Új Szó, 1965. február (18. évfolyam, 31-58.szám)

1965-02-24 / 54. szám, szerda

Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának megállapításai a párt, az FSZM és a társadalmi szervezetek munkájáról, valamint a szlovákiai pártmunka egyes kérdéseiről Alexander Dubček elvtárs beszámolója az SZLKP Központi Bizottságának 1965. február 18-i ülésén Ä CSKP Központi Bizottsága januári plénumának jelentőségét abban kell látnunk, hogy lezárta a tökéletesített népgazdasági irányítási rendszer előkészítése idején folytatott vitát, és jóváhagyta a fokozatos valóra váltására tett javaslatot. Ennek a komoly és rendkívül fontos lépésnek az a célja, hogy megteremtsük szocialista társadalmunk további felvirágoztatásának feltételeit. Tudjuk, hogy most nincs szó az előző években szokásos átszervezésről. Célunk a termelési s műszaki alap átrendezése, a beruházási építkezések hatékonyabb hasznosítása, a pénzviszonyok és hitelfelhasználás, a központi szervek munkája tartalmának módosítása, az értéktörvény kedvezőbb érvényesítése, a tudomány s a technika fellendítése, a vezető dolgozók jogkörének bővítése s felelősségük növelése, a munkaközösségek s egyes dolgozók kezdeményezésre serkentése. A CSKP Központi Bizottsága a XII. kongresszus után ezzel tetőzi azoknak a fejlődési szakaszoknak egyikét, amelyekben — ami az irányítást illeti — valóra váltják határozatait s ezzel megteremtik a termelés növeléséhez, a nemzeti jövedelem gyarapításához szükséges feltételeket és feltárják a további évek távlatait. A CSKP Központi Bizottsága azonban egyidejűleg arra ls figyelmeztet, hogy az új irányítási rendszer nem hoz létre a feladatok teljesítését biztosító semmiféle gépezetet. Politikánkra nézve nagyon helytelen és káros lenne az az elgondolás, hogy most már minden magától fog menni. Ellenkezőleg, azt kell feltételeznünk, hogy törvényszerűen sor kerül az új és a régi viaskodására, és nem kevés nehézséget kell leküzdenünk gazdaságpolitikánkban, de különösen az emberek tudatában. Az említett határozatok teljesítése érdekében mozgósítanunk kell minden dolgozót, különösen a kommunistákat, akiknek döntő befolyást kell gyakorolniuk az üzemek s az irányító szervek valamennyi munkahelyén. Ez pedig nagyon bonyolult és Igényes feladat. Ugyanis arra is gondolnunk kell, hogy az eddigi irányítási rendszer hatására sok negatív jelenség és szokás befolyásolja az emberek gondolkodásmódját és cselekedeteit. Ezek a szokások mindinkább ellentétben állnak társadalmunk mostani fejlődési fokával, ami különösen a gazdaságirányítás terén észlelhető. Ezért a párt és hazánk minden dolgozója egységének megszilárdításában, a dolgozóknak az említett intézkedések végrehajtása érdekében szükséges részvételre való megnyerésében kell látnunk a jelenleg legfontosabb pártfeládatokat. Hendrych elvtárs, aki az új irányítási rendszer bevezetésével kapcsolatban a pártmunka formáiról s módszereiről számolt be, hangsú lyozta, hogy fontolóra kell vennünk nemcsak az eddigi pártmunkát, ha nem a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom s a többi társadalmi szervezet tevékenységét is. Nyilvánvaló, hogy a minőségileg új feladatok teljesítésével a megszokott módon végzett pártmunka nem tarthat lépést. KÖVETKEZETESEN ÉRVÉNYESÍTJÜK A PÁRTÉLET LENINI NORMÁIT Az új feladatok nem érnek felkészületlenül. A CSKP XII. kongresszusa óta eltelt időben olyan eredményeket értünk el, amelyek megszilárdítják pártunk és népünk egységét. A CSKP XII. kongresszusán s a CSKP Központi Bizottsága teljes ülésein hozott határozatok megalapozták az SZLKP Központi Bizottsága — a párt szlovákiai területi szerve —> tevékenységét. Az SZLKP Központi Bizottsága telies következetességgel biztosította e határozatok teljesítését, s ugyanakkor a megrögzött szokások, az egy helyben topogás, a szektásság s a nyárspolgári radikalizmus ellen küzdve kiharcolta a lenini munkamódszerek elveinek érvényesítését, majd a marxizmus-leninizmus alapján egybekovácsoita a párt szerveit és