Új Szó, 1965. február (18. évfolyam, 31-58.szám)

1965-02-23 / 53. szám, kedd

I ORIAS A FOKAK KÖZÖTT A fókafélék családjában az elefánt­fókák a legnagyobbak közé tartoznak. 5 méter hosszúra is megnőhetnek s megtaláljuk őket mind a Déli-sark körüli tengerekben, mind az Északi­Jeges-tengerben. Aszerint, hol élnek, déli és északi elefántfókát különböz­tetünk meg. A fókákat a ragadozókhoz soroljuk, bár származásukat véglegesen még nem sikerült megállapítani. Legmeg­bízhatóbbnak látszik az a számos, anatómiai megegyezésre támaszkodó hatók a sarkvidék közelében északon, mint délen, sőt még Ázsia nagy bel­földi tavaiban is. A legnagyobb pél­dányszámú fajok északon élnek, a legfeltűnőbb fajok délen. Legtöbbjük a partok közelében szeret tartózkod­ni. A szárazföldön egyébként csak kü­lönös alkalommal tartózkodnak, főleg szaporodás idején, s amíg kicsinyek. A szárazon gyámoltalanok, a vízben viszont a legnagyobb könnyedséggel mozognak. A legmesteribb módon úsz­nak és buknak alá a vízben. Mindegy ' 4 • >áiBE feltevés, mely a fókát a medvék ősei­re vezeti vissza. A fóka a tengerben él, s ahhoz igen jól alkalmazkodott. Teste orsó alakú és hengeres. Nyaka csaknem egészen eltűnt. Hátsó vég­tagjai rövid farka mentén hátrafelé fordulnak. Körmei többnyire elcsene­vészedtek, ujjai közt úszóhártyák ta­lálhatók. Fülkagylói többnyire nincse­nek, Hallójáratai és orrlyukai elzár­hatók. A fóka bőre alatt a hideg el­leni védelmül hájréteg található. Prémje többnyire sima, szőre némely­kor a nyakon sörényszerűen megnyúlt. Golyó, alakú vagy oldalvást összenyo­mott fogain több ..csycsŕjk találhatói egymás mögött. Fogaival ragadja meg zsákmányát, mivel végtagjai erre nem alkalmasak. Csak szemfogai fejlettek annyira, mint a szárazföldi ragado­zóknak. Aránylag Jól fejlett agyán sok a tekervény. A fókák az összes tengerben elter­jedtek. Képviselőik éppúgy megtalál­nekik, hogy háttal felfelé vagy lefe­lé helyezkednek-e el. A fóka érzékszervei közül legkivá­lóbb a hallása, bár fülkagylói, aprók, látása és szaglása már nem annyira fejlett. Hangja rekedt, s hol a kutyák ugatására, hol a borjú vagy marha bőgésére emlékeztet. A fóka többnyire halakkal, kagylók­kal és rákokkal táplálkozik. Halásza­ti szempontból sokszor kártékony; a borjúfókák például kifosztják a kihe­lyezett lazachorgokat anélkül, hogy közben a horgok megsértenék őket. ' Sokszer-széttépik a hálókat, s megron­gálnak egyéb hálászati berendezéseket is. Egyes fajok veszedelmesekké vál­hatnak a különféle tengeri madarak­ra, sót más fókákra is. Emésztésük elősegítésére egyes fajok köveket nyelnek, mint ezt a madarak szokták; egyesek ha éhség gyötri őket, korgó gyomrukat moszatokkal töltik meg. Az elefántfókák (a képen) életmód­jukban a medvefókákra és az orosz­lánfókákra emlékeztetnek. Az öreg hímek szőre nyakuk alsó részén ki­hullik; itt a bőr vastag, repedezett és kérges, akárcsak az elefánté. Az ele­fántfókák rendszeres vedlése külön­ben sajátságosan történik, s eltér a többi emlősétől. Inkább a hüllők ved­lésére emlékeztet, mivel a szőrrel együtt a felhám nagyobb darabjai is leválnak. Ezek a fókák szárazon gyá­moltalanul mozognak, s igen hamar kimerülnek. A fogságban tartott elefántfóka egész nap a vízben marad, csak úsz­kál és pancsol, ha unatkozik, pajtá­saival birkózik. Oly ügyesen bukfen­cezik és kergetőzik a vízben, hogy szinte „kecsesnek" tűnik a hatalmas, 1—2 tonnás húskolosszus. Sajnos, csak tenger menti állatkertek enged­hetik meg maguknak, hogy vendégül lássák a tenger e hatalmas emlőseit, mert napi ételadagjuk a 100 kiló ha­lat is meghaladja. Még az elefánt sém eszik ennyit. Az elefántfóka a tengerben apró, puha testű állatokkal is táplálkozik, fogságban azonban rászokik a „kö­zönséges" halakra is. Hátgerince úgy hajlik, mintha gumiból volna. Fejével könnyedén hátrahajlik a farkáig. Az elefántfókák erős üldözésük miatt — más tengeri állatokhoz ha­sonlóan — a kihalóban levő állatfa­jok közé tartoznak. Fantasztikus pontosság Á pontos időmérés egyre nagyobb szerepet játszik a tudomány és a technika különböző ágaiban s úgyszin­tén életünk egyes területein is. A sport­ban például a csúcsteljesítmények meghatározásánál már távolról sem kielégítő az időmérő stopperórája. Az emberi szervezet lassú reakcióképes­sége ugyanis lehetetlenné teszi a má­sodperc törtrészeinek feljegyzését, amelyekkel a modern technikának számolnia kell. Ma már a sportversenyeken is elektronikus készülékekkel felszerelt automatikus időmérő berendezéseket A kipufogó gázok veszélye A kipufogó gázok két szempontból érdeklik a műszakiakat. Az egyik a belső égésű motorok szerkezetével, a másik pedig káros hatásuk kiküszö­bölésével függ össze. A kipufogás a gáz alakú égéstermékek lüktető zaj 1 jal Járó távozása a motorokból; az el­vezetés hangtompítóval ellátott cső­vezetéken át történik. Korszerű belső égésű motoroknál a kipufogó nyíláso­kat és vezetékeket, a hangtompító tér­fogatát és kiképzését pontosan össze kell hangolni a motorral, hogy a szükségképpen keletkező gázlengések a motor töltéscseréjének javítására minél Jobban kihasználhatók legye­nek. Világszerte megállapítást nyert, hogy a motorizmus rohamos elterjedé­sének egyik következménye a mérge­ző kipufogó gázok koncentrációja, amely komolyan veszélyezteti az em­berek egészségét. A nyugatnémet Frankfurtban például a fő útvonala­kon csúcsforgalom idején 60—80 cm magasságban a föld felett (ilyen maga­san fekszik a gyermek a gyermekko­csiban) méréseket végeztek s arra az eredményre jutottak, hogy a kárté­kony gázok koncentrációja háromszor magasabb, mint amilyet a vegyipari üzemekben a nemzetközi egyezmé­nyek megengednek. Egyes útkereszte­ződéseken ez a koncentráció még ma­gasabb fokú. Az orvosi kivizsgálá­sok alapján ezért úgy döntöttek, hogy ezeken a helyeken félóránként vált­ják a forgalmat irányító rendőröket. A Német Szövetségi Köztársaság és Svájc közti hátárvárosban, Konstanz­ban szintén rendkívül sűrű a gépko­csiforgalom. Naponta több ezer autó halad el a vámhivatal előtt, ezért az ott dolgozó hivatalnokokat és a ha­tárrendőrség tagjait különleges oxi­génmaszkokkal látták el. Nemrégiben egy igen költséges nagyméretű beren­dezést is felállítottak itt (a képen), amely elszívja a szennyezett levegőt. A kipufogó gázok hazánkban is sok­helyen nagy problémát okoznak. Kér­dezzük csak meg a közlekedést -irá­nyító szervektől, hogyan érzik magu­kat nyolcórás szolgálat után ... Mi : kor találnak a tudósbk olyan megol­dást, amely már a kipufogó csőben ártalmatlanná teszi a mérgező hatású gázokat? gjggŕ"' . • ' iíiMBB használnak. Ezek a készülékek egy század másodpercnyi különbséget is észlelnek, amit az ember szeme egyál­talán nem képes érzékelni. Az időmé­rő készüléket ezenkívül tökéletes filmkamerával is kiegészítik, amely még pontosabban mutatja a teljesít­ményben