Új Szó, 1965. január (18. évfolyam, 1-29.szám)

1965-01-13 / 12. szám, szerda

Űj HÍD AZ ÖREG DUNÁN az óváros • Híd — 80 millióért • A városi közlekedés korszerűsítése Érdekes paradoxonok figyelhetők meg mostanában Bratislavában. Meg­történik például, hogy a született „pressburger", aki életében csak alig néhányszor mozdult ki huzamosabb időre városából, ma már saját szű­kebb pátriájában is eltévedhet. Ami persze nem is csoda, hiszen a város szélén csak körül kell nézni, min­denütt új lakótelepeket lát az ember. Ahol tavalyelőtt még libalegelö volt, vagy szőlőskertek, ott tavaly panel­ház-rengeteg nőtt ki hirtelen a föld­ből, hogy jövőre már családok ezrei­ezért pályázatot írt ki egy korszerű, a távlati igényeket kielégítő Duna­híd tervének elkészítésére. Tizennyolc pályamű érkezett be, amelyek között több kiváló javaslat is volt. Az első díjat Milan Beňuška műépítész mér­nök négytagú kollektívájának a terve nyerte. Talán mindenkit meglep, hogy a bíráló bizottság vasbeton szerkeze­tet részesített előnyben. A döntésben figyelembe vették a környezettel — első sorban a közeli várral kapcso­latos megoldásokat, ezenkívül a gaz­daságossági tényezők és a műszaki rűen lesz tehát megoldva a gyalog­út. Arra számítanak, hogy 1970-ben naponta átlag több ezer jármű megy majd át a hídon. A későbbi években pedig még tovább növekszik a for­galom. Az építkezést, 1968-ban kez­dik meg, de a számítógépek jnár most is a szerkezetek megoldásain dolgoznak. A kivitelezési tervezést a győztes munkacsoport vezetője irá­nyítja a Dopravoprojekt tervezőválla­lat keretén belül. Nagy szükség van a hídra már csak azért is, mert nél­küle szinte lehetetlen volna Ligetfalu A új híd modellje. vei népesüljön be az új városrész. Szlovákia fovárosát a városrendezők mostanában nemegyszer fejlődő gyermekhez hasonlították, aki soha­sem képes teljesen szalonképesen öl­tözködni. Egyszer a kabát újjá rövid, másszor meg a gyors növekedés miatt a cipőből bújik ki a lába ú j ja. Tízezer­nyi lakást építettünk az utóbbi húsz esztendő alatt. 1945-ben Bratíslavának 120—130 ezer lakosa volt. Húsz év alatt népessége megkétszereződött. És az elkövetkező húsz esztendő alatt sem lesz ez másképp. A városrende­zők kiszámították, hogy a Duna men­ti városnak 1980-ban 380—400 ezer lakosa lesz. Így nem csoda, ha a fia­tal házaspárok örülnek, hogy új ott­honhoz jutottak, de panaszkodnak például a városi közlekedésre, vagy az újdonsült lakók szomorúan veszik tudomásul, hogy a lakótelepen nincs üzlet. Új Bratislava épül — Ligetfalun A városnak a közeli Kis-Kárpátok kellemes külsőt kölcsönöznek. A hegy­vonulat az építészeknek azonban sok gondot okoz, mert bizonyos mérték­ben mégis csak korlátozza Bratisla­va terjeszkedését. A város eddig több­nyire Komárom felé terjeszkedett. Te­hát kelet felé, mert délről viszont a Duna szabott határt az építkezések­nek. Egészen addig, amíg ki nem dol­gozták a város komplex fejlesztési tervét. E szerint a jövőben a Duna jobb partján is nagyarányú építkezé­sek kezdődnek, hiszen a nagykiterje­désű község — Ligetfalu — többnyi­re máig is falusi jellegű épületekből áll. Ezek helyére javarészt toronyhá­zak kerülnek, így a városrésznek nem is olyan hosszú idő múlva "0—100 ezer lakosa lesz. Ezenkívül számolni kell az egyre növekvő idegenforga­lommal is. Végig kell csak nézni a nap mint nap Bratislava felé kígyó­só bécsi autó-oszlopokon és mindjárt rájövünk arra, hogy Bratislavában egy híd már kevés A város Duna-hídjával kapcsolat­ban érdemes megemlíteni, hogy a két part közötti összekötő