szervezeteit, hogy egységesen teljesítsék a határozatokat. Szlovákiában külön sajátosságai voltak a XII. kongresszust követő időszaknak, amikor is az eszmei-politikai téren folytatólagosan s következetesebben érvényesített lenini módszerekre került sor a párt- s az állami szervek munkájában a múltban előfordult hibák, fogyatékosságok és tévedések kiküszöbölésére. A CSKP és az SZLKP Központi Bizottsága következtetéseinek, valamint határozatainak magyarázata rendkívül erős hatást gyakorolt a politikai, a tudományos és a kulturális életre. Pártunk sarkalatos népgazdasági kérdésekkel, a politikai perek felülvizsgálásával s az SZLKP IX. kongresszusán kitűzött egyes irányelvek átértékelésével foglalkozott, kezdve a nemzeti jövedelem elosztásának felülvizsgálásával, s a mezőgazdaságban eszközölt módosításokon keresztül egészen a népgazdaságirányítás rendszerének jelenleg eszközölt módosításáig. Nemcsak a kommunisták, hanem hazánk minden dolgozója elismeréssel vette tudomásul és kellőképpen méltatta a Központi Bizottság intézkedéseit, mert bennük a CSKP XII. kongresszusán hozott határozatok következetes megvalósítását látta. Pártunk e ragyogó győzelmét saját fogyatékosságai kiküszöbölésével aratta. Ez pártunk politikai érettségének s kimagasló szervezőképességének tanújele, jóllehet az előbb említett folyamat nem zárta ki bizonyos egyének kishitűségének, szektásságának, valamint a kommunista mozgalom más kísérőjelenségeinek megnyilvánulását. Ez különösen akkor szembeötlő, ha a pártnak forradalmi útján göröngyös útszakaszt is meg kell tennie. Az SZKP XX. és XXII. kongresszusán kitűzött irányelvek érvényesítésével, feltételeinkhez alkalmazásával s ezzel egyidejűleg g múltban elkövetett hibák bírálatával pártunk olyan kedvező helyzetet teremtett amelyben az ideológiai tevékenység újabb lendületre kaphatott, s különösen gazdasági szakaszon rendkívül fokozódott a kommunisták s egész népünk cselekvőképessége. A Központi Bizottság hangsúlyoz ta, hogy a fogyatékosságok kiküszöbölése folyamán nem veszhet kárba az előző években kifejtett törekvés, az embermilliók munkája, amely nemcsak anyagi értékeket eredményezett, hanem azt is, hogy az emberek büszkék munkájukra, hogy tudatában vannak szocialista hovatartozásuknak. Az SZLKP Központi Bizottságának ebben az időben — amikor a szlovákiai pártszervekben s a Szlovák Nemzeti Tanácsban is bizonyos változásokra került sor, s az ennek következtében politikailag bonyolult helyzetben — a CSKP XII. kongreszszusán kitűzött irányelvek következetes megvalósítását célzó munkájával a párt tekintélye s az iránta szükséges bizalom megszilárdítására kellett törekednie. Ma már félreérthetetlenül bebizonyíthatjuk, hogy az SZLKP Központi Bizottsága elnökségén kitűzött, majd az SZLKP Központi Bizottságának 1963 áprilisi, júniusi s decemberi, valamint 1964 januári és későbbi plénumain megvitatott eljárás teljesen helyes volt. Ez meg is nyilvánult a párt és a közélet aktivizálásában s ennek eredményeként a múlt évi terv sikeres teljesítésében is. Erről szólva nem hagyhatjuk figyelmen kívül a szektásság megnyilvánulásait, a párton belüli fegyelem megsértését, de a pártmunkában előforduló elvi jellegű fogyatékosságokkal szembeni engedékenységet sem. Nem a fegyelmi és szervezési intézkedéseknek kell odahatniuk, hogy a munka lekösse minden figyelmünket. A nézetegység kialakulásához vezető legmegfelelőbb s legjobban bevált munkamódszer az elvtársi vita, a meggyőzés módszere, vagyis közvetlenül az emberek körében végzett munka. A cél tehát a kommunisták valóban elvtársi kapcsolatainak kialakulása. Magától értetődő azonban, hogy ennek a hatékonysága csekély, különösen ott, ahol szándékosan vétenek a párt alapszabályai s a pártmunka módszereinek elvei ellen. Ne gondoljuk, hogy mindezen már túljutottunk, hogy a párt határozatai teljesen megszüntették a szocialista és ezért többé kevésbé a párterkölcsnek is idegen megszólásokat, cselszövéseket, a karrierizmust és más fogyatékosságokat. A párt csupán utasításokat ad a tevékenységre és megvalósításuk bizonyos folyamat, A XII. pártkongreszszus és következtetései a kongreszszus utáni következtetések — ami a párton belüli demokrácia kibontakoztatását, a kommunisták alkotó tevékenységre serkentését s a lenini munkastílus következetesebb érvényesítése alapján lehetséges minden más aktivizálást Illeti — nem értelmezhetők úgy, hogy mindenütt megfelelő határozathozatallal meg is oldódtak az említett kérdések. Ezt a munkát ezért úgy kell értelmeznünk, hogy az emberek, de különösen az elvtársak között meg kell szünnlük a nyárspolgári kapcsolatokra emlékeztető, bárminéven nevezendő csökevényeknek. A kommunisták elvtársi kapcsolata azonban nem jelenti azt, hogy egymással szemben avagy bárki ideológiai s politikai hibáival szemben kritikátlan magatartást tanúsítsanak. Mindehhez jelentős mértékben járultak hozzá a CSKP Központi Bizottságának az SZLKP Központi Bizottságával együtt kidolgozott dokumentumai, például az SZLKP IX. kongresszusa átértékeléséről hozott határozat, a Szlovák Nemzeti Felkelés 20. évfordulójára vonatkozó tézisek, a Szlovák Nemzeti Tanács tevékenységének elmélyítéséről szóló dokumentum —, amelyek nemcsak elmélyítik rendszerünk demokratikus jellegét, hanem a gyakorlati életben is hozzájárulnak a lenini munkamódszerek széles körű érvényesítéséhez, a csehek és a szlovákok s a többi nemzetiség egységének megszilárdításához. Az SZLKP Központi Bizottságán az SZLKP Központi Bizottsága elnökségének tagjai is számos beszélgetésre jöttek össze. Beszélgetésekre került sor a partizánegységek parancsnokaival, az írók pártcsoportjának tagjaival, a Szlovák Tudományos Akadémián működő pártalapszervezetek elnökeivel. Szorosabbak a párt kapcsolatai főiskoláinkkal, valamint tudományos és kulturális életünk kiválóságaival. Igen értékes hozzájárulásnak kell tekintenünk a társadalomtudomány, de különösen a történetírás s a közgazdasági elmélet fejlesztés érdekében végzett munkát. A történettudomány és a közgazdaságtudomány dol gozói már be is számolhattak első eredményeikről. A marxista szellemű történetírás, amely a legújabb kori történelemmel, a fasizmus elleni harc és ellenállás történetével, a népi demokrácia kialakulásával foglalkozik, nagyon fontos szerepet töltött be akkor, amikor a fasisztaellenes mozgalom néhány bonyolult problémájának megvilágításában s a Szlovák Nemzeti Felkelés és forradalmunk részletesebb, valószínűbb ábrázolásában nyújtott segítséget. Közgazdaságtudományunk jelentős sikere az új gazdaság Irányítási módszerek elveinek lerögzítése. Pártunk számos szakértőt, közgazdászt, gazdasági dolgozót nyert meg e munkának. Sikerült a gazdasági elmélet terén a legutóbbi években elért eredményeket és gazdasági életünk gyakorlati tapasztalatait közös nevezőre hoznia. Pártunk így a kiváló szakképzettségű tudományos dolgozók — kommunisták és pártonkívüliek — további csoportjával gyarapította aktíváját. Igen fontos politikai eseményként könyveltük el a Szlovák Nemzeti Felkelés 20. évfordulójára tett előkészületeket. Az SZLKP Központi Bizottsága tudatában volt annak, hogy a 'Szlovák Nemzeti Felkelés 20. évfordulója, s hazánk szovjet hadsereg általi felszabadításának 20. évfordulója mily nagy politikai tőkét jelent. A Szlovák Nemzeti Felkelés 20. évfordulója ünnepségei előkészítésének idején alapvető fontosságú politikai szemléletről volt sző. Meg akartuk mutatni, hogy népünk a kommunisták vezetésével miként vett részt a Szlovák Nemzeti Felkelésben, az ünnepségekkel is hozzá akartunk járulni nemzeteink egységének megszilárdításához és kellő megvilágításban akartuk méltatni a Szovjetunió fontos szerepét és azt a nagy segítséget, amelyet a felkelésben s felszabadításunkkal nyújtott. A felszabadulásunk 20. évfordulója ünnepségei előkészítésének idején is minden erőnket gazdasági feladataink teljesítésére kell mozgósítanunk. Az SZLKP Központi Bizottsága számos, a párt-, állami és gazdasági szervek munkájával összefüggő igen jelentős kérdést dolgozott fel. Rendkívül nagy figyelmet szentel a mezőgazdasági problémák megoldásának. E problémák sorába tartozik a hegyvidéki és hegyaljai, a csallóközi s a kelet-szlovákiai mezőgazdasági termelés fellendítése, a hatékonyabb szarvasmarha-tenyésztés, a lemaradozó EFSZ-ek gazdaságának színvonalasabbá tétele, a magánszektorhoz tartozó földalap hasznosítása stb. Az SZLKP Központi Bizottsága ipari téren a párt kerületi bizottságaival együttműködve fontos szervező munkát végez a termelési kapacitások, a nyersanyagforrások ésszerőbb hasznosítása, s a jobb termékminőség elérése érdekében. Gondoskodásunk elsősorban az országos viszonylatban fontos építkezésekre, például a Kelet-szlovákiai Vasmű, a széles nyomtávú vasútvonal, a vágsellyei Duslo, a Slovnaft II. része, a Jaslovské Bohunice-i atomerőmű, a vojanyi villamosmű, a Vág menti vízművek építésére összpontosul. Kellő gondot fordítunk az országos viszonylatban szükséges ^munkaerők kiválogatására és széthejyezésére is. Gondoskodunk arról, hogy az új termelőegységek számára biztosítsák a szükséges dolgozókat és azok minél előbb bekapcsolódjanak a termelés folyamatában. Szlovákia további gazdasági, politikai és kulturális fejlődését elsősor ban a jelenleg elkészített távlati terv befolyásolja. Az SZLKP Központi Bizottságának elnöksége, apparátusa és a Szlovák Nemzeti Tanács ezért az országos szervekkel együttműködve kidolgozza az 1970-ig szóló gazda ságfejlesztési irányelveket. Ezzel kapcsolatban a központi bizottság elé terjesztik a szükséges javaslatokat és intézkedéseket. A gondolatok e forrongása s a felmerülő kérdések megmagyarázása közben pozitív politikai, közgazdasá gi, kulturális és művészeti feladató kat állítottunk előtérbe, hogy ezzel is szilárdítsuk pártunk és népünk egységét. Szlovákiai feltételeinknek megfelelően feldolgoztuk a pártkongresszuson kitűzött feladatokat, és a CSKP Központi Bizottsága egyes plénumalnak eredményeit. Szem előtt tartottuk azt is, hogy sehol se tűrjék meg a múltban elért eredmények semmibevevését s a párt jelentős politikai-szervező és nevelő törekvései lekicsinylését. Nyíltan megmondottuk, hogy a múltban elkövetett hibák bírálata nem azonos mindannak elítélésével, arai a múltban történt. A párt színvonalasabb Ideológiai tevékenysége érdekében megrendeztük a szlovákiai kerületi és járási pártbizottságok titkárainak szemináriumait, amelyeken a dolgozók gazdasági jellegű nevelése kérdésével, a műszaki-gazdasági propaganda, s a párton belüli nevelés problémáival foglalkoztak, megvitatták a CSKP Központi Bizottságának a közművelődés további fellendítésére vonatkozó irányelveit stb. E szemináriumok résztvevői magyarázatot kaptak sok tisztázatlan kérdésre. Ugyanakkor azt is megállapították, milyen legyen a kerületi és a járási pártbizottságok egységes, az említett határozatok teljesítését célzó tevékenysége. A legutóbbi — a közművelődés kérdéseivel foglalkozó — szeminárium azt is lehetővé teszi, hogy a kerületekben, illetve a járásokban elterjedt nézetek ismertetésével s az ottani tapasztalatok közlésével is ellenőrizzük azoknak a javasolt intézkedéseknek a helyességét, melyek célja a CSKP Központi Bizottsága határozatai teljesítésének biztosítása. A közművelődés további fellendítését célzó határozatokat a márciusi vagy áprilisi teljes ülésen szeretnénk megvitatni. A CSKP Központi Bizottsága elnökségének határozata alapján az SZLKP Központi Bizottsága, különösen ideológiai osztálya a CSKP Központi Bizottsága ideológiai osztályával, a párt tudományos intézeteivel, s a Tudományos Akadémiával együttműködve Prágában sikeres országos szemináriumot rendezett. Ezen a szemináriumon azokat a tapasztalatokat ismertették, amelyeket pártunk a Szlovák Nemzeti Felkelés napjaiban szerzett. A szeminárium célja annak biztosítása, hogy egységesen magyarázzák azt a szerepet, amelyet a Szlovák Nemzeti Felkelés töltött be nemzeteink szabadságharcában. Annak érdekében, hogy a szlovákiai pártszervezetek tevőlegesen vegyenek részt a CSKP Központi Bizottsága gazdaságunk további fellendítését célzó határozatainak teljesítésében, rendkívül Jelentős szerep Jut a szlovákiai kerületi s járási pártbizottságok titkárai, valamint más funkcionáriusok tanácskozásainak. E tanácskozások részvevői időszerű közgazdasági s eszmei-politikai kérdésekkel foglalkoznak. Ezek az értekezletek nagymértékben járulnak hozzá a pártszervek és -szervezetek munkájának tökéletesítéséhez. Az egyes feladatok megoldásához szükséges egységes teendők biztosításához az ls hozzájárult, hogy a járási pártbizottságok vezető titkárai s néha titkárai is részt vettek az SZLKP Központi Bizottságának teljes' ülésein. Az SZLKP Központi Bizottsága és a Szlovák Nemzeti Tanács vezető funkcionáriusai több ízben tanácskoztak a CSKP Központi Bizottsága elnökségének egyes tagjaival, valamint miniszterekkel, hogy — különös tekintettel a gépipari üzemek fejlesztésére s teljesítőképességük kihasználására — Szlovákia gazdasági életének további fellendítését figyelembe véve lehessen a nyílt problémák egész sorát megoldani. Ezeken a tanácskozásokon a kerületi pártbizottság képviselőinek részvételével a további teendőket is eldöntötték. Most arról van szó, hogy mindenütt megfelelően ellenőrizzék az intézkedések betartását. Szükséges azonban az ls, hogy a kerületi és járási pártbizottságok a pártmunka hatékonyságának növelése érdekében több kezdeményezéssel s rugalmasaban vessék fel azokat a problémákat, amelyeket az SZLKP Központi Bizottsága és a CSKP Központi Bizottsága együttműködésével kellene megoldani s ugyanakkor következetesen szem előtt kell tartani a helyi és a társadalmi érdekek megfelelő összhangját. NÖVEKVŐ IGÉNYEK A PÁRTMUNKÁVAL SZEMBEN Elvtársak, ha áttekintjük a közelmúltban s jelenleg végzett munkánkat, azt láthatjuk, hogy erőteljesen emelkedik a szlovákiai pártszervek és pártszervezetek tevékenységének színvonala. A XII. pártkongresszus óta eltelt két évben — az eszmei-politikai munkát illetően — két arcovnalon folytatott küzdelemről volt szó, éspedig a dogmatizmus és a liberalizmus elleni, a baloldaliság s a jobboldali veszély elleni küzdelemről. Ez a munka nem volt'könnyű. Hendrych elvtárs a CSKP Központi Bizottságának januári ülésén a párt politikai és szervező-nevelói munkájáról tartott beszámolójában rámutatott a fogyatékosságokra, melyek e tevékenységben még mindig előfordulnak. A jövőben az SZLKP Központi Bizottsága elnökségének s titkárságának, a kerületi és a járási pártbizottságoknak kell oda hatniuk, hogy a gazdaságirányítás minőségi módosulása a lenini elvekre alapozott, minőségileg színvonalasabb pártmunkában is megnyilvánuljon. Mindamellett ne feledkezzünk meg arról, hogy e munka súlypontja a Járási szervekben és különösen ott van, ahol a feladatokat valóra váltják — a párt alapszervezeteiben. A CSKP Központi Bizottsága Januári plenáris ülésén felvetették a pártmunka módszereinek alapelveit, amelyek minden pártszervre és szervezetre érvényesek. A pártmunka módszerei és formái minőségi tökéletesítésének igen fontos feltétele, hogy Központi Bizottságunk is állandóan emelje munkája színvonalát. Az SZLKP Központi Bizottsága színvonalasabb munkájával kapcsolatban az eddiginél jobban ki kell hangsúlyoznia tevékenységének jellegzetességét; — elvi Jelentőségű kérdéseket kell megoldania, s ezzel összefüggésben kezdeményezően a felsőbb szerveknek előterjesztenie az olyan területi Jellegű problémákat, amelyeknek megoldása egyaránt függ a szlovák nemzeti szervektől s a központi párt- és állami szervektől; — annak érdekében, hogy Szlovákiában következetesen teljesítsék a CSKP Központi Bizottsága s a kormány határozatait,. a szlovák nemzeti szervek s az alacsonyabb fokú pártszervek felé irányuló szervező s ellenőrző tevékenységet kell kifejtenie. Az SZLKP Központi Bizottsága szerveinek és apparátusának tevékenyen kellene befolyásolnia a kerületi s a járási pártszervek munkája színvonalának emelését. (Folytatái az 5. oldalon) ŰJ SZÓ 4 * 1985. tebruár 24,