Új Szó, 1964. december (17. évfolyam, 334-362.szám)
1964-12-08 / 341. szám, kedd
Tennessee Wijjjoms: A VÄGY VILLAMOSA Bemutató a bratislavai P. O. Hviezdoslav Színházban KORUNK EGYIK LEGNAGYOBB drámaíróját a bratislavai szlnházkedvelő közönség eddig tula|donképpen csak hírből ismerte. Mlg másik nagy honfitársának, az eltérő művészi alkatú, leegyszerűsítve azt mondhatnánk, a szélesebb társadalmi összefüggéseket feltáró Arthur Millernek már több alkotása került műsorra ezen a színpadon, addig Tennessee Williams most szerepel első Ízben. Pedig A vágy villamosa, a szerzőnek ez a legkimagaslóbb alkotása, amely tizenhat évvel ezelőtt a New York-i Broadway nagy sikere volt ós azóta meghódította a világot, elvitathatatlan drámaírói erényeket csillogtat. Tennessee benne éppen úgy, mint többi színműve zömében, leszáll az emberi lélek legmélyére, leplezetlen őszinteséggel és nyíltsággal vall ösztönök és szenvedélyek viharáról, érzékekről és érzékiségről, reményvesztetiségről és boldogságkeresésről, a rossz és a jó nagy viadaléról. Az emberi élet rejtelmeire, féltve őrzött és szllajul harsogott vágyakra vetíti rá az emberségféltés fénycsóváját. Nagy művész, ez elvitathatatlan. De mert kirekedt esztétikai normáink kereteiből, rásütöttük a dekadencia bélyegét, elhallgattuk, számunkra nem létezett. Alapvető tévedésünk az, hogy nem Tennessee dekadens, hanem az a világ, amelyet ábrázol. Leszűkítve, Tennessee alakjaiban tapint rá azokra a vonásokra, amelyek — nevezzük őket akár dekadenseknek —, a humánum útját eltorlaszolják. Vegyük csak például A vágy villamosának két központi figuráját, amelyek a drámai konfliktus tengelyében állnak. Kiterjedt latifundiumok vagyont eltékozló déli arisztokratáinak sarja Blanche. Ez az érző szívű lány egymagában marad a fehér oszlopsorral díszített, hitellel terhelt ősi házban. A családi temető holtjaiban társra nem találhat és támaszt, szeretetet várna fiatal férjétől. Egy napon rádöbben a férfi természetellenes hajlamára és nem titkolja undorát. Férje golyót röpít a fejébe és Blancheot kisiklott élete lejtőpályá|án tovább kergeti a boldogság vágya. Férfit keres és talál válogatatlanul. Tanítónői hivatásának véget vet egy tizenhét éves diákjának megkörnyékezése. Igy jut el az utolsó előtti állomásig. Testvéréhez, Stellához utazik, hogy utoljára megkísérelje helyre billenteni reménytelenül félresiklott életét. Ha valaki most oldalára állna — talán minden rendbe jönne. Mert Blanche ' még harcol a szeretetért, foggal, körömmel, titkolással és képmutatással is. Az utolsó reménysugár a tiszta és tisztességes Harold, aki már-már elvenné feleségül. De minden nagy akarás megbukik Stella munkás-férjének, Staniey-nek ellenállásán. Ösztönember, nyersen érzéki és kegyetlen, de gyereket váró feleségét, Stellát úgy imádja, mint ahogy a számára idegen, úri finomkodással jelentkező Blancheot gyűlöli. Kikutatja múltját, kihúzza lába alól az amúgy is Ingatag talajt és végül ls az őrületbe kergeti. NEM VITATKOZOM, valóban ebben a műben bőven találkozunk a dekadencia jelenségeivel, jegyeivel. De mégsem ez a lényeg. Tennessee pszichopatológiai drámát Irt, amely a reális életből merít. Nem nyújtja nekünk tálcán a megoldást, mert alakjai és sorsuk összetett. Közvetlenül nem ítéli el és nem ls menti fel sem Blancheot, sem Stanley-t — ezt ránk hagyja. Drámájának minden során mégis átsüt a boldogságvágy, a humánum pártolása a bennünk rejlő rosszal szemben vívott, nem mindig győzelmes csatéban. Ebben látom a lényeget, még akkor is, ha a szerző szemléletével mindenben nem is tudok azonosulni. Főleg arra célzok, hogy Tennessee csak nagyon halványan, szinte ködbeveszoen érzékelteti az emberi cselekvés, tulajdonságok társadalmi determlnáltságát. Mintha belső világunk el lenne szigetelve a környezet hatásától, mintha tetteink, érzéseink és gondolataink légüres térben lebegnének, mintha kizárólag a velünk született adottságok kormányoznák sorsunk hajóját. De ne kívánjunk a szerzőtől többet, mint amennyit adhat. Végeredményben nem téveszthetjük szem elől világnézeti korlátait. Művészetében mégis értékek csillannak fel s A vágy villamosának is van számunkra mondanivalója. Különösen ma, amikor felismertük, hogy az elidegenülés nemcsak a tőkésrerid velejárója, hanem viszonyaink között is figyelmes nyomonkövetést, céltudatos ellenállást követelő jelenség. július Pántik rendezésének szerintem éppen az a fő erénye, hogy a darabnak ezt az általánosítható síkját finoman aláhúzza. Ezzel eléri, hogy nézőnk elgondolkozik az ösztönök, érzések ós értelmi megnyilvánulások világának olyan mélygyökerű mozzanatairól, amelyek nálunk és ma sem ritkák. S jó, hogy ez az előadás közvetve erősíti meggyőződésünket: az emberi kapcsolatoknak eltorzulása ellentmond korunk leghaladóbb és egyben leghumánusabb tanításának, amelyet következetesen vallunk és életté változtatunk. TENNESSEE DRÁMÁJÁNAK BEMUTATÓJA közönségsiker volt a javából. A színvonalas színészi teljesítmények közül ehhez elsősorban a Blancheot kitűnően alakító Viera Strnisková járult hozzá. A másik női főszerepben is parádés teljesítményt tapsolhattunk meg. Zdena Grúberová Stellája pontosan, találóan kidolgozott. Štefan Kvietik szerepfelfogása mér vitatható. Stanley-jában előtérbe kerül a felület, a kissé hullgános nyegleség és szinte adalékként hozzj az ösztönembert jellemző vonásokat. František Zvarík lágy vonalakkal rajzolja ki Harold félszeg alakjának kontúrjait. Elismerésre méltó teljesítményt nyújtottak az epizódszereplők ls. GALY IVÁN gáltatási hálózata. Jelentős kereskedelmi létesítmények épültek nemcsak a járási székhelyeken, hanem a városokban és a községekben ls, mint pl. Nagymegyeren, Űgyallán, Sókszelőcén, Vágsellyén, Szencen, Diószegen stb. ÚJ szállók épültek Komáromban, Gúlán, Dunaszerdahelyen, Galántán és Vágsellyén. Ez is arról tanúskodik, hogy fokozott gondot fordítunk kerületünk e részének fellendítésére. Ezt az Irányt a jövőben is követni fogjuk. Bizonyára emlékeznek rá, hogy az elhanyagolt utakon milyen kínszenvedés volt Csallóközön át Komáromból Bratlslavába utazni. Ma a Csallóközben rendezett utakat találunk. Befejezéséhez közeledik a Párkányból Érsekújvárba vezető korszerű út építése. A déli járások 1960-ban csak 25 százalékban rendelkeztek Ilyen utakkal, mlg ma már az utak fele asztalt- vagy betonburkolatú. Az elmúlt három év alatt 500 km-nyi útszakaszt építettünk vagy javítottunk, s 46 új hidat emeltünk. A jövőben sor kerül a déli járások közlekedési hálózatának további tökéletesítésére. A szocialista társadalomban a legnagyob érték az ember. Dél-Szlovákia lakosai ezt tettekkel bizonyítják. Sok ezer volt mezőgazdasági munkás és kisparaszt szakképzettséget nyert. Mint szakmunkások és műszaklak üzemekben dolgoznak. A mezőgazdaságban mesterien kezelik a traktorokat és a kombájnokat olyan fiúk és lányok, akiknek a múltban az lett volna a sorsuk, hogy ökröt vagy lovat hajtsanak. Ma a gépek nyergében ülnek. Rendkívül örvendetes, hogy kialakult az új helyi műszaki értelmiség. Számos elvtárs rendes hallgatója vagy távtanulója a főiskoláknak, sokan mérnökök, mások a középiskolát végzik el, s így válnak munkahelyükön szakképzett dolgozókká. Dél-Szlovákia nyomorban tengődő népe, amely a múltban alázatosan meggörnyedve és levett kalappal lépett be a vele szemben rideg hivatalokba, ahol csak kötelességeit kérték számon, s Jogairól egy szó sem esett, ez a nép ma felemelt fejjel gazdálkodik a rábízott üzemekben és a földeken. Azokban az üzemekben, amelyeket saját kezével emelt és emel, azokon a földeken, amelyeket szorgos munkájával termékenyebbé varázsolt. Tetté értek a forradalmi kommunisták szaval, akik a népet évtizedeken keresztül harcra buzdították a kizsákmányolók ellen. Igazolódtak azoknak szaval, akik nem élték meg győzelmeiknek dicső korszakát. Ilyen volt Steiner Gábor elvtárs és mások, Ilyen volt Major István elvtárs, aki az építő munka közepén távozott sorainkból, és más elvtársak. Igazolást nyertek azoknak szavai, akik megérdemelten nyugalomba vonultak, de mégis segítenek, ahol tudnak, mint Mondok, Ifjú, Furinda és sok más forradalmi kommunista. M indannyiunktól függ, milyen lesz Dél-Szlovákia. Szorgos munkánktól, képességeinktől, s attól, hogyan fogjuk Irányítani népgazdaságunk további fejlődését. Meggyőződésem, hogy Dél-Szlovákia szocialista hazánk virágzó részévé válik, jól termő földekkel, épülő üzemekkel, városokkal és falvakkal, amelyekben boldog és elégedett emberek fognak dolgozni és élni. Szeressük ezt a vidéket valamennyien, azok is, akik itt születtünk, azok ls, akik később jöttek közénk. Hiszen gyermekeink már itt látják meg a napvilágot, Itt fognak közösen élni, dolgozni a városok és falvak felvirágzása, a szövetkezetek és az üzemek fellendítése, közös boldog életünk érdekében, A Célpont: A „Vörös Bolygó" A Mariner-4 és a Szonda-2 versenyfutása a Mars felé • Véget érnek a találgatások és fantasztikus elképzelések • Van-e élet a Marson? Mik valójában a Mars-csatornák? • Léteznek-e Mars lakók? • Mesterséges eredetűek-e a Mars holdjai? • Van-e mágneses tere a Marsnak? Csaknem egyidejűleg hagyták el a Földet, hogy végigpásztázzák a földgömbünk és „szomszédunk", a Mars bolygó közt tátongó kozmikus teret, s amennyiben sikerül a titokzatos „Vörös Bolygó" közelébe jutniuk, fényképeket küldjenek a rajta uralkodó viszonyokról. Évszázados kérdésekre várunk választ: van-e élet, lóteznek-e csatornák a rőt fényű bolygón és ha van, miféle életnek nevezhetjük azt, milyenek tulajdonképpen a Mars holdjai és egyáltalán: mi vár az emberre, ha idővel eljut a világ-* mindenség e tájára, A Mars bolygó lefényképezése a csillagászok számára „perdöntő" bizonyítékokat szolgáltatna a Marsbolygó rejtélyeinek megfejtéséhez. A ma elterjedt vélemény szerint a Mars a fejlődésnek későbbi stádiumában van, mint Földünk; kihalóban levő bolygó, amelyen a szerves élet bizonyos nyomai észlelhetők. Ha sikerül közelről lefényképezni a bolygót, és a képeket Földünkre eljuttatni, akkor soha nem remélt részletek tárulhatnak majd a tudósok szeme elé. Normális körülmények között a két bolygó legközelebbi állásánál, az úgynevezett oppozíciók folyamán is legalább 55 millió kilométer vagy ennél több az őket elválasztó távolság. Egymillió vagy félmillió kilométer távolságban készült képsorozat ezért összehasonlíthatatlanul több részletet tárna fel, mint akár a legnagyobb földi távcsövek. A képek átvitelére valószínűleg ugyanazt a módszert kívánják majd felhasználni, amelyet a szovjet tudósok már a Hold túlsó oldaláról készült felvételek továbbítására is eredményesen alkalmaztak. Ez nagyjából a televíziós diavetítés módszere. Elektronsugaras letapogatással bontják fel a képet elemeire, a képpontok átviteli sebességét pedig a távolságtól függő módon változtatják. Földünktől nagyobb távolságban esetleg másodpercenként néhány pontra kell csökkenteni az átviteli sebességet, hogy Igy a káros zajhatásokat kiküszöböljék. Az első képekre persze még jó néhány hónapig várnunk kell. Csak a jövő év derekán érhetik el a kibocsátott szondák a Mars környékét, csak akkor lesz remény arra, hogy megszületik századunk további szenzációs fényképe. A Mars-lakók legendája A Marsról az elmúlt évtizedekben életnek — miközben a Földön most virágzik a technika és a kultúra, Azután jött a hideg zuhany: a Marsról távcsövön készített fényképfelvételeken nyoma sem volt a csatornáknak, csupán az ottani évszakok váltakozászólrendszerek útvonala a marsbeli évszakoknak megfelelően változik ugyan, azonban évről évre megismétlődik. Ezek a szelek hatalmas menynyiségű port és homokot visznek magukkal kilométerek százain és ezrein át a sziklás, sivatagos területekről igen nagy távolságokig. Földi példa, a Góbi-sivatag egyes vidékei alapján Mlyamoto arra gondol, hogy a szél által igy szállított homokszemcsék mélyítették ki a talajt, olyannyira, hogy ezáltal csatornaszerű képződményeket hoztak létre. Természetesen ez évmilliók, vagy még inkább évszázmilliók munkája volt. sát követő elszíneződéseket, a sarkvidéki hósapkákat sikerült ismételten kimutatni. Eltelt néhány évtized és újra izgalomba jött a világ: a Pic du Midi obszervatóriumban és a Wilson-hegyi csillagdában megpillantották a csatornákat, de azok nem hasonlítottak mérnökök alkotta geometriai idomokhoz. A bolygó felszínének sötét foltjai, pontláncolatai tévesztették meg az első felfedezőket: így született akkoriban a marsbeli „gondolkodó" élet legendája. A hadisten nevét viselő bolygó felszínén a legújabb megfigyelések szerint észlelhető elszíneződéseket kétségtelenül alacsonyrendű növényzet okozza. Magasabb rendű szervezetek, emberszerű, értelmes lények azonban minden valószínűség szerint nem élnek a Marson. Mérnöki alkotások? Az előbbi megállapításokból kitűnik, számos fontos tudományos megálla- hogy a marsbeli „csatornák" sempitás született. Tudjuk róla, hogy miképp sem gondolkodó lények allégkörrel rendelkezik, felszínét szi- kotásal. Ami e különleges képződméA Mars „téli" felvétele (balra) a hósapkával a póluson és a „növényzet" alig látható övezetével. A másik, nyári felvételen a hósapka eltűnt, a „vegetáció" viszont kiterjedt a pólusok felé. 16rd kőzetek alkotják (nem gázok, mint például a Jupiterét vagy Saturnusét), sőt, valószínűleg az élet is meghonosodott rajta. Átmérője csupán 6770 kilométer (a Földé több mint 12 000 km), térfogata pedig egyhatoda Földünkének, Kilenc Mars tömege lenne egyenlő a Földével. Az egyik legérdekesebb megállapítás az élet jelenlétének valószínűsítése. Amióta az ember tudományosan megalapozott érdeklődéssel tekint az égboltra, nem izgatta fantáziáját úgy egyik probléma sem, mint éppen a Mars lakosságának Igaz, vagy nem Igaz volta. A múlt század nyolcvanas éveiben — midőn először pillantották meg az úgynevezett csatornákat — Wells izgalmas regénye, egy gazdag amerikai speciális Mars-csillag vizsgálója és a tudományos világ vé get nem érő sorozata mind arra utalt, hogy külső szomszédunkon megannyi feltétele létezik a magasabb rendű, talán már kihalóban levő nyek eredetét illeti, a csillagászok többnyire úgy vélik, hogy a Mars felülete majdnem teljesen lapos, síkszerű, mert a légkörben uralkodó, pusztító tényezők (elsősorban a szelek által szállított porszemcsék) már sok évmillióval ezelőtt lecsiszolták, elpusztították a kiemelkedéseket. Ha vannak is a Marson hegyek, ezeknek magassága valószínűleg csak néhány száz méter. Említést érdemel ezzel kapcsolatban az az igen érdekes feltevés, amely szerint a Mars bolygó mintegy 100 millió évvel idősebb, mint a Föld; a Marsot tanulmányozva tehát a Föld távoli jövőjéről szerezhetünk ismereteket. A marsbeli légkörben végbemenő cirkulációkkal kapcsolatban figyelemre méltóak Miyamoto japán csillagász vizsgálatai, annál ls Inkább, mert ezekből következtetni lehet a Mars híres „csatornáinak" keletkezésére ls. Miyamoto és munkatársai kimutatták, hogy a marsbeli szelek, Miért visel hósapkát? A Mars a Földön kívül az egyetlen olyan bolygó, amelynek meteorológiai viszonyairól pontosabb ismereteink vannak. Légkörének összetételét is ismerjük; eszerint ott nitrogén, széndioxid, kevés oxigén és némi vízgőz is előfordul. A víz jelenléte ma már nem lehet kétséges; a Mars pólusainál megfigyelhető fehér „sapkákról" ugyanis kiderítették, hogy azok hóból és jégből állnak. A víz mennyisége azonban rendkívül kicsiny a Föld hatalmas vízkészletéhez viszonyítva. A Marsnak két kicsiny holdacskája van. E két égitest a naprendszer legnehezebben megfigyelhető objektumai közé tartozik. Átmérőjük mindössze 8 és 15 kilométer. Lehetséges, hogy a. Mars által „befogott" kisbolygókról, vagy óriási meteorokról van szó. Nemrégiben széles körökben Ismeretessé vált egy fantasztikus elmélet, amely szerint e két Mars-hold belül üres, mesterséges készítmény lenne. Ezt a merész feltevést azonban semmiféle eddigi tudományos vizsgálat nem igazolta. A Mars-holdak érdekessége az elmondottakon kívül az is, hogy az egyik gyorsabban kerüli meg a Marsot, mint amilyen gyorsan a Mars megfordul saját tengelye körül. Ebből következik, hogy a Marsról nézve ezt a holdacskát nyugaton látnánk felkelni és keleten látnánk lenyugodni. A másik hold ls szemmel látható gyorsasággal változtatja helyzetét a háttért képező csillag előtt, s fázisai is igen gyorsan váltakoznak. Sok kérdés vár tisztázásra Az említett néhány problémán kt« vül egész sor további rejtélyt is hl* vatva van megoldani a Mars-szonda. Ide tartozik többek között annak tisztázása, hogy van-e mágneses t&re a Marsnak, s ezzel összefüggésben a Mars belső szerkezetére vonatkozó elméleti ismereteink hitelesítése. A felvételek — amennyiben tökéletesen sikerül továbbításuk a Földre — minőségileg jobbak lesznek, mint a legnagyobb távcsövekkel készült eddigi fényképek. Az értékeléskor tisztázódhat a mindmáig még Ismeretlen felszíni alakzatok mibenléte, valamint összefüggésük az éghajlattal és egyéb fizikai tényezőkkel. Innen csak egy lépcsőfok a növényi élet fejlettségének meghatározása ós a klasszikussá vált viták — csatornák, sötét és világos foltok, holdak stb. — lezárása. Rőt arcú szomszédunk eddig visszautasította közvetlen látogatásunkat. A feléje röpített szondáknak ez ideig nem sikerült közelségébe jutniuk. A rá vonatkozó ismereteinket csak az optikai eszközökkel és színképelemző módszerekkel végzett vizsgálatoknak köszönhetjük. Ezért kl. váncslan várjuk az Mars-szondák küldetésének teljesülését. 1914, december 8. * gj SZÓ 5