Új Szó, 1965. január (18. évfolyam, 1-29.szám)

1965-01-27 / 26. szám, szerda

Mezőgazdaságunk nagyszerű távlatai Elmondta: 0. Pelikán mérnök, az érsekújvári JNB mezőgazdasági szakbizottságának elnöke A párt- és kormányhatározatok, valamint egész társadalmunk egyre melynek kapacitását később 10 OOO-re sürgetőbben követeli a mezőgazdaság gyors fejlesztését. Ezt a célt csak bővítjük. Ez a központosított tenyész­akkor érhetjük el, ha gondoskodunk a gépesített munkafolyamatok to- állat-nevelő az egész járás szükségle­vábbi tökéletesítéséről, az új technológia meghonosításáról. A termelés teit kielégíti. A sertéstenyésztésben fokozása ezenkívül a vállalati irányítás és tervezés alapelveinek betartá- csupán annyi a változás, hogy az ál­sát is megköveteli. Az előrelátó, okos tervezés a szakosítás közvetítésé- lományt mintegy 6000 egyeddel csök­vei elősegíti a termelés tájegység szerinti elhelyezését és egyúttal meg- kentjük és a szövetkezeteket, állami teremti a termelés és a munkaszervezés haladó módszerei érvényesítésé nek feltételeit. Járásunk a természeti adottságok jobb kihasználásával kedvező feltéte­leket nyújt a jövedelmezőbb belterjes gazdálkodáshoz. Szövetkezeteink, álla­mi gazdaságaink eredményei azonban azt igazolják, hogy távolról sem hasz­a mezőgazdaság fellendítésének távlati terveit Ezek a dokumentumok fontos In­tézkedéseket tartalmaznak. Elsősor­ban is számolnak a termőföld bővíté­gazdaságokat a tejtermelésre, egész­séges nagyhozamú tenyészállatok tar­tására serkentjük. A szakosítás az állat­tenyésztésben sem várat magára sokáig A nánai ÄG eddigi tapasztalatai náljuk ki a kínálkozó lehetőségeket, sével, víztárolók építésével és az ön- al ján kl ai akítjuk a nö Vendékállato­Csak egy peldat említek. Mezőgazda- tözoeendszerek nagyobb mérvű kitér- ka t tenyésztő és külön a tejtermelő, sági üzemeink — főleg az anyagi A - — eszközök hiánya miatt — nem nagy jesztésével. A távlati tervek a vetés- hi zi aj ásr a berendezkedett szakosított terv eddigi osszetételeben ls komoly üze mek csoportját. Szűkebbkörű sza­súlyt fektetnek az öntözéses gazdái- változásokat javasolnak. Lényegesen ko sítással azonban nem számolunk. kodás bevezetésére. Ám ezenkívül a felvásárlási feladatok, valamint a ve­csökken a búza, az árpa, a rozs és a kukorica termelése, ugyanakkor je­tésterv helytelen megállapítása ked- lentős mértékben bővül a cirok ve vezőtlenül befolyásolja az egész já- tésterülete és olyan növényfajták ter­rás takarmánytermelését. A mezőgaz­dasági termelés összértéke az 1960— 1963-as években csak 28 millió koro- nyéknél 1294 hektárral csökken a ve nával emelkedett E célkitűzések Jelentős beruházáso­kat igényelnek. Az építkezés, a gépek beszerzése és az állomány feltöltése melése, melyek az aszályos években egymilliárd 698 millió korona befek­is bő termést adnak. Az ipari nővé- tetés t követel. Természetesen számo­lunk takarmánykeveréket előállító A vetéstervek és a felvásárlási feladatok helytelen megállapítása természetesen a tejtermelésre is ki­tésterület, a teriméstakarmányok ter- nagyüzemek építésével Köbölkúton, melését viszont 6309 hektárral növel- " ' jük. Külön ki kell emelnem a szőlő­Surányban és Udvardon. Komoly gondot okoz a Járási nem­telepítes fejlesztését, mivel Párkány ze ti bizottságnak és a termelési igaz­korzetében igen nagy erre a lehető- g atóságnak a szövetkezetesek életkor ség. Ezen a tájon számottevő földte- szerinti összetételének megjavítása. A hatvan éven felüliek korcsoportja rület fekszik, mely összetétele és fek­hatott. 