Új Szó, 1964. december (17. évfolyam, 334-362.szám)

1964-12-13 / 346. szám, vasárnap

A dél-vietnami kormány a háború kiterjesztésére törekszik Az USA tetemesen növeli a pénzsegélyt • Buddhista vezetők éhségsztrájkja • Újabb heves harcok • Közös amerikai-dél-vietnami főparancsnokság létesítését tervezik Washington (CTK) — Hivatalos washingtoni körök ú)abb részleteket közöltek a Dél-Vietnamnak nyújtott amerikai gazdasági és katonai segítség tervezett növeléséről. Az Egyesült Államok ha)landő ezt a segítséget 10—15 százalékkal felemelni, ha a saigoni kormány emeli a hadsereg és a rendőrség létszámát. Tekintettel arra, hogy eddig a segítség 400—600 mllliő dollár volt évente, az emelés 40—90 millió dollárt lelentene. Az AP hírügynökség jelentése szerint a fokozottabb segítségnek az a célja, hogy megszakítsák a dél-vietnaml partizánok állítólagos összeköttetését Eszak-Vletnammal és megerősítsék a dél-vietnami kormányt annyiban, hogy növelhesse katonai akcióit. Egy nappal annak a bejelentése után, hogy az Egyesült Államok növelni akarja a saigoni kormánynak nyújtott segítségét a buddhisták újabb kampányt hirdettek Tran Van Huong miniszterelnök kormányának megdöntésére. A buddhisták három magas rangú képviselője 48 órás éhségsztrájkba lépett, tiltakozásul a jelenlegi kormány ellen. A saigoni buddhista egyház vezetősége bejelentette, hogy szünet nélkül imádkoznak azért, hogy sikerüljön a kormányt megbuktatni. Ezzel a döntéssel befejeződött az aránylag nyugodt 14 napos Időszak, mely alatt a buddhista ellenzék tárgyalást folytatott Huong kormányával. Többek között azt követelték, hogy a kormányból távolítsák el azokat a minisztereket, akik Ngo Dinh Diem diktátor kormányában is felelős szerepet látszottak Huong ezt kategorikusan elvetette, mert — mint mondotta — nem enged a nyomásnak. Míg Saigonban újabb tüntetések vannak a láthatáron, az ország többi területén heves harcok folynak. Szombaton Saigontól 200 km-rel északnyugatra a partizánok ós kormánycsapatok összetűzése során egy amerikai tiszt életét vesztette, négyen megsebesültek. A kormánycsapatok állítólag súlyos vereséget szenvedtek. A CBS amerikai televízió-állomás Jelentése szerint Tayiornak, a saigoni kormány képviselőivel folytatott tárgyalásain megegyeztek, hogy az Egyesült Államok beleegyezik abba, terjesszék ki a háborús akciókat DélVietnam határain túlra is. A New York Times katonai megfigyelője azt írja, hogy a dél-vietnami ós laoszi légierők amerikai támogatással megvalósított légitámadásaira a közeljövőben már sor kerül. A kiszélesített háború első célpontja a Laosz területén levő Tchepone és Xieng Khouang repülőtere lesz, valamint a Laosz és Vietnam közti határterület útvonalai. További hírek szerint a VDK megtámadása előkészületeinek keretében az Egyesült Államok azt javasolta, hogy létesítsenek közös amerikai—dél-vietnami főparancsnokságot, melynek döntő szerepe lenne a háború vezetésében. Az amerikaiak nem bíznak a dél-vietnami tisztekben és így akarják őket ellenőrizni. A vietnami népi hadsereg főparancsnokságának összekötő missziója a nemzetközi ellenőrző bizottságnál tiltakozott a dél-vietnami csapatok újabb provokációi ellen. A tiltakozás rámutat arra, hogy december 5. és 8. között a dél-vietnami csapatok több ízben behatoltak a demilitarizált övezet déli részébe. Az algériai küldött a Biztonsági Tanácsban élesen elítélte a kongói imperialista agressziót A Biztonsági Tanács csütörtök délután folytatta a kongói vitát. Az egyetlen felszólaló Algéria képviselője volt. Tevfik Buattura éles szavakkal Ítélte el a Kongóban végrehajtott belga—amerikai agressziót. A gyarmatosító hatalmak képviselőinek beismerései alapján bizonyította, hogy a fegyveres beavatkozással az