Új Szó, 1964. december (17. évfolyam, 334-362.szám)

1964-12-08 / 341. szám, kedd

Küzdelem a láthatatlan ellenségge Manapság egy kisiskolás Is tudja, hogy köröttünk olyan dolgok és lények is léteznek, amelyeket szabad szemmel nem láthatunk. A láthatatlan viiág, a, mikrobák, víruszok, a baktériumok, bacilusok egