Új Szó, 1965. január (18. évfolyam, 1-29.szám)

1965-01-20 / 19. szám, szerda

Az atomaknazár kalandos terve fokozza a nukleáris veszélyt SZOVJET JEGYZÉKEK A NYUGATI HATALMAKHOZ ÉS AZ NSZK-HOZ AZ ATOMAKNAZÁR ÜGYÉBEN Moszkva (CTK) — Szemjonov szov­jet külügyminiszter-helyettes hétfőn fogadta Kohlért, az Egyesült Államok moszkvai nagykövetét, és jegyzéket nyújtott at neki. A jegyzék rámutat azokra a közié sekre, amelyek szerint Nyugat-Német ország területén, a Német Demokra tlkus Köztársaság és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság határa köz vetlen közelében atomaknazár létesl tését tervezik. Nyugat Németország területén má r ott vannak a különle ges „föld alatti nukleáris töltetek" A jegyzék felhívja a figyelmet milyen súlyosan veszélyezteti e terv megvalósítása sok millió békés ember életét nemcsak a Német Szövetségi Köztársaságban, hanem a vele hatá ros országokban is. A terv megvaló­sítása lényegesen rontaná Európa po litikat légkörét, fokozná a nemzetközi feszültséget és növelné egy nukleá­ris konfliktus kirobbanásának vészé lyét. A nyugatnémet katonai körök­nek ez az akciója és az ame-tkai ka­tonai hatóságoknak ebben való közre­működése a potsdami és egyéb négy hatalmi egyezmények újabb megszegé se, ellenkezik az említett egyezmé­nyekből az Egyesült Államokra háru­ló kötelezettségekkel, és összeegyez tethetetlen azokkal a kötelezettségek kel, amelyek a Német Szövetségi Köz­társaságot mint a volt Német Biro­dalom egyik utódát terhelik. Hatalmas közép-európai körzetek nukleáris elaknásításának provoká clós terve Ismét kidomborítja, hogy milyen veszéllyel járna, ha a nyugat német hadsereget nukleáris fegyver Hez juttatnák — folytatja a jegyzék - Ha a nyugatnémet katonai körök ma, amikor még nincs módjukban sözvetlenül hozzáférkőzni a nukleáris '•akétaberendezésekhez, hajlandó Nyu­gat-Németország nagy területeit az atomhalál övezetévé változtatni, könnyen elképzelhetjük, hogyan áll­na a dolog az európai népek bizton­ságával akkor, ha e köröket nukleá ris fegyverekhez juttatnák. A szovjet koniiány hangsúlyozza, hogy az atomaknazár kalandos ter­vének megvalósítása nyomán Európa békéjét és biztonságát fenyegető kö­vetkezményekért a felelősség elsősor­ban az Egyesült Államok kormányát terhelné. A fenti jegyzék másolatát megküld, ték az angol és a francia kormány­nak. Hétfőn a fenti kérdéssel kapcso­latban jegyzéket nyújtottak át Gröp­per moszkvai nyugatnémet nagykö­vetnek ls. A jegyzék rámutat, hogy az atomaknazár provokációs megvaló­sításával kapcsolatos javaslatok ki­dolgozásában közvetlenül részt vett Von Hassel nyugatnémet hadügymi­Melkezdődtek a nyugatnémet—francia tárgyalások ERHARD PÁRIZSBAN Párizs (ČTK) — Erhard nyugatné­met kancellár és Schröder külügy­miniszter tegnap Párizsba érkezett, hogy De Gaulle elnökkel, Couve de Murville miniszterrel és további poli­tikusokkal tárgyaljon. Ma De Gaulle és Erhard tanácsko­zásához csatlakozik a két külügymi­niszter és Pompidou francia minisz­terelnök. Erhard még ma visszatér Bonnba. A tárgyalások hivatalos programját nem tették közzé, de a két államférfi előreláthatólag a Közös Piac orszá­gainak politikai egységéről, Nyugat védelmi problémájáról és a német kérdésről tárgyalt. Tekintettel a francia—német kap­csolatok feszültségére nagy jelentősé­get tulajdonítanak De Gaulle és Er­hard tanácskozásainak. Egyesek sze­rint ez a tanácskozás az utolsó re­mény és lehetőség. A Párizs melletti Ramboutllet kas­télyban megkezdődtek Erhard nyugat­német kancellár és De Gaulle elnök tárgyalásai. A két államférfi első ta­• • • • • ••••• ipiliSiíi^p^r 7 KIJEVBEN befejeződött a KGST atomenergiai