Új Szó, 1965. január (18. évfolyam, 1-29.szám)

1965-01-07 / 6. szám, csütörtök

Ahol negyvenezer FUTBALLCIPÖ KÉSZÜL... Bardejov több mint 700 éves törté- Olyan tüzetesen, figyelmesen, mint Tielmehez előszeretettel fordulnak té- valami anatómusok máért az Írók, történészek, riporte­rek. Tudják, hogy érdemes megeleve- ~ A z ember nem is hinné, rnennyi­níteni az „elsuhant" századokat a t­e megváltoztak évek folyamán a szinte kimeríthetetlen krónika magá- sP°rtkellékek — mondja Rubický já­ra vonja a közönség érdeklődését. no s- — A lf lbdák könnyebbek, forrná­Újabban azonban meggyőződhetünk sabbal {- Ha pedig ma is olyan futball­a város fejlett iparáról is. c iP ő t gyártanánk, mint egy évtized­del ezelőtt, nem lenne keletjük. Ami HADICIKKBÖL — HIÁNYCIKK évekkel ezelőtt modern volt és kapós, „ ma már nem megfelelő. A labdarúgók tzuttal nem műkincsek, műemlé- egyre igényesebbek, az edzők árgus kek csábítottak Sáros legészakibb szemmel vizsgálják mérkőzések előtt központjabu, hanem egy olyan üzem, a játékosok lábbelijét. Azt állítják, mely országszerte, sőt újabban a ha- hogy a futbalicipőnek a legfinomabb tárokon túl is is­mertté teszi a vá­ros nevét. Az üzem a város peremén áll, ahol a várfalak ódon tornyal még törté­- nelmi levegőt le­helnek ... Neve: „Športvý­roba", kisipari szö­vetkezet. Születési éve: 1950. Alapitó­ja: tucatnyi iparos. Gyártási program­ja: futballcipő és futball-labda. ...Mintegy ti­senöt esztendővel ezelőtt a város egyik elhagyatott raktárában nagy mennyiségű fatalpú szandált találtak. A menekülő néme­teknek nem volt idejük (nyilván kedvük sem), hogy készleteiket ma­gukkal vigyék. So­káig hevert a „ha­dizsákmány" fel­használatlanul a városban, amíg vé­gül rájöttek, hogy a felsőrészbőrök alkalmasak labdák készítésére. A romlásra ítélt, ért í^'T bÖ rf l a, 1; Rubický János u labdák minőségét ellenőrzi m az DÓI Kincs lGtt. f •» Habár szerény és (Berenhaut felv.) kezdetleges körülmények között, hoz- kesztyűhöz kell hasonlítania. Puhá­záfogtak feldolgozásához. nak, „testhez állónak", könnyűnek, AT1C7TDattai DPMnirifí rugalmasnak kell lennie. AUSZTRÁLIAI RENDELŐ _ Bár nyugQdt lelkiismerettel k i. Idővel további mesteremberek csat- jelenthetem, hogy gyártmányaink nem lakoztak az első szövetkezetesekhez. nehezebbek, mint a legjobb minőség­Évről-évre fokozták a termelést, igye- ne k elismert nyugatnémet „Adidas", keztek minél előbb és minél jobban va gy „p Uma" futballcipő, mégis sokat elsajátítani a szakszerű varrás, öltés töprengünk azon, hogyan tudnánk rő­— a kézi cipőkészítés művészetét. luk mé g további dekákat „lefaragni". Lényegesen javult a gyártmányok _ A futballcipők Iránti kereslet minősége. Beruházásokat eszközöltek, óriási és évről évre növekszik. Nem gépeket vásároltak, egyre bővítették tudunk belőlük eleget gyártani. Egy üzemüket. A maroknyi közösségből ez ki S számadás: 1962-ben 10 000 pár ország egyik legjelentősebb futballci- futballcipőt gyártottunk, az idei ter­pőt és labdát gyártó vállalata lett. vünk ennek négyszerese. Hatvan mun­A bardejovi szövetkezetesek való- kás nem gyözi a cipőgyártást. A fút­ban értik szakmájuk minden csínját- ball-labdákkal is hasonló a helyzet, bínját. Ez abból is kitűnik, hogy már Tavaly 7000 labdát gyártottunk, az a távoli Ausztráliában is felfigyeltek f tjé n négyezerrel többet adunk piacra, készítményeikre. A sidneyi megren- £s előre tudjuk, ez sem lesz elegen­delésen félreérthetetlenül rajta áll: dől Labdáinkat az első öltéstől az .... 