mutatkozó parányi eltérést. A képen egy érdekes felvételt lá­tunk. Az 1963-as Pánamerikai Játékok 200 méteres síkfutásának célvonalán készítették. Mint a kép alsó részén látjuk, a készülékek mindhárom ver­senyzőnél egyforma időt, 21,2 másod­percet mértek. A fénykép értékelése mégis lehetővé tette a verseny győz­tesének meghatározását. A középső versenyző volt az első, második he­lyen az „alsó" futó helyezkedett el. Mint tudjuk, a síkfutásnál a verseny­ző melle számít a test döntő részé­nek a célszalag elérésénél. Jíuitúta W. A. Schlosser politikai grafikái A bratislavai Barátság Háza elő- Szlovákiába visszatérve Schlosser csarnokának falán nagybetűs felirat természetesen ismét a munkásosztály hirdeti: a művészet legyen aktív, le- mellé áll. gyen az igazságos jövő előkészítője. 1945 óta a politikai plakát fontos­A művészet vegyen részt az új világ sága még fokozódott. A tömegeket, építésében (B. Váciavek). A termek- az új nagy közösséget megmozgató, staféta ben a sok-sok plakát, a grafikai la­pok és bélyegek, mind tanúságtéte­lei annak, hogy alkotójuk, Schlosser három évtizedes harcos és pártos mű­vészetével valóban a jobb jövőért küz­dött és fáradhatatlanul buzdította munkájában az újjászületett társadal­mat. Ma is emlékeztet az elévülhe­tetlenre s int arra, ami létünket ve­szélyezteti. Az ötvenesztendős művész Prágá­ban született. Köln, Lipcse és a cseh főváros képzőművészeti akadémiáján szerzett szakképzettséget. Kora ifjú­ságától fogva benne élt — lélegzett a politika légkörében. Művészi tevé­kenységével részese volt a munkás­mozgalom s a kommunista párt küz­delmének. Falragaszainak sűrű sora beszédes korkép. Idézi a múltat, az ínséges harmincas éveket, a München előtti Csehszlovák Köztársaságot, a párt harcait, mozgósít és védekezésre hív fel. Schlosser a barna métely elől Lon­donba menekült, hogy onnan folytas­sa a harcot a hitlerizmus ellen. A párt nevében fegyverbe szólítja a külföl­dön élő csehszlovákokat. Figyelmez­teti az angol népet a fasizmus veszé­lyére. Felfedi előttük Lidice szörnyű­séges tragédiáját. S ezenkívül hírt ad távoli hazája kultúrájáról is. A tak­tikázó szövetségesek közvéleményénél agitál a második front megteremtésé­nek érdekében. A felszabadult Cseh-« EXPO 67 irányító és nevelő falragaszokkal buz­dít az országépítésre s arra biztat, hogy többet, jobbat és gyorsabban termeljenek. — A februári és május 1-i plakátokról kommunista hitvallás sugárzik. — Szívvel-lélekkel reagál a fontos hazai és nemzetközi esemé­nyekre. A szabad Ausztria, Görögor­szág, Kongó érdekében is hathatósan emelt fel szavát. — Alkotó tevékeny­ségének zömét politikai falragaszok alkotják, de. nem hiányoznak a je­lentősebb filmeket propagáló plaká­tok sem. (Fehér éjszakák, Csapajev, Bilincsek, Pillantás hídról, Marty, Dicsfény nélkül stb.) Schlosser műveit a figyelemre mél­tó tartalmi súllyal s az átérzett esz­mei mondanivalóval párhuzamos kép« zőművészeti kvalitások is jellemzik, A mindenkor időszerű témát művészi, esztétikai formálás teszi vonzóbbá, meggyőzőbbé. A gondolatot kifejező ^ly&oWSJéti. érett grafikai formabiz.