Új Szó, 1965. január (18. évfolyam, 1-29.szám)

1965-01-15 / 14. szám, péntek

Beszélgetés a „divat irányítójával" A Dunaj áruház vezetőjének öröme és gondja A hatemeletes áruház — annak ellenére, hogy ünnepek után vagyunk — teljes üzemmel dolgozik. A tízszemélyes gyorsfelvonók alig győzik a munkát. A Dunaj áruházba ugyanis nemcsak a bratislavaiak járnak vásárolni. Naponta százával jönnek a külföldiek és vidékiek is, mert tudják, hogy ebben az épületben valamennyi legújabb divatcikket megtalálnak. Ami a prágaiaknak a Dúm inódy, az a Duna menti metropolisnak a D un a j. Mert mostanában sok szó esik a termelőüzemek és az üzlethálózat együttműködéséről. Megkérdeztük Jozef L i p á r elvtársat, a nagyáruház üzemvezetőjét, milyen problémái adódnak ma az üzletembereknek a népgazdaság irányítása tökéletesítésével kapcsolatban. • Az üzlethálózat tevékenységével kapcsolatban milyen változásokat hoz a megvalósítandó új irányítási rendszer? — Az értékesítés eddig, sajnos, csak a „másodhegedűs" szerepet játszotta. Jó tudni, hogy a párt Központi Bizottsága rámutatott arra, hogy a mai Igényeknek a régi gazdaságpolitika már nem felel meg. Eddig nekünk üzletembereknek a termelőüzemektől eladásra azt kellett átvennünk, amit azok termeltek. Nem volt beleszólásunk az üj termékek tervezésébe, nem érvényesíthettük akaratunkat ... • ... és azután érvényesíthetik? — Érvényesíthetjük mert egyes termelőüzemek — egyelőre még csak kísérletileg — közvetlen kapcsolatba lépnek a kereskedelem képviselőivel. Bizonyos egészséges konkurencia alakul így ki az azonos termékeket gyártó üzemek között. Mindenki beismeri, hogy a vevővel a kereskedelem dolgozója van a legszorosabb kapcsolatban. Ml ismerjük leginkább ez igényeket, mi tudjuk, mit vásárolna szívesen a lakosság. Ebben az esztendőben már lehetőségünk lesz öszszehasonlítani az állami ipar, a szövetkezeti ipar és a külföldi üzemek termékeinek a minőségét. Régebben — például még tavaly is — mindöszsze néhány száz darab kötöttholmit — női divatcikket — tudtunk az Avana szövetkezettől rendelni. Pedig ez a termelőüzem kiváló minőségű pulóvereket gyárt. Az Idén már 16 ezer darabot kapunk ebből a divatcikkből. Azt hiszem — ami a minőséget illeti — a nagyobb sorozatban gyártó üzemek is példát vesznek majd az Avana-tól. • Igaz, hogy a legújabb divatcikkek kelendőségét a Dunaj áruházban próbálják ki? —Igaz. Az áru legnagyobb részét már régebben ls közvetlenül a textilüzemektől, vagy a konfekcióipartól kaptuk. Véleményem szerint ez így helyes. Kihasználjuk a rugalmas árpolitika adta lehetőségeket. Az emberek szívesen adnak akár néhány száz koronával is többet bizonyos árucikkért, ha az megfelel az Illető ízlésének, kívánalmainak. Más szóval: érvényesül a kereslet és a kínálat törvénye. • Az idén hogyan biztosítják a folyamatos áruellátást? Az előző években bizonyos keresett cikkek csak a hónap végén voltak kaphatók. — Valóban így volt, mégpedig a korszerűtlen mutatószámok miatt. Amíg egy-egy munkaszakaszt aszerint értékeltek, teljesíti-e a forgalmi tervet, könnyen megtörténhetett, hogy a hónap végén — a bűvös 100 százalék elérése után — a „jól menő" áru megmaradt részét visszavitték a raktárba, gondolva, hogy jő lesz ez majd a jövő hó végi hajrá megkönynyebbítésére. így volt ez az importcikkekkel, de a legkiválóbb minőségű hazai termékek eladásánál is hasonló volt a helyzet. Az évszakok szerint is meg kell például válogatnunk, mit kínálunk a lakosságnak. Ez különben a kereskedelmi dolgozó egyszer egye, ezt a jövőben feltétlenül figyelembe kell venni. • Mi a helyzet a piackutatás terén? — Nyíltan meg kell mondani, hogy amíg mind minőségileg, mind a választék szempontjából nem javul a helyzet, a piackutatást nem lehet tudományos alapokra helyezni. A népgazdaság irányításának új alapelveit tanulmányozva örömmel állapítottam meg, hogy e téren a közeljövőben nagy változások következnek majd be. Ha a termelővállalatokat aszerint értékelik, mennyi terméket és milyen haszonnal tudnak értékesíteni, az üzlethálózat áruellátottsága Is fellendül. Az alapelvekből ítélve — mert könynyöiparunknak egyébként megvannak hozzá az adottságai — az irányítás tökéletesítése e szempontból is gyümölcsöző lesz. És hiszem, hogy ebben az évben már a piackutatást is tudományos alapokra helyezhetjük! • 1964-ben mennyi pénzt „hagytak" a Dunaj-ban a környék dolgozói? — 130 millió koronát. De nagyobb forgalmat is elérhettünk volna. Ha a velünk együttműködő 80 termelőüzem mindig azt termelte volna, ami iránt nagy érdeklődés mutatkozott, jó néhány millió koronával fokozódott volna a forgalom. A rendelkezésünkre álló női csizma mennyiségének például akár tízszeresét is ei tudtuk volna adni. Az olasz esőkabátok eladásával is ugyanez volt a helyzet. A bőráru Iránt is igen nagy volt a kereslet. • A divat Irányításából hogyan veszik ki az idén részüket? Talán az üzemek terméklistája összeállításával is összefügg ez? — Divatbemutatókon és hasonló más rendezményeken mutatjuk be a lakosságnak, milyen újdonságokkal szolgálhatunk. Nem túlzok, ha azt állítom, hogy a divat meghatározásánál mi is tettünk valamit. Elég egyegy divatbemutatón néhány szóval megjegyeznünk, hogy — mint például tavalyelőtt is történt — ma Európaszerte többnyire fehér inget viselnek a férfiak. Másnap a környéken jelentősen fellendült a fehér ing iránti kereslet. így van ez a többi árucikkel is. Azt hiszem, az emberek ízlésének alakítása ls feladataink közé tartozik. A reklámra — sajnos — mostanában keveset áldozunk. Pedig ez, ha jól megnézzük, nem ls áldozat. Az áru propagálásába fektetett pénz kamatos kamatokkal visszatérül. A népgazdaság eddiginél korszerűbb irányítását csak úgy tudjuk megvalósítani, ha mind a termelésben, mind pedig az értékesítés terén maximális mértékben kihasználjuk az adott lehetőségeket. Feljegyezte: TÖTH MIHÄLY Egy évvel határidő előtt A tanulók és szüleik is segítettek Vrútky az eltelt két évtizedben megszépült. Bővítik, korszerűsítik üzemeit, a szövetkezeti és az állami lakásépítés útján épült házak sorai szép utcákat, új utakat képeznek. A martini építők nemsokára átadják küldetésének a szolgáltatások házát. Az építőipari dolgozók az elmúlt év novemberében egy éves időelőnynyel adták át a város legkorszerűbb iskoláját is a felnövekvő nemzedéknek. Michal Zaťko, az építkezés vezetője azonban nem az építők érdemeit emelte ki, amikor e nagy siker iránt érdeklődtünk, hanem a szülők és a tanulóifjúság segítségét, akik közel hétezer óra ledolgozásával járultak hozzá a határidő lerövidítéséhez. M. M. Társadalmi munkában Rimaszombat (ács) — A rimaszombati járásban tavaiy a „Z" akció keretében több mint 9 millió korona beruházására került sor. A lakosság 3 400 000 korona értékű társadalmi munkát végzett. Munkájuk eredménye három új iskola, melyben 260 diák tanulhat és hat kultúrház. Elrabolt műkincsek pincében äfiiíia Hitler még a háború előtt foglalkozott azzal a gondolattal, hogy Linzben, ahol gyermekkorát töltötte, nagyvonalú képtárat létesít. A gondolat megvalósításához azonban műalkotásokra volt szükség. Megszerzésük problémáját megoldotta — a második világháború. Hitler hadseregének nyomában náci művészettörténészek járlak, akik a megszállott országok legértékesebb kulturális kincseit szedték össze a linzi galéria számára, valamint Hitler berghofi székhelye és Göring karinhalli vadászkastélya számára. Az elrabolt kincsek nagy része a háború után visszakerült eredeti belyére, de több százra tehető azoknak a száma, amelyek még mindig Nyugat-Németországban vannak. Például Münchenben, egy ódon pincehelyiségben raktározzák még mindig Botticelli, Tizian, Rembrandt, Tintoretto, Cranach, Rubens és számos más halhatatlan alkotását. A bajor kormány azt állítja, hogy ezeket a festményeket a fasiszta Németország megvette, tehát most az NSZK tulajdona, de miután München és Bonn összeveszett a tulajdonjogot illetően, a képeket (mintegy háromezer . darab) nem állították ki semmiféle képtárban, még kevésbé juttatták vissza oda. ahonnan elrabolták őket. Felvételünkön az a bajorországi pinceraktár, ahol a többmilliós értékű műkincseket raktározzák. [CTK felvétele) Drága mulatság §

Amikor útnak indultak, aligha gondolták, hogy a kirándulásról sokáig nem térnek viszsza. Hárman voltak, három jóbarát, ezt a barátságot azonban nem ennek a szép emberi tulajdonságnak nemes szálai fűzték egybe, hanem a fenegyerekes cinkosság, a gátlástalan, oktalan virtuskodás és az Ital, amelyet fiatal koruk ellenére mindannyian kedveltek. Útközben kis pihenőre megálltak Galántán, aztán tovább mentek Hodyba, ahol éppen mulatságot tartottak. Amikor odaértek, már javában állt a bál. Szólt a zene, táncoltak a párok, az italmérésben a csapos alig győzte a munkát. Történetünk hősei egymásra néztek. Szavak nélkül is megértették egymást. Ez kell nekünk, ez az élet: zene, tánc, ital, szórakozás... Jól mulattak, sokat ittak, arra azonban vigyáztak, hogy ne hívják fel magukra túlságosan a figyelmet. Nem azért, mintha sokat adtak volna a jómodorra, de ezúttal minden okuk megvolt a feltűnés kerülésére. Éjfél körül véget ért a mulatság, hazamentek a vendégek. A három idegen fiatalember is eltávozott a vendéglőből. Nem mentek messzire. Meghúzódtak a sötétben, és az éj leple alatt várták, hogy a környék elcsendesedjen. Alkalmas pillanatban a a bolt falához támasztották az előre kiszemelt létrát, felmásztak a tetőre, behatoltak a padlásra, onnan pedig az üzletbe. Egy dobozban mintegy ezer korona készpénzt találtak, azt magukhoz vették, azonkívül annyi Italt, cigarettát, csokoládét és szalámit vittek magukkal, amennyit csak elbírtak. Amerre jöttek, azon az úton csendesen távoztak. Kis idő múlva három árny mozgott a határban, egy nagy darab lucernásföld közepén. A betörők a hodyi üzletből elrabolt dolgok nagyobb részét elrejtették a mezőn. Megegyeztek, hogy rövidesen elosztják a zsákmányt. Erre azonban rajtuk kívül álló okok miatt nem került sor. A közbiztonsági szervek kettőt közülük még aznap letartóztattak, harmadik társukat pedig másnap fogták el. A három jóbarát: SImek József, huszonhárom éves, Buják Ferenc, huszonnégy éves és Banyár József, tizennyolc éves tardoskeddi lakosok a Galántai Járásbíróság előtt feleltek tettükért. Esetük újból figyelmeztet arra a veszélyre, melyet a fiatalok számára az alkohol jelent, s rámutat arra is, hogy a helyi és üzemi szerveknek jobban kellene törődniük azokkal a fiatalokkal, akiknek életútja korán rossz irányba fordul. Lakóhelyén mindhárom vádlottnak nagyon rossz híre van, iszákosak, hajlamosak a garázdálkodásra, verekedésre. Simek József az említett bűntetten kívül pár héttel azelőtt hasonló betörést követett el egy érsekújvári vendéglőben, s onnan több mint kétezer korona értékű zsákmányt vitt el. Slmek 1963 júliusában tért vissza a katonaságtól, azóta állandóan változtatta munkahelyét, egy helyen általában csak pár napot dolgozott. A letartóztatása előtti hónapokban egyáltalán nem volt állásban, felesége tartotta el, Illetve bűnös módon szerzett anyaglak. A múlt év augusztusában az ostrava-karvinái szénbányákba jelentkezett brigádmunkára. Ezen a címen az kiküldő üzemtől és a bányától több mint ezerszáz koronát felvett, de munkahelyén egyáltalán nem jelentkezett. Buják Ferenc eddig kétszer volt büntetve, egyszer szándékos testi sértésért, egyszer pedig halált okozó közlekedést balesetért. Banyár Józsefet fiatal kora ellenére szintén kétszer ítélték már el. A bíróság mindezt figyelembe véve Simek Józsefet két és félévi, Buják Ferencet és Banyár Józsefet egy-egy évi börtönbüntetésre ítélte, és a kár megtérítésére kötelezte őket, (gálj Ül Az ünnepi hetekben sók olyan filmművészeti alkotás jelent meg a mozik vásznain, amelyek elsősorban szórakozást jelentettek a nézőknek, jó időtöltést és élvezetet nyújtottak. A bemutatott filmek közül kiemelkedik Fábri Zoltán neves magyar rendező alkotása a Nappali sötéUég Felmerül a kérdés, miért kerül két évi késéssel mozijainkba ez a film, hisz otthon nagy visszhangot váltott ki, polemizáltak róla, de végeredményben pozitív kritikát kapott. A kérdésre nehéz válaszolnunk, bár nem egyedülálló eset az ilyen késés, s a filmkölcsönző vállalat nehézkességére vall. Fábri Zoltán Palotai Borisnak A madarak elhallgattak című elbeszélését vitte vászonra, sajátos átdolgozásban. A régi Magyarország világában játszódó történet lényegében háttér annak a kérdésnek megválaszolására, van-e valamilyen külön értelmiségi fit, lehet-e egy intellektuel apolitikus. Fábri rendezése stílusok és eszközük ötvözete. Szimbólumokat alkalmaz ott, ahol ez hatásos — például a filmben a rendőrségi nyilvántartó iroda a fasiszta rém megtestesítőjeként lép a nézők elé —, ugyanakkor egész modern rendezési eszközöket alkalmaz ott, ahol szerinte a hatás elérése ezt megköveteli. Fábri egy eléggé bonyolult kérdéskomplexumot boncolgat. Az érzelem és az értelem dialektikus csatározását mindvégig lebilincselően, izgalmasan vezeti le. S ami a legfontosabb, félreérthetetlen választ ad arra a kérdésre, lehet-e a mindennapi élettől távolmaradva, nem politizálva élni: Nem leheti A nívós rendezést Tóth lános fényképezése méltón kiegészítette. A te küszöbödnél — ez a címe Vasztlij Ordinszkij ismert szovjet rendező új filmjének, mely a nagy moszkvai csatát örökíti meg. Ordlnszkij bekapcsolódott a szovjet filmművészet új áramlatába, melynek képviselői arról ismertek, hogy a háborús tárgvú, a történelmi múltat felelevenítő filmeket nem az események időrendi összefüggése szerint ábrázolják, hanem egyszerű kortanúk lélektani problémáinak ábrázolásán mutatják be az események mozgató erőit. Ilyen film A te küszöbödnél is, mely megérteti azt, ami akkor történt, a szovjet emberek óriási áldozathozását, a fővárosukat mindvégig védelmező népfelkelők, veteránok, romantikus elszántsággal teli fiatalok hőstetteit. Ez nem megszokott háborús tárgvú film, Ordinszklj embertípusok, jellemek galériáját vonultatja fel a filmben. Látjuk a szibériai harcosokat, akik megállás nélkül özönlenek Moszkva megvédésére, a veteránokat, akiknek egv fiatal had nagyocska vezényel, látjuk a kisfiút, aki képzeletben apjával beszélget, aki még a háború kezdetén elesett, látjuk a három gvermekével egyedül maradt anyát stb. Ezeknek lelkivilágán keresztül, mint valamilyen tükörben ábrázolja Ordinszkij a háború viszontagságos éveit, s érteti meg azoknak a nagy eszméknek mélységét, amelvek akkor a szovjet embereket fűtötték, és emberfeletti hősiességre serkentették. Sz. Nagornif forgatókönyve jó alapot adott a rendezőnek. A te küszöbödnél a múlt év egyik legsikerültebb szovjet filmalkotása, melynek értékét Igor Szlabnyevics kitűnő operatőri munkája is növelte. Hl Egy bolond krónikája Karel Zeman érdemes művésznek, a celluloid szalag varázslófának legújabb filmjét még a hazai nyilvános bemutató előtt vetítették le a San Franclsco-i VIII. nemzetközi filmfesztiválon. A fesztivál közönségét és a kritikusokat egyből meghódította a film elragadó humora, stílusa. S az eredmény? A versenyben résztvevő 15 film közül az Egy bolond króntkála két díjat is hazahozott: a fesztivál legjobb Játékfilmjének díját és a legjobb rendezés díját. Karel Zeman a kitüntetést személyesen vette át. A film 1625-ben a harmincéves háború idején játszódik. Valahol a lángokban álló Európában egy legény ballag az eke után; szánt, mert valakinek szántani, vetni kell az ilyen hősi korszakban is. Egyszer csak lovasok tűnnek fel, tóborzók jönnek. Peter menekülne, de elfogják Mansfeld katonái. Később ezekkel együtt az ellenséges császári hadsereg fogságába esik. Ott barátkozik össze Matejjel, akinek mestersége a háború, számára teljesen közömbös kinek az oldalán harcol. Egyszer itt, egyszer ott, ahogy a helyzet megkívánja. Együtt szöknek meg a császárlaktői és menekülés közben találkoznak Lenkával. Most már hárman szeret" nénék örökre elfutni a háború elől, de a furfangos Matej ezúttal rosszul számított, és börtönbe jutnak, a bohócruhába öltöztetett Lenkával együtt. Ojabb menekülési terv, újabb szökés, újabb elbukás. Életük gyakran csak egy hajszálon függ, de nem félnek semmitől csak eljussanak arra a földre, ahol végre nincsen háború. Karel Zeman finom humorérzéke és játékos kedve e fekete-fehér film minden kockáját élménnyé varázsolta. A harmincéves háború .porlepte témájából olyan művészi szatírát teremtett, amely mind stílusában, mind szcenerikus és trükk megoldásaiban újat hozott és a filmet általános érvényűvé tette. Zeman eddigi filmjeitől eltérően az Egy bolond krónikája-bari nem a trükk rész, hanem az élő játék van túlsúlyban. A főszerepeket Petr Kostkára, Miroslav Holubra és Emilia VaSáryovára bízta. S hogy választása helyes volt, azt maga a mű igazolja. -skaSzenzi mama Problémás film ez a Szenzi mama. Elsősorban azért, mert nem tudjuk, kinek szól: a fiataloknak, vagy a felnőtteknek? A történet egy szlovák vidéki városban Játszódik, s egy jó anyagi helyzetben élő család életét tárja elénk. Az apa tudományos dolgozó, az anya szerkesztő, kettőjük kapcsolata válságba került, ami valószínűleg váláshoz vezet. A szülők csaknem versengenek egyetlen fiúk szeretetéért. Az anya, az igazi „szenzi mama", kivívja fia és barátai csodálatát. Az apa mogorva, ideges, barátságtalan. De ez csak kezdetben van így. A cselekmény szálainak bonyolítása során — eléggé átlátszó módon bonyolítják a szálakat — kiderül, hogy a mama nem is olyan „szenzi" és a papa nem is olyan rossz, sőt... Közben azonban a fiú és a szomszédék kislánya között szerelem bimbózik, amit a lány szülei — máig sem tudni miért — elleneznek. Több képet látunk még a fiatalok életéből, különösen Iskolán kívüli életéből. Sajnos, mindvégig olyan érzést keltettek, hogy görcsös, természetellenes pózban mondják fel a gondosan betanult leckét. Itt domborodott ki a legélesebben a forgatókönyv minden fogyatékossága. Meg kell állapítanunk: a Szenzi mama dramaturgiailag alul marad az átlagos szlovák filmeknél. Főleg azért, mert a filmben minden egy előre meghatározott cél miatt történik, a drámai kibontakozás spontanitása és természetessége nélkül. Nem annyira a témára vonatkozik ez, — bár már kissé idejét múlta a rossz szülők és alapjában véve jó gyermekek naiv és átlátszó szembeállítása is — mint inkább a témát tolmácsoló eszközökre, amelyek ebben az esetben annak a korszaknak a fegyvertárából valók, amikor a leegyszerűsítés, az átlátszó konstrukció és az olcsó séma csaknem programszerű volt. A rendező — Vlado Pavlovit — ugyan menti ami menthető. Nyilvánvalóan nem akarja túlterhelni a filmet banalitásokkal és naivitással, dinamikus vágásra törekszik s ahol csak lehet, igyekszik elkerülni a felesleges vontatottságot is. Mindennek ellenére a film Pavloviö munkájában előrehaladást jelent. Nagy kár, hogy ma, amikor a filmművészet a legkomolyabban arra törekszik, hogy ne egyszerűsítse le a problémákat, hanem a művészet eszközeivel kutassa fel a ma emberének lelki világát, akkor ez az alkotás a már régen elhagyott hadállásokban topog. A színészi teljesítményekről annak ellenére, hogy jő és ismert művészeket láttunk (Valach, Lukešová, Thurzonová és az üde Emilia Vašáryová) szándékosan nem szólunk. A forgatókönyv hibájából ugyanis nem mutathatták meg rátermettségüket. -spKULTURÁLIS BÍREK • J. Krombholc karmester, Dvorák •„Sellő" című operájának bécsi Volksoperben való sikeres bemutató előadása után Jelenleg Sosztakovlcs „Katyerina Izmajlova" című operáján dolgozik, az operaház együttesével. • Strážnicén az alapiskolák és iparitanuló-iskolák számára irodalmiművészeti versenypályázatot hirdettek hazánk felszabadulásának 20. évfordulója alkalmából. A győzteseket Strážnicén április 10-én hirdetik ki. • A legjobb filmzenei alkotásra hirdet pályázatot a Csehszlovák Film és a Csehszlovák Zeneszerzők Szövetsége. A legjobb alkotást 10 000 koronával Jutalmazzák. • A Csehszlovák írók Kiadója az elmúlt évben 182 könyvet jelentetett meg. A kiadványok nagyobb része eredeti mű volt. • Szergej Ejzenstein Potyomkln Cirkáló című filmjének ítélte „minden Idők legjobb némafilmje" címét több mint 50 svéd filmművész egy stockholmi filmlap körlnterjúja során. Ü] "7,0 4 * 1985. január 15.