20 000 pár „Bardejov" védjegyű Nagyüzemi munkaszervezés a tehenészetben A tehenészet általában minden me- adódnak és különböző igényeket tá- pós borjak istállójában a borjakat A fejőstehenek istállózásának zőgazdasági tizemben központi helyet masztanak az ápolással szemben, foglal el a termelésben. Az állatte­nyésztésben dolgozók munkájának legfontosabb területe a tejtermelés. A jó munkaszervezés, a helyes takar- szakosítása mányozási technika, a fejőstehenek . f„.-,„,,„„„, . , ,, megfelelő istáilózása és áthelyezése * f 8*®? ?\T fásánál a gya­azok a legfontosabb tényezők, ame- kor tót általaban az, hogy a tehén az lyekkel kedvezően befolyásolhatjuk a Istállóban egy és ugyanazon helyen tejtermelést. mintegy 7—8 napig, azaz addig tart­ják, amíg anyjuk íöcstejével táplál­koznak. Utána a borjakai áthelyezik a borjúnevelő-istállóba, vagy pedig a központi — nagy befogadóképességű — borjúneveiöbe. A fejőstehenek tenyészistállói A fejőstehenek nagyobb mérvű össz­megkötve marad egészen a selejtezé­A fejősteheneknek nagyobb mérvű slg, úgyhogy minden istállóban egy- pontosítás-Tőként äľái'lľttenyész­összpontosítása a mezőgazdasági üze- ;?® ,u lf g y a n tejfrmeies, szárazra al- tés központ i részlegében - lehetővé mekben (amire főként a kisebb szü- lítás é s t e l f' A fejősteheneknek ilyen teszi söt m€gköve teH az I. fokú te­vetkezetek egyesítésekor kerül sor) ^ZZ^ lehetetlenn é " ~ lehetővé tette a munka nagyüzemi n doyuz«nu megszervezését. A tehenészetekben a nagyüzemi munkaszervezésnek alap teszi a munkaszervezés módsze­reinek telies érvényesítését. Sziiksé­_ ges tehát, — főként azokban a me­nyészistállók létesítését, ahol a fe­jősteheneket termelőképességük sze­rint csoportosítják. Ezekbe az istál­lókba kb. 10 nappal a borjazás után vető felétele, hogy a fejősteheneket ^gazdasági üzemekben amelyekben kerHlnek a fejőstehenek a tulajdon­a z istállóban megfelelően csoportosít- ^ÄSľk kl - S a teheSe^ képpen i elletoistállökból. Tekintettel suk, mégpedig tekintettel a fejoste- f z^ nX "Okosított ^ istállókat ľendez a " ag y ^termelésre, ezeket a *ejős­henek élettani változásainak Idősza- szamara szaKosltot t istanokat rendez- teheneket napont a háromszor eteiik kaira. zenek oe. é g amellett valamennyi tehenet A tehenészetekben a jelenlegi mun- Az egyes istállók befogadósképes- kizárólag fejőgéppel fejnek. kaszervezés nagyrészt figyelmen kí- ségét aszerint számltjuk ki, hogy a Azokat a teheneket, amelyek napi vül hagyja a fejőstehenek élettani tehenek a különböző rendeltetésű is- hozama 10 liter alá süllyed, áthelye­sajátosságait, amelyek a tejelési idő- tállókban mennyi időt töltenek. Ezt zik a u f ok l-, tenyészistállókba, s itt szak, a tehén szárazra állítása és az 540 tehén esetében az alábbi átte- ina radnak a ' tejelés egész hátralevő ellés időszakának váltakozásából kintés szemlélteti: A fejőstehenek istállózásának ideje az egyes istállótípusokban a) az elletőistállóban az ellés után b) a tenyészistállókban a tejelési idő­szakban c) a tenyészistállókon kívül a száraz­ra állítás időszakában Ü) az elletőistállóban az ellésig Együtt a teljes körfolyamat idején Sí a n a < S e ra e ^ - a ~ — '5 - — V. N :c N .2 N 13 235 24 28 360 < 3,5 81,9 6,8 7,8 1B0 Q .5 M c S ~ u ss S i c íjJjci • ; « o s « 3^3«« g Ä a - = ta M M ® 5! S, Ä := Az áttekintés kimutatja a különbö­ző rendeltetésű istállók' szükséges be­időszakában. Ellentétben az I. fokú tenyészistállókban elhelyezett tehe­nekkel, ezeket a teheneket naponta már csak kétszer fejik. A fejés itt is kizárólag fejőgépekkel történik. A kisebb mezőgazdasági üzemek­ben, tekintettel a tehenek kisebb szá­mára, mindkét fokú tenyészistállót be lehet rendezni. Ilyen esetekben — az istállóhelyiségeket keresztirányban két részre osztva — az egyik felé­ben az I. fokú, a másik felében pe­dig a II. fokú tejelési szakaszba tar­tozó fejősteheneket helyezik el. A fejőstehenek ellető — és mind­két fokú tenyészlstállóinak létesítése után szükséges még a vegyes tenyész­ístállők berendezése ls, ahol azokat beszámítva a teheneket helyezik el, amelyek nem a gépi fejést, avagy tőgyük < Z .2 19 442 37 42 540 futballcipőt rendelünk! VÁLTOZÁSOK AZ ÜZEMBEN Rubický Jánost, a szövetkezet elnö­utolsóig kézi munkával varrjuk. Ez nagy pontosságot követel. Annál ör­vendetesebb, hogy minálunk a selejt jóformán ismeretlen fogalom. Eddig már több mirit 200 000 pár két a műhely-irodában találom. Az futbal l«, p6t g yá rt ottak a bardejovi asztalán elismerő leveleket látok. Bo- szövetk e£ e(es e 8 k y. elletőistállóban azokat ségiigyi kívánalmaknak, a munkabiztonsági követelményeket tűrik fogadóképességét, természetesen az: is. A tulajdonképpeni elletőistálló be- ross z formája stB. miatt arra nem al­állomány egyenletes borjazására vo- fogadóképessége a tehénállomány kalmasak. Úgyszintén itt helyezik el natkozóan. 3,5—5 százalékának feleljen meg. Az A fejőstehenek tömeges elletése elletőistállóban a teheneket 1—2 nap- rrwiikre helv esetében tetszés szerint lehet a te- pal a várható borjazás előtt helye- nem lenne reszuitre neiy henek tartózkodási idejét az egyes zlk el. ahol azok egyedi tulajdonsá- a, teheneket, amelyek a szárazia 41­lstállókban lerövidíteni, vagy meg- gaik szerint 10—15 napig maradnak, lítás kezdő időszakában vannak, to­hosszabbítani. A fejőstehenek ez idő A szárazon álló tehenek elkülöní- vábbá az előrehaladott vemhes üsző­szerinti istállózásl módjának hátra- tett istállórésze az elletőistálló má- ket, hogy az istállóhelyiség befoga­nyai abban rejlenek, hogy a tehenek sodik elkülönített része az előrehala- dóképességét teljesen. kihasználják, említett élettani sajátosságaihoz nem dottan vemhes tehenek számára, lehet teljes mértékben igazodni, fő- A szárazon álló tehenek istállórészé­képp az eltérő munkaszervezéssel nek befogadóképessége a tehénállo- J^^^ a"tehenészetek termelő­szemben támasztott igények tekinte- mány 15—18 százalékának feleljen " .... tében. meg A dolog másik igen fontos oldala a takarmányozási technika alapelvei- tő nek megfelelő alkalmazása a tehenek része. Befogadóképességét a tulajdon- ^"^eV kelľ megtoldani.' egyes élettani Időszakaiban, amikor képpeni elletőistálló átlagos tehén­azok tápanyagszükséglete nagyon el- állománya és a borjak benntartásl térő. A helyes tápanyagellátás alap- időszaka szerint állapítják meg. Asza­veto elvét a fejőstehenek vegyes ál­lományában — amikor a tehenek mind egy Istállóban vannak elhelyez ve — nagyon nehéz betartani. Már pedig nagy jelentőségű a fejőstehe­nek csoportosítása, hiszen ez az alap­ja a munkaszervezés nagyüzemi mód­szerének. Az elletőistálló 3 — egymástól elválasztott — önálló részből álljon; 1. a tulajdonképpeni elletőistálló bői, 2. a szárazon álló tehenek elkülö­nített Istállórészéből, 3. a szopós borjak Istállójából. Az istállókban a fejőstehén-állo­mány és a tehenek élettani kiegyen­lítetlensége a tehenészetek termelő­képessége növelésének és ésszerűsí­, , . . , .,„,. „„ ,, Q tésének komoly akadálya. Ezt a fo­A szopós borjak Istállója, az e le- tékosságot a munkaszervezés tőistálló harmadik nélkülözhetetlen ^ gytiaem ľ módszereinek érvényesíté­/el kell megoldani. V. RAPANT, az Agrárgazdaságtanl Kutatóintézet • dolgozója. hunský Miklóssal, a fejlesztési cso­port vezetőjével a legújabb cipők és labdák mintapéldányait vizsgálják. Vajon hány gólt rúgtak velük? TÄNZER IVÁN A tulajdonképpeni elletőistálló az ún. elletőistálló legfontosabb ré­sze és azért felépítésének, elhelyezé­sének és felszerelésének meg kell felelnie az állattenyésztési — egész­Csökkentsük a munkabalesetek számát A halálos balesetből sem vontak le megfelelő tanulságot • A fel­adatokat teljesíteni kell, de nem a dolgozók egészségének kockáz­tatásával okoz balesetet. Az elmúlt üt évben a halálus balesetek 5,8 százaléka az említett munkahelyeken törlént. A leg­több sérülésre a padlózat festése és a linoleum ragasztása közben került sor. A žilinai közlekedés-technikai főiskola építésénél ez említett anya­... , .. , . gokat használták s a hegesztés köz­Sokat beszélnek a munkabiztonságról, de ezt a btztonságo. a pénzügy, kel etkezett gázok a központi fű, és egyeb kedvező lohetosegek ellenere sem tudjuk megfelelően megolda- csővezeték e , llellet t átszivárogtak i mnnLahi-zlnnsáBi plőírásnkat tűrvénVfikpt snkan tebRKSÜlik. illessze- te s CSOVezeteK© mellett atSZlvatOgtdk a szomszédos helyiségbe, ahol robba­nást Idéztek elő. Ennek következté­ben heten súlyosan megsebesültek, s egy közülük belehalt sérüléseibe. Sajnos, az üzem dolgozói ebből a szé­ni. A munkabiztonsági előírásokat, törvényeket sokan lebecsülik, megsze­gik. Több üzemben a gazdaságosságra hivatkozva könnyelműen törlik a biztonsági Intézkedéseket. Nem egy esetben a dolgozók felelőtlen „me­részségének" következménye a súlyos, sőt halálos baleset. Számok, tények Igazolják — hang- balesetek. A balesetek elsősorban is súlyozta Tibor Skalický, az SZSZT tlt- a nem biztonságos munkahely, az áll- ""ľ*" , , kára -, hogy a munkabalesetek egy- ványok lazasága, a padlók hevenyé- rencsetlensegbo sem okultak, nem ötödére az építőiparban kerül sor. szett felerősítése, a-mély árkok és t et' e k megfelelő intezkedeseket, Az építőipari dolgozók Tátralomnicon gödrök elégtelen elfedése, valamint a ezért kerülhetett sor egy hasonló megtartott értekezletén azt is megál- munkahelyen levő rendetlenség okoz- esetre. lapították, hogy az utóbbi években za. Sokan sé:ülnek meg az'anyagszál- A z építkezés olyan, mint a hangya­növekszik a munkabalesetek száma, lításnál Is. A sérüléseket főleg az bolyi Sük sz akmát egybefon, s mind­Az építőiparban 1983-ban kétszer any- építkezés területén történő anyagszál- egyik magával hordja a sérülés veszé­nyi volt a munkabalesetek száma, lítás rossz megszervezése, a rakodó- lyé t. A baleseteket csak a technoló­mint 1958-ban. Természetes, hogy a helyek elégtelen megvilágítása és az gia i eljárások helyes kidolgozásával, balesetek számának növekedésével útjelző táblák hiánya okozza. a műszaki és a munkabiztonsági nor­nőtt a munkából való kimaradás is. A daruknál a nagy megterhelés, a nlák pull tos betartásával, valamint a Szlovákiában az építőiparban munka- szállítandó anyag elégtelen rögzítése, felelősségteljes ellenőrzéssel lehet balesetből kifolyólag naponta átlag a munkások fogyatékos szakmai tudá- megelőzni. Szükséges, hogy az épít­665 egyén nem dolgozhat. sa okozza a baleseteket. Az építkező- kezéseken megfelelően gondoskodja­A legtöbb munkabalesetre az seken a villanyvezeték szabályelle- nak a munkások egészségvédelméről anyagszállításnál és a földmunkála- nes elhelyezése, valamint vegyianya- és a munkabiztonság megteremtésé­toknál kerül sor. Másik nagy cso- gok használatánál az új technológiai rö) i portot képeznek az esések okozta eljárások alkalmazás^ ís gyakran —mt's— A regi szeszfoz fózdéb eri Kisinterjú a malackyi ,,takarmánygyár" igazgatójával Régen szeszfőzde volt. Elhagyatot- ben készülő takarmányok rendkívül tan, kihasználatlanul állt, amíg vala- értékesek. kinek az az ötlete nem támadt, hogy _ A halliszt takarmányértékét nem burgoniyaszárítóvá építsék át. 1961- k eii sokat dicsérni. Nyilván, mindenki ben az akkori Bratislava-vidéki JNB tudja, hogy mit jelentenek az állati indítványára a Malackyi Állami Gaz- fehérjék az állatok takarmámyozásá­daság dolgozói új gépekkel szerelték ban, különösen télidőben, amikor ke* fel. Burgonyaszárítót létesítettek ben- Vés a fehérjetartalmú eleség. A szárí­ne. Azóta ismét működik az 1800 000 tott tej nyáron készül, amikor feles­korona költséggel átépített üzem, és j €g van belőle. Nagyon bevált a bor­évről-évre nagy mennyiségű értékes jak és a sertések etetésében. A bar­szárított takarmányt ad a mezűgaz- gonyaliszt minde-iii gazdasági állat daságnak. etetésére alkalmas. Tápértéke ňiegfe* • A malackyi burgonyaszárító üzem- lel az árpadaráénak. Mintegy 70 szá­ben most van a legnagyobb idény, zalék keményítőt ftöbbet mint az ár­A búrgonyaszárításoo kívül hulladék- paliszt), és 10 százalék fehérjét tar­ból takarmánylisztet készítenek, és a ta-lmaz. Kitűnő takarmány. nyári hónapokban tejet szárítanak szintén takarmányozási célokra. Évente 500 vagon burgonyát dolgoz­nak fel, továbbá nagy mennyiségű halhulladékot, amelyet a Ryba nem­zeti vállalattól kapnak és mintegy "1 millió 680 000 liter tejet is. A ma- lacky! takarmánykészítő üzemmel kapcsolatos kérdéseinkre JÁN BALA­DA, az üzem vezetője válaszolt. — 1962-ben még csak 20 vagon — Ki kaphat az üzemükben készült takarmányokból, illetve hogyan törté­nik a hal- és burgoayaliszt és a szá­rított tej elosztása? — Az üzem a gazdaság tulajdona. Természetes, hogy elsősorban a saját szükségletünkre .-készítünk takarmá­nyokat. A hallisztet a Bratislava-vidé­ki Mezőgazdasági Termelési Igazgató­ság osztja szét, és egy bizonyos ré­széből a nyugat-szlovákiai kerület burgonyalisztet és 7 vagon szárított többi járásának Is jut. Egy részét a tejet készítettünk. Akkor tulajdon­képpen csak próbaüzemeltetés folyt. A következő évben már 80 vagon, bur­gonyaliszt, 37 vagon halliszt és 9 •vagon szárított tej kitermelésére nö­veltük az tizem kapacitását. 1964-ben 14 vagon szárított tejet készítettünk, hallisztből .50 vagonnal, burgonya­lisztből 100 vagonnal termeltünk. Eszerint nem sokkal bővül a termelés? A burgonyaliszt előállítása je­lentősen fokózható. Majdnem 40 szá­zalékkal. Ez azonban csak akkor le­hetséges, ha rendszeresebb a burgo- . , , . n,ya szállítása. Pontos lervet kellene visszamaradt burgonyacetre feridolgo­kidolgo'zni, rés szerződést kötni a ter- zásal l s­mélő'kkel a burgonya folyamatos szál- — Igen, Az ily módon készített-ta­lítására. karmány kitűnő, .jobb, mint az élesz­tős takarmányok, s alapjában véve — Ügy hallottuk, hogy az üzemük- olcsóbb amazoknál. J. s. takarmánykeverő üzemek használják fel. A szárított tejet ls ugyanaz a szerv osztja el a Nyugat-Szlovákiai Tejüzemeken, keresztül a töfibl járás­ba. A burgonyalisztet a szövetkeze­tekből és az állami gazdaságokból ka­pott burgonyából készítjük, s a kész takarmányt ls az Illető üzemek kap­ják. E téren az üzem kaj>acitása úgy­szólván korlátlan, és mindén még­rendelést elfogadhatunk. Az egyedüli feltétel, hogy a megrendelő üzemek biztosítsák a szállítást. — Értesültünk, hogy a közeljövőben megkezdik a keményítőgyárakban Ül ^ZÖ 4 * 1965. Január 7,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents