Új Szó, 1965. január (18. évfolyam, 1-29.szám)

1965-01-20 / 19. szám, szerda

Az atomaknazár kalandos terve fokozza a nukleáris veszélyt SZOVJET JEGYZÉKEK A NYUGATI HATALMAKHOZ ÉS AZ NSZK-HOZ AZ ATOMAKNAZÁR ÜGYÉBEN Moszkva (CTK) — Szemjonov szovjet külügyminiszter-helyettes hétfőn fogadta Kohlért, az Egyesült Államok moszkvai nagykövetét, és jegyzéket nyújtott at neki. A jegyzék rámutat azokra a közié sekre, amelyek szerint Nyugat-Német ország területén, a Német Demokra tlkus Köztársaság és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság határa köz vetlen közelében atomaknazár létesl tését tervezik. Nyugat Németország területén má

r ott vannak a különle ges „föld alatti nukleáris töltetek" A jegyzék felhívja a figyelmet milyen súlyosan veszélyezteti e terv megvalósítása sok millió békés ember életét nemcsak a Német Szövetségi Köztársaságban, hanem a vele hatá ros országokban is. A terv megvalósítása lényegesen rontaná Európa po litikat légkörét, fokozná a nemzetközi feszültséget és növelné egy nukleáris konfliktus kirobbanásának vészé lyét. A nyugatnémet katonai köröknek ez az akciója és az ame-tkai katonai hatóságoknak ebben való közreműködése a potsdami és egyéb négy hatalmi egyezmények újabb megszegé se, ellenkezik az említett egyezményekből az Egyesült Államokra háruló kötelezettségekkel, és összeegyez tethetetlen azokkal a kötelezettségek kel, amelyek a Német Szövetségi Köztársaságot mint a volt Német Birodalom egyik utódát terhelik. Hatalmas közép-európai körzetek nukleáris elaknásításának provoká clós terve Ismét kidomborítja, hogy milyen veszéllyel járna, ha a nyugat német hadsereget nukleáris fegyver Hez juttatnák — folytatja a jegyzék - Ha a nyugatnémet katonai körök ma, amikor még nincs módjukban sözvetlenül hozzáférkőzni a nukleáris '•akétaberendezésekhez, hajlandó Nyugat-Németország nagy területeit az atomhalál övezetévé változtatni, könnyen elképzelhetjük, hogyan állna a dolog az európai népek biztonságával akkor, ha e köröket nukleá ris fegyverekhez juttatnák. A szovjet koniiány hangsúlyozza, hogy az atomaknazár kalandos tervének megvalósítása nyomán Európa békéjét és biztonságát fenyegető következményekért a felelősség elsősorban az Egyesült Államok kormányát terhelné. A fenti jegyzék másolatát megküld, ték az angol és a francia kormánynak. Hétfőn a fenti kérdéssel kapcsolatban jegyzéket nyújtottak át Gröpper moszkvai nyugatnémet nagykövetnek ls. A jegyzék rámutat, hogy az atomaknazár provokációs megvalósításával kapcsolatos javaslatok kidolgozásában közvetlenül részt vett Von Hassel nyugatnémet hadügymiMelkezdődtek a nyugatnémet—francia tárgyalások ERHARD PÁRIZSBAN Párizs (ČTK) — Erhard nyugatnémet kancellár és Schröder külügyminiszter tegnap Párizsba érkezett, hogy De Gaulle elnökkel, Couve de Murville miniszterrel és további politikusokkal tárgyaljon. Ma De Gaulle és Erhard tanácskozásához csatlakozik a két külügyminiszter és Pompidou francia miniszterelnök. Erhard még ma visszatér Bonnba. A tárgyalások hivatalos programját nem tették közzé, de a két államférfi előreláthatólag a Közös Piac országainak politikai egységéről, Nyugat védelmi problémájáról és a német kérdésről tárgyalt. Tekintettel a francia—német kapcsolatok feszültségére nagy jelentőséget tulajdonítanak De Gaulle és Erhard tanácskozásainak. Egyesek szerint ez a tanácskozás az utolsó remény és lehetőség. A Párizs melletti Ramboutllet kastélyban megkezdődtek Erhard nyugatnémet kancellár és De Gaulle elnök tárgyalásai. A két államférfi első ta• • • • • ••••• ipiliSiíi^p^r

7 KIJEVBEN befejeződött a KGST atomenergiai állandó bizottságának 8. ülése. Az ülésen bolgár, magyar, NDK-beli, lengyel, román, szovjet és csehszlovák küldöttség vett részt. (ČTK) A MIRNIJ dél-sarki állomás közelében horgonyzó Esztonylja hajó két jégtábla közé szorult. A bajba került hajót az Ob legénysége mentette meg. (ČTK) MARTIN LUTHER KINGET, az amerikai négerek vezetőjét az Alabama állambeli Selma városban egy fajüldöző megtámadta. A néger vezető elleni támadás nyilván ahhoz az akcióhoz tartozik, mellyel meg akarják bontani a King vezette faji egyenjogúságért küzdő kampányt. (ČTK) FÉLIX ONAMA ugandai belügyminiszter sajtóértekezleten kijelentette, hogy az ugandai kormány valószínűleg kénytelen lesz lezárni az ugandai —kongói határt. Ezt az intézkedést Csőmbe fehér zsoldosainak a határon megvalósított incidensei teszik szükségessé. A miniszter kijelentése szerint Csőmbe katonái az elmúlt napokban négy ugandai polgárt gyilkoltak meg a határon. IČTK) CASTELL BRANCO brazillal elnök bejelentette, nem egyezik bele megbízatásának meghosszabbításába, és nem lép fel jelöltként a következő elnökválasztásokon. (ČTK) GASTON SOUMIALOT, a Kongói Népköztársaság miniszterelnök-helyettese és hadügyminisztere befejezte EAK-bell látogatását, és hazautazott. Soumialot Kairóban az afrikai országok képviselőivel a kongói felszabadító mozgalomnak nyújtott segítség ről és a kongói válság politikai meg oldásénak lehetőségéről tárgyalt. (ČTK) lálkozója zárt ajtók mögött zajlott le, és csupán egy tolmács volt jelen. Gerhard Schröder nyugatnémet külügyminiszter a francia külügyminisztériumon találkozott francia kollegájával. "t r niszter és Trettner, a Bundeswehr főfelügyelője. A nyugatnémet területem létesíten dő atomaknazár fokozná egy európai nukleáris konfliktus kirobbanásának l/eszélyét, mert egy véletlen atomakna-robbanás következtében ls pusztító nukleáris háború törhetne ki. A Német Szövetségi Köztársaság kormányának tisztában kell lennie azzal, hogy ebben az esetben magának Nyu gat-Németországnak a lakossága válnék a katasztrófa első áldozatává — hangoztatja a jegyzék. A szovjet kormány elvárja, hogy a bonni kormány Józanul mérlegeli a dolgot, és elveti az atomaknazár megteremtésének kalandor és provokációs tervét. Figyelmezteti a Német Szövetségi Köztársaság kormányát, hogy az atomaknazár tervének megvalósítása a Szovjetuniót és a többi szocialista országot olyan megfelelő intézkedésekre késztetné, amelyeket biztonságuk érdekei megkövetelnek — hangzik befejezésül a szovjet jegyzék. A magyar kormány támogatja a nukleáris fegyverek betiltására tett kínai javaslatot Budapest (ČTK) — Szarka Károly magyar külügyminiszter-Jielyettes átadta Han Kehua kínai nagykövetnek azt a válaszlevelet, amelyet a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke küldött Csou En-laj 1964. október 17-1 üzenetére. A magyar kormányfő válaszában hangsúlyozza, hogy a Magyar Népköztársaság kormánya támogatja a Kínai Népköztársaság kormányának a nukleáris fegyverek betiltása és megsemmisítése érdekében államfői érteikealet összehívására vonatkozó javaslatát, és kész részt venni egy ilyen értekezleten. Az ENSZ közgyűlése folytatja munkáját HÉTFŐN U THANT BESZÉLT A PÉNZÜGYI HELYZETRŐL Hétfőn délután — közép-európai idő szerint az esti órákban — két és fél hetes szünet után folytatta munkáját az ENSZ-közgyűlés 19. ülésszaka. A hétfői ülésen csak Alex Quaison Sackey, a közgyűlés elnöke és V Thant főtitkár szólalt fel. A főtitkár rövid áttekintést nyújtott a világszervezet pénzügyi helyzetéről, a hírek szerint azonban nem terjesztett elő javaslatokat a pénzügyi válság megoldására, mivel még nem fejeződtek be az ezzel kapcsolatos tárgyalások a különböző országok és csoportok képviselőivel. Mint Ismeretes, 12 afrikai és ázsiai ország javasolta, hogy fogadjanak el elvi határozatot külön pénzügyi alap megteremtéséről önkéntes hozzájárulások révén majd haladéktalanul kezdjék meg a normális munkát — a teljes napirend megvitatását és szavazzanak a megoldásra váró kérdésekben. A Szovjetunió már közölte, hogy hajlandó támogatni ilyen javaslatot, az Egyesült Államok azonban továbbra is elzárkózik a megoldás elől, és mindenáron kl akarja kény szerítenl a hozzájárulásokat az önkényesen szervezett kongói és közelkeleti ún. békefenntartó akciókhoz. Éppen ezért a megfigyelők nagy ré sze úgy véli, hogy érdemi megoldás ezen a héten sem születhet, s csupán az általános politikai vitát lehet folytatni. KÖZLEMÉNY A LATIN-AMERIKAI KOMMUNISTA PÁRTOK KÉPVISELŐINEK TANÁCSKOZÁSÁRÓL A szovjet fővárosban Ismeretessé vált a latin-amerikai kommunista pártok képviselőinek 1964 végén megtar tott tanácskozásáról kiadott közlemény. A megjelentek nagy figyelemmel foglalkoztak a kubai nép és a kubai kormány iránti szolidaritás kérdésével. Erre vonatkozó határozataikban leszögezik: még szélesebb arcvonalon kell kibontakoztatni Latin-Amerikában a Kubával való szolidaritási mozgalmat. A latin-amerikai népek részéről az imperializmus ellen folytatott harc tá mogatására az értekezlet szükségesnek tartja a szolidaritási mozgalmak kifejlesztését, a súlyos üldözéseknek kitett venezuelai, kolumbiai stb. szabadságharcosok tevékeny támogatását, a gyarmatosítás ellent mozgalom széles körű kibontakozását. A tanácskozáson megvitatták a nemzetközi kommunista mozgalomban támadt nézeteltérések kérdését ls. Az ezzel kapcsolatos határozat leszögezi, hogy a latin-amerikai kommunista pártok tevékenyen síkraszállnak ' a nemzetközi kommunista mozgalom egységéért, amelynek a marxizmusleninizmus elvein, valamint az 1957— 60. évi moszkvai tanácskozások dokumentumain kell alapulnia. A latin-amerikai kommunista pártok szükségesnek tartják, hogy minden előkészítés megtörténjék avégett, hogy megnyíljék az út az egységhez, biztosítva legyen a kölcsönös megértés a szocialista táborban. Evégből el kell kerülni mindent, ami fokozhatja a szakadás veszélyét, gátolhatja a testvéri, építő szellemű vitát, megnehezíti a testvérpártok egységes akcióit. Ezzel kapcsolatban — mondja a közlemény — és figyelembe véve, hogy a nézeteltérések megvitatásának eddigi formája káros a nemzetközt kommunista mozgalomra nézve, az értekezlet követeli a nyilvános polémia haladéktalan beszüntetését, és olyan megfelelő módozatok megkeresését, amelyek lehetővé teszik a felmerült kérdések testvéri szellemben való megoldását. Az értekezlet véleménye szerint határozott lépéseket kell tenni a nemzetközi kommunista mozgalom egységének biztosítására, s e célból két- és sokoldalú találkozókat kell tartant, és meg kell rendezni az összes marxista-leninista pártok tanácskozását vagy tanácskozásait. ,A KÖZÉPBAL KORMÁNYNAK MENNIE KELL" Luigi Longo, az Olasz Kommunista Párt főtitkára Milánóban beszédet mondott a párt megalakulásának 44. évfordulója alkalmából. Longo kijelentette: az elnökválasztási harc során az olasz középbal kormány újabb kemény és súlyos vereséget szenvedett, és Ismételten bebizonyosodott e kormány minden tehetetlensége, gyengesége és kétértelműsége. Az esetleges kormányátalakítgatás vagy a régi program újbóli formális meghirdetése ma már elégtelen. A jelenlegi kormány bármilyen formában történő további fenntartása szöges ellentétben áll az ország alapvető érdekeivel. A Moro-kormánynak tehát mennie kell, s azt fel kell váltani egy új, baloldalibb, haladóbb és demokratikusabb kormánytöbbséggel. TIM BUCK A MONOPOLISTA VESZÉLYRŐL Tim Buck, a Kanadai Kommunista Párt elnöke a Központi Bizottság ülésén a politikai helyzetről tartott beszámolójában kijelentette, hogy jelenleg szembetűnően aktivizálódnak a demokratikus erők, s nagyobb a befolyásuk az események alakulására. E helyzetben a monopolisták újabb támadásra készülnek a munkásosztály ellen. A sztrájkok és tüntetések, melyeken a munkások tömegesen részt vesznek, nagy társadalmi küzdelem kezdetét jelzik. Tim Buck megjegyezte, hogy a Pearson-kormány hivatalba lépése óta az Egyesült Államok gyorsan kiterjeszti ellenőrzését Kanadára, s fennáll az a reális veszély, hogy a külföldi monopolista körök teljesen ha« talmukba kerítik az országot. Tim Buck világpolitikai kérdésekkel foglalkozva bírálta a Johnson-kormány kongói és vietnami politikáját. Frey kétarcú szociális politikája Santiago de Chile (ČTK) — Eduardo de Frey elnök javaslatot terjesztett a kongresszus elé, melynek értelmében 38,4 százalékkal emelnék a közalkalmazottak és a magánvállalatok alkalmazottainak fizetését. Chilében 1964-ben 38,4 százalékkal emelkedtek a létfenntartási költségek. Az előterjesztett javaslat szerint a bérek emelése visszamenőleg 1965. január 1-től lépne érvénybe. A bérek emelését az ún. viszonylagos adóból fedezik. A törvényjavaslat nem javítja a dolgozók legszegényebb rétegeinek helyzetét. Valamennyi alkalmazott fizetésemelésére gondolnak eddigi életszínvonalukra való tekintet nélkül. NEW YORK-I TUDÓSÍTÁSUNK A

z ENSZ-közgyűlés 20 napi szünet után hétfőn abban a reményben ült ismét össze, hogy a főtitkártól, vagy az elnöktől megtudja, hogyan oldják meg gyorsan a kongót hadműveletek kiadásainak fedezése körül kirobbant válságot. , A küldöttségek tekintélyes számban vettek részt a közgyűlésen, s a nagy tárgyalóteremben csak az indonéz küldöttség három széke maradt üres. ü Thant főtitkár 114 ország küldöttének csak annyit tudott bejelenteni, hogy a világszervezet pénzügyi helyzete továbbra ls vigasztalan, eddig még nem találtak megoldást, bár — mint mondotta — „a világszervezet pénztárát gyorsan és kellőképpen fel kell tölteni". A további szónok, Quaison Sackey gbanai külügyminiszter, a közgyűlés elnöke kijelentette, úgyszólván valamennyi küldöttséggel tárgyalt, s megállapította, hogy nézeteik három te. kintetben azonosak: • az ENSZ pénzügyi állapotát önkéntes hozzájárulásokkal kell megjavítani, természetesen a fejlett országoknak kell a legtöbb áldozatot hozniuk; • az ENSZ-nek normális körülmények között mielőbb folytatnia kell munkáját; • mindenáron el kell kerülni az alkotmány 19. cikkelye körüli összetűzést. A 25 percig tartó ülés ezzel befejeződött. A közgyűlés kedden az általános vitával folytatta munkáját, s az előíelek szerint a vita a hét végéig, legkésőbb a jövő hét közepéig eltart. Ha addig nem találnak valamilyen orBizonytalanság a közgyűlésen voslást a jelenlegi helyzetre, akkor senki sem tudja, mi lesz tovább. Számos kü/döttség, elsősorban afroázsial, kísérletet tett kompromisszumos megoldásra, ám mint tudjuk, ez a törekvésük az Egyesült Államok ellenállásába ütközött. Az amerikai küldöttség szembehelyezkedett azzal, hogy elvként szögezzék le: ezen az ülésszakon nem fogják alkalmazni az alapokmány 19. cikkelyét. Ha az amerikaiak ezt elfogadnák, akkor mindenki úgy látná a dolgokat, hogy lehetővé akarják tenni egy különleges mentőalap létesítését. Az amerikaiak azonban ragaszkodnak ahhoz, legyen a megoldás ultimátum jellegű, s így a világszervezet nem tud kijutni a zsákutcából. Az amerikaiak ezzel kapcsolatban azzal érvelnek, hogy aggasztja őket az alapokmány sorsa. Ugyanis még ha csak részben és ideiglenesen is hatályon kívül helyeznék valamelyik cikkely érvényességét, ez veszélyes példa lenne, amit szerintük nem szabad megengedni. Ez az érvelés természetesen szemfényvesztés, mert a kétes szándékú kongói beavatkozásra vonatkozó döntést az alapokmány egyik cikkelyének mellőzésére hozták. Ez a cikkely ugyanis kizárólag a Biztonsági Tanácsot ruházza fel a béke megvédésére irányuló akciók elrendelésére. Az amerikaiak utolsó, szánalmas érvelése az a javaslat, hogy az esetet terjesszék ismét a Hágai Nemzetközi Döntőbíróság elé. Ha ezzel egyetértenének, akkor az amerikai küldöttség nem ellenezné a közgyűlés napirend szerinti munkájának azonnali felújítását. A bökkenő ott van, hogy a hágai döntőbíróság egyszer már döntött és ítéletére Amerika-barát elfogultság jellemző. Az amerikai álláspont mindennel magyarázható, csak azzal nem, hogy a világszervezet alapokmányának sor. sa aggasztja az Egyesült Államokat. Washingtoni és New York-i újságíróknak és diplomatáknak az a véleményük, hogy az amerikai kormány mindenképpen szeretné őszre halasztani a napirendi kérdések megvitatását. Ennek okát abban látják, hogy az idei ülésszakon két kudarc veszélye fenyegeti az amerikaiakat. Abban az esetben, ha szavazásra bocsátanék a 19. cikkely alkalmazását (tehát a Szovjetunió, Franciaország, Lengyelország, Csehszlovákia és 12 további ország megfosztását a szavazati jogtól), valószínű, hogy az amerikaiak ilyen döntéshez nem szereznék meg a szavazatok kellő számát. További kudarcot jelenthetne az Egyesült Államokra nézve az' a szavazás, vajon tűzzék-e az ülésszak napirendjére Kína képviseletének kérdését. Washingtonban rámutattak arra: az új vezetőség nem engedheti meg magának azt a luxust, hogy a világfőrumon elszenvedett két kudarccal kezdje gyakorlati tevékenységét, s ezért a külügyminisztérium kényelmesebb utat keres, azaz a napirendi kérdések tárgyalásának elhalasztását, s majd a nyár folyamán „igyekszik valamit csinálni". Amíg az Egyesült Államok ellenőrizhette a szavazógépezetet, még az alapokmány megkerülése árán is keresztülvitte egyes intézkedések megszavazását. Most, hogy a helyzet az Egyesült Államok hátrányára változik, vagy másképpen: több kérdésben az Egyesült Államok nem látja világosan a szavazás kimenetelét, csupán „biztosítani akarja magát" a kel-, lemetlen meglepetések ellen. A szélesebb körű külpolitikai össze, függéseket illetően Washingtonban az a nézet dominál, hogy a következő hónapokat intenzíven kl kell használni arra, hogy az Egyesült Államok legalább a legszükségesebb esetekben alkalmazkodjék a változó világviszonyokhoz. Amíg ez nem történik meg, s az amerikai diplomaták továbbra is görcsösen ragaszkodnak a hidegháborús szempontokhoz, a világszervezet számos döntése az Egyesült Államok' diplomáciai vereségeként hathat. Az ENSZ napirendi kérdéseinek el-í halasztásával kapcsolatban arra is utaltak, hogy időközben további szovjet—amerikai közvetlen tárgyalások várhatók, s kilátásban van az amerikai—szovjet viszony javulása. Az ame-i rikaiak ugyanis — főként az afro-i ázsiai küldöttségeknek — úgy magya-i rázzák a közgyűlés munkájának elha-i lasztását célzó javaslatukat, mint a^ ENSZ többségének pozitív hozzájáru^ lását a nemzetközi együttműködéshez^ Ám a küldöttségek többsége már decemberben ls rosszallta a közgyűlés elhalasztását, s a hangulat ma sem jobb. flŔÍ HOCHMAN 1965. január 20. * (JJ SZÓ 3