Új Szó, 1964. december (17. évfolyam, 334-362.szám)

1964-12-10 / 343. szám, csütörtök

Elmélyültebb ismeretterjesztést A TUDOMÁNYOS és Politikai Isme­reteket Terjesztő Társaság tevékeny­sége, mennyiségileg és minőségileg egyaránt fejlődő irányzatú. A minő­ségi változás főleg abban van, hogy az ismeretterjesztés jobban szolgálja a gazdasági, politikai, művelődési fel­adatokat, közelebb áll az élethez, az embereket valóban érdeklő problé­mákhoz Főleg az elmúlt években ta­pasztalhattuk, hogy fokozatosan hát­térbe szorulnak a tervszerűtlen, sok­szor cél nélküii előadások és terjed a művelődést, szakismeretet elősegítő akadémiai forma. Az akadémiák prog­gramja alkalmas arra, hogy a munká­sok és szövetkezeti dolgozók körében meggyorsítsa a különféle korszerű termelési eljárások elsajátítását. A mezőgazdasági üzemekben az aka­démiák sokat jelentenek a vezető káderek továbbképzésében is. A falusi ismeretterjesztést jelentő­sen elősegítik az utóbbi években ala­kított TITT-szervezetek. Ezekben az előretolt „bástyákban" tömörülnek egy-egy körzet mezőgazdasági szak­emberei, orvosok, egészségügyi dol­gozók, közigazgatási szakemberek és nem utolsósorban a tanítók. A TITT­szervezetekben összpontosult környék­beli előadók jól ismerik a körzetük­ben levő falvak problémáit, gazdasá­gi, morális, társadalmi kérdéseit, is­merik az emberek érdeklődési körét, a hallgatóság összetételét. A losonci járásban már az elmúlt évben is serényen tevékenykedtek a TITT-szervezetek, melyek több mint 400 tagot számláltak. Elsősorban az ő érderftük, hogy az elmúlt évben 17 akadémia zárult eredményesen. Amel­lett több sCTozat-előadást tartottak és kérdés-felelet estet vezettek be. A múlt nyáron a népművelési szer­vek újból felmérték az iskolán kívüli nevelés fontosságát és lehetőségeit, s megállapították, hogy a mezőgazda­sági dolgozók szakképzése a legége­tőbb kérdés. Kiderült ugyanis, hogy a járás mezőgazdasági üzemeiben mind­össze 36 főiskolát, 258 közép- és 250 különböző szakiskolát végzett egyén dolgozik. Csak két szövetkezeti el­nöknek van főiskolája és 32 végzett középfokon. Legtöbb fő- és középis­kolát végzett (22 és 70) mint agronó­mus és zootechnikus tevékenykedik. Az állami gazdaságokban sem sokkal jobb a helyzet. Az is megállapítást nyert, hogy a gyakorlatban bevált szakemberek továbbképzése közép­és felsg.fqkpn nagyon lassú ütemben folyik, fezt igazolja az a tény is,'hogy mezőgazdasági technikumban mind­össze 8, a főiskolán egyetlen egy távhallgató végzett a múlt évben. A JÁRÁSI PÁRTBIZOTTSÁG és a ter­melési igazgatóság e tényből kiindul­va szükségesnek látja, hogy a szak­képzettséget az iskolán kívüli okta­tással, főleg népi akadémiák kereté­ben növeljék. E célból két különböző jellegű akadémiát szerveznek. Ahol működik mezőgazdasági iskola, Lo­sonc és a volt járási székhely, Fülek kivételével, a szövetkezetek 35 éven felüli elnökei és agronómusai, zoo­technikusai számára körzeti akadé­miát szerveznek, amelyre a termelési igazgatóság biztosit előadókat. A töb­bi akadémiákat azokon a helyeken tervezik, ahol TITT-szervezetek van­nak. Az akadémia hallgatói egyrészt a funkcionáriusok, másrészt azon sza­kaszon dolgozók közül kerülnek ki, amilyen mezőgazdasági ágazattal foglalkozik majd az akadémia. Ter­mészetesen növénytermesztési és ál­lattenyésztési vonalon főleg azokkal az ágazatokkal foglalkoznak, ame­lyekre a járás szakosítva van. Emel­lett olyan témájú akadémiákat szer­veznek, amely iránt érdeklődés mu­tatkozott az elmúlt évben, (gyümöl­csészet, méhészet, szőlészet, zöldség­termesztés). Ami nagyon meglepő és egyben jellemző nálunk a növényvédelem mostohaságára, a mezőgazdaság ke­mizálásáról, illetve a növényvédelem­ről nem terveznek sem akadémiát, sem előadásokat a járásban. Természetesen a mezőgazdasági akadémiák mellett nem hanyagolják el a kultúra, a tudomány, a művé­szet és az egészségügy területét sem. Az iskolák mellett a szülői munkakö­zösség közreműködésével már az el­múlt évben is nagy érdeklődésnek ör­vendő „Gyermekeinket a kommuniz­musnak neveljük", valamint a Ter­mészet és társadalom címmel rendez­nek akadémiákat. Ezenkívül számos kérdés-felelet estet és egészségügyi előadást terveznek. összeállítottak két előadássorozatot, amelyek közül választhatnak a községek, üzeme"k kulturális dolgozói. A járás üzemei­ben hét akadémiát szerveznek a tech­nika és a munkatermelékenység, a technika és a kultúra és a tudomá­nyos világnézet témakörrel. A NEPI AKADÉMIÁKAT a járási pártbizottság irányítja a termelési igazgatóság és a társadalmi szerveze­tek közreműködésével. A TITT járási bizottsága szervezetein keresztül nyújt segítséget az akadémiák szerve­zéséhez s szemináriumok rendezésé­vel rendszeresen segíti az alőadók felkészültségét. Emellett a TITT járási bizottsága kapcsolatot teremtett a szomszédos Nógrád megyei Tudomá­nyos Ismereteket Terjesztő Társulat megyei bizottságával és a jövőben a fontos szak- és tudományos témákra előadókat hívnak meg Salgótarjánból, Balassagyarmatról. Ezzel is emelik majd a magyar nyelven folyó akadé­miák színvonalát. A közelmúltban a TITT kerületi bi­zottsága vaskos könyvet juttatott el a szervezetekhez, amelyben hasznos szervezési és más jellegű tanácsokkal látja el az akadémia irányítóit és az előadókat. A TERVEK SZÉPEK. Több mint 60 különböző akadémia irányítása, szak­képzett előadókkal való ellátása és a rendszeres ellenőrzés viszont ko­moly feladat. Ha azonban — kezd­ve a járási pártbizottság megbízott dolgozóitól, — a társadalmi szerve­zetek, a szövetkezetek vezetői, a szakszervezetek, a nemzeti bizottsá­gok és más intézmények jó szervező, ellenőrző munkát végeznek, és a TITT olyan előadókat biztosít, akik a lakosság, a dolgozók mai életviszo­nyaiból indulnak ki, s a jelenlegi szak-, kulturális, politikai, művészeti problémákra keresik és adnak vá­laszt, az ismeretterjesztés egyik be­vált formáján, a népi akadémián ke­resztül, eredményes munkát fejthet­nek ki flz iskolán kívüli nôvol^s terén. TÖTH DEZSŐ A Szlovák Filharmónia visszatért a Szovjetunióból Háromhetes művészkörűt Közel háromhetes művészkörút a Szovjetunióban... ez nagy jelentősé­gű esemény Szlovákia első zenei tes­tületének életében. Ebből az alkalom­ból felkerestük Ladislav Slovákot, a Szlovák Filharmónia igazgatóját és el­ső karmesterét. Ladislav Slovák kere­setlen szavakkal, közvetlenül és kész­ségesen számol be hangversenykörút­juk élményeiről. • Hány napot töltöttek a Szovjet­unióban? — összesen tizennyolc napig tartóz­kodtunk ott és ez alatt az Idő alatt tíz hangversenyt adtunk. Vendégsze­replésünk állomásai: Leningrád, Ki­jev, Vilna, Kaunas, Riga és végül a szovjet zenei élet központja, Moszkva. • Úgy tudjuk, hogy dr. Rajter Lajos és Zdenek Bílek is részt vett a hang­versenykörúton. — Igen, hárman dirigáltunk felvált­va. • Szólistájuk is volt? — Cikker Koncertinójának zongora­szólamát Rudolf Macudzinski játszot­ta. • Személyes élményeik alapján mi­lyennek találták a szovjet hangver­senyküzönséget? — Erre nehéz volna egységes vá­laszt adni. A nagyvárosokban, mint például Leningrádban, Moszkvában, Kijevben a hangversenyközönség rend­kívül fejlett. Alkalma nyílt hallani a világ legjobb zenekarait, hallott ame­rikai és nyugat-európai együtteseket is. Így a hallgatóság egyrészt igényes és elkényeztetett, másrészt kifinomult zenei ízléssel rendelkezik és a művé­szektől magas reprodukciós színvona­lat kíván. Ezzel szemben a kisvárosi közönség sokkal szívesebben fogadja a vendégművészeket, különösen, ha ilyen nagy zenei testületről van szó, ami eleve meghatározza a hangver­seny légkörét. Nagyvárosban a ven­dégszereplő művészek a nehezebb el­KURT TUCHOLSKY*: A BOLHA Franciaország Gard me­gyéjében — ott, ahol Ni­mes városa fekszik a hí­res Gard-híddal — egy postahivatal alkalmazott­jának, egy nem egészen fiatal kisasszonynak az a rossz szokása volt, hogy a kezén átmenő levéleket ki­nyitotta és elolvasta. Tudta ezt mindenki. De Franciaországban bizonyos intézmények — mint a házmesterség és a posta — „tabu"-k, tilos hozzájuk nyúlni, s nem is nyúl hoz­zájuk senki. A kisasszony tehát foly­tatta a levelek olvasását, s indiszkréciója gyakran szült civakodást a lakosok között. Ugyanebben a megyében állt egy szép kastély. La­kóla egy értelmes gróf volt. , Franciaországban előfor­dul, hogy a grófok értel­mesek. Ez a gróf pedig egy szép napon tervet szőtt, aztán meg is valósí­totta. Egy bírósági embert hí­vatott a kastélyba, s előt­te megírta a következő le­velet: „Kedves Barátom! Emílie Dupont klsasz­szonynak, postánk alkal­mazottjának határt nem ismerő beteges kíváncsi­ságát ismerve s tudva, hogy ez a személy minden levelünket felbontja — hogy azokat elolvashassa —, itt küldök neked egy élő bolhát, hogy őt egy­' Kurt Tucholsky 1890 ben született Berlinben. Könyveit 1933 ban a nácik máglyára rakták. 1935 ben svédorszá­gi emigrációban öngyilkos lett. szer s mindenkorra kigyó­gyítsam e betegségéből. Baráti kézszorítással a te Koks-od" 'A gróf a bíróságt ember jelerilétében gondosan le-, ragasztotta a levelet. A le­vélbe azonban nem tett semmiféle bolhát: Amikor a levél megér­kezett a címzetthez, volt benne egy. Fordította: Korolovszky Klári Igények és lehetőségek Látogatás a rozsnyói járási népkönyvtárbon Tavaly több alkalommal hiába akar­tam ellátogatni Rozsnyón a járási népkönyvtárba. Zárva volt. Eleinte a véletlenre gondoltam, később azonban megtudtam, hogy az intézmény új he­lyiségekbe költözik. Márciustól novem­berig tartott az a kényszerszünet. Ez­úttal is a Járási Építővállalat volt a ludas. A könyvtár alkalmazottjai azonban ezalatt sem tétlenkedtek. Már a gya­korlatból tudták, hogy az ilyen szünet hatással van a város és környék kul­turális életére, mert ha egyszer meg­szakadt az összekötő kapocs, nem könnyű ismét visszanyerni az olvasót. Rendszeresen végezték tehát minden­napi munkájukat, az időközben meg­jelent újdonságokkal feltöltötték kész­letüket, kiselejtezték az időszerűtlen és hibás könyveket (3004 kötetet se­lejteztek ki Rozsnyón, 2947-et a já­rás többi könyvtárában), módszertani útmutatásokat végeztek járásszerte, ellátogattak olyan községekbe, ahol nem volt meg a kellő együttműködés­a HNB illetékes szervei és a helyi könyvtár között. Nemegyszer mentek ki például Csúcsomra, Čierna Leho­tára, Stratenára ... Kíváncsian utaztam tehát ismét Rozsnyóra, e gazdag kulturális hagyo­mányokkal rendelkező bányászváros­ba, ahol már 1764-ben nagy értékű, több mint 4000 kötetből álló könyvtár létezett. Erdekeit, milyen tevékenysé­get fejt ki a már új fedél alatt mű­ködő járási népkönyvtár, hogyan fej­leszti könyvtárszolgálatát a város fia­talságával, emelkedik-e vagy csökken a rendszeres látogatók száma. Nem tartott sokáig, s meggyőződ­hettem arról, hogy minden kétségem alaptalan volt. A korszerűen és ízlés­sel berendezett helyiségekben már a reggeli óráktól kezdve élénk a for­galom. Jönnek-mennek az emberek, diákok tanulnak, olvasnak, idősebb emberek — javarészt nyugdíjasok — a folyóiratok vagy az újságok között böngésznek. Választék van bőven. Délután a forgalom még nagyobb. Az irodában közben serény munka folyik. Látható, hogy Rozsnyón ls nagyot változott a könyvtárosi mun­kakör. Ellentétben a múlttal, munká­juk ma már nem csupán kölcsönzés és a kartotékok, felfektetése. Állandó figyelemmel követik a bel- és külföldi könyvpiac újdonságait, tanulmányoz­zák a szaklapokat, foglalkoznak az olvasóval, szem előtt tartják a járás többi könyvtárának problémáit, kiállí­tásokat szerveznek, előadásokról és szakelőadásokról gondoskodnak ... Nem is véletlen, hogy a járásban az olvasók száma évről évre nő, íz­lésük csiszoltabb és igényeik is na­gyobbak. — összehasonlítva az elmúlt évek tanulságait a jelenlegi helyzettel, mi is úgv látjuk, hogy kedvező eredmé­nyek mutatkoznak, tehát eddigi mun­kánk nem volt hiábavaló. Tisztában vagyunk azzal, hogy a könyv döntő szerepet játszik az új embertípus ki­alakításában — mondja Eva Krajfii­ová könyvtáros. Krajfiiová elvtársnő szavait a sta­tisztika is alátámasztja. A különböző kimutatásokból megtudom: míg az év elején 20 586 kötet állt a közönség rendelkezésére, a mai napig ez a szám már 5428-cal növekedett, jelen­leg 1192 felnőtt és 823 ifjúsági olva­sója van a könyvtárnak. A felnőttek­nek ebben az évben eddig már 30 842 könvvet kölcsönöztek, gyermekeknek 22 023-at. A könyvjegyzéket is áttanulmányo­zom. Ebből kitűnik, hogy sok értékes könyv között válogathat a közönség. Van itt'szépirodalom, politikai iroda­lom, szakkönyvek, tudományos művek stb. Az üzemi dolgozók a továbbtanu­lásukhoz szükséges könyveket is meg kaphatják. Ezek után leginkább az érdekelt, honnan szerzik be, milyen források­ból jutnak hozzá a könyvekhez, kü­lönösen azokhoz, amelyeket a „kö­A helytörténelmi gyűjteménynek Eva Krafölová viseli gondfát. (Berenhaut felv.) zönséges halandó" nem tud beszerez­ni. — Jóformán valamennyi könyvki­adó megküldi kiadványait — tájé­koztat kísérőm, másként mi sem tud­nánk hozzájutni az újdonságokhoz. Azonkívül összeköttetésben állunk a könyvkereskedésekkel is. — Ősszel, amikor már nem lehet kirándulni, kevesebb sporteseményt rendeznek, hosszabbak az esték, az emberek szívesen veszik elő a köny­vet. Ilyenkor a szépirodalom a leg­kedveltebb. Feuchtwanger, Remarque, Aragon, Böll, Mílaőko, Mlnáí, Blažko­vá könyvel iránt is olyan nagy az érdeklődés, hogy nem tudunk minden érdeklődőt kielégíteni. Amellett gyak­ran előfordul, hogy éppen ezeket a keresett könyveket nem kapjuk visz­sza. „Elveszett" Feuchtwanger „To­ledói zsidónő" című könyvének mind a három példánya, újabban már jó néhány Müaíko-könyv is. Már éppen távozni készültem, ami­kor az egyik polcon különös kötésű, érdekes könyvet pillantottam meg. Az idő vasfoga már kikezdte, sárguló bo­rítólapján ez állt: „Murány várának története". — Ezt az érdekes példányt nem­régiben szereztük Gice községben. Helytörténelmi gyűjteményünkbe ke­rült. Újabban ugyanis mindennemű olyan irodalomra vagy sajtótermékre is „vadászunk", amely összefüggésben van Rozsnyó és járásának történelmé­vel, fejlődésével, múltjával, természe­tesen a jelennel is, az itt élt, vagy innen elszármazott híres emberek életével. Az eddig összegyűjtött anyag kő­zött szerepelnek adatok Madarász Viktorról, Fadrusz /Jánosról, Richy Kálmánról, Basilides Máriáról, Fraňo Králről, Safárikról, Tomážíkról, Skul­tétyről, valamint sok más híres em­berről, vagy nevezetes eseményről. Rendkívül terjedelmes és igényes munka ez, felettébb indokolt és nem kevésbé dicséretes. [tül lenállás útját Járják, de éppen ezért nemesebb anyagú, értékesebb a siker. Ebből a szempontból van nagyobb sú­lya leningrádi és moszkvai hangver­senyeink kedvező visszhangjának. • Zenekedvelőinket bizonyára érde­kelné, milyen jellegű zenére reagál legélénkebben a szovjet hallgató? In­kább a klasszikus muzsikát kedveli vagy előnyben részesíti a modern ze­nét? — A publikum ezen a téren az egész világon egyforma. Az állandó hang­versenyközönség nehezen barátkozik az új rendszerekben komponált zené­vel. A mi kötelességünk, hogy kortári salnk és honfitársaink kompozícióit, a zene mai mondanivalóját megismer-, tessük és megszerettessük hallgató­inkkal. • Ebből a gondolatmenetből önként adódik a további kérdés: melyik mű­sorszámukkal volt a legnagyobb si­kerük? — Egy hangversenyt nem lehet ré­szeire bontani. Műsorunkat régi és új muzsika keverékéből állítottuk össze és az est sikeréről szólva is csak a hangverseny egészéről beszélhetünk. • Volt alkalmuk személyesen talál­kozni jelentős szovjet muzsikus egyé­niségekkel? — Igen, moszkvai hangversenyün­kön megjelent Dávid Ojsztrah, Koz­lovskij tenorista és Leningrádban Mra­vinszkij. • Mi volt a legszebb élménye? — Riga egy régi, gót stílusú temp­lomában Reinberger prágai orgona­művész Bach műveket játszott egy nagyszerű öt manuálos orgonán. A gó­tikus templom légkörében a hallgatók . és a Bach zene... ez volt a legmélyebb • élményem. • Hangversenykörútjuk kapcsán mi­lyen előadásbeli vagy dramaturgiai problémák foglalkoztatják legintenzí­vebben? — Minden hangversenykörút erőpró­ba és egyben rendkívül tanulságos ls. A művészetben nincs megállás, mindig sok mindent kell tökéletesíteni és er­ről otthoni próbáinkon gondoskodni fogunk. Nagyon fontos számunkra a műsorösszeállítás kérdése. Minden ország már jellegénél fogva is más és más műsort igényel. Legfontosabb problémáink közé tartozik a dífferen, ciáit programösszeállítás. • Mit tolmácsoljunk még a magyar olvasóközönségnek? —• Meg kell mondanom, hogy hang­versenykörútunk politikai szempontból is nagy jelentőséggel bír. Első ven­dégszereplésével a Szovjetunióban a Szlovák Filharmónia nemzeti kultú-. ránkat képviselte szovjet földön. Ladislav Slovák karmester szavai­hoz tegyük még hozzá: örülünk Fil­harmóniánk szép eredményeinek és sok sikert kívánunk művészi tevékeny­ségének további állomásain. Havas Márta Zs. Nagy Lajos: SZAKADÉKOK Szavam után mély csönd hasadj. Szavad után is csönd szakad Haragod mérges lánggal ég Haragom kormos őszi ég Szemedben: fecske-félelem Szememben: rémült fecske-szem Ss mozdulsz már de nem felém Es nem feléd mozdulok én Szavad után mély csönd hasad > Szavam után ts csönd szakad, ZIRIG ÁRPÁD: NAPOK Napok mint munkába menő emberek mennek. A gonddal a hátunkra telepszenek és az órák percek csodákat nem teremnek. Mennek, csak mennek az utca kövein csoszognak, már ís kezdődik az úf holnap. Tavasz, nyár, ősz, tél, és nem fordítva mennek az évek szembe az ifjú széllel és győznek Percek az órák a napok a hónapok és az évek mennek, de nem úgy mint a munkába menő emberek, de úgy mint a katonák. Csak rajtad múlik, hogy a parancsot, hogy fogalmazod és hogy adod át. MB4. december 10, * tJJ SZÖ 7

Next

/
Thumbnails
Contents