1962-ben a tejtermelés — az y é sf miatt nem alkalmas a növény- j ge n népes, 25 éves korig viszont va'j­1960-as évhez viszonyítva — 10 mil­lió literrel csökkent. A szemes takar­mányok termelése sohasem igazodott 1980-ig 3409 hektárra bővítjük a sző termesztésre, annál inkább kedvező mi kevesen dolgoznak a szövetkeze­a szőlőre. A jelenlegi 1295 hektárról tekben. A szövetkezeti dolgozók lét­ez állattenyésztés szükségleteihez. Mezőgazdasági üzemeink, miután az alacsony hektárhozamok ellenére is továbbá megköveteli, hogy nagy gon számának növekedésével ugyan a jö­lők területét. ... , , , , a h-ito^o. „„^n, i* vőben sem számolunk, de a szakmai A belterjes gazdálkodás kialakítása teljesítették gabonaeladási kötelezett­ségeiket, erőtakarmányból csak 60— 70 százalékra biztosíthatták a takar­mányalapot. Egyes növényfajták ter­felkészülés tekintetében továbbra is dot fordítsunk a termelés ösTzponVo- javítanunk kell az arányt. Az a törek­sltására. Mezőgazdasági üzemeink je- vésünk, hogy 1970-ig 455 hektár terü­lenleg 20—30 fajta növényt termel- létre legalább egy mérnöki képesítés­| . Ez nem s eS !ti e lő a szakosítást, sel rendelkező szakember jusson. Ma melé'se között sem volt meg az össz- akadályozza a gépesítés és a nagy- 2487 hektár jut egy-egy mezőgazdasá­üzemi módszerek szélesebbkörű alkal­hang, hiszen a szántóföldön termesz­tett takarmányok alig 25,6 százalék­kal szerepeltek a vetéstervekben, a 3,° hektáron aluli te­ugyanakkor a termőföldek 20 száza lékát a munkaigényesebb ipari növé­gi mérnökre, ami arra figyelmeztet, * hogy a szakemberképzés területén ls nyek foglalták el. Igy talán érthető vel 0 szövetkezetek, állami gazdaságok termelési programjába iktatjuk. Ha­sonlóképpen központosítjuk ez olajos­az is, miért hanyagolták el mezőgaz­dasági üzemeink a szarvasmarhate­nyésztést és miért részesítették előny­ben a sertéshizlalást. A termelés fokozását a munkaigé­nyes növények megművelésének lassú gépesítése, is befolyásolta. Ezenkívül, a jobb minőségű takarmánykeverék — a lucernaliszt — nagyüzemi előállí­rületeket kivonjuk a termelő üzemek- n a8V° b b körültekintéssel kell eljár­ből és a nagyobb területeket rneginű- ,nunl í­A járás községeiben, szövetkezetei­ben a mezőgazdaság távlati fejleszté­sének problémájáról beszélve sokan növények, a szőlő és a vetőmag ter- felt eszik a kérdést: megtudja-e hálál­mesztését. A növénytermeléssel össz­hangban jelentős vízgazdasági építkezéseket tervezünk ni mezőgazdaságunk a termelés fej­lesztésére eszközölt beruházásokat? Nyugodtan elmondhatom, hogy a me­.. . „_jjőgazdasági termelés összértéke 1980­ban 565 millió koronával haladja meg Mindenekelőtt azonban a Garam, áz az 1961—1963-as évek átlagát, ami 85 lására sem nyílt lehetőség. Említést i poly és a Zsitva folyő k szabályozását szá zalékos emelkedést jelent. Járá­tehetnék még a