Új Szó, 1965. január (18. évfolyam, 1-29.szám)
1965-01-30 / 29. szám, szombat
Á SZOCIOLÓGIA ÉRTELME A FOGALOM NEM ÜJ, s ezért nem radalmt változásoknak megfelelően, sadalmi fejlődéssel járó nehézségek, ls ismeretlen. Csupán jó néhány évnyi a társadalmi valóság feltárásában lé- konfliktusok, kulturális színvonal, kényszerszünet után kér újra helyet ny egesen módosult a szociológiai ku- szociál-pszichológiai s etikai kérdémagának — a szocialista társadalmi tatá s funkciója is. sek, közvéleménykutatás stb.) feltájondszer keretei között. Ily módon, rása s az egészséges társadalmi fejtia kissé megkésve is kezdünk hozzá A FELSZABADULÁSSAL megváltó- lődés legkedvezőbb módjainak bea marxista szociológia fejlesztéséhez, zott a hatalom jellege, s ennek kö- folyásolása. a késés még nem kell, hogy elkésett- vetkeztében a nép államának ma már A_ p^;,,. kntflt/s<vok «iflnián «nr séget is jelentsen. A megkésettség Mj4to t érdekévé vált a társadalmi k erült a falusi ifS s a szoctóliltó objektív és szubjektív okainak fel- valóság feltárása. Az SZKP XX kong- ^brlgS 'ľeftľének elemzí porolása csupán a „bizonyítvány ma- r esszusa után kialakult kedvező lég- sére fnlvamatban van « narasztgyarázását jelentheti de semmik.p- körbe n örvendetes fejlődésnek indul- JJVocKntlta f.juSSc pen sem mentheti azt a káros gyakor- tak a társadalomtudományok, s a fej- I ef ménés e. Az SZTA mellet a közelH ' Ä me l/ tévtlzedekre m egvonta e lődésnek ezeket a jellemzőit a szo- múUban megalakuIt Szoclol6glai I n. udományág ól a Polgárjogot a ej- ciol6gia l s magán viseli. Bár a tobbt tézetnek eb t^ n a munkába n ° ag y ^ lodés es fejlesztés lehetőségét. A bur- szoci ai ista országh oz - elsosorban ítsé t nyújthat a szociológiai Tárzsoá szociológia elleni harc 1948 után a szovjetunióhoz, Lengyelországhoz, s mJ Szlovákiában eddig 280 a szociológia és a szociológiai kuta- Bulgáriához, Magyarországhoz stb. — taeot számlál tás teljes tagadásához vezetett ná- viszonyítva ez az igény nálunk meglunk évekig mint áltudományt köny- l€hetös késésse l jelentkezett a párt A MARXISTA SZOCIOLÓGIA nálunk vélték el, s e fogalom alatt csak a XII. kongresszusa határozatának al- fl z j ndulá s stádiumában van (hasznos burzsoá szociológiát értettek Így az- kot6 szeUem ű érvényesítése valamint vol ha a Népművelési Intéz et gontán akarva nem akarva válaszfala az azt követ ö ideológiai plénum kö- doskodna mag y^ r nyelv ű segédanyagemeltek a szociológia és a történelmi Vetkeztetései megkövetelik, hogy a ról is!) kés z r €c6 pteket ezért képtematenalizmus közé. marxista szociológia fejlődését haté- lenség ad n, A blztatô kilátások me l. A személyi kultusz fi tételes, posz- konyán segítsük. l6tt s a divat tá válás minden veszétulátumszerű kinyilatkoztatásokra A szociológiai kutatás alapvető spe- i y e ellenére fontos feladat az is, hogy építve nem igényelte az objektív va- cifi k umaként — anélkül, hogy a mar- a közeljövőben fokozottan behozzuk lóság ismeretét, s azt nagy mérték- xist a szociológiának, mint önálló tu- az eddigi lemaradást. Helytelen volben a szubjektív elképzelések határai d ományágnak a társadalomtudomá- na