állandó bizottságának 8. ülése. Az ülésen bolgár, magyar, NDK-beli, lengyel, román, szovjet és csehszlovák küldöttség vett részt. (ČTK) A MIRNIJ dél-sarki állomás közelé­ben horgonyzó Esztonylja hajó két jégtábla közé szorult. A bajba került hajót az Ob legénysége mentette meg. (ČTK) MARTIN LUTHER KINGET, az ame­rikai négerek vezetőjét az Alabama ál­lambeli Selma városban egy fajüldö­ző megtámadta. A néger vezető el­leni támadás nyilván ahhoz az akció­hoz tartozik, mellyel meg akarják bontani a King vezette faji egyenjo­gúságért küzdő kampányt. (ČTK) FÉLIX ONAMA ugandai belügymi­niszter sajtóértekezleten kijelentette, hogy az ugandai kormány valószínű­leg kénytelen lesz lezárni az ugandai —kongói határt. Ezt az intézkedést Csőmbe fehér zsoldosainak a határon megvalósított incidensei teszik szük­ségessé. A miniszter kijelentése sze­rint Csőmbe katonái az elmúlt napok­ban négy ugandai polgárt gyilkoltak meg a határon. IČTK) CASTELL BRANCO brazillal elnök bejelentette, nem egyezik bele meg­bízatásának meghosszabbításába, és nem lép fel jelöltként a következő elnökválasztásokon. (ČTK) GASTON SOUMIALOT, a Kongói Népköztársaság miniszterelnök-he­lyettese és hadügyminisztere befejezte EAK-bell látogatását, és hazautazott. Soumialot Kairóban az afrikai orszá­gok képviselőivel a kongói felszaba­dító mozgalomnak nyújtott segítség ről és a kongói válság politikai meg oldásénak lehetőségéről tárgyalt. (ČTK) lálkozója zárt ajtók mögött zajlott le, és csupán egy tolmács volt jelen. Gerhard Schröder nyugatnémet kül­ügyminiszter a francia külügyminisz­tériumon találkozott francia kollegá­jával. "t r niszter és Trettner, a Bundeswehr főfelügyelője. A nyugatnémet területem létesíten dő atomaknazár fokozná egy európai nukleáris konfliktus kirobbanásának l/eszélyét, mert egy véletlen atomak­na-robbanás következtében ls pusztí­tó nukleáris háború törhetne ki. A Német Szövetségi Köztársaság kor­mányának tisztában kell lennie azzal, hogy ebben az esetben magának Nyu gat-Németországnak a lakossága vál­nék a katasztrófa első áldozatává — hangoztatja a jegyzék. A szovjet kormány elvárja, hogy a bonni kormány Józanul mérlegeli a dolgot, és elveti az atomaknazár megteremtésének kalandor és provo­kációs tervét. Figyelmezteti a Német Szövetségi Köztársaság kormányát, hogy az atomaknazár tervének meg­valósítása a Szovjetuniót és a többi szocialista országot olyan megfelelő intézkedésekre késztetné, amelyeket biztonságuk érdekei megkövetelnek — hangzik befejezésül a szovjet jegy­zék. A magyar kormány támogatja a nukleáris fegyverek betiltására tett kínai javaslatot Budapest (ČTK) — Szarka Károly magyar külügyminiszter-Jielyettes át­adta Han Kehua kínai nagykövetnek azt a válaszlevelet, amelyet a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke küldött Csou En-laj 1964. ok­tóber 17-1 üzenetére. A magyar kor­mányfő válaszában hangsúlyozza, hogy a Magyar Népköztársaság kor­mánya támogatja a Kínai Népköz­társaság kormányának a nukleáris fegyverek betiltása és megsemmisí­tése érdekében államfői érteikealet összehívására vonatkozó javaslatát, és kész részt venni egy ilyen érte­kezleten. Az ENSZ közgyűlése folytatja munkáját HÉTFŐN U THANT BESZÉLT A PÉNZÜGYI HELYZETRŐL Hétfőn délután — közép-európai idő szerint az esti órákban — két és fél hetes szünet után folytatta munkáját az ENSZ-közgyűlés 19. ülésszaka. A hétfői ülésen csak Alex Quaison Sackey, a közgyűlés elnöke és V Thant főtitkár szólalt fel. A főtit­kár rövid áttekintést nyújtott a vi­lágszervezet pénzügyi helyzetéről, a hírek szerint azonban nem terjesz­tett elő javaslatokat a pénzügyi vál­ság megoldására, mivel még nem fe­jeződtek be az ezzel kapcsolatos tár­gyalások a különböző országok és csoportok képviselőivel. Mint Ismeretes, 12 afrikai és ázsiai ország javasolta, hogy fogadjanak el elvi határozatot külön pénzügyi alap megteremtéséről önkéntes hozzájáru­lások révén majd haladéktalanul kezdjék meg a normális munkát — a teljes napirend megvitatását és szavazzanak a megoldásra váró kér­désekben. A Szovjetunió már közölte, hogy hajlandó támogatni ilyen javas­latot, az Egyesült Államok azonban továbbra is elzárkózik a megoldás elől, és mindenáron kl akarja kény szerítenl a hozzájárulásokat az ön­kényesen szervezett kongói és közel­keleti ún. békefenntartó akciókhoz. Éppen ezért a megfigyelők nagy ré sze úgy véli, hogy érdemi megoldás ezen a héten sem születhet, s csu­pán az általános politikai vitát lehet folytatni. KÖZLEMÉNY A LATIN-AMERIKAI KOMMUNISTA PÁRTOK KÉPVISELŐINEK TANÁCSKOZÁSÁRÓL A szovjet fővárosban Ismeretessé vált a latin-amerikai kommunista pár­tok képviselőinek 1964 végén megtar tott tanácskozásáról kiadott közle­mény. A megjelentek nagy figyelemmel foglalkoztak a kubai nép és a kubai kormány iránti szolidaritás kérdésé­vel. Erre vonatkozó határozataikban leszögezik: még szélesebb arcvonalon kell kibontakoztatni Latin-Ameriká­ban a Kubával való szolidaritási moz­galmat. A latin-amerikai népek részéről az imperializmus ellen folytatott harc tá mogatására az értekezlet szükséges­nek tartja a szolidaritási mozgalmak kifejlesztését, a súlyos üldözéseknek kitett venezuelai, kolumbiai stb. sza­badságharcosok tevékeny támogatását, a gyarmatosítás ellent mozgalom szé­les körű kibontakozását. A tanácskozáson megvitatták a nemzetközi kommunista mozgalomban támadt nézeteltérések kérdését ls. Az ezzel kapcsolatos határozat leszögezi, hogy a latin-amerikai kommunista pártok tevékenyen síkraszállnak ' a nemzetközi kommunista mozgalom egységéért, amelynek a marxizmus­leninizmus elvein, valamint az 1957— 60. évi moszkvai tanácskozások doku­mentumain kell alapulnia. A latin-amerikai kommunista pár­tok szükségesnek tartják, hogy min­den előkészítés megtörténjék avégett, hogy megnyíljék az út az egységhez, biztosítva legyen a kölcsönös megér­tés a szocialista táborban. Evégből el kell kerülni mindent, ami fokozhatja a szakadás veszélyét, gátolhatja a testvéri, építő szellemű vitát, megne­hezíti a testvérpártok egységes ak­cióit. Ezzel kapcsolatban — mondja a közlemény — és figyelembe véve, hogy a nézeteltérések megvitatásának eddigi formája káros a nemzetközt kommunista mozgalomra nézve, az értekezlet követeli a nyilvános polé­mia haladéktalan beszüntetését, és olyan megfelelő módozatok megkere­sését, amelyek lehetővé teszik a fel­merült kérdések testvéri szellemben való megoldását. Az értekezlet véle­ménye szerint határozott lépéseket kell tenni a nemzetközi kommunista mozgalom egységének biztosítására, s e célból két- és sokoldalú találko­zókat kell tartant, és meg kell ren­dezni az összes marxista-leninista pártok tanácskozását vagy tanácsko­zásait. ,A KÖZÉPBAL KORMÁNYNAK MENNIE KELL" Luigi Longo, az Olasz Kommunista Párt főtitkára Milánóban beszédet mondott a párt megalakulásának 44. évfordulója alkalmából. Longo kije­lentette: az elnökválasztási harc so­rán az olasz középbal kormány újabb kemény és súlyos vereséget szenve­dett, és Ismételten bebizonyosodott e kormány minden tehetetlensége, gyengesége és kétértelműsége. Az esetleges kormányátalakítgatás vagy a régi program újbóli formális meg­hirdetése ma már elégtelen. A jelen­legi kormány bármilyen formában tör­ténő további fenntartása szöges ellen­tétben áll az ország alapvető érde­keivel. A Moro-kormánynak tehát mennie kell, s azt fel kell váltani egy új, baloldalibb, haladóbb és demokra­tikusabb kormánytöbbséggel. TIM BUCK A MONOPOLISTA VESZÉLYRŐL Tim Buck, a Kanadai Kommunista Párt elnöke a Központi Bizottság ülé­sén a politikai helyzetről tartott be­számolójában kijelentette, hogy jelen­leg szembetűnően aktivizálódnak a demokratikus erők, s nagyobb a befo­lyásuk az események alakulására. E helyzetben a monopolisták újabb támadásra készülnek a munkásosztály ellen. A sztrájkok és tüntetések, me­lyeken a munkások tömegesen részt vesznek, nagy társadalmi küzdelem kezdetét jelzik. Tim Buck megjegyezte, hogy a Pearson-kormány hivatalba lépése óta az Egyesült Államok gyorsan kiter­jeszti ellenőrzését Kanadára, s fenn­áll az a reális veszély, hogy a kül­földi monopolista körök teljesen ha« talmukba kerítik az országot. Tim Buck világpolitikai kérdésekkel foglalkozva bírálta a Johnson-kormány kongói és vietnami politikáját. Frey kétarcú szociális politikája Santiago de Chile (ČTK) — Eduar­do de Frey elnök javaslatot terjesz­tett a kongresszus elé, melynek ér­telmében 38,4 százalékkal emelnék a közalkalmazottak és a magánvállala­tok alkalmazottainak fizetését. Chilé­ben 1964-ben 38,4 százalékkal emel­kedtek a létfenntartási költségek. Az előterjesztett javaslat szerint a bérek emelése visszamenőleg 1965. ja­nuár 1-től lépne érvénybe. A bérek emelését az ún. viszonylagos adóból fedezik. A törvényjavaslat nem javítja a dolgozók legszegényebb rétegeinek helyzetét. Valamennyi alkalmazott fi­zetésemelésére gondolnak eddigi élet­színvonalukra való tekintet nélkül. NEW YORK-I TUDÓSÍTÁSUNK A z ENSZ-közgyűlés 20 napi szünet után hétfőn abban a reményben ült ismét össze, hogy a főtitkártól, vagy az elnöktől megtudja, hogyan oldják meg gyorsan a kongót hadmű­veletek kiadásainak fedezése körül kirobbant válságot. , A küldöttségek tekintélyes számban vettek részt a közgyűlésen, s a nagy tárgyalóteremben csak az indonéz küldöttség három széke maradt üres. ü Thant főtitkár 114 ország küldötté­nek csak annyit tudott bejelenteni, hogy a világszervezet pénzügyi hely­zete továbbra ls vigasztalan, eddig még nem találtak megoldást, bár — mint mondotta — „a világszervezet pénztárát gyorsan és kellőképpen fel kell tölteni". A további szónok, Quaison Sackey gbanai külügyminiszter, a közgyűlés elnöke kijelentette, úgyszólván vala­mennyi küldöttséggel tárgyalt, s meg­állapította, hogy nézeteik három te. kintetben azonosak: • az ENSZ pénzügyi állapotát ön­kéntes hozzájárulásokkal kell megja­vítani, természetesen a fejlett orszá­goknak kell a legtöbb áldozatot hoz­niuk; • az ENSZ-nek normális körülmé­nyek között mielőbb folytatnia kell munkáját; • mindenáron el kell kerülni az alkotmány 19. cikkelye körüli összetű­zést. A 25 percig tartó ülés ezzel befe­jeződött. A közgyűlés kedden az általános vitával folytatta munkáját, s az elő­íelek szerint a vita a hét végéig, legkésőbb a jövő hét közepéig eltart. Ha addig nem találnak valamilyen or­Bizonytalanság a közgyűlésen voslást a jelenlegi helyzetre, akkor senki sem tudja, mi lesz tovább. Számos kü/döttség, elsősorban afro­ázsial, kísérletet tett kompromisszu­mos megoldásra, ám mint tudjuk, ez a törekvésük az Egyesült Államok el­lenállásába ütközött. Az amerikai kül­döttség szembehelyezkedett azzal, hogy elvként szögezzék le: ezen az ülésszakon nem fogják alkalmazni az alapokmány 19. cikkelyét. Ha az ame­rikaiak ezt elfogadnák, akkor min­denki úgy látná a dolgokat, hogy le­hetővé akarják tenni egy különleges mentőalap létesítését. Az amerikaiak azonban ragaszkodnak ahhoz, legyen a megoldás ultimátum jellegű, s így a világszervezet nem tud kijutni a zsákutcából. Az amerikaiak ezzel kapcsolatban azzal érvelnek, hogy aggasztja őket az alapokmány sorsa. Ugyanis még ha csak részben és ideiglenesen is ha­tályon kívül helyeznék valamelyik cikkely érvényességét, ez veszélyes példa lenne, amit szerintük nem sza­bad megengedni. Ez az érvelés ter­mészetesen szemfényvesztés, mert a kétes szándékú kongói beavatkozásra vonatkozó döntést az alapokmány egyik cikkelyének mellőzésére hoz­ták. Ez a cikkely ugyanis kizárólag a Biztonsági Tanácsot ruházza fel a béke megvédésére irányuló akciók el­rendelésére. Az amerikaiak utolsó, szánalmas érvelése az a javaslat, hogy az esetet terjesszék ismét a Há­gai Nemzetközi Döntőbíróság elé. Ha ezzel egyetértenének, akkor az ame­rikai küldöttség nem ellenezné a köz­gyűlés napirend szerinti munkájának azonnali felújítását. A bökkenő ott van, hogy a hágai döntőbíróság egy­szer már döntött és ítéletére Ame­rika-barát elfogultság jellemző. Az amerikai álláspont mindennel magyarázható, csak azzal nem, hogy a világszervezet alapokmányának sor. sa aggasztja az Egyesült Államokat. Washingtoni és New York-i újságírók­nak és diplomatáknak az a vélemé­nyük, hogy az amerikai kormány mindenképpen szeretné őszre halasz­tani a napirendi kérdések megvitatá­sát. Ennek okát abban látják, hogy az idei ülésszakon két kudarc veszélye fenyegeti az amerikaiakat. Abban az esetben, ha szavazásra bocsátanék a 19. cikkely alkalmazását (tehát a Szovjetunió, Franciaország, Lengyel­ország, Csehszlovákia és 12 további ország megfosztását a szavazati jog­tól), valószínű, hogy az amerikaiak ilyen döntéshez nem szereznék meg a szavazatok kellő számát. További kudarcot jelenthetne az Egyesült Ál­lamokra nézve az' a szavazás, vajon tűzzék-e az ülésszak napirendjére Kí­na képviseletének kérdését. Washingtonban rámutattak arra: az új vezetőség nem engedheti meg ma­gának azt a luxust, hogy a világfőru­mon elszenvedett két kudarccal kezd­je gyakorlati tevékenységét, s ezért a külügyminisztérium kényelmesebb utat keres, azaz a napirendi kérdések tárgyalásának elhalasztását, s majd a nyár folyamán „igyekszik valamit csinálni". Amíg az Egyesült Államok ellenő­rizhette a szavazógépezetet, még az alapokmány megkerülése árán is ke­resztülvitte egyes intézkedések meg­szavazását. Most, hogy a helyzet az Egyesült Államok hátrányára válto­zik, vagy másképpen: több kérdésben az Egyesült Államok nem látja vi­lágosan a szavazás kimenetelét, csu­pán „biztosítani akarja magát" a kel-, lemetlen meglepetések ellen. A szélesebb körű külpolitikai össze, függéseket illetően Washingtonban az a nézet dominál, hogy a következő hónapokat intenzíven kl kell használ­ni arra, hogy az Egyesült Államok legalább a legszükségesebb esetekben alkalmazkodjék a változó világviszo­nyokhoz. Amíg ez nem történik meg, s az amerikai diplomaták továbbra is görcsösen ragaszkodnak a hideghá­borús szempontokhoz, a világszervezet számos döntése az Egyesült Államok' diplomáciai vereségeként hathat. Az ENSZ napirendi kérdéseinek el-í halasztásával kapcsolatban arra is utaltak, hogy időközben további szov­jet—amerikai közvetlen tárgyalások várhatók, s kilátásban van az ameri­kai—szovjet viszony javulása. Az ame-i rikaiak ugyanis — főként az afro-i ázsiai küldöttségeknek — úgy magya-i rázzák a közgyűlés munkájának elha-i lasztását célzó javaslatukat, mint a^ ENSZ többségének pozitív hozzájáru^ lását a nemzetközi együttműködéshez^ Ám a küldöttségek többsége már decemberben ls rosszallta a közgyűlés elhalasztását, s a hangulat ma sem jobb. flŔÍ HOCHMAN 1965. január 20. * (JJ SZÓ 3

Next

/
Thumbnails
Contents