Új Szó, 1964. december (17. évfolyam, 334-362.szám)

1964-12-10 / 343. szám, csütörtök

Elmélyültebb ismeretterjesztést A TUDOMÁNYOS és Politikai Ismereteket Terjesztő Társaság tevékenysége, mennyiségileg és minőségileg egyaránt fejlődő irányzatú. A minőségi változás főleg abban van, hogy az ismeretterjesztés jobban szolgálja a gazdasági, politikai, művelődési feladatokat, közelebb áll az élethez, az embereket valóban érdeklő problémákhoz Főleg az elmúlt években tapasztalhattuk, hogy fokozatosan háttérbe szorulnak a tervszerűtlen, sokszor cél nélküii előadások és terjed a művelődést, szakismeretet elősegítő akadémiai forma. Az akadémiák proggramja alkalmas arra, hogy a munkások és szövetkezeti dolgozók körében meggyorsítsa a különféle korszerű termelési eljárások elsajátítását. A mezőgazdasági üzemekben az akadémiák sokat jelentenek a vezető káderek továbbképzésében is. A falusi ismeretterjesztést jelentősen elősegítik az utóbbi években alakított TITT-szervezetek. Ezekben az előretolt „bástyákban" tömörülnek egy-egy körzet mezőgazdasági szakemberei, orvosok, egészségügyi dolgozók, közigazgatási szakemberek és nem utolsósorban a tanítók. A TITTszervezetekben összpontosult környékbeli előadók jól ismerik a körzetükben levő falvak problémáit, gazdasági, morális, társadalmi kérdéseit, ismerik az emberek érdeklődési körét, a hallgatóság összetételét. A losonci járásban már az elmúlt évben is serényen tevékenykedtek a TITT-szervezetek, melyek több mint 400 tagot számláltak. Elsősorban az ő érderftük, hogy az elmúlt évben 17 akadémia zárult eredményesen. Amellett több sCTozat-előadást tartottak és kérdés-felelet estet vezettek be. A múlt nyáron a népművelési szervek újból felmérték az iskolán kívüli nevelés fontosságát és lehetőségeit, s megállapították, hogy a mezőgazdasági dolgozók szakképzése a legégetőbb kérdés. Kiderült ugyanis, hogy a járás mezőgazdasági üzemeiben mindössze 36 főiskolát, 258 közép- és 250 különböző szakiskolát végzett egyén dolgozik. Csak két szövetkezeti elnöknek van főiskolája és 32 végzett középfokon. Legtöbb fő- és középiskolát végzett (22 és 70) mint agronómus és zootechnikus tevékenykedik. Az állami gazdaságokban sem sokkal jobb a helyzet. Az is megállapítást nyert, hogy a gyakorlatban bevált szakemberek továbbképzése középés felsg.fqkpn nagyon lassú ütemben folyik, fezt igazolja az a tény is,'hogy mezőgazdasági technikumban mindössze 8, a főiskolán egyetlen egy távhallgató végzett a múlt évben. A JÁRÁSI PÁRTBIZOTTSÁG és a termelési igazgatóság e tényből kiindulva szükségesnek látja, hogy a szakképzettséget az iskolán kívüli oktatással, főleg népi akadémiák keretében növeljék. E célból két különböző jellegű akadémiát szerveznek. Ahol működik mezőgazdasági iskola, Losonc és a volt járási székhely, Fülek kivételével, a szövetkezetek 35 éven felüli elnökei és agronómusai, zootechnikusai számára körzeti akadémiát szerveznek, amelyre a termelési igazgatóság biztosit előadókat. A többi akadémiákat azokon a helyeken tervezik, ahol TITT-szervezetek vannak. Az akadémia hallgatói egyrészt a funkcionáriusok, másrészt azon szakaszon dolgozók közül kerülnek ki, amilyen mezőgazdasági ágazattal foglalkozik majd az akadémia. Természetesen növénytermesztési és állattenyésztési vonalon főleg azokkal az ágazatokkal foglalkoznak, amelyekre a járás szakosítva van. Emellett olyan témájú akadémiákat szerveznek, amely iránt érdeklődés mutatkozott az elmúlt évben, (gyümölcsészet, méhészet, szőlészet, zöldségtermesztés). Ami nagyon meglepő és egyben jellemző nálunk a növényvédelem mostohaságára, a mezőgazdaság kemizálásáról, illetve a növényvédelemről nem terveznek sem akadémiát, sem előadásokat a járásban. Természetesen a mezőgazdasági akadémiák mellett nem hanyagolják el a kultúra, a tudomány, a művészet és az egészségügy területét sem. Az iskolák mellett a szülői munkaközösség közreműködésével már az elmúlt évben is nagy érdeklődésnek örvendő „Gyermekeinket a kommunizmusnak neveljük", valamint a Természet és társadalom címmel rendeznek akadémiákat. Ezenkívül számos kérdés-felelet estet és egészségügyi előadást terveznek. összeállítottak két előadássorozatot, amelyek közül választhatnak a községek, üzeme"k kulturális dolgozói. A járás üzemeiben hét akadémiát szerveznek a technika és a munkatermelékenység, a technika és a kultúra és a tudományos világnézet témakörrel. A NEPI AKADÉMIÁKAT a járási pártbizottság irányítja a termelési igazgatóság és a társadalmi szervezetek közreműködésével. A TITT járási bizottsága szervezetein keresztül nyújt segítséget az akadémiák szervezéséhez s szemináriumok rendezésével rendszeresen segíti az alőadók felkészültségét. Emellett a TITT járási bizottsága kapcsolatot teremtett a szomszédos Nógrád megyei Tudományos Ismereteket Terjesztő Társulat megyei bizottságával és a jövőben a fontos szak- és tudományos témákra előadókat hívnak meg Salgótarjánból, Balassagyarmatról. Ezzel is emelik majd a magyar nyelven folyó akadémiák színvonalát. A közelmúltban a TITT kerületi bizottsága vaskos könyvet juttatott el a szervezetekhez, amelyben hasznos szervezési és más jellegű tanácsokkal látja el az akadémia irányítóit és az előadókat. A TERVEK SZÉPEK. Több mint 60 különböző akadémia irányítása, szakképzett előadókkal való ellátása és a rendszeres ellenőrzés viszont komoly feladat. Ha azonban — kezdve a járási pártbizottság megbízott dolgozóitól, — a társadalmi szervezetek, a szövetkezetek vezetői, a szakszervezetek, a nemzeti bizottságok és más intézmények jó szervező, ellenőrző munkát végeznek, és a TITT olyan előadókat biztosít, akik a lakosság, a dolgozók mai életviszonyaiból indulnak ki, s a jelenlegi szak-, kulturális, politikai, művészeti problémákra keresik és adnak választ, az ismeretterjesztés egyik bevált formáján, a népi akadémián keresztül, eredményes munkát fejthetnek ki flz iskolán kívüli nôvol^s terén. TÖTH DEZSŐ A Szlovák Filharmónia visszatért a Szovjetunióból Háromhetes művészkörűt Közel háromhetes művészkörút a Szovjetunióban... ez nagy jelentőségű esemény Szlovákia első zenei testületének életében. Ebből az alkalomból felkerestük Ladislav Slovákot, a Szlovák Filharmónia igazgatóját és első karmesterét. Ladislav Slovák keresetlen szavakkal, közvetlenül és készségesen számol be hangversenykörútjuk élményeiről. • Hány napot töltöttek a Szovjetunióban? — összesen tizennyolc napig tartózkodtunk ott és ez alatt az Idő alatt tíz hangversenyt adtunk. Vendégszereplésünk állomásai: Leningrád, Kijev, Vilna, Kaunas, Riga és végül a szovjet zenei élet központja, Moszkva. • Úgy tudjuk, hogy dr. Rajter Lajos és Zdenek Bílek is részt vett a hangversenykörúton. — Igen, hárman dirigáltunk felváltva. • Szólistájuk is volt? — Cikker Koncertinójának zongoraszólamát Rudolf Macudzinski játszotta. • Személyes élményeik alapján milyennek találták a szovjet hangversenyküzönséget? — Erre nehéz volna egységes választ adni. A nagyvárosokban, mint például Leningrádban, Moszkvában, Kijevben a hangversenyközönség rendkívül fejlett. Alkalma nyílt hallani a világ legjobb zenekarait, hallott amerikai és nyugat-európai együtteseket is. Így a hallgatóság egyrészt igényes és elkényeztetett, másrészt kifinomult zenei ízléssel rendelkezik és a művészektől magas reprodukciós színvonalat kíván. Ezzel szemben a kisvárosi közönség sokkal szívesebben fogadja a vendégművészeket, különösen, ha ilyen nagy zenei testületről van szó, ami eleve meghatározza a hangverseny légkörét. Nagyvárosban a vendégszereplő művészek a nehezebb elKURT TUCHOLSKY*: A BOLHA Franciaország Gard megyéjében — ott, ahol Nimes városa fekszik a híres Gard-híddal — egy postahivatal alkalmazottjának, egy nem egészen fiatal kisasszonynak az a rossz szokása volt, hogy a kezén átmenő levéleket kinyitotta és elolvasta. Tudta ezt mindenki. De Franciaországban bizonyos intézmények — mint a házmesterség és a posta — „tabu"-k, tilos hozzájuk nyúlni, s nem is nyúl hozzájuk senki. A kisasszony tehát folytatta a levelek olvasását, s indiszkréciója gyakran szült civakodást a lakosok között. Ugyanebben a megyében állt egy szép kastély. Lakóla egy értelmes gróf volt. , Franciaországban előfordul, hogy a grófok értelmesek. Ez a gróf pedig egy szép napon tervet szőtt, aztán meg is valósította. Egy bírósági embert hívatott a kastélyba, s előtte megírta a következő levelet: „Kedves Barátom! Emílie Dupont klsaszszonynak, postánk alkalmazottjának határt nem ismerő beteges kíváncsiságát ismerve s tudva, hogy ez a személy minden levelünket felbontja — hogy azokat elolvashassa —, itt küldök neked egy élő bolhát, hogy őt egy' Kurt Tucholsky 1890 ben született Berlinben. Könyveit 1933 ban a nácik máglyára rakták. 1935 ben svédországi emigrációban öngyilkos lett. szer s mindenkorra kigyógyítsam e betegségéből. Baráti kézszorítással a te Koks-od" 'A gróf a bíróságt ember jelerilétében gondosan le-, ragasztotta a levelet. A levélbe azonban nem tett semmiféle bolhát: Amikor a levél megérkezett a címzetthez, volt benne egy. Fordította: Korolovszky Klári Igények és lehetőségek Látogatás a rozsnyói járási népkönyvtárbon Tavaly több alkalommal hiába akartam ellátogatni Rozsnyón a járási népkönyvtárba. Zárva volt. Eleinte a véletlenre gondoltam, később azonban megtudtam, hogy az intézmény új helyiségekbe költözik. Márciustól novemberig tartott az a kényszerszünet. Ezúttal is a Járási Építővállalat volt a ludas. A könyvtár alkalmazottjai azonban ezalatt sem tétlenkedtek. Már a gyakorlatból tudták, hogy az ilyen szünet hatással van a város és környék kulturális életére, mert ha egyszer megszakadt az összekötő kapocs, nem könnyű ismét visszanyerni az olvasót. Rendszeresen végezték tehát mindennapi munkájukat, az időközben megjelent újdonságokkal feltöltötték készletüket, kiselejtezték az időszerűtlen és hibás könyveket (3004 kötetet selejteztek ki Rozsnyón, 2947-et a járás többi könyvtárában), módszertani útmutatásokat végeztek járásszerte, ellátogattak olyan községekbe, ahol nem volt meg a kellő együttműködésa HNB illetékes szervei és a helyi könyvtár között. Nemegyszer mentek ki például Csúcsomra, Čierna Lehotára, Stratenára ... Kíváncsian utaztam tehát ismét Rozsnyóra, e gazdag kulturális hagyományokkal rendelkező bányászvárosba, ahol már 1764-ben nagy értékű, több mint 4000 kötetből álló könyvtár létezett. Erdekeit, milyen tevékenységet fejt ki a már új fedél alatt működő járási népkönyvtár, hogyan fejleszti könyvtárszolgálatát a város fiatalságával, emelkedik-e vagy csökken a rendszeres látogatók száma. Nem tartott sokáig, s meggyőződhettem arról, hogy minden kétségem alaptalan volt. A korszerűen és ízléssel berendezett helyiségekben már a reggeli óráktól kezdve élénk a forgalom. Jönnek-mennek az emberek, diákok tanulnak, olvasnak, idősebb emberek — javarészt nyugdíjasok — a folyóiratok vagy az újságok között böngésznek. Választék van bőven. Délután a forgalom még nagyobb. Az irodában közben serény munka folyik. Látható, hogy Rozsnyón ls nagyot változott a könyvtárosi munkakör. Ellentétben a múlttal, munkájuk ma már nem csupán kölcsönzés és a kartotékok, felfektetése. Állandó figyelemmel követik a bel- és külföldi könyvpiac újdonságait, tanulmányozzák a szaklapokat, foglalkoznak az olvasóval, szem előtt tartják a járás többi könyvtárának problémáit, kiállításokat szerveznek, előadásokról és szakelőadásokról gondoskodnak ... Nem is véletlen, hogy a járásban az olvasók száma évről évre nő, ízlésük csiszoltabb és igényeik is nagyobbak. — összehasonlítva az elmúlt évek tanulságait a jelenlegi helyzettel, mi is úgv látjuk, hogy kedvező eredmények mutatkoznak, tehát eddigi munkánk nem volt hiábavaló. Tisztában vagyunk azzal, hogy a könyv döntő szerepet játszik az új embertípus kialakításában — mondja Eva Krajfiiová könyvtáros. Krajfiiová elvtársnő szavait a statisztika is alátámasztja. A különböző kimutatásokból megtudom: míg az év elején 20 586 kötet állt a közönség rendelkezésére, a mai napig ez a szám már 5428-cal növekedett, jelenleg 1192 felnőtt és 823 ifjúsági olvasója van a könyvtárnak. A felnőtteknek ebben az évben eddig már 30 842 könvvet kölcsönöztek, gyermekeknek 22 023-at. A könyvjegyzéket is áttanulmányozom. Ebből kitűnik, hogy sok értékes könyv között válogathat a közönség. Van itt'szépirodalom, politikai irodalom, szakkönyvek, tudományos művek stb. Az üzemi dolgozók a továbbtanulásukhoz szükséges könyveket is meg kaphatják. Ezek után leginkább az érdekelt, honnan szerzik be, milyen forrásokból jutnak hozzá a könyvekhez, különösen azokhoz, amelyeket a „köA helytörténelmi gyűjteménynek Eva Krafölová viseli gondfát. (Berenhaut felv.) zönséges halandó" nem tud beszerezni. — Jóformán valamennyi könyvkiadó megküldi kiadványait — tájékoztat kísérőm, másként mi sem tudnánk hozzájutni az újdonságokhoz. Azonkívül összeköttetésben állunk a könyvkereskedésekkel is. — Ősszel, amikor már nem lehet kirándulni, kevesebb sporteseményt rendeznek, hosszabbak az esték, az emberek szívesen veszik elő a könyvet. Ilyenkor a szépirodalom a legkedveltebb. Feuchtwanger, Remarque, Aragon, Böll, Mílaőko, Mlnáí, Blažková könyvel iránt is olyan nagy az érdeklődés, hogy nem tudunk minden érdeklődőt kielégíteni. Amellett gyakran előfordul, hogy éppen ezeket a keresett könyveket nem kapjuk viszsza. „Elveszett" Feuchtwanger „Toledói zsidónő" című könyvének mind a három példánya, újabban már jó néhány Müaíko-könyv is. Már éppen távozni készültem, amikor az egyik polcon különös kötésű, érdekes könyvet pillantottam meg. Az idő vasfoga már kikezdte, sárguló borítólapján ez állt: „Murány várának története". — Ezt az érdekes példányt nemrégiben szereztük Gice községben. Helytörténelmi gyűjteményünkbe került. Újabban ugyanis mindennemű olyan irodalomra vagy sajtótermékre is „vadászunk", amely összefüggésben van Rozsnyó és járásának történelmével, fejlődésével, múltjával, természetesen a jelennel is, az itt élt, vagy innen elszármazott híres emberek életével. Az eddig összegyűjtött anyag kőzött szerepelnek adatok Madarász Viktorról, Fadrusz /Jánosról, Richy Kálmánról, Basilides Máriáról, Fraňo Králről, Safárikról, Tomážíkról, Skultétyről, valamint sok más híres emberről, vagy nevezetes eseményről. Rendkívül terjedelmes és igényes munka ez, felettébb indokolt és nem kevésbé dicséretes. [tül lenállás útját Járják, de éppen ezért nemesebb anyagú, értékesebb a siker. Ebből a szempontból van nagyobb súlya leningrádi és moszkvai hangversenyeink kedvező visszhangjának. • Zenekedvelőinket bizonyára érdekelné, milyen jellegű zenére reagál legélénkebben a szovjet hallgató? Inkább a klasszikus muzsikát kedveli vagy előnyben részesíti a modern zenét? — A publikum ezen a téren az egész világon egyforma. Az állandó hangversenyközönség nehezen barátkozik az új rendszerekben komponált zenével. A mi kötelességünk, hogy kortári salnk és honfitársaink kompozícióit, a zene mai mondanivalóját megismer-, tessük és megszerettessük hallgatóinkkal. • Ebből a gondolatmenetből önként adódik a további kérdés: melyik műsorszámukkal volt a legnagyobb sikerük? — Egy hangversenyt nem lehet részeire bontani. Műsorunkat régi és új muzsika keverékéből állítottuk össze és az est sikeréről szólva is csak a hangverseny egészéről beszélhetünk. • Volt alkalmuk személyesen találkozni jelentős szovjet muzsikus egyéniségekkel? — Igen, moszkvai hangversenyünkön megjelent Dávid Ojsztrah, Kozlovskij tenorista és Leningrádban Mravinszkij. • Mi volt a legszebb élménye? — Riga egy régi, gót stílusú templomában Reinberger prágai orgonaművész Bach műveket játszott egy nagyszerű öt manuálos orgonán. A gótikus templom légkörében a hallgatók . és a Bach zene... ez volt a legmélyebb • élményem. • Hangversenykörútjuk kapcsán milyen előadásbeli vagy dramaturgiai problémák foglalkoztatják legintenzívebben? — Minden hangversenykörút erőpróba és egyben rendkívül tanulságos ls. A művészetben nincs megállás, mindig sok mindent kell tökéletesíteni és erről otthoni próbáinkon gondoskodni fogunk. Nagyon fontos számunkra a műsorösszeállítás kérdése. Minden ország már jellegénél fogva is más és más műsort igényel. Legfontosabb problémáink közé tartozik a dífferen, ciáit programösszeállítás. • Mit tolmácsoljunk még a magyar olvasóközönségnek? —• Meg kell mondanom, hogy hangversenykörútunk politikai szempontból is nagy jelentőséggel bír. Első vendégszereplésével a Szovjetunióban a Szlovák Filharmónia nemzeti kultú-. ránkat képviselte szovjet földön. Ladislav Slovák karmester szavaihoz tegyük még hozzá: örülünk Filharmóniánk szép eredményeinek és sok sikert kívánunk művészi tevékenységének további állomásain. Havas Márta Zs. Nagy Lajos: SZAKADÉKOK Szavam után mély csönd hasadj. Szavad után is csönd szakad Haragod mérges lánggal ég Haragom kormos őszi ég Szemedben: fecske-félelem Szememben: rémült fecske-szem Ss mozdulsz már de nem felém Es nem feléd mozdulok én Szavad után mély csönd hasad > Szavam után ts csönd szakad, ZIRIG ÁRPÁD: NAPOK Napok mint munkába menő emberek mennek. A gonddal a hátunkra telepszenek és az órák percek csodákat nem teremnek. Mennek, csak mennek az utca kövein csoszognak, már ís kezdődik az úf holnap. Tavasz, nyár, ősz, tél, és nem fordítva mennek az évek szembe az ifjú széllel és győznek Percek az órák a napok a hónapok és az évek mennek, de nem úgy mint a munkába menő emberek, de úgy mint a katonák. Csak rajtad múlik, hogy a parancsot, hogy fogalmazod és hogy adod át. MB4. december 10, * tJJ SZÖ 7