Új Szó, 1964. december (17. évfolyam, 334-362.szám)

1964-12-10 / 343. szám, csütörtök

Antonín Novotný elvtárs 60 éves A ntonín Novotný elvtárs, pár­tunk Központi Bizottságának el­ső titkára, köztársaságunk el­nöke ma tölti be 60. életévét. Egész pártunk nagyra becsüli a pártmun­kával, társadalmunk életében végzett munkásságával szerzett érdemeiért. Megemlékezünk életművéről, a párt­tunk és munkásosztályunk ügyének szolgálatáról. Kora ifjúságától kezd­ve ereje és képességei teljéből har­colt a párt és a munkásosztály érde­keiért. Novotný elvtárs 1904. december 10­én született a Prága melletti Letfíany­ban. Kőműves apja tevékenyen részt vett a szociáldemokrata párt munká­jában. Novotný elvtárs három test­vérével együtt megismerkedett a mun­kásnyomorral. Négyéves volt, amikor édesanyja meghalt. Később géplaka­tos tanoncként megismerkedett a munkásság forradalmi célkitűzéseivel, és részt vett a munkások küzdelmei­ben. Még mint gyerek forradalmi fo­lyóiratokat terjesztett. Pártunk meg­alakítása idején a 17 éves fiatalember azonnal soraiba lépett, hogy kövesse apja nyomdokéit, és ezzel is kifejezze azt a lelkesedést, amellyel a Nagy Ok­tóberi Szocialista Forradalom győzel­me és Lenin nagy tanítása eltöltötte. Novotný elvtárs 15 éves korában a munkásság testnevelési egyletében tevékenykedett, és nemsokára a helyi egylet vezetője lett. Részt vett azon a tüntető fellépésen is, amely arany­betűkkel szerepei haladó testnevelé­sünk történetében — a Prágai Na Ma­nlnákon és a Brnóban rendezett spar­takíádon, 1928-ig az egységes proletár testnevelés vezetője volt. A pártfunkciókban végzett munka tapasztalt forradalmárrá, áldozatkész pártfunkcionáriussá edzette. 1930-ban a Karlln-vidék járási pártvezetőségé­nek elnöke, majd 1933-ban a prágai kerületi pártbizottság tagja lett. Két évre rá a párt egyik küldötteként részt vett a Kommunista Internacionálé tör­ténelmi jelentőségű VII. kongresszusán, amely kidolgozta a fasizmus és a há­ború elleni Népfront küzdelmének stratégiai és taktikai vonalát. Egy év­vel később ez lett az alapja a köztár­saság védelmi politikájának, amelyet a CSKP VII. kongresszusa körvonala­zott. Novotný elvtárs Moszkvából visz­szatérve a prágai kerületi pártszerve­zet oktatója lett, és 1937-ben a kerü­leti vezetőség titkárává választották. Ugyenennek az évnek novemberében a Központi Bizottság Hodonínba he­lyezte kerületi párttitkárnak. Itt egy­ben a kerületi pártlap főszerkesztőjé­nek tisztjét is betöltötte. A hodonínl elvtársak gyakran visz­szaemlékeznek Novotný elvtárs akkori munkásságára, amelyet az ország léte szempontjából sorsdön­tő Időszakban fejtett ki. Visszaemlé. keznek politikai és szervező tevékeny­ségére, melynek célja a nép egységé­nek megteremtése volt. a köztársaság egységének és biztonságának veszé­lyeztetőivel szemben. A köztársasági elnök irodájának levéltárában meg­található például az a határozat, ame­lyet 1938. augusztus 14-én a hodonín! tüntetés négyezer résztvevője küldött Benešnek. Ebben a határozatban kö­vetelik, hogy szilárd álláspontot fog­laljon el a köztársaság védelmében. A tüntetés rendezői nevében Antonín Novotný elvtárs által aláírt határozat félreérthetetlenül leszögezi: „A nép az államhatalom forrása. Népünk szi­lárd elhatározása, hogy védeni fogja szabadságát, a demokráciát és a köz­társaságot. nem tűr semmiféle meg­hátrálást vagy kapitulálást". A nép akaratát azonban nem hallgatták meg, és a köztársaságot koncul odavetették Hitlernek. Novotný elvtárs az 1938. évi szep­temberi mozgósításig dolgozott Hodo­nínban. Mivel a müncheni eseménye­ket követően a CSKP tevékenységét betiltották és a párt kénytelen volt Illegalitásba vonulni. Novotný elvtárs azonnal bekapcsolódott a földalatti tevékenységbe, és a prágai kerületben tagja lett az Illegális kommunista há­lózat vezetőségének. A rövid ideig tartó hodonfnl műkö­déstől eltekintve, Novotný elvtárs életének és munkásságának túlnyomó része egybefűződik a prágai gyárak­kal, elsősorban Libeflnyel és VysoCa­nyval. A proletár Prágában élte meg a harc és az üldöztetés korát, itt vett részt abban a küzdelemben, amely győzelemre juttatta a párt 1929. évi V. kongresszusán a gottwald! vezetés által kitűzött, helyes bolsevik Irányvo­nalat. Prágában ismerte meg a mun­kanélküliség nyomorát és elszántsá­gát, hogy leszámolnak a jogtalanság­gal és a nyomorral. Prágában munkás­sztrájkokat, harcos szellemű tünteté­seket, május elsejéket szervezett, Itt vett részt a Jura] Dimitrov és Ernst Thälmann szabadlábra helyezéséért íolytatott szolidaritási akciókban, a Vörös Grivicában, a munkásság közé lövő román rendőrség elleni tiltakozá­sokban stb. I nternacionális felelősségtudat és a szolidaritás érzése jellemezte Novotný elvtársat a náci bör­tönökben és a koncentrációs táborok­ban ís. A GESTAPO 1941-ben letar­tóztatta és a rendkívüli bíróság elítél­te. A mauthauseni koncentrációs tá­borba hurcolták. Harcos szellemét, kommunista szívét ez a hírhedt hit­leri kínzókamra sem törte meg. El­lenkezőleg, szemtől-szembe a halál­lal megnőtt gyűlölete az elnyomás minden formájával és a jogfosztott­sággal szemben, megerősödött el­szántsága, hogy utolsó leheletéig küz­deni fog a haza felszabadulásáért, a dolgozók boldog életéért. Mauthau­senben kapcsolatba lépett más bebör­tönzött kommunistákkal, és részt vett a tábor ellenállási mozgalmában is. A tábort csak 1945 tavaszán sza­badították fel, s ekkor került ki No­votný elvtárs is. 1945 májusában visszatért a fel­szabadult Prágába. A párt megbízta a prágai kerület vezető párttitkárá­nak funkciójával. 1946-ban, a VIII. kongresszuson megválasztották a párt Központi Bizottságába. Novotný elvtárs gazdag szervezési tapasztala­tait és készségét maradéktalanul ér­vényesíteni tudta a prágai üzemek ter­melésének felújításában, a Februárt megelőző és követő időszak reakció­ellenes éles összecsapásaiban. A prá­gai pártszervezet élén állt, amelynek nagy érdeme volt abban, hogy a prá­gai üzemek dolgozói 1948 februárjá­ban felkészülten és határozottan a párt politikáját támogatták, és csírá­jában elfojtották a köztársaság ellen­ségeinek minden ellenforradalmi kí­sérletét. Az ellenség puccsista tervei­ben ugyanis a fővárosnak nagy szere­pet kellett volna vinnie. Novotný elvtárs jelentősen kivette a részét a munkásmilíciák szervezéséből ls, amelyektől a reakció rettegett. Novotný elvtársat 1951-ben megvá­lasztották a párt Központi Bizottsága titkárának, az elnökség és a politikai iroda tagjának. 1953 januárjában ki­nevezték miniszterelnök-helyettesnek. Gottwald elvtárs halála után erejét teljesen a pártmunkára összpontosí­totta, megválasztották a CSKP Köz­ponti Bizottsága első titkárává. 1957­ben, Zápntocký elvtárs halála után köztársasági elnökké ls megválasztot­ták. N ovotný elvtárs tevékenysége az utóbbi években elsősorban köz­és gazdasági életünk konkrét Irányításának kérdéseivel kapcsolódik egybe. Kitartóan, nagy igyekezettel foglalkozik mezőgazdaságunkkal, s arra törekszik, hogy megszilárdítsa pártunk szerepét társadalmi életünk minden területén. Novotný elvtárs mint a párt küldöttségeinek tagja részt vett az SZKP XX., XXI. és XXII. kongresszusán, a nemzetközi kom­munista mozgalom képviselőinek 1957. és 1960. évi jelentős értekezle­tein, amelyeken a történelmi fontos­ságú dokumentumokat — a Nyilatko­zatot és a Kiáltványt — dolgozták ki. Ezek olyan dokumentumok, ame­lyeknek kötelező teljesítésétől függ mozgalmunk egysége. A XX. kongresszus szelleme a párt tevékenységének és politikájának alapja lett. Ezekben a dokumen'u­mokban is visszatükröződött vala­mennyi probléma kollektív megoldá­sának szelleme, a pártmunkában és a közéleti tevékenységben a kollektív munka és döntés alapelve, a pártélet lenini normáinak és alapelveinek, valamint a személyi kultusz idején megszegett szocialista törvényesség­nek betartása. Novotný elvtársnak nagy érdeme a XX. kongresszus leni­ni irányvonalának érvényesítése éle­tünk minden területén, gondolataink feldolgozása és alkotó alkalmazása viszonyainkra. A történelem feljegyzi azt a kijelentést, hogy a mi nemze­dékünk, a csehszlovák dolgozók nemzedéke Is a kommunizmusban fog élni. Ezzel pártunk ís aláhúzta az SZKP programjának világtörténelmi jelentőségét. Novotný elvtárs Jelentős szerepet töltött be a kommunista vllágmozga­lom egységének és a szocialista vi­lágrendszer felzárkózottságának meg­szilárdításáért vívott harcban, a köl­csönös együttműködés új hatékony módszereinek konkrét feltárásában és alkalmazásában, a nemzetközi szo­cialista munkamegosztás érvényesíté­sében. Kompromisszumot nem ismerő marxista—leninista, aki mindig érvé­nyesíti és óvja a proletár nemzet­köziség alapelveit s ezért nagy tekin­télyre tett szert egész mozgalmunk­ban. Ismert szívélyes viszonya a Szovjetunióhoz, amely népünk baráti érzéseit fejezi ki Lenin országa iránt, háláját felszabadulásunkért, a szünte­len segítségnyújtásért, kifejezi pár­tunk testvéri viszonyát a szovjet kommunisták pártja iránt, ameiy utat tört az emberiségnek a kommu­nizmus felé és önzetlenül átadja ne­künk az új társadalom építésében nyert tapasztalatait. I dézzük újra Novotný elvtárs szavait, amelyeket nemrég mon­dott a Szovjetunióban tett láto­gatása alkalmával: „Jelszavunk — „A Szovjetunióval örök időkre" — kifejezésre juttatja országunk népé­nek meggyőződését és kommunista távlatait. Ez a jelszó mély gyökereket vert népünk szívében. Az önálló csehszlovák állam 1918-ban csak a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelmének hatására alakulhatott meg. Hálával emlékezünk meg a Szovjetunió döntő részvételéről és érdeméről a fasiszta Németország igája alóli felszabadításunkban, ab­ban, hogy 1945-ben a csehszlovák nép rátérhetett a szocializmus útjára. így valóra válthatta vágyait, amiért a CSKP vezetésével munkásosztályunk és nemzeteink haladó erői évek hosz­szú során át küzdöttek. Ezen az úton hazánkban elértük a szocializmus győzelmét, mivel a Szovjetunióra, a vele folytatott sokoldalú együttműkö­désre támaszkodhattunk, ami bizto­sította országunk gazdasági fejlődé­sét." Novotný elvtárs 1954—1984. évi be­szédeinek és cikkeinek a napokban megjelent gyűjteményes kiadása le­hetővé teszi a bepillantást sokoldalú tevékenységébe, egyes gondolatok megismétlését, amelyek az adott idő­szakban életünk alapvető kérdéseiben kifejezték pártunk álláspontját. Fel­ismerjük, hogy az ország építésének nem volt olyan komolyabb problé­mája, amelyhez Novotný elvtárs ne szólt volna hozzá, felismerjük a nép­gazdaság fejlesztésére, minden nehéz­ség és fogyatékosság kiküszöbölésére irányuló gondját. Ismét láttuk ezt a népgazdaság terv szerinti Irányítá­sa új alapelveinek kidolgozása során. Ebben a munkában Novotný elvtárs nagyon tevékenyen részt vett és szem előtt tartja, hogy kialakuljanak valóra váltásának legkedvezőbb fel­tétetei. M indaz, amit az utóbbi években nálunk létrehoztunk, a párt egész tevékenysége magán vi­seli Novotný elvtárs tevékeny, áldo­zatkész és kitartó mindennapi mun­kájának letörülhetetlen jegyeit. Cseh­szlovákia népének a köztársaság leg­felsőbb törvényhozó testületében he­lyet foglaló képviselői ezeket az érdemeit és a szocialista társadal­munk fejlesztésében való jelentős részvételét azzal méltatták, hogy no­vember 12-én újra megválasztották a köztársaság elnökévé. Brezno u Chomutov-ban, a mosti bányaápítkezések kísérleti üze-: mében a szán gázosításából nyert gázfelhasználásával fogják ter-i melni az áramot. Képünkön: a gázvezeték csövei, háttérben a ciklo­nok — a gáz portalanítására szolgáló berendezések láthatók. (CTK — O. Holan felv.] Üdülők épülnek a Kelet-szlovákiai Vasmű dolgozói számára Amióta megkezdték a Kelet-szlová­kiai Vasmű építését, egyre jobban érezni a kerületben az üdülőtelepek hiányát. Pedig Košice környéke sok ideális üdülési lehetőséget nyújt. Hadd említsük csak a herlanyi hideg forrást és az újonnan létesített vízerő­művek festői környezetét. A kerületi nemzeti bizottság taná­csa — főleg az utóbbi években — nagy gondot fordít e hiányok pótlá­sára. Már tavaly kidolgozták a kelet­szlovákiai kerület fejlesztésének táv­lati tervét, amely szerint már meg is kezdték az üdülőtelepek építését. Az idén a „Z" akció keretében egy vendégfogadót építettek a Csányi-tó­nál. A jövő évben megkezdik a buko­veci vízmű mellett egy üdülőtelep épí­tését 3 millió korona beruházással. Ugyancsak a jővő évben kidolgozzák a ružíni mesterséges tó környéke ki­használásának tervét. A kerületi nemzeti bizottság nagy súlyt helyez ezekre az építkezésekre, s már most megkötötte a velük kap­csolatos szerződést a járási építke­zési vállalattal, azzal a kikötéssel, hogy az üdülőtelepek építésében a legkorszerűbb építőmódszereket al­kalmazzák. A távlati tervek szerint további üdülők létesítésére ís sor kerül Ja­hodnán, Zlatá Baňán és másutt. Bohuš Neraček Negyvenmillió kWó az év elejétől Szlovákia legnagyobb hőerőművé­ben a Novákyi Villamosművek Zemian. ské Kostolany-i telepén az év elejé­től több mint negyvenmillió kW6 elektromos energiát termeltek. Ez az árammennyiség 400 000 háztartás áramszükségletét fedezi. A Novákyi Villamosművek dolgozói tervbe vették, hogy a téli osúcsfo>­gyasztás napjaiban nem végeznek ge­neráljavításokat, sőt kisebb Javításo­kat sem. A szükséges nagyobb javítá­sokat még a nyári hónapokban elvégez­ték, és most már íendszeres karban­tartással biztosítják a berendezések zavarmentes üzemelését. Vasárnap és ünnepnapokon, amikor kisebb az áramfogyasztás, felülvizsgálják a be­rendezéseket és azonnal kijavítják a hibákat. A TIZEVES UT DOKUMENTUMA Megjelent Antonín Novotný elvtárs beszédeinek gyűjteménye Az elmúlt 10 év társadalmunk éle­tében, a kommunista vllágmozgalom történetében és a szocialista országok fejlődésében nagy jelentőségű. Ebben az időszakban kezdtek érvényre jut­ni és gyakorlatba lépni az SZKP XX. kongresszusának határozatai. Ez a tíz év nemcsak fontos világesemé­nyekben gazdag, de köztársaságunk­ban is hozott újat: győzött a szocia­lizmus. Az egész világon nagyméretű változásokra került sor a haladás, a demokrácia, a béke és a szocializmus javára. Ez az időszak előttünk úgyszólván plasztikusan bontakozik ki Antonín Novotný elvtárs beszédeiben, melyek gyűjteménye a CSKP Történeti Inté­zete összeállításában és a prágai Po­litikai irodalom Kiadóvállalata gon­dozásában jelent meg cseh nyelven. Természetes, hogy ebben az amúgy is elég nagy terjedelmű gyűjtemény­ben nem tudtak helyet adni minden beszédnek. A kb. 400 beszédből vagy 90-et tartalmaz. Elsősorban azokat, amelyekben visszatükröződnek pár­tunk és országunk politikájának alap­vető Irányvonalai. Figyelembe kell ven­ni azt a tényt, hogy a CSKP Központi Bizottsága első titkárának nyilvános beszédeiről van szó, aki 1957 óta köz­társaságunk elnöke is. E fellépések pártunknak, a köztársaságunk fejlődé­sét illető alapvető kérdésekkel, s a kommunista világmozgalom problé­máival kapcsolatos álláspontját bizo­nyító okmányok. Elsősorban a párt X„ XI. és XII. kongreszsusain, központi bizottsági üléseken, tömegszervezetek kongresz­szusain, a Nemzeti Front KB, vala­mint a Nemzetgyűlés ülésein vagy külföldi látogatások alkalmával el­mondott beszédekről stb. van szó. Olyan cikkeket is tartalmaz a gyűj­temény, melyeket a hazai és a kül­földi sajtó ls közölt. A válogatásban olyan fontos beszédeket ís találha­tunk, amelyeket eddig vagy egyálta­lán nem, vagy pedig csak részben közöltek. így a nyilvánosság ezekkel most először ismerkedhet meg. Az első kötet az 1954-től 1957-ig, tehát a X. pártkongresszustól egé­szen a XI. kongresszus előtti időig tartott beszédeket tartalmazza. A má­sodik kötet a XI. kongresszustői (1957) a XII. kongresszusig terjedő időszak beszédeit öleli fel. A harma­dik kötetbe egybegyűjtötték a XII. kongresszus óta a Szlovák Nemzeti Felkelés idei 20. évfordulójáig elmon­dott beszédeket. Mind a három kötet, a beszédek és cikkek azt igazolják, hogyan oldotta meg a párt mint vezető erő társadal­munk és állami életünk problémáit. Novotný elvtárs beszédeiből kitűnik, milyen jelentőséget tulajdonított pár­tunk az SZKP történelmi jelentőségű XX. kongresszusának és határozatai­nak. Pártunk később is állandóan a XX. kongresszus tanulságaiból fakadó ki­apadhatatlan forrásra támaszkodott. Belőle merítette eszmei Irányvonalá­nak útmutatóját. Novotný elvtárs számtalanszor hangsúlyozta, hogy a személyi kultusznak közülünk minden­ki lerótta saját adóját, és hogy so­kak részére fájdalmas lesz a múlt örökségének lerázása, de ez múlha­tatlanul szükséges, ha előre akarunk haladni. Novotný elvtárs, más elvtársakkal együtt aktívan részt vett hazánk szo­cialista építése irányvonalának kidol­gozásában. Mint a párt Központi Bi­zottsága első titkárának nagy része van a párt harcában mindaz ellen, ami fékezi előrehaladásunkat, tehát a megcsontosodott bürokrácia, a for­malizmus, a felelőtlen munka ellen, továbbá a pártnak abban az igyekeze­tében, hogy minden haladást és újat támogat. M&, amikor népgazdaságunk terv­szerű irányításának új rendszerét ké­szítjük életbe léptetni, amikor a vál­lalatok és egyének anyagi érdekelt­sége kerül kifejezőbben előtérbe, hasz­nos és nem érdektelen annak figye­lemmel kísérése, hogyan fejlődtek az utolsó 10 évben a népgazdaságunk irányítására és tervezésére vonatkozó nézetek. Pártunk egyre inkább azon munkálkodott, hogy az irányítás új rendszerében jobban érvényre jusson a tudományos színvonal, és megszü­lettek azok a nézetek, amelyek ma helyeseknek bizonyultak. Szükséges most visszaemlékezni arra a gondo­latra, amelyet Novotný elvtárs 1962 júliusában a CSKP Központi Bizottsá­gának ülésén kifejtett, amikor „A szo­cialista társadalmunk további fejlődé­sének távlatairól" című pártdokumen­tumot megtárgyalták. Mind a három kötet a pártmunka különféle szempontjaira vonatkozó sok fontos gondolatot tartalmaz, úgy­hogy minden párttag és elsősorban funkcionárius értékes tanácsokat és tanulságokat találhat bennük. A párt ideológiai munkája problémáinak megoldásához és a kulturális munká­hoz sok tapasztalatokat lehet belő­lük meríteni. E gyűjtemény tanújele ennek a kor< szaknak, amelyben élünk, és fontoá okmánya pártunk tevékenységének s népünk önfeláldozó szocialista épí­tésének. Most már minden egyes dol­gozótól függ, milyen gyorsan fogjuk' mindazt kiküszöbölni, ami munkán­kat fékezi, és milyen gyorsan fogunk előre haladni kitűzött célunkhoz. -VV­1984. december 10. * Ű] SZÖ 3

Next

/
Thumbnails
Contents