Új Szó, 1964. december (17. évfolyam, 334-362.szám)

1964-12-13 / 346. szám, vasárnap

Világ proletárjai, egyesüljetek} SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PARTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA BRATISLAVA 1964. DECEMBER 13. Vasárnap XVII. ÉVFOLYAM 346. szám Ára 30 fillér f / Őszinte szóval Ä föld művelője igen ritkán cselekszik előzetes megfontolás, számítgatás, tervezgetés nélkül. Még a néhány hektáros kisparaszt is már előre tudta, miként fogja beosztani a vetésforgót, s a rendelkezésére álló termőtalajon lehetőleg olyan terményeket termesztett, melyekre gazdaságában a legnagyobb szükség volt és amiből legtöbbet tudott piacra vinni. Szocialista társadalmunkban sincs ez másképpen, azzal a különbséggel, hogy a nagyüzemi gazdálkodásban, a szövetkezetekben az egyéni érdekkel összhangban tekintetbe kell venni a közösségi érdekeket. Rendszerint az év elteltével minden jó gazda számvetést készít, eleget tett-e a maga és a társadalom igényeinek. Termesztett-e annyit, hogy abból fedezni tudja a gazdaság szükségleteit úgy, hogy a piacra tervezett is eljusson rendeltetési helyére. Néhány hét múlva sor kerül a szövetkezetekben ennek a felmérésére Is. Számba veszik: milyen eredményeket hozott az esztendő, hogyan fejlődött a közös gazdaság, mennyi lesz a jövedelem, mik a jó és rossz tapasztalatok. A parasztság az ország támogatásával esztendőről esztendőre sikeresebben dolgozik, ám mégis mindig voltak, s talán jó néhány esztendeig lesznek is olyan akadályok, nehézségek, amelyek beleszólnak a számításba. Az Időjárás viszontagságaival — bár sokszor sikerrel felvettük ellene a harcot — még számolnunk kell. Ennek ellenére az idei esztendő — amely nem tervezett meglepetésekkel is szolgált — legfőbb tanulsága: csakis kellő felkészültséggel és odaadó munkával számíthat a szövetkezet tagsága megfelelő jövedelemre. Vagyis az év végi számvetés egyben a következő esztendő feladatainak megalapozása. Egyelőre maradjunk azonban a jelennél. Hogyan is gazdálkodott a szövetkezeti parasztság? Néhány nappal ezelőtt pártunk Központi Bizottsága körültekintő alapossággal vette számba a mezőgazdaság helyzetét. Ismert ügyek. Ismert gondok tehát azok, amelyek mostanában nemcsak a mezőgazdaságot, hanem az egész országot foglalkoztatják. És hogy nem marad velük ki-ki magára, azt mi sem bizonyítja jobban, mint az a- tény, hogy egész sor olyan határozat született, amely a termelés intenzívebb fokozását segíti majd elő. Mert az bizonyos: a népjólét emelését csakis a termelés és a teljesítmények növelésével, a szakképzettség fokozásával alapozhatjuk meg. Egyedül ez biztosítja a dolgozók jövedeleme fokozását. Ebben az értelemben kell vizsgálnunk az elmúlt esztendőt ís. Hogyan munkálkodott a dolgozó parasztság? Aki figyelemmel kísérte az egész esztendei tennivalókról szóló jelentést, főképpen az őszi munkákról szóló beszámolókat, az tudja: a mezőgazdasági dolgozók kitettek magukért. Nagy igyekezettel végezték az fiszi szántást és a vetést. Idejében betakarították az őszieket ls. Ez csak természetes, mondhatná valaki, így van ez rendjén, a földműves dolga, hogy szántson és vessen. Ez így igaz, mégis a korábbi évekhez viszonyítva az idei ősz többet jelentett az előzőknél. Nézzük csak meg most a határt. Rendben van minden, csak helyenként maradt kinn a kukoricaszár. A mélyszántást ls túlnyomórészben elvégeztük. És a kirakatok? A hentesüzletek? Minden ékes szónál szebben beszélnek. Nem is kell tehát nagyon bizonyítgatni, hogy a szövetkezetek soha Ilyen pontosan nem teljesíthették hús-, tej-, tojáseladási kötelezettségüket, pedig voltak évek, amikor sokkal U i gyártmányok Losonc — (ag) — A fülek! Kovo smalt üzem dolgozói a lövőben több új terméket készítenek. Újdonság lesz a „Judita" védjegyű. ízléses kivitelű zománcozott edény, az „Efka" jelzé sű tűzhely és az Ismert „Club" kály hák tökéletesített fajtája. A gyár egyik legérdekesebb készítménye a melegvízfűtésű kályha, melyei hat hó nappal a kitűzött határidő előtt adnak piacra. bőségesebb takarmányalappal rendelkeztek. Ezek tények, nagyszerű eredmények. A jövőre nézve pedig megnyugtatók. Megnyugtatók azért, mert a párt legutóbbi ülésén megerősítette azokat az intézkedéseket, amelyeket már korábban javasolt a ternielés fokozására, a dolgozó parasztság anyagi érdekeltségének felkeltésére. Az új árak, a gépesítés fokozása, a több műtrágya mind kezesség a termelés további fokozására. Mértéktartó, józan ígéretek ezek — ám az utóbbi időszak tapasztalatai nyújtják a biztosítékot, hogy lehet rá alapozni. A pártás a kormány mostanában egyetlen olyan ígéretet sem tett, amelynek anyagi fedezetét előbb ne alapozta volna meg. Ezért van az, hogy ma azoknak a szövetkezeteknek tagjai, akiknél a szükség így, vagy úgy ma még kopogtat — az előbbre jutni akarás természetes és emberileg nagyon ís megérthető türelmetlensége ellenére — bizalommal néznek az új esztendő felé. Nem volna azonban helyes, ha a dicsérő szó, az elismerés elbizakodottá tenné a szövetkezetek tagságát, hiszen a Központi Bizottság beszámolójában részletesen taglalta azokat a fogyatékosságokat ls, amelyek hátráltatják a mezőgazdasági termelés gyorsabb fokozását. Akad bizony még néhány megoldásra váró probléma. Zömmel olyan kérdésekről van szó, melyeket nem lehet határozatokkal, adminisztratív intézkedésekkel megoldani. A mezőgazdasági termelés felelős Irányítóira, a szövetkezeti vezetőkre, a falusi kommunistákra tehát sok munka vár. És, hogy a sok tennivaló közül melyik a legfontosabb, azt hadd döntsék el azok, akik legjobban ismerik a baj okozóját, akik benne élnek a munkák sűrűjében, akik a mindennapi élet forgatagában, a termelésben végzik felelősségteljes munkájukat. Az egész esztendőben sok megoldásra váró kérdés merült fel. Most a számvetések Idején nem árt, ha tisztázzák: hogyan biztosítják — a termelés nagyfokú gépesítésével — minden tag számára a megfelelő kereseti lehetőséget, az asszonyok foglalkoztatottságának különleges helyzetét. Aztán se szeri, se száma azoknak a megoldatlan kérdéseknek, amelyek még a termelésben előfordulnak. Mert igaz, már említettük is, kitett magáért a dolgozó parasztság, ám az viszont mégsem dicséretes dolog, hogy a losonci és rimaszombati járásban (a közép-szlovákiai kerületben november végén befejezték a kukoricaszedést) még december első hetében 900 hektár kukoricaszár a határ-, ban volt. Takarmányértékben ez anynyi, hogy 600 e?er liter tejet tud a Jószág belőle „előállítani". Talán nincs szükség e két járásban a takarmányra? Még ha egyszerannyi volna, mint most van, az is elfogyna. Ez is bizonyítja, hogy a felsoroltakon kívül Is sok a megoldásra váró probléma. Ezért jó, ha az év végi számvetés nemcsak számviteli, pénzügyi, nem is csak gazdasági jellegű munka. Célja az, hogy a szövetkezetek vezetősége és tagsága a közös gazdaság egész évi tevékenységét feltárja, megismerje és nyílt vitában őszinte szóval értékelje. MÉRY FERENC A bfezánkyi Mír Bányában — amint már közöltük •— fiH Stastni) ifjúsági kollektívája új világcsúcsot állított fel. A fiatalok 31 munkanap alatt 1786 méter bányajolyosót hajtottak egy PK 3 szovjet kombájnnál. (CTK — O. Holan felvétele) Javult a kereskedelmi hálózol ellátottsága V. Krutina miniszter tájékoztatta a sajtó képviselőit • A cukorrépa kampány végéhez köze" ledik • Több zöldséget és gyümölcsöt tartósítunk • Az évszázad légjobb szőlőszüretje Közel egymilliárd korona beruházás az élelmiszeriparban Az élelmiszeripar idei feladatainak teljesítéséről, a jövő év tervéről tájékoztatta a sajtó képviselőit VRATISLAV KRUTINA élelmiszeripari miniszter. Elismerően nyilatkozott az üzemek munkájáról, amelyek termékeikkel az idén valóban folyamatosan látták el a kereskedelmi hálózatot és kivívták a lakosság megelégedését. Az előirányzott teljes termelést — 667 millió korona értékben — 2,3 százalékkal túlszárnyalták. A cukorrépa felvásárlásával kapcsolatban megjegyezte, hogy előreláthatólag csupán 92,5 százalékra teljesítik a tervet. Arra számítottak, hogy a hiányzó mennyiséget a cukorrépa nagyobb cukortartalmával pótolják, ez azonban — a kampány kezdete óta — a tervezett 17,4 százalékkal szemben csupán 17 százalék. A cukorrépakampány eredményeiben a kerületek nem egyenlő arányban osztoznak. Országos viszonylatban az átlaghektárhozam 290 mázsa, de például a keletcsehországi kerület 360, az északmorvaországi 350 mázsát ért el. Az idei termést 84 cukorgyár dolgozza fel. Várható, hogy többségük karácsonyig befejezi a munkát. A mezőgazdasági üzemekkel kötött szerződések a jövő évre tervezett cukorrépa mennyiségének csupán a 98,7 százalékát biztosítják. Jövőre a mezőgazdasági üzemek a tervezés új módszere szerint maguk állapítják meg, mekkora területet szánnak cukorrépa termelésre. Az állami szerveket csupán a beszolgáltatott mennyiség érdekli. Fennáll azonban az a veszély, hogy egyes üzemek túlságosan nagy hozamokra számítanak és meggondolatlanul csökkentik a cukorrépa termesztésére szánt földterületet. A konzervgyártás idei eredményei, bár jobbak a tavalyinál, még mindig nem kielégítőek. A termelésnek rugalmasabban kell Igazodnia a fogyasztók kívánságaihoz és Igényeihez. Több tartósított zöldségre van szükség. A konzervgyárak és mélyhűtők az idei termésből 190 000 tonna zöldséget, 100 000 tonna gyümölcsöt dolgoztak fel. Az idei szüret a leggazdagabb volt az utóbbi száz esztendőben. A százezer tonna szőlló'termésből a borászati üzemek 52 000 tonnát vásároltak fel és 194 százalékra teljesítették a tervet. A jövő év feladatairól szólva Krutina elvtárs hangsúlyozta, hogy a teljes termelés 1,8 százaléka emelkedésével számolnak, ami nagykereskedelmi árakban 745 millió korona értéket jelent. Az élelmiszereladás 2 milliárd 323 millió korona értékben 9 százalékkal emelkedik. Az idei évhez viszonyítva húsból és hentesáruból 13 600 tonnával, tejből 31 millió literrel, vajból 4160 tonnával, zsírból 7400 tonnával, növényi zsiradékból 5200 tonnával, sajtból 1580 tonnával, tojásbői 100 millió darabbal több kerül a piacra. Az élelmiszeriparnak a jövő évben beruházási célokra közel egymilliárd korona áll rendelkezésre, 15 új üzem nyílik és tíznek megkezdik az építését. Január elsejétől átszervezzük az élelmiszeripar műszaki alapját — mondotta befejezésül Vratislava Krutina elvtárs. Az eddigi 27 termelésigazdasági egység helyett 17 szakágazati igazgatóság alakul, száz fővel csökken a minisztérium dolgozóinak száma. Ugyancsak január 1-től új jutalmazási rendszert vezetünk be. A dolgozók a jutalmat nem a teljes termelés tervének, hanem előre meghatározott feladatok teljesítéséért fogják kapni. Lényegesen nagyobb lesz az igazgatók önállósága és döntési joga. —va, Ármódosítások és prémiumok a mezőgazdaságban Sok szó esik mostanában szakkörökben a legutóbbi párthatározat intézkedéseiről, melyek a többi között a jobb minőségű mezőgazdasági termékek ármódosításával a jövedelmezőbb szarvasmarhatenyésztést és tejtermelést célozzák. — Milyen előnyöket jelentenek az intézkedések számunkra? Valóban javul-e a helyzet? — többnyire ezek a kérdések foglalkoztatják ma a mezőgazdasági dolgozókat, akiknek Karel Václav ű, a földművelésügyi miniszter helyettese az alábbiakban válaszol: • Miért volt szükség az új intézkedésekre? A szóban forgó párthatározat tuaz ÜJ SZO-nak nyilatkozik: KAREL VÁCLAVO, a földművelésügyi miniszter helyettese dásba már csak azért sem törődhetünk bele, mert ha a sertéshizlalás feltételei nálunk nem is kielégítőek, a szarvasmarha-tenyésztés lehetőségei lajdonképpen továbbfejleszti a már rendkívül előnyösek. Ennek ellenére meglevő és érvényes határozatokat, a mezőgazdasági tervezés alapelveit, az állami gazdaságok dolgozóinak fizetésrendezését és több más határozatot. Nem titok, hogy a szarvasmarhatenyésztésben és ezzel kapcsolatban a tejtermelésben messze járunk a általában alig jövedelmező ez a tevékenység. • Milyen módon érhetők el jobb eredmények? Természetesen az anyagi érdekeltség felkeltésével. A szarvasmarha-tenyésztés és 'ezzel a tejtermelés lényeges fejlesztését az üzemek és az várt eredményektől, sőt mondhatnám, egyének ösztönzésével véljük elérni, még mindig valahol a háború előtti Az üzemek érdekeltségének fokozászínvonalnál tartunk. Ebbe a lemara- sát az új felvásárlási áraktól várjuk, Téli kép a Magas-Tátrából Bachan felvétele míg a dolgozókét a többtermelésért fizetendő prémiumok hivatottak biztosítani. A prémiumokat közvetlenül az EFSZ-ek jutalmazási alapjába utalják át. A felvásárlási árak módosításával és a prémiumokkal a vágómarha és a tej, valamint a többi mezőgazdasági termék mennyiségének és jobb minőségének elérésére törekszünk. Mert — hogy őszinte legyek, ma még csöppet sem rózsás a helyzet. A takarmányhiány következtében a tehenek kevés tejet adtak és a hízó állatok sem érték el a feltételezett súlygyarapodást. A mezőgazdasági dolgozóknak ezáltal kevesebb volt a jövedelmük, ami viszont az érdeklődés hiányára vezetett. Ennek az állapotnak véget kell vetnünk. Hogyan? Az ármódosításokon és a prémiumokon kívül az állam a gyengébb EFSZ-eket anyagi támogatásban kívánja részesíteni. Lehetővé teszi számukra a megfelelő menynyiségű tehén és üsző beszerzését. Amennyiben a szövetkezetek tehénállományukat saját állataikkal növelik, minden üszőért 1500 koronás prémiumra tarthatnak igényt. Ezeknek a kiadásoknak a fedezésére, a mezőgazdasági üzemek és a dolgozók anyagi ösztönzésére az állam 1965. január l-től 1966 végéig 669 millió koronát szánt. • A magángazdálkodók is élvezik majd ezeket az előnyöket? A prémiumok természetesen csak az EFSZ-eket és az állami gazdaságokat illetik. De az ármódosítások, nevezetesen a tej és a vágómarha felvásárlási árának emelése a magángazdákra is vonatkozik. Az új intézkedésektől különösen Szlovákiában várunk sokat, ahol bár a feltételek adva vannak, mégis indokolatlanul kevés a szarvasmarha. A mesterséges öntözéstől a szarvasmarha- és a tehénállomány kiegészítését, lényeges és rohamos növelését várjuk. A mezőgazdasági dolgozók — ha . papírt és ceruzát vesznek a keJF-olytatás az S. oldalonj