Új Szó, 1965. február (18. évfolyam, 31-58.szám)

1965-02-16 / 46. szám, kedd

Szovjet—koreai közös nyilatkozat (Folytatás az 1. oldalról) kedése, és mindenáron vissza akarják szerezni a nemzetek forradalmi fel­szabadító harca következtében elvesz­tett állásaikat. A tárgyaló felek bírálták az Egye­sül* Államok VDK elleni akcióit, hangsúlyozták, hogy nem lehetnek kö­zömbösek a VDK biztonsága szavato­lásának kérdésében. Kijelentették, hogy támogatják a dél-vietnami ha­zafiak igazságos harcát és azt köve­telik, hogy az Egyesült Államok szün­tesse be embertelen háborúját és vonja ki csapatait Dél-Vietnamból. A nyilatkozat elítéli az amerikai imperialistákat, akik ki akarják ter­jeszteni az agresszív háborút. A tár­gyaló felek támogatják Ázsia, Afrika és Latin-Amerika nemzeteit, melyek igazságos harcot folytatnak nemzeti felszabadulásukért, valamint az im­perializmus és gyarmati rendszer el­len. A felek támogatják Szufanuvong herceg laoszi miniszterelnök-helyet­tes javaslatát egy nemzetközi érte­kezlet összehívására, mely a laoszi kérdés békés megoldásáról tárgyalna. A nyilatkozat támogatja a kínai nép igazságos harcát Tajvan felszabadítá­sáért az indonéz nép küzdelmét az amerikai és angol újgyarmatosítók tervei ellen. A nyilatkozat szolidari­tását fejezi ki a japán néppel, mely hazájának atomtámaszponttá való vál­toztatása ellen harcol, valamint a kon­gói habafiakkal, akik szabadságukért és függetlenségükért harcolnak. A szovjet és koreai nép a testvéri Kuba oldalán áll — hangsúlyozza a nyilatkozat és üdvözli a Német De­mokratikus Köztársaság harcát azért, hogy mindkét német állam mondjon le az atomfegyverekről. A Szovjetunió ós a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság újból hang­súlyozza, hogy támogatja a kínai kor mány javaslatát egy nemzetközi csúcsértekezlet összehívására, mely a nukleáris fegyverek teljes betiltásá­ról és felszámolásáról tárgyalna. A nyilatkozat befejezésül leszögezi: az imperializmus és gyarmati rend­szer ellen, a békéért, a nemzeti füg­getlenségért, a demokráciáért és a szocializmusért folytatott harc sikeré­nek záloga a szocialista tábor és a nemzetközi kommunista mozgalom egysége. Fogadás a pekingi szovjet nagykövetségen Peking — CTK) — A Szovjetunió pe­kingi nagykövetségén hétfőn, febru­ár 15-én fagadást rendeztek a szov­jet—kínai baráti, szövetségi és kölcsö­nös megsegítés! szerződés aláírásának 15. évfordulója alkalmából. A Kínai Népköztársaság képviseleté­ben Csou En-laj, az Államtanács el­nöke, Pheng Csen pekingi főpolgár­mester. Csen, az államtanács alelnöke, külügyminiszter, Lu Ting-t, az Állam tanács alelnöke és más közéleti sze­mélyiségek vettek részt a fogadáson. A fogadáson megjelent a külföld del bar Vi és kulturális kapcsolatokat ápoló sz ívjet társaságok szövetségé­nek, s a Szovjet—Kínai Baráti Társa­ságnak küldöttsége Is, amely ez al­kalomból J. F. Kozsevnyikovnak, az SZKP Központi Bizottsága tagjának, a közlekedési gépipari állambizottság elnökének vezetésével érkezett a Kí­nai Népköztársaságba. A fogadáson Sz. V. Cservonyenko szovjet nagykövet és Csen Ji, a Kínai Népköztársaság Államtanácsának al­elnöke beszédet mondott. A barátság továbbfejlesztése és megszilárdítása érdekében A MOSZKVAI PRAVDA CIKKE Moszkva (CTK) — A moszkvai Pravda „A barátság továbbfejlesztése és megszilárdítása érdekében" cím­mel cikket közöl a szovjet—kínai ba­rátsági, szövetségi és kölcsönös se­gélynyújtási szerződés aláírásának 15. évfordulója alkalmából. A cikk leszögezi/hogy az elmúlt 15 év meg­mutatta, milyen nagy jelentőségű ez a szerződés. „Helyet kapott nemzeteink történelmében, a távol-keleti, vala­mint a világbéke erős bástyája lett," — áll a szovjet vezető képviselők tá­viratában, melyet a Kínai Népköztár­saság vezetőinek küldtek. A szovjet—kínai szerződés megköté­se új korszakot jelentett a kínai és szovjet nemzet sokoldalú együttműkö­désében. A szerződéssel megerősített szövetség a kölcsönös egyenjogúság lenini elvén, a testvéri kölcsönös se­gélynyújtáson alapszik. Országaink barátsága és külpoliti­kai együttműködése megfelel nem­csak a szovjet és kínai nép érdekei­nek, de valamennyi, a békéért küzdő nemzet érdekének. A Szovjetunió, a Kínai Népköztársaság barátja és szö vetségese harcol a Kínai Népköztársa­ság nemzetközi helyzetének megszi lárdításáért. A Szovjetunió támogatja a kínai kormánynak, a nemzetközi biztonság érdekében tett lépéseit. A szovjet kormány egyetért a kínai kormány javaslatával egy nemzetközi csúcsértekezlet összehívására, mely az atomfegyverek teljes betiltásáról tár­gyalna. nlélhlálniy A szovjet nép sokoldalú segítséget nyújtott a kínai népnek a szocializ­musért folytatott harcban. Nagyra ér­tékeli a Kínai Népköztársasággal folytatott együttműködést és őszin­tén hálás a kínai dolgozóknak segít­ségükért és támogatásukért. A szovjet emberek örülnek annak, hogy a kínai nép — amint Csou En­laj mondotta — leküzdötte az 1959— 1961 között felmerült nehézségeket és most a népgazdaság fellendítésén munkálkodik. A szovjet nép azt kí­vánja a kínai dolgozóknak, hogy kom­munista pártjuk vezetésével sikeresen teljesítsék a kitűzött feladatokat. A szocialista országok egysége, a kommunista világmozgalomban fel­merült nézetkülönbségek kiküszöbö­lése jelenti most az elsőszámú felada­tot. E feladat megoldásától függ a for­radalmi világfolyamat ütemének meg­gyorsítása és az Imperialisták agresz­szív tervei ellen folytatott harc sike­re. Országunk arra törekszik, hogy még jobban elmélyítse együttműködé­sét, barátságát a többi szocialista or­szággal. Ezen a területen fontos sze­repet játszanak a Szovjetunió és a Kí­nai Népköztársaság, valamint az SZKP és a Kínai Kommunista Párt közötti kapcsolatok. Érdekünk, hogy tovább­fejlesszük a pártjaink és nemzeteink közti hagyományos barátságot és ki­küszöböljük a múltban felmerült aka­dályokat. BELGIUMBAN a Szocialista Párt és a Keresztényszocialista Párt vezetősége — kölcsönös megegyezés alapján — szükségesnek tartja a belga alkot­mány felülvizsgálását. Ezt a megegye­zést a két koalíciós kormánypárt kongresszusain — február 13-án —• megerősítették. A felülvizsgálás cél­ja az, hogy a Flandriában és Belgium fővárosában különösen észlelhető ál­lamszövetségi irányzatok ellenére is megmaradjon Belgium eddigi állam­formája. AZ OLASZ BALOLDALI KERESZ TÉNYDEMOKRATA ÉS SZOCIÁLDE­MOKRATA szakszervezetek felhívására hétfőn 24-órás sztrájkba lépett a Ró­ma melletti fiuiniclnei „interkontinen­tális" repülőtér személyzete. A sztráj­kolok így válaszolnak az alkalmazot­tak választott szervének egyik tagja elleni fegyelmi eljárásra, s más szak­szervezeti funkcionáriusok megfenye getésére. DR. SUBANDRIO, Indonézia külügy minisztere vasárnap Tokióból Phnom Pehhbe utazott, ahol a tiszteletére rendezett banketten Norodon Sziha­nuk kambodzsai államfő kijelentette, hogy az USA egész Délkelet-Ázsiát háborúba akarja sodorni, s ő ezt te­kinti jelenleg a legnagyobb veszély­nek. A DÉL AFRIKAI köztársaságbeli Jansmutsból további 64 zsoldos repült vasárnap a katangal Kamina nevű ha­ditámaszpontra. A legközelebbi napok­ban még két hasonló létszámú zsol­dososztag indul Kongó területére. SZENEGÁL, MALI ÉS MAURETÁNIA kormányfői Saint Louis tengerparti szenegál városban kétnapos értekez­let után megegyeztek abban, hogy a három ország közös bizottsága gon­doskodjék a Szenegál folyó gazdasá­gi hasznosításáról. HÁROM GYÜJTÖPALACK csaknem teljesen elpusztította Malcolmnak, az amerikai négerek egyik közismert ve­zetőjének lakását. Malcolmnak, fele­ségének és négy gyermekének sérü­lés nélkül sikerült a lángba borult lakásból elmenekülnie. MIVEL ISMÉT INÖNÜ török minisz­terelnök szombaton lemondott, Cemal Gürsel elnök hétfőre egybehívta az ellenzéki pártok vezetőinek ülését, hogy megvitassa velük az új török­kormány megalakításának lehetősé­geit. Gromjko fogadta Thomsont Moszkva (CTK) — George Thomson, angol külügyi államtitkár látogatást tett Gromiko szovjet külügyminiszter­nél. A két miniszter valószínűleg a vietnami helyzetről is tárgyalt. A találkozóról nem adtak kl közle­ményt. Thomson miniszter szombaton új angol—szovjet kulturális egyez­ményt írt alá Moszkvában. A Belga Kommunista Párt Központi Bizottságának ülése Brüsszel (ČTK) — A Belga Kom­munista Párt Központi Bizottságának február 13—14-i ülésén jóváhagyták Ernest Burnelle-nek, a párt elnöké­nek beszámolóját a párt- és a mun­kásmozgalom politikájáról, valamint Drumaux-nak, a Központi Bizottság titkárának beszámolóját a politikai helyzetről, az alkotmány módosításá­ról és a választási kampányról. A Központi Bizottság szolidaritását fejezte ki Justo Lopez de la Fuente spanyol hazafival, akit újból katonai bíróság elé akartak állítani. A Központi Bizottság a továbbiak­ban a nemzetközi helyzettel foglalko­zott és határozatot fogadott el, melv elítéli az Egyesült Államok VDK el­leni agresszióját. Az olasz szociáldemokraták a kormányválság ellen Róma (CTK) — Rómában befeje­ződött a Szociáldemokrata Párt Köz­ponti Bizottságának ülése. Az ülésen elfogadott határozat a Szocialista Párthoz hasonlóan ellenzi a kormány­válságot és csupán változásokat köve­tel a kormányban. Tanassi, a párt főtitkára felhívta a kormánykoalíció pártjait, támogassák a balközép po­litikáját. A párt Központi Bizottságá­nak tagjai kiemelték a vitában, hogy pártjuk és a Szocialista Párt azonos álláspontja a kormányválság kérdé­sében megkönnyíti a kölcsönös köze­ledést és így egyesülésüket reális le­hetőségnek kell tartani. De Martino, a Szocialista Párt tit­kára e héten a balközép többi párt­jával tárgyal majd a kormány meg­változtatásáról. Véleménye szerint valamennyi erőnek képviselve kellene lenni a kormányban. Örvendetesen fejlődik Kuwait és Csehszlovákia kapcsolata Kuwait (CTK) — Szabah Alahmad Asszaba, Kuwait külügyminisztere a csehszlovák sajtóiroda tudósítójának adott interjújában hangsúlyozta, hogy Kuwait nagy örömmel veszi tudomá­sul a két ország kapcsolatainak, kü­lönösen kereskedelmi együttműködé­sének kibontakozódását. A miniszter megelégedéssel nyilatkozott arról, hogy ez év januárjában megnyílt Ku­waitban Csehszlovákia nagykövetsé­ge. Ami a kuwaiti külpolitikát illeti, a miniszter hangsúlyozta, hogy az or­szág ragaszkodik az el nem kötele­zettség s a megalkuvás nélküli sem­legesség politikájához. A vietnami néphadsereg főparancsnokságának jelentése szerint február 7-én és 8-án összesen 13 amerikai repülőgépet lőttek le a Vietnami De­mokratikus Köztársaság fölött. Képünkön Quang Bing tartományban elta­karítják egy lelőtt repülőgép roncsait. (CTK — Rádiőfoto) Dél-Vietnamban tart a politikai válság A PARTIZÁNOK FOLYTATJÁK AKCIÓIKAT • A VDK KÜLÜGY­MINISZTÉRIUMÁNAK TILTAKOZÓ NYILATKOZATA IRÁN ÉSZAKNYUGATI TERÜLETÉN kanyarójárvány pusztít, amely eddig 14 halálos áldozatot követelt. A hely­zetet nagyon megnehezíti, hogy a járványos terület az egyre megismét­lődő hófúvások következtében el van zárva a külvilágtól. Saigon (CTK) — A dél-vietnami partizánok az ország északi területein szombat és vasárnap 11 ízben támad­ták a kormányegységek hadállásait. Saigontól mintegy 560 kilométernyire északra, Quang Tin tartományban ak­navetőkből nyitottak tüzet a kormány­egységek "hadállásaira. Hét katonát megöltek, és tizenkettőt megsebesí­tettek. A partizánok Saigontól mint­egy 530 kilométernyire északkeletre, Quang Ngai tartományban is megtá­madták a kormány egységeit. 16 kato­nát megöltek, és harmincat megsebe­sítettek. A harcokban két amerikai is meg­sebesült. A dél-vietnami kormányegységek Saigontól 24 km-re északra, Thang­Binh kisvárosban tüzet nyitottak a tüntetők felvonulására. Nem hivatalos hírek szerint mintegy 40 embert meg­öltek. A tüntetők a város utcáin végig­haladva, majd a járási főnök székháza előtt tiltakoztak az ellen, hogy a dél-vietnami légierő repülőgépei bom­bázták a közeli falvakat. A tüntető asszonyok férjüknek s fiaiknak a had­seregből való elbocsátását és a már régóta ígért élelmiszeradagok kiosz­tását követelték. Saigon (CTK) — A dél-vietnami polgári kormány megalakításáról foly­tatott tárgyalások hétfőn is zsákutcá­ba jutottak, mert a javasolt kormány­tagok egyikét a katonai klikk heve­sen ellenezte. Saigonban általában el­terjedt az a vélemény, hogy a néhány órán belül kinevezik Pham-Huy-Quat, Khanh volt külügyminisztere vezeté­sével az új kormányt. A dél-vietnami politikai válság azonban tovább tart. Ezt a helyzetet elsősorban az okoz­za, hogy Tran-Van-Tüyent jelölték mi­niszterelnök-helyettessé s belügymi­niszterré. Nguyen Khanh tábornok az ,erős kezű férfiú" azért lépett fel ellene, mert Észak-Vietnamban szüle­tett. Khanh véleménye szerint Tuyen ennek következtében alkalmatlan e tisztség betöltésére. Hírügynökségek tudósítói azonban úgy vélik, hogy e válságos helyzet kialakulásában Khanh és Tran Van Tuyen barátsá­gosnak nem mondható személyes kap­csolatai is közrejátszanak. A Vietnami Demokratikus Köztársa­ság külügyminisztériumának szóvivő­je nyilatkozatot adott ki, mely hang­súlyozza, hogy az Egyesült Államok legutóbbi akciói arra vallanak, hogy a háborút Indokínára és egész Délkelet­Ázsiára ki akarja terjeszteni. Veszély­ben van e terület lakossága — állt a nyilatkozatban. Megcáfolja a Fehér Ház állítását, hogy a VDK elleni ag­resszióval Észak-Vietnam dél-vietnámi provokációira válaszoltak. A VDK elleni katonai akciók ellen­tétben állnak a nemzetközi joggal és a Vietnamra vonatkozó genfi egyez­ményekkel. A külügyminisztérium új­ból figyelmeztette az Egyesült Álla­mok kormányát, hogy őt terheli a fe­lelősség az agresszió valamennyi kö­vetkezményéért. A londoni amefikái nagykövetség épülete előtt vasárnap ezer személy tiltakozott az Egyesült Államok viet­nami agressziója ellen. A tüntetők „Amerikai gyilkosok, hagyjátok el Vietnamot!", „El a kezet Vietnamtól!" jelszavakat hirdették. A nagykövetség épületét rendőrség őrizte. Rómában befejeződött az európai békeértekezlet, melyet a nemzetközi leszerelési és békeszövetség hívott össze. Az értekezleten többek között nyilatkozatot fogadtak el a vietnami helyzetről, melynek szövegét az Indo­kínára vonatkozó genfi értekezlet va­lamennvl részt vevő államának to­vábbítják A nyilatkozat felhívja a figyelmet arra, hogv a VDK elleni támadások veszélyeztetik a világbékét. A nyilat­kozat a válság politikai megoldását követeli. Az értekezlet résztvevői tá­mogatják U Thant felhívását, s fel­szólítják a Szovjetuniót