Új Szó, 1965. január (18. évfolyam, 1-29.szám)

1965-01-07 / 6. szám, csütörtök

K'gériáhan rendeződik a helyzet Lagos (CTK) — Aztkiwe, nigériai köztársasági elnök rádióbeszédében bejelentette, hogy a különböző politi­kai csoportok vezetői kompromisszu­mos egyezményt kötöttek számos olyan kérdést illetően, melyek feszült helyzetet teremtettek az országban. Szerinte a december 30-i parlamen­ti választásokon több csalás történt. Balewa miniszterelnök rádióbeszédé­ben hangsúlyozta, hogy hajlandó nem zeti alapon kormányt alakítani. Bale­wa Kaduna észak-nigériai városba uta­zott, s ott pártja vezetőivel tanácsko­zik a kormányalakításról. Nigériában a kompromisszumos egyezmény megkötése után rendező­dött a helyzet Egyes választási kör­zetekben pótválasztásokat rendeznek. Valószínű, hogy csak e választások után hívják össze az új parlamentet. Az Egyesült Haladó Szövetség koa­líciója a politikai Válság befejezéséül nyilatkozatot adott ki, melyben üd­vözli az ország egységének megerősí­tését, és hangsúlyozza, hogy továbbra is harcolni fog az alkotmányos sza­badságokért, igazságos választások rendezésééit. Az új kormány összeállításával meg bízott Balewa miniszterelnök az Észa­ki Népek Kongresszusának vezetőivel tárgyal az új kormány megalakításé ról. Balewa a tárgyalás után elvetette Awolowo, az Akciócsoport letartózta­tott vezetője szabadon bocsátásának kérdését. Calabarba, ahol Awolowot fogva tartják, katonai erősítéseket ve­zényeltek, hogy megakadályozzák esetleges kiszabadítását. A párt na­pilapja kétkedve ír egy nemzeti ala­pon nyugvó kormány kialakításáról, amíg nem bocsátják szabadon Awo­lowot. A Kínai Országos Népi Gyűlés határozata Peking (ČTK) — Pekingben befe­jeződött az Országos Népi Gyűlés ér­tekezlete. Befejezésül határozatot fo­gadtak el, mely leszögezi, hogy a kí­nai nép legfontosabb feladata 1965­ben a szocialista nevelésért indított mozgalom elmélyítése, tömegmozga­lom szervezése a termelés és gazda­ságosság növeléséért, valamint a ki­váló dolgozók tapasztalatainak átvé­A Szabad Demakrata Párt stuttgarti értekezlete Stuttgart (CTK) — A nyugatnémet Szabad Demokrata Párt stuttgárti ér­tekezletén a külpolitikai bizottságban többen bírálták a bonni kormány kül­politikáját, valamint a párt vezetősé­gét. A bizottság tagjainak többsége azt követelte, hogy az NSZK rendezze a szocialista országokkal kapcsolatait. Ebben a kérdésben nézeteltérések me­rültek fel a párt vezetősége és az alacsonyabb beosztású hivatalnokok között. A Szabad Demokrata Párt vezető politikusai tegnap a nyugatnémet saj­tó képviselőivel találkoztak és egyút­tal felszólaltak a párt ünnepi nagy­gyűlésén. Mende alkancellár megerő­sítette Bonn és Washington nézetelté­rését a német probléma megoldásának kérdésében. Mende nvíltan kijelentet­te, hogy az amet ikaiák.iak jelenleg más gondjaik vannak, mint a német kérdés, melyet 3Zlmos fontos nemzet­közi probléma háttérbe szoríthat. T* A nyugatnémet kormány keddi ülése után tett nyilatkozatok arra vallanak, hogy az Egyesült Államok a külpoliti­kai Irányvonal megváltoztatását köve:e lik Nyugat-Németországtól, de Bonn nem hajlandó lemondani eddigi politikájáról. Eihard kancellár az ütés előtt lohad­ta McGtiee amerikai nagykövetet, akt biztosította öt, hogy az Egyesült Álla­mok politikája a német kérdésben vál­tozatlan. teléért. További feladatként meghatá • rozták, hogy készüljenek elő az ipari és mezőgazdasági termelés növekedésére, teljesítsék túl az 1965. évi népgaz­dasági tervet, és készüljenek elő a harmadik ötéves tervre. A határozat újból kiemeli a saját erőre támaszkodás elméletét, melynek segítségével Kína rövid időn belül nagy és hatalmas korszerű mezőgaz­dasággal, iparral, katonasággal, tu­dománnyal és technikával rendelkező szociafista országgá válik. A határozat szerint Kína az elmúlt öt év alatt baráti kapcsolatokat fej­lesztett a szocialista országokkal, a különböző társadalmi rendszerű orszá­gokkal való békés együttélésre töre­kedett, és harcolt az imperialista po­litika ellen. A VDK külügy­minisztériuma tiltakozik llanoi (CTK) — A Vietnami De­mokratikus Köztársaság külügyminisz­tériuma nyilatkozatot adott ki, mely­ben tiltakozott az ellen a terv ellen, hogy a Poláris rakétákkal felfegyver­zett amerikai atom-tengeralattjárókat ázsiai országok felségvizeire vezény­lik. A nyilatkozat hangsúlyozza, hogy a vietnami nép és az egész világ bé­keszerető emberisége nem nézheti tét­lenül az elmérgesedő helyzetet. Indonézia döntése „visszavonhatatlan" Djakarta (CTK) — Az Indonéz kül­ügyminisztérium szóvivője kijelentet­te, hogy visszavonhatatlan az indonéz kormánynak az a döntése, mely sze­rint Indonézia kilép az ENSZ-bői. Hangsúlyozta, hogy a döntést maga Sukarno elnök hozta. Subandrío külügyminiszter ezzel összefüggésben találkozott Mihajlov­val, a Szovjetunió djakartai nagykö­vetével, aki tolmácsolta neki a Szov­jetuniónak azt a kívánságát, hogy In­donézia vegye fontolóra döntését. Su­bandrio más országok képviselőivel is tárgyalt. Az ENSZ-közgy'űlésen részt vevő hattagú indonéz küldöttség kedden elutazott New Yorkból. Palar, Indoné­zia állandó ENSZ-képviselője kijelen­tette, hogy már nem térnek vissza, mivel küldetésük befejeződött. Palar nem volt hajlandó válaszolni azokra a kérdésekre, mikor szándékozik el­hagyni New Yorkot, és nem közölt részleteket Indonéziának arról a dön­téséről, hogy kilép az ENSZ-ből. Viharok, elemi csapások aro ALGÉRIA Algírban ás az ország többi terüle­tén továbbra is jeges szélvihar dúl, mely már eddig is károkat okozott. A ffivá­rosban több ház összedőlt 80 családot ki kellett lakoltatni, mivel házukat víz öntötte el. A városban több negyedben megszakadt a közlekedés. Az algíri ki­kötőben három hajónak elszakadt a hor­gonylánca. Hasonló hírek érkeznek a többi kikötőből Is. Az ország egyes te­rUleteln 0 fok alá is süllyedt a hőmérsék­let. A hegyekben 30 cm-es hótakaró van. Az algériai Szahara északi oázisaiban U esett. Aures hegységben több falut víz öntött el. M'sllában az utóbbi 48 órában újabb hat kisebb földlökést észleltek. A jég­esőt követő vihar magával ragadta a menekítitek sátrait és Ideiglenes lakó­helyüket. Több gyermek és felnőtt meg­betegedett. Az ország minden részéből élelmiszer-, ruba- és gyógyszerküldemények érkez­nek a földrengéssújtotta városba. AUSZTRIA Ausztriában a hosszan tartó havazás és erős vihar miatt egyes területeken tel­jesen leállt a forgalom. Alzó Ausztriában A napokban Saigon ismét heves tüntetések színhelye volt. „Amerikaiak, takarodjatok hazai Ne avatkozzatok vietnami ügyekbe!" Ilyen jelszavak­kal vonultak fel a tömegek, akik ellen szuronyos rendőröket és tenge­részgyalogosokat vetettek be. (CTK felv.) Nagy-Britannia katonai előkészületei Délkelet-Ázsiában London (CTK) — Az angol kor­mány képviselőinek kijelentése és a sajtó jelentése szerint Nagy-Britannia összevonja délkelet-ázsiai csapatait. Az Eagle repülőgépanyahajó is Ma­laysia partjai felé hajózott. A londoni lapok kedden számos feltevést közöltek Nagy-Britannia újabb délkelet-ázsiai katonai előké­születeiről. A TASZSZ londoni szer­kesztőségének kérésére a hadügymi­nisztérium magyarázatot adott. Szó­vivője kijelentette, hogy a B mintájú bombázó repülőgépek harci készült­ségben állnak, és készen állnak, hogy Távol-Keletre repüljenek. Az angol közvélemény aggályokkal fogadja ezeket a katonai előkészüle­teket. Amerikai kereskedelmi képviselők tanácskozása Nevek, politikusok, államférfiak GIUSEPPE SARAGAT A múlt év alko nyán lezajlott olaszországi el nökválasztások 21 idegtépő meneté ben teljes mérték ben megmutatko zott a szétforgá csolt keresztény demokrata kor­mánypárt okozta politikai dzsungel. A kilátástalan helyzetnek az ösz­szes demokratikus és antifasiszta erők összefogása vetett véget. A kommunisták 250 szavazata volt vé gül is az a „nyelv a mérlegen", mely „eldöntötte a mér kőzést" A közös ügy érdekében a szocialistákkal együtt elnöki szék be segítették a 6o éves Giuscppe Sa­ragatot, aki ugyan nem mondható kommunistabaratnak. am a régi szocialista vezérek gárdájahoz tartozik, demokratikus meggyőződésű, hétpróbás antifasiszta. Elvárható, hogy tiszteletben tartja majd azt az alkot mányt. melynek kidolgozásában egykor közreműködött. Személyében most Olasz ország lörtéwetében első ízben vonuit be szociáldemokrata a Quirlnal palotába. Saragat a múltban többször is elutasí­totta az együttműködést a kommunis tákkal, most azonban kénytelen volt kérni a támogatásukat Régi álláspontját a jövőben, remélhetőleg, hajlandó lesz bizonyos mértékig niegválioztatni. Erre következtethetünk a választások 21. for dulója előtt tett nyila: .erMából. Reális politikus lévén nem hagyhatja figyel­men kívül a második legerősebb olasz part nézeteit és ..övete'.mSnyeit. A torinol születésű Spragat közgazda tági és kereskedelmi tanulmányokat vég zett. 1922-ben csatlakozott a szocialista mozgalomhoz, és 1923-ben a szocialista pártvezetőség tagjává választották. Mus­solini fasiszta rendszere elől Ausztriába, majd Franciaországba menekült. Ottó Bauerral, Leon Blummal, Kautskyval és a II. Internacionálé más képviselőivel is együttműködött. Rómába 1943-ban tért vissza, ott letartóztatták, és átadták a német hatóságoknak. A Gestapo börtö­néből sikerült megszöknie. Dél-Olaszor­szágban részt vett az akkori Proletár­egység Olasz Szocialista Pártjának ak­cióiban. Bonomi első kormányában tárca nélküli miniszter lett, s 1945-ben olasz nagykövetként ismét Párizsba került. 1946-ban megválasztották az alkotmá­nyozó gyűlés elnökévé. Saragat 1947-ben megbontotta Kenni Szocialista Pártjának egységét, mivel el­lenezte az együttműködést a kommunis­tákkal. A jobboldali szocialisták cso­portjának élére állt, velük együtt kilé­pett a pártból, és megalakította az úgy­nevezett Olasz Munkáspártot, mely ké­sőbb az Olasz Szociáldemokrata Párt nevet vette fel. Az 1947-1949. és az 1954-1957. évek­ben miniszterelnök-helyettes volt a ke­reszténydemokraták vezette kormányok­ban. 1948-ban a kereskedelmi hajózás minisztériumának vezetésével bizták meg. Aldo Moro jelenlegi koalíciós kor­mányában a külügyminiszteri tárcát kap­ta. Menni és Saragat az évek során több­ször is megkísérelte az újabb közeledést. Pártjaik egyesítéséről isinét szó esett, miután a Szocialista Párt ts bekerült Aldo Moro balközép koalíciós kormá nyába. A terv most talán meg ls való­sul. Az a probléma ugyanis, hogy az egyesülés esetén Nennl vagy Saragat le­gyen-e az új párt vezére, megoldódik azáltal, hogy Saragat mint államfő pártelnökként úgysem főhet számítás­ba. Az új köztársasági elnök fontDs fel­adatok előtt áll. Egyik halaszthatatlan teendője a megyei önkormányzat meg valósítása, amely a demokracia alapfel tétele. Saragatnak az 1963-as választá sokból, a legutóbbi községi választások ból. valamint az elnökválasztás 21 for­dulójából le kell vonnia a szükséges következtetéseket, és az ország egyete mes érdekeinek megfelelő politikai irány vonalat kell kialakítania. E. É. és Burgenlandban minden igyekezet el lenére sem sikerült az utakat járhatóvá tenni. Helyenként egy méteres hótorla­szok keletkeztek, melyeket jégréteg bo rít, és (gy a hóekék sem tudják eltávolí­tani az utakról. Az utóbbi napokban több gépkocsit, autóbuszt és vonatszerelvényt temetett be a hó. Bécsben több mint 2000 alkalmi hő­munkás dolgozik. Az Alpokban a kedve­zőtlen időjárás következtében csaknem 10 ember vesztette életét Két bécsi begymászó már ötödik napja egy 3000 méter magasságú sziklafalon tartózkodik. Teljesen el vannak zárva o külvilágtól. A mentőszolgálatoknak és a katonaság­nak eddig nem sikerült őket megközelí­tenie. Fajüldözők provokációja London (CTK) — Az angol fasiszta nemzeti szocialista mozgalom tagjai megtámadták Gordon Walker külügy­minisztert a Leytone-ban tartott par­lamenti pótválasztási gyűlésen. A fa­siszták horogkereszteket rajzoltak ar­ra az épületre, melyben a gyűlés folyt, és a minisztert fajárulónak ne­vezték. A Munkáspárt tagjai kikerget­ték a teremből a fasisztákat. Washington (CTK) — Washingtonban 90 amerikai kereskedelmi képviselő tár­gyal a szovjet—amerikai kereskedelmi kapcsolatok további fejlesztéséről. Ezek a képviselők tavaly novemberben Moszkvá­ba látogattak, s több szovjet államfér­fivel tanácskoztak. A kétnapos tárgyaláson részt vesz Hodges volt kereskedelemügyi miniszter és utódja Connar, valamint a külügy­minisztérium és az amerikai kongresz­szus bizottságainak képviselői. A Francé Presse hírügynökség wa­shingtoni tudósítója úgy véli, hogy ezek a tárgyalások fontos szakaszt jelenthet­nek a szocialista országok és az Egye Stevenson álszenteskedík Washington (CTK) — Stevéríson, az állandó amerikai ENSZ-kiildöttség ve­zetője Johnson elnökkel folytatott ta­nácskozás után kijelentette, meg kell akadályozni a nyílt összetűzést az ENSZ-tagállamok pénzbeli hozzájárt lásának kérdésében. Stevenson ugyan­akkor aggályait fejezte ki amiatt, hogy a 19. cikkely alkalmazásáról történő szavazásnál a szavazatokat le nem adott küldöttségek száma meg­akadályozná, hogy az Egyesült Álla­mok elképzeléseinek megfelelő ered­ményt érjenek el. Mint ismeretes, az amerikai kormány eredetileg az ellen, kezőjére törekedett. sült Államok kereskedelmét gátoló aka­dályok kiküszöbölésének útján. Mint is­meretes, Johnson kormánynyilatkozatá­ban bejelentette, hogy kormánya tanul­mányozza a kölcsönös kereskedelmi kap­csolatok kibővítésének lehetőségét. Az AFP hírügynökség szerint Hodges volt kereskedelemügyi miniszter és Conuor új miniszter támogatja az amerikai ke­reskedőknek a kereskedelem kibővítésé­re irányuló törekvését. Csupán az ame­rikai külügyminisztérium foglalt el tar­tózkodóbb álláspontot, mely politikai feltételtől teszi függővé a kapcsolatok fejlődését. Jctrnson—De Gaulle találkozó? Washington (CTK) — Reedy, a Fe­hér Ház sajtótitkára sajtóértekezleten bejelentette, hogy amerikai—francia tárgyalások várhatók Johnson és De Gaulle ez évi találkozójától. Reedy így válaszolt arra a kérdésre, vajon Harriman, a Párizsban tartózkodó külügyminiszter-helyettes tárgyalásai során nem tanácskozik-e Johnson és De Gaulle esetleges találkozójáról. Az AP hírügynökség ebből a kije­lentésből arra következtet, hogy Har­riman már megkezdte a tárgyalásokat ebben az irányban. KOMMENTÁRUNK: Az Egyesült Államok útkeresése Johnson elnök újévi üzenetében el­sősorban az Egyesült Államok belpo­litikai kérdéseivel foglalkozik. A pol­gárjogi törvények végrehajtásától a gazdasági felvirágzásig bőven akad­nak belpolitikai problémák. Eddig még minden amerikai kor­mánynak nagy fejtörést okoztak a ha­zai gondok, nem is szólván az általá­egyes kérdésekben ő sem tud szakíta­ni az amerikai katonai dogmatizmus­sal, mely kalandorpolítikát szül. Johnson üzenetéből arra következ­tethetünk, hogy az amerikai külpoli­tika célja: • az Egyesült Államok és a Szov­jetunió viszonyúnak megjavítása. Ez különben az amerikai külpolitika nos gazdasági fejlődés eléggé tekergő hosszú érvényű irányzata, melyet az vonaláról. Az Unió helyzetéről szóló utóbbi időben Wilson angol miniszter­elnök is támogat, s az erők világvi zsonyának reális értékelését fejezi ki; • ezt a törekvést szolgálja a NATO látszólagos egységének megőrzésére irányuló igyekezet. Johnson nagyon jól tudja, hogy a NATO jelenlegi el­lentétei gyengítik az Egyesült Álla­mok helyzetét a Kelet és a Nyugat közti tárgyalásokon; • eröpolitika a nemzeti felszabadí­tó mozgalom, elsősorban a dél-viet­nami, továbbá a kongói és más moz­galmak ellen. Johnson tisztában van üzenetében az elnök nagyvonalúan felvázolta a „nagy társadalom" prog­ramját, amely állítólag minden prob­lémát megold. Új határoktól... A világ közvéleménye természete­sen sokkal nagyobb figyelmet szentel az üzenet külpolitikai részének, amelyben az elnök többek között az Egyesült Államok és a többi ország viszonyával is foglalkozik. Ez nagyon ......... „*,„ érthető, hisz az amerikai politikától vele, hogy az Egyesült Államok fegy- Q^sen támogatja azt a bonni követe­lest, hogy az „újraegyesítés jegye­ben bekebelezhesse az NDK-t. Ezt az, hogy az amerikai külpolitikában jelenleg nagy differenciálódás észlel­hető, s ez különféle körülményekkel függ össze. Így is jellemezhetnénk: egyik oldalon az a felismerés látszik szerepet, hogy a nukleáris világhábo­rú nem mentheti meg a kapitaliz­must, másrészt az a lélektant momen­tum játszik közre, hogy az Egyesült Államok vigyáz a „szépségére", azaz igyekszik elkerülni a dél-vietnami vereséget. Az amerikai külpolitika már hoszr szabb idő óta különbségei tesz a szo­cialista, a kapitalista és a fejlődő országok között — államcsoportok, valamint egyes országok között. Az Egyesült Államok bizonyos értelemben tartózkodó álláspontot foglal el leg­főbb NATO- és nyugat-európai szövet­ségesével, Nyugat-Németországgal szemben. Washington ösztönzi az Er­hard^kormányt, hogy javítsa* meg kap­csolatait 'az európai szocialista orszá­gokkal, ami Bonnban sok politikus­nak fejfájást okoz. Amerika inkább plátói érzelmekkel.. mintsem tényle­veres erővel semmit sem ér el Dél­Vietnamban, viszont még nem szánta rá magát a politikai megoldásra. nagy mértékben függ, vajon az éssze­rű, kölcsönös megértés vagy pedig a háborús kalandok útját fogja-e kö­vetni a világ. Azt hiszem, Johnson nem okozott csalódást azoknak, akik az elnök megfontoltságában, Józanságában és reális érzékében reménykedtek. Ez azért Is fontos, mert áz Idei üzenet borítanánk ki, hogy kész megegyezni ... új utak felé Johnson külpolitikáját értékelve két szélsőségbe eshetnénk: ha azt dom­vaiójában Johnson első politikai meg­nyilatkozása. A tavalyi üzeneten még nagyon érezhető volt elődjének fo­galmazása; Kennedy „új határok ke­resését" követelte az amerikai külpo­litikától. Johnson bebizonyította, hogy a nemzetközi helyzet reális értékelé- Egyesült Államokat, seben elődjének méltó utóda, bár Mindkét szempont helytelen BHHBHBMMffiaE^iSHWS^^ bizonyítja az is, hogy az Egyesült Ál­lamok műszálgyárat ad el az NDK­nak. Johnson újévi üzenetével megerősí­tette azt, hogy nagy hibát követnénk el, ha fekete-fehér alapon ítélnénk meg az amerikai külpolitikát. Tény az, hogy az amerikai kapitalizmus hatalmi pozícióinak megőrzésére, s csak kis mértékben bővítésére tö­rekszik, ez pedig a szocialista világ külpolitikájának legnagyobb sikere, agresszivitással vádolnánk az s az erők megváltozott világviszonyá­nak a visszatükröződése. Tény Karel Císaf 'n i ! •! i iii mnii a Szovjetunióval, s ennek alapján az amerikai külpolitikának csak a pozi­tív oldalait látnánk; ha csupán a szennyes dél-vietnami háborút tartanánk szem előtt, ennek alapján 1965. január 7. * Ol SZÓ 3

Next

/
Thumbnails
Contents