kapcsot a má­sodik világháború végén teljesen tönkretették. Az új híd, amelyet a szovjet hadsereg épített, ideiglenes jellegű. Nem bírja már az egyre nö­/ekvó igények kielégítését. A gépko­csi forgalomról készült statisztika szt mutatja, hogy hazánkban a most tövetkezö években körülbelül évi 20 százalékkal növekszik az autók szá­ma és ezzel a forgalom is szinte pár­ntzamosan fokozódik. Számolni kell äzzal, hogy a jövőben minden ötödik jmber autóval fog munkába, vagy szórakozni járni. Ez pedig már jelen­tős „sűrűség", az ilyen közlekedés ki­;áló utakat igényel. A százezres Ll­;etfalu dolgozói is kényelmesen akar­lak majd munkába járni a város má­sik részén fekvő ipari üzemekbe. A nintegy hetedfél méter széles kocsi­íttal rendelkező híd semmi esetre sem bírná ezt a forgalmat lebonyolí­tani. A kerületi namzoti biaottség mutatószámok játszottak fontos Sze­repet. Alapjában véve — ami a híd el­helyezését illeti — két változat állt fenn, mondotta Tomáš Hollárek mér­nök, a zsűri titkára. Az egyik sze­rint a hidat a Košicei út folytatása­ként lehetne felépíteni, a döntés sze­rint azonban a másik verziót tartják jobbnak. Beňuška mérnök a koronázó templom előtt megépítendő széles út folytatásaként, közvetlenül a vár tér­ségében javasolta a híd felépítését. A Haltér tehát a jövőben fontos épít­kezés sžtahelyévé válik. — Építészeti és városrendezési szempontból ez a hely rendkívül igé­nyes, á győztes csoportnak a terv el­készítésében sok probléma alapos fej­törést okozott. Elsősorban azért, mert a közelben áll a vár. Hatalmas tö­megű épület. Ha a vár közelségébe filigrán, pókhálószerűen finom acél­szerkezetet építenénk, megbomlana a környék harmóniája, „felbillenne" az egyensúly. Hogy ez meg ne történ­jen, a vasbeton szerkezetet válasz­tottuk. Nem a negatív tapasztalatokat vettük figyelembe; ne gondoljuk, hogy vasbetonból nem lehet jó hida­kat, korszerű megoldású létesítmé­nyeket építeni. Az előfeszített vasbe­ton a jövő korszerű építőanyaga. Miért ne használnánk fel, ha ezzel jelentős anyagmegtakarítást érhetünk el, ha ez lehetővé teszi a helyi nyers­anyagforrások kihasználásét? Különö­sen azokat a pályaműveket részesítet­tük előnyben, amelyek szerzői maxi­mum egy vízben álló pillér alkalma­zásával számoltak. Micsoda forgalom! Esztétikai szempontból a híd méltó szomszédja lesz a várnak. Érdekes­nek ígérkezik a kocsiút és a gyalog­járó megoldása is. A gyalogút a híd két oldalán — a tizenöt méter széles kocsiút alatt — lesz szinte függeszt­ve. A metsző dunai széltől üvegfal védi majd a járókelőket. Sétánysze­(A. Prakeš f elv. CTK) további építése. A tervezést lényege­sen meggyorsítják a mostanában mun­kába állított elektronikus számítógé­pek. — Különösen az előfeszített vas­beton alkalmazása ad igen sok számí­tanivalót. Még többet, mint az acél­szerkezetek készítése. Magát a kivi­telezést megnehezíti az a körülmény hogy „menet közben" kell a munkát végezni. Tehát nem állítják le a híd­fők, körül a forgalmat. A városkép is megváltozik Bratislava a híd által az eddiginél sokkll jobban belekapcsolódik majd a környező országok vérkeringésébe. De ezenkívül maga a város is sokat változik. Egyes útvonalak, melyek ed­dig túlzsúfoltak voltak, tehermente­sítődnek. A forgalom zöme az Óváro­son megy majd keresztül, éppen a vár alatt, így ez a városrész is újjá­éled. A híd építésével egyidőben meg­kezdik egy, az egész várost átszelő négysávos út építését is, amely első­sorban a városon átmenő forgalmat bonyolítja majd le, s meggyorsítja a közlekedést. A történelmi városmag körül. — mint ezt ma már szinte az egész világon teszik — úgynevezett érintő utakat építünk, hogy a város­ba látogató idegen — de elsősorban a lakosság — könnyen elérhesse a régi városrész bármelyik pontjá^ A hídépítéssel kapcsolatos többi munka is jelentős beruházásokat igé­nyel. Ha ma körülnézünk a koroná­zó templom előtti térségen és a Hal téren, szinte el se hisszük, hogy Itt néhány esztendő múlva a korszerű autóutakon egymást érik majd a gép­kocsik. Ma itt még százados macs­kakövek teszik próbára a gyalogjárók lábát. A felvonulási utak és a hídfő szinte ugyanannyiba kerül majd, mint maga a híd. Az előzetes költségveté­sek szerint az új létesítmény 75—80 millió korona beruházást igényel. TÖTH MIHÁLY 1965 JANUÁRJÁTÓL ÚJ MAGYAR LAP JELENIK MEG Űlcvtát éd ô^qítätá^ Komoly erőfeszítést fejtünk ki az anya­gi jólét, az anyagi javak megteremtése érdekében. Szükséges azonban, hogy ha­sonló erőfeszítést tegyünk a létrehozott javak megőrzésére, elértéktelenedésük elkerülésére ls. Ezt a feladatot tűzte kt egyebek között a Csehszlovák Tíízoltň Szövetség az általa kiadott tűzvédelmi sajtó útján Is. Szlovákiában eddig a CSTVSZ Szlovákiai Bizottságának lapja, a POŽIARNIK jelent meg kéthetenként, amely egy oldalon magyar nyelvű anya­got is tartalmazott. A tűzrendészet terén azonban egyre sokasodnak a tennivalók. Célunk az, hogy az Ipar, a mezőgazdaság tűzvédel­mi felkészültsége egyre javuljon. Ez vo­natkozik a dél-szlovákiai magyarlakta mezőgazdasági területre is. A tűzrendé­szet! feladatok Ismertetésére már kévé.; nek bizonyult a POŽIARNIK egy oldal­nyi magya; nyelvű anyaga. Éppen ezért a CSTVSZ kezdeményezésére 1965 janu­árjától új aasyai' ni'elvft folyóirat jele­nik meg TŰZOLTÓ címmel. A havi folyó­irat évi előfizetési díja 6 korona, egyes példányszámok ára 50 fillér. A lap érdekes formában, színes ripor tokban számol be tűzvédelmi szerveze­teink életéről, híreket hoz a hazat és a külföldi tűzvédelmi technika legújabb vívmányairól, érdekességeket, újdonságo­kat közöl a világ minden tájáról, egy­szóval jó szórakozást és tanulságot is nyújt minden olvasójának. Emellett is­mertet minden fontos tűzvédelmi ren­delkezést és szervezeti szabályt is. Éppen ezért minden egyes szervezet és intézmény, valamint a magyarlakta területek dolgozóinak érdeke, hogy ez a régóta hiányolt magyar nyelvű havi­lap ne hiányozzék egyetlen szervezet­ből, iskolából, háztartásbői sem. Meggyőződésünk, hogy a magyar nyel­vű TŰZOLTÓ utat te Iái minden munka­helyre. é.i nélkülözhetetlen segítőtárssá, kedves baráttá válik a mindennapos munkában. —U— Mit i ger a tel evizio A televízió nézői tájékoztatására az alábbiakban ismertetjük a bra tislavai, illetve a budapesti televízió negyedéves tervét. A bratislavaf televízió részéről IVAN TERÉN elvtársat, a tv irodal­mi adásának vezetőjét kérdeztük meg: • Milyen érdekes adásokra ke­rül sor az elsó negyedévben? — Először talán hadd említsem meg a felújításokat, amelyekre még januárban kerül sor: a karácsonyi és a szilveszteri programot 22-én is­mételjük meg 20 órai kezdettel. Majd közkívánatra megismételjük az „Ordasok között" című film első négy részét. Február és március folyamán négy eredeti bemutató lesz: február 8-án Sartre: Akit itBm temettek el című darabját visszük színre; február 22-én Hochmelder: Az ügyész című szín­művét mutatjuk be, amely a francia forradalom idejét idézi majd fel né­zőink előtt. Március 8-án Cliford Odetz Ébredj és énekelj című darabját mu­tatjuk be Vido Hornák rendezésében, s végül március 22-én Albert Camus Caligulájának bemutatására kerül sor, amelyet Pavel Haspra a Szlovák Nemzeti Színház rendezője visz szín­re, azaz a képernyőre. • Terveznek-e az első negyedév­re újabb film-, vagy verseny­sorozatokat is? — A „minőség olimpiája" még hát­ralevő adásai után egy újabb soroza­tot készítünk a IV. országos sparta­kiádról. Márciusban és áprilisban két többrészes filmet is bemutatunk, mégpedig Jašík „A holtak nem éne­kelnek" című regényének filmválto-. zatát két részben és a „Dzsungel lánya" című háromrészes német de­tektívfilmet. S végül elárulok vala­mit a távlati terveinkből is: áprilisban új rendszeres vidám műsort in­dítunk Teletextapeal cím alatt, mely­ben minden hónap harmadik pénte­kén új dalokat és rövid humoresz­keket mutatunk be. • És mivel örvendezteti meg né­zőit a sportadás? — Januárban a hazai első jégko­rong liga érdekesebb mérkőzéseit közvetítjük, majd ugyancsak- január 22—23-án sor kerül a nemzetközi sí­verseny adására Kitzbühlből s végül a jégkorong világbajnokság egyes mérkőzéseit is közvetítjük Tampere­bői, az Intervízió adásában. — ili — * * » A MAGYAR TELEVlZIÖ első ne­gyedévéről HAYNAL KORNÉL, a Ma­gyar Rádió és Televízió elnökhelyet­tese nyilatkozott. Mint mondotta, a felszabadulás 20. évfordulója határoz­za meg terveiket. A felszabadulási ünnep előestjén, valamint az azt kö­vető napon két dokumentumfilmet mutat be a TV. Ugyanakkor az előtte való héten kezdődik Húsz év címmel a Magyar TV ú] sorozata, amely hat adásban az irodalom fejlődéséről ad áttekintést. — Az új évben — mondotta a to­vábbiakban a Magyar Televízió elnök­Az üzem büszke az együttesre A žilinai dal­és táncegyüttes életéről Ha az ember egyszer látta őket, hallotta szárnyaló hangjukat, s el­gyönyörködött a táncosok könnyed, ritmikus mozdulataiban — úgy érzi, hogy még sokszor, nagyon sokszor örömest nézné meg műsorukat. A žilinai „Stavbár" dal- és tánc­együttes büszkén tekinthet vissza mű­ködésének sikerekben gazdag öt esz­tendejére. Miroslav Való, az együttes koreográfusa — aki gazdag tapaszta­latokat szerzett SLUK-tagsága idején — számos sikerült táncot tanított be az igyekvő fiatalokkal. Az együttes sok városban, üzemben, faluban, de még külföldön is bemutat­ta művészetét. Csupán a múlt évben 40 egész estét betöltő, illetve brigád­fellépést tartanak számon. Ellátogat­tak Szlovákia és Csehország legtávo­labbi részébe is. Felléptek Érsekúj­váron, Michalovcén, Gottwaldovban, Ostraván, ünnepi estet rendeztek Banská Bystricán s a Szlovák Nem­zeti Felkelés 20. évfordulója ünnep­ségeinek keretében Kalištén, az orszá­gos ifjúsági találkozón ls szerepeltek. Persze, legtöbbször saját közönsé­güket, a žilinai Magasépítő Vállalat alkalmazottait szórakoztatták. Az együttes a múlt évben az ifjúsági és a dolgozók alkotóversenye járási fordulójának győztese lett. Az üzem büszke az együttesre, s a vezetőség minden támogatást megad nekik. MUHIMÍ Mataieje helyettese —, új, frissebb formában jelentkezik a TV-Híradó: már az esti félnyolcas adásban ls filmriportok, állóképek illusztrálják a friss híre­ket. Kéthetenként pedig a TV-Híradó melléklete jelentkezik, mely hazai és külföldi riportokat tartalmaz majd. 1965 első heteiben hat új tv játé­kot mutat be a budapesti televízió. Tolsztoj Ivan Iljics halála című mű­vét és Sarkadi Imre Viharban című novelláját. Műsorra kerül Petőfi el­beszélő költeményének A helység ka­lapácsának tv-változata. Izgalmasnak ígérkező Balzac művének, A vörös vendégfogadónak tv-változata. Ugyan­akkor filmre vitték Móricz Zsigmond-* Csiribiri című művét is. Az első ne­gyedévben ezenkívül 12 színházi köz­vetítésre is sor kerül. A film-műsorban folytatódnak a megkezdett sorozatok. A Nagy siker volt keretében most Anna Seghers műve A hetedik kereszt, majd a Viha­ros alkonyat, A szerető két arca és az Én és a tábornok következik. Klasszikusok a képernyőn címmel ugyanakkor új sorozat is indul, mely nagy írók nagy műveinek filmválto­zatából áll majd. Indulásként Stend­hal és Schiller egy-egy művének filmváltozata szerepel. A január el­ső felében bemutatott, A zöld ször­nyeteg című NDK-kalandfilmsorozat után a Doktor Kildare című amerikai filmsorozat következik. Színvonalas művészeti, Ismeretter­jesztő és fejtörő műsor lesz a két havonta jelentkező Földön járó csil­lagok című vetélkedő A világiroda­lom nagy korszakait felölelő sorozat kezdetén minden alkalommal egy-egy tv-játék ls bemutatásra kerül. Az új képzőművészeti fejtörő-játék címe: Melyik képet láttuk? Illusztrációk az Irodalmi Lexikonhoz címmel az élő irodalom kiemelkedő személyiségeit mutatja be a TV. Az Irodalmi Képes­könyv következő „kötetei" Nagy La­jos és Dosztojevszkij egy-egy műve, a Próza a pódiumon sorozatban pedig Adyt követően Móra novellákat mu­tatnak be, a Költészet sorozatban pe­dig szovjet és mai magyar költök műveit hallhatjuk. Évszázadunk tör­ténelmét dolgozza fel a most induló 30—40 folytatásra tervezett dokumen­tum-sorozat Századunk címmel. A Mai történetek című sorozat vi­szont élő novellisták műveinek tv­változatát mutatja be. A szórakoztató műsorok közül el­sőnek említhetjük a február 20-1 kö­zös magyar—csehszlovák műsort Farsang a Magas Tátrában címmel. Kamera varieté címmel vidám műsor készül. Csak a szépre emlékezem címmel három adásban három kor­csoport ad számot századunk esemé­nyeinek ismeretéről. Hobby címmel színes sorozat indul ritka kedvtelésekről, Ilyenek vagyunk címmel gyengéinkről készül szatiri­kus sorozat. Egy új sorozat bűnügye­ket dolgoz fel. A csecsemő ápolását, nevelési kérdéseket tár fel a TV-Bébi című sorozat. Végül: a sportkedve­lők figyelemmel kísérhetik majd a moszkvai Műkorcsolya Európabajnok­ság és a finnországi Jégkorong Világ­bajnokság mérkőzéseit. — zl — Gyűjtemény Zd. Nejedlými Moszkvában nemrég a Szovjetunió Tudományos Akadémiája Szláv Inté­zetének gondozásában gyűjtemény je­lent meg Zdenék Nejediýrôl. A gyűj­temény annak a nagy tiszteletnek a visszhangja, amellyel Nejedlýt a Szov­jetunióban övezték ott-tartózkodása alatt. Tudományos körökben de má­sutt is jól ismerték azokból az idők­ből, amikor a második világháború éveiben tudományos tevékenységet folytatott Moszkvában. A gyűjtemény két részből áll. Az első Z. Nejedlý négy munkáját tar­talmazza, amelyeknek az a feladatuk, hogy a szovjet olvasók saját szavain keresztül ismerjék meg a nagy, en­ciklopédikus tudású cseh történészt és kommunistát. A másik részben pe­dig csehszlovák és szovjet szerzők mondják el véleményüket, gondola­taikat Zdenek Nejedlý társadalmi-po­litikai munkásságáról. Számunkra kü­lönösen értékesek azok a szemelvé­nyek, amelyek szovjet szerzők tollá­ból eddig ismeretlen adatokat tartal­maznak Nejedlý szovjetunióbeli tar­tózkodásáról. Ezen kívül terjedelmes cikk ismerteti neves történészünk sze­repét a szovjet szlávisztika fejleszté­sében, sőt a szerző mint annak egyik megalapítójáról beszél Nejediýrôl. -ji­• Műemlékké nyilvánította a fran­cia művelődésügyi minisztérium Mar­seille város Cité Ŕadieuse negyedét, amelyei a második világháború után Le Corbusier tervei alapján építettek. \ 1SH5. januíir 13. * fj| SZÓ 5

Next

/
Thumbnails
Contents