Új Szó, 1964. december (17. évfolyam, 334-362.szám)

1964-12-13 / 346. szám, vasárnap

Világ proletárjai, egyesüljetek} SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PARTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA BRATISLAVA 1964. DECEMBER 13. Vasárnap XVII. ÉVFOLYAM 346. szám Ára 30 fillér f / Őszinte szóval Ä föld művelője igen ritkán cselek­szik előzetes megfontolás, számítga­tás, tervezgetés nélkül. Még a néhány hektáros kisparaszt is már előre tud­ta, miként fogja beosztani a vetés­forgót, s a rendelkezésére álló termő­talajon lehetőleg olyan terményeket termesztett, melyekre gazdaságában a legnagyobb szükség volt és amiből legtöbbet tudott piacra vinni. Szocia­lista társadalmunkban sincs ez más­képpen, azzal a különbséggel, hogy a nagyüzemi gazdálkodásban, a szövet­kezetekben az egyéni érdekkel össz­hangban tekintetbe kell venni a kö­zösségi érdekeket. Rendszerint az év elteltével minden jó gazda számvetést készít, eleget tett-e a maga és a társadalom igényei­nek. Termesztett-e annyit, hogy abból fedezni tudja a gazdaság szükségle­teit úgy, hogy a piacra tervezett is eljusson rendeltetési helyére. Néhány hét múlva sor kerül a szövetkezetek­ben ennek a felmérésére Is. Számba veszik: milyen eredményeket hozott az esztendő, hogyan fejlődött a közös gazdaság, mennyi lesz a jövedelem, mik a jó és rossz tapasztalatok. A pa­rasztság az ország támogatásával esz­tendőről esztendőre sikeresebben dol­gozik, ám mégis mindig voltak, s ta­lán jó néhány esztendeig lesznek is olyan akadályok, nehézségek, amelyek beleszólnak a számításba. Az Időjárás viszontagságaival — bár sokszor si­kerrel felvettük ellene a harcot — még számolnunk kell. Ennek ellenére az idei esztendő — amely nem tervezett meglepetésekkel is szolgált — legfőbb tanulsága: csak­is kellő felkészültséggel és odaadó munkával számíthat a szövetkezet tag­sága megfelelő jövedelemre. Vagyis az év végi számvetés egyben a követ­kező esztendő feladatainak megalapo­zása. Egyelőre maradjunk azonban a je­lennél. Hogyan is gazdálkodott a szö­vetkezeti parasztság? Néhány nappal ezelőtt pártunk Központi Bizottsága körültekintő alapossággal vette szám­ba a mezőgazdaság helyzetét. Ismert ügyek. Ismert gondok tehát azok, ame­lyek mostanában nemcsak a mezőgaz­daságot, hanem az egész országot fog­lalkoztatják. És hogy nem marad ve­lük ki-ki magára, azt mi sem bizo­nyítja jobban, mint az a- tény, hogy egész sor olyan határozat született, amely a termelés intenzívebb fokozá­sát segíti majd elő. Mert az bizonyos: a népjólét emelését csakis a termelés és a teljesítmények növelésével, a szakképzettség fokozásával alapozhat­juk meg. Egyedül ez biztosítja a dol­gozók jövedeleme fokozását. Ebben az értelemben kell vizsgálnunk az elmúlt esztendőt ís. Hogyan munkálkodott a dolgozó pa­rasztság? Aki figyelemmel kísérte az egész esztendei tennivalókról szóló jelentést, főképpen az őszi munkák­ról szóló beszámolókat, az tudja: a mezőgazdasági dolgozók kitettek ma­gukért. Nagy igyekezettel végezték az fiszi szántást és a vetést. Idejében be­takarították az őszieket ls. Ez csak természetes, mondhatná valaki, így van ez rendjén, a földműves dolga, hogy szántson és vessen. Ez így igaz, mégis a korábbi évekhez viszonyítva az idei ősz többet jelentett az elő­zőknél. Nézzük csak meg most a ha­tárt. Rendben van minden, csak he­lyenként maradt kinn a kukoricaszár. A mélyszántást ls túlnyomórészben el­végeztük. És a kirakatok? A hentesüzletek? Minden ékes szónál szebben beszél­nek. Nem is kell tehát nagyon bi­zonyítgatni, hogy a szövetkezetek so­ha Ilyen pontosan nem teljesíthették hús-, tej-, tojáseladási kötelezettségü­ket, pedig voltak évek, amikor sokkal U i gyártmányok Losonc — (ag) — A fülek! Kovo smalt üzem dolgozói a lövőben több új terméket készítenek. Újdonság lesz a „Judita" védjegyű. ízléses kivitelű zománcozott edény, az „Efka" jelzé sű tűzhely és az Ismert „Club" kály hák tökéletesített fajtája. A gyár egyik legérdekesebb készítménye a melegvízfűtésű kályha, melyei hat hó nappal a kitűzött határidő előtt ad­nak piacra. bőségesebb takarmányalappal rendel­keztek. Ezek tények, nagyszerű eredmé­nyek. A jövőre nézve pedig megnyug­tatók. Megnyugtatók azért, mert a párt legutóbbi ülésén megerősítette azokat az intézkedéseket, amelyeket már korábban javasolt a ternielés fo­kozására, a dolgozó parasztság anya­gi érdekeltségének felkeltésére. Az új árak, a gépesítés fokozása, a több műtrágya mind kezesség a termelés további fokozására. Mértéktartó, józan ígéretek ezek — ám az utóbbi idő­szak tapasztalatai nyújtják a biztosíté­kot, hogy lehet rá alapozni. A párt­ás a kormány mostanában egyetlen olyan ígéretet sem tett, amelynek anyagi fedezetét előbb ne alapozta volna meg. Ezért van az, hogy ma azoknak a szövetkezeteknek tagjai, akiknél a szükség így, vagy úgy ma még kopogtat — az előbbre jutni aka­rás természetes és emberileg nagyon ís megérthető türelmetlensége ellené­re — bizalommal néznek az új esz­tendő felé. Nem volna azonban helyes, ha a dicsérő szó, az elismerés elbizakodot­tá tenné a szövetkezetek tagságát, hi­szen a Központi Bizottság beszámoló­jában részletesen taglalta azokat a fogyatékosságokat ls, amelyek hátrál­tatják a mezőgazdasági termelés gyor­sabb fokozását. Akad bizony még né­hány megoldásra váró probléma. Zömmel olyan kérdésekről van szó, melyeket nem lehet határozatokkal, adminisztratív intézkedésekkel meg­oldani. A mezőgazdasági termelés fe­lelős Irányítóira, a szövetkezeti ve­zetőkre, a falusi kommunistákra te­hát sok munka vár. És, hogy a sok tennivaló közül melyik a legfonto­sabb, azt hadd döntsék el azok, akik legjobban ismerik a baj okozóját, akik benne élnek a munkák sűrűjében, akik a mindennapi élet forgatagában, a termelésben végzik felelősségteljes munkájukat. Az egész esztendőben sok megol­dásra váró kérdés merült fel. Most a számvetések Idején nem árt, ha tisztázzák: hogyan biztosítják — a termelés nagyfokú gépesítésével — minden tag számára a megfelelő ke­reseti lehetőséget, az asszonyok fog­lalkoztatottságának különleges hely­zetét. Aztán se szeri, se száma azok­nak a megoldatlan kérdéseknek, ame­lyek még a termelésben előfordulnak. Mert igaz, már említettük is, kitett magáért a dolgozó parasztság, ám az viszont mégsem dicséretes dolog, hogy a losonci és rimaszombati já­rásban (a közép-szlovákiai kerületben november végén befejezték a kukori­caszedést) még december első heté­ben 900 hektár kukoricaszár a határ-, ban volt. Takarmányértékben ez any­nyi, hogy 600 e?er liter tejet tud a Jószág belőle „előállítani". Talán nincs szükség e két járásban a takarmány­ra? Még ha egyszerannyi volna, mint most van, az is elfogyna. Ez is bizonyítja, hogy a felsorolta­kon kívül Is sok a megoldásra váró probléma. Ezért jó, ha az év végi számvetés nemcsak számviteli, pénz­ügyi, nem is csak gazdasági jellegű munka. Célja az, hogy a szövetkezetek vezetősége és tagsága a közös gazda­ság egész évi tevékenységét feltárja, megismerje és nyílt vitában őszinte szóval értékelje. MÉRY FERENC A bfezánkyi Mír Bányában — amint már közöltük •— fiH Stastni) ifjúsági kollektívája új világcsúcsot állított fel. A fiatalok 31 munkanap alatt 1786 méter bányajolyosót haj­tottak egy PK 3 szovjet kombájn­nál. (CTK — O. Holan felvétele) Javult a kereskedelmi hálózol ellátottsága V. Krutina miniszter tájékoztatta a sajtó képviselőit • A cukorrépa kampány végéhez köze" ledik • Több zöldséget és gyümölcsöt tartósítunk • Az évszázad légjobb szőlőszüretje Közel egymilliárd korona beruházás az élelmiszeriparban Az élelmiszeripar idei feladatainak teljesítéséről, a jövő év tervéről tá­jékoztatta a sajtó képviselőit VRATISLAV KRUTINA élelmiszeripari minisz­ter. Elismerően nyilatkozott az üzemek munkájáról, amelyek termékeik­kel az idén valóban folyamatosan látták el a kereskedelmi hálózatot és kivívták a lakosság megelégedését. Az előirányzott teljes termelést — 667 millió korona értékben — 2,3 százalékkal túlszárnyalták. A cukorrépa felvásárlásával kap­csolatban megjegyezte, hogy előrelát­hatólag csupán 92,5 százalékra telje­sítik a tervet. Arra számítottak, hogy a hiányzó mennyiséget a cukorrépa nagyobb cukortartalmával pótolják, ez azonban — a kampány kezdete óta — a tervezett 17,4 százalékkal szemben csupán 17 százalék. A cukorrépakampány eredményeiben a kerületek nem egyenlő arányban osztoznak. Orszá­gos viszonylatban az átlaghektárho­zam 290 mázsa, de például a kelet­csehországi kerület 360, az észak­morvaországi 350 mázsát ért el. Az idei termést 84 cukorgyár dolgozza fel. Várható, hogy többségük kará­csonyig befejezi a munkát. A mezőgazdasági üzemekkel kötött szerződések a jövő évre tervezett cu­korrépa mennyiségének csupán a 98,7 százalékát biztosítják. Jövőre a mező­gazdasági üzemek a tervezés új mód­szere szerint maguk állapítják meg, mekkora területet szánnak cukorrépa termelésre. Az állami szerveket csu­pán a beszolgáltatott mennyiség ér­dekli. Fennáll azonban az a veszély, hogy egyes üzemek túlságosan nagy hozamokra számítanak és meggondo­latlanul csökkentik a cukorrépa ter­mesztésére szánt földterületet. A konzervgyártás idei eredményei, bár jobbak a tavalyinál, még mindig nem kielégítőek. A termelésnek ru­galmasabban kell Igazodnia a fo­gyasztók kívánságaihoz és Igényeihez. Több tartósított zöldségre van szük­ség. A konzervgyárak és mélyhűtők az idei termésből 190 000 tonna zöld­séget, 100 000 tonna gyümölcsöt dol­goztak fel. Az idei szüret a leggazdagabb volt az utóbbi száz esztendőben. A száz­ezer tonna szőlló'termésből a borá­szati üzemek 52 000 tonnát vásárol­tak fel és 194 százalékra teljesítették a tervet. A jövő év feladatairól szólva Krutina elvtárs hangsúlyozta, hogy a teljes termelés 1,8 százaléka emelkedésével számolnak, ami nagy­kereskedelmi árakban 745 millió ko­rona értéket jelent. Az élelmiszerel­adás 2 milliárd 323 millió korona értékben 9 százalékkal emelkedik. Az idei évhez viszonyítva húsból és hen­tesáruból 13 600 tonnával, tejből 31 millió literrel, vajból 4160 tonnával, zsírból 7400 tonnával, növényi zsira­dékból 5200 tonnával, sajtból 1580 tonnával, tojásbői 100 millió darab­bal több kerül a piacra. Az élelmi­szeriparnak a jövő évben beruházási célokra közel egymilliárd korona áll rendelkezésre, 15 új üzem nyílik és tíznek megkezdik az építését. Január elsejétől átszervezzük az élelmiszeripar műszaki alapját — mondotta befejezésül Vratislava Kru­tina elvtárs. Az eddigi 27 termelési­gazdasági egység helyett 17 szakága­zati igazgatóság alakul, száz fővel csökken a minisztérium dolgozóinak száma. Ugyancsak január 1-től új ju­talmazási rendszert vezetünk be. A dolgozók a jutalmat nem a teljes termelés tervének, hanem előre meg­határozott feladatok teljesítéséért fogják kapni. Lényegesen nagyobb lesz az igazgatók önállósága és dön­tési joga. —va, Ármódosítások és prémiumok a mezőgazdaságban Sok szó esik mostanában szakkö­rökben a legutóbbi párthatározat in­tézkedéseiről, melyek a többi között a jobb minőségű mezőgazdasági ter­mékek ármódosításával a jövedelme­zőbb szarvasmarhatenyésztést és tej­termelést célozzák. — Milyen előnyö­ket jelentenek az intézkedések szá­munkra? Valóban javul-e a helyzet? — többnyire ezek a kérdések foglal­koztatják ma a mezőgazdasági dolgo­zókat, akiknek Karel Václav ű, a földművelésügyi miniszter helyette­se az alábbiakban válaszol: • Miért volt szükség az új intézkedésekre? A szóban forgó párthatározat tu­az ÜJ SZO-nak nyilatkozik: KAREL VÁCLAVO, a földművelésügyi miniszter helyettese dásba már csak azért sem törődhe­tünk bele, mert ha a sertéshizlalás feltételei nálunk nem is kielégítőek, a szarvasmarha-tenyésztés lehetőségei lajdonképpen továbbfejleszti a már rendkívül előnyösek. Ennek ellenére meglevő és érvényes határozatokat, a mezőgazdasági tervezés alapelveit, az állami gazdaságok dolgozóinak fi­zetésrendezését és több más határo­zatot. Nem titok, hogy a szarvasmarha­tenyésztésben és ezzel kapcsolatban a tejtermelésben messze járunk a általában alig jövedelmező ez a te­vékenység. • Milyen módon érhetők el jobb eredmények? Természetesen az anyagi érdekelt­ség felkeltésével. A szarvasmarha-te­nyésztés és 'ezzel a tejtermelés lé­nyeges fejlesztését az üzemek és az várt eredményektől, sőt mondhatnám, egyének ösztönzésével véljük elérni, még mindig valahol a háború előtti Az üzemek érdekeltségének fokozá­színvonalnál tartunk. Ebbe a lemara- sát az új felvásárlási áraktól várjuk, Téli kép a Magas-Tátrából Bachan felvétele míg a dolgozókét a többtermelésért fizetendő prémiumok hivatottak biz­tosítani. A prémiumokat közvetlenül az EFSZ-ek jutalmazási alapjába utal­ják át. A felvásárlási árak módosításával és a prémiumokkal a vágómarha és a tej, valamint a többi mezőgazdasági termék mennyiségének és jobb minő­ségének elérésére törekszünk. Mert — hogy őszinte legyek, ma még csöppet sem rózsás a helyzet. A takarmány­hiány következtében a tehenek kevés tejet adtak és a hízó állatok sem ér­ték el a feltételezett súlygyarapodást. A mezőgazdasági dolgozóknak ezáltal kevesebb volt a jövedelmük, ami vi­szont az érdeklődés hiányára veze­tett. Ennek az állapotnak véget kell vetnünk. Hogyan? Az ármódosításo­kon és a prémiumokon kívül az állam a gyengébb EFSZ-eket anyagi támo­gatásban kívánja részesíteni. Lehető­vé teszi számukra a megfelelő meny­nyiségű tehén és üsző beszerzését. Amennyiben a szövetkezetek tehénál­lományukat saját állataikkal növelik, minden üszőért 1500 koronás pré­miumra tarthatnak igényt. Ezeknek a kiadásoknak a fedezésére, a mező­gazdasági üzemek és a dolgozók anyagi ösztönzésére az állam 1965. január l-től 1966 végéig 669 millió koronát szánt. • A magángazdálkodók is él­vezik majd ezeket az előnyö­ket? A prémiumok természetesen csak az EFSZ-eket és az állami gazdasá­gokat illetik. De az ármódosítások, nevezetesen a tej és a vágómarha felvásárlási árának emelése a magán­gazdákra is vonatkozik. Az új intézkedésektől különösen Szlovákiában várunk sokat, ahol bár a feltételek adva vannak, mégis in­dokolatlanul kevés a szarvasmarha. A mesterséges öntözéstől a szarvas­marha- és a tehénállomány kiegészí­tését, lényeges és rohamos növelését várjuk. A mezőgazdasági dolgozók — ha . papírt és ceruzát vesznek a ke­JF-olytatás az S. oldalonj

Next

/
Thumbnails
Contents