Új Szó, 1964. december (17. évfolyam, 334-362.szám)

1964-12-13 / 346. szám, vasárnap

Hétfő, december 14. BRATISLAVA: 17.30: Angol nyelvlecke kezdőknek (ism.). 18.00: Pályaválasztási tanácsadó. 18.30: Telesport. 19.00: TV Híradó. 19.30: Karácsonyt ajándékvásárlás. 20.00: Vladimír Mináč: Zsorzslk, tv-já­ték. 21.40: A brnói rádió népi zenekara ját* szik. 22.10: TV Híradó. Kedd, december 15. BRATISLAVA: • 9.00: Henrik Ibsen: John Gabriel Bork­man, tv-játék. 10.30: TV-érdekességek. 18.00: Ifjúsági adás. 19.00: TV Híradó. 19.?0: 5X5. A rejtvénymúsor folytatása. 21.10: Szóljon hozzá. 21.25: Szovjet dalok. 21.55: TV Híradó. BUDAPEST: 8,05 14,00 17,18: 17,35: 17,40: 17,50: 18,00: 19,00: 19.20 19,30: 19,45: 19,50: 20,05: —11,30: Iskola-tv -17,15: Iskola-tv (ism.) Az Iskola-tv postája Hírek Tapasztalatok, tanulságok A magyar Hirdető műsora Az ifjúsági filmklub vitája az ope­ratöri munkáról Nemcsak Játék . . . Közvetítés az OKISZ politechnikai játékkiállítá­sáról Esti mesa TV-hlradó Napi jegvzetünk Érmek és érmecskék. Visszapillan­tás a tokiói olimpiára Egv perc a gyilkosságra (magva­ruí beszélő jugoszláv film, csak 18 éven felülleknekl) 21,25: Hol tart ma az orvostudomány? A reumáról 21,55: TV-hlradó. 2. kiadás. Szerda, december 16. BRATISLAVA: 8.00: Politikai oktatás katonáknak. 9.15: Ipari adás. , 9.45: Filmhíradó. 10.00: Autósok, motorosoki 10.25: Kubai zene. 11.00: Készülünk a III. Országos Sparta­kládra. 15.00: Fejőnők tanfolyama. 15.30: Népművészeti dokumentumfilm­összeállítás. 18.00: A díákklubok niiísora. 17.00; Az Intervlzió műsora. Közvetítés -rí*i«drfs3d»t M&y Károly Múzeumból. 17.45í Angol nyelvlecke haladóknak. 18.15: Készülünk a III. Országos Sparta­kiádra (ism.). 19.00: TV Híradó. 19.20: Az Intervízió műsora. Csehszlo­vák—lengyel barátsági műsor. 20.00: Szárnyaló dallamok. 20.10: Theodor Schtlbel: Délutáni láto­gatás, tv-játék. 21.15: Dokumentumfilmek a tutajozásról. 21.45: TV Híradó. 22.00: Angol nyelvlecke haladóknak (Ism.). 11 BUDAPEST: S,30: TV-hlradó (ism.) 9,40: Egy perc a gyilkosságra (magya­rul beszélő jugoszláv film, csak 18 éven felülleknekl) 11,00: Tengerészek (Magyar kisfilm) 17,23: Hírek 17,30: Falusi dolgokról 17,35: Sokszemközt (Ipari műsor) 18.25: Esti mese 18,55: Hermann István színházi Jegyzete 19,05: Közvetítés a debreceni Csokonai Színházból. B. Brecht: Jő embert keresünk (csak 14 éven felüliek­nek). — A közvetítés szünetében: TV-hlradó. Napi jegyzetünk 22,30: TV-hlradó. 2. kiadás. Csütörtök, december 17. BRATISLAVA: 9.00: Orosz társalgás. S.30: Jegesmedve-öböl, lengyel doku­mentumfilm. 10.40: TV érdekességek. 17.00: Kicsinyek műsora. 17.30: Orosz társalgás (lsm.J. 18.00: Ifjúsági adás. 19.00: TV Híradó. 19.30: Utazás a Föld körül: Svédország. 20.00: Dold-Mlhajlik: Ordasok között, tv­játék. 2. rész. 21.20: Befejezetlen. Búcsúzás J. Soupal érdemes művésztől. 21.35: Beszélgetés a filmművészetről. 21.50: TV Híradó. 22.05: Orosz társalgás. BUDAPEST: 17,10: Iskola-tv. Fizika 17,43: Hírek 17,50: Paletta 18,25: Mezőgazdasági tanfolyam: Gépek az állattenyésztésben 18.55: Telesport 19,20: Esti mese 19.30: TV-hlradó 19.45: Napi jegyzetünk 19,50: Holnap már késő (olasz film, csak 14 éven felülieknek) 21,30: A Jövő hét műsora 21,40: Minden negyedik forint (ipari vi­taműsor) 22.00: TV-hlradó. 2. kiadás 22.20: Születésnapi beszélgetés Lado­merszky Margittal Péntek, december 18. BRATISLAVA: Szombat, december 19. BRATISLAVA: 9.00: Turgenyev: Kl mivel harcol, tv­játék. 9.55: Filmhíradó. 10.05: Óvodások műsora. 18.00: Pionlrműsor. 19.00: TV Híradó. 19.30: Időszerű nemzetközi kérdések. 19.50: Űj dalok. 20.00: Leclerc felügyelő. Francia bűn­ügyi filmsorozat 20. része. 20.25: Rudi Carrei: Holland tv-film. 20.55: Esztrádmüsor. 22.30: TV Híradó. 22.45: Bűvös dallamok. BUDAPEST: 16,00: 17,50: 17,55: 18,20: 19.20: 19.30: 19.45: 19,55: 21,10: 21.50: 22,10: Kis zenetörténet. Romantikusok. Az Országos Filharmónia ált. Is­kolai bérletsorozatának előadása Hírek Nagy pillanatok, nagy felfedezé­sek, az Északi-sark meghódítása (Ism.) Egy óra a debreceni Művész Klub­ban. (Helyszíni közvetítés.) Esti mese TV-hlradó Hétről hétre . . . A más asszonya (Magyarul beszé­lő francia film, csak 16 éven fe­lülieknek) Vendégkönyv. 1. Helmuth Zacha­rlás hegedül. 2. Fényes Kató éne­kel TV-hlradó. 2. kiadás Selyemlétra (Olasz vlgoperafllm) 9.00: Angol nyelvlecke kezdőknek. 9.30: Angol nyelvlecke haladóknak (ism.). 10.00: Ilyenek vagyunk... FllmnovBlla. Csak 14 éven felülieknek). 10.30: Iskola-tv. Fizika I. 11.10: Iskola-tv. Fizika II. 1B.50: Pionírműsor. 17.20: Iskola-tv. Fizika II. (ism.)'. 18.00: Szemtől szembe. 18.30: Autósok, motorosok. 19.00: TV Híradó. 19.30: Riadalom a kartotékok között. 20.00: Pirosbetfis hétköznapok, csehszlo­vák—magyar film. 21.30: Különös város. TV-riport Holešov­rôl. 22.00: TV Híradó. 22.15: Angol nyelvlecke kezdőknek" (Ism). BUDAPEST: 8.05-8.35: Iskola-tv: Fizika 9.30: TV-hlradó (Ism.) 9.40: Holnap már késő (Olasz film. Csak 14 éven felülieknek) 11,20: Telesport (ism.) 35: A Jövő hét műsora Vasárnap, december 20. BRATISLAVA: 9.40: Az Intervlzió műsora. Ifjúsági esztrádmüsor Varsóból. 10.40: Dokumentumfilmek. 11.30: Katonák műsora. 12.00: TV-film a vadorzókról. 15.30: Hogyan készül az Indián kiállítás. Közvetítés a prágai Náprstek Mú­zeumból. 18.30: Lermontov: Álarcosbál, tv-játék. 17.40: Gyermekműsor. 19.00: TV Híradó. 19.30: Telesport. 19.55: Vasárnapi vers. 20.00: Az ördög szépsége, francia film. 21.35: Riport az NSZK-ból. 22.05: TV Híradó. BUDAPEST: 9,35: Iskola-tv: Kémia 10,05: Iskola-tv: Angol nyelv 10,25: Hétmérföldes kamera, úttörőhlradó 10,45: Foxi-Maxl kalandjai 11,05: Vadászat felvevőgéppel. Civakodó bohócok (angol kisfilm) 11,30: Debrecennek van egy vize ... Köz­vetítés a debreceni Csokonai Szín­házból 15,10: A Magyar Hirdető műsora 15,20: Mezőgazdasági tanfolyam: Gépek az állattenyésztésben (tsm.) 15.50: Gulliver Lillputban (magyarul be­szélő amerikai rajzfilm, ism.) 17,00: Kosárlabda — Magyar Népköztár­sasági Kupa-döntő közvetítése a Sportcsarnokból 18,40: Képek és emberek (Magyar kis­film) 18.50: A debreceni Déri Múzeum kincsei 19,20: Esti mese 19.30: TV-híradó 19,50: Mai vendégeink .. . 