Új Szó, 1965. február (18. évfolyam, 31-58.szám)

1965-02-23 / 53. szám, kedd

A tervszerű népgazdaság-irányítás töké!e!esítése Szlovákiában (Folytatás az 5. oldalról) zottjának és bizottságainak alapvető feladatai közé elsősorban a következők tartoznak: Azok a feladatok, melyeknek meghatározásékor abból az elvből indulunk ki, hogy Szlovákia tervét a kormány határozza meg: 9 a Szlovák Nemzeti Tanácsnak az általa Irányított szervezetekkel kapcsolatos feladatai $ a minisztériumok feladatai azokban az ágazatokban, ahol a megbízottak és az SZNT bizottságainak is hatásköre van. Továbbá azok a feladatok, ahol a tervteljesítéséért a szlovák nemzeti szervek felelnek. © a többi népgazdasági ágazatban a minisztériumok feladatai közül azok a feladatok, amelyek szlovákiai székhelyű vállalatok tevékenységével függenek össze s a minisztérium ezekről értesíti a szlovák nemzeti szerveket. Szlovákia gazdasági fejlesztése alapvető elgondolásainak és céljainak biztosítása érdekében, a párt irányelveinek értelmében a távlati és az egyéves népgazdaságfejlesztési tervek elfogadásakor Szlovákia gazdasági és kulturális fejlesztésének alapvető feladatait az országos népgazdaságfejlesztési terv szerves részeként kell tekinteni. Rendkívül fontosak a gazdasági hajtóerő kihasználásával összefüggő feladatok is. Abból kiindulva, hogy a terv mellett a gazdasági hajtóerők is lényeges szerepet játszanak, fontosnak látszik az SZNT megfelelő szervei hatáskörének e hajtóerők kihasználására való orientálása, hogy így is biztosítsuk a terv teljesítését. E tevékenység meghatározásakor — ami az SZNT erre irányuló tevékenységét illeti — az országos irányítási rendszerből, indulunk ki. Különleges fontos lesz a jövőben az SZNT szerveinek az új szakágazati igazgatóságokhoz fűződő kapcsolata. Az SZNT szerveivel való tanácskozás után az illető minisztérium a távlati tervekből, eredő feladatok alapján meghatározza a szakágazat szlovákiai üzemei fejlesztésének ütemét. Szlovákia természeti és gazdasági forrásainak kihasználása érdekében a szakágazati igazgatóságok kötelességévé válik a döntések hozatala előtt kikérni az SZNT szerveinek véleményét és ezeket a véleményeket az illető szakágazat Szlovákiát illető távlati fejlesztésénél figyelembe venni. Az SZNT illetékes szerveivel, főleg anii a az építéseket és a termelést, a tudományos-műszaki bázis megteremtését stb. illeti, minden esetben meg kell tárgyalni Szlovákia fejlesztésének problémáit. Ezenkívül a gazdasági eszközök felhasználásával összefüggő feladatokról van szó. A terven kívül ezek az eszközök is fontos szerepet töltenek majd be, ezért célszerűnek mutatkozik a kezelésükkel és felhasználásukkal, valamint a tervfeladatok teljesítésének elősegítésével kapcsolatban a Szlovák Nemzeti Tanács illetékes szervei hatáskörének módosítása is. A Szlovák Nemzeti Tanács szerveinek hatáskörében az országos irányítás átszervezésével összefüggésben állapítják majd meg az említett tevékenység terjedelmét és megszervezését. A jövőben különösen nagy jelentőségűek lesznek a Szlovák Nemzeti Tanács szervei s az új szakágazati igazgatóságok kapcsolatai. Az illetékes minisztérium a Szlovák Nemzeti Tanács szerveivel folytatott tanácskozások után s a távlati állami terv feladatai alapján tűzi ki az Illetékes szakigazgatóság feladatait, s az adott szlovákiai szakágazat fejlesztésének arányait. A szakágazati igazgatóságoknak a szlovákiai természeti és gazdasági források legkedvezőbb s leghatékonyabb kihasználása érdekében kötelezően kérniük kel] az SZNT Illetékes szervei állásfoglalásának közlését, és ezt a szakágazatukkal összefüggő fejlesztési tanulmányok, Illetve népgazdaságfejlesztési tervek kidolgozása folyamán, összhangba kell hozniuk. A szakágazati igazgatóságok megvitatják a Szlovák Nemzeti Tanács illetékes szerveivel az adott szakágazat szlovákiai vonatkozású lényegbevágó fejlesztési problémáit, az ezzel összefüggő javaslatokat és megoldják a feladatokat. Ez különösen az építkezések, a termelőüzemek széthelyezésére, a tudományos kutatási alapra stb. vonatkozó elintézése érdekében szükséges. Ahol a Szlovák Nemzeti Tanácsnak nincsenek külön végrehajtó szervei, ott közvetlenül az illetékes minisztérium irányítja Szlovákia területén is a szakágazati igazgatóságok tevékenységét. A Szlovák Nemzeti Tanács végrehajtó szerveinek hatáskörében azonban a kormány által meghatározott terjedelemben a Szlovák Nemzeti Tanács megbízottai Irányítják a szlovákiai hatáskörű szakágazaii igazgatóságok tevékenységét. Szlovákiában ezek a szakágazati igazgatóságok kötelesek számot adni a Szlovák Nemzeti Tanács felelős szerveinek és az illetékes minisztereknek az adott szakágazat fejlesztéséről, valamint feladatai teljesítéséről. javasoljuk, hogy a Szlovák Nemzeti Tanács illetékes megbízottja legyen jogosult a szlovákiai székhelyű és szlovákiai hatáskörű, szakágazati igazgatók kinevezésére s leváltására. Az eddig elmondottak is arra utalnak, hogy az alkotmány, valamint a CSKP XII. kongresszusa irányelvének szellemében folyamatban van, s hovatovább meggyorsul a Szlovák Nemzeti Tanács szerepkörének az eddiginél teljesebb érvényesülését megalapozó egész sor intézkedés valóra váltása. A népgazdaság tökéletesebb tervszerű Irányítása alapelveinek megvalósításával kapcsolatban is újabb problémák merülnek fel és csak a további fejlődés mutathatja meg, hogy az egyes állami és gazdasági szervek helyzete, feladatai, munkaformál és kapcsolatai mennyire válnak be a jövőben, s mi a további teendő szocialista társadalmunk felvirágoztatásának hathatósabb elősegítése s a köztársaságunk egységének, a csehek és a szlovákok testvéri kapcsolatainak további megszilárdítása érdekében. A tökéletesített irányítási rendszer az eddiginél sokkal nagyobb igényeket támaszt az emberekkel szemtan, és tág teret nyit a vállalati munkaközösségek alkotóképességének kibontakoztatására. Egyrészt a társadalmi szükségletek hatékony kielégítését célzó kezdeményezésre serkent, azt előnyben részesíti, másrészt pedig az eddigieknél sokkal nagyobb visszkereseti igényeket támaszt ott, ahol lemaradás mutatkozik, ahol nem kifizetődő, vagy esetleg teljesen szükségtelen a termelés. A tökéletesebb irányítási rendszer megköveteli — és ehhez minden gazdasági feltételt is megad — a vezető gazdasági dolgozók kezdeményezését és vállalkozó szellemét. A vezető gazdasági dolgozók jellegzetessége a döntésekben szükséges önállóság, ami ugyanakkor azt is jelenti, hogy tartózkodniuk kell a kicsinyes gyámkodástól s az aprólékos beavatkozásoktól a vállalatok vezetői tevékenységében. E tekintetben rendkívül fontos a műszaki fejlődés biztosítása. A tökéletesített irányítási rendszer egyik alapgondolata, hogy a műszaki színvonaltól függ gazdaságunk sorsa, s ez erős lendületet ad a műszaki előrehaladásnak. A tökéletesített rendszerben ezért kiváló szakemberekre, munkájukhoz értő emberekre lesz szükségünk. Ez egyaránt vonatkozik a gépek mellett tevékenykedő, vagy a vezető dolgozókra. A szakképzettség tökéletesedése egyre nagyobb jelentőségű objektív folyamat. Eddig is — éspedig távlati irányzatként — megnyilvánult, de az új elvek értelmében lényegesen növekszik a szakképzettség jelentősége. Csehszlovákia Kommunista Pártjának a nép műveltségi színvonala emelését célzó politikája eredményeit bizonyítja, hogy Szlovákiában gyors ütemben gyarapodott a szakképzett dolgozók száma. Létszámuk a legutóbbi 10 év alatt csaknem megháromszorozódott. Ez a létszámgyarapodás különösen a műszaki közép-, illetve főiskolát végzett dolgozók körében észlelhető. Ezt bizonyítja az a tény is, hogy Szlovákiában 1963-ban minden ezer dolgozó közül 131,4-nek, országos viszonylatban 155,2-nek volt szakképzettsége. A mezőgazdaságon kívül ilyen volt a helyzet az iparban, az építőiparban s más gazdasági ágazatokban. Míg a szlovákiai ipari üzemek 1953ban csak 27 000 mérnököt, illetve műszaki dolgozót foglalkoztattak, létszámuk 1963-ban elérte az 55 000-ret, s az építőiparban ugyanazon idő alatt 8500-ról 13 500-ra nőtt. A gazdasági szakemberek létszámát illetően, Szlovákia jelentősen megközelíti az országos színvonalat. Kedvező volt a fejlődés a munkásszakképzés terén is. Szakképzettséget Igénylő munkahelyeken teljes 80 százalékuk dolgozott, s közülük csaknem 40 százalék segédlevéllel rendelkezett. A dolgozók szakképzettségi színvonala gyors emelkedésének kedvező előfeltétele, hogy jelenleg sok fiatal l tanul a fő- és szakiskolákon, illetve ipari tanulóként. Ennek alapján a következő ötéves tervidőszakban több mint 250 000 szakképzett fiatalt állíthatunk munkába. Ezeknek a fiataloknak egyharmada fő-, illetve szakiskolai képzettséggel rendelkezik majd. Ezenkívül nagyon sok dolgozó tanul a fő- és szakiskolák levelező tagozatain. A részletesebb számítások arra mutatnak, hogy a népgazdaságunk különböző szakaszain munkát vállaló szakképzett dolgozók fokozatos létszámnövelése eredményeként a maihoz viszonyítva 1970-ig 80 százalékkal több szakképzett dolgozónk legz, ebből kétszer annyi főiskolai végzettségű dolgozóra és ugyancsak kétszer annyi — szakmát kitanult — munkásra számíthatunk. Minden tőlünk telhetőt meg kell tennünk a munkaviszonyok állandósítása érdekében, mert ez feltétele nemcsak a szakképzettség hasznosításának, hanem annak is, hogy a munkaközösségek teljes gazdasági eredményei alapján kellőképpen érvényesülhessenek az anyagi érdekeltség alapelvei. A jelenlegi helyzet ebből a szempontból kedvezőtlen, mert például az ipari üzemek dolgozóinak mintegy 25 százaléka változtatja évről évre a munkahelyét. A dolgozók törzskádereinek állandósítása kétségkívül hozzájárul a tökéletesített irányítási rendszer alapelveinek valóra váltásához, ami a szakképzettség növelésére is serkent. Chudík elvtárs beszéde további részében a gazdaságtudomány feladatait ismertette. Teljesítésüket a gazdasági jellegű gondolkodásmód elmélyítésével és gazdasági propagandával kell elérnünk. Hangsúlyozta, magában véve az a tény, hogy Szlovákia ipara ma sokkal nagyobb, mint az első köztársaságban volt, hazánk egységes közgazdasága keretében egyre igényesebb feladatok elé állítja Szlovákia gazdaságfejlesztését Pártunk tudja, hogy a gazdasági folyamatoknak s a tervszerű irányítás egyre tökéletesebb rendszerének mélyreható ismerete nélkül lehetetlen az olyan gazdaság irányítása, amelyre má már a magas fokú intenzivitásra és integrációra irányuló fejlődés jellemző. A