Új Szó, 1965. január (18. évfolyam, 1-29.szám)

1965-01-01 / 1. szám, péntek

J Te

véfcenyele a partizánok A füloki állomásról 1944-ben egy őszi este hosszú német katonavonat indult a front felé. Két mozdony vontatta a harckocsikkal, ágyúkkal és katonákkal megrakott szerelvényt. Pár kilométeres út után hatalmas robbanás reszkettette meg a levegőt. A felborult mozdonyokból süvítve dňlt a gőz, haldoklók hörgése, sebesültek jajgatása hallatszott. A partizánok aknája megsemmisítette a szerelvényt. A következő napokban Galsa mellett röpült a levegőbe az Ipoly hídja. A helyi lakosok közül sokan a partizánokhoz csatlakoztak. A fasiszták számára bizonytalanná vált a vidék. Fülek környékén a partizánok és a fasiszták legnagyobb összecsapása Abroncs-pusztán volt, ahol Nógrádi Sándor partizáncsoportjának kilencvenöt főnyi osztaga december 28 án véres csatát vívott egy SS-zászlóaljjal. A partizánok súlyos veszteséget okoztak az ellenségnek, majd a túlerő elől a környező erdőségbe vonultak. A fasiszták kegyetlen bosszút álltak a puszta lakosain, amiért befogadták a partizánokat. A járási újság egy régi számában Muránszky Katalin, az egyik kivégzett partizán anyja megrendítő szavakkal számol be a rettenetes éjszakáról: „Tíz partizán melegedett nálunk. Amikor megkezdődött a lövöldözés, fegyvereiket felragadva kirohantak. Huszonegy éves volt a fiam, ő is velük tartott. Sokáig ropogtak a fegyverek. Fgyszer csak a fiam kiáltását hallottam a fegyverzajban: „Édesanyám ments meg, agyon akarnak lőni!" Az iszonyattól elájultam. Amikor magamhoz térve kitámolyogtam, néhány lépésre a háztól ott feküdt a fiam élettelen, vérző teste." A munkások megmentik a gyárat December második felében reggelente már a szovjet ágyúk dörgése ébresztette a fülekieket. Érezhető közelségbe került a front. A gyár katotonai parancsnoka elrendelte a gépek leszerelését. Fegyveres katonák vigyázták lépten-nyomon a parancs végrehajtását. A füleki munkások a kommunisták vezetésével mégis meghiúsították a tervet. Vállalták a kockázatot, szabotálták a gépek leszerelését, elrejtették a hajtószíjakat, alkatrészeket, szerszámokat. A gyár területén a gyújtóbombák elleni védekezésre előkészített, homokkal teli nagy ládák mélyére alkatrészek kerültek, a fa* siszták viszont nagyrészt követ, ócskavasat szállítottak el a leszögezett ládákban. Fülek szerencsés fekvése következtében aránylag könnyen átvészelte a 99 Önök már szabadok..." A várost Filécia néven állítólag már "időszámításunk ©lőtt a második évszázadban említi Ptolemaiosz térképe. Számos római kori maradvány bizonyítja, hogy akkor már lakott Hely volt Fülek. A rómaiak után sok náció megfordult itt, sok had villogtatta fegyvereit. A helység életébe azonban minden idők legnagyobb változását kétségkívül a szovjet hadsereg hozta. E Fülek C 1944. december 3a j a-utóval leptem meg, amikor hazajött a katonaságtól. Tudom, hogy nem tipikus a példa, de nem okozott különösebb nehézséget a pénz összegyűjtése. Városnézőben Az Oj Nemzedék címíí újság 1V42. III. 14-i számában a Fülekről közölt riportból idézzük a következjő mondatot: „A községben nem látbírtó Aj farkas." Most viszont azt írhatjuk, hogy mindenütt új házakon, új építkezésen akad meg a szem. Schneider Péter elvtárssal, a városi nemzeti bizottság elnökével indulunk városnézőbe. Hepehupás, sáros utcákon át lépkedünk. Ennek azonban nem a város rendezetlensége az oka, hanem éppen ellenkezőleg: a városrendezés. Most végezték ugyanis a csatornázást, amire huszonhatmillió koronát fordított az állam, meg a vízvezeték lerakását, amely tizenkétmillióba került. Az utak renöbebórását tavasszal kezdik meg. Az elnök jogos büszkeséggel mutartja az új létesítményeket, az új építkezéseket. Püspöki felé egész íVj városrész épült nagy lakótömbökkel, középületekkel, villaszerű magánházakkal. A város lakásainak több min* egyharmada az utóbbi évtizedekben épült. Egyre újabb építkezéseket kezdenek meg, mégis lakáshiány mutatkozik. A szolgáltatások házának felépítésével a nemzeti bizottság összpontosíthatta a közüzemeket, ami előfeltétele volt szolgálataik megjavításának. A szlovák iskola elhelyezését az ŕ új tskoia felépítésével már régebben nvegoklották. Most végre megoldódott a magyar iskola megfelelő elhelyezésének égető problémája te. Felépült a korszerű tanítás minden követelményének megfelelő legújabb típusú iskola két pavilonja. Folyamatban van a tornaterem és ac. étterem építése te. A város közepén most fejezik be a fürdő építésért, melyben fedett é>s szar badtéri uszoda, kádfürdő, gőzfürdő lesz, azonkívül huszonhat férőhelyes szálloda és szép nagy étterem. A kétmillió koronába kerülő építkezésen a lakosság br igadmunk

á ja kiadós segítséget nyújtott. Minden bizonnyal a kulturális élet jelentős fellendítését eredményezi majd a gyár új, nagy üzemi klubja építésének befejezése. — Amint látja, nagy iramban építkezünk — mutat körbe Schneider eiv- j téľs —, mégis mennyi mindent kell 1 még elvégeznünk, mennyi problémát IceM megoldanunk. A legsürgősebb kérdés az Czle«bá- i lózat kiépítése, korszerűsítése. Tete- • m ese n megszaporodott a város la- ; kossá

ga, lényegesen megnövekedett I a vásárlóerő, de az üzlethálózat úgy- ! szólván semmit sem fejlődött. Űj posta- j épület, óvoda, napközi otthon stb. kel- j lene. A nemzeti bizottság tervében mintegy harminc fontos akció szere- l pel, amit a felsőbb szervek és a la- j kosság közreműködésével az elkövet- i kőző évek folyamán fokozatosan meg | akarnak valósítani. Húsz évvel ezelőtt ezekben a r>n- \ pókban indult meg az új élet FíMe- I ken. A két évtized sok szép eredményt hozott, s a jövő új nagy felídatokat tartogat, újabb sikerekkel tecsegtet. A fülekiek minden bizonynyal el is érik éket; &AL LASZfcA » wm&xwwt* Előtérben még a múlt kísért, míg a háttérben ház már a mát dicséri liarcokat. Nagyobb bontba támadás fényegében csak a vasútállomást érte. A vörös hadsereg lendületes támadással tört előre. A szovjet katonai parancsnokság a következő jelentéseket adta ki azokban a napokban: A II. Ukrán Front katonái december 29-én elfoglalták Síd, Csorna, Almágy stb. helységeket. Mintegy hatezer ellenséges katonát elfogtak és körülbelül ötezer ellenséges katonát megsemmisítettek. December 30-án elfoglalták Füleket és további községeket, A harcokban mintegy 1300 német és magyar katona esett fogságba. December 31-én Buzita, Nagy daróc, Galsa, Bolyk és Rap elfoglalásánál 515 ellenséges katonát ejtettek foglyul a szovjet harcosok. a korszerű szövet kezeli fíí a tervszerűség )GY NYÁRI REGGEL kicsit korábban ébredtem, és kimentem az udvarra. A szomszédék ötesztendős Marikája már ott futkározott a virágok között. — Mi az, Marika, te is felébred-, tél? — kérdem. — Már régen — feleli büszkén. — És nem is sírtál? —- Még nem, majd ha mosakodni fogok — válaszolja a világ legtermészetesebb hangján. (3Z-) Ai öreg kertész és a tv F

ERENC BÁCSIRÓL, az öreg ker-, tészröl írjon — tanácsolta egyik ripoptutamon a szövetkezet e+nöke. A hetvenedik életévét tapossa, ám korát meghazudtolóan dolgozik. Sok fiatal példát vehetne tőle. Érti a szakmáját. Tíz esztendeje dolgozik már a kertészetben. össze-vissza jártam a kertészetet, végül az istállót is bebolyongtam. Fe-s renc bácsi sehol. Otthon sincs. Kocsmában! sincs, oda munkaidő alatt nem szokott elmenni. Akkor hol jer. bet? Az éjjeliőr tett-vett valamit az istálló körül. Vejét helyettesítette a ko-. ra délutáni érákban. Ü látta Ferenc bácsit. De mikor? Hajnali háromk<*. Később többen is látták, de hogy most hol van, azt senki ember fia nem tudja megmondaiw. Visszamegyek az e*nökhöz, villant át agyamon. Hátba ő nyomra vezet. Az elnök a fejét csóválta. Mintha restellne