mezőgazdasági be- k en biztosítani. Ez 33 millió korona „, lnk a 1pl7pt t pc 7te ndőben 378 millió ruházási építkezések helytelen kivi- beruházást igénvei Ezzel további le- 1 esztenaonen J/Ö miuio felezéséről, ami nagy méítékben gá- he" nyílfk" Lgyobb víztárolók korona érték ű terméstöbblettel járul tolta a termelés fejlesztését. Az épí- megépítéséhez és több mint 2400 hek- hozzá a közellátás zavartalan bizto­tővállalatok nem voltak eléggé érde- tár lápos terület lecsapolásához. sításához. kelve a férőhelyek, raktárak kivitele- A folyóktól távol eső helyeken 25 ki- Terveink merészek, teljesítésük zésében, legfontosabb munkájukat sebb vízgyűjtő medencét építünk. Ha min (j a z irányító szervektől mind a másodrangú kérdésnek tekintették. £ —ti bizottságok képviselőitől nagy A Földművelésügyi Minisztérium hát a szán tóföld 27 százalékát foghat- erőfeszítést követel. A téli idoszakot látva, hogy járásunkban és másutt is j Uk öntözés alá. a helytelen tervezés mennyire akadá- AZ említetteken kívül örömmel szá­lyozza a mezőgazdaság fellendítését, molhatok be a szarvasmarhatenyész­a párt XII. kongresszusa és a szövet- tés fejlődéséről. A Jelenlegi állományt kifejtsék saját nézeteiket, megtegyék kezetek VI. országos kongresszusa 50141-ről 82 475 darabra növeljük. Áz észrevételeiket és felsorakoztassák já­következtetéseinek szellemében irány- állatsűrűség fokozásához J e,e i}tős ál- rásun k dolgozó parasztjait, választó­elveket bocsátott ki a mezőgazdasági tá m°S atast kap u" k- A. ko z® 1j ö" polgárait e nemes célok elérésére. „ ° , , vőben sor kerül egy 2000 usző befő- r ° termelés távlati fejlesztési tervének gadására alkalma s férőhely építésére, előkészítéséhez. Járásunkban ennek alapján a termelési igazgatóság rész- mi^^na^^^^^^m^^^^^m^mm letesen kidolgozta és az EFSZ-ek küszöbön álló zár­számadási közgyűlését a nemzeti bi­zottságok jól felhasználják arra, hogy SZOMBATH AMBRUS Gyurcsó István ötven éves Valóban Igaz lenne? Azt hiszem, egyidős ő az itteni magyar lapok in­dulásával. Az első vers 1949-ben az ő nevével látott napvilágot. Méghoz­zá az Oj Szóban. Anyám hét szavára volt a költemény címe, ki ne emlé­kezne rá? Aztán, a többi lapokban, folyóiratokban, az Alkotó Ifjúságban GYÜRCSÚ ISTVÁN (Prandl Sándor felvétele) és az Oj Ifjúságban is találkoztunk nevével. Számon tartottuk, figyeltünk munkáira és izgalommal vártuk a Fáklya 1951-ben meghirdetett pályá­zatának eredményét. Vajon Gyurcsó jelentkezett-e? A bíráló bizottság Számvetés című elbeszélő költeményé­ért egyöntetűen neki ítélte az első díjat. Ötszázötven soros versben val­lott életéről, keserű gyermekkoráról, szülei bizonytalan mindennapjairól és holnapjáról. A Szegények énekének is nyugodtan nevezhette volna az el­beszélő költeményt. Nála hitelesebben, megrázóbban a mi tájainkon senki sem írt a múltról. A déčíni henge­rész, aki az élet hét próbáját kiál­lotta, egyre határozottabban hallatta hangját irodalmunkban. Ma már nem kétséges, hogy a Számvetés jelentette Gyurcsó életében a fordulópontot. Addigi nyugtalan, izgalmas, változatos élete, a sok mun­kahely és foglalkozás mintha értelmet nyert volna. Gyümölcsöztetheti írásai­ban. Elbúcsúzik Déčíntôl, a