szerveze­tek gyengüléséhez vezet. Ellenkező­leg, úgy véljük, hogy ez eredményez­heti minden formaiság kiküszöbölését, hozzájárulhat az emberek köré­ben kifejtett tevékenység fellendíté­séhez, alkalmat ad új, hathatósabb munkaformák keresésére. Hazánkban mindig hagyományos volt, hogy a társadalmi szervezetek egyes utcá­kon vagy lakóhelyeken ténykedtek, és úgy véljük, hogy — új politikai­társadalmi értelemben — ismét visz­sza kell térnünk ezekhez a hagyo­mányokhoz. A Központi Bizottság januári ülé­sén fontos intézkedést hagyott jóvá a kommunista párt vezető szerepének további szilárdítása és tevékenységé­nek elmélyítése érdekében, úgyhogy kellőképpen biztosíthassa a közeljö­vőben adódó feladatok teljesítését. Magától értetődő, hogy emellett ma­radéktalanul ragaszkodunk a párt­építése és pártmunka lenini elveihez. Csehszlovákia Kommunista Pártja ezentúl ls a munkásosztály forradal­mi pártjaként fejti ki tevékenységét, ebben következetesen a tudományos marxizmus—leninizmushoz s a pro­letár nemzetköziség eszméihez igazo­dik. A már jóváhagyott s a jövőben szocialista társadalmunk további fel­virágoztatása érdekében foganatosí­tandó intézkedések végrehajtását szorgalmazva a jövőben is számítunk munkásosztályunk, a műszaki és gaz­dasági dolgozók, a mérnökök, az üze­mi és mezőgazdasági dolgozók, va­lamint a szocialista termelésünk más ágazataiban dolgozók támogatására. Magától értetődő, hogy a szocialista társadalmunk további felvirágoztatá­sa érdekében megoldásra váró fel­adatok teljesítésére törekedve arra számítunk, hogy ebben hazánk min­den értelmiségije, de elsősorban tudományos és kulturális dolgozóink teljes mértékben részt vesznek. Ha­zánkban minden kulturális tevékeny­ség alapjául kommunista pártunk célkitűzéseit kell venni, és e tevé­M?r.>séggel magas műveltségre s kul­turális színvonalra emelkedő szocia­lista öntudattal rendelkező embereket kell nevelnie. Hazánk felszabadítása 20. évfordu­lójának ünnepségei legyenek egyben eredményeink seregszemléi is, de elsősorban juttassák kifejezésre azt a megingathatatlan elhatározásunkat hogy minden tőlünk telhetőt megte­szünk szocialista társadalmunk fel­virágoztatása, a szocialista közösség egységének szilárdítása s a tartós világbéke biztosítása érdekében. 1948 győzelmes februárja óta Cseh­szlovákia Kommunista Pártjának ve­zetésével szilárd léptekkel haladunk a szocializmus felé vezető nem mindig könnyű és nem mindig sima úton. Sok értékes tapasztalatra tet­tünk szert, sok mindent megtanultunk, és kitűztük további előrehaladásunk egyértelmű programját. Mellettünk áll hűséges szövetségesünk, barátunk — a hatalmas Szovjetunió — mely­nek népe már a világ munkásosztá­lya s minden haladó szellemű ember legmagasztosabb célja — a kommu­nizmus felé halad. Szilárdan egybeforrtunk a szocia­lista országok táborával. Tegyünk meg tehát minden tőlünk telhetőt annak érdekében, hogy Csehszlovákia Kommunista Pártja hazánk dolgozói­nak teljes bizalmát élvezve élvonal­ban haladjon a kommunizmus, s a Csehszlovák Szocialista Köztársaság népének békés, boldog életét biztosí­tó célok felé. Éljenek a marxizmus—leninizmus és a proletár nemzetköziség diadal­mas eszméi!" Szilárduljon és erősödjék a nemi zetközi mozgalom egysége! Mélyüljön el Csehszlovákia Kommu­nista Pártjának s a Szovjetunió Kom-! munista Pártjának egysége, népünk és a szovjet nép barátságai Dicsőség forradalmi munkásosztá­lyunknak és Csehszlovákia Kommu­nista Pártjának! Éljen a Csehszlovák Szocialista Köztársaság népe! (Az ünneplő tömeg lelkes tapsa Novotný elvtárs beszédét többször sza­kította félbe a prágai manifesztá­ción.) F. MASEREEL: ÚJ HADSEREG ŰI SZÖ 6 * 1965. február 19,

Next

/
Thumbnails
Contents