Új Szó, 1965. január (18. évfolyam, 1-29.szám)
1965-01-06 / 5. szám, szerda
SMüsáfo lesz a csetóaváR és a magyar geológusok együttműködése Mint már, közöltük, nemrégen Prágában a Központi Geológiai Hivatalban egyezményt írtak alá a csehszlovák és a magyar geológusok további együttműködéséről. A két orsZág geológusainak együttműködése nem új keletű. A prágai tárgyalások folyamán nagy elismeréssel említették meg a budapesti fúrástechnikai fejlesztési osztály és a brriól. műszaki-gazdasági fejlesztési alakulat eddigi szoros együttműködését, valamint a Miskolci Észak-magyarországi Geológiai Kutatási Vállalat, a Budapesti Hidrogeológiai Vállalat és a 2ilinal Kutatóintézet, valamint, a Budapesti Állami Geológiai Intézet levéltárának és a Bratislaval Geofondnak gyümölcsöző együttműködését. Az egyezmény szerint az Idén folytatódik a geológiai térképek és Irodalom, továbbá, a határövezetekben végzett mélyfúrások dokumentációjának kölcsönös cseréje. A Košice környékének geológia-geofízikális viszonyairól szóló jelentéseket a magyar elvtársak a Cserhát-hegység ismertetéséhez használják majd fel. Mindkét ország geológusait egyformán érdeklik a Balassagyarmattól keletre fekvő területek. Az együttműködés majd a határövezetekben levő szénlelőhe-i lyek felkutatásában is elmélyül, mindenekelőtt Kékkő vidékén. A csehszlovák és a magyar geológusok ugyancsak közösen vesznek részt majd a dunai gátrendszer építésének előkészítő munkálataiban, valamint a határmenti területek geológiai térképeinek kidolgozásában. A hidroge.ológia terén elsősorban a Tisza menti síkságon, továbbá Csíz vidékének hidrogeológiai feltárásában kerül sor közös munkálatokra. Hasonlóképpen folytatódik az együttműködés a részletes geológiai térképek kidolgozása és kiadása, valamint a határövezetekben végzendő geofizikális mérések terén is. A két ország szakeml>erei egyezményes együttműködésének eredményei lényegesen hozzájárulnak majd a magyar—szlovák határmenti területek fejlesztéséhez. Ha nem is állíthatjuk, hogy a határövezetek „fehér foltok" a geológiai térképeken, tény, hogy eddigi geológiai feltárásuk, sokkal felületesebb, mint a belterületeké. Ezért a csehszlovák és a magyar geológusok együttműködése kétségtelenül szép eredményekkel kecsegtet. František Raven PÉNTEKEN, január 8-án bratislavat jellépéssel kezdi csehszlovákiai turné/át a Jugoszláv Hadsereg Házának IbO tagú együttese. lünk. Igaza van a csoportvezetőnek: jól van ez így. Az új módszer segítségével határidő előtt kiváló tervteljesítést, ennek megfelelő prémiumot ért el nyolc ember. Mindennek „hivatalos cégér" alatt történő elérése — az újítás benyújtása esetén egy újítási díj „csöppent" volna —, s elmaradt volna a magas tervtúlteljesítés. Mert a műszaki normát a módszerhez kell idomítani... k társadalomnak végeredményben mindegy: a társadalom határidő előtt kap egy panelháznak való alapot, s ezért újítás, vagy tervtúlteljesítés címén bizonyos összeget fizet ki. Csakhogy a nyolc embernek nem mindegy, ők inkább a tervtúlteljesítést választják. Miért? Több lehetőség van: 1. Az építkezésen nem Tarka színfolt a komor hegyek • alján a Banská Bystrica peremén egyre nagyobbodó foncsordat lakótelep. Színes erkélyekkel díszített ötemeletes panelházak és tízemeletes korszerű toronyépületek váltakoznak itt és csodálatosképpen Illeszkednek bele a hegyes völgyes tájba. Már három éve épül az új negyed, s most a domboldalba haraptak bele a kotrógépek, hogy újabb lakóházak alapjai számára hódítsanak el további földdarabot... Két toronyház között ötemeletes szárnyépület alapjainak betonkockái szabdalják szabályos négyszögekre a talajt. Az alapokkal párhuzamosan sínpár fut, rajta lomhán mozog a breznól Hídgyárban készült toronydaru. Lebocsátja horgos „macskáját" a mélybe, ahonnan az ácsok fejszecsapása hallik. Néhány ütéssel meglazítják a betonra tapadt zsaluzást, drótkötelet vetnek át rajta, még néhány mozdulat, maid magasba lendül az egyik ács keze, jelzi — mehet! A daru az egész ácsolatot — az alap egyik kockájának teljes zsaluzását — könnyedén a magasba emeli. Néhány métert gurul a síneken, megáll, s ismét lefelé Indul a horog, rajta a ládára emlékeztető zsaluzással. Az ácsolat helyét már kiásták, üresen várja, hogy beépítsék. Ügyes fogással a helyére Illesztik a szerkezetet, néhány lécet erősítenek oda, majd elhal a fejszék kopácsolása és — az ácsok elhagyják a terepet, hogy kissé megmelegedjenek, s azután hozzálássanak az újabb keret áthelyezéséhez. Közben a daru már betontartályt emel a beillesztett keret fölé, ahol az ácsok helyét a betonozók foglalták el. Egy mozdulat — s máris ömlik az előmelegített beton az alapokba... Az alapok betonozását előkészítő zsalukeret áthelyezése — az előbb leírt művelet — egészen a betonmassza ömlesztéséig alig tartott húsz percig. A z alapok egy-egy kockájának bezsaluzása hagyományos módszerrel egy ács számára 11—12 órás munkát jelent. Rendszerint persze ketten—hárman végzik ezt a munkát, de a kész zsaluzás egyszerű áthelyezése húsz perc alatt még Igy is óriási időmegtakarítás. A ráadásszámba menő anr/agmegtakarítás — hiszen így nem megy tönkre sok anyag, egy keret többször használható — ugyancsak jelentós értéket képvisel Nyolctagú ácscsoport dolgozik az előbbi módszerrel a foncsordaí építkezésen. A csoportvezető — Sípos Lajos — újításaként emlegetik a többször használható zsaluzást. — Mennyi újítási díjat kapott ezért a remek ötletért. Sípos elvtárs? — Nem terjesztettem be újításként. — De hiszen dolgoznak vele, s beválik ... — Így ls jó — zárja le a beszélgetést az egyszeriben szűkszavúvá lett csoportvezető. A többiekhez fordulunk felvilágosításért, de csak vállvonogatás, hümmögés a válasz. A legtöbb, amit megtudtunk, annyi volt, hogy „nézzék meg a tervteljesítést, az beszél heh/ettünk." Valóban, a tervteljesítés remek. Jócskán a jövő évben járnak, az év végére tervezett részekről már karácsony előtt lefejtették a zsaluzást, az egész épület alapjait több, mint egy hónappal a határidő előtt adták át a falakat építő brigádoknak, a betonozással is készen lettek a nagy fagyok beállta előtt. Ceruzát, papírt veszünk és számoA fiatal Sallai Zoltán ács, (baloldalt) Bogyó János (Jobboldalt) csoportjában segíthet a betonkeverésnél, mert az ácsolással már végeztek (A szerző felvételei) A nyíllal jelzett helyen tartanának a betonozók most az új év küszöbén, lia az ácsok hagyományos módszerrel dolgoztak volna szavatolják bizonyos Ideig a normát az újítás bevezetése után, s ezzel fékezik a kezdeményezést; 2. az anyagi érdekeltség rendszere nem a legmegfelelőbb; 3. az ösztönzési rendszer az Irányszámok teljesítését hajszolja az egészséges újítómozgalom rovására. Pontosan nem mondhatjuk meg, e három hiba közül melyiket vétette a Magasépítő Vállalat üzemvezetősége. Ugyanis nem járhattunk utána a dolognak, mivel az ácscsoport tagjai jogosan tartottak tőle, ha megbolygatjuk a dolgot, más csoportoknak is árthatunk vele. Valamiféle szolidaritásból „titkolják el" újításukat, nehogy a többiek azt mondhassák: Síposék rontják a normáinkat. Ök újításukkal jót akarnak tenni maguknak Is, másoknak ls, miért fizetnének rá valahol arra, hogy ők Jót akartak? „Ússzon el az újítási díj, a prémiumokon behozzuk, de ne ártsunk." Csakhogy felmerül a kérdés: hogyan lehetséges az, hogy valami jó — mert az újítás kétségtelenül jó — bajt okozzon? Ne haragudjanak a foncsordai ácsok, hogy mégis megbolygattuk a dolgot. Nem azért tettük, hogy normáikhoz nyúljanak, hogy „bajt" okozzunk, hogy prémiumukat veszélyeztessük. Szó sincs róla. Csak közzé akartunk tenni egy jobb sorsra érdemes újítást, amelynek sok más helyen is hasznát vehetik, és rá akartunk mutatni: valamit tenni kell az anyagi érdekeltség rendszerével az építőiparban (vagy csak a foncsordai üzemben?), hogy itt se kerüljön szembe egymással a társadalmi és az egyéni érdek. Mert különben olyan furcsa helyzet alakulhat ki, mint az előbbi esetben: hogy van újítás és még sincs, s a dolgozók gyakorlatilag a régi módszerek konzerválásában, vagy az ííjítások eltitkolásában, esetleg spekulációban érdekeltek. VILCSEK GÉZA HÜSZ ÉVVEL EZELŐTT, Horthy dicstelen kormányzásának alkonyán, Szálasi négyhónapos rémuralmának pokla szabadult Magyarországra. E vészkorszak közvetlenül a felszabadulás előtti napokban érte el tetőfokát. A Magyarországhoz csatolt Kassán több száz antifasisztát és haladó szellemű polgárt gyilkoltak le a nyilasok. A felelősségre vonás elől nyugatra menekült kassai nyilas vezérek 15 évvel később, 1959-ben álltak a košicei kerületi törvényszék előtt, ahol elnyerték méltó büntetésüket. Darabos László, a nyilaskeresztes párt kassai csoportvezetője eképpen vallott az ítélőszék előtt: „.. . Az én közvetlen részvételemmel végrehajtott akciók során mintegy 140—160 embert lőttek agyon... Kassán és környékén 600-700 személyt végeztünk ki. Ami az én személyemet illeti, meg vagyok róla győződve, hogy helyesen cselekedtem Továbbra is fasiszta meggyőződésű vagyok. Cselekedetem meggyőződéseinbői eredt a civilizáció, a kereszténység, a szabad világ érdekében. Bűnösnek érzem ugyan magam, de tetteimet nem bántam meg..." E vallomás a hitlerista gyűlölet szellemi vérbajától megfertőzött nyilas vezér határtalan cinizmusára vall. Szörnyű, vérfagyasztó tetteit nem bánja meg, arcátlan hivatkozással a civilizáció, a kereszténység és a szabad világ megmentésére. A tárgyalás folyamán napfényre került a kassai nyilas banditáknak 20 évvel ezelőtt elkövetett vérengzéseinek listája. Felfedték hajmeresztő tömegmészárlásaik körülményeit, színhelyét, az áldozatok számát, akiket Kassán és környékén a felszabadulás előtti hetekben halomra gyilkoltak. Helyszűke miatt nem részletezhetjük bűntetteik lefolyását, csak a kirívóbb események kivonatos közlésére szorítkozunk. •U 1944. november 30-án a szepsl csendőrőrs értesítette a kassal nyilaskeresztes pártcsoportot, hogy elfogtak A nyilasok kassai rémuralmának 20. évfordulója mintegy 65—70 partizánt. További utasítást kérnek. A fent említett Darabos László utasítására a kivégző osztag négy embere Szepsibe érkezett. A helyi csendőrök közreműködésével a foglyokat teherkocsikra rakták, majd Rozsnyó környékén a Szoroskő nevű erdőbe szállították őket. Egy részüket ott az erdő fáira akasztották fel, de mivel ebbe belefáradtak lelőtték a többieket. 1944. december elején Kassa határában, a „Chvála bohu" erdőben 15 katonaszökevényt fogtak el. A rendőrségen történt kihallgatásuk után visszavitték őket az erdőbe, ahol valamennyiüket agyonlőtték. További rémtettüket a nyilasok a kassai Nyár utcán, a vasutasok egyik épülettömbjében hajtották végre. Besúgójuk kipuhatolta, hogy az ellenállási mozgalom résztvevői itt értekezletet tartanak. A helyszínre nyilas készültség szállt ki. Az értekezleten valóban tizenegy résztvevőt találtak, akiket teherkocsira rakva a rendőrségre szállítottak, azután középkori módszerekkel vallatták, majd a város határán kívül, a Hernád folyó mellett agyonlőtték őket. NEM KEVÉSBE barbár módon végeztek a csermelyvölgyl akció áldozataival, Katonai segédlettel partizánvadászatot rendeztek és átfésülték a Kassa környéki csermelyvölgyl erdőt. Elfogtak egv 25 tagú csoportot, am<;ly magyar katonaszökevényekből, szlovák partizánokból és fajilag üldözöttekből állott. Négyet közülük a helyszínen lelőttek, a többieket a rendőrségre kísérték Kihallgatásuk után azokat Is visszaszállították az erdőbe és sortüzet zúdítva rájuk elégítették kl szadista hajlamukat. Ezzel még nem zárul le a kassai nyilas banditák bűnlajstroma. Vezé relk a front közeledtével úgynevezett „munkaértekezleteket" tartottak, amelyeken elhatározták, hogy összeállítják a kassai „megbízhatatlanok" névjegyzékét. Listájukon mintegy 900— 1000 személy szerepelt. Ezeket letartóztatták, először Komáromba, onnan pedig németországi koncentrációs táborokba szállították őket. Az elhurcoltaknak csupán csekély töredéke vészelte át a tábor borzaimatt. Az emberi mivoltukból kivetkezett vérengző fenevadak bűnlajstromán további kétszázhúsz zsidó származású áldozat szerepel. Ezeket Budapesten fogták el és Kassán át ugyancsak Németországba irányították a „transzportot". A kassai állomáson veszteglő vonatszerelvényben szállított foglyok között nők, gyermekek és aggok ls voltak. Ezeket az agyongyötört emberroncsokat a „kereszténység dicső védelmezői" szemrebbenés nélkül ciankálival megmérgezték, amelyet ételükbe kevertek. Kihallgatásuk során a nyilas szörnyetegek gúnyosan kijelentették, hogy helyesen cselekedtek, hiszen a foglyok „ellenségeik" voltaki Minél közelebb ért a front Kassához, annál féktelenebből őrjöngtek az ottani nyilasok. Ugyanakkor azonban fokozódott az ellenállási mozgalom, nőttön-nőtt a katonaszökevények száma. Ennek korlátozására, valamint a lakosság megfélemlítésére a nyilas banditák elhatározták,hogy Kassa főutcáján nyilvános kivégzést rendez nek elrettentő például. Hogy ennek valamilyen „hivatalos" mázt adjanak, Gyarmaty, megyei nyilas főispán ke rek 20 évvel ezelőtt, 1Ö45 Január 5 én, mint a nyilaskeresztes párt kerületi vezetője 12 foglyot önhatalmúlag halálra ítélt. Az Indoklás így hangzott: „Mivel a katonaszökevények buj kálása és rejtegetése Ily nagy mére teket öltött, elérkezettnek láttam a? Idňt ezen hazaáruló cselekmények megszüntetésére s ezért fent! egyéne ket nem a rendeletben meghatározott helyszínen való felkoncolásra, hanem szólaltatták a légvédelmi szirénákat. A nyilasok rémuralmának utolsó fejezete 1945. január 17-én Játszódott le, egy nappal a város kiürítése és a szovjet hadseregnek Kassára történt elrettentő példa gyanánt kötél általi bevonulása előtt. Ezen a napon tizenhatéira ítélem". hét személyt legyilkoltak a téhanyi UGYANAZON A NAPON a már em- al a8 l' tná l. akiket m ar előzőleg letarlített Darabos László parancsot adott Mattak. Nevezettek kommunisták és antifasiszták voltak, a nép legjobb fiainak, a szebb jövő harcosainak sorából kerültek ki. Köztük volt dr. Drótos Pál, Jelinek József, Dudovics Irén és H.elén, Seidl Imre, ifj. Hurcik egy Csáji ' nevű nyilas sofőrnek, áll jon elő tehergépkocsijával az egykori Fő utca 14. számú épületéhez, ahol a kivégzésre szánt foglyokat őrizték. A tizenkét , megkötözött áldozatot fel- .. . hányták erre a teherkocsira, amelyet J dI10:i e s mások. Kőrössi, Murza és Ruszinyák kassai * nyilasok őriztek A bestiális akcióhoz HA A KÉ T lä BON JÁRÓ emberi besdr. Rtchter a német Stcherheitsdienst tlára és hűsz év el(3 t' t elkövetett gazf.^ľ, C? n?_ k aoo kÍ t, "ľ pe c, ial l, stár a d"í t tetteikre gondolok, önkéntelenül eszembe jut a „Farkasok balladája' kölcsön az SS-től. A teherkocsi a volt Adriányi és Markó-féle vaskereskedés elé állott, ahol až első áldozat nyakára, tették a hurkot és az .első fára akasztották. Elindult a kocsi, megfeszült a hurok. Következett a második, a harmadik és így tovább valamennyi elítélt kivégzése. A szerencsét című drámai költemény, amelyben a költő egy téli reggelt ír le az 1941 — 1942-es években a podoliai erdőben. A farkascsorda egy nagy tisztásra ér, ahol különös kép tárul elébe: halomra lőtt férfiak, nők, gyermekek. A vezérordas szemügyre veszi az első lenek nyakába táblát akasztottak holttestet és m egállapitja, hogy „em,,Kommunista vagyok", „Partizán va- berJ mu nw. gyok", „Katonaszökevény vagyok" felirattal. Hogy „nyugodtan" dolgoz- A farkasok egymás között arról hassanak, az akasztás lde|ére meg- beszélgetnek, milyen különös fajzat. az ember. A farkaslogikával gondolkodó állat ekképpen tilozófál: „Rossz, ha korog a gyomrunk. Ilyenkor a kockázatot ls vállalni kell... Ha minden jól megy, elejtjük a prédát és jóllakunk... De így halomra ölni embereket százával, •izrével, miféle lelketlen passzió ez? 'lyesmlre csak az nmber képes...'" Mi pedig hozzáfűzzük: csak az übermensch! RÓJÁK DEZSŐ Darabos László, a nyilaskeresztes párt kassai szervezetének volt vezetője (Jobbra) szembesítéskor a törvényszéki tárgyaláson beosztottjával, Murza Károllyal O] SZÖ 4 * 1965- Január 6.