viszont a „rohammunka", a tényközé szorította. Márpedig a marxista nyok kö zött elfoglalt, sokat vitatott szerűségek özönének hajszolása, szociológia nem fékezője, hanem se- kérdésének felvázolásába bonyolód- amely csak az ösztönösséget erősítegítője a politikai gyakorlatnak: a tár- nán k _ a társadalomvizsgálatnak azt né, mintahogy káros volna az ls, ha sadalmi kérdések tudományos elemzé- a módját értjük, mely a kutatás tár- a z előre gyártott elképzelések az alsével járul hozzá a felmerülő prob- gyô ui a tudati-ideológiai és a gazda- k otó kezdeményezést gátolnák, hátiémák megoldásához, s kutatásai a ság i viszonyok kölcsönhatását tekin- térbe szorítva a tudós alaposságú marxista—leninista filozófiát és tör- t l s ez a vizsgálat nem nélkülözheti ko ncepció kidolgozásának elengedheténelemfelfogást erősítik. a tudományosan megalapozott mód- tetlen követelményét. A szociológiáról, mint tudományág- szereket. Ez utóbbit illetően még szá- örvendetes jelenség napjainkban a ról szólva hadd mondjuk el azt ls, mos kérdés tisztázásra szorul, mivel vélemény-nyilvánításban tapasztalhagazdag haladó hagyományokkal ren- ezek elméleti körülhatárolását nem , 6 nagyfoKÚ készség s ez kétségtedelkezik. Már az első világháború egyszer a skolasztikus felfogás jel- len{U a telmerül ö problémák rendeelőtt a szociológia módszeréhez fo- lemzi. Ebben kétségtelenül nagy sze- ződé sé n& k javára válik Tudatosítani lyamodtak a polgári radikálisok is, repe van a korábbi gyakorlatnak, kell azonban a szociológia divattá hogy leleplezzék az úri Magyaror- mely az empirizmusra építve háttér- válásának egyi k veszélyét, „gyermekszágnak a nemzet egységéről vallott be szorítja a társadalomelméletet. betegségé t" tSi az ú n. „ankétomáhazug nézeteit. A második világhábo- Akadnak viszont olyanok ts, akik niä t«_ A konkrét SZ0 Ciológiai kutatást rút megelőző évtizedek falukutatásai egyes filozófiai tételek mechanikus ugyanls ne m helyettesítheti a kérdősorán ls ezt a módszert érvényesítet- alkalmazásával próbálják „védeni" a {vcs i nterjú"-módszer. Bár a kutaték, — jórészt a „népiesek", illetve a marxizmus—leninizmus elméletét, s tásna k' €Z i s egyik eleme, a véletSarlósok érdeméből. A szociológia még e tudományág A. Comte francia lensze rQ Sg g s az egyéni tapasztalatok vagy a szociográfia módszerével igye- pozitivista filozófus, az agnoszticiz- ala pj á n összeállított kérdőív módszer keztek valós társadalomszemléletet mus képviselőjétől származó elneve- j a maga kérdés-zuhatagaival) nem kialakítani, s szembeállítani ezt az zése használatétól is irtóznak. Felte- okve ti en k (s pe s „megragadni a táruralkodó osztály eszméivel. Ezt a ma hetően e kétségeket és tisztázatlansá- g^dalmi valóságot" s a rendszeresség joggal haladó hagyománynak tekintett gokat illetően nagy része van a dog- hiányában csupán hozzávetőleges múltat mindenekelőtt az indokolta, matikus gondolkodásmódnak, mely az er6d ményeket hozhat A kutatásokhoz hogy a parasztság klnságos helyzetét egyes tételek kánonizálásával határt ugyani s italában fel kell használni felsorakoztatva kívánták sürgetni a szabott az alkotó gondolkodásnak. a