múltban, a hagyömányos termelési forrásokra és rendszerekre, hagyományos technológiára és berendezésekre alapozott, túlnyomórészt extenzív fejlődés idején gyakran sikerült tapasztalataink alapján s szervezőképességünkkel igen bonyolult gazdasági problémákat is megoldani. Ma azonban az élet egyre sürgetőbben követeli nemcsak a tudományos ismeretek elsajátítását, hanem a gazdaságirányításnak a szó szoros értelmében vett tudományos munkamódszerei Ismeretét is. Az a tény, hogy a tervszerű irányítás hovatovább tudományos jellegűvé válik, nemcsak sok új ismeret elsajátítását és gyakorlati érvényesítését igényli, hanem azt is, hogy a mélyebb okozati őszefüggéseken is elgondolkozzunk. Az egyre hatékonyabb s lendületesebb gazdasági élet az elé az elsőrendű feladat elé állít bennünket, hogy minden új gazdasági helyzetre hatékony gazdasági intézkedésekkel s eszközökkel reagáljunk. Már a tökéletesebb rendszer alapelveinek kidolgozása idején is sok minden serkentett bennünket a rendkívül merész, s mélyreható elgondolkodásokra, amelyek azután meg is alapozták az új rendszert. A megoldásra váró problémákat tekintve, ezt azonban csak az első lépésnek kell tartanunk. Az alapelvekkel kapcsolatos vita számos lényegbevágó probléma megvilágítását tette lehetővé. Ezek a kérdések kerülnek a tudományos és kísérleti dolgozók figyelmének középpontjába, s az alapelvek konkretizálása s elmélyítése folyamán gyakorlatilag is érvényesülnek. A jelenkor igen nagy feladatok elé állit bennünket, s ezzel kapcsolatban tárgyilagosan megalapozott gazdasági kérdések megoldása elé is, mert ezek a kérdések adják az új rendszer értelmét és célját. Tudományos munkahelyeink és intézményeink jellegét mindinkább azok a munkák határozzák meg, amelyeket a szakemberek a népgazdaságfejlesztés távlati előrejelzése, a távlati kilátások körvonalazása érdekében műszaki-gazdasági tanulmányok, és távlati tervek összeállítása folyamán végeznek. • Amikor a gazdasági jellegí gondolkodásmód s a népgazdaságfejlesztés minőségileg új értelmezése jelentőségét hangsúlyozzuk, akkor a messzenenő társadalmi összefüggések felisne-résének, tehát a társadalomtudonány újabb területei megismerésének jslentőségét sem szabad szem elől tévesztenünk. Célkitűzéseink, feladataink, valamint a gazdaságfejlesztés révén kielégíthető szükségletek felismerése mindjobban befolyásolja a jövőben a gazdasági élet szociológiájának, pszichológiájának és más társadalomtudományi területeknek ismeretét. Egyre nagyobb gazdasági potenciálunk s annak szükségessége, hogy gyakorlati gazdasági politikánkban, s általában pártunk politikájában is merítenünk kell a tudományos és a kutatómunka eredményeinek kincsestárából, megköveteli a tudományos kutatási alap megszilárdítását, s a tudomány fejlesztése mind kedvezőbb anyagi, feltételeinek megteremtését. Pártunk szervei, a kormány és a Szlovák Nemzeti Tanács szervei ennek érdekében mindjobban megerősítik a tudományos-kísérleti intézményeinket és támogatják az új, vagy az alakulófélben levő — különösen közgazdasági jellegű — kísérleti intézeteinket. Szlovákiában új, országos hatáskörű tudományos-kísérleti Intézetek létesülnek, például a területi Tervezési Kísérleti Intézet, a Csehszlovák Munkaügyi Intézet s ezenkívül Életszínvonalkutató Intézet létesítésére is számíthatunk. A megbízotti hivatalok és a Szlovák Nemzeti Tanács bizottságai hatáskörében is létesülnek kísérleti munkahelyek, amelyek az egyes minisztériumokhoz tartozó országos jellegű, régebbi kísérleti intézetek fiókintézetei lesznek, továbbá az SZNT számítóközpontját is berendezik. A közgazdasági oktatásnak rendkívül jelentós a küldetése a gazdasági jellegű gondolkodásmód s az egész közgazdasági arcvonal kiterjesztésében. Ilyen fontos szerep jut elsősorban a bratislavai Közgazdasági Főiskolának, éspedig egyrészt a szakképzett közgazdászok előkészítésében, másrészt a tudományos kutatómunka fellendítése terén. E főiskola szaktanszékei, valamint más főiskolák társadalomtudományi tanszékei, a Szlovák Tudományos Akadémia Közgazdasági Intézete és más társadalomtudományi intézetei az elméleti gondolkodás egyre jelentősebb szerepet betöltő központjai, amelyekre a tudományos kísérleti tevékenység számára szükséges tudományos dolgozók kiképzésében is jelentős feladat hárul. A jövőben sokkal nagyobb figyelmet kell szentelnünk a gazdasági középiskoláknak. Az általános műveltséget nyújtó tantárgyak színvonalas oktatásával egyidejűleg el kell mélyíteni a gazdasági jellegű tantárgyak tanulmányozását. Ez különösen a vállalatokban s a vállalatokon belült gazdasági egységekben szükséges tudományos munkaszervezés nyilvántartására, korszerű módszereire s rendszertechnikára vonatkozik. Gondoskodnunk kell továbbá a nyelvoktatás elmélyítéséről is. Nagyra értékeljük és becsüljük közgazdászaink munkáját, akik tevékenyen hozzájárultak a jóváhagyott alapelvek kidolgozásához és most részt vesznek feldolgozásukban s megmagyarázásukban. jelenleg nagyon igényes feladatok hárulnak a gazdaságtudományra is. Elsősorban elemeznie kell további nagy jelentőségű, a tervszerű irányítás tökéletesített rendszerével kapcsolatos elméleti kérdéseket, éspedig különösen a gazdasági tényezők objektlvizálásának, valamint felhasználásának kérdését, különös tekintettel az egész népgazdaságunkban, az egyes ágazatokban és működési területeken kialakuló helyzetre. Egyik rendkívül jelentős feladat a végrehajtott kísérletek elemzése és értékelése. A kísérleti felismerés — amely még a közelmúltban csak a természet-, orvos- és műszaki tudományok dolgozóinak kiváltsága volt — ma már a gazdaságtudomány fejlődésének új ismérve. A legjelentősebb tudományos és kutatási feladatok közé tartozik a gazdaságunk fejlesztésével kapcsolatos tárgyilagos problémák mBgoldása. Az egyes gazdasági ágazatokban és területeken elemezni kell az általános fejlődés irányzatát, mert ez az alapja a hosszú időre szóló előrejelzések, kilátások, távlati tervek és műszaki-gazdasági tanulmányok kidolgozásának. Ezek a problémák mindinkább a gazdaságtudomány és számos más tudományos terület középpontjába kerülnek. A tökéletesített tervszerű irányítási rendszer alapelvei megkövetelik, hogy az irányító szervek, a szakágazati igazgatóságok, a vállalatok s az üzamek állandóan s rendszeresen figyelemmel kísérjék a. tudományos kísérleti kollektívák munkaeredményeit, és a kísérleti intézeteknek „állandó vevői" legyenek, s mindjobban igénybe vegyék a főiskolák kutatási lehetőségeit is. Ez egyidejűleg létrehozza tudományos-kísérleti munkahelyeink szilárdabb anyagi és káderalapját, és azt is lehetővé teszi hogy gyakorlatilag gyorsabban érvényesülhessenek a tudomány vívmányai. Ami pedig gazdasági propagandánkat illeti, ismét hangsúlyoznunk kell annak jelentőségét, hogy a dolgozókat kellőképpen tájékoztatni kell a tökéletesített tervszerű irányítási rendszer elveiről. Néhol még mindig el van terjedve az a helytelen elgondolás, hogy a „melegházi légkörben" kialakult konfliktusmentes helyzetben az elő rehaladás nem függ az ellentmondások és az ellentétek megoldásától. Egyes népszerűsítő cikkekben s előadásokban csak pozitív oldaláról ismertetik az anyagi érdekeltség elvét. Nem mutatnak rá kellően a kollektívák, s egyének anyagi érdekeltsége elmélyítésének másik oldalára és arra sem, hogy a rossz minőségű, felületes munka, az idö- és anyagfecsérlés, a gazdaságosság semmibevétele stb. fokozott visszkereseti igény érvényesítésével jár. Igen határozottan kell beszélnünk a munkafegyelemről, a szilárd munka-erkölcsről, a pénzügyi fegyelemről, a gazdaságosságról stb., a tökéletesített rendszer alapelvei sikeres érvényesítésének e múlhatatlan feltételeiről. A sajtónak, a rádiónak és a televíziónak pártunk fegyvertársaként kell részt vennie a maradiság és az elvszerűtlenség elleni harcban. Pártunk a dolgozók szocialista szellemű nevelésében ezeket hathatós eszközként használja fel; s ezért kötelességük, hogy az eddiginél jelentősebben járuljanak hozzá az elvi kérdések helyes megmagyarázásához, az anyagi és erkölcsi ösztönzők mélyrehatóbb érvényesítéséhez. Ez annál inkább szükséges, mert az erkölcsi ösztönzők jelentősége az anyagi ösztönzők kidomborítása után sem csökken. Ellenkezőleg — mindig fontos szerepet töltenek be a szoci? lista ember nevelésében, a magas fejlettségű szocialista társadalom szervezője egyéniségének formálásában. . Népgazdaságunk tökéletesített tervszerű irányítási rendszere tervezetének jóváhagyásával munkánknak csupán egyik szakasza ért véget. Most abba az időszakba jutottunk, amelyben az említett alapelveket fel kell

1 bontanunk, s az egyes szak-, illetve termelési ágazatok feltételeinek megfelelően kell konkretizálnunk. Csehszlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága az ezzel kapcsolatos munkát úgy szervezte és szervezi meg, hogy az 1970-lg szóló terv kidolgozásával legyenek egybekötve, amely gazdaságfejlesztésünk legfontosabb problémái alapvető megoldását is feltételezi. Most, amikor pártunk kidolgozza a tökéletesített tervszerű népgazdaságirányítás Irányelveit és azokat fokozatosan valóra váltja, a Közpoiiti Bizottság minden kommunistától és párton kívüli dolgozótól, minden üzemi, tudományos, kísérleti és műszaki dolgozótól, közgazdásztól, s gazdasági dolgozótól elvárja, hogy valamenynyien képességük s erejük arányában, mindenki a maga munkahelyén a lehető legnagyobb mértékben járuljon hozzá az új elvek gyakorlati érvényesítéséhez és életbe léptetéséhez. Népünk alkotó kezdeményezése, az elmúlt években is leküzdötte a szocialista országépítésben felmerült nehézségeket. A szocialista építőmunka új elvei nagy lehetőséget nyitnak előttünk. Meggyőződésünk, hogy a kezdeményezés a jövőben még erőteljesebben megnyilvánul, és kommunista lendülettel elérjük a Csehszlovákia Kommunista Pártja által a magas fejlődési fokú szocialista társadalmunk megszervezése érdekében kitűzött céljainkat. A prágai Műszaki Üveggyárban szerzett termelési tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a legkülönfélébb ipari ágazatokban sokkal előnyösebhen használható az üveg, mint más hagyományos anyagok, például réz, bronz, nikkel. rozsdamentes acél stb. Már az is rendkívül előnyös, hogy az üvegcsövek átlátszók, mert lehetővé válik a termelési folyamatok vizuális ellenőrzése. Képünkön: Jiŕí Rada különleges lepároló készüléket állít össze. IJ. Nősek felvétele — ČTKJ ÜJ SZÖ 6 * 1985. február 23.