pipázó gyárkéménytől, a csábító szépségű he­gyektől és kopogtat, helyet keres a Duna-parti városban. A Csemadokban helyezkedik el, ma is itt dolgozik. Falvakat, kisvárosokat látogat, a fel­szabadult dolgozókat szervezi, lelke­síti a többre, a szépre és a jóra. Ren­geteget utazik és talán minden más társánál nyitottabb szemmel. Gyűjti a tapasztalatokat szorgalmasan, fá­radhatatlanul, mint méh a mézet. Nem azért, mintha tapasztalatokban sze­gény lenne, hiszen nagy földet bejárt, sokféle munkával, mesterséggel pró­bálkozott. Az új, a megváltozott, a na­ponta szépülő, terebélyesedő felsza­badult élet érdekelte, kötötte le fi­gyelmét. Verseiben a roppant erejű forradalmi változásról számolt be. 1955-ben jelenik meg első verses­kötete Anyám mosolyog címmel. Azok­kal szemben, akik ma azt mondják, lelkendezés és hurrá optimizmus szül­te a kötet verseit, mi költőjével együtt valljuk: egy szörnyű háború után tiszta szívből örültünk a béké­nek, a dolgozók társadalmának és rossz emlékű három év után a ma­gyar szó jogának, lehetőségének. Per­sze ez nem menti a verset, költőjét sem. És Gyurcsó azok közé a keve­sek közé tartozik, akik nem is akar­ják, hogy mentegessék őket. Ma már senki sem vitatja, hogy az ötvenes évek hurrá optimizmusába egy kicsit az akkori Irodalompolitika is beleját­szott, elsősorban türelmetlenségével, öt év telik el munkával, készülődés­sel, majd 1960-ban második verseskö­tetével jelentkezik. A címe: Termő időben. Ebben újra felfedezi szülőföld­jét, a Garam mentét, szülőfaluját, Ga­ramkövesdet, bemutatja olvasóinak a Csallóközt úgy, ahogyan ő látja. A hét ciklusból álló kötet versei ls inkább gondolatiak, mint hangulatlak. Meg­kapó bennük a közvetlenség, a hang­vétel, az a természetes egyszerűség, amellyel a dolgos hétköznapokról be­szél. Újrafogalmazza a dolgokat és most már pontosabban, költőibben sze­di versbe mondanivalóját. Ez jelenti a fejlődést előző kötetével szemben. A következő évben riportkönyvével lepi meg az olvasót. A Sajó mente, Rozsnyó vidéke él, lüktet írásaiban. Bányászok, falusi dolgozók, kétlaki munkások arca rajzolódik elénk. A táj lenyűgöző, nem lehet hallgatni róla. Az emberek is érdekesek, foglalkozni kell örömeikkel, gondjaikkal, problé­máikkal. Az ismeretlen vidék mindig vonzó, s ebben a kötetben a Garam mente ismerkedik Gömörrel. S milyen eredetien, izgalmasan. Tavaly a könyvesboltok kirakatai­ban újból Gyurcsó István könyvével találkoztunk. Nyugtalan ének című verseskötetéből kiérezhető némi aggo­dalom, vajon el tudja-e mondani, amit szeretne, amiben és ahogyan él? Sem­mi kétség effelől. A Pásztorének öt hangra, a Tavaszi szonáta és a For­radalmak kezesség arra, hogy az öt­venéves Gyurcsó nem fáradt el, hogy tud újat mondani és lépést is tud tartani az idővel, a fejlődéssel. A Hu­sziták földjén című költeményéből idézzük: E földnek mennyi még kincse, éke Szántója, dombja és hegyvidéke. Nagykorostól Cheblg Kelet — Nyugat, s fölötte íves csillagboltozat; alatta egy ország él és üzen: s a sok között dobog az én szívem. Megérinti egymást Kelet — Nyugat és kézfogásba érik a gondolat. Az ötven év csupán korhatárt jelez. És esetleg figyelmeztet, mi mindent nem írt meg. Gyurcsót a felszabadulás avatta költővé s a felszabadult élet fiatal. Mindössze húszéves. Történe­tének megírásához szükség van az Ö tollára isi ( M. J.) / Válasz a bírálatira Reménykeltő ígéret Lapunk 1965. I. 10-i számában szó­vá tettünk egyes, a bratislavai Avion­ban elhelyezett autóbuszállomás váró­termében, illetve informátori fülkéjé­ben visszatetszést keltő jelenségeket. A CSAD — Csehszlovák Gépkocsi­fuvarozási Vállalat vezetősége vála­szolt az említett bírálatra. Indokoltsá­gát elismerte, s közölte, hogy a szóvá tett fogyatékosságoknak mindig tuda­tában volt, és ezért kiküszöbölésére törekszik. 'Ez azonban — főleg hely­szűke miatt — bizonyos nehézségekbe ütközik. 1967-ben megkezdődik egy korszerű autóbuszállomás építése (A szerk. megjegy.: Nem közölték, hogy a vá­ros melyik pontián.) és azt 1970-ben befejezik. A vezetőség ez év tavaszán tataroztatni szándékszik a váróterme­ket, és ízléses elrendezésben, célsze­rűen kívánja a kirakatokat felhasz­nálni. Az utasok jobb tájékoztatására törekedve [A szerk. megjegyz.: Ma­gyarul is beszélő informátor?) kicse­réli a személyzetet. Reméljük, hogy mindez — az uta­zóközönség elégedettségére — belát­ható időn belül így ls lesz. -lárkó. A rádió műsoráról Ogy látszik, az év végi hajrá után jelenleg a rádióban ls uborkaszezon van. Az év első heteiben közölt adá­sok jóval alatta maradtak az átlagos, és már megszokott színvonalnak. Több alkalommal olyan írásokat hallottunk, amelyekkel hetekkel előbb már a saj­tóban is találkoztunk. A Faluról-falu-, ra beismerten poros kéziratokat sze­dett elő és azt közvetítette, ami a ta­valyi műsorszámokból kimaradt. Eb­ben az esetben nem ls bántotta fülün­ket c sok öreg írás, a többi alkalom­mal azonban zavart, hogy olyasmit hallunk, amit már régen olvastunk ... A rádió a leggyorsabb hírközlő. En­nek a szerepnek azonban csak akkor tehet eleget, ha közleményeivel meg­előzi a sajtót. A Látóhatár című, két hete elhang­zott világirodalmi műsor elsősorban szándékáért tetszett. Jó, hogy a rádió távoli vidékek irodalmát is közelünk­be hozza. A Felszállott két viharma­dár című összeállítás ezúttal indonéz költők verseivel ismertetett meg. Mind a válogatásról, mind az előadás­ról csak az elismerés hangján szólha­tunk. Nem ártott volna azonban a versek mellett prózát is előadni és közölni néhány adatot a bemutatott költőkről, írókról. Az előadás, a kísé­rőzene és a mondanivaló bármennyire is Jó és érdekes, a versek, — ha egy­más után sokat mondanak el belőlük — monotonná, unalmassá válnak. Egyhangúnak éreztük az indonéz köl­tők bemutatását is. Jobban sikerült a Látóhatár múlt heti száma. A születésének 50. évfor­dulóját ünneplő Gyurcsó Istvánról megemlékező, Dénes György szerkesz­tette adás szép, hangulatos volt, mél­tón köszöntötte a hazai magyar köl­tőt. Az Egy hazában című irodalmi fél­óra műsorából megragadott Csizmár Miklósnak Fónod Zoltánnal készített interjúja. A tájékoztató jellegű, gon­dolatgazdag beszélgetés során azt fej­tegették, hogyan segíti az Oj Szó kul­turális rovata a csehszlovákiai ma­gyar irodalmat. Fónod Zoltán többek között elmondta: — A támogatás kétirányú. A rovat egyrészt a beérkezett anyag közlésé­vel, másrészt azzal ösztönzi