Új Szó, 1964. december (17. évfolyam, 334-362.szám)

1964-12-01 / 334. szám, kedd

Ä mezőgazdasági termelés fejlesztésének további útján e) (Folytatás a 8. oldalról) a rétek és legelők gondozásával feltörésével, rekultiváláséval s a széna veszteségmentes betakarításá­val kapcsolatosan elfogadott Intéz­kedések maradéktalan teljesítésével. A fentiekből láthatjuk, hogy a párt, a termelési igazgatóságok, a nemze­ti bizottságok, a szövetkezetek és ál­lami gazdaságok szervező munkájá­nak fő része a növénytermesztés sok­oldalú fejlesztésének biztosításéra irányul. Az említett feladatok teljesítésében nagy jelentősége van az őszi mező­gazdasági munkáknak, melyeket az idén jól elvégeztünk. Az egységes földművesszövetkezetekben az év folyamán jó volt a munkaerkölcs, s az őszi munkák Idején ez még javult. A betakarítást idejében végezték el és az ősziek nagy része az agrotech nikai határidőben földbe került. Né­hány járás azonban lemaradt a kuko­rica és a cukorrépa betakarításával. Helyes lesz, ha a jövőre nézve levon­juk a következtetést ezekből a fo gyatékosságokból. Továbbá javaslom, hogy a Központi Bizottság fejezze ki elismerését mindazoknak az EFSZ eknek, ÁG-nak, nemzeti bizottságok nak, védnökségl üzemeknek, iskolák­nak, CSISZ szervezeteknek, amelyek hozzájárultak az idei mezőgazdasági munkák sikeréhez. AZ ÁLLATTENYÉSZTÉS FEJLESZTÉSÉNEK FŐ KÉRDÉSEI Janik elvtárs a továbbiakban az állattenyésztés fejlesztésének fő kér­déseiről beszélt s a következőket mondotta: az állatállomány, főleg a tehenek tenyésztésének fejlesztése, a mezőgazdasági termelés intenzitása növelésének egyik fő tényezője. Je­lenleg konkrét intézkedésekre van szükség, hogy a takarmányhiány csak minimálisan befolyásolja az egyéb­ként is kedvezőtlen helyzetet az ál­latállomány létszámát illetően. A sertésállomány 1964. július l-ig 140 000 darabbal növekedett. A sze­mes takarmány hiánya azonban meg­nehezíti a felvásárlási feladatok tel­jesítését, mert a súlygyarapodás aránylag alacsony. A szemes takarmány hiánya mellett az fcem kívánatos jelenség, hogy je­lenleg sertésállományunk száma túl magas. Ez nem gazdaságos tenyésztés, hisz ez csökkenti a súlygyarapodás átlagát és növeli a termelési költsége­ket. A jövőben ls ügyelni kell arra, hogy kisebb állatállománnyal és gaz­daságos takarmányozással gyorsítsuk a forgalmat, így növekedjék a terme­lés és csökken jenek a költségek. A kerületi, járási és központi szer­vek Idejében megtették a szükséges intézkedéseket, hogy enyhítsék a szá­razságnak a takarmányalapra gyako­rolt hatását. A szárazságsújtotta já­rásokban és mezőgazdasági üzemek­ben a kiszántott (termést nem igérő) kultúrák helyét takarmánykeverékek­kel, silókukoricával stb. vetették be. Mezőgazdasági üzemeink tarlókeveré­ket is jelentős területen vetettek, s ezek a nyári bőséges csapadék kö­vetkeztében, főképp a közép-szlová­kiai kerületben, jól beváltak. A rétek és legelők termésére, a szállításra, a cukorrépafej és a kukoricaszár siló­zására is sokkal nagyobb gondot for­dítottak, mint korábban. Az érintett járásoknak lehetővé tettük, hogy a ha­tárvidéken szénát gyűjtsenek, meg­szerveztük a takarmány- és szalma­beszerzés lehetőségét a gazdagabb ter­mést elérő vidékeken, így a nyugat­szlovákia, dél-morvaországi és észak­morvaországi kerület járásaiban. Az együttműködés keretében 5123 tonna szénára és 17 000 tonna szalmára kö töttek szerződést. A szövetkezeteknek és az állami gazdaságoknak a kelet és a közép-szlovákiai kerületnek nyúj­tott segítségéért köszönetet kell mon­dani. Az aszálysújtotta területek meg segítségére a központi szemes takar­mányalapokból 95 000 tonnát szánnak a kelet-szlovákiai kerület számára, 45 000 tonnát a közép-szlovákiai ke­rület és 30 000 tonnát a nyugat-szlo­vákiai kerület számára. A mezőgazdasági termelési igazgató­ságok, de különösen a szövetkezetek és az állami gazdaságok legfontosabb feladata, hogy a takarmánymérleg alapján biztosítsák a takarmánnyal való takarékos gazdálkodást, több fi­gyelmet szenteljenek a takarmány ké­szítésének és ízesítésének. E felada­tok teljesítését a pártszerveknek és a különböző szervezeteknek rendsze­resen ellenőrizniük kell. A téli időszakban is gondot kell fordítanunk az állati termékek, külö­nösen a tej felvásárlási tervének tel­jesítésére. 1964. november 10-ig Szlo­vákiában a húsfelvásárlás időtervét 104,1 százalékra, a tejfelvásárlásét 98,3 százalékra, és a tojás évi felvá­sárlási tervét 104,4 százalékra telje­sítették. Ezért a legnagyobb gondot a tej felvásárlására és termelésére kel' fordítanunk, mert mind a nyugat­mind a közép-szlovákiai kerületben e felvásárlási feladatokat már október­ben nem teljesítették 100 százalékra. A terv teljesítésében legjobb a duna­szerdahelyi járás, amelyben már tel­jesítették a tej évi felvásárlási tervét. A közép-szlovákiai kerületben a tej felvásárlásának időtervét teljesítik a prievidzai, a žilinai, a martini és a rimaszombati járásokban, a kelet­szlovákiai kerületben a košicei járás­ban. A tejfelvásárlás tervének teljesí­tését ezekben a kerületekben azért említjük külön, mert az itteni szövet­kezetesek tervüket annak ellenére is jól teljesítik, hogy kevés a takarmá­nyuk. sorban a traktorokra nincs elég em­ber. A traktorok csökkentett kihasz­nálása jellemzi a traktorállomásokat ls. Érezhetően nagy hiány van trakto rosokban a közép-szlovákiai kerület­ben. Az idén 623 új traktorost kellett kiképezniük, de mindeddig csak 191 fiatalt sikerült megnyerni a szakmá­nak. A kelet-szlovákiai kerületben a trebišovi, bardejovi, poprádi . és a prešovi járásokban ls hasonló a hely­zet. A nyugat-szlovákiai kerületben a lévai, topolcanyi és a trnaval járások­ban mutatkozik e téren lemaradás. A helyzet sürgős megoldása megköve teli, hogy a járási mezőgazdasági ter­melési igazgatóságok a járási pártbi­zottságokkal egyetemben komplex módon értékeljék a traktorállomások ez évi tevékenységét és biztosítsák a gépállomások termelő feladatainak jobb teljesítését, aminek elsősorban a gyengén gazdálkodó szövetkezetek­nek nyújtott segítségben kell megnyil­vánulnia. AZ ANYAGI ÉDEKELTSÉG NAGY SERKENTŐJE A TERMELÉSNEK Janik elvtárs ezután azokról az intézkedésekről is említést tett, ame­lyeket a mezőgazdasági dolgozók anyagi érdekeltségének fokozása ér­dekében foganatosítottak. Hangsúlyoz­ta, hogy 1965. január elsejétől emel­kedik egyes mezőgazdasági termékek felvásárlási ára: A tej felvásárlási ára 20 fillérrel, egy kilogramm ma­gasabb minőségi osztályú marhahús ára 1 koronával lesz magasabb. A tó­vá bbtartásra szánt szarvasmarha kilo­grammja élősúlyban 1—3 koronával nő. A gyengén gazdálkodó szövetke­zetek minden saját nevelésű fejős­tehénért 1500 korona különjutalmat kapnak, ha az növeli az egy hektárra eső állat-sűrűségét. A növénytermesztés termékeinek felvásárlási ára is változik: a kuko­rica felvásárlási árához métermázsán­ként 15 korona pótdíjat fizetünk és emelkedik a bab, a szója, a naprafor­gó és a fűszerpaprika felvásárlási ára is. Ezzel ellentétben 50 fillérrel csök­ken a vágósertés minden kilójáért ki­fizetett összeg és az élősúlyban érté­kesített baromfihús kilójáért is 1,50 koronával kevesebbet fizetünk. Szilárdítjuk az árutermelés növe­kedéséért a pótjutalmazási rendszert. A tej árutermelésének emelkedéséért fizetett pótjutalmazás mellett a gabo­naneműek, a cukorrépa és a cikória piaci termelésének növekedését ls ju­talmazzuk. A mostohább viszonyok között gazdálkodó szövetkezetek álla­mi támogatásáról tett javaslatunkat már jóváhagyták. Ezután már csak arra kell majd nagy súlyt fektetnünk, hogy ezeket az intézkedéseket a párt­és gazdasági szervek mindennapi mun­kájukban jól kihasználják és már az 1965. gazdasági év pénzügyi-gazdasá­gi tervének összeállításában is alkal­mazzák, hpgy minden szövetkezet és állami gazdaság olyan mérvű intéz­kedésekkel induljon a következő gazdasági évben, amelyek összessége elsősc/rban a szarvasmarha-tenyésztés és a tejtermelés fokozását követi. En­nek első feltétele a szerződések mi­előbbi megkötése. A felvásárlási szerződések megkötésének továbbra is nagy figyelmet kell szentelnünk: a mezőgazdasági termelőüzemeket a legalaposabb elemzésnek kell alávet­ni, keresni kell annak lehetőségét, hogy a javasolt felvásárlási feladato­kat teljesíthessük. MINÉL TÖBB FIATALT A MEZŐGAZDASÁGBA SEGÍTSÜK A GYENGÉBB SZÖVETKEZETEKET A mezőgazdasági termelés további fokozásának nagy tartalékai elsősor­ban a gyengén gazdálkodó szövetke­zetekben vannak. A CSKP KB márciusi plénumának határozata alapján Szlo­vákia Kommunista Pártjának járási bizottságai és a járási mezőgazdasági termelési Igazgatóságok a járás anya­gi, beruházási és kádertartalékait figyelembe véve már kijelölték azokat a szövetkezeteket, amelyeknek még ebben a gazdasági évben el kell ér­niük a közepes EFSZ-ek színvonalát. A gyengébb szövetkezetek szakkáde­rekkel történő kisegítésének is nagy figyelmet szenteltek a párt járási bizottságai és a mezőgazdasági terme lési igazgatóságok. Több mint 500 állami támogatással díjazott szakem­ber dolgozik olyan szövetkezetekben, amelyekben a megszilárdulás legjobb előfeltételeit találták. A szakkáde­rekkel kisegített szövetkezetek tapasz­talatai azt mutatják, hogy az új vezető kádereknek sikerült megjavítaniuk i munkaszervezést, szilárdítaniuk a ju­talmazást és kedvezőbbé tenni a ter­melés feltételeit. A gyengén gazdálkodó szövetkezetek háromnegyedéves eredményeinek vizs­gálatából és a terv teljesítésének előfeltételeiből kiindulva arra a kö­vetkeztetésre jutottunk, hogy a gyen­gébb szövetkezetek szakkáderekkel való kisegítése döntő mértékben hoz­zájárult a szóban forgó szövetkeze­tek termelési eredményeinek növelé­séhez. Példaképpen említhetjük a Horenická Hfirka-i szövetkezetet a Považská Bvstrica-i járásból, amely az elmúlt évi eredményekhez viszo­nyítva ez év szeptember végéig 520 li­terrel növelte a fejőstehenek tejhoza mát, s ennek következtében a te| árutermelését 80 százalékkal fokozta. Húsból 16 százalékkal, tojásból pe­dig 33 százalékkal adott többet a piacra ez a szövetkezet. A szövetke­zet árutermelésének növekedése be­foivásnlja a tagság jövedelmét is. A Považská Bystrica-i járásban több szövetkezetben észlelték a megszilár­dulás kedvező feltételeit és ezek gaz­dasági eredményeit figyelembe véve úgy vélik, hogy a kijelölt szövetkeze­tek még ebben a gazdasági évben elérik a közepes szövetkezetek szín­vonalát. A szóban forgó szövetkeze­tekben az elmúlt év eredményeihez viszonyítva egy fejőstehén átlagos hozama 290 literrel magasabb. Tejből 40 százalékkal nőtt az árutermelés ezekben a szövetkezetekben és húsból 15 százalékkal, tojásból pedig 30 szá­zalékkal adnak többet az idén piacra. Hasonló a helyzet a szemeti szövet­kezetben a Bratislava-vidéki járásban a sládečkovcei EFSZ-ben a nyitrai járásban és a losonci járás nagyzellői szövetkezetében. A biztató eredmények ellenére is meg kell azonban monda­nunk, hogy a kedvezőtlen időjárás következtében előállt nehézségek a legnagyobb mértékben a gyengén gaz­dálkodó szövetkezeteket sújtották. Már a szövetkezetek háromnegyedévi gazdasági eredményeinek értékelésé­ből és a tervteljesítés előfeltételeinek vizsgálatából is kitűnt, hogy szövet­kezeteink a piaci bevétel tervét leg­feljebb 94,1 százalékra teljesítik. A be­vételi terv hiányait még növeli a tervezett költségek 12,9 százalékos túllépése, amelyeket a vetemények kiszántása, a trágyázásra fordított költségek növelése (közép-szlovákiai kerület) és a szövetkezeti tagok szo­ciális biztosítására tervezett alapok túlmerítése terhelt meg. Ez a tény arra készteti a Szlovák Nemzeti Ta­nács Mezőgazdasági Megbízotti Hiva tálát, hogy a Földművelésügyi Minisz­tériumnak minél előbb előterjessze javaslatait e helyzet megoldására. Az idő sürget: az intézkedések végrehaj­tása nem késleltetheti a pénzügyi tervek lezárását és kell, hogy előso gítse a szövetkezeti tagok anyagi ér­dekeltségének biztosítását is. Hátráltatja a gyengén gazdálkodó szövetkezetek fejlődését a gépi fel­szerelések hiányos kihasználása, első­Az ifjúság megnyeréséről a mező­gazdaságba Janik elvtárs elmondotta, hogy a tervezett feladatokat a tár­sadalmi élet e szakaszán elsősorban azért nem teljesítjük, mert a felada­tok megvalósításánál túlzottan egy­oldalú koncepciókból indulunk ki: ahhoz, hogy a fiatalok a mezőgazda­sági szakmát válasszák, nem elég az anyagi érdekeltség ösztönzése. Az anyagi érdekeltség nagy jelentőségé­ben ma már senki sem kételkedik, de ez mégsem-lehet az.egyedüli, ösz­tönző erő, amely az ifjúságot a me­zőgazdaságba vonzza. Szlovákiában 490 EFSZ-ben több mint 15 koronát fizetnek egy munkaegységért és 254 EFSZ-ben a munkaegység értéke meg­haladja a 20 korcmát. Miért nincs te­hát akkor ezekben a szövetkezetek­ben elegendő fiatal? Ezzel csak azt szeretnénk hangsúlyozni, hogy ebben a kérdésben a gazdasági feltételek biztosításának ügyét nem szabad el­választanunk attól a nevelőmunkától, amelyet az ifjúság köreiben végzünk a mezőgazdasághoz való jó viszony megteremtése érdekében. Látnunk kell, hogy ifjúságunk elhatározásaira és gondolkodásmódjára nagy befo­lyást gyakorolnak a munkaszervezés­ben kiütköző hiányosságok és azok a nehézségek, amelyek a szövetkezeti tagok juta'lmazását kísérik, de nem­egyszer a szövetkezetek vezető funk­cionáriusainak és az idősebb szövet­kezeti tagoknak velük szemben tanú­sított magatartása is elveszi a fiatal­ság kedvét a mezőgazdasági munká­tól. Azokra a kérdésekre szeretnénk összpontosítani a figyelmet, amelyek megoldása hozzásegítene bennünket ahhoz, hogy az ifjúság számára köz­vetlenül a mezőgazdaságban teremt­hessük meg a legjobb feltételeket. 1964. szeptember elseje óta a mező­gazdasági tanoncviszonyba álló fia­talok taníttatásával kapcsolatos ösz­szes költséget államunk viseli. Az ál­lami gazdaságokban a szakképzett gé­pesítők anyagi érdekeltségének nö­velése érdekében a traktoros, állat­gondozó. gépjavító, karbantartó és a műszaki vezetői szakmákban hasonló kereseti lehetőségeket teremtünk, mint amilyeneket az egybevágó szak­mákban az ipar biztosít. Kedvező vál­tozások történtek az állattenyésztés­ben és növénytermesztésben a dolgo­zók premizálásában és a falvakon is bevezetik a szövetkezeti lakásépítés előnyös formáit. Ezután már a mező­gazdasági üzemektói függ, hogyan tudják ezeket a lehetőségeket kihasz­nálni annak érdekében, hogy egyre több fiatal kelvelje meg a mezőgaz­daságot és válassza a mezőgazdasági szakmát élethivatásul. Janik elv-társ beszéde befejező ré­szében kitért azokra a feladatokra, amelyek a pártnak a mezőgazdaság­ban kifejtett irányító munkájából adódnak. Hangsúlyozta, hogy a párt járási és kerületi bizottságainak mun­kája a mezőgazdaságban tovább mé­lyült: a határozatok teljesítésének el­lenőrzésében és azok végrehajtásának biztosításában, fontos határozati ja­vaslatok előkészítésében és a falusi dolgozók körében kifejtett eszmei ne­velőmunka további javulásában mu­tatkozik ez meg leginkább. A párt­szerveknek jól irányított aktívái mű­ködnek az alapszervezetekben és se­gítik azokat a határozatok teljesítésé­ben és ellenőrzésében. A CSKP KB titkársága nemrég konk­rét intézkedéseket fogadott el a fa­lusi pártszervezetek eszmei nevelő­munkájának további fokozásáról a párt befolyásának még jobb és körül­tekintőbb érvényre juttatása érdeké­ben. A pártmunka fokozása a mező­gazdaságban elsődleges feladat. E cél­kitűzés teljesítésének feltételeit azon­ban csak akkor teremtjük meg ki­elégítően, ha a pillanatnyi társadalmi helyzet ismeretéből fogunk kiindulni és a mezőgazdasági ökonómiának, a progresszív agrotechnikának, az ál­lattenyésztés haladó formáinak és a szakszerű gépesítési eljárásoknak is érvényt szerzünk, de a szervező és tömegpolitikai munkát is a kellő szintre emeljük. Ennek érdekében a pártszervezetek keretében szeminá­riumokon kell majd foglalkozni e kér­déskomplexum részleteivel és erre főképpen a téli időszakot kell ki­használni. A SZÖVETKEZETI PÁRTALAPSZERVEZETEK MUNKÁJÁRÓL ÉS IRÁNYÍTÁSÁRÓL Az eddigi tapasztalatok igazolják a párt Központi Bizottsága igyekezeté nek Igazát és a falusi pártszerveze­tek további erősítése is pozitív ered­ményeket hozott. A szövetkezetek pártalapszervezeteinek tapasztalatai általában azt mutatják, hogy a szö­vetkezet napi problémáinak megoldá sában a legerősebbek. Példaképpen említhetem a bátorkeszi szövetkezet alapszervezetét a komáromi járásból, a podhoranyakét a nyitraiból és a bereznai szövetkezetesek pártszerve­zetét a trebišovi járásból. Azt is meg kell azonban monda nunk, hogy még nagyon sok szövet­kezetben nem tudatosították, hogy a párttagság csekély létszáma gyöngíti a pártszervezet akcióképességét. A kevés létszámú pártszervezetek állan­dó gyarapítása az alapszervezeten kí­vül a járási pártbizottság állandó fel­adatai közé tartozik. Janik elvtárs az irányítás megjaví­tásával kapcsolatban különösképpen hangsúlyozta a járási mezőgazdasági termelési igazgatóságok munkája megjavításának elsőrendű fontosságát. A legtöbb járásban ezek a szervek képzett szakemberekkel rendelkeznek, olyanokkal, akik már a gyakorlatban is megállták a helyüket. A termelési igazgatóságok dolgozói aránylag rö­vid idő alatt áttekintést szereztek a rájuk bízott mezőgazdasági üzemek helyzetéről és arról is, hogy a terme­lés melyik fontos ágazataira kell össz­pontosítaniuk a figyelmet, a rendelke­zésükre álló eszközökből melyik ter­melőüzemnek kell segítséget nyújta­niuk. A mezőgazdasági termelés irá­nyítása ennek következtében rugal­masabb és a szakmai-politikai segít­ség is megfelelőbb. A tapasztalatod tehát mindenképpen azt mutatják, hogy a mezőgazdasági termelési igaz­gatóságok a termelés irányításának hathatós eszközei, tehát a CSKP Köz­ponti Bizottságának javaslatára léte­sített intézmények beváltak. A mezőgazdasági termelés irányítá­sét szlovákiai viszonylatban a Szlo­vák Nemzeti Tanács Mezőgazdasági Megbízotti Hivatala munkájának kö­vetkezetesebb elvégzése is segíti. Az SZNT feladata lesz a továbbiakban a mezőgazdasági termelési igazgatósá­gok közvetlen irányítása és számos más feladat is. Természetesen a termelési igazgató­ságok munkájának további elmélyíté­se a nemzeti bizottságokat semmitől sem mentesít. Értékelve a nemzeti bizottságok képviselőik és szakbizott­ságaik munkáját a CSKP Központi Bi­zottsága múlt évi márciusi határozata értelmében, meg kell mondanunk, hogy feladataiknak nagymértékben eleget tettek. A nemzeti bizottságok rendszeresen foglalkoznak a mezőgaz­dasági termelés problémáival, külö­nösen a termőterület kihasználásának kérdésével, a kistermelők szerződéses eladási kötelezettségeivel, a munka­erők problémáival, a beruházásos épít­kezések befejezésével stb. Az elmon­dottak ellenére a nemzeti bizottságok munkájában számos hiányosság is fel­lelhető. Nem szentelnek kellő figyel­met a munkaerők állandósításának, szociális és kulturális létesítmények építésének és nem utolsó sorban a nemzeti bizottságok által közvetlenül irányított üzemeket sem tudják a mezőgazdasági termelőüzemek iránti feladataik teljesítésére bírni: gondo­lunk a beruházási építkezéseket végző vállalatokra stb. A pártszervezeteknek rövidesen ér­tékelniük kell, hogyan teljesítik a nemzeti bizottságok pártunk Központi Bizottságának a mezőgazdaság meg­segítéséről hozott határozatát, és a járás körülményeihez mérten hatá­rozatokat kell hozniuk a nemzeti bi­zottságok, képviselőik és szakbizott­ságaik munkájának megjavításáról. A mezőgazdasági termelés felada­tainak teljesítését értékelve nem sza­bad "megfeledkeznünk a Csehszlovák Ifjúsági Szövetség alapszervezeteinek a mezőgazdasági termelés biztosításá­ban betöltött szerepéről sem. Ifjúságunk a mezőgazdaság megse­gítésére mozgalmat hirdetett és ezt hazánk felszabadítása huszadik évfor­dulója alkalmából a következő jelszó jegyében szervezi: Az ifjak tettei se­gítik a mezőgazdaságot. Ez a moz­galom az Ifjúságfalván megrendezett találkozón született. Ifjúságfalva ke­letkezésének 15. évfordulója alkalmá­ból. A mozgalomba napjainkig már sok-sok falusi CSISZ-szervezet jelent­kezett. Helyénvaló lenne, ha e moz­galmat felkarolnák pártunk alapszerv vezetei és szervei, a termelési igaz­gatóságok és a nemzeti bizottságok, hogy ifjúságunk igyekezetét a leg­fontosabb feladatokra irányíthassák. A mezőgazdasági termelés és felvá­sárlás feladatainak teljesítéséért a Szlovák Nemzeti Felkelés és hazánk felszabadítása huszadik évfordulója alkalmából Indult mozgalom a párt­szervezetek, a nemzeti bizottságok, a CSISZ, a FSZM, a falusi nőbizottsá­gok és töinegszervezetek, a szövetke­zetek és állami gazdaságok jó szer­vező és nevelőmunkájáról tanúskodik, Szlovákiában a mezőgazdasági dol­I gozók e nagy jelentőségű mozgalmá­! ba 1400 mezőgazdasági termelőüzem 5153. kollektíva és 31 939 dolgozó kap­csolódott be, a kötelezettségvállalások anyagi értéke pedig meghaladja a 187 millió koronát. A vállalt felada­tok teljesítéséről meggyőződhettünk a Szlovák Nemzeti Felkelés 20. évfor­dulója üzeme vagy kollektívája cím odaítélése alkalmával. Ezt a tiszte­letbeli címet Szlovákiában 118 szövet­kezet, 22 állami gazdaság, 101 mező­gazdasági termelőüzemi csoport és 27 erdészeti és egyéb mezőgazdasági munkakollektíva nyerte el. A szóban forgó üzemek példája nyomán gyűjt­jük erőinket a döntő feladatok telje­sítése és a következő gazdasági év termelési feladatainak megvalósítása érdekében. A CSKP KB novemberi plé­numának határozata értelmében a szervezi; és politikai nevelőmunkát helyezzük előtérbe, mert a termelés intenzitásának növelése, az új tech­nika és technológia alkalmazása, az önköltség csökkentése, a tervfelada­tok túlteljesítése a felszabadulás 20. évfordulójának tiszteletére vállalt szo­cialista munkaverseny, az ifjúság kö­reiben kifejtett eredményes nevelő­munka egyenlő mértékben határozza majd meg mezőgazdaságunk jövőjét. 1964, dacember 1, * ÚJ SZŐ 2

Next

/
Thumbnails
Contents