a dolgot, hogy éppen most nincs „kéznél" ser. öreg kertész. Már úgy volt, hogy feladom a keresést, amikor a kertész kis unokáját pillantotta meg az elnök. — Hé öesi, nem láttad a nagyszilét? — De Hittan n. — Hol? — A Tóth bácsinál, a tv-ét nézik. — Ilyenkor, munkaidőben? j — Hát nem tudja János bácsi, I hogy a Sokolovo most játszik kupai mérkőzést az angolokkal?... i Ezúttal nem volt nehéz őket m-egj találni. Az elnök elkísért a „szurkoí lókhoz" és kissé dorgálóan azt mond| ja: i — Ej, Ferenc bácsi, ez mégsem í H lő... Sürgős a munka a kertészet1 ben ... — Ne félj János, a mwikát jó eslöre elvégeztük — volt a huncut válasz. Most már sejtettem, miért látta az éjjeliőr a két kertészt hajnali háromkor az üvegházak között. jm. f.) Minden gyerek egyforma A lAmcm az idév már a harÁM maőtk pár kesztyűjét vesvterte el. Bűnbánóan, lesütött szemmel áll előttem, kezében a páratlan sarga kesztyű: — Nincs még egy ilyen rendetlen, nemtörődöm gyerek, mint te oagyl — korholom szigorú hangon. — De non — válaszol félénken, ét belenyúl a másik zsebébp, s húz belőle egy piros kesztyűt, majd meggyőző hangon bizonygatja: — Láfori ert a ke<srr.tyik most fuIf&tam az udvaron, ez* ts eivesvíette imiantebyÝk gyerek. Amikor halvány derültség fut véqig az arcomon, érzi, hogy megnyerte a csatát, s még hozzáteszi: — Nézd apuka, minden gyerek egyforma. A nagymama azt mondta, hogy neked sapkát nem győztek venni, mikor kicsi voltál. rszaj A vörös Füfek szobád Karácsony után a sídri völgyben a vékony hótakarót sűrűn teleszórta fekete foltokkal a szovjet ágyúk, katyusák és aknavetők tüze. A völgyben és a völgyet szegélyező dombok erdeinek sűrűjében vattaruhás, vörös csillagos harcosok nyomultak Fülek felé' A németek a város felett magasodó Egres felé vonultak viszsza, ott ásták be magukat. Az emberek a pincékbe húzódtak, a gyár műhelyei kihaltak voltak, a gépek szíjaiktól, alkatrészeiktől megfosztva vártak sorsukra, a kitört ablakokon a szél befújta a havat. 1964. december 30. Örökké emlékezetes dátum Fülek történetében. Az új étet kezdete. A reggeli órákban a sorát, hogy a szovjet katonák twfPjék, kikre számíthatnak leginkább. A szovjet parancsnokság még aznap este megbízta Albert elvtársat és több más kommunistát a rendfenntartás megszervezésével. A szabadságért drága árat kellett fizetni. A Fülek környéki harcokban több mint ötszáz szovjet és 150 román katona áldozta fel életét. Újból megindulnak a gépek A füleki munkások élete egybefonódott a gyár életével. Megalapítása óta szakadatlanul küzdelmet vívtak a tőkésekkel, akik nyomorúságosan fizették munkájukat. Mágirs szerették a gyárat, melyet kezük mamkája fejlesztett, s az éietet jelentette számtikra. C60da-e, hogy már a szabadság első óráiban a gyárba vezetett sok füleki munkás útja. Hiszen a kómrnumsták azt hirdették: Ha megjönnek a vörös katonák, a munkásoké lesz a gyár. „Tegyök hát rendbe mielőbb, indítsuk meg a gépeket és tőlünk telhetően segítsük a szovjet katonák harcát" — mondották a füleki munkások. December 30-ón szaibadutt fel a város, a következő napon már serényen takarították a gyár területén a romokat. Előkerültek az elrejtett gépek, alkatrészek, szíjak és szerszámok. Mindennap szaporodott a dolgozók száma, szerelték a gépeket, előkészítették a nyersanyagot. Az áramszolgáltatás még szünetelt, de megindult a gyár régi ára m-f epesztő h aztán a gondoskodás !RSZÁGfÁRÁS köztien a nyáron N ... ra is elvetett a véletlen. Az útról, a faluban látottá k r ói faragtam is egy kis írást. Sok min-s 0 ne. Például ezt se: Vendéglátó gazdám (egyik voK katona társam ) a késő éjszakába nyúl-ó beszélgetés és borozgatás után, kivirult arccal ezt mondta: — El sem hinnéd komám, mennyit tett a haladásért az utóbbi időb«n falunk vezetősége ... Érdeklődve szóltam közibe: — Ne mond dl Mosolygó amr>ea4 folytatta: — Hidd H, sokat tett, kiszélesítette a lakosságnak nyújtandó szolgál-, tatásokat. — Miver? — kaptam a szón. i»eik*te«*oesi vasáriáséva»l. ffoe-zestj m* * %«§*» II. Ukrán Front katonái benyomultak a városba, kiverték a fasisztákat. A vörös Fülek felszabadult. Számos munkás már előzőleg átment a szovjet katonákhoz. Solymosi, Kókai és más elvtársak a felszabadítókkal tértek vissza. Albert József, pártunk régi harcosa, Igy emlékezik vissza a szovjet katonákkal való első találkozásra: „Szovjet tiszt keresett fel otthon, tolmács kíséretében. Kezében papírlap fehérlett. Mint később kiderült, a?, idevalósi kommunisták listája volt. — Maga Albert? — kérdezte. — Igen, Albert vagyok — feleltem. — Zdrasztvujtye, tovariscs — nyújtatta kezét a szovjet tiszt. — Önök már szabadok. Most olyan kormányt alakíthatnak, amilyenért harcoltak." Hogyan tudta meg címét a szovjet tiszt, csodálkozott Albert elvtárs. Kiderült, hogy dr. Hercz, aki az első köztársaságban kommunista képviselő volt Losoncon, a Szovjetunióba emigrált. Ö adta át a kommunisták névaggregátora. Január 3-án forogni kez dett néhány gép kereke. Újból működ ni kezdett a gyár. Sárkány Lajos, tn üzemi pártbizottság elnöke húsz é* múltán is meghatottan emlékszik visz sza a termelés felújításának időszakéra. — Főként motorhengereket és du gattyúkat, ezenkívül kocsialkatrésze ket, patkót, edényeket, gombot, sap kacsillagot, lőszeresládákat, sítalpa kat és más szükséges felszerelést készítettünk a szovjet katonaságnak — mondja Sárkány elvtárs. — A gyárt mányainkat átvevő tisztek nagyo* elégedettek voltak a minőséggel. Az azóta eltelt két évtized alatt je lentős fejlődésen ment át a gyár. Kü lönvált a fémipari és a faipari terme lés, mindkét üzem önállóan fejlödöti tovább. A Kovosmaltban a termeiéi az ötvenes évek elejéhez viszonyítvf koronaértékben mintegy száz száza lékk/j'l emelkedett. A fő termelés program: zománcedóny, tűzhelyek kályhák. A füleki munkások gyártmányai csaknem valamennyi világrész számos országába elkerülnek. Új gé peket állítottak munkába minden rész legbeti, szociális berendezéseket lé tesítettek. Most van folyamatban a; öntöde átépítése, amelynek végrehaj tása lényegesen megkönnyíti a dolgozók munkáját és növeli a termeié kenysóget. Szükségesnek mutatkozik azonban a termelés további lényeges korszerűsítése. Ezt a munkárt előre láthatólag 1966-ban kezdik meg ós 1970-ben fejezik be. Már évek óta működik az új, nagy, korszerű zománco zó, melynek tervezési szempontból számos fogyatékossága van ugyan, a régihez viszonyítva mégis alapvetően megváltoztatta a termelést. Mos a múdra, mos ox élet Végta János régi munkása a gyárnak. Tizenhat éves korában, 1925-ben lépett munkába, azóta megszakítás nélkül itt dolgozik. Tizenkilenc éven át kemenoeffttő volt a régi zománcozóbao. Hogy ez milyen munka volt? Hasonló ahhoz, amilyet Jirí Wolker festett meg a kazánfűtőről szóló költeményében. Télen- nyáron egyaránt pokoli hőség, fénysugárzás, huzatos munkahely, izomsorvasztóan nehéz fizikai munka. Most az új villamos kemence mellett ellenőrzi az égetést, szocialista mtmkabrigád vezetője. Nénány héttel azelőtt a „Gépipar kiváló dolgozója" jelvénnyel tüntették ki. — A múltat és a jelent össae sem lehet hasonlítani, a különbség ezer meg ezer dologban látható — válaszolja kérdésemre. — Nem azt akarom mondani, hogy ma gyerekjáték a munka. Dehogyis. Sőt, sokszor igen nagy áldozatkészséget követel az emberektől, hogy a különféle okok következtében Ismétlődő rohammunkában is teljesítsük a feladatokat. Mások azonban a munkakörülmények, jobb a kereset, S tudjuk miért dolgozunk. — Az élet változását hogyan iis jellemezhetném legjobban? — gondolkozik el Végh elvtárs. — Nehéz erre röviden válaszolni. Az én esetemben talán azzal szemléltethetném legjobban, hogy nekem fiatal koromban cipőre is nehezen telt, én meg a fía«aat