rendelkezésre álló társadalmi-gazváltozást, a társadalmi haladást. S bár a burzsoá szociológia gyakor- daság i statisztikát, a vélemény-kikérMost, amikor évtizedekkel később lata kétségtelenül kísérthet — emel- dezés> az inte rjú 'módszerét, vagy az sürgető szükségszerűségként újra na- lett persze számos hasznos tanulság- an két-módszert (kérdőív), a csoporpirendre került a szociológiai kuta- gal is szolgálhat — helytelen volna tQS v(te j megfigyelés, kísérlet stb. tás, számolnunk kell az alapvetően eleve határt szabni egy tudományág- m6dszereit A társadalmi valóság bomegváltozott társadalmi helyzettel, a m ely a marxista—leninista filo- ny oi uitsága mellett, mely ezeket az húsz esztendő alatt végbement nagy- zófiát vallja magáénak, s azt kuta- össz etett módszereket Indokolja, száarányú vertikális és horizontális tár- tási alapján új ismeretekkel kívánja molni kell Ug yanakk 0r azzal is, hogy sadalmi mozgással, mely nemcsak gazdagítani. a megkérdezettek egy részénél jekülső jeleiben, megjelenési formáiban Jovcsuk és Oszipov szovjet szocio- lentős ön-kontrollal számolhatunk, zúzta szét a korábbi társadalmi ren- lógusok szerint „A marxista szocioló- Ennek eredménye aztán, hogy a kérdet, hanem ezek gazdasági, lelki-szel- gj a tárgya a társadalmi élet külön- désre adandó választ nem mindig az lemi-magatartásbeli vetületeit is alap- bf> ző oldalainak, viszonyainak és fo- őszinteség, hanem a megfontolás, a vetően átformálta. A végbement for- íyamatainak belső kapcsolata és egy- „kivasalt" vélemény-nyilvánítás másra hatása... Azok a konkrét szo- jellemezheti. A hosszú lejáratú felciológiai kutatások, amelyeket mar- adatoknál, éppen a kutatás összetettxisták végeznek a tudományos szo- ségénél fogva, számolni kell azzal is, t ciológia, a történelmi materializmus hogy a tudományos megalapozottságú ismeretének és módszertanának al- összegezés a legkedvezőbb feltételek • kalmazásávai... olyan társadalmi mellett is csak néhány év múlva (kb helyzeteket elemeznek, amelyek a 4—5) jelentkezhet. A rövid lejáratársadalmi élet folyamatában alakul- túaknál ez az idő persze lényegesen I nak ki". E megfogalmazás szerint a rövidebb, s nagy mértékben függ a marxista szociológia vizsgálatának kutatást végzők felkészültségétől. « tárgyát tehát olyan társadalmi jelenségek, képződmények, szervezetek, TULAJDONKÉPPEN külön fejezetet csoportok stb. képezik, ahol a fejlő- képez — pillanatnyilag még nyitott ; d és jellemzőit csakis a gazdasági, kérdés nálunk — a közvélemény-kutudati és ideológiai viszonyok köl- tatás megszervezése, önálló intézetet, csönhatásának feltárásával lehet meg- vagy a már meglévők mellett önálló érteni. osztályt igényel ez a munka, s a kellő felkészültséggel rendelkező szakA PÁRT XII. KONGRESSZUSA és az embereken kívül az önkéntes külső azt követő ideológiai határozatok munkatársak széles körű hálózatának egyértelműen állást foglaltak a mar- közreműködését. A Szovjetunióban a xista szociológia fejlesztése mellett. Komszomolszkaja Pravda mellett, Ily módon a korábbi ösztönösséget Lengyelországban a Rádió és Televls a személyes lelkesedésből fakadó zió keretében (hasonlóval Magyarorkezdeményezést a tudatos munka szágon is kísérleteztek) működik váltja fel, melyben a szociológusok ilyen osztály. — a pártszervekkel együttműködve — a párt- és a társadalmi célkitűzése- » • • ket segítik. A szociológia ugyanis hü és plasztikus képet nyújthat a társaA MARXISTA SZOCIOLÓGIA előtt dalom szerkezetében s mozgásában álló feladatok vázlatos ismertetése végbement változásokról, s a fejlődés alapján is elmondhatjuk: a munka kilátásait a konkrét felmérések révén dandárja áll e tudományág előtt. S e érzékelhetőbbé teszi. téren a szociológusok, történészek, . . , ... . „.,.. filozófusok, közgazdászok alkotó A hosszú il etve rövid lejáratú fel- üttműködése m* llet t _ a provl nteljes tésével a szociológia c« 0 y nallzmus v€szélyéne k . lta rff lé>e s küldetésének lényege hogy a pártot x fejlődése mint a társadalom vezető és rányitó érd6kébe n y_ S s°žkség van a nemzetľľífi Tt Közi kapcsolatok elmélyítésére. Gonkérdések komplex fe tárásával segít- dolun k * e, sősorba n y a szoclalist a se és ösztönözze a legcélravezetőbb dszer orsz á , KÖZÖttl h„ t é. megoldásokat. Feladatköréhez tartó- « ha s tapasztalatcserére, zik a társadalom anyagi-műszaki o Znci ai f icrié t nietően ma mée kétalapjával összefüggő kérdések (a ^.f^f^ kér dés kéXi vifa Símunka és munkafolyamatok műszaki fig*^^ ffÄ fejlődés, az Minyítás szíakképzettség, f f i y zések azonban ltt sem marad na k munkaeroproblémák társadalmi rété- eredmén telene k. s száraunkra vé g. gezodés városon és falun stb.) feltá- eredmé nvhen a feladatok felelősséerása, az új társadalmi viszonyok tej^ aTrsadalom lavát szoleáfó (osztályösszetétel, szociális megosz- ^^ tľrÄ A. Lurle Illusztrációja Eduardas f, 8- fSY^ í" "T^iSlÄ: " mi fejlődés törvényeit a maguk konkMezselaitis Lenin-díjas litván köl- "' f l k sf«' kô Vetése tovľbbá a ^t, tartalmas mivoltunkban tárhassák tő „Ember-költő" című költemé- Z'USV^s a íulturá íel az err9 hlvatot t -akemberek. uyéhez. Ua ionartalnra axedményeiaek U tár- FŰNOD ZOLTÁN MICHELANGELO: Az utolsó ítélet (Részlet) ILLYÉS GYULA: JlmíL a pníkmi (VÁZLAT) Behavazódott a tavon a jég. Behavazódott körötte a rét. Egy éjszaka a mészfehérre vált vén tó, a végtelenre nőtt, itt lapul küszöböm előtt, j'átszva gyémántló óceánt. Káprázó szemmel egyedül vagyak nézője, hajdani világfutó, egy ablakom mögül Félek léptemmel összerontani. A magányos ház körül, hol lakom, egy rókalábnyom nincs, egy csirkenyom. Levélboríték, mely címzésre vár, oly érintetlen, tiszta még a táj. Már alkonyul s e kéklő, templomi csönd és fehér, - ministráns-koromi! Szent fegyelem lebeg körül, kolostor-tisztaság. Fészkének méltó madara legyen, amit a lélek kibocsát! * * * S félek kilépni, - hisz betűket írna két lábam is e végtelen papírra. Vár a világ, - de rég nem szavakat! Tettet adj, író, élő magadatl Mit a betűid! Tetteid, keményen, azokat ide, s fekete-fehéren I És érthetőbb csak, ha rá tintaképp nem-romló vért önt lándzsa vagy kerék. Ügy állj elő, hogy nem az, amit te írnál: az lesz a mű, mit népek lelke diktál. Toll csak, örök lap fölött, puszta toll, és döbbenj meg, ha elővonatol. 1985. január 30. * ÜJ SZÖ 9
