Új Szó, 1964. december (17. évfolyam, 334-362.szám)

1964-12-09 / 342. szám, szerda

A fejlődés nehézségei Csűzon 'Az enyhe lejtőn épült Csúz község ptrosfedeles házait bearanyozzák a távoli dombok mögé készülődő nap utolsó sugarai. A völgyek azonban már sűrű párát lehelnek és az őszvégi köd hamarosan . ellepi a hepehupás tájat. A falu fő utcájának élénk forgalma is lassan elcsendesül, hazafelé tartanak az emberek. — Későn gyulladnak ki az utcai lámpák — hümmögik inkább csak egymásnak és nem éppen válogatott kifejezésekkel illetik az utcákat borító, vendégmarasztaló feneketlen sarat. Csúz távol esik a járási székhelytől, még messzebbre a kavicsbányáktól — ezzel talán némileg meg lehet magyarázni, miért késlekednek az utcák közművesítésével. — Valóban ez az igazság — magyarázza a javakorabeli Vtrsinszky József — de azt már nehezen lehet megérteni, miért nem világítanak az utcai lámpák vacsora táján és korán reggel, amikor rendszerint hazafelé, vagy a munkába igyekszünk...? Másnap reggel Esek Pál HNB-elnökkel és Mitala Béla titkárral beszéltem az utcák és a község építésének kérdéseiről, a téli közvilágítás problémáiról. Ilyen apró-cseprő doltiBBKMIfr Ez még nem az utolsó szó Lélekszakadva rohanok a szemben levő patikába. Beakarok nyitni. Az ajtót zárva találom. Rajta icipici felirat: Mindjárt jövök. — Hm. Nem is olyan egyszerű lelkek ezek a patikusok, általában a kereskedők. Megtalálják a módját, hogyan fokozzák a figyelmeztető feliratok hatékonyságát. Mert hát mi célt szolgálnak a feliratok? Arra hivatottak, hogy elvegyék a vevő kedvét a vásárlástól arra az időre, amíg a kereskedő elintéz valamit, amit munkájánál előbbrevalónak tart. Rájöttek arra is, hogy a „Mindjárt jövök" nagy támadófelületet hagy, ezért már így hangzik az érvelés: Harminc perc múlva jövök. A 'bratislavai Oktéber-téri-bútorszalon ajtaján is ezt olvastam a minap. De .szerettein volna kivárni azt a harminc percet és megmondani nekik, hogy mennyire maradiak. „Harminc perc múlva jövök" már régen nem újság. Sokkal jobban bevált a „Postára mentem", bár ez sem sokkal újabb keletű, de legalább kevesebb kérdést hagy megválaszolatlanul. Már azt ls megmondja, hogy az illető hová ment, de még mindig nem tudni, hogy miért éppen nyitvatartási idő alatt. Azonban már erre is van orvosság: „Gyűlés után kinyitunk!" Hát nem remek? Mi következhet még ezután? Az utolsó, az, hogy ennek egyszer s mindenkorra véget vetnek. (kobak). gok is, mint a közvilágítás, mennyire keserítik az emberek életét. A helyi nemzeti bizottságon megtették ugyan a lépéseket a világítás átállítására, ám mit ér mindez, ha a lámpák télen- is ugyanúgy és annyi ideig világítanak, mint a nyári hónapokban. Vendéglátóim azt is elmondották, hogy az utcák rendbehozásának kérdését a nyilvános népgyűlésen is megtárgyalták. Akkoriban úgy döntöttek a falubeliek, hogy a községre eső évi beruházásokat elsősorban a régen óhajtott fürdő és a futballpálya építésére kell fordítani. Közben az utcákról sem feledkeztek meg, hiszen néhány év alatt — a fürdő és a pálya létesítésével szinte egy időben — 3 kilométer hosszúságú betonjárdát építettek. Sok ez, vagy kevés? Ha a falu tényleges igényeinek szemszögéből vizsgáljuk a dolgot, akkor bizony kevés. Ha viszont az anyagi lehetőségeket is felmérjük, akkor csak dicsérnünk lehet a helyi lakosok, vezetők kezdeményezését. Az ls Igaz, hogy ettől még többet kellett volna a HNB képviselőinek tenniük, dehát a község is csak addig nyújtózkodhat, ameddig a takarója ér. Az anyagi fedezetet évek óta felemészti a 25x12 méteres fürdő építése, mely a labdarúgó-pályával egyetemben már a közeljövőben a falu egyik büszkesége lesz. ' Esek elvtárssal együtt az egész falu lakossága hatékonyan támogatja a közhasznú berendezések építését. Három év alatt több mint 102 ezer korona értékű társadalmi munkát végeztek el a fürdő építésén. Mikor adják át rendeltetésének? — A társadalmi munka értékén felül eddig — böngész jegyzeteiben Esek Pál — csaknem 375 ezer koronát fordítottunk a fürdőre, 174 ezer koronát pedig a labdarúgó-pályára. A lakosok további 12 ezer óra társadalmi munkával járultak a pálya létesítéséhez. E két művet az állam nagymérvű támogatása ellenére sem tudtuk ez idén befejezni, noha már csak az utolsó simítások maradtak hátra. A következő évben tavasszal, amikor községünk felszabadulása jubileumi évfordulóját ünnepli, megnyitjuk a fürdőt és a pályát is átadjuk a sportoló ifjúságnak. Az eltelt húsz év alatt ez a járási székhelytől mintegy 30 kilométer tá volságra eső község sokat fejlődött. Ha csupán a statisztikai adatokat vesszük alapul, az utóbbi másfél évtizedbnn 130 új családi ház, korszerű vendéglátóüzem és szálloda, emeletes szövetkezeti ház épült a faluban. A televízió, rádió és az autó szinte már nem Is tartozik a fényűzési cikkekhez, a lakosok magától értetődő személyi tulajdonát képezi. Mégis sok elégedetlenséggel találkozhatunk a községben, mert a műszaki haladással párhuzamosan a lakosságnak nyújtandó szolgáltatások hálózata nem fejlődött megfelelő mértékben. Cipész, asztalos, kőmöves csoport létezik a faluban, ám a villamossági cikkek, a rádió, tv, gyors főző javításáért Érsekújvárba kell felutazniuk az arra rászorulóknak. — Polgártársaink — világosít fel Mitala Béla, a HNB titkára — ezért jogosan bírálják a helyi nemzeti bi zottság képviselőit. Egyelőre azonban — helyiség hiányában — a legnagyobb akarattal sem tudunk változtatni a helyzeten. Véleményem szerint talán nem is a helyiséghiány késlelteti e fontos szolgáltatás bevezetését, hiszen egy két műhely létesítésére alkalmas épü letet — ha jobban körülnéznének — találhatnának a faluban. A fő kérdés szerintem az, hogy ki szervezze meg, a HNB-e, vagy a járási közszolgáltatási vállalat a javító üzemet? A népgazdaság Irányításának új alapelvei széles lehetőséget nyújtanak Csúzon is a lakosságnak nyújtandó szolgáltatások hálózatának bővítésére. Ha a helyi nemzeti bizottság magáévá teszi ezeket az alapelveket, akkor jogköréből eredően kétségkívül a lakosságnak ezt a sürgető kérését ls teljesítheti. SZOMBATH AMBRUS Versenyben a jobb eredményekért Közel 37 millió korona értéket képvisel a košicei járásban a felszabadulás 20. évfordulójának tiszteletére tett több mint 110 ezer egyéni és csaknem 1900 kollektív felajánlás. Elsősorban a falufejlesztés bővítésére, állati termékek terven felüli eladására, brigádőrák ledolgozására irányultak. A novemberi értékelés alapján a járás dolgozói 28 millió korona értékű vállalást már teljesítettek. A talajjavítási munkálatoknál 3447, a rét és legelők rendezésénél több mint 100 ezer brigádórát dolgoztak le, 1 millió liternél több tejet, közel 2 700 000 tojást juttattak a háztáji gazdaságokból a közellátásra. Mindehhez a helyi nemzeti bizottságok jó szervező munkája is hozzájárult. Figyelemre méltó mozgalom indult a járásban a „Mivel járulok hozzá községem felszabadulása 20. évfordulójának méltó megünnepléséhez" jelszó jegyében. Egyben a járás 24 községe bekapcsolódott a „Példás község" cím elnyeréséért folyó versenybe. Felajánlásaik értéke meghaladja a négymillió koronát. A falufejlesztésben vállalt 18 akció helyett 28-at fejeztek be. Elvégezték 8 ezer méter út és járda, 2000 méter vízvezeték- és csatornahálózat, valamint négy kultúrház építését. A befe jezett akciók közé tartozik a trebejovi, szénái kultúrház, a csányi, pederi vízvezeték, a miszlóbai sportpálya, a Nová Bodván létesített hagosadó stb. —ik nap ugyanabban az időben kel, étkezik, kezdi és végzi munkáját, szórakozik és tér nyugovóra. A helyesen megszabott és betartott napirendnek mindenekelőtt az az előnye, hogy megteremti, biztosltja és állandósítja a szervezet szabályos tevékenységét, aminek következménye az, hogy káosz helyett rend lesz mind az egyén, mind családja életében. Ezen a téren a legtöbb hibát azzal követjük el, hogy nem tartjuk be az alvás és étkezés ritmikus szabályosságát. A ritmikusság — mint a fáradtság elleni harc eszköze — jelentőségét a legjobban a szív tevékenységén mutathatjuk be. A szív szünet nélkül dolgozik és mégsem fárad el, mégpedig azért, mert ritmikusan dolgozik. A modern kor embere lebecsüli az élet ritmikusságának elvét, s ezzel sok kárt okoz magának, főként szellemi téren. A fáradtság elleni harc további hatásos eszköze az emberi tevékenység és szükségletek helyes váltogatása. Itt a különböző fajtájú tevékenységek váltogatására gondolunk. Ha hosszú Ideig állandóan ugyanazt a tevékenységet végezzük, a központi idegrendszerünkkel összefüggő szervek hamarabb fáradnak el. Ha azonban váltakozva, különböző fajtájú tevékenységet végzünk, váltakozva foglalkoztatjuk központi idegrendszerünket, s így kevésbé fáradunk el. Itt mindenekelőtt a munka és pihenés váltakozásának helyes megszervezésére gondolunk. Az elv az, hogy pihenése idején minden dolgozónak azzal kell foglalkoznia, ami a legkevésbé hasonlít eddigi tevékenységéhez. Azoknak a dolgozóknak, akik ülő, vagy álló munkát végeznek (például a szellemi dolgozók, a futószalagon, szövőszék mellett dolgozók stb.), pihenésük alatt sokat kell mozogniuk. Azoknak a dolgozóknak viszont, akik nagyon fáradságos, sok testmozgással járó munkát végeznek (például bizonyos munkák a mezőgazdaságban), napi és heti pihenőjük során olyan tevékenységet kell választaniuk, amely kisebb testi fáradsággal jár. Itt lényegében az aktív pihenésről van szó, amely megköveteli, hogy a pihenés idején azokat a szerveket s velük a központi idegrendszer azon szakaszait foglalkoztassuk, amelyek munkánk során • pihentek, viszont azokat pihentessük, amelyeket előző munkánkban a legtöbbet foglalkoztattuk. A tudományos kutatás, de a gyakorlat Is azt bizonyítja, hogy a helyesen megszervezett, aktív pihenő sokkal jótékonyabb hatást gyakorol erőink felújítására s ezzel Jó munkaképességünkre is, mint a teljes tétlenség. Ebben van a villámtorna Jelentősége a munkahelyen, amely lassan tért kezd hódítani nálunk is, s amelynek hovatovább mind nagyobb figyelmet kell majd szentelnünk. A fentieken kívül nagy fontossága van a munkakörnyezet megszervezésének is. A fáradtság ellen folytatott harcunkban nem csupán az ember tevékenységét kell megszerveznünk, de meg kell teremtenünk annak a környezetnek kedvező feltételeit is, amelyben munkánkat végezzük. A környezet, amelyben az ember dolgozik, nagy hatással van munkaképességére. A vezető dolgozóknak a munkakörnyezet megszervezése során az üzemi orvosok utasításait is figyelembe kell venniük, s amely vállalat pszichológust is alkalmaz, ott szem előtt kell tartaniuk az ő utasításait is. Nálunk a gyakorlatban nem mindig tartják tiszteletben a higiénia ezen alapkövetelményeit, s ezzel voltaképpen a szó szoros értelmében „elősegítik" a dolgozók idő előtti elfáradását s így a teljesítmény idő előtti csökkenését. Itt vannak még továbbá a pszichikai tényezők, amelyek helyesen irányítva kiváló fegyvert Jelenthetnek a fáradtság elleni harcban. A fentebbi észrevételekből nyilvánvaló, hogy az ember tevékenysége számára mindig olyan feltételeket kell teremtenünk, amelyek segítségével megelőzhetjük a fáradtság beálltát, Illetve kitolhatjuk a fáradtság beálltának időpontját, s így emelhetjük és hosszabb időre biztosíthatjuk az ember Jó munkaképességét. Az ember nem gép. Rendkívül érzékenyen reagál mind a pozitív, mind a negatív tényezőkre, legyenek azok bár fizikai (világítás, szellőztetés, zaj, meleg stb.), fiziológiai (általános egészségi állapot, a napirend megszervezése, a testtartás a munka folyamán stb.), vagy pszichikai (az emberek közti kapcsolatok, érzelmek, érdekek stb.) tényezők. Ezért minden dolgozó embernek és az emberi tevékenység valamennyi szervezőjének arra kell törekednie, hogy a munkaképesség terén megteremtse a pozitív, és eltávolítsa a negatív hatásokat. Csupán ily módon diadalmaskodhatunk a fáradtság ellen folytatott harcunkban, a fáradtságot pedig mindenáron le kell küzdenünk, mert ha gyakran ismétlődik, idült fáradtságba mehet át annak minden áldatlan következményével. GYURICS LÁSZLÖ docens, a pszichológiai tudományok kandidátusa JCuítum A rádió műsoráról Ma már senki sem vonja kétségbe, hogy napjainkban a rádió a legelterjedtebb hír- és kultúraközvetítő. A rádió mindenki újságja, mindenki hangversenyterme, mindenki egyeteme, mindenki színháza, más szóval: mindenki tájékoztatója és nevelője. Rádió nélkül a mai ember élete szinte elképzelhetetlen. A gyors és megbízható hírközlés mellett a rádió másban is felbecsülhetetlen segítségünkre van. Megérdemli hát, hogy műsorát a sajtó is figyelemmel kísérje és időnként véleményt mondjon róla. Ezentúl mi is nagyobb figyelmet szentelünk rádiónknak, és a Csehszlovák Rádió magyar szerkesztőségének adásairól a jövőben rendszeresen írunk. Ezúttal a vasárnapi műsort kísértük figyelemmel. A többórás adásból különösen az „Ismerd meg hazádat" összeállítás, és az ország felszabadulásának 20. évfordulója alkalmából „Az Ipoly partja emlékezik" címmel közvetített emlékműsor ragadta meg a figyelmünket. A Delmár Gábor szerkesztette Ismerd meg hazádat műsorban Znojmói intermezzo és Klatovy főterén címmel hallottunk érdekes, hangulatos írásokat. Ogy véljük, a rádió ezzel a műsorával igen jó szolgálatot teljesít. Ismeretlen tájakra, városokba vezeti hallgatóit és változatos leírásokkal, hangképekkel számol be nevezetességekről, távoli vidékek életéről. A szó jó értelmében vett útikalauz volt ez a műsor is. Kár, hogy nem közölték az írások szerzőinek nevét és kár, hogy egy rövid félóra keretében két egymástól ennyire távol eső vidéket érintettek. Szerintünk tanácsosabb lenne egy műsorban csupán egy vidéket, vagy várost bemutatni. Az Ismerd meg hazádat műsorideje viszonylag olyan rövid, hogy egy-egy városról, vagy vidékről még ebben az esetben is csak a legfontosabbat mondhatják el. Az Ipoly partja emlékezik című öszszeállítás mintha ezt az elképzelést valósította volna meg. A műsorban többnyire Ipolyság múltját és jelenét elevenítették meg és szorosan a tárgynál maradva, a lévai járás gazdasági eredményeit mutatták be. A műsorban, különösen a régi időiií szemtanúinak a visszaemlékezései voltak érdekesek. Dicsérendő az is, hogy nem időztek aránytalanul sokat a ré' gi emlékek felevenítésénél. A gyászos időszak idézése után meggyőzően szóltak arról, mit ért el Ipolyság és a lévai járás az utóbbi években. Nem tudni miért, de ezúttal nemcsak az írások szerzőinek és az előadóknak, hanem a szerkesztőnek is elmaradt a neve. / bj Absztrakt képzőművészeti kiállítás a Majerník Galériában A bratislavai Majerník Galéria majdnem egész falsísokat elfoglaló ablakairól eltávolították a függönyöket. Az egész helyiség mintha kitágult, s közvetlen kapcsolatba került volna a város fényeivel, mozgalmasságával, ritmusával. Az aránylag kis teremben egy 1959-ben megalakult csoport kiállítása látható. Szembesítés — Konfrontáció néven kilenc fiatal művész azzal a nem egyszerű célkitűzéssel fogott össze, hogy a szlovák nemábrázoló festészettel a világművészetnek ugyanezen ágába s fejlődésébe kapcsolódjanak bele. A bemutatott anyagon elvitathatatlanul érezhető a kísérletezés lázas gyötrelme — gyönyörűsége. Közben Kazinczynak máig helyt álló megállapítása jut eszembe: Amiért valami új, nem okvetlenül jó, vagy rossz, — lehet ez is, az is. És amiért valami régi, attól még lehet jó ls, rossz is. — A nemábrázoló művészet nem mondható éppen újnak, hiszen Kandinszkij 1910-ben festette első absztrakt akvarelljét. öt évvel később tűnnek fel a geometrikus absztrakció jegyében a holland Mondrian képei. Csak a Párizsban élő cseh Kupkát említem még meg a többi úttörő közül, akik a világ képét síkok és ritmusok játékára redukálták. Az absztrakcionistáknak nálunk valóban ez az első csoportos jelentkezése (a város peremén rendezett négy kisebb bemutató után). Jóformán mindannyiukat Ismerjük régebbi tárlatokról. Most, s itt közel harminc művel szerepelnek, amivel újabb, talán keletkezőben levőt akarnak éreztetni. Kifejező eszközeik, technikai megoldásaik változatosak. M. Haberernová olajképein temperamentumos ecsetjárással felrakott, nyugtalanul kavargó barna zöldessárga színfoltok a szerző szubjektív világának kivetítései. KoöíSová egymáshoz hangolt árnyalatokkal törekszik képet adni a Vágyról. — A. MJertušková konstruktív formálású, finom színharmóniájú mértanias kompozíciói az értelemhez is szólnak. Az erősen intellektuális Cunderlík fémlemezeken korunk technikájából születő új világot sejtető elképzeléseket, érzéseket ébreszt a nézőben. R. Ella fehér és vörös, fekete meg szürke festményeivel nyilván a szokványosság ellen harcol. J. Jankovlč, a tehetséges fiatal szobrász, az egyre elterjedtebben alkalmazott fémelemek? kel tolmácsolja a Fogság megalázó gyötrelmét. — J. Kočiš domborművű képei izgalmasan forrongó belső elképzelések. G. Ovöáéek deszkalapokba égeti, vési láncok, kulcsok, bilincsek, számok, betűk, emberarcot sejtető vonalak, ornamensek, barna-vörös és fekete tónusok segítségével azt a szorongásos életérzést, amit embertelen ítéletek váltanak ki. M. Urbášek vonásaiból nehezen kielemezhető hangulat árad. Tanúi vagyunk annak, hogy a valóság határai egyre tágulnak. Ha ezt a fejlődó, növekvő valóságot akarja a művész érzékeltetni, a formai megoldásoknak is gazdagodniuk kell. Nyilvánvaló, hogy a külső természeti és társadalmi valóságon kívül ván egy belső valóság is. S így az ember, a művész minden ujjongása, aggódása, szerelme és lázongása is valóság. Anélkül, hogy a külső realitás zsdanovi értelemben vett gépies tükrözéséhez ragaszkodnánk, mégis úgy érezzük, hogy a kétféle valóság nem választható el teljesen egymástői, márcsak azért sem, mivel lényegében egy érem két oldaláról van szó. Az absztrakt művész új világlátásával sem szakadhat el mindenestől az anyagi világtól. S ha elszakadt tőle, eljut ugyan az eszmei befolyástól mentes, ábrázolást egészen kikapcsoló, „a mondandó nyűgétől felszabadult" szubjektív kifejezéshez. Am végső soron a művészet célja az emberhez szólás, az alkotó, s a néző közti kapcsolat megteremtése. S „azért van művészet, hogy megvilágítsa az életet, s Ítéletet mondjon az élet jelentőségeiről." Hogy mennyiben lehet mindezt az absztrakt művészetről elmondani, arra nehéz választ adni. Hiszen sokszor az „újdonság" imádatáról, divathóbortról van szó és csak kivételes esetben belső kényszerről, művészetről. BÁRKANY JENŐN& Megjelent az UNESCO statisztikai évkönyve A francia és az angol nyelvű kiadvány adatokat tartalmaz az 1961-ben a világon megjelent könyvekről. A 375 000 könyvet 5 világrész 70 államéban adták ki. Az első helyen Európa áll, ahol a könyvek 40 százalékát adták kl. Ázsiára a piacra került könyvek 22.9, a Szovjetunióra 19,7, Észak-Amerikára 6,9, Dél-Amerikára 4,0, Afrikára 1,6 és Óceániára 0,8 százaléka jut. Az országok közül a Szovjetunió áll az első helyen 74 ezer könyv kiadásával, utána következik az Egyesült Királyság (25 000), Japán (24 0ÓOJ, Nyugat-Németország (22 000), az Egyesült Államok (18 ezer), és Franciaország (12 700). Csehszlovákia, Hollandia és India könyvtermése nem sokkal kisebb a nagyhatalmakénál. Utánuk következik Lengyelország, Spanyolország, Portugália, Románia, Magyarország, Jugoszlávia, Brazília, Svédország és Svájc. Argentína, Kanada, Mexicő, az Egyesült Arab Köztársaság és Izrael 1961ben átlagon felüli — 2500 — kiadásról számolhatnak he, Ami a- különböző zsánereket illeti, az Egyesült Királyságban, Japánban, az USA-ban és Franciaországban a szépirodalomé az elsőség, míg Németországban a a társadalomtudományokat és a Szovjetunióban az alkalmazott tudományokat részesítették előnyben. A képzőművészeti kiadványok egyedül csak Franciaországban kerültek az előkelő második helyre. Verskedvelék találkozója A szepsi népkönyvtár dolgozói is« mét kellemes estét szereztek olva< sóiknak. Kelet-szlovákiai költők címen találkozót rendeztek. Az összejövetelen Fecsó Pál és Nagy Olivér költők vettek részt. A mesőo»zdaságl gépészeti technN kum dláitjaJ szemelvényeket adtak elő a megjelent költők verseiből. A zeneiskola növendékei zeneszámokkal tarkították az előadást. A jól sikerült irodalmi esten többen felszólaltak. Lebel Zoílán, S-zepst 1964, december 9. * ŰJ SZÖ 5