Új Szó, 1965. február (18. évfolyam, 31-58.szám)
1965-02-20 / 50. szám, szombat
V. N. TURKIN NEPÁLI ÚTIJEGYZETEI i EsmsEzmsemmzz: L eopoldville-ban, azonkivii hogy lépten-nyomon Csom bt katonáiba, amerikai pilóták b» és meghatározhatatlan nem zetlségű zsoldosokba botlik az ember. S miközben a tartumá nyokban élethalál harc dúl, a felkelők és az imperialisták támogatta kormány kőzött a fő városban zavartalanul zajlik a nyugati stílusú nagyvilági élet. Szépségkirálynóket választanak csaknem minden este. Most éppen a Negro Bárban került megválasztásra „Miss Banda lungua". Az ilyesmi kitűnő alkalom a mulatozásra, a táncra 6s az Ivászatra. Annál is inkább, mi vei a helyi és a külföldi felső tízezer fagjainak, de különösen az amerikai pilótáknak el kell ütniük valamivel a felkelők elleni két bevetés közötti Időt. Mulatnak hát. Folyik az ital, Jól megy a prostituáltaknak és az országba tömegesen visszaözönin külföldi, tőként belga és amerikai üzletembereknek. Kezdetben különösen meglepett a város körül elhelyezett katonai táborok rendkívüli népessége. A katonák, egylitt élnek itt családjukkal A barakkok körül állandóan zajongó gyermeksereg, s a híradósok vezetékein szines ruhadarabok, lepedők és alsóneműk száradnak, itt ez a szokás. Es ha valaki netalán kiiáncsi lenne rá, hol találhatók ezek a táburnk, a kora reggeli és esti trombitaszó meglehetősen pontns tájékoztatással szolgál. Napközben a katonák a környező dombokon KATONÁK, RENDŐR ÖK ás SZERENCSELOVAGOK VAROSA TÁBORTÜZEK A LEOPOLDVILLE-I UTCAKON gyakorlatoznak. Nem valami lelkesen, de az errefelé szokásos minimális fegyelemmel engedelmeskednek a külföldi tisztek parancsainak. Tulajdonképpen ők ls ugyanolyan zsoldosok, mint tisztjeik. Legfeljebb kevesebbet kapnak. S Kongóban óriási méreteket öltött a munkanélküliség. Sokan, más megoldás nem lévén, beállnak katonának, hogy családjuknak megszerezzék a betevő falatot. Nem szeretik sem Csombet, sem az amerikaiakat. a belgákról nem is szólva. Egyszerűen élni akarnak, S ez •z-élni akarás sok esetben halállal végzfidik. E gyetlen afrikai városban sem láttam annyi egyenruhás embert, mint Leopoídvllle-ben. Aliig felfegyverzett, géppisztolyos rendőrök cirkálnak a város minden kerületében. De nem annyira a közbiztonságra A LEOPOLDVILLE-1 KOYAL HOTEL AZ EURÓPAIAK SZAMÁRA ALKALMAS SOK SZÓRAKOZÁSI HELY EGYIKE. Esténként ezernyi tábortűz látható Leopoldville-baii. Nem a katunai táborokban, hanem a város utcáin, a járdákon. Az emberek tüzet raknak az utak mentén és vacsorát főznek. Szállodám magasából nézve mint megannyi pislákoló gyertya. égnek n vacsoratiizek. De még ez a primitív életből megmaradt is érthetőbb számomra, mint az, hogy Afrika egyik legnagyobb országának fővárosában oly kevés s fekete arcbőrd ember. Az áruházak vásárlói, a hotelek lakói, a vendégifik ás bárok látogatói zömében fehérek. Egyetlen helyet láttam a városban, ahol kimondottan sok volt a fekete, főleg nők, hátukra kölött gyerekkel, s ez a kerületi biróság épülete előtt volt. Türelmesen vártak, hngy aprócseprő ügyeikben ítéletet mondjanak a bírák. Leopaldville-ben rengeteg az utcai árus. Más afrikai országoktól eltérően itt valóságas olajfestmény ipar fejlődött ki. A képek nem a legjobbak, de potom pénzért meg lehet őket kapni. Vásárlóik ffileg amerikaiak. Ügyszintén ők veszik meg azoknak az elenfántcsont faragványokat ls. amelyek alapanyagát a nyugatnémet műanyagipar szolgáltatja. Itt láttam életemben először megdöbbentően nagy mennyiségű „műanyag elefántcsontot". Viszont olcsó és könynyebb, mint a valódi. Afrikának ls megvannak a maga kis furcsaságai. A z Elisabethville-be tartó repülőgépen ismerkedtem meg egy tizenkilenc éves kongói fiúval. Most megy egyetemre. Agronómus szeretne lenni. Ehhez »an kedvem, — mondja végtelen önbizalommal. Családja Leopoldville-ben él. Hat testvére van. Miközben erősen szemez a csinos stewardessel, arról biztosít, hogy nem nósül meg, amíg be nem fejezi az egyetemet. „Az assznny, meg a gyerekek elvonnának a tanulástól'' — világosít fel. De azért plllanaA LEOPOLDVILLE 1 REPÜLŐTÉR EPÜLETE ügyelnek, mint inkább arra, hogy kéznél legyenek, ha netalán valamiféle megmozdulásra kerülne sor, az ingatag Csőmbe kormány ellen. Elég egyetlen bíráló szó, hogy letartóztassanak valakit. Azt hinné az ember, hogy Kongó átmeneti urai biztonságban érzik magukat — legalább a fővárosban, amely messze esik a felkelési gócoktól. Holott ennek éppen az ellenkezője az igaz. Rettegnek és egyre több fegyvert vásárolnak. A hivatalos kormánylap egy magát taktikusan megnevezni nein akaró „olvasó" levelét közli. A levélíró követeli, hngy úgymond korszerűsítsék a kongói rendőrséget. Nem tudom, hogyan képzeli el a dolgát Talán akasszanak a vállukra még egy gépisztolyt a már meglévő mellé? leopodville polgármestere azon ban minden gondolkodás nélkül megígéri az ismeretlen javaslat tevőnek, hogy indítványát ko molyan fnntolóra veszik. Ezek után mondja valaki, hngy Kongó ban nem adnak az emberek véleményére! UTAK AZ ŐSERDŐBEN NÉPSZOKÁSOK A „VILÁG TETEJÉN" AHOL A SÓS VIZ AZ ÉDESSEL KEVEREDIK ŕ Nepál fővárosában, Katmanduban az ősi királyi palotát nézegetjük. Az ajtók nyitva, a környéken díszegyenruhás rendőrök állnak. A palotatéren egy oszlop, — melynek tetejét aranyhal díszíti. A babona szerint ez a hal, — melyet nya-nák neveznek, a nya pedig nevarí nyelven az 5-ös számot jelenti, — rejtjel, s azt mutatja, hogy a palota padlózata alatt ötvenmillió aranyrupia van elásva. Az oszlop közelében egy óriási harang és két hatalmas dob áll, melyek a hagyományokhoz híven naponta kétszer jelzik a virradat és az alkony beköszöntét. Ez a hagyomány még azokba az időkbe nyúlik vissza, amikor Nepálban nem tud*ak az óra létezéséről. A KATMAN001 BAZ/B Egy kőlapon heverésző tehenet megkerülve kijutunk a trópusi gyümölccsel és terménnyel roskadásig megrakott festői piactérre. A háziasszonyok bevásárolnak, mások érdekességeket keresnek. Itt van például egy legendás oszlop Közönséges faoszlop, de az ősi babona szerint varázserejű. Ha egy meddő asszony körülöleli, és elrebegi hő óhaját, akkor biztosan fia születik. Ha beszélni tudna az oszlop, sok finom asszonykéz simogatásával dicsekedhetne. A piactér mellett hatalmas épület emelkedik háromemeletes tetővel. Nepáli rege szerint egy nagy fatörzsből egyetlen szeg nélkül építették ezt a monumentális templomot. Egy bodega mellett narancshoz hasonló gyümölcsöt vásárló nepáliakra lettünk figyelmesek. Nekünk is kínálták. -t- Etessük meg a majmokat — hívogattak. t Követtük őket. Egy hegy lábához jutottunk. A retéjén pagoda arany kupölája tündökölt a napsütésbei), Felkapaszkodunk a' széles,,már-. : ványlépcsőkön, melyeknek két oldalán , a templom védőszellemeinek kőből faragott istenfigurái állnak. Azután egy meredek, keskeny, vaskorlátú lépcsőn vagy 500 fokot háguwk felfelé. A sűrű fakoronákból majomábrázatok meredeznek ránk. A majmok megkapták a magukét, aztán pajkos iskolásgyerekek módjára hancúrozni kedztek, s amikor a zsebünk kiürült, faképnél hagytak minket, s illetlen mozdulatukkal értésünkre adták, hogy többé nem vagyunk érdekesek. pergése és réztányérok csörgése kísérte ez a szertartást. Időközben az öreg varázsigélt hallgattuk. Utána átszellemült az aggastyán arca, énekelni kezdett, majd belekezdett Naivari dicső történetébe. Következtek a mezítlábas „művészek". Körbe-körbe jártak a sátorban, hosszú utazást Imitálva. Mozdulataikkal az ősi Ramajásna eposz számos epizódját örökítették meg. SZENT ÁLLAT Néhány nap múlva elindultunk az őserdő felé. Egy erdei te'epüiésnál megpihentünk. Érdeklődtünk, milyen az vízállás az erdőkben esőzések Idején. A nepáliak készségesen felvilágosítottak, de szavaikból éreztük, hogy valami nyugtalanítja őket, valamit szeretnének kérdezni tőlünk. Végül egy szomorú öreg paraszt közelebb jött, és kérte, hogy érinthesse meg elefántunkat. Miért utasítottuk volna el?! Utána a nők jöttek hasonló kéréssel. Megkérdeztem nepáli kalauzunkat, mi a titka az elefánt érintésének. A nepáliak azt hiszik, hogy ha elefántot érintenek, legtitkosabb vágyaik is teljesülnek. A hívő nepáliak tisztelnek egy Ganes nevű istent, akinek emberi teste és elefántfeje van. Az állat lábának érintésével tiszteletüket róják le, és vágyaik teljesülését kérik Ganestól. A tisztelet legnagyobb fokú megnyilvánulása, ha valaki öszszegörnyedve átcsúszik az elefánt hasa alatt. Láttam egy hatéves fiúcskát, amint az elefánt lábába kapaszkodva sebesen keringett. Az ilyesmi, persze, veszéllyel Jár, A nepáliak szertartásaiban gyakran szerepel a réz. Szent fémnek tartják, mely -elősegíti a gondolatok összpontosítását. Jobban segíti az embert, mint az arany és az ezüst, gyógyír valamennyi betegségre. Amikor kísérőnk, lal Bahadur elefánthajcsár megbetegedett, fivére. Puma azzal űzte ki belőle a rossz betegséget, hogy rizsszemmel hintette be, és olyan edényből itatott vele vizet, melyben néhány rézérme hevert. A DZSUNGEL URA Nagy élményektől fnsztja meg önmagát, aki repülőgépen érkezik Stockholmba — legalábbis ezt mondják. A turista, aki közelről szemlélheti a kopár, sziklás szigeteket, az erdőkből kl kandikáló kertes villákat, vlkendházakat, tavakat, a sűrűn látogatott fjordokat, közvetlen benyomásokat, élményeket szerezhet. Régi mondás: Prága gyöngye a Moldva, s ba ezt azzal egészítenénk ki. hogy Stockholmé a tenger, akkor ez a hasonlat egy kicsit sántítana. A tenger itt nem két részre, hanem sokkal többre usztja a várost, s bőkezűen kínálja ajándékait. A főváros szivében, ahol a tenger a Mälaren-tóval érintkezik, a sós vlz az édessel keveredik A duzzasztógát mellett épült hajózsilipnek az a rendeltetése hngy a tenger és a tó szintjét kellően szabálvozva. a hajók zavartalanul folytathassák útjukat, s az utasnk innen a csatornáról is betekinthessenek a kikötőváros keskeny utcáiba vagy a mutatás modern városnegyedekbe. 