Új Szó, 1964. december (17. évfolyam, 334-362.szám)

1964-12-10 / 343. szám, csütörtök

Alekszej Koszigin beszámolója az 1965. évi szovjet népgazdasági tervről (Folytatás az 1. oldalról) öléri a 242 millió tonnát, a földgáz kitermelés pedig a 128 milliárd köb­métert. E nagy hőértékű fűtőanyag­fajták részesedése az ország fűtő­anyag-mérlegében 53 százalékra nö­vekszik. A mezőgazdaság fejlesztésével fog­lalkozva a miniszterelnök kijelentette, hogy az elsőrendű fontosságú feladat. „A mezőgazdaság irányításában ko­moly hibák fordultak elő: megsértet­ték a kolhoztagok anyagi érdekeltsé­gének elvét, az adminisztrálgatás szüntelen átszervezése bűvöletébe es­tek, ami rossz hatással volt a mező­gazdaság helyzetére." Koszigin foglalkozott az 1964-es év kedvező eredményeivel, de megjegyez­te, hogy a mezőgazdaságban, különö­sen pedig az állattenyésztésben még nem sikerült megszüntetni a lemara­dást. Ennek egyik oka abban áll, hogy még mindig nem kielégítő a mezőgaz­daság anyagi-műszaki alapja. Az a fel­adat áll előttünk, hogy a lehető leg­gyorsabban hiánytalanul ellássuk a mezőgazdaságot traktorokkal, korsze­rű gépekkel,' valamint műtrágyával — mondotta Koszigin. A párt és a kormány elsőrendű je­lentőséget tulajdonít a társadalmi ter­melés fejlesztésének — folytatta —, ugyanakkor szükségesnek tartotta, hogy megszüntesse a kolhoztagok, munkások és alkalmazottak háztáji gazdaságainak indokolatlan korláto­zását, eltörölte a háztájiban tartott szarvasmarha adóját, és takarmány­nyal segíti azokat, akik szarvasmarhát nevelnek. Az utóbbi években nemegyszer ad­tak felelőtlen javaslatokat és utasí­tásokat az agrotechnikára, a vetéste­rületek szerkezetére és az állattartás­ra vonatkozólag — mondotta Koszigin. A szovhozok és a kolhozok az állami felvásárlási tervekből kiindulva két­ségkívül önállóan állapíthatják meg és kell ls, hogy megállapítsák a vetés­terület méreteit és legkedvezőbb szer­kezetét, valamint az állattenyésztés fejlesztésének irányát. A tervben elő­irányzott intézkedések elő fogják se­gíteni a mezőgazdaság lemaradásának megszüntetését. Ezt a nagy és bonyo­lult feladatot azonban nem lehet rövid idő alatt elvégezni. Az ötéves tervja­vaslat előirányozza a megfelelő esz­közöket és intézkedéseket ahhoz, hogy a következő években maradék­talanul fel lehessen számolni a mező­gazdasági t&rmalésfeen mutatkozó le­maradást. Koszigin elmondotta, hogy hat év alatt mintegy 200 milliárd rubelt for­dítottak építkezési beruházásokra, te­hát ugyanannyit, amennyit a szovjet hatalom további éveiben együttvéve. Hat év alatt több mint 5000 nagy ipar­vállalat kapcsolódott be a termelésbe az állami álló alapok csaknem meg­kétszereződtek. Az 1965. évi terv ér­telmében összesen 38 milliárd rubel értékű álló alapot kell üzembe helyez­ni, vagyis 4 milliárd rubel értékkel nagyobbat az ideinél. Az építők egyik legfontosabb fel­adata a minőség javítása. „Nyíltan meg keli mondanunk, hogy még min­dig lassan és drágán építkezünk" — jegyezte meg Koszigin, majd hangsú­lyozta, hogy a szovjet népgazdaság­ban nagy feltáratlan tartalékok kínál­koznak a beruházási építkezések te­rületén. Koszigin közölte, hogy a tervjavas­lat előirányozza az egy főre számí­tott reáljövedelem több mint 7 száza­lékos növekedését. A reáljövedelem tehát nagymértékben gyarapszik, nö­vekedése több mint kétszerese lesz az 1959—64 közötti átlagnak. Az SZKP programjának abból a té­teléből kell kiindulnunk — folytatta Koszigin —, hogy a társadalmi fo­gyasztási alapok fokozódó szerepe mellett is a munkabér mo.rad — a szo­cializmus viszonyai között — a lakos­ság igényeinek kielégítésére a leg­főbb forrás. Ez a szocializmus alapel­veiből következik — fűzte hozzá. Koszigin hangoztatta, hogy a lakos­ság reáljövedelmének növelését első­sorban béremeléssel biztosítják. A munkások és alkalmazottak átlagbé­rét 4,5 százalékkal növelik (az elmúlt hat esztendő alatt a bérek átlagos emelkedése csupán 2,4 százalékot ért el). A munkások és alkalmazottak létszáma egy év alatt 2 800 000 fővel gyarapszik s eléri a 76 milliót. Ez év nyarán törvényt hoztak a pedagógusok, orvosok és más dolgo­zók béremeléséről. Ez több mint 9 mil­lió dolgozónál átlagosan 23—25 szá­zalékos béremelést jelent. Koszigin közölte, hogy a lakosság 1965-ben az előzetes számítások sze­rint 7 milliárd rubellel több fogyasz­tási cikket vásárolt, míg a múlt évi növekedés mindössze 4,5 milliárd ru­belt ért el. jövőre továbbfejlesztik a szövetke­zeti kereskedelmet. A kolhoztagok ház­táji gazdaságai indokolatlan korláto­zásának hatálytalanítása kétségkívül a kolhozpiaci felhozatal növekedésé­hez, az árak csökkenéséhez vezet. A' szovjet kormányfő megjegyezte, hogy még jobban gyorsítani kell a munkatermelékenység növelésének ütemét. 1965-ben az ipari termelés nö­vekedésének 70 százalékát a termelé­kenység növelésével kell elérni. A jelenleg érvényben levő tervezési és gazdasági irányítású rendszert je­lentősen tökéletesíteni kell — szögez­te le Koszigin. Hozzáfűzte: tovább kell fejleszteni a demokratikus centraliz­mus elveit, rendet kell teremteni a ter­vezéssel foglalkozó szervezeteknél, fel kell számolni a kettősséget a tervező és gazdasági szervek munkájában, nö­velni kell minden szerv felelősségét és hatékonyan alkalmazni kell a ter­melés gazdasági ösztönzőit. A tervezésben megértek már a fel­tételek arra, hogy a fogyasztási cik­kek gyártási terveit a fogyasztási igé­nyek alapján az ipari és a kereskedel­mi vállalatok közötti közvetlen kap­csolatok létrehozásával kell összeállí­tani. A fogyasztói megrendelések alap­ján álló tervezési módszert nemcsak a fogyasztási cikkeket előállító ipar­ban, hanem más gazdasági árukban is alkalmazni fogjuk. Alekszej Koszigin kijelentette: kor­mányunk külpolitikai téren abban lát­ja fő feladatát, hogy biztosítsa a bé­kés feltételeket a szocializmus és a kommunizmus felépítéséhez, elhárítsa az úf világháborút. Államunk külpoli­tikája a szocialista közösség országai összeforrottságának erősítésére, a fel­szabadító forradalmi mozgalmak tá­mogatására, valamint a független ázsi­ai, afrikai és latin-amerikai országok­kal való alapos együttműködésre irá­nyul. Ez a béke szilárdítását és a nemzet­közi feszültség enyhítését célzó irány­vonal a különböző társadalmi rend­szerű államok békés együttélése kö­vetkezetes érvényesítésének irányvo­nala. Téved azonban, aki azt hiszi, hogy most már egyenes és könnyű út vezet a tartós békéhez — mondotta Koszi­gin. Állandóan gondoskodnunk kell fegy­veres erőink harci felkészültségéről. Fegyveres erőink mindennel el van­nak látva ahhoz, hogy megbízhatóan védelmezzék a szovjet emberek békés munkáját és a testvéri szocialista or­szágok biztonságát. A szovjet kormány visszavág az imperialisták provoká­cióira, de ugyanakkor állandóan tö­rekszik a nemzetközi feszültség to­vábbi enyhítésére. Az egyetemes békét semmi sem sza­vatolná jobban, mint az államok ren­delkezésére álló fegyverek tel/es megsemmisítése, beleértve az atom­fegyvereket is — jelentette ki Koszi­gin. ' Nem szabad, hogy a leszerelés med­dő vila tárgya legyen a nemzetközi értekezleteken — mondotta Koszigin. — Azon vagyunk, hogy a leszerelés eszméi és tervei valóra váljanak és készek vagyunk kutatni e fontos prob­léma megoldásának legkülönbözőbb útjait. Ezzel kapcsolatban nincsenek előítéleteink. Az általános és teljes leszerelésre törekedve egyidejűleg azokat az intézkedéseket is szorgal­mazzuk, amelyek végső soron megál­líthatják a fegyverkezési hajszát. Koszigin megjegyezte, hogy a Szov­jetunió nagy jelentőséget tulajdonit a nagyhatalmak katonai költségvetései további csökkentésének. A szovjet kormány javaslatot terjeszt az ülés­szak elé az 1965-ös évi katonai ki­adósok 500 millió rubeles csökkenté­séről. Az Egyesült Államok kormány­képviselőinek kijelentéseiből kiderült, hogy az amerikai kormány is csök­kenteni kívánja katonai kiadásait az 1965—66-os költségvetési évben. Ily módon a Szovjetunió katonai kiadásainak csökkentése az 1965-ös költségvetési évben és az Egyesült Államok katonai kiadásainak várható csökkentése bizonvas pozitív lépést jelent a nemzetközi feszültség enyhí­tése felé. A nemzetközi biztonságért folyta­tott küzdelemben nagy szerepre hiva­tott az Egyesült Nemzetek Szervezete. Koszigin kijelentette, hogy az EN3Z a nyugati hatalmak hibájából ütközött pénzügyi nehézségekbe. A Szovjetunió szilárdan kitart amellett, hogy erősí­teni kell az Egyesült Nemzetek Szer­vezetét mint a béke fenntartását és megszilárdítását célzó egyenjogú nem­zetközi együttműködés szervét. Koszígin a béke megszilárdítása egyik legfontosabb feltételének ne­vezte az európai biztonság kellő sza­vatolását. A multilaterális NATO-atomhaderő felállításának nyugati terve következ­tében még bonyolultabbá válik a hely­zet — folytatta Koszigin. A Szovjet­unió más szocialista országokhoz ha­sonlóan a leghatározottabban harcolt és harcol a sokoldalú NATO-atom­haderő felállítása ellen. Számolva a kialakult helyzettel, a szovjet kor­mány is azon a véleményen van, hogy célszerű lenne tanácskozásra össze­hívni a Varsói Szerződés tagállamait, amelyek főképpen érdekeltek az eu­rópai biztonság szavatolásában. Sikraszállunk a nyugati hatalmak­kal való tárgyalások mellett, s készek vagyunk türelmesen és kitartóan tö­rekedni a vitás problémák rendezé­sére — mondotta Koszigin. Sikraszállunk az Egyesült Álla­mokkal való kapcsolatok fejlesztése mellett, és ebbeh az irányban mutat­kozik némi előrehaladás, bár nem nagy —. jelentette ki a szovjet mi­niszterelnök. Koszigin megjegyezte, hogy a Szov­jetunió kész előmozdítani az együtt­működést Nagy-Britanniával, egyebek mellett gazdasági területen. Ügy vélekedünk, hogy a Szovjet­unió és a kapitalista országok között valóban nagyszabású és kölcsönösen előnyös kereskedelem bontakozhat ki, — jelentette ki Koszigin. A szovjet minisztertanács elnöke rámutatott, hogy ha a Nyugat csak­ugyan kölcsönösen előnyös széles kö­rű kereskedelmi kapcsolatokat akar kiépíteni a Szovjetunióval, akkor Je­lentősen bővíteni lehet mind a szov­jet piac felvevő képességét, mind pe­dig a szovjet nyersanyag-szállításo­kat. Amikor a Szovjetunió hozzá kezd a következő ötéves időszak népgazda­sági tervének elkészítéséhez, a terv­ben tükrözni lehetne a kereskedelem fejlesztésének lehetőségét és fokozot­tabb beruházásokat eszközölhetnének a megfelelő népgazdasági ágakban. Ez szilárd alapokra helyezné a Szov­j jetunió és a nyugati országok keres­l kedelmi kapcsolatait — mondotta. Egyes nyugati államok külpolitiká­jukban durva önkényes módszereket alkalmaznak. A szovjet kormány és közvélemény erélvesen elitéli Belgium és az Egyesült Államok kongói inter­vencióját — jelentete ki Koszigin. A Szovjetunió nem lesz közömbös a testvéri szocialista országok — a Viet­nami Demokratikus Köztársaság és a Kubai Köztársaság — sorsa iránt. Kész megadni nekik a szükséges se­gítséget, ha az agresszorok kezei mernek emelni rájuk — hangoztatta. A szocialista országok a mi leg­közelebbi barátaink és harcostársaink a kommunizmus eszméinek diadaláért, a világbékéért vívott küzdelmünkben — jelentette ki Koszigin. A szocia­lista közösségen belül kialakult a nemzetközi kapcsolatok új típusa: ez a szocialista internacionalizmuson, a testvéri barátságon, a széles körű együttműködésen és a kölcsönös se­gélynyújtáson alapul. A szovjet kor­mány arra törekszik, hogy ezek a kapcsolatok mindenkor az egyenjogú­ság, a szuverén jogok tiszteletben tartása, valamint az egyes országok és az egész közösség érdekei helyes összekapcsolásának jó példáját szol­gáltassák. Mi szilárdan hisszük, hogy a szocialista országok barátsága és összefogása szüntelenül erősödni fog, politikai és gazdasági együttműködé­sünk mindjobban elmélyül. A szovjet kormány elsőrendű fel­adatának tekinti, hogy mindent meg­tegyen a szocialista közösség egysé­gének és összefogásának erősítéséért a marxizmus-leninizmus elvei alap­ján — jelentette ki befejezésül a szovjet kormányfő. Vaszilij Garbuzov pénzügyminiszter beszámolója a költségvetési javaslatról Moszkva (ČTK) — Vaszilij Garbuzov pénzügyminiszter beszámolójában töb­bek között kijelentette, hogy az 1965. évi költségvetési javaslat 99,6 milliárd rubel bevétellel és 99,4 milliárd ru­bel kiadással számol. A költségvetési kiadások növekedésének 78 százalé­kát a dolgozók életszínvonalának emelésére fordítják. Feltételezzük, hogy a népgazdaság fejlesztésére 42,3 miliárd rubelt fordítunk, az ez évi 38,7 milliárddal szemben. A katonai .költségvetés 1965-ben 500 millió rubellel csökkent. Az állami beruházásokat elsősorban a vegyipar, kőolaj- és gázipar fej­lesztésére fordítjuk. A könnyű- és élelmiszeripar valamint a lakosságnak nyújtott szolgáltatások költségeinek fedezésére 5,9 milliárd rubelt fordí­tunk, tehát 415 millióval többet, mint ez idén. A mezőgazdasági beruházások 828 millió rubellel emelkednek. Nagy fi­gyelmet szentelünk továbbra is az anyagi érdekeltség növelésének. Szociális és kulturális intézkedé­sekre 37,4 milliárd rubelt irányoztunk elő. 17,1 milliárd rubelt fordítunk az is­kolaügyre, tudományra és kultúrára. Az egészségügyre és testnevelésre for­dított összeg 1 milliárddal emelkedik.. Az ENSZ-közgyülés folytatja az általános politikai vitát New York (CTK) — Az ENSZ-köz­gyűlés általános politikai vitájában kedd délután Kosztolopulosz görög külügyminiszter kijelentette, hogy országa támogatja Ciprus független­ségét. Hangoztatta: a ciprusi népnek joga van olyan bánásmódot követel­ni a világszervezettől, mint amilyen­ben a fiatal afrikai és ázsiai államok részesülnek. Kosztolopulosz a török invázió állandó veszélyére figyelmez­tetett, majd hangoztatta: Görögország nem szándékozik Ciprust annektálni. A chilei küldöttség nevében F.nri­que Bernstein külügyi államtitkár­helyettes szólalt fel. Hangoztatta, hogy az új chilei kormány független külpolitikát akar folytatni, s baráti kapcsolatokat kíván teremteni vala­mennyi országgal. Megjegyezte, hogy kormánya nem ért egyet a Punta de Estében és Washingtonban Kuba ellen foganatosított intézkedésekkel. Bern­stein amellett foglalt állást, hogy nyilvánítsák Latin-Amerikát atom­mentes övezetté. BEFEJEZŐDTEK A közgyűlés tegnap folytatta az ál­talános politikai vitát. — • — Gromiko szovjet külügyminiszter kedden éjjel Washingtonba utazott, hogy Johnson elnökkel és Rusk kül­ügyminiszterrel, valamint Gordon Walker angol külügyminiszterrel ta­nácskozzék. Elutazása előtt megbe­szélést folytatott Svingh indiai és Haekkerup dán külügyminiszterrel. - • ­Az ENSZ-ben hivatalos dokumenr tűmként kiadták a szovjet kormány emlékiratát a nemzetközi feszültség enyhítésére teendő lépésekről. ISMÉT ÖSSZEÜLT A BIZTONSÁGI TANÁCS New York (CTK) — A Biztonsági Tanács december 8-án újra tárgyalta Szíria és Izrael kölcsönös panaszát. A marokkói küldött határozati javas­latot terjesztett be, melyben Izraelt elítélik a november 13-i határincidens miatt. Wilson és Johnson tárgyalásai A közlemény különféle feltevésekre ad okot Washington (ČTK) — Johnson ame­rikai elnök és Wilson angol minisz­terelnök kedd este befejezte tanács­kozásait. A kétnapos tárgyalásról közleményt adtak ki, melynek tartal­ma korántsem oszlatja el a kétsége­ket. A tárgyaló felek nem voltak ké­pesek leküzdeni az Atlanti Szövetség­ben uralkodó ellentéteket. Jellemző, hogy a közlemény egy szóval sem említi az MLF-t, megke­rüli a nyugat—keleti kapcsolatok kérdését, s figyelmen kívül hagyja Franciaország és Nyugat-Németország álláspontját a NATO-problémákkal kapcsolatban. A közlemény elismeri az Atlanti Szövetség erősítésének jelentőségét, ám nem tesz újabb javaslatokat, hogy a szavakat tettekkel támassza alá. Johnson és Wilson továbbá kclcsönö­sen elismerte országaik dél-vietnami és malaysiai katonai erőfeszítéseinek jogosságát. A közleményből nem tűnik ki, mennyire sikerült Johnsonnak rá­bírnia Wilsont, hogy Anglia nagyobb mértékben vegyen részt a délkelet­ázsiai beavatkozásban. A közlemény harmadik része látszó­lag támogatja Anglia követelését, hogy „igazságosan osszák meg" as ún. szabad világ katonai kiadásait. Általános sztrájkra készüSnek a francia dolgozók Párizs (ČTK)' — A francia közal­kalmazottak pénteki sztrájkja a szak­szervezetek és a kormány nagy erő­próbája lesz. A szakszervezeti közpon­tok sztrájkfelhívása nagy visszhangra talált a kormány „stabilizációs poli­tikájától" sújtott dolgozók körében. Nemcsak az állami és közületi vál­lalatok hivatalos dolgozói csatlakoz­tak a 24 órás munkabeszüntetéshez, hanem a magánszektorhoz tartozó iparágakban is rokonszenv-sztrájkra készülnek a munkások. A hatalmas bérkövetelő akció elő­készületei országszerte a szakszerve­zeti egység jegyében folynak. A kor­mány kísérlete, hogy az utolsó pilla­natban javasolt tárgyalásokkal meg­bontsa a sztrájk általános jellegét, nem járt sikerrel. A vasutas szak­szervezetek és a közlekedési minisz­KGST-TANÄCSKOZÄS BUDAPESTEN A KGST közlekedési állandó bizott­ságának 2. számú szekciója december 1. és 7-e között Budapesten tartotta 6. ülését. Az ülés munkájában a Bol­gár Népköztársaság, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság, a Lengyel Népköztársaság, a Magyar Népköztár­saság, a Mongol Népköztársaság, a Német Demokratikus Köztársaság, a Román Népköztársaság és a Szovjet­unió küldöttsége vett részt. Az ülés megvitatta és egyeztette a KGST-országok gazdasági-műszaki együttműködésének több aktuális kér­dését a vasúti közlekedés területén. A többi között megvitatták a vasúti kocsik tipizálását és szabványosítását, valamint a KGST-országok közötti személyi forgalom megjavítására irá­nyuló intézkedéseket. Megvitatták az 1964. évben végzett munkáról szóló beszámolót, és megjelölték az 1965. évi főbb feladatokat is. Eisenhower közvetíteni akar a Köztársasági Pártbeli viszályokban Washington (CTK) — Eisenhower, volt amerikai elnök közvetíteni akar a Köztársasági Párt vezetőségében felmerült viszályokban. Kedden a párt liberális szárnyának képviselőivel tár­gyalt, és bejelentette, hogy New Yorkban találkozik Goldwaterrel és Nixon volt alelnökkel, a párt jobbol­dali szárnyának képviselőivel. Az elnöki választásokon elszenve­dett vereség után a Köztársasági Pártban heves harcok fofynak. A li­berális szárny Goldwaterék lemondá­sát követeli, és azt, hogy a párt or­szágos bizottságában valamennyi po­litikai irányzat képviselve legyen. térium képviselői között hétfőn le­zajlott megbeszélés csak fokozta a feszültséget. A kormány mereven el­utasította a vasutasok bérköveteléseit. A szervezett vasutasok válaszul már csütörtökön megkezdik a sztrájkot, amely mésfél napig megbénítja Fran­ciaország vasúti forgalmát. A várost helyi közlekedés is leáll, a metro és az autóbuszvállalat 24 órás sztrájkjá-, hoz a taxisofőrök is csatlakoztak. Ha­sonló sztrájkfelhívást adtak ki a pol­gári légiközlekedési alkalmazottak szakszervezetei is. A villany- és gáz­szolgáltatás csütörtök estétől péntek estig szünetel. Az iskolákban nem lesz tanítás, mert a pedagógus szak­szervezet szolidáris a sztrájkolókkal. Leáll a munka az állami szénbányák­ban. A lotharingiai kohóművek 100 ezer alkalmazottja is csatlakozott a sztrájkmozgalomhoz. Zárva maradnak a bankok, az államhivatalok nagy, része, a postán csak az automataköz-, pont fog működni. A magánszektor-, hoz tartozó építőipari, faipari, vegy­ipari és papíripari munkások is csata lakoztak a sztrájkhoz. ERŐSÖDŐ SZTRÁJKMOZGALOM ARGENTÍNÁBAN Buenos Aires (ČTK) — Argentíná­ban sztrájkmozgalom terjed. Rosario város kerámiagyárának 800 alkalma­zottja elfoglalta üzemét. Így tiltakoz­nak 45 társuk elbocsátása ellen. Cor­doba tartományban a közlekedési al­kalmazottak sztrájkolnak bérük eme­léséért. Buenos Airesban a földalatti vasút alkalmazottai rövid idejű sztráj­kokat tartanak, így tiltakoznak az alacsony bérek ellen. A telefonköz­pontok alkalmazottainak szakszerve­zete általános sztrájkot hirdetett. A legutóbbi jelentések szerint az Általános Munkásszövetség által de­cember 7-én Buenos Airesben rende­zett tüntetés résztvevői és a rendőr­ség közti összetűzés alkalmával 80 személy sebesült meg, és 20 tüntetőt vettek őrizetbe. VÁLASZTÁSI EREDMÉNYEK BRIT GUAYANÁBAN Georgetown (CTK)' — Előzetes ered^ mények szerint a Brit Guayana-i par­lamenti választásokban Cheddi Jagan Népi Haladó Pártja vezet. A párt ed­dig 91 778 szavazatot kapott, az ellen-; zéki Népi Nemzeti Kongresszus párt' 77 255-öt és az Egyesült Erő 19 527-et. Nyolc választó körzet eredményei eddig még nem ismeretesek. A Népi Haladó Párt így 26 mandátumot sze­rezhet a parlamentben, az ellenzéki pártok pedig 27-et. Ez az arány le­hetetlenné tenné, hogy a parlament normális tevékenységet folytasson, ' 1964. december 10. + (JJ SZÖ 3

Next

/
Thumbnails
Contents