20,15: Egv óra Fred Astalrrel (amerikai film) 21,05: Kellemes vasárnap (magyarul be szélő nyugatnémet kis játékfilm) 21,30: Arcképek, találkozások. Ferenczy Béni 21,55: Telesport 22,15: TV-hlradó. 2. kiadás Ármódosítások és prémiumok a mezőgazdaságban (Folytatás az 1. oldalról) zükbe — maguk ls rájönnek: megfe­lelő szarvasmarha-állomány nélkül el­képzelhetetlen a mezőgazdasági ter­melés hatékonyságának növelése. • Mi a különbség az eddigi és a most bevezetésre kerülő pré­miumrendszer között? Az idén tavasszal bevezetett pré­miumokat a terven felüli tejbeszol­gáltatásért, Illetve a múlt évi tejter­melést meghaladó többletért fizette az állam. A tejprémiumok beváltak, elősegítették a termelés fokozását. Ezért továbbra ls meghagyjuk őket azzal a különbséggel, hogy míg az idén a prémiumot havonta fizették, a Jövőben erre negyedévenként kerül sor. Ml ennek az oka? A tejtöbbletet ezentúl nem az előző évvel vetjük egybe, hanem hároméves átlagtelje­sítményt veszünk alapul. Jövőre pél­dául az 1962—1964-es évek teljesít­ményeit tartjuk majd Irányadóknak a prémium kiszámításánál. Még azt is elárulhatom, hogy az egyes termelési körzetekben minden liter tejtöbblet után 0,50—1,20 korona prémiumot fi­zetünk ma|d ki. A ruganyos árpolitika azonban to­vábbi ármódosításokat is igényel. Így például a kukorica felvásárlási ára mázsánként 15, a babé 300, a szójáé 400 koronával emelkedik. Míg a pap­rika kilójáért 5, a Juhgyapjúért 10 koronával fizetünk többet, addig a vágósertés kilójáért 0,50 koronával, a csirke kilójáért 1,50, a kacsa ki­lójáért 2 koronával és a borsó má­zsájáért 100 koronával fizetünk keve­sebbet. Ennek a magyarázata abban rejlik, hogy állományainkban mint­egy 227 000-rel több sertést tartunk nyilván, mint tavaly, és a szárnyas »am „hiánycikk" többé. • A határozat a többi közt a mezőgazdaság termelési költsé­geinek növekedésére is rámu­tat. Minek tulajdonítható ez a kedvezőtlen jelenség? A mezőgazdaságban éppúgy, mint az iparban, eddig a külterjes gazdál­kodás útján haladtunk. A szarvas­marha-tenyésztés tavalyi eredményeit tekintve, valóban semmi okunk sincs az elégedettségre. A jövőben nem írjuk elő a mező­gazdasági üzemeknek, hogy milyen állatállománnyal kell rendelkezniük. Így tesszük lehetővé, hogy fokozato­san áttérjenek a belterjes gazdálko­dásra. Az Idén már némileg megvál­tozott a helyzet. A tehenek ország­szerte átlagosan máris mintegy évi 150 liter tejjel adnak többet. A párt­határozat alapján történő Intézkedé­sekkel azt akarjuk elérni, hogy min­den egyes tehéntől átlagosan legalább évi 2500 liter tejet kapjunk. A költségek növekedésének okát abban látjuk, hogy a hús- és a tejter­meléshez lényegesen több takarmányt használunk fel, mint például