9 MEGELEVENEDETT KORTANÜ A vízen is sok a látnivaló. Itt van például a több mint háromszáz éves fogságából kiszabadított Wasa hadihajó. Maradványait hosszas keresés után sikerült megtalálni s felszínre hozni, hngy régi rajzok és adatok alapján elkészíthessék pontos mását. A múzeumnak berendezett hatalmas csarnokban nana őket — világosítanak fel a „bennszülöttek". — Ma azonban sok idegen vetődik ide, és sohasem árt az elővigyázatosság ... © KORONA A KIRÁLY MELLETT A svédek Jó gazdák, fogják rf garast. Bár nem mondhatjuk rájuk, hogy skótok, de azért meggondolják, mire adjanak ki pénzt. Az 1300 koronás átlagos munkáskeresetből sok mindenre telik. Nyilván a király példáját követik. Gusztáv Adolf, a jelen legi uralkodó édesapja példáján nkulva a koronázással járó tBtemes kiadásokat megtakarította. s kijelentette, hogy a király akkor is király marad, ha nem koronázzák meg. A nép. melynek a nagy kiadásokat viselnie kellett volna, hálás a királynak azért az áldozatért, hogy a parlamentben nem a fejére teszi, hanem csak maga mellé helyez' a koronát. © „JÖSZOMSZÉDSÁG Egy távolabbi szigeten egyedülálló épülettömb búslakodik magában — ez a fegyház. Innen még a legelvetemültebb fegyencek sem szökhetnek meg, meri maga a miniszterelnök tartja szemmel őket — mutat vezetőnk a fegyházzal szemben emelkedő fehér épületre. Igaz, hogy Erlander ebben a 15 emeletes palotában lakik, ám ha kedve tartja, lakásának három irányba tekintő ablakaiból a fegyháznál derűsebb látványban gyönyörködhet. JELLEGZETES SIOĽKHULM1 KÉP tok alatt találkát beszél meg afc említett stewardessel, aki egy húnapja a légitársaság alkalmazottja. ö viszont bakwangai. Végzett tanítónő, de Kongóban a pedagógusokat nem fizetik olyan jól, mint a zsoldosokat. Ahhoz, hogy eltarthassa szüleit, jobban fizetett állást kellett vál- . talnia. Nézem ezt a két fiatal embert, és hirtelen valami kellemes érzés tölt el. Pedig nem történt semmi. Vagy majdnem semmi. Köznapi idill egy véráztatta, háború dúlta afrikai országban. Két fiatal megismerkedett egymással Az egyike' úgy hívják, hogy Ngalamulume Annak a fiúnak adják ezt a ne vet Kongóban, aki a negyedik gyermekként születik egy családban. A kislány neve Patlencc. Azt jelenti, hogy türelem. Ha valaha is kételkedtem volna Kongó Jövőjében, ennek a két fiatalnak a látványa meggyőzőit volna arról, hogy mire Patience . megszüli negyedik gyermekét, f talán béke lesz Kongóiján, ahogyan errefelé mondják, — Afrika szivében. idm/mamair NA L VARI Néhány nap múlva ellátogattunk Naivariba. A falu terén a parasztok vörös anyagból sátrat vertek. A sátor közepén tüzet raktak, középütt egy fát állítottak fel, mely nagyon hasonlított a mi karácsonyfánkra. Este tízkor mind ünnepi öltözetben Jelentünk meg. Ml, a vendégek díszhelyet foglaltunk el. Megkezdődött az ünnepség. Egy tisztes aggastyán, na ivari díszpolgár lépett a sátor közepére, s néhány csipetnyi „dhun" port hintett a zsarátnokra. Dobok Útnak indultunk Nepál egyik legelhagyatottabb részébe, amely a monszunok és a nyári trópusi esőzések idején teljesen el van vágva a külvilágtól. Előttünk Kerabarl falu. A lakosság szívélyesen fogad minket. Nemsokára letelepszünk vendéglátóink mellé a tűzhöz. — Falunkat Kerabarinak hívják — mondja egy nepáli a hagyományos üdvözlés közben. — A dzsungelban sok a tigris, a medve, a szarvas. Ma éjjel bizonyára eljön az őserdő ura, hogy megnézze a vendégeket. Dédapáink is látták őket, de senki sem talált a nyomukra. Ezek az elesett harcosok szellemet, és és védelmezik a falut... ÉLIÁS BÉLA LEOPOLDVILLE-I RIPORTJA AZ ÚJ SZÓNAK •nnanmmS fsHS .... KATMANDU, A CSILLOGD, A RANYVERKTÜ, EMELETES Pí GODÁIR0L HlRES NEPÁLI FŐVÁROS. ponta nagy tömegek szemlélik meg az egykori svéd flotta büszkeségét. Színes filmet is bemutatnak a mentési munkálatokról, hogy a látogatók gazdadagabb élményekkel távozhassanak. A kísérőszöveget világnyelveken csinos lányok olvas sák. © GRETA GARBÓ NYOMÁBAN Kikötőről kikötőre utazgatva már kissé unjuk a sok szembejövő hajót és motorcsónakot, a ránk boruló hidakat. Gyerünk a partra, hadd lássuk közelebbről Is a várat, a vikingek egykori részkét, melyet a Hanzavárosnk virágzásának korában a németek Is otthonuknak vallhattak. A város legmagasabb pontján áll a Sophia templom. A templomok nagy részét csak az Idegenforgalom idején tartják nyitva. Szerencsénk van. ló pénzért bebocsátanak. Ugyanis az isten házában is beléptidíjat kérnek. — Ennek a temp lomnak az a nevezetessége, hogy itt keresztelték meg Greta Garbót — figyelmeztet minket az idegenvezető, aki abba az áru házba is elkalauzol, ahol az egykori filmcsillag nyolc éven keresztül elárusítónőként kereste kenyerét. — tme, a tehetség diadala. . A tehetség minden akadályt leküzdve utat tör magának — folytatja jól betanult ieckéjét. ® AZ ELŐVIGYÁZATOSSÁG SOHASEM ÁRT A svéd nép becsületessége köztudomású. A skandináv államokban ritkán fordul elő be törés és lopás. A vendéglőben felejtett kaliát, az utcán hagyott kerékpár napok múlva is érin tetlenül várja tulajdonosát. Senkinek sem jut eszébe, hogy megdézsmálja az utcai levélszekrények tartalmát. A becsű letes megtalálók átadják az el Teszlett holmikat a rendőrség nek. Mit keresnek akkor a középületek előtt ácsorgó rend őrök? — A második világháború slőtt nagyítóval kereshette vol JBBSKSE® (A szerző felvétele) O KORSZAKOK TALÁLKOZÁSA Stockholm középületekben eléggé gazdag. Két városháza is van. Nehéz eldönteni, melyik szebb. Mind a kettőt nagy becsben tartják. Az 1923 ban épült városháza a Nobel díj kiosztásának színhelye. Egyik termének festményei a svéd—dán háborúkat és más történelmi eseményeket örökítenek meg, s egy érdekes óraszerkezet vonja magára a figyelmet. Az utcáról is látható figurái óránként körsétát végeznek. Harangjátékát a stockholmi rádió jelzéseiből világszerte ismerik. A korszerű építmények közül főként az egészségügyi intézmények keltenek nagy feltűnést. A kórtermekbe jutni szinte lehetetlenség. Mi azonban azzal. is megelégszünk, hogy olyan látványnak lágyunk szemtanúi, melyre itthon hiába várnánk. A gépesített ápolónők akkumulátoros kocsikon rövidítik le a folyosók távolságát. Ennek ellenére ápolónőkben itt is nagy a hiány A betegek ingyenes kezelésben részesülnek Az állam 80 napig folyósít táppénzt Más kérdés, miből élnek meg a betegek, ha a kezelés nagyon elhúzódik? O UTCAI FESTŐK Felülünk a földalaltira, Jobban mondva a kígyózó csermelyhez hasonló, föld alá tűnő, majd felbukkanó, hidakon átsuhanó villamosra, mely a belvárosba röpít. Forgalmasabb helyeken az utcai képkiállítások is gyakoriak. Fiatal festők, diákok nemegyszer sikerrel mutatkoznak be. Ám a vevőknél sokkal több a néző. Az utcai festők az üzlet lebonyolítása után zavartalanul folytatják munkájukat. Tűrhető kereseti forrás a fiataloknak. akik ebből egészítik ki zsebpénzüket vagy ösztöndíjukat. Egy kis tehetség, ügyesség és élelmesség kell hozzá. S a fiatalokra nz itt éppen úgy jellemző, mint bárhol a világon. KARDOS MÁRTA SVÉDORSZÁGI ÚTIJEGYZETE 1965. február 20. * £]J SZÔ 7 I