és Nagy-Bri­tanniát, készítsenek elő egy indokí­nai értekezletet. HAVANNAI TUDÓSÍTÁSUNK: Választások banánországban Honduras történelmének utolsó 50 évében egymást követték a puccsok, államfordulatok, politikai gyilkossá­gok és cselszövések. Az országnak 1880-tól 17 elnöke volt, közülük 10-et lemondásra kényszerltettek, vagy megdöntötték hatalmát. Ez idő alatt az amerikai csapatok ötször támadták meg az országot, és 34 polgárháború volt Hondurasban. A legutóbbi puccs-sorozat 1954-ben kezdődött, amikor Julió Lozano Diaz került hatalomra. Két évvel később katonai puccsal megfosztották a ha­talomtól. A következő elnök, Ramón Villeda Morales kormányát Armando Velasquesen tábornok döntötte meg. Majd 1959-ben, végérvényesen 1963­han Osvaldo Lopez Arrellano ezredes, diktátor került hatalomra. A legutóbbi diktatúra 16 hónapjá­ban több mint ezer gyilkosságot kö­vettek el. A diktatúra azonban nem szilárd — az ország legnagyobb párt­ja, a Liberális Párt élesen bírálja a puccsistákat és az országban újabb polgárháború fenyeget. Az amerikai külügyminisztérium azt tanácsolta, rendezzenek választásokat, hogy így legalább részben rendeződjék a hely zet. A választások előtti helyzet rendkí vül bonyolult, annak ellenére, hogv az országban csak két legális politi­kai párt létezik, A Liberális Párt, mely még a múlt század húszas éveiben keletkezett, reformokat követel és bírálja a dik­tatúrát. A Liberális Párt több demok­ratikus szervezette! megalakította a Nemzeti Polgári Frontot, melynek há­rom szakszervezet, négy baloldali diákszervezet, a Nőszövetség s továb­bi szervezetek a tagjai. A front prog­ramja a diktatúra felszámolása, ál­talános választások kiírása és polgá­ri hatalom létrehozása. A diktatúra az ún. Nemzeti Pártra támaszkodik, melynek szürke emi­nenciása Manuel Diaz volt elnök. A párt Lopez Arrellanőt támogatja és nem akar változtatni a jelenlegi hely­zeten. A pártot gyengítette az, hogy Gonzalo Carias vezetésével egy cso­port különvált, és ellenzi a puccso­kat. A választásoktól azonban nem vár­hatunk sokat. Az ország érvényes vá iasztásl törvénye szerint nincsenek választól jegyzékek és így a hivata­lok annyi választócédulát tehetnek az urnákba, amennyit akarnak. Ha a vá lasztások rendes körülmények között folynának, a Nemzeti Polgár! Front nak kellene győznie, mivel a széles néptömegek ls támogatják. A hondo rasi oligarchia e tényeket tekintetbe véve, az amerikai külügyminisztérium javaslatára nemzeti megbékéléstakar, melynek célja egy olyan rendszer ki­alakítása, mint amilyen Kolumbiában van A tervvel akarják enyhíteni az országban uralkodó feszültséget Ez megfelelne az oligarchiának is, vala­mint az amerikai kormánynak is, mely reakciós rendszi^ akar Hondu­rasban. Az USA a Panama-csatorna helyett tervezett csatorna építésénél, Közép-Amerika egyesítésének tervé­nél és a Kuba ellenes támadásoknál is számol ezzel a közép-amerikai or­szággal. Az ország banán- és kávéültetvé­nyei, a vasutak, a kikötök, a kereske­delmi hálózat, a bányák mind ameri­kai társaságok kezében vannak. Hon­duras természeti gazdagsága ellenére nagyon elmaradott ország. A lakos­ság 40 százaléka írástudatlan. A nyo­mor és elnyomatás eredményeként a Hondurasi Kommunista Párt politikája egyre népszerűbb. Az ország vala­mennyi tartományban tevékenykednek szervezetei annak ellenére, hogy a párt illegalitásban működik. A Nem­zeti Polgári Front azzal a tudattal várja a választásokat, hogy harcát,— tekintet nélkül a választások ered­ményére — tovább folytatja. Jaroslav BouCek 1 1965. február 10. * ÜJ SZÖ 3

Next

/
Thumbnails
Contents