Új Szó, 1964. december (17. évfolyam, 334-362.szám)

1964-12-13 / 346. szám, vasárnap

A dél-vietnami kormány a háború kiterjesztésére törekszik Az USA tetemesen növeli a pénzsegélyt • Buddhista vezetők éh­ségsztrájkja • Újabb heves harcok • Közös amerikai-dél-vietnami főparancsnokság létesítését tervezik Washington (CTK) — Hivatalos washingtoni körök ú)abb részleteket közöltek a Dél-Vietnamnak nyújtott amerikai gazdasági és katonai segít­ség tervezett növeléséről. Az Egyesült Államok ha)landő ezt a segítséget 10—15 százalékkal felemelni, ha a saigoni kormány emeli a hadsereg és a rendőrség létszámát. Tekintettel arra, hogy eddig a segítség 400—600 mllliő dollár volt évente, az emelés 40—90 millió dollárt lelentene. Az AP hírügynökség jelentése sze­rint a fokozottabb segítségnek az a célja, hogy megszakítsák a dél-viet­naml partizánok állítólagos összeköt­tetését Eszak-Vletnammal és megerő­sítsék a dél-vietnami kormányt annyi­ban, hogy növelhesse katonai akcióit. Egy nappal annak a bejelentése után, hogy az Egyesült Államok nö­velni akarja a saigoni kormánynak nyújtott segítségét a buddhisták újabb kampányt hirdettek Tran Van Huong miniszterelnök kormányának megdöntésére. A buddhisták három magas rangú képviselője 48 órás éh­ségsztrájkba lépett, tiltakozásul a je­lenlegi kormány ellen. A saigoni buddhista egyház vezetősége bejelen­tette, hogy szünet nélkül imádkoznak azért, hogy sikerüljön a kormányt megbuktatni. Ezzel a döntéssel befejeződött az aránylag nyugodt 14 napos Időszak, mely alatt a buddhista ellenzék tár­gyalást folytatott Huong kormányával. Többek között azt követelték, hogy a kormányból távolítsák el azokat a minisztereket, akik Ngo Dinh Diem diktátor kormányában is felelős sze­repet látszottak Huong ezt katego­rikusan elvetette, mert — mint mon­dotta — nem enged a nyomásnak. Míg Saigonban újabb tüntetések vannak a láthatáron, az ország többi területén heves harcok folynak. Szom­baton Saigontól 200 km-rel északnyu­gatra a partizánok ós kormánycsa­patok összetűzése során egy amerikai tiszt életét vesztette, négyen megse­besültek. A kormánycsapatok állítólag súlyos vereséget szenvedtek. A CBS amerikai televízió-állomás Jelentése szerint Tayiornak, a saigoni kormány képviselőivel folytatott tár­gyalásain megegyeztek, hogy az Egye­sült Államok beleegyezik abba, ter­jesszék ki a háborús akciókat Dél­Vietnam határain túlra is. A New York Times katonai megfigyelője azt írja, hogy a dél-vietnami ós laoszi légierők amerikai támogatással meg­valósított légitámadásaira a közeljö­vőben már sor kerül. A kiszélesített háború első célpont­ja a Laosz területén levő Tchepone és Xieng Khouang repülőtere lesz, valamint a Laosz és Vietnam közti határterület útvonalai. További hírek szerint a VDK megtámadása előkészü­leteinek keretében az Egyesült Álla­mok azt javasolta, hogy létesítsenek közös amerikai—dél-vietnami főpa­rancsnokságot, melynek döntő szere­pe lenne a háború vezetésében. Az amerikaiak nem bíznak a dél-vietna­mi tisztekben és így akarják őket ellenőrizni. A vietnami népi hadsereg főpa­rancsnokságának összekötő missziója a nemzetközi ellenőrző bizottságnál tiltakozott a dél-vietnami csapatok újabb provokációi ellen. A tiltakozás rámutat arra, hogy december 5. és 8. között a dél-vietnami csapatok több ízben behatoltak a demilitarizált öve­zet déli részébe. Az algériai küldött a Biztonsági Tanácsban élesen elítélte a kongói imperialista agressziót A Biztonsági Tanács csütörtök dél­után folytatta a kongói vitát. Az egyetlen felszólaló Algéria képviselő­je volt. Tevfik Buattura éles szavak­kal Ítélte el a Kongóban végrehajtott belga—amerikai agressziót. A gyar­matosító hatalmak képviselőinek be­ismerései alapján bizonyította, hogy a fegyveres beavatkozással az imperia­listák csak Csőmbe kezére akartak játszani. Az algériai delegátus felszólította a világszervezetet, határozottan akadá­lyozza meg, hogy bárki ls visszatér­hessen a kolonlallzmus napjainak ágyunaszád-diplomáclájához. — Ha a világszervezet nem tudja megakadályozni a gyarmatosítóknak az afrikai népekkel szembeni fegyve­res akciót, akkor az ENSZ nem kü­lönbözik a Népszövetségtől, amely nem gátolta meg Mussolini fasisztái­nak agresszióját Etiópia ellen — mon­dotta az algériai delegátus. ENSZ-körök szerint a világszerve­zet afrikai tagállamainak külügymi­niszterei kedden New Yorkban ösz­szeülnek, hogy megvitassák a kongói válságot. A Biztonsági Tanács pénteken Spaak belga külügyminiszter beszédével folytatta a kongói vitát. A belga külügyminiszter a „fehér túszok életének megmentésére" való hivatkozással mentegette Belgium, az Egyesült Államok és Nagy-Britannia kongói beavatkozását. A külügymi­niszter nem átallotta „fajgyűlölet szi­tásával" vádolni a vitában korábban felszólalt afrikai külügyminisztereket, akik megbélyegezték a belga eljárást. Spaak kormányának nevében elhá­rított minden felelősséget a véres ke­zű' belga zsoldosok kongói tetteiért, mondván, hogy „a zsoldosok tobor­zását rendkívül nehéz volna megaka­dályozni". Csehszlovák vendégek Kijevben Kijev (CTK) — Zdenék Fierlinger­nek, a CSSZBSZ Központi Bizottsága elnökének vezetéséivel a Csehszlovák —Szovjet Baráti Szövetség küldött­sége Kijevbe érkezett. A kijevi pálya­udvaron közéleti személyiségek ós Josef Horák, Csehszlovákia kijevi fő­konzulja üdvözölték a vendégeket. A küldöttség tagjai találkoztak An­ton Kocsubejjal, az Ukrán SZSZK Ml­n'sztertanácsának alelnökével. Gromiko Angliába látogat Andrej Gromiko szovjet külügymi­niszter elfogadta Gordon Walker an­gol külügyminiszter meghívását és 1965 márciusában az angol kormány vendégeként Nagy-Britanniába láto­gat. Brit Guayanában továbbra is feszült a helyzet Georgetown (CTK) — Georgetown­ban tovább folytak a tárgyalások az új kormány megalakításáról. Az an­gol csapatok és a rendőrség teljes készültségben áll. Luyt angol kor­mányzó pénteken Cheddl jagannal, a Népi Haladó Párt képviselőjével és Burnhammal, a Népi Nemzeti Kong­resszus Párt vezetőjével tárgyalt. Hírügynökségek jelentése szerint Ja­gan üzenetet kapott Greenwoodtói, az angol gyarmatügyl minisztertől. A Guardian angol lap hangsúlyozza, hogy a Brit Guayana-I problémákat a jelenlegi körülmények között nem lehet megoldani. Ezért egy önálló szu­verén állam megalakulását támogat­ja, mely magában foglalná Brit-, Fran­cia* és Holland Guayanát. CSŐMBE NEW YORK HELYETT MÜNCHENBE UTAZOTT Róma (CTK) — Csőmbe kongói mi­niszterelnök tegnap Rómából Mün­chenbe utazott. Az eredeti program szerint Rómából New Yorkba kellett volna iitaznia az ENSZ-közgyülés ülésszakéra. Tervéről valószínűleg azért mondott le, mert az afrikaiak az ENSZ-ben nem a legbarátságosabb fogadtatást készítik elő számára. Ki­jelentették, hogy Csőmbe részvétele esetén elhagyják a közgyűlést. Csőmbe elutazása előtt sajtóérte­kezletet rendezett, melyen megelége­déssel nyilatkozott látogatása ered­ményeiről. Újból hangoztatta, hogy országában üdvözli a külföldi tőke­befektetéseket. Az olasz tőkések ki is használják ezt a lehetőséget, így például a Fiat monopólium traktor­gyárat épít Leopoldvillé-ben. Csak­nem ironikusan hatott, hogy köszöne­tet mondott az olasz népnek a „szí­vélyes fogadtatásért". Mint Ismeretes, Olaszország-szerte tüntetések voltak Csőmbe látogatása ellen. Pénteken Csombet záptojásokkal dobálták meg, amikor az Iparügyi minisztériumba ment tanácskozni. KOMMENTÁRUNK: „Aggiornamenfo" vagy dacolás az idővel? A li. vatikáni egyetemes zsinat ülésszaka a hetekben befejező­dött, s a közvélemény már képet al­kothat arról, hogyan végződik jövő­re az 1962 óta ülésező zsinat. A párizsi Express még szeptember­ben, a tanácskozások felújítása előtt „döntő szakasznak" nevezte a zsinat harmadik ülésszakát, ugyanakkor „fé­lig kitárt ablakoknak" nevezve jel­lemezte a Vatikán egész politikáját Miért vártak oly sokat a katolikus laikusok és általában a burzsoá világ ettől az ülésszaktól? Ezt röviden a tárgyalt szkémák, dokumentumterve­zetek tartalmával, elsősorban az egy­ház és a mai világ kapcsolatait tag­laló szkémával magyarázhatjuk. Vagy­is itt kellett eldőlnie: hogyan alkal­mazkodik a közel kétezer év óta me­revségéről ismert római egyház a társadalmi harcokkal, reformokkal küszködő modern világhoz. Lássuk szocialista szemmel az ered­ményeket. A zsinat munkája ugyan­is bennünket, a szocialista társadalom tagjait Is érdekel, mert éppen az egy­ház és a világ kapcsolatával össze­függő kérdések eldöntésétől függ: mennyire és miben fogfa támogatni az egyház azokat a társadalmi meg­mozdulásokat, amelyeknek célja a há­borúmentes világ kialakítása, a sze­génység, a nyomor megszüntetése stb. Általában jellemző volt a III. ülés­szak munkájára, hogy VI. Pál Eccle­siam suam című enciklikájának jegyé­ben tanácskozott, vagyis „félig nyitott ablakok" mellett. Rendkívüli óvatosság jellemezte munkáját, s ez az óvatos­ság gátolta az új szellemért kardos­kodó zsinati atyák törekvéseit. A már említett „egyház és a mai vtlág kap­csolatai", továbbá a vallásszabadságról szóló szkémával kapcsolatban különö­sen kidomborodott, hogy az uralkodó pápa nagyon óvatos, megfontolt, és a belső ütközőpontokat kerülő politi­kájában előtérbe helyezi a világnézeti különbséget, ami elkerülhetetlenül az emberiség szétválasztásához vezet, míg elődje, XXlll. fános azt emelte kl, ami az emberiséget összefogja, ami törekvéseiben közös. Ebben a légkörben a vatikáni zsi­nat III. ülésszaka heves összecsapá­sok színhelye volt. A mérsékelt, ún. újító irányzat hívei, akik között hang­adók a német, az osztrák, a francia, a holland és a belga bíborosok, kez­dettől fogva heves kirohanásokat In­téztek a reformokat gátló római kú­ria ellen, s nem is eredménytelenül. Az ő nyomásukra fogadta el a zsinat a „püspöki kollegialitásról" szóló szkémát, mely azt jelenti, hogy a pápa a püspökökkel együtt gyakoro'­ja hatalmát, tehát a püspökök hatás­köre, akik a helyi viszonyokat a kú­riánál jobban ismerik, bővül. A két irányzat második nagy össze­csapása a vallásszabadságról szóló szkéma vitájánál történt. Az olasz, a spanyol és a portugál főpapok abban mesterkedtek, hogy e szkémát vitára se bocsássák, tehát maradjon el a sza­vazás. Ez érthető, hisz mind a három országban nagyon sántít a vallássza­badság: a katolikus klérus abszolút hatalommal rendelkezik. Az amerikai és más európai érsekek beavatkozá­sára a pápa mégis úgy döntött, hogy a szavazást elhalasztják az utolsó ülésszakra, de nem szüntetik be a vi­tát. A 3. ülésszakban 48 plenáris ülést, ún. generális kongregációt tartottak (1962 óta összesen 127-et — ez a leg­több a zsinatok történetében). A leg­lényegesebb kérdésekben még nincs döntés, s a felemás megoldások sem jelenthetik az „aggiornamentót". Bi­zonyos egyházi körök tétovázása foly­tán — különösen a munkásság köré­ben — apad a hívek száma. Az olasz püspöki kar sürgős tanácskozást hí­vott össze, melynek lényege az volt, hogy közeledni kell a tömegekhez, azaz a leendő papokat már úgy ké­pezzék, hogy tüzetesen ismerjék a munkás-pszichológiát. Mindez erőtlen próbálkozás, mint az a látványosság, amikor az első afrikai „szentek" kanonizálásakor a Szent Péter-bazilikában tarka öltöze­tű, ébenfa testű néger táncosok vad örömtá'nccal fejezték ki tiszteletüket „szentjeik" iránt... A pápa bombayi zarándokútját ls felhasználta az egy­ház ideológiájának propagálására, többek között békeszólamokkal, a fegyverkezés beszüntetésével vagy korlátozásával, szóval nemes akciók­ra tett felhívásokkal, sőt a Vatikán 100 ezer dollár értékű búzát és 50 ezer dollár értékű amerikai gyógy­szert adományozott az indiai szegé­nyek számára. Ez azonban kevés ah­hoz, hogy az egyház határozottan ál­lást foglaljon a mai korszellemnek megfelelő társadalompolitika mellett, és igazi „agglornamento"-t valósítson meg. L. L. Veszélyes provokáció a kubai ENSZ-kiildöttség ellen Guevara síkraszállt Kuba jogaiért New York (CTK) — Miközben bi­zonyos amerikai körök támogatásával kubai ellenforradalmárok pénteken tüntetést szerveztek az ENSZ-közgyü lés általános vitájában felszólaló Gue­vara kubai iparügyi miniszter és a forradalmi Kuba ellen, a közgyűlés termében meleg taps üdvözölte a ku­bai kldöttség vezetőjének számos ki­jelentését. A beszéd alatt kubai emig­ránsok tüntettek az ENSZ székháza előtt. Egyszerre nagy erejű robbanás reszkettette meg a levegőt. Az egyik tüntető arra akarta felhasználni a rob­banás következtében keletkezett pilla­natnyi zavart, hogy letépje a Kubai Köztársaság zászlaját. A rendőrség a rendbontót őrizetbe vette. A rendőrség jelentése szerint a me­rényletet egy hazai gyártmányú akna­vetővel követték el, melyet az ENSZ­palotával szemben, a folyó másik part­ján levő gyár udvarán egy elhagyott tehergépkocsin helyeztek el. Az akna időzített volt. A lövedék kb. az udvar és az épület közti távolság felében a folyó fölött robbant. A robbanás kö­vetkeztében megremegtek az ENSZ épületének ablakai, kár azonban nem keletkezett. Az ismeretlen tettesek valószínűleg kubai ellenforradalmárok voltak. Erre vall az is, hogy az aknavető mellett a batiszták zászlaját találták meg. A küldöttek nem tudtak a merény­letről ós arról sem, hogy egy kubai ellenforradalmárnő a robbanás után beállt zavarban be akart hatolni az ENSZ épületébe. A rendőrség egyik tagját késsel megsértette. A letartóz, tatás után állítólag kijelentette, hogy meg akarta gyilkolni Guevarát. A kubai ellenforradalmárok pénte­ki rendbontásakor a tüntetők arra használták fel a zűrzavart, hogy el­vágták annak a zászlórúdnak zsinór­jait, melyen a szovjet zászló lobogott. Nyugati hírügynökségek jelentése sze­rint a rendőrség őrizetbe vette a tet­teseket. A szovjet küldöttség szóvivője kije­lentette, hogy a kubai ellenforradal­márok akciója provokáció volt, me­lyet csak azért hajthattak végre, mert a rendőrség nem tudta, vagy nem akarta megakadályozni. Guevara beszédében hangoztatta, hogy ütött a gyarmatosítás utolsó órá­ja, milliók vívják ki szabadságukat Afrikában, Ázsiában és Latin-Ameriká­ban. Sürgette a közgyűlést, hogy ha­ladéktalanul lásson hozzá a legfonto­sabb nemzetközi problémák megoldá­sához. A miniszter állást foglalt az általá­nos és teljes leszerelés, továbbá az atomfegyvermentes övezetek létesíté­Sztrájkok Argentínában Buenos Aires (ČTK) — Argentínában több mint ezer üzem dolgozói sztrájk­ba léptek. Béremelést követelnek és a rendőrségnek a sztrájkolók elleni durva fellépései ellen tiltakoznak. Az újságírók, a vasutasok és a Gene­ral Motors és Citroen üzem alkalmazot­tal félbeszakították munkájukat. Buenos Aires elővárosában 2000 munkás részvé­telével tüntetést szerveztek, melyet a rendőrség könnyfakasztó gázzal oszlatott szét. Több tüntetőt őrizetbe vettek és so­kan megsérültek. Rosarto és Tucumane városokban ls összetűzésekre került sor a rendőrség és a sztrájkolók között. se mellett. Sürgette a Kínai Népköz­társaság törvényes ENSZ-jogainak megadását, békeszerződés megkötését a két Németországgal, majd a Karib­tenger térségének problémáira tért ki. Elmondotta, hogy Nicaragua, Costa Rica, Panama, továbbá az Egyesült Államok területén emigránsokat ké­peznek ki Kuba-elleni agresszióra. Ki­jelentette: nem a latin-amerikai né­pek, hanem csakis az uralkodó osz­tályok állnak szemben a kubai forra­dalommal. Guevara ismét felhívta az Egyesült Államokat, kezdjen tárgyalásokat Ku­bával a Guantanamói-támaszpont fel­számolására. A péntek délutáni ülésen Costa Ri­ca, Nicaragua, Panama, Venezuela és Kolumbia küldöttel szólaltak fel. Űgy tettek, mintha semmit sem tudnának a területükön megvalósított agresszív előkészületekről. Stevenson amerikai küldött is azt állította, hogy országa nem támogatja a Kuba elleni kalóz­támadásokat. Hozzáfűzte, ez nem je­lenti azt, hogy nem rokonszenveznek azokkal, akik meg akarják buktatni a jelenlegi kubai kormányt. Stevenson jogot igényelt arra, hogy az USA lé­gi ellenőrzést valósítson meg Kuba területe fölött. Stevenson után újból Guevara emel­kedett szóra. Bebizonyította előző ki­jelentéseinek és követeléseinek jogos­ságát, megemlítette, a Playa Giron-1 invázió előtt a szervezők tagadták, hogy előkészületeket tennének erre az akcióra. Guevara megnevezte, hogy Nicaragua területén hol képezik ki az ellenforradalmárokat. Kirti Nithi Blst nepáli külügymi­niszter hangoztatta, hogy a kis orszá­gok bíznak az ENSZ-ben. Nézete sze­rint a fejlett és az elmaradott orszá­gok közötti viszály távlatilag sokkal veszélyesebb, mint Kelet és Nyugat konfliktusa. Subandrio, Indonézia miniszterel­nök-helyettese beszédében az újonnan keletkezett államok szuverenitása megszilárdításának kérdésével foglal­kozott. Állást foglalt Kína ENSZ-kép­viseletének felújítása mellett Subandrio után Libéria és Spanyol­ország képviselője szólalt fel, majd az ülést elnapolták. Haiti hegyeiben partizánokból létrejöttek a forradalmi fegy­veres erők. Egy volt pap, )ean Paptiste Georges vezetésével Duvalier elnök diktatúrájának megdöntésére törekszenek. A diktátor eddig minden megmozdulást vérbe fnjtott. A he­gyekben tanyázó szabadságharcos partizánok jól szervezet­tek, elegendő fegyverrel rendelkeznek, s a lakosság támo­gatását élvezik. (CTK felvétele) ALEKSZEJ KOSZIGIN, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke december 12-én saját kérésére fogadta Sir Hump­rey Treveliant, Anglia szovjetunióbeli nagykövetét, s beszélgetést folytatott vele. (CTK) GENFBEN bejelentették, hogy az Alta­lános Vám- Tarifa- és Kereskedelmi Egyezmény Bizottsága (GÁTI j ülését ja­nuárra halasztotta. (ČTK) PÉNTEKEN Ľubomír Pešlnek, a Kül­kereskedelmi Minisztérium munkatársá­nak vezetésévei csehszlovák kereskedel­mi küldöttség érkezett Nigériába. A ni­gériai képviselőkkel a két állam közti kereskedelmi együttműködésről fognak tárgyalni. (CTK) E. GERHARDSEN norvég miniszterelnök fogadta a szovjet szakszervezeti küldött­séget, melyet V. I. Prohorov, a Központi Szakszervezeti Tanács titkára vezet. (CTK) AMERIKAI TUDÖ­v/mwmsmMm* SOK érkeztek Wa­shingtonból Moszk­vába. A küldöttséget dr. Steabler, az USA atomblzottsága veze­tőségének tagja ve­zeti. (CTK) AZ EGYESÜLT ÁL­LAMOK külügymi­nisztériuma pénteken bejelentette, hogy a NATO minisztertaná­csának ülésén Pá­rizsban 31 amerikai küldött vesz részt. A küldöttséget Dean Rusk külügyminisz­ter vezeti. Rajta kí­vül a küldöttség tagjai között lesz Douglas Dillon pénz­ügyminiszter és Mc­Namara honvédelmi miniszter is. (CTK) NEW YORKBAN ta­lálkozott Subandrio Indonéz és Rusk ame­rikai külügyminisz­ter. Tárgyalásuk so­rán mindkét minisz­ter megállapította, hogy államaik között a viszony megrom­lott. Subandrio ki­jelentette, hogy ezt a Malaysia körüli vi­ták okozták. (CTK) A SPANYOL kor­mány pénteken Pe­ront, a volt argentin elnököt, aki jelenleg Spanyolországban él, két választási lehe­tőség elé állította: vagy ne folytassa politikai tevékenysé­gét, vagy hagyja el Spanyolországot egy, hónapon belül. (ČTK) 1984. december 13. * ŰJ SZŐ 3

Next

/
Thumbnails
Contents