Új Szó, 1965. február (18. évfolyam, 31-58.szám)
1965-02-16 / 46. szám, kedd
Jiu£tú%a Olga Gruberová grafikái A bratislavai Majerník Galéria valóban a fiatalok képtára. Itt mutatkozik be egyéni kiállításokon a legfiatalabb nemzedék, a pályakezdők. Megismertetnek kereséseikkel, törekvéseikkel, formálódó arcélük egy-egy vonásával. A jelenlegi tárlaton a Martinban élő, 23- éves Olga Gruberová munkái láthatók. Sokféle eljárással dolgozik. Pasztell-, szén-, tuss-, ós krétarajzok, fametszetek és karcolt kőrajzok mintegy 30 lapon jelzik, hogy a bratislavai iparművészeti iskola 1960ban végzett növedéke jól megalapozott, mesterségbeli tudást szerzett. — Lelkes, fiatalos látású, kulturált gondolkodású és érzésű teremtés. Művein az érzékenységgel megismert világról s magáról vall. — Van mondanivalója s keresi az ezzel összehangző formát az újat. Expresszív hajlandóság, egy-egy jellegzetes mozdulat érezteti a Vágyat, a Bánatot. Finoman megoldott kompozícióba foglalja az emélyült leányt. Görnyedő figurája összefoglaló zárt formájával állítja meg a nézőt. — Sötét férfiőköiben vörösen, merészen lobban fel a fáklya. S hogy az élet nem egyszerű és problémamentes, azt a szélűzte nőalak sodródása-ellenállása fejezi ki. Bárkány Jenöné Lazarij Berman zenekari estje Fiatal szovjet vendégünk, Lazarij Berman Brahms d-moll zongoraversenyével lépett a bratislavai közönség elé. Berman elismert, erőteljes művész. Benne is megvan a szovjet pianisták közös erénye: kiváló mesterségbeli tudása a zenei kifejezés természetes, hajlékony eszköze. A művészt játék közben a muzsika feszültsége hevíti, és ez a belső izzás alakltja ki a hangverseny -légkörét. Előadásmódjának legjellemzőbb sajátossága robbanó temperamentuma. Érzékeny muzikalitással mintázza a halk, bensőséges hangulatokat ls, amire a Brahms-mű tiszta szépségű Adagiójában bőséges alkalma nyílt, kantilénáinak hangja melegen, áradóan romantikus, de mintha lelki húrjai mégis a szenvedély kitörő orkánjára rezonálnának legerősebben. Játéka ilyenkor megtelik az érzések robbanóanyagával, száguldó temperamentuma elragadja a hallgatót, de olykor magát a művészt is túlzásra ragadtatja. (Néha túlzott pedálhasználatával is kissé elmossa a zene világos körvonalait.) Ha tolmácsolásában még nincs is minden a helyén, Berman kiváló, sőt szuggesztív művész. A leszűrtséget, előadóművészetének teljesebb harmóniáját minden bizonynyal meghozza az idő. Az est karmestere, dr. Rajter Lajos nagy gonddal látta el kettős feladatát: alkalmazkodott a szólistához [bár két egymástól "szögesen eltérő zenei alkat találkozása mindig kényes feladat), és irányításával a zenekar, is megfelelően bekapcsolódott a szimfonikus zenei történésbe. A hallgatóság nagy tetszéssel fogadta Henry Purcel Vonóskari szvitjének élvezetes előadását. Ebben a műben is megtaláljuk az angolok zenei nagyjának egyéni stílusát, sajátos dallamszövését. Purcel nemes hangú komponista, és mint egész alkotása, Vonóskari szvitje sem virtuóz darab, hanem igazi muzsika. A műsor befejező száma Hans VVerner Henze IV. szimfóniájának bemutató előadása volt. Henze a mai zeneszerző-nemzedék egyik legerősebb egyénisége. Sokrétű alkotása a kamarazenétől a nagyoperáig terjed. Henze nagy biztonsággal uralja a szeriális kompozíciós technikát és bőségesen él a zenekari apparátus lehetőségeivel, hogy a hangzásképet gazdagítsa és fokozza zenekari partitúráinak hatását. Művészi útját a német komponista a következő szavakkal vázolja: „A dodekafónia (vagyis a tizenkét hangú zene) problémája muzsikámban nem játszik nagy szerepet, ez számomra csak technikai eszközt jelent. A lényeges kérdés mindig a zenei és főleg a melódiái szubsztancia". Dr. Rajtért dicséret és elismerés illeti az előadási szempontból komplikált mű betanításának nagy munkájáért és a szép előadásért. Bizonyára a dodekafónia sajátságos disszonancia világa teszi, hogy a nagyközönség nem tud és talán nem is akar megbarátkozni ezzel az irányzattal, és a különlegesség fűszerén kívül a hallgatóság nem vitt magával maradandó benyomást. — hm— Ahol csak megjelenik, a gyerekek, jelnőttek, gyorspostásnak titulálják. Megszokta már, hogy így szólítják és épp úgy hallgat rá, mint a vezeték- vagy a keresztnevére. Pedig serdülő korában maga sem gondolta, hogy postás lesz. A cipészmesterséget tanulta ki. Amikor 22 éves korában leszerelt, hiába keresett szakmájában munkát, nem talált az egész környéken. A postán pedig volt egy üres hely. Štefan Dóbiáš nem sokáig gondolkodott, munkába állt. — Ezerkilencszászhuszonhatot mutatott a naptár, amikor Dolný Smokovecen elkezdtem kézbesítői pályafutásom — emlékezik viszsza. — Négyórás munkaidőre vettek fel, de 8—10 órát kellett dolgoznom. Így ment ez öt éven keresztül, végül Poprádra, majd később Tantranská lomnicára kerültem. Teltek-múltak az évek. Véget ért a második világháború, melynek éveiben sok-sok rossz hírt kézbesítettek a postások. Dóbiáš bácsira ismét áthelyezés várt, Tornaijára került. Húsz év telt el azóta. Hatvannégy éves, de fürge járása megcáfolja életkorát. Későn fekszik, korán kel. Hat órakor már a postán lehet találni. Utcák szerint szétosztja a leveleket, előkészíti az újságokat. Ha ezzel elkészül, kerékpáron körútra indul. Táskájában több száz levél, a csomagtartón pedig 365 ' napilap. — Háromszáz újságot kézbesítek naponta, hatvanötöt pedig útközben adok el — mondja. Szavait még azzal kell megtoldani, hogy hetente még háromszáz hetilapot kézbesít, kétszázat pedig elad. Körzetében ritkán mondják le az újságot, sőt újabb előfizetőket szerez. Ezek után már nem nehéz megérteni, miért is kapta meg a minisztérium legjobb dolgozóinak kijáró kitüntetést. Nem múlik el egy sajtónap sem anélkül, hogy Dóbiáš bácsi jutalmat ne kapna. — Nekem a postáskodás, az újságárulás szenvedélyem — fonja tovább a beszéd fonalát: — A legtöbb esetben eltalálom, kinek milyen újságot kínáljak, ki mit szeret olvasat. A kézbesítéssel délután három óra jelé végez. Gyorsan megebédel, s elkezdi a második műszakot: az illetékek beszedését, ti' letve az utánvételei küldemények kézbesítését. Ezt is olyqn jókedvvel végzi, mint délelőtti munkáját. Pedig hát... néhány helyre kétszer, háromszor is el kell mennie. Vagy •nincsenek odahaza, vagy pénzük nincsen, vagy egyéb más kifogással hozakodnak elő. Reggeltől estig húsz kilométert is megtesz. Amikor már elvégezte munkáját, kollégájával, Veréb Józseffel leülnek egy pohár sörre, vagy egy feketére. Ilyenkor sok mindenről szó esik. A múltról, jelenről és a jövőről ts. Dóbiáš bácsi felsorolja, mint megy sora négy gyermekének. — Még egy-két évig dolgozom — mondogatja — aztán a legkisebb lányomhoz — akt jógot vétjzett — Bratislavába költözöm. Ott vettünk szövetkezeti lakást. A szabad idő nem mindig telik el ilyen baráti körben. Nem egy alkalommal az esti órában táviratot kell kézbesítenie. Néha még távoli faluba is. Ki menjen ilyenkor? Dóbiáš bácsi! Szó nélkül veszt a motorkerékpárt s megy. Ha sürgős táviratról van szó, az éjszaka bármely órájában kézbesíti a címzettnek. Az évek ráncot vetettek arcára, homlokára. Járásán, vidámságán és munkaszeretetén azonban még nem hagytak nyomot. NÉMETH IÄNOS lyozható az egyes zsákokban a levegőmennyiség és a nyomás. Ha például a kocsi egyik oldalán fellépnek a hágcsóra, azon az oldalon nagyobb lesz a terhelés. Ilyenkor az automatika a rálépés oldalán levő zsákokba levegőt présel. Hasonlóan működik a berendezés kanyarban is, ahol a kocsi „kidőlését" igyekszik megakadályozni. Ha pedig a rossz út hatására a jármű bólogató ingásokba kezd, a szabályzóit légrugózás rövidesen kiegyenlíti, megszünteti a kilengéseket. A légrugózás — amennyiben a légsűrítő folyamatosan biztosítja a szükséges levegőmennyiséget —, olyan előnyt biztosít, amit máshol nem találhatunk: a terheléstől függetlenül állandóan „tartja" a talaj és a kocsiszekrény közötti távolságot. A légrugózás a légzsákoknál használt rugalmas és mégis erős anyagok kifejlesztése után világszerte rohamosan terjed, s éltető elemük rövidesen rugóként is nélkülözhetetlen lesz. Bizonyára rövidesen nálunk is számos járművön láthatjuk majd. • ••••••••••• LÉGZSÁKOS RUGÓZÁS A tél sok gondot okoz a motorosoknak. Különösen a havas utakon veszélyes az utazás, ha a gumiabroncs futófelületének nem elég mély a mintázata. A lánc könnyen megrongálja a guraifelületet, ezért jochen Springer nyugatnémet versenyző, a Tour ifÉUrope legutóbbi nyertese most műanyag-láncokkal" kísérletezik. A képen a versenyző a Rallye Monte Carlora való előkészület közben. rotoros érdekességek • A minszki autógyárban a közelmúltban 65 tonna teherbírású, billenő járművet szerkesztettek. Az új jármű külsőre alig különbözik a minszki gépkocsigyár nehéz teherautóitól. Lényeges ' különbség az, hogy nemcsak hagyományos Diesel-motorjával, hanem a felső vezetékből „átvett" villamos energiával, tehertroliként is közlekedhet. A villanymotorokat közvetlenül a kerekekre szerelték. • Az NDK-ban az elmúlt évben gyártani kezdték a Barkas jelzésű, B 1000 típusú kombi-mikrobuszokat. Utasterében a legkülönbözőbb variációk alakíthatók ki: 8 utast és 380 kg árut, vagy az üléssorok eltávolításával — 2 utast és 720 kg terhet szállíthat. Motorja három hengeres, kétütemű, teljesítménye 42 lóerő. Négy fokozatú hajtóműve szinkronizált, legnagyobb sebessége 100 km/óra. © Az egyik harkovi tudományos intézetből olyan új szovjet versenyautót építettek, amely 500 köbcentiméteres széria-motorjával maximálisan 300 km/órás sebességet érhet el. A rendkívül nagy sebességet merész, kitűnően áramvonalazott formájának köszönheti. A műanyagból készített karosszéria 380 ci.. hosszú, 67 cm széles és mindössze 50 cm magas. Sule" bologna—firenzei szakaszáról. nálnak, oldalról bőrzsákokat erősítenek a veszélyeztetett farokrészhez. Ezt a zsákot teniszlabdákkal töltik meg: az erős labdák, pontosabban a bennük levő sűrített levegő biztosítja a rugózást. A LÉGZSÁK A légrugózás fő elemei — a levegőn kívül — az alváz és a kerekek közé, a rugók szokott beépítési helyén elhelyezett légzsákok, tömlők, melyek bőrből, gumiból, műanyagból, vászonból, illetve ezek kombinációjából készülnek. Alakjuk a bordás gégecsövek rövid, teljesen zárt szakaszára emlékeztetnek. Ha az ilyen bordás csődarabba levegőt fújnak, az először megtelik, és ha a nyomást fokozzuk, a bordák többé-kevésbé kisimulnak, a zsák megnyúlik, hossza nő, átmérője csökken. S ebben rejlik a nagy előny: az ilyen „rugó" hossza a légnyomás növelésével változtatható. A légzsákokba légsűrítőn, a légsűrítőtől csővezetékeken és nyomásszabályozón át jut a levegő. így szükség esetén — például rossz utakon, nagyobb terhelésnél mód van a rugók nyújtására, s ezzel a kocsi magasabbra emelésére. Ha a kocsiszekrény és a talaj közötti távolságot csökkenteni kívánjuk, a légzsákokból a levegőt ki lehet engedni, mire azok hossza csökken. Automatikus érzékelő révén szabáA technika haladása során mind gyakrabban hallunk légpárnás járművekről. A légpárnások levegőből alkotott „párnán" haladnak, lebegnek. A levegőt veszi igénybe a járműtechnika egyik érdekes újdonsága, a légrugó is. Merész hasonlattal állíthatjuk, hogy levegő tölti he a rugó szerepét. A légrugózásnál a levegő szilárd anyagból készült zsákba vagy tömlőbe zárva szolgálja a rugózást, és így Aj formában segíti a korszerű közlekedést. A kezdeményezés dicsősége a Citroen-autógyáré, melynek DS—19 típusú kocsija, a „harcsaszájú", világsiA légrugózás zsákjának metszete kert aratott. Az autósok eredményeit megirigyelve később a vasúti járművek tervezői is felhasználták a légrugózást, melyet egyszerű formában a vitorlázó repülőgépeknél már régóta alkalmaznak. A farokrészek földet éréskor keletkező hirtelen ütés elkerülésére sítalpszerű lécet haszközi Európa-űt Olaszországon áthaladó szakasza autópálya legyen. 3. Az összes olasz nagyváros és ipartelep autópályával legyen összekötve. 4. Az ország déli részén — az ipari fejlődés biztosítása érdekében — vámmentes autópályák épüljenek. Az utóbbi követelménnyel kapcsolatban említést érdemel, hogy az olasz autópályákon (az ország déli részén épülő autópályák kivételével) 30 évig vámot szednek. Ebből fedezik a befektetett összegeket, azok kamatAz autópályára különleges kapun át lehet jutni; itt van egyúttal az egyik vámfizető hely. A szakértők véleménye szerint a Milánót Nápollyal összekötő „Autostrada del Sole" a maga nemében a legnagyobb mű, amely a második világháború után létesült Eurójiában. A műút 755 kilométer hosszú; tökéletes megoldása lehetővé teszi, hogy a ml Octavia kocsinkhoz hasonló közepes teljesítményű autók is hét és fél óra tiszta idő alatt megtegyék a két város közti távolságot. Mint minden valamirevaló autópálya, ez is kikerüli a városokat és. községeket, s mi több, tervezői arra is törekedtek, hogy minél kevesebb legyen rajta az emelkedő és a lejtő. Az autópálya több tucatnyi völgyhídon halad át, az akadályt képező hegyeket 38 alagút segítségével győzi le. Építése nyolc évig tartott; fokozatosan, szakaszonként adták át a forgalomnak. Létrehozása igen igényes volt; ezt bizonyltja az a körülmény is, hogy az építkezés folyamán 73 munkás lett halálos baleset áldozata. A hossz-szelvényt illetően az autópálya tervezői átvették azt az alapvető szempontot, hogy a nagy utazási sebesség csak kisebb emelkedők esetén érhető el. Az Autostrada del Sole vonatkozásában pl. a legnagyobb emelkedő 3,75 %, jóllehet emiatt eléggé hosszú szakaszon — pl. az Appenini hegység keresztezésekor, Bologna és Firenze között — a hidak és viaduktok, továbbá a hosszú alagutak az építési költségeket jelentősen megnövelték. jait és az egyéb költségeket. A vám 5—7 líra/km. 1971-ben az olasz autópálya-hálózat megközelíti majd az ötezer kilométert, s lehetővé teszi, az ország valamennyi ipari, kereskedelmi és turisztikai központjának összekötését korszerű autópályákkal, egymással, valamint az összes nagyvárosokkal és kikötőkkel. Az autópálya-hálózat a legfontosabb francia, svájci, osztrák és jugoszláv határállomásokig terjed, és be fogja kötni a Mont Blanc, valamint a Nagy Szent Bernát alagutat is. Az Autostrada del Sole koronaszélessége 24 m, a középső elválasztó sáv és kétoldali leállónyomok 3—3 m szélesek. Ez a keresztmetszeti elrendezés az erősen tagolt hegyes vidékeken nehezen valósítható meg. A Savona-Cesa autóúton pl. három, egyenként 3,5 m széles pálya épült, mindhárom 1,0—1,0 m széles padkával. Az olasz autópályahálózat kiépítési programját négy alapelv figyelembevételével dolgozták ki: 1. Valamennyi régi „autóutat" korszerű autópályává kell átépíteni. 2. Valamennyi nemzetPanorámafelvétel az „Autostrada del 1965. február 1B. * Qj SZÖ 3