és segí­ti az írókat, hogy írásokat kér és kü­lönféle megbízatásokat ad. Az igé­nyesség természetesen sohasem szorul háttérbe. Azt az elvet vallom és vall­juk általában, hogy a mércét nem ál­líthatjuk az Igénytelenségre még ak­kor sem, ha hazai szerzőről van szó. Többszőr hallottuk már a rádióban Balogh László nevét. Ezúttal Veres fános Tüzek és virágok című köny­véről írt ismertetést. írásai tartalma­sak, lényegre menőek. Nagyon fur­csáljuk azonban, hog.y 1965-bee érté­kelt olyan könyvet, amely 1961-ben jelent meg. Igazán frissnek és ötletesnek a Magvető műsora hatott. A napokban lezajlott CSEMADOK járási konferen­ciákról készített rövid interjúk jól tá­jékoztattak. Az adás fénypontjának a Pécsi Sándorral folytatott beszélgetést tartjuk. A komáromi Magyar Területi Színház e hó 29-én mutatja be Arthur Miller Pillantás a hídról című drámá­ját. A színház vezetősége ebből az al­kalomból hívta Komáromba Pécsi Sán-. dor, kétszeres Kossuth-díjas színészt, a darab budapesti bemutatójának egyik főszereplőjét, hogy ismertesse tapasztalatait az itteni színészekkel. A rádió részéről Nagy fenő beszélt az Ismert művésszel, aki a riporter kér­désére a darabbal kapcsolatban töb­bek között ezeket mondotta: — Ez a dráma tulajdonképpen gö­rög sorstragédia, modern változatban és amilyen tömör, olyan tömör egy­szerűséggel kell játszanunk is. E da­rab főszerepének eljátszása nem kis küzdelmet jelentett nekem. Az itteni színészeknek csak azt tanácsolhatom, próbáljanak egyszerűek lenni. A Pil­lant ís a hídról akkor hatásos és ak­kor éri el igazi célját, ha annak az egyszerűségnek megfelelően játszuk, ahogy azt Miller megírta. A Magvetőnek ez az adása nemcsak érdekes, hanem tanulságos ís volt. A most vasárnap elhangzott adások közül különösen a Barangolás zene­országban, a Családi kör, és a Falu­ról falura című műsor tetszett. Az utóbbi Csehszlovákia legmodernebb tejüzemébe vezetett el és élénk, na­gyon életközei riportban számolt be a tej feldolgozásáról. A Csóka Ferenc szerkesztette adásból sok érdekessé­get tudtunk meg. Családi kör nagyon időszerű egyéni és társadalmi problé­mával foglalkozott és arra kért né­hány dolgozó nőtől választ, hogvan tölti szabad idejét, jut-e ideje a pihe­nésre, szórakozásra, s hogyan töltü szabad Idejét a íérj? A kifejező, so­katmondó válaszok elgondolkoztatóak voltak. A kerekasztal-beszélgetésen részt vett és az interjúk során felme­rült kérdéseket jól magyarázta Zsllka László, Krpelán Magda és Lőrincz Ka­tő. A Barangolás zeneországban adás­ban Boráros József a Faust elkárho­zása című zeneművet elemezte érde­kesen. Nem tudjuk, a Csehszlovák Rádió magyar szerkesztőségének munkatár­sai milyen általános alapelvek sze­rint készítik műsoraikat. Néha azon­ban úgy érezzük, hogy a mérce ro­vatonként változik. Gyakran például egészen gyenge műsorokhoz is ad­nak műsorfejet, sőt ezt az adás vé­gén megismétlik, máskor viszont ki­tűnő adásoknál nemcsak a műsorfe­jet, hanem az irók nevét sem közlik. A műsorfej: a rádióműsor címolda­la. Több szempontból ls szükséges, hogy a „címoldalt" az önálló adások egyike se nélkülözze. 1965. jaonár 27. • (Jf SZŐ S

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents