Új Szó, 1964. december (17. évfolyam, 334-362.szám)

1964-12-10 / 343. szám, csütörtök

Beszámoló az 1965. évi állami költségvetésről A NEMZETGYŰLÉS TEGNAPI ÜLÉSÉN RICHARD DVOftÁK PÉNZÜGYMINISZTER SZÁMOLT BE AZ 1965. ÉVI ÁLLAMI KÖLTSÉGVETÉSRŐL. Képviselő elvtársak, a köztársaság kormánya megtárgyalásra önök elé terjesztette az 1965. évi állami költségvetés tervezetét. A tervezethez csatolt anyag feltünteti az állami költségvetés fő arányait és legfontosabb számadatait. Ezért elsősorban azt szeretném hangsúlyozni, hogy az állami költségvetés népgazdaságunk fejlesztésének ebben az esztendőben tapasztalt kedvező jelenségeire támaszkodik és számol azzal, hogy ez az irányzat 1965-ben megszilárdul. Ebben az évben sikerült megújítanunk a társadalmi termelés növelését, jobban teljesítettük a beruházási építkezés tervét, többet szállítottunk a bel- és a külkereskedelemnek és tökéletesítettük egyes minőségi mutatók teljesítését is. Bár még nem ülhetünk a babérokon, ezek a tények mégis igazolják számításunk realitását, hogy a jövőben további ja vulás következik be. Az év elejétől elért gazdasági eredményeink abban is tükröződnek, hogy december 1-én rendeztük egyes termékfajták, főleg az élelmiszerek árait. Ez Idén a Nemzetgyűlés jelentősebb mértékben vett részt a költségvetés kidolgozásában. Ennek során le kellett küzdenünk az új munkamódszerekből eredő nehézségeket. A Pénzügyminisztérium számára is Igényesebb volt a költségvetés megtárgyalásának ez a módja, amely különben hozzájárult önök és a minisztérium képviselői között a kölcsönös megértés elmélyítéséhez gazdaságunk bonyolult fejlődési kérdéseinek megoldásában. Ez az új mód egyben elősegítette, hogy a tervet és a költségvetést még a költségvetési időszak előtt hagyjuk jóvá, úgyhogy minden vállalat és szervezet még az év vége előtt összeállíthatja tervét. Még mindig nagy számban akadnak olyan emberek, akik jelentős igényeket támasztanak az állammal szemben, de távolról sem törődnek azzal, hogy milyen forrásokkal rendelkezünk és hogyan szolgálják ezeket ők maguk. Túlságosan gyakran szem elől tévesztjük a CSKP Központi Bizottságának Januári ülésén elhangzott szavakat, hogy nem élhetjük fel azt, amit eddig létrehoztunk, nem élhetünk hitelből és a jövő számlájára sem. Nem kell hangsúlyozni, hogy a jövő évek életszínvonalának alakulását kizárólag a termelés jövedelmezőségének fokozására a gazdaság minden szakaszán, a minőségi színvonal tökéletessége és a nagyobb takarékosságra fordított igyekezet határozza meg. Csak így sikerülhet a CSKP XII. kongresszusa határozata szellemében felszámolnunk a források és a szükségletek között mindmáig fennálló feszültséget. Az állami költségvetésben a bevételek meghaladják a kiadásokat. Mi azonban 1965-ben még gyorsabban kívánjuk fejleszteni gazdaságunkat, hogy pártunk határozatai értelmében kialakítsuk a népgazdaság tökéletesebb irányítására való átmenet feltételeit és szilárd alapját. Jövedelmezőség és gazdaságosság A terv és a költségvetés kidolgozásánál valamennyien újra meggyőződhettünk jelentős tartalékainkról. Magyarázatokkal elsősorban a jövedelmezőség és a gazdaságosság kérdésében szeretnék szolgálni. A szakemberek becslése szerint hazánkban a vállalalatok és szervezetek mintegy 90 ezer dolgozója dönti el hozzávetőlegesen évente 200 milliárd korona felhasználásának módját. A tapasztalatok azt bizonyítják, hogy Igen gyakori a pazarlás. Ha sikerülne érvényesítenünk e szakaszon a gazdaságosság szellemét, akkor nem lenne nehéz megtakarítani a fenti összegnek legalább 1 százalékát, vagyis évente 2 milliárd koronát. A Jövedelmezőségről szólva e fogalom alatt azt értjük, hogy a termelésben, a beruházásban, a kutatásban az anyagra és a bérekre fordított minden korona megfelelő gazdasági hasznot hajtott. Ez megköveteli a gazdálkodás színvonalának lényeges növelését, az egészséges szocialista vállalkozó szellem új elemeinek kibontakoztatásét és ezzel összhangban a dolgozók kezdeményezésének nagyobb mérvű ösztönzését. A jövedelmezőség egyben megkívánja, hogy minden vállalat, üzem és üzemrészleg kidolgozza hosszú időtartamra szóló programját és tudja, hogyan járul hozzá minden egyes gyártmány és az egész vállalat esetében az önköltség csökkentéséhez. Milyen kiadási tételekben vannak tartalékok? Richard Dvofák elvtárs ezután részletesen beszélt a jövedelmezőség növelésének legjelentősebb tartalékairól. Az ipar munkatermelékenységéről szólva hangsúlyozta, hogy a jövő esztendei 4,4 százalékos emelkedés kl nem elégítő, hiszen 1965-ben csak a műszaki fejlesztésre, amely jelentősen növelni fogja a munkatermelékenységet, 6,7 milliárd koronát fordítunk. Beszélt arról is, hogy az alacsonyabb munkatermelékenység egyik oka a munkaidő meg nem felelő kihasználása. Ha például következetesen érvényesítenénk azt a különben természetes alapelvet, hogy a munkaidő csak attól a perctől kezdődik, amikor az alkalmazott közvetlen munkahelyére ér és akkor fejeződik be, amikor onnan távozik, a termelést mintegy 750 millió korona értékű gyártmánnyal gyarapíthatnánk évente. Dvofák elvtárs a tartalékok feltárásával kapcsolatbart megemlített néhány példás élenjáró üzemet, majd rátért az anyagi érdekeltség érvényesítésének kérdéseire. Kialakulnak annak feltételei, hogy a termelési-gazdasági egységek és a vállalatok igazgatói helyesen használják fel a jutalmazásra fordított öszszeget. Nem szükséges felsorolnom mindazokat az intézkedéseket, amelyeket a kormány ebben az évben foganatosított, hogy a népgazdaság számos ágazatában növelje az anyagi érdekeltséget. Nem tarthatjuk indokoltnak a gazdasági vezetők ellenvetését, hogy nem rendelkeznek megfelelő jogkörrel az e célt szolgáló pénz felhasználásában. A kérdés nyitját inkább abban kell keresnünk, hogy a vállalatok egyes vezető dolgozói nem tudják felhasználni megfelelőképpen a jelentős összegeket, mégpedig a népgazdaság legfontosabb szakaszain, így például a divat- és a műszaki újdonságok, valamint a rendkívüli minőségű árucikkek termelésében az anyagi érdekeltség fellendítését szolgáló 28,6 millió koronából a Belkereskedelmi Minisztérium ez év október 21-ig csak 4 millió 100 ezer koronát utalt ki. Az ügy kárára van, hogy sok vállalatban továbbra is érvényesül az egészségtelen egyenlősdi. Így például a mesterek fizetésrendezése terén nem érvényesítették mindenütt azt az alapelvet, hogy jelentős mértékben előnyben kell részesíteni a teljes szakképzettséggel rendelkező mestereket. Számos vállalatban az összeget felaprózták és így aránytalanul sok mester bérét alig számottevő összeggel emelték. Így egyes vállalatokban a bér rendezése a mestereknek 95 százalékát ls érintette. Ügy véljük, hogy minden vállalatban és üzemben a munkaterv felbontása során számolni kellene a kétségtelen tartalékokkal, hogy megfelelő arányban munkaerőket takarítsanak meg. E meggondolások alapján arra a következtetésre jutottunk, hogy közös igyekezettel legalább 400 millió koronát takaríthatunk meg a béreken. A társadalom javát szolgálná továbbá a termelés növelése, a munkatermelékenység fellendítése a munkaidő jobb kihasználása útján, valamint azzal, hogy a megtakarított munkaerőket olyan munkahelyekre irányítanák, akár az anyagi termelésben, akár a közszolgáltatásokban, ahol munkaerőhiány mutatkozik. A jövedelmezőség szempontjából nagy a jelentősége a minőségnek. Tartalékainkról e téren még mindig megfeledkezünk, és még mindig nyugtalanító szintet ér el a selejt, a veszteség. Számos tény bizonyítja, hogy a minőségre fordított fokozott gond és az anyagi érdekeltségnek ily irányú alkalmazása hozzájárul a fogyasztók szükségleteinek jobb kielégítéséhez és a jobb pénzügyi eredményekhez. A jövedelmezőség és a beruházások megtérülése alapelvének a beruházási építkezésben is érvényesülnie kell. Cerník elvtárs ezzel már részletesen foglalkozott. Szükségesnek tartom azonban hangsúlyozottan felhívni minden gazdasági dolgozó figyelmét, hogy a beruházási építkezéssel kapcsolatos minden döntésüknél tartsák szem előtt: a befejezetlen beruházási építkezésbe fektetett minden korona a népgazdaság többi ágazatában 40 fillérrel csökkenti a nemzeti jövedelmet. Ez teljes egészében vonatkozik arra a számos üzemre is, amelyet az utóbbi években átadtunk ugyan rendeltetésüknek, de bennük a termelés nem felel meg az építkezés költségeinek. Népgazdaságunk további hasznosítható tartaléka a készletek. Ez idén valamivel jobban éltünk velük, de így sem értük el célkitűzésünket, hogy ebben az esztendőben 2,1 milliárd koronával csökkentsük a készleteket. A vezető gazdasági dolgozók fordítsanak ezért nagyobb gondot az ellátás, a termelés, és az értékesítés megszervezésére, az értékesíthető készletek kialakítására, a raktározásra, gondoskodjanak a felesleges készletek eladásáról és így jobban lássák él a népgazdaságot. Feltétélezzük/hogy ennek segítségével az állami költségvetés 500 millió — 1 milliárd koronával gazdagodhatna. A mezőgazdaság A költségvetési eszközök jelentős részét a mezőgazdaság fejlesztésére fordítjuk. Az elmúlt évhez viszonyítva a jövő esztendőben hozzávetőleg 450 millió koronával többet fordítunk erre a célra. A vállalatok saját forrásait beleértve mezőgazdaságunk, erdő- és vízgazdaságunk mintegy 11 milliárd koronával rendelkezik majd szükségletei fedezésére. Az 1965. évi terv és az állami költségvetés feltételezi, hogy körülbelül 3 százalékkal fog növekedni a személyi, és 4 százalékkal a társadalmi fogyasztás. Az utóbbira, vagyis az iskola- és kulturális ügyre, az egészségügyre, a beteg- és szociális biztosításra stb. az állami költségvetés a jövő évben összesen 48 milliárd 253 millió koronát fordít, vagyis az állami költségvetés összkiadásának 41,6 százalékát. Általánosan Ismert tény, hogy világviszonylatban a társadalmi fogyasztás nálunk egyike a legmagasabbaknak. Ez közvetlenül befolyásolja lakosságunk életszínvonalát is. A szocialista társadalom jellegéből fakad, hogy erre a célra mind többet fordítunk. Tekintettel azonban arra, hogy népgazdaságunk még teljes egészében nem küzdötte le az elmúlt évek nehézségeit, kénytelenek vagyunk hangsúlyozni e téren is a szigorú gazdaságosság alapelvét. Ügy véljük, nem túlzott követelmény, hogy a társadalmi fogyasztás terén, amely az állami költségvetés összkiadásainak majdnem a felét teszi ki, legalább 500 millió koronát megtakarítsunk. A két évvel ezelőtti kongresszust megelőző vita és azóta is a számos bíráló felszólalás megkívánja, hogy szüntelen figyelmet szenteljünk az irányítás és a közigazgatási apparátus csökkentése kérdésének. Állandóan tartsuk szem előtt, hogy meg kell őriznünk az egészséges arányokat az apparátus létszáma és a produktív ter melők között. Ma megállapíthatjuk, hogy minden nehézség ellenére október elsejéig 85 százalékra teljesítet tük azt a feladatot, hogy az apparátus létszámát 37 470 fővel csökkentsük. Hiba volna azonban, ha az év elteltével véglegesen megoldottnak tartanánk ezt a feladatot. A kormány határozatának célja az volt, hogy ebben a viszonylatban elérjük az 1958. évi szintet. Á fokozott hatékonyság alapelve megköveteli, hogy rendsze resen munkálkodjunk az adminlsztráI ctó egyszerűsítésén, ami fokozatosan I megteremti az apparátus létszáma to1 vábbi csökkentésének feltételeit. Ezen a téren a közeljövőben intézkedést valósítunk meg, amely gazdaságosabbá teszi a hivatalok és válla latok szolgálati gépkocsijainak üzemeltetését. Az e célra fordított összeg aránytalanul maga?, ugyanakkor a minisztériumok, a nemzeti bizottsá gok, a vállalatok és ' szervezetek a Az 1965. évi állami költségvetés összetétele Az 19B5. évi állami költségvetés két alapvető tétele a következő: bevétel 118 203 millió korona, kiadós 116138 millió korona, vagyis a különbség 85 millió korona. A jövő évi költségvetés — összehasonlítható alapon — 8 százalékkal lesz magasabb az 1984. évi költségvetés várható eredményénél. A bevétel 84 százalékát a szocialista szektor, 12,4 százalékát a lakosság nyújtja, és 3,8 százalékát más forrásokból nyerjük. A költségvetési kiadások 47,2 százalékát a gazdaságra, 41,8 százalékát a kulturális és szociális intézkedésekre, 8,8 százalékát a honvédelemre és a biztonságra, 2,4 százalékát a közigazgatásra és a bíróságokra adjuk. Az 1985. évi állami költségvetés tervezete számol a szükséges pénzeszközökkel a népgazdaságfejlesztést terv célkitűzéseinek biztosítására. Létrehozza a termelés megfelelő ütemü növelésének és a hazai piac jobb ellátásának feltételeit. Az állami költségvetés keretében eszközöket fordítunk Szlovákia további gazdasági és kulturális fellendítésére. A nemzeti bizottságokra esik az összkiadások 27,1 százaléka. A szocialista szektor 97 milliárd 574 millió 800 ezer koronányi összbevétele így tagozódik: 51 milliárd 588 millió 700 ezer korona 11 milliárd 456 millió korona Forgalmi adó nyereségrészesedés állóalapok amortációs részesedése szövetkezetek jövedelmi adója mezőgazdaiági adó 8 milliárd 880 millió korona 363 millió 500 ezer korona 1 milliárd 400 ezer korona 9 milliárd 937 millió 100 ezer korona 14 milliárd 349 millió 100 ezer korona az alkalmazottak betegbiztosításának jövedelme a szocialista szektor más bevétele A gazdasági szervezetek nyerBsége az 1985. évi költségvetési tervezet szerint az 19B4. év várható szintjéhez viszonyítva 2 milliárd 307 millió koronával lesz nagyobb, de nem éri el az 1985-ös esztendő irányszámaiban meghatározott szintet. A legnagyobb nyereséget az ipar nyújtja, mégpedig 1984-hez viszonyítva 1985-ben 1 milliárd 382 millió koronával többet. Ugyanakkor a terv szerint 0,88 százalékkal csökkenni fog az önköltség. Az építőiparban a jövő esztendőre tervezett veszteség 12,3 százalékkal lesz kisebb, az ez idén várható veszteségnél. Az állami költségvetés nagyobb összeget biztosít a lakások tatarozására. A nemzeti bizottságok kezelésében levő lakások javítására a terv szerint 1985-ben 1 milliárd 223 millió 600 ezer koronát fordítunk, ami 25 százalékkal több az ideinél, és 55 százalékkal haladja meg az 1963. évi hasonló költségeket. A népgazdaság fejlesztését szolgáló kiadásokból az állami beruházási építkezésre 45 milliárd 198 millió 400 ezer koronát fordítunk, ebből az állami költségve tésből 30 milliárd 31 millió 400 ezer koronát. A lakásépítkezésre és a polgári ellátottság kiépítésére a jövő esztendőben 8 milliárd 883 millió koronát fordítunk. Ennek 59,3 százalékát az állami költségvetés, 18 százalékát az Állami Bank és a fennmaradó 22,7 százalékát a lakosság és a vállalatok fogják fedezni. Az ipari minisztériumok fejlesztésére, a vállalati forrásoktól eltekintve, csupán az őllami költségvetés 19 milliárd 191 millió 200 ezer koronát fordít. Ezenkívül az Építésügyi Minisztérium, beleértve az építőanyagok termelését, 2 milliárd 517 millió 900 ezer koronát, a Közlekedésügyi Minisztérium 8 milliárd 504 millió 100 ezer koronát, a Mező-, Erdő- és Vízgazdasági Minisztérium 9 milliárd 587 millió 700 ezer koronát kap. Az állam 1 milliárd 522 millió 800 ezer koronőnyi közvetlen segélyt nyújt a szövetkezeteknek az állami költségvetés keretében. A tudomány és a technika szükségleteire — eltekintve az e célt szolgáló építkezési beruházásokat —, 6 milliárd 708 millió korunát fordítunk. A kulturális és szociális intézkedésekre — eltekintve az építkezési beruházásoktól —, 5,3 százalékkal többet fordítunk, mint ebben az esztendőben. Az állami költségvetés 9 milliárd 771 millió koronát nyújt az iskolaés kulturális ügynek, 8 milliárd 559 millió koronát az egészségügynek, 16 milliárd 847 millió koronát a szociális biztosításnak, 8 milliárd 678 millió koronát az alkalmazottak és a termelőszövetkezeti tagok betegbiztosításának, 2 milliárd 82 millió koronát más kulturális és szociális célkitűzéseknek, vagyis összesen 43 milliárd 735 millió koronát. A kulturális és szociális beruházások költségvetési összege 4 milliárd 518 millió korona. A nemzeti bizottságoknak az állami költségvetésben szereplő 31 milliárd 518 millió koronát kitevő kiadásait 41,9 százalékból maguk a nemzeti bizottságok fedezik jövedelmükből. A nemzeti bizottságok 1985. évi közvetlen költségvetési hevétele 13 milliárd 193 millió korona lesz. A nem zeti bizottságok tervezett kiadásaiból 8 milliárd 801 millió korona esik a beruházásokra és 22 milliárd 717 millió korona a nem beruházási jellegű kiadásokra A nem beruházási jellegű kiadásokból a nemzeti bizottságok által irányított gazdaság fejlesztésére 19,5 százalékot, a kulturális és szociális intézkedésekre 74.3 százalékot, és az igazgatásra 6,2 százalékot fordítunk. I jövő esztendőre további 6758 szolgálati kocsit igényelnek. Ezért az elmúlt napokban javaslatot {erjesztettem a kormány elé, melynek értelmében lényegesen csökkenteni fogjuk a szolgálati gépkocsik számát. Az intézkedésnek velejárója a taxik számának jelentős gyarapítása és díjszabásuk csökkentése. Ugyanakkor azt az alapelvet kívánjuk követni, hogy az illetékes dolgozók használják saját gépkocsijaikat. Számolunk azzal, hogy az anyagi érdekeltség alapelvével összhangban ezért nagyobb pótlékot fizetünk. A nemzeti bizottságok Gazdaságunkban, különösen a lakosságnak nyújtott jő minőségű szolgáltatások további fejlesztésében és a társadalmi fogyasztás feladatainak teljesítésében jelentős szerep hárul a nemzeti bizottságokra. Összköltségvetésük összege Jövőre eléri a 31 milliárd 518 millió koronát, vagyis félmilliárd koronával magasabb az ideinél. A nemzeti bizottságok idei tervének teljesítése és a jövő esztendő lehetőségeinek reális felmérése arról tanúskodik, hogy 1965-ben a nemzeti bizottságok jól teljesíthetik tervüket és költségvetésüket. A nemzeti bizottságokkal karöltve keresni fogjuk az általuk irányított vállalatokban a szocialista vállalkozó szellem új, rugalmas formáit. A kiadások viszonylatában itt is gazdaságosan járunk el és következetesen betartjuk a megállapított normákat. A kormány az állami tervvel és költségvetéssel kapcsolatban határozatot fogadott el, melynek értelmében a helyi nemzeti bizottságok anyagi érdekeltségét azzal növeljük, hogy a terven felül nyert bevételt teljes egészében megtarthatják. A kormány ugyanakkor számos intézkedést foganatosított a szolgáltatások fejlesztésére, és a szocialista vállalkozó szellem támogatására. Ezek azonban mind ez ideig lassan érvényesülnek az életben. A CSKP Központi Bizottsága novemberi plenáris ülése határozatának szellemében a pénzügyi szervek sokoldalúan támogatni fogják a termelés magasabb fokú jövedelmezőségét és a veszteségek kiküszöbölését szorgalmazó igyekezetet. Az 1964. évi állami költségvetésben jelentős összegeket fordítottunk a lakásalap - karbantartásának tökéletesítésére, a lakosság által fizetett szolgáltatások anyagi-műszaki alapjának fejlesztésére, az idegenforgalomra, a helyi forrásokon alapuló mezőgazdasági építkezés pénzelésére stb. Majdnem hárommilliárd koronányi hitelt nyújtottunk a mezőgazdasági terület újraművelésére, az értékesíthető készletek megteremtésére, ésszerűsítő és más intézkedésekre. Ez a pénzügyi és hitelnyújtási politika eredményes volt, növelte a hatékonyságot. Még jelentősebb sikerekre törekszünk azonban e téren is, és ezért a jövő esztendőben elmélyítjük aktivitásunkat, munkánkból kiiktatunk minden gátló, maradi elemet, többek között az elburjánzott előírásokat, amelyek közül ez idén már sokat kigyomláltunk. Képviselő elvtársaki A jövő esztendőben ünnepeljük köztársaságunk szovjet hadsereg általi felszabadításának 20. évfordulóját. Az üzemek, a hivatalok, a városok és falvak dolgozói kötelezettségvállalásukkal fejezik ki a Szovjetunió testvérnépe iránti hálájukat. Szeretnénk, ha ezekben a felajánlásokban konkrét testet öltenének a jövedelmezőség és gazdaságosság kérdései is. Magyarázatomban gazdaságunknak főleg azokkal az oldalaival foglalkoztam, amelyek megérdemlik valamenynyiünk figyelmét. Ez teljes mértékben összhangban áll az irányítás terén tervezett változásokkal és társadalmunk fejlesztésének távlataival, mivel itt jelentős szerepe lesz a hatékonyság kérdésének. Engedjék meg a képviselő elvtársak, hogy beszámolóm záró részében köszönetet mondjak Önöknek az állami költségvetés előkészítésében és a törvények megtárgyalásában tevékeny részvételükért. Köszönetet mondok, hogy Önök ellenőrző Jogkörük gyakorlásában következetesen harcolnak a gazdaságosságért. Ez az egyik jelentős megnyilvánulása a szocialista demokrácia kibontakozásának, amely előrelendíti a hatékonyság ügyét. E törekvéseink szellemében látunk hozzá a jövő évi állami terv és költségvetés feladatainak teljesítéséhez. Ez lesz a szilárd kiindulópontja z 1966—1970-es ötéves tervnek. A kormány nevében javasolom, hogy a Nemzetgyűlés hagyja jóvá az állami költségvetés tervezetét, továbbá ?-7. 1965. évi népgazdaságfejlesztési állami tervnek és költségvetésnek tör* véjiyjavaslatát. Üf SZÖ 4 * 19

M- december 10.