a nyu­gati államok, ahol ugyanolyan meny­nyiségű takarmánnyal sokkal többet termelnek az állati eredetű, nélkü­lözhetetlenül fontos élelmiszerekből. Nagy hiba az is, hogy a takarmány betakarításánál a hiányos gépesítés következtében óriási fehérje- és vita­minveszteségeink vannak. Komplex gépesítésről egyelőre aligha beszél­hetünk, úgyhogy azt túlynomó rész­ben még kétkezi munkával kell he­lyettesíteni. Ezért jár még oly nagy veszteségekkel, s ezért oly drága a mezőgazdasági termelés. A gépek gyenge minőségére szintén sok a panasz. De nemcsak erre. A gép­kezelők minősítése ugyanolyan prob­léma. Az avatatlan kezek sok kárt okoznak a gépekben, s ezek gyakrab­ban szorulnak javításra. A pótalkat­részek beszerzése már csak azért is külön fejezetet érdemelne, mert e kér­dés az Általános Gépipari Miniszté­riummal folytatott tárgyalásaink ál­landó témája. A géphiány miatt a betakarítás ná­lunk még mindig késedelmes és el­avult a technológiája. Ml következik ebből? Köztudomású, hogy például a nehezen és sokáig száradó széna sokat veszít fehérjetartalmából. A si­lózást ls lényegesen növelni kell, ha azt akarjuk, hogy a jövő télen ne legyenek takairmánygondjalnk. Dél-Szlovákia termékeny földjén természetes a fehérjedús, bőséges lu­cernatermés. Gyakran tapasztaltuk, hogy az etetésnél a mezőgazdasági üzemek dolgozói túlságosan takaré­koskodnak a fehérjékkel, elhanyagol­ják a fehérjék és a zabegységek he­lyes arányának betartását. A fehérje­és vitaminveszteségek elkerülése ér­dekében a szénának is gyorsabban kellene száradnia. Szárításukhoz azért ventillátorok szükségesek. Mindezt összevetve, a mezőgazda­ságban ma országos viszonylatban legnagyobb problémánk a munkaerő­hiány, a visszamaradt szövetkezetek és természetesen az állattenyésztés fejlesztése, a takarmánytermelés nö­velése, a költségek egyidejű csökken­tése. Az új párthatározat alapján tör­ténő intézkedések ezért tűzték ki fel­adatul e problémák mielőbbi megol­dását. Minden remény megvan rá, hogy az anyagi érdekeltség fejleszté­sévei jobb és jövedelmezőbb lesz a mezőgazdasági termelés. S ha Igye­kezetünket siker koronázza, akkor nem hiába fáradoztunk. Feljegyeztet KARDOS MÁRIA­Az iskola és QZ otthon szerepe a polgári nevelésben ÁLLAMUNKBAN a felnövekvő nem­zedék nevelésében az iskolának és a családi otthonnak közös célja van. Ez a cél: a lehető legjobban felké­szíteni a fiatalságot a szocialista, majd a kommunista társadalomban való életre. Az Iskolának és a taní­tónak természetesen döntő befolyása van az ifjúság nevelésére, viszont nagy felelősség és feladat hárul a gyermekek neveléséhen a családra Is, miután a családtagok: az apa, anya, idősebb testvérek és más hozzátar­tozók befolyása a köztük levő érzel­mi viszony alapján hatványozott mér­tékben érvényesül. A gyermek tehát végül ls az Iskolai és a családi ne­velés egyidejűleg végbemenő, egy­mást kölcsönösen támogató, avagy egymásnak ellentmondó nevelői te­vékenység eredményeként lesz olyan­ná, amilyen. Korunknak következetesen tudomá­nyos világnézete a marxista—leninis­ta világnézet. Iskoláinkon az oktató­nevelő munka e világnézet szellemé­ben a tudomány legújabb kutatásai­nak eredményein alapul. Tanulóink világnézetének kialakulásában külö­nösen fontos szerep jut a polgári nevelésnek. Ez a tantárgy tölti be azt az űrt, amelyet mi nevelők évekkel ezelőtt — amikor munkánkban a fő hangsúly az oktatáson volt, s a ne­velést kissé alábecsültük — anyira éreztük. Soha, semmilyen rendszer­ben nem volt szükség annyira ez em­berek öntudatára, mint ma, szocialis­ta rendszerünkben, amikor öntudatos fegyelmet, viselkedést és munkát vá­runk társadalmunk minden egyes tag­jától. Az öntudat nem veleszületett tulajdonsága az embernek. A szocia­lista öntudat ls a nevelés eredménye. Nem véletlen tehát, hogy napjaink­ban egyre többet foglalkozunk neve­lési kérdésekkel. Ezt bizonyítja a CSKP Központi Bizottságának az isko­laügy és az ifjúság iskolai nevelése továbbfejlesztésének feladatairól szó­ló ez év október havi határozata is. A határozat konkrét intézkedéseket tartalmaz, melyeknek megvalósítása minőségi változásokat eredményez is­koláinkban. A határozat külön megemlíti a pol­gári nevelést is s leszögezi: „... kü­lönös gondot kell fordítani az első­és másodfokú iskolákban tartalmi, módszertani és káder szempontból történő biztosítására". A polgári ne­velés mint tantárgy más formában a múltban sem volt ismeretlen iskoláin­kon. Mai formájában azonban csak az 1958—59-es tanévben vezették be. Ettől az időtől kezdve új tartalmat nyert: az élettel való szoros kapcso­lat, a helyes nézetek, álláspontok, és a szilárd meggyőződés kialakításának eszköze lett. Nem az a lényeg, hogy a tanulók hangzatos frázisokat szaj­kózzanak be a polgári nevelés óráján, hanem hogy a tanító céltudatos irá­nyításával olyan belső meggyőződés alakuljon ki és szilárduljon meg bennük, amilyen a szocialista ember­re jellemző. Gyermekeinket az életre neveljük, éppen ezért nem leplezzük előttük a nehézségeket sem, melyek­kel meg kell küzdenünk. A szülőktől sem követeli senki, hogy gyermekeik előtt „lakkozzák" a valóságot. Azt azonban társadalmunk minden szülő­től elvárja, — s ez egyben legsajá­tabb érdekük is — hogy legjobb tu­dásuk és tehetségük szerint teljesít­sék azokat a feladatokat, amelyek a gyermekek nevelésében reájuk hárul­nak. Az iskolaügy szüntelenül keresi azo­kat az utakat és módszereket, ame­lyek segítségévei az Iskolai nevelés hatékonyabbá válhat. És a szülői ott­hon? Tiszteletet és megbecsülést ér­demelnek azok a szülök, akik napi munkájukon kivül mindig találnak elegendő időt arra, hogy gyermekeik­kel foglalkozzanak. Meglepő azonban, hogy akadnak olyan szülők is, akik sa,át kényelemszeretetüket és gyer­mekeik iránti érdektelenségüket az­zal palástolják, hogy amikor a csa­ládi nevelésről van szó, lennen han­goztatják, ők dolgozó emberek s jo­guk van a pihenésre. A nevelés — mondják — a tanító gondja, azért kapja a fizetést. Az ilyen szülők — úgy látszik — a családi otthont pusz­tán szállodának tartják, ahová a gyermekek csak hálni járnak. Az a gyermek, akit megfosztanak a szülőt szeretettől és gondoskodástól, érzel­mileg közönyössé, fásulttá és szkepti­kussá válik. Ilyenné válik azonban az a gyer­mek is, aki a családban az iskolai neveléssel ellentétes szellemben nő fel. A gyermekhez a szülő áll érzel­mileg a legközelebb, ám a jó tanító és tanuló között is kialakul bizonyos érzelmi viszony. A gyermek mind­kettőben megbízik, és mindkettőnek hisz, de csak addig, amíg — esetleg — rá nem jön, hogy más a szülő és más a tanító igazsága. Senkit sem le­het meggyőzni arról, hogy két hom­lokegyenest ellentétes nézet közül mind a kettő igaz és helyes. Ezt a gyermeknek sem sikerül megmagya­rázni. Lehetetlen tehát a kompro­misszum mondjuk az otthoni vallásos nevelés és az iskolai nevelés között. Ilyen esetben a gyermek elveszti a bizalmát éppen azokkal szemben, akikben a legjobban megbízott, s megrögződik abban a felfogásban, hogy a felnőttek képmutatók, ö is megtanulja a kétszínűséget, mást fog gondolni s mást mondani. Az iskolában a polgári nevelés, az osztályfőnöki, de más órákon is szám­talan dolgot hall a gyermek, ame­lyekre egyedül nem tud választ adni s kérdéseivel a szülőkhöz fordul. Ha ilyen esetben a szülő mást felel, mint amit a gyermek az iskolában hallott, azt is lerombolja, amit az is­kola épít a gyermekben, de a saját relatív igazáról sem győzi meg a gyermeket. Vegyük ezt tekintetbe mindig, amikor gyermekeink kérdés­sel fordulnak hozzánk. A polgári nevelés problémákat vet fel, nézeteket hasonlít össze, s meg­ismerteti a gyermekkel életünk szép­ségeit, lehetőségeinket és jövendőnk távlatait. Az ifjúság mindig szívesen gondol a jövőre, tele van tervekkel és alkotókészséggel. Ne intsük la őket, amikor csillogó szemmel szá­molnak be az iskolában hallottakról, iskolai szervezetünk munkájáról stb. Inkább szítsuk bennük a lelkesedést. Éljük magunkat helyzetükbe és ne késlekedjünk kimutatni, hogy velük örülünk. Az együtt átélt öröm két­szeres öröm. Igen hasznos, ha a szülő időnként elbeszélget gyermekével a polgári ne­velés keretébe tartozó témákról. A szülő személyes tapasztalatai, is­meretei és munkahelyének gyakorlati példái közelebb hozzák a tanulót a való élethez. A XX. század óriási ira­mát tapasztalhatjuk magunk körül. Az ember' soha nem látott erőket sza­badít fel, amelyek helyes felhaszná­lásával gazdagabbá válhat az élet. A felnövekvő generációból olyan nemzedéket kell nevelnünk, amely humanitásával és áldozatos munkás­ságával elősegíti a társadalom ügyét. BENDA KÁLMÁN A Malackai Állami Gazdasághoz tartozó kerületi takarmánykészítő üzem­ben a nyugat-szlovákiai kerület mezőgazdasági üzemei számára a tervezett 380 vagon helyett 500 vagon takarmányburgonyát szárítanak. Felvéte* lünkön: a szárított burgonya mérése. (ČTK — K. Cich felv.} 1984. december 13. * ŰJ SZÖ 5

Next

/
Thumbnails
Contents