­tosslgát időnként ^harmonikus színek hatásával is gazdagítja. Megbonthatat­lan egységbe forr össze a plakát egy-két jellegzetes figurája, a sokat mondó színfolt,- s a tömör felírat. Mindezzel nemcsak felkelti a figyel­met, de értelmünkre, indulatainkra hat s cselekvésre ösztönöz. Vele együtt fogadjuk meg, hogy soha többé há­borút. Buzdítására nyújtjuk ki kezün­ket a barátság és béke stafétabotja után. BÄRKÁNY JENÖNfi „AZ EMBERISEG FÖLDJE" KÉSZULUNK A KANADAI VILÁGKIÁLLÍTÁSRA 1967-ben ünnepli a Kanadai Konföderáció századik évfordulóját és eb­ből az alkalomból Montrealban világkiállítást rendeznek. Miután a ki• állító államok között Csehszlovákia ls szerepel, a sajtó képviselői jel• kérték Miroslav GaluSkát, az „Expo 67" csehszlovák kormánybiztosát, tájékoztassa a nagyközönséget az előkészületekről. Az első világkiállítást 1851-ben Lon­donban rendezték. Ezt követően Pá­rizs és London osztozott a rendezés Jogán. 1928-ban elhatározták, hogy a világkiállítást csak minden hét évben egyszer rendeznek. Ugyanakkor a kiállítást két csoportra osztották. Az A-csoportban a részt vevő állam, a B-csoportban a kiállítást rendező ál­lam építi fel a pavilonokat. Ma már 31 nemzet van képviselve a kiállítá­sokat rendező nemzetközi bizottság­ban, így Csehszlovákia is. Említést érdemel, hogy jelenleg éppen New Yorkban van egy ún. vi­lágkiállítás, amely azonban csupán magánvállalkozók egyéni rendezvénye és a többek között a Szovjetunió, Franciaország, Anglia, Kanada és Csehszlovákia sem vesznek részt rajta. önkéntelenül adódik a kérdés, hogy miért éppen Montrealban ren­dezik az Expo 67-et. Az okok között szerepel az is, hogy a Szovjetunió után Kanada a legnagyobb területtel rendelkező ország. A kétmillió lako­sú Montreal könnyen megközelíthető az USA északi és északkeleti nagy­városaiból. Ez azonban nem* azt je­lenti, hogy a rendezőség nagyon sok látogatóra számít. Előzetes becslések szerint mintegy 30 millió embert vár­nak az 1967. évi világkiállításra. Eddig 30 ország jelentette be rész­vételét, de ez a szám még bizonyo­san növekszik. A rendezőség Antoin de Saint Exu­péry francia író és hadirepülő híres meghatározását — a „Terre des hom­mes"-t választotta a kiállítás jelsza­vául és miután ez annyit jelent, hogy „az emberiség földje", a kiállítás alapgondolata nekünk éppen emiatt rokonszenves. Csehszlovákia körülbelül 3000 négy­zetméteres területet kap és reméljük, hogy Brüsszelben szerzett jő hírün­ket Montrealban is megvédjük. A világkiállítás költségei is szá­mottevők. A kanadai kormány 167 millió dolláros beruházással és 120 millió, dollár bevétellel számol. Azon­ban nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a külföldi látogatók is mintegy 400 millió dollárt költenek Kanadában és a kiállítással kapcso­latos ipari munka, nyersanyagforga­lom további 400 millió dollárt jelent az országnak. A montreali világkiállítás egyben a történelem egyik legnagyobb kulturá* lis seregszemléje lesz, tehát ezt is szem előtt kell tartanunk. 3500 férő­helyes korszerű hangversenyterem, 25 000 férőhelyes stadion és két színház is épül. Kilenc állam opera­együttese, 7 balett-együttes (köztük a moszkvai Nagy Színház balettkara) 6 világhírű szimfonikus zenekar, 15 filmnagyhatalom (köztük Csehszlová­kia is) művészei biztosítják a kultu­rális színvonalat. Csehszlovákiának anyagi okokból nem lesz külön kultúrterme, tehát a kamara-filmszínházban kell hírünk­höz, nevünkhöz méltót bemutatunk. A három csehszlovák étterem is meg­állja majd a helyét. Az „Expo 67" nagy és komoly erő­próbát jelent, de bízunk abban, hogy hazánk ezen a világkiállításon is ki­vívja a nemzetközi elismerést. tPt 1965. február 23. * Oj SZŐ 2

Next

/
Thumbnails
Contents