Új Szó, 1965. február (18. évfolyam, 31-58.szám)

1965-02-24 / 54. szám, szerda

Alexander Dubček elvtárs beszéde (Folytatás a 4. oldalról) Áz SZLKP Központi Bizottságának, apparátusának, valamint aktívájának tagjai, Illetve dolgozói mind gyakrab­ban vesznek részt a kerületi és a já­rási pártbizottságok munkájában, tag­és nyilvános gyűléseken s egyéb ren­dezvényeken. Az alsóbb pártszervek nagyra értékelik ezt. Oj feladataink ezor.ban, a módszereket és a segítsé­get illetően, az eddiginél sokkal na­gyobb igényeket támasztanak az SZLKP Központi Bizottságával szem­ben. Ez azt jelenti, hogy az eddiginél több segítséget kell nyújtania a kerü­letekben és a járásokban azoknak a konkrét feladatoknak a megoldásá­ban, amelyeket a CSKP Központi Bi­zottsága és az SZLKP Központi Bizott­sága határozatai alapján tűztek ki. E munkában az SZLKP Központi Bizottsága minden tagjának s póttag­jának tevékenyen részt kell vennie és pedig úgy, ahogyan ezt az 1964 októberében az SZLKP Központi Bi­zottsága elnökségén jóváhagyott in­tézkedéseket feltételezik. Szlovákia Kommunista Pártja kerü­leti és járási bizottságainak vezető funkcionáriusai, illetve dolgozói, va­lamint a kulcsfontosságú helyet be­töltő pártalapszervezetek funkcioná­riusai számára a legfontosabb idő­szerű kérdésekkel foglalkozó tanács­kozásokat, értekezleteket és szemi­náriumokat rendezünk, s ezzel az al­sóbb pártszerveknek az eddiginél na­gyobb segítséget nyújtunk. A CSKP Központi Bizottsága januári ülésén hangsúlyozta, hogy a kerületi pártbizottságok felelősek az adott ke­rület elvi jellegű problémáinak meg­oldásáért. Erről szólva megemlíthetjük az SZLKP Kelet-szlovákiai Kerületi Bi­zottságának kezdeményezését. Meg­bízta a košicei Műszaki Főiskola gé­pészeti tagozata dolgozóinak kollektí­váját, hogy bírálják el a kelet-szlová­kiai kerület gépipari üzemeiben az 1964. évi műszaki fejlesztés terveinek színvonalát. A kerületi pártbizottság a tudományos és műszaki fejlesztési ter­vek komplex elemzése s értékelése alapján teljes képet alkothatott arról, hogy a kerületben e szakaszon milye­nek a legfontosabb problémák s fel­adatok. Ez az Illetékes szerveknek le­hetővé teszi, hogy a jövőben célirá­nyosan foglalkozzanak a műszaki fej­lesztés problémáinak megoldásával. Nem egy olyan esetről tudunk, hogy a járási bizottságok kezdeményezően keresik a politikai és a gazdasági élet eredményesebb irányításának útját, módját. Ezzel kapcsolatban említést tehetnénk az SZLKP érsekújvári já­rási bizottságáról, amely már több éve kezdeményezte s állandóan támogatja a legnagyobb hektárhozam eléréséért indított mozgalmat. Ez a kezdeménye­zés azért is nagy jelentőségű, mert hathatósan összekapcsolja a politikai­szervező munkát a gazdasági tevé­kenységgel, különösen az anyagi érde­keltségre serkentő tényezők érvénye­sítésével. Ami a burgonya nagy hek­tárhozamának elérését illeti, a poprá­di és a Spišská Nová Ves-i járásban dolgozó elvtársak hasonló jó tapasz­talatokra tettek szert. A dunaszerda­helyi járásban serkentő az egységes földművesszövetkezetek vezető dol­gozóinak díjazása, ami jelentősen hozzájárult a mezőgazdaság fellendí­téséhez. A járás egységes földműves­szövetkezetei nemcsak a termelésben érdekeltek, hanem az állami felvásár­lásban is, s ez biztosítja, hogy folya­matos s rendszeres a mezőgazdasági termelés növelése s a járás rendsze­resen teljesíti, sőt túlteljesíti az álla­mi felvásárlási tervvel kapcsolatos feladatait. A hegyvidéki és a hegyaljai mező­gazdasági termelés fejlesztése sok probléma megoldását teszi szükséges­sé, s e szempontból nagyon értékes a Banská Bystrlca-I járásban s né­hány további járásban dolgozó elv­társak kezdeményezése. Az SZLKP Központi Bizottsága s a Szlovák Nem­zeti Tanács hathatósan támogatta ezeket a járásokat a hígtrágyás gaz­dálkodás megszervezésében, a közép­szlovákiai kerületi pártbizottság pe­dig sok gondot fordított a csekély ho­zamú rétek s legelők feljavítására, valamint ésszerű hasznosítására. Eh hez nagy mértékben hozzájárultak munkájukkal a CSISZ-szervezetek tagjai. A szakértők aktívája, különösen a nyitrai Mezőgazdasági Főiskola és a bratislavai Szlovák Műszaki Főiskola építészeti tagozata dolgozói, s mások is, értékes setgíséget nyújtanak az említett problémák megoldásában. Állíthatjuk tehát, hogy a párt ke­rületi és járási bizottságai a területi átszervezés, de különösen a CSKP XII. kongresszusa óta eltelt időben sok munkát végeztek és értékes ta­pasztalatokat szereztek. A CSKP XII. kongresszusa után egy re eredményesebb volt az SZLKP já rási bizottságai választott szerveinek s szakbizottságainak munkája. Az SZLKP járási bizottságának plénuma a járás döntő politikai szerve. A legutóbbi években a járási párt­bizottság munkája már azért is ja­vult, mert e bizottságok tagjai az SZLKP járási bizottsága albizottságai­ban együtt dolgoznak a gyakorlati­elméleti szakemberekkel, ami kölcsö­nösen kedvezően befolyásolja Ismere­teik gyarapodását. Az SZLKP járási bizottsága tevé­kenységének aktivizálására jelentős befolyást gyakorolnak a CSKP Köz­ponti Bizottságának 1963-ban, illetve 1964-ben hozott határozatai, amelye­ket a járási pártkonferenciákon az adott járás konkrét feltételeire alkal­maztak. Az SZLKP Košicei Járási Bizottságé­val kapcsolatban néhány jó tapasz­talatról értesültünk. Az SZLKP bra­tislavai városi szervezete után ez a pártszervezet Szlovákia egyik legna­gyobb pártszervezete. Jóllehet a ko­Sicei elvtársaknak sok bonyolult problémát kell megoldaniuk, —a párt Irányító tevékenysége szakaszán még­is pozitív eredményeket értek el. Kö­vetkezetesen végrehajtott elemzés alapján elhatározták, hogy az SZLKP járási bizottsága biztosítja a felsőbb pártszervek s a járási pártkonferen­cia határozatainak teljesítését és az irányító tevékenységben következete­sen 'érvényre juttatja az elvi megol­dások módszerét. Az elvtársak, ami­kor az SZLKP járási bizottságának munkatervét összeállították, szintén ezt a módszert érvényesítették. A terv ezért csak a legfontosabb fel­adatokat, a konkrét célkitűzéseket és azt tartalmazza, kl felelős a járási pártbizottságnak a tervbe foglalt fel­adatok teljesítéséért. Az illetékes szervezetek és funkcionáriusok teljes bizalmat élvezve kellő működési jog­körrel rendelkeznek, hogy kellőkép­pen érvényesíthessék kezdeményezé­süket. Az SZLKP járási bizottságának plénuma, valamint elnöksége elé csu­pán a legfontosabb feladatok teljesí­tését célzó javaslatokat s a végre­hajtott ellenőrzésekre vonatkozó be­számolókat terjesztik. A pártirányítás ilyen rendszere elő­segíti a párt és a gazdasági szervek, valamint szervezetek együttműködé­sét. Széleskörűen lehetőségek nyíl­nak arra, hogy a járási szervek egy­re jobban kezdeményezhetnek, egy­re önnállóban és nagyobb fe­lelősséggel ténykedhessenek. Az SZLKP járási bizottsága s apparátusa is arra törekszik, hogy sehol se he­lyettesítse a felelős gazdasági dol­gozókat. A problémák megoldására a vezető dolgozók, a pártszervezetek s az adott munkaszakaszon dolgozó kommunisták közvetítésével töreksze­nek. Sok jó tapasztalatot és bevált mód­szert Ismerünk, amelyek általánosít­hatók s az egész pártmunka tökéle­tesítése érdekében minden kerület­ben s járásban hasznosíthatók. Az, hogy melyik a megfelelőbb módszer, az Illetékes pártszerv hatáskörének konkrét feltételeitől, az ott felmerült problémáktól és attól függ, hogy az adott időben melyik a fontosabb vagy a kevésbé fontos feladat. A módsze­rek alkalmazása folyamán természe­tesen kerülni kell minden sablonos­ságot. Azzal, hogy méltattuk a jó ta­pasztalatokat, még nem mondjuk azt, hogy teljesen meg vagyunk elégedve az SZLKP járási bizottságainak mun­kájával. Az SZLKP járási bizottsá­gainak munkastílusa s módszerei kü­lönfélék s többé vagy kevésbé van­nak összhangban a párt jelenlegi kö­vetelményeivel. Ami a járási pártbi­zottságok munkáját illeti, van még mit helyrehozni. Sok helyütt túl merev a pártmun­ka. A járási pártbizottságoknak az eddiginél sokkal figyelmesebben kel­lene reagálniuk a párton belüli de­mokrácia elvei elleni vétségek s a bírálat elfojtása esetén elhangzó pa­naszokra, figyelmeztetésekre. Néhol még mindig előfordul, hogy egyes pártszervezetekben önkényeskedő be­avatkozásokkal, egyébb adminisztra­tív, Illetve bürokratikus módszerek­kel helyettesítik az eleven szervező s politikai tömegmunkát. Szép szám­mal akadnak még olyan pártszerveze­tek, amelyek tevékenységének sokat árt elszigeteltségük az élettől, az emberek s a munkahelyek tevékeny­ségétől. A járási pártbizottságóknak ezért az eddiginél hathatósabban kell fellépniük az ilyen és hasonló — de pártunknak mindig idegen — meg­nyivánulások ellen. Szükséges, hogy a járási pártbizottságok több kezde­ményezéssel s nagyobb kitartással ke­ressék a párthatározatok teljesítésé­nek hathatósabb biztosítását s az alapszervezetek eredményesebb támo­gatását lehetővé tevő új módszereket. A felsőbb szervek közvetlen támoga : tásával egyidejűleg szükséges az egyes járásokban végzett munkával kapcsolatban szerzett értékes tapasz­talatok eddiginél sokkal szélesebb körű általánosítása ls. Enhiek érde­kében szükséges, hogy az SZLKP ke­rületi bizottságai az SZLKP Központi Bizottságával szorosan együttműköd­ve gyakrabban szervezzenek a járá­sok, a fontos üzemek s a jelentős szerepet betöltő falvak funkcionáriu­sai számára módszertani szemináriu­mokat és konferenciákat. Az SZLKP járási bizottságainak hasonló módon kellene az alapszervezetekben szer­zett jó tapasztalatokat általánosíta­niuk. A járási pártbizottságok támogatá­sáról szólva szem előtt kell tartanunk az irányítási rendszerben betöltött helyüket. Tudnunk kell, hogy az SZLKP járási bizottságai alapvető és döntő fontosságú helyet töltenek be e rendszerben. Tevékenységüknek ezért a határozatokat végrehajtó alapszervezetekben a szükséges poli­tikai-, szervező- és nevelőmunkára kell irányulnia. A SZLKP járási bi­zottságainak feladata a határozatok politikai jelentőségének ismertetése, valamint az, hogy megnyerjék a dol­gozókat a határozatok öntudatos tel­jesítésének. A járást pártbizottságok munkájában nincs helye a felsőbb szervek munkarendszere gépies után­zásának. Tevékenységükkel közvetle­nül az alapszervezetekben szükséges szervező- és nevelőmunkát kell tá­mogatniuk. Ebből a szempontból szükségesnek mutatkozik, hogy a párt kerületi bizottságai irányítsák a Já­rási pártbizottságok tevékenységét. Az SZLKP járási bizottságai mun­kájában még előforduló fogyatékossá­gok kiküszöbölése csak akkor lehetsé­ges, ha a felsőbb pártszervek, külö­nösen a kerületi pártbizottságok nyúj­tanak e téren megkülönböztetett, az adott járási pártbizottság hatáskörére jellemző színvonalhoz s feltételekhez igazodó segítséget. A tervszerű népgazdaság-Irányítás tökéletesített rendszerének érvénye­sítésével kapcsolatban hangsúlyoz­Az ellenőrzési jognak, mely a párt vezető szerepe érvényesítésének egyik módozata, hozzá kell járulnia az egész társadalom célkitűzései s a munkakollektívák, Illetve egyes dol­gozók tevékenysége között szükséges összhang kialakulásához. Segítséget kell nyújtania a szervezési, a gazda­sági s a kádertevékenységben elő­forduló hibák leleplezésében, a hala­dó jellegű irányzatok érvényre jutta­tásában, a tartalékok feltárásában, valamint a dolgozók munkájának megjavításában. A pártirányítás ilyen értelmezése szabad teret enged a gaz­dasági vezetőségek jogkörének és fe­lelősségének érvényesítésére. Az adott pártszervezeteknek pedig alkalmat ad a gazdasági dolgozók tevékenységé­nek komplex megítélésére. Egyben létrehozza a gazdasági és egyéb te­vékenység közötti arányosság felté­teleit. Az alapszervezetek taggyűlése dön­tő fontosságú szerepet tölt be a kom­munisták felvértezése és aktivizálása szempontjából. A járási pártbizottsá­goknak e taggyűlések előkészítésben különösen fontos szerep Jut. Ez vi­szont nem Jelenti azt, hogy az SZLKP járási bizottságai a határozatok rész­letes kidolgozásával vagy pedig azok­nak valóra váltásával az alapszerve­zetek háta mögltt helyettesítsék a párt alapszervezeteit s ne hagyjanak nekik elegendő lehetőséget a kezde­ményezésre. Helytelen módszerekkel dolgoznak azok a funkcionáriusok, akik sok esetben a pártalapszervezet háta mögött, közvetlenül az üzemek, az EFSZ-ek és egyéb munkahelyek felelős gazdasági dolgozóival Intéz­nek el lényegbevágó problémákat. A munkamódszereket és tökéletesí­tésüket nem értelmezhetjük csupán a felsőbb pártszervek és az alacsonyabb fokú pártszervek, Illetve szervezetek közötti kapcsolatok figyelembevételé­vel, hanem az Illetékes pártszerveken belüli kapcsolatok figyelembevételé­vel, hanem az illetékes pártszerveken belüli kapcsolatokat is szem előtt kell tartanunk. Az a célunk, hogy az adott kollektívának minden tagja kö­zös törekvése és együttes tevékenysé­ge adja meg tekintélyét, amellyel ki­zárólag a feladatok sikeres teljesíté­sét célzó pártérdekeket szolgálják. Ugyanakkor nem szabad megtűrni, hogy a kollektív szerv tekintélye lep­lezze egyes személyek fegyelmezet­lenségét, felelőtlenségét és a felelős­ség áthárítását. A pártalapszervezetek tevékenysé­gének fogyatékosságai legfontosabb sejtjükben — a pártcsoportokban — nyilvánulnak meg, ahol pedig valóra kell váltani a párt határozatait. A pártcsoportok nagyon sokféle tevé­kenységet fejtenek ki, amely közvet­lenül a munkahelyeken naponta fel­merülő problémák megoldására vo­natkozik. A munkahelyeken konkrét jelleget ölt a politikai tömegmunka, s ott minden kommunista szóval és tettel száll síkra a párthatározatok teljesítéséért. A pártcsoportok jó mun­nunk kell, hogy a termelés szakaszán véezett pártpolitikai munkát ezentúl sem lehet elválasztani a gazdasási feladatok biztosításától és teliesítésé­től. A pártalapszervezetek tevékenv­séeének főle.e az emberek körében véezett munkára, nevelésükre és ar­ra kell iránvulnia. hogy pártunk poli­tikáiéval összhangban a termelés fel­lesztésére s eevéb feladatok teljesíté­sére mozgósítsák őket. A pfirtszTvek munkája tarta'mának s módszeressé­gének. a feladat teljesítésének bíráló szellemű értékeléséhez, valamint oda kell vezetnie, bogv a kommunisták, a Forradalmi Szakszervezeti Mozga­lom vezető funkcionáriusa!, a vezető "azdasáoi doleozňk a töhbi dolgnzó­val egvütt egyesült erővel törekedje­nek az adott munkahelyeken felme­rült problémák sikeres megoldására s emellett vegvék flevelembe a belvl s a társadalmi érdekek kellő össz­hangiát. Ebben kell látnunk az eevé­nl érdekek megfelelő kielépítésónpk s ezzel eevúttal szocialista társadal­munk felvirágoztatásának kezességét. Soha sem szabad szem elő! téveszte­nünk. hogv a társadalmi előrehaladás az emberektől függ s az embereknek esvén! célkitűzéseik s érdekeik ls vannak ebben a társadalomban. A nárt politika! munkájának nagyszerűsége abban nyilvánult meg, hogv az Indo­kolt egvénl érdekek tiszteletben tartá­sával a társadalom célkitűzései felé vezeti a dolgozókat. Minden feladat mögött látnunk kel! az embert, s meg kell teremtenünk alkotó készségének, tevékenységének kibontakoztatásához szükséges feltételeket. A pártszervek ellenőrző tevékenységének is erre kell irányulnia. A pártszervezeteknek az a kötelessége, hoe" a kommunis­tákat és a pártonkívülieket egyaránt mozgósítsák az állami lervfelad^tnk teljesítésére s a gazdaság! vezetőség tekintélyének szilárdítására. kája különösen a nagy taglétszámú szervezetekben, a többműszakos mun­kahelyeken és az egységes földmű­vesszövetkezetekben Járul Jelentős mértékben hozzá az egész pártszerve­zet munkájának hatékonvságához. A senicai járási bizottság a pártcsopor­tok munkájával kapcsolatban sok Jó tapasztalatról adhatott hírt. A járási pártbizottság elnöksége foglalkozik tevékenységükkel és általánosítja munkamódszereiket. A gazdaságirányítás módosulása kö­vetkeztében a pártszerveknek és-szer­vezeteknek is a legmegfelelőbb mó­don kell szorgalmazniuk a párt vezető szerepének s a gazdasági vezetőség tevékenysége fölötti ellenőrzés jogá­nak érvényesítését. Ismét hangsúlyoznunk kell, hogy a párt vezető szerepe nem abban nyil­vánul meg, hogy mindent jóváhagy, mindennel kapcsolatban véleményt nyilvánít, vagy állami, illetve gazda­sági szerveket helyettesit. A párt veze­tő szerepe főleg abban nyilvánul meg, hogy kitűzi a megfelelő Irányelveket és megfelelő helyre állítja a párt irányelveinek betartását biztosító ká­dereket. Minden kommunista — dol­gozzék bárhol ls — éppolyan párt­munkás, mint azok, akik közvetlenül a párt szerveiben s apparátusában dol­goznak. Ennek teljes megértése, gya­korlati érvényesítése megköveteli a párt szervezési- és politika! egységé­nek s végső fokon a párt vezető sze­repének megszilárdítását !s. Minden kommunistának ebben az értelem­ben kellene munkahelyén alkotó kész­séggel érvényre Juttatnia a demokra­tikus centralizmus elvét. Ennek kel­lene megnyilvánulnia az adott párt­szerv, illetve szervezet felépítésében s tevékenységében ls. Ennek alapján kellene megnyilvánulnia a pártfegye­lem és a legszélesebb körű párt- de­mokrácia oszthatatlan egységének, mert csak ez lehet a helyes párton belüli kapcsolatok kialakulásának alapvető feltétele. Pártunk mindig rendkívüli figyel­met szentelt és szentel ma is a káde­rek kiválogatásának, nevelésének és elhelyezésének. Szocialista építőmun­kánk folyamán felneveltük a kiváló szakképzettségű, tapasztalt, elvhű em­berek — kommunisták és pártonkívü­liek egész seregét. Ezek az emberek a legfontosabb feladatok teljesítésé­re is képesek. Éppen ezért bátrabban kell a szükséges szakmai és politikai ismeretekkel rendelkező dolgozókat felelősségteljes munkára beosztani s ezzel további fejlődésüket lehetővé tenni. A gyakorlati élet több ízben bebizonyította, hogy az emberek fel­adataik teljesítése közben fejlődnek. A tökéletesített népgazdaság-irányí­tási rendszer új elvei értelmében ezen­túl sokkal nagyobbak lesznek a veze­tő dolgozókkal szemben támasztott igények. Szlovákiában vannak olyan vezető dolgozók — üzemi igazgatók, üzemrészlegek, üzemegységek veze­tői, valamint mesterek, akik politikai szempontból megfelelően, államférfiú­hoz méltó tudással, színvonalasan old­ják meg az időnként adódó problémá­kat s irányítják a munkaközösséget. Viszont akadnak olyan dolgozók ts, akik nem fejlődnek, nem gyarapítják szakmai s eszmel-politikai ismeretei­ket, s ennek következtében súlyos hi­bákat követnek el munkájukban. Ma éppen ezért állítjuk előtérbe a szak­képzettség kérdését, és az ugyancsak nagyfokú politikai öntudatosság kö­vetelményét is. A vezető gazdasági dolgozóktól megköveteljük, hogy kel­lőképpen értsenek a termelés techni­kájához, technológiájához, gazdasági alapjaihoz és szervezéséhez, de ugyan­akkor politikai ismeretekkel felvér­zetve álljanak készen az adott felada­tok teljesítésére. A vezető gazdasági dolgozónak értenie kell ahhoz, mi­ként bánjon az emberekkel, akiket a munka kommunista szellemű értelme­zésére kell nevelnie s önmagával és munkatársaival szemben Igényesnek kell lennie. A jövőben nagymérték­ben a dolgozók állandósításától függ a munka minősége. Ezért ki kell kü­szöbölnünk a kádermunkában még mindig megnyilvánuló véletlenszerű­séget és kampányszerűséget is. A párt kerületi, de különösen járá­si bizottságaiban a kádermunkában való ötletesség különösen abban nyil­vánul meg, hogy ezt úgy értelmezzük, mint egyes elvtársaknak bizonyos funkcióba való kinevezése jóváhagyá­sát vagy leváltását. A kerületben, a járásban, az üzemben^a falun s másutt csak ritkán tárgyalják meg a káder­munka problémáit és nem vonják le ebből a szükséges következtetéseket. Nagy hiányosságaink vannak még táv­lati vonatkozásban is, különösen a kádertartalékok kialakításában; ez az egyik fő oka annak, hogy a káderek kiválasztásánál és elosztásánál a vé­letlenre hagyatkozunk. Ha a káderek állandósításáról be­szélünk, ez nem azt jelenti, hogy he­lyükön hagyjuk azokat a dolgozókat, akik nem tudják teljesíteni a kitűzött feladatokat, vagy pedig nem váltak be. Azokat, akik sikeresen teljesítik feladataikat és túlnőttek munkahe­lyük keretén, felelősebb, igényesebb feladatokkal kell megbízni. A káder­munka ilyen értelmezése nemcsak a dolgozók rendszeres értékelését teszi szükségessé, hanem egyúttal a tovább­képzésükről, szakképzettségük és po­litikai színvonaluk emeléséről való rendszeres gondoskodást, s nem utol­só sorban az egészségügyi gondosko­dást is. Elsősorban arra a sok száz és ezer munkáskáderre gondolok, akik kezdetben, amikor a párt nem rendelkezett szakképzett és politikai­lag felkészült értelmiséggel, szilárdan és következetesen helytálltak a szo­cialista építőmunka feladatainak tel­jesítésében. A káderpolitikát összhangba kell hozni a párt feladatainak és határoza­tainak teljesítésével, azzal a politi­kával, amely az emberről való gon­doskodást és a társadalom fejleszté­sét tekinti fő céljának. A gazdasági és kulturális fejlődés­ben felmerülő egyre igényesebb fel­adatokkal párhuzamosan fokozódnak az igények a pártfunkcionáriusok irá­nyító munkájának színvonalával szem­ben is. A CSKP XII. kongresszusa és az SZLKP kongresszusa óta tovább javult a pártapparátus minőségi ösz­szetétele. A párt Központi Bizottságában, a kerületi és a járási pártbizottságokon bekövetkezett változásokkal párhuza­mosan változások következtek be az összeállításban is. A pártapparátust politikai és szakismeretekkel rendel­kező új emberekkel frissítették fel. Az SZLKP Központi Bizottsága appa­rátusának valamennyi vezető dolgozó­ja — kezdve a titkároktól az osztály­vezetőkön keresztül a helyettesekig — mind főiskolát végzett. Az SZLKP Központ! Bizottságában dolgozó veze­tők több mint 82 százaléka — tehát az osztályvezetőket ls beleszámítva — főiskolai műveltséggel rendelkezik. Az SZLKP járási bizottságainak xtitkárat — nyolc kivételével — ugyancsak fő­iskolai végzettséggel rendelkeznek. Ez azonban még mindig netn elég. A pártapparátussál szemben támasz­tott igények megkövetelik, hogy to­vábbra is nagy figyelmet szenteljünk az apparátusban dolgozók szakmai é» eszmei-politikai képzettségének. Ez azonban az éremnek csupán egy olda­la. A másik a pártapparátus vezetQ dolgozóinak erkölcsi profilja, jelle me, szervező készsége, munkaszerete­te, az új munkamódszerekhez és a néphez való viszonya. A pártdolgozók tevékenységét és funkcióját sohasem tekintettük a mun­kaadó és az alkalmazott viszonyának, hanem a párt részéről a legnagyobb bizalom megnyilvánulásának, mint a párt adta legmagasabb tisztséget, amely viselőjétől rendkívüli politikai, eszmei, szervezői és erkölcsi igénye­(Foíytatás a 6. oldalon.1 A PÁRT VEZETŐ SZEREPÉNEK FOKOZOTTABB ÉRVÉNYESÜLÉSE 1965. február 24. * (Jíj SZÖ 5

Next

/
Thumbnails
Contents