imperialisták csak Csőmbe kezére akartak játszani. Az algériai delegátus felszólította a világszervezetet, határozottan akadályozza meg, hogy bárki ls visszatérhessen a kolonlallzmus napjainak ágyunaszád-diplomáclájához. — Ha a világszervezet nem tudja megakadályozni a gyarmatosítóknak az afrikai népekkel szembeni fegyveres akciót, akkor az ENSZ nem különbözik a Népszövetségtől, amely nem gátolta meg Mussolini fasisztáinak agresszióját Etiópia ellen — mondotta az algériai delegátus. ENSZ-körök szerint a világszervezet afrikai tagállamainak külügyminiszterei kedden New Yorkban öszszeülnek, hogy megvitassák a kongói válságot. A Biztonsági Tanács pénteken Spaak belga külügyminiszter beszédével folytatta a kongói vitát. A belga külügyminiszter a „fehér túszok életének megmentésére" való hivatkozással mentegette Belgium, az Egyesült Államok és Nagy-Britannia kongói beavatkozását. A külügyminiszter nem átallotta „fajgyűlölet szitásával" vádolni a vitában korábban felszólalt afrikai külügyminisztereket, akik megbélyegezték a belga eljárást. Spaak kormányának nevében elhárított minden felelősséget a véres kezű' belga zsoldosok kongói tetteiért, mondván, hogy „a zsoldosok toborzását rendkívül nehéz volna megakadályozni". Csehszlovák vendégek Kijevben Kijev (CTK) — Zdenék Fierlingernek, a CSSZBSZ Központi Bizottsága elnökének vezetéséivel a Csehszlovák —Szovjet Baráti Szövetség küldöttsége Kijevbe érkezett. A kijevi pályaudvaron közéleti személyiségek ós Josef Horák, Csehszlovákia kijevi főkonzulja üdvözölték a vendégeket. A küldöttség tagjai találkoztak Anton Kocsubejjal, az Ukrán SZSZK Mln'sztertanácsának alelnökével. Gromiko Angliába látogat Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter elfogadta Gordon Walker angol külügyminiszter meghívását és 1965 márciusában az angol kormány vendégeként Nagy-Britanniába látogat. Brit Guayanában továbbra is feszült a helyzet Georgetown (CTK) — Georgetownban tovább folytak a tárgyalások az új kormány megalakításáról. Az angol csapatok és a rendőrség teljes készültségben áll. Luyt angol kormányzó pénteken Cheddl jagannal, a Népi Haladó Párt képviselőjével és Burnhammal, a Népi Nemzeti Kongresszus Párt vezetőjével tárgyalt. Hírügynökségek jelentése szerint Jagan üzenetet kapott Greenwoodtói, az angol gyarmatügyl minisztertől. A Guardian angol lap hangsúlyozza, hogy a Brit Guayana-I problémákat a jelenlegi körülmények között nem lehet megoldani. Ezért egy önálló szuverén állam megalakulását támogatja, mely magában foglalná Brit-, Francia* és Holland Guayanát. CSŐMBE NEW YORK HELYETT MÜNCHENBE UTAZOTT Róma (CTK) — Csőmbe kongói miniszterelnök tegnap Rómából Münchenbe utazott. Az eredeti program szerint Rómából New Yorkba kellett volna iitaznia az ENSZ-közgyülés ülésszakéra. Tervéről valószínűleg azért mondott le, mert az afrikaiak az ENSZ-ben nem a legbarátságosabb fogadtatást készítik elő számára. Kijelentették, hogy Csőmbe részvétele esetén elhagyják a közgyűlést. Csőmbe elutazása előtt sajtóértekezletet rendezett, melyen megelégedéssel nyilatkozott látogatása eredményeiről. Újból hangoztatta, hogy országában üdvözli a külföldi tőkebefektetéseket. Az olasz tőkések ki is használják ezt a lehetőséget, így például a Fiat monopólium traktorgyárat épít Leopoldvillé-ben. Csaknem ironikusan hatott, hogy köszönetet mondott az olasz népnek a „szívélyes fogadtatásért". Mint Ismeretes, Olaszország-szerte tüntetések voltak Csőmbe látogatása ellen. Pénteken Csombet záptojásokkal dobálták meg, amikor az Iparügyi minisztériumba ment tanácskozni. KOMMENTÁRUNK: „Aggiornamenfo" vagy dacolás az idővel? A

li. vatikáni egyetemes zsinat ülésszaka a hetekben befejeződött, s a közvélemény már képet alkothat arról, hogyan végződik jövőre az 1962 óta ülésező zsinat. A párizsi Express még szeptemberben, a tanácskozások felújítása előtt „döntő szakasznak" nevezte a zsinat harmadik ülésszakát, ugyanakkor „félig kitárt ablakoknak" nevezve jellemezte a Vatikán egész politikáját Miért vártak oly sokat a katolikus laikusok és általában a burzsoá világ ettől az ülésszaktól? Ezt röviden a tárgyalt szkémák, dokumentumtervezetek tartalmával, elsősorban az egyház és a mai világ kapcsolatait taglaló szkémával magyarázhatjuk. Vagyis itt kellett eldőlnie: hogyan alkalmazkodik a közel kétezer év óta merevségéről ismert római egyház a társadalmi harcokkal, reformokkal küszködő modern világhoz. Lássuk szocialista szemmel az eredményeket. A zsinat munkája ugyanis bennünket, a szocialista társadalom tagjait Is érdekel, mert éppen az egyház és a világ kapcsolatával összefüggő kérdések eldöntésétől függ: mennyire és miben fogfa támogatni az egyház azokat a társadalmi megmozdulásokat, amelyeknek célja a háborúmentes világ kialakítása, a szegénység, a nyomor megszüntetése stb. Általában jellemző volt a III. ülésszak munkájára, hogy VI. Pál Ecclesiam suam című enciklikájának jegyében tanácskozott, vagyis „félig nyitott ablakok" mellett. Rendkívüli óvatosság jellemezte munkáját, s ez az óvatosság gátolta az új szellemért kardoskodó zsinati atyák törekvéseit. A már említett „egyház és a mai vtlág kapcsolatai", továbbá a vallásszabadságról szóló szkémával kapcsolatban különösen kidomborodott, hogy az uralkodó pápa nagyon óvatos, megfontolt, és a belső ütközőpontokat kerülő politikájában előtérbe helyezi a világnézeti különbséget, ami elkerülhetetlenül az emberiség szétválasztásához vezet, míg elődje, XXlll. fános azt emelte kl, ami az emberiséget összefogja, ami törekvéseiben közös. Ebben a légkörben a vatikáni zsinat III. ülésszaka heves összecsapások színhelye volt. A mérsékelt, ún. újító irányzat hívei, akik között hangadók a német, az osztrák, a francia, a holland és a belga bíborosok, kezdettől fogva heves kirohanásokat Intéztek a reformokat gátló római kúria ellen, s nem is eredménytelenül. Az ő nyomásukra fogadta el a zsinat a „püspöki kollegialitásról" szóló szkémát, mely azt jelenti, hogy a pápa a püspökökkel együtt gyakoro'ja hatalmát, tehát a püspökök hatásköre, akik a helyi viszonyokat a kúriánál jobban ismerik, bővül. A két irányzat második nagy összecsapása a vallásszabadságról szóló szkéma vitájánál történt. Az olasz, a spanyol és a portugál főpapok abban mesterkedtek, hogy e szkémát vitára se bocsássák, tehát maradjon el a szavazás. Ez érthető, hisz mind a három országban nagyon sántít a vallásszabadság: a katolikus klérus abszolút hatalommal rendelkezik. Az amerikai és más európai érsekek beavatkozására a pápa mégis úgy döntött, hogy a szavazást elhalasztják az utolsó ülésszakra, de nem szüntetik be a vitát. A 3. ülésszakban 48 plenáris ülést, ún. generális kongregációt tartottak (1962 óta összesen 127-et — ez a legtöbb a zsinatok történetében). A leglényegesebb kérdésekben még nincs döntés, s a felemás megoldások sem jelenthetik az „aggiornamentót". Bizonyos egyházi körök tétovázása folytán — különösen a munkásság körében — apad a hívek száma. Az olasz püspöki kar sürgős tanácskozást hívott össze, melynek lényege az volt, hogy közeledni kell a tömegekhez, azaz a leendő papokat már úgy képezzék, hogy tüzetesen ismerjék a munkás-pszichológiát. Mindez erőtlen próbálkozás, mint az a látványosság, amikor az első afrikai „szentek" kanonizálásakor a Szent Péter-bazilikában tarka öltözetű, ébenfa testű néger táncosok vad örömtá'nccal fejezték ki tiszteletüket „szentjeik" iránt... A pápa bombayi zarándokútját ls felhasználta az egyház ideológiájának propagálására, többek között békeszólamokkal, a fegyverkezés beszüntetésével vagy korlátozásával, szóval nemes akciókra tett felhívásokkal, sőt a Vatikán 100 ezer dollár értékű búzát és 50 ezer dollár értékű amerikai gyógyszert adományozott az indiai szegények számára. Ez azonban kevés ahhoz, hogy az egyház határozottan állást foglaljon a mai korszellemnek megfelelő társadalompolitika mellett, és igazi „agglornamento"-t valósítson meg. L. L. Veszélyes provokáció a kubai ENSZ-kiildöttség ellen Guevara síkraszállt Kuba jogaiért New York (CTK) — Miközben bizonyos amerikai körök támogatásával kubai ellenforradalmárok pénteken tüntetést szerveztek az ENSZ-közgyü lés általános vitájában felszólaló Guevara kubai iparügyi miniszter és a forradalmi Kuba ellen, a közgyűlés termében meleg taps üdvözölte a kubai kldöttség vezetőjének számos kijelentését. A beszéd alatt kubai emigránsok tüntettek az ENSZ székháza előtt. Egyszerre nagy erejű robbanás reszkettette meg a levegőt. Az egyik tüntető arra akarta felhasználni a robbanás következtében keletkezett pillanatnyi zavart, hogy letépje a Kubai Köztársaság zászlaját. A rendőrség a rendbontót őrizetbe vette. A rendőrség jelentése szerint a merényletet egy hazai gyártmányú aknavetővel követték el, melyet az ENSZpalotával szemben, a folyó másik partján levő gyár udvarán egy elhagyott tehergépkocsin helyeztek el. Az akna időzített volt. A lövedék kb. az udvar és az épület közti távolság felében a folyó fölött robbant. A robbanás következtében megremegtek az ENSZ épületének ablakai, kár azonban nem keletkezett. Az ismeretlen tettesek valószínűleg kubai ellenforradalmárok voltak. Erre vall az is, hogy az aknavető mellett a batiszták zászlaját találták meg. A küldöttek nem tudtak a merényletről ós arról sem, hogy egy kubai ellenforradalmárnő a robbanás után beállt zavarban be akart hatolni az ENSZ épületébe. A rendőrség egyik tagját késsel megsértette. A letartóz, tatás után állítólag kijelentette, hogy meg akarta gyilkolni Guevarát. A kubai ellenforradalmárok pénteki rendbontásakor a tüntetők arra használták fel a zűrzavart, hogy elvágták annak a zászlórúdnak zsinórjait, melyen a szovjet zászló lobogott. Nyugati hírügynökségek jelentése szerint a rendőrség őrizetbe vette a tetteseket. A szovjet küldöttség szóvivője kijelentette, hogy a kubai ellenforradalmárok akciója provokáció volt, melyet csak azért hajthattak végre, mert a rendőrség nem tudta, vagy nem akarta megakadályozni. Guevara beszédében hangoztatta, hogy ütött a gyarmatosítás utolsó órája, milliók vívják ki szabadságukat Afrikában, Ázsiában és Latin-Amerikában. Sürgette a közgyűlést, hogy haladéktalanul lásson hozzá a legfontosabb nemzetközi problémák megoldásához. A miniszter állást foglalt az általános és teljes leszerelés, továbbá az atomfegyvermentes övezetek létesítéSztrájkok Argentínában Buenos Aires (ČTK) — Argentínában több mint ezer üzem dolgozói sztrájkba léptek. Béremelést követelnek és a rendőrségnek a sztrájkolók elleni durva fellépései ellen tiltakoznak. Az újságírók, a vasutasok és a General Motors és Citroen üzem alkalmazottal félbeszakították munkájukat. Buenos Aires elővárosában 2000 munkás részvételével tüntetést szerveztek, melyet a rendőrség könnyfakasztó gázzal oszlatott szét. Több tüntetőt őrizetbe vettek és sokan megsérültek. Rosarto és Tucumane városokban ls összetűzésekre került sor a rendőrség és a sztrájkolók között. se mellett. Sürgette a Kínai Népköztársaság törvényes ENSZ-jogainak megadását, békeszerződés megkötését a két Németországgal, majd a Karibtenger térségének problémáira tért ki. Elmondotta, hogy Nicaragua, Costa Rica, Panama, továbbá az Egyesült Államok területén emigránsokat képeznek ki Kuba-elleni agresszióra. Kijelentette: nem a latin-amerikai népek, hanem csakis az uralkodó osztályok állnak szemben a kubai forradalommal. Guevara ismét felhívta az Egyesült Államokat, kezdjen tárgyalásokat Kubával a Guantanamói-támaszpont felszámolására. A péntek délutáni ülésen Costa Rica, Nicaragua, Panama, Venezuela és Kolumbia küldöttel szólaltak fel. Űgy tettek, mintha semmit sem tudnának a területükön megvalósított agresszív előkészületekről. Stevenson amerikai küldött is azt állította, hogy országa nem támogatja a Kuba elleni kalóztámadásokat. Hozzáfűzte, ez nem jelenti azt, hogy nem rokonszenveznek azokkal, akik meg akarják buktatni a jelenlegi kubai kormányt. Stevenson jogot igényelt arra, hogy az USA légi ellenőrzést valósítson meg Kuba területe fölött. Stevenson után újból Guevara emelkedett szóra. Bebizonyította előző kijelentéseinek és követeléseinek jogosságát, megemlítette, a Playa Giron-1 invázió előtt a szervezők tagadták, hogy előkészületeket tennének erre az akcióra. Guevara megnevezte, hogy Nicaragua területén hol képezik ki az ellenforradalmárokat. Kirti Nithi Blst nepáli külügyminiszter hangoztatta, hogy a kis országok bíznak az ENSZ-ben. Nézete szerint a fejlett és az elmaradott országok közötti viszály távlatilag sokkal veszélyesebb, mint Kelet és Nyugat konfliktusa. Subandrio, Indonézia miniszterelnök-helyettese beszédében az újonnan keletkezett államok szuverenitása megszilárdításának kérdésével foglalkozott. Állást foglalt Kína ENSZ-képviseletének felújítása mellett Subandrio után Libéria és Spanyolország képviselője szólalt fel, majd az ülést elnapolták. Haiti hegyeiben partizánokból létrejöttek a forradalmi fegyveres erők. Egy volt pap, )ean Paptiste Georges vezetésével Duvalier elnök diktatúrájának megdöntésére törekszenek. A diktátor eddig minden megmozdulást vérbe fnjtott. A hegyekben tanyázó szabadságharcos partizánok jól szervezettek, elegendő fegyverrel rendelkeznek, s a lakosság támogatását élvezik. (CTK felvétele) ALEKSZEJ KOSZIGIN, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke december 12-én saját kérésére fogadta Sir Humprey Treveliant, Anglia szovjetunióbeli nagykövetét, s beszélgetést folytatott vele. (CTK) GENFBEN bejelentették, hogy az Altalános Vám- Tarifa- és Kereskedelmi Egyezmény Bizottsága (GÁTI j ülését januárra halasztotta. (ČTK) PÉNTEKEN Ľubomír Pešlnek, a Külkereskedelmi Minisztérium munkatársának vezetésévei csehszlovák kereskedelmi küldöttség érkezett Nigériába. A nigériai képviselőkkel a két állam közti kereskedelmi együttműködésről fognak tárgyalni. (CTK) E. GERHARDSEN norvég miniszterelnök fogadta a szovjet szakszervezeti küldöttséget, melyet V. I. Prohorov, a Központi Szakszervezeti Tanács titkára vezet. (CTK) AMERIKAI TUDÖv/mwmsmMm* SOK érkeztek Washingtonból Moszkvába. A küldöttséget dr. Steabler, az USA atomblzottsága vezetőségének tagja vezeti. (CTK) AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK külügyminisztériuma pénteken bejelentette, hogy a NATO minisztertanácsának ülésén Párizsban 31 amerikai küldött vesz részt. A küldöttséget Dean Rusk külügyminiszter vezeti. Rajta kívül a küldöttség tagjai között lesz Douglas Dillon pénzügyminiszter és McNamara honvédelmi miniszter is. (CTK) NEW YORKBAN találkozott Subandrio Indonéz és Rusk amerikai külügyminiszter. Tárgyalásuk során mindkét miniszter megállapította, hogy államaik között a viszony megromlott. Subandrio kijelentette, hogy ezt a Malaysia körüli viták okozták. (CTK) A SPANYOL kormány pénteken Peront, a volt argentin elnököt, aki jelenleg Spanyolországban él, két választási lehetőség elé állította: vagy ne folytassa politikai tevékenységét, vagy hagyja el Spanyolországot egy, hónapon belül. (ČTK) 1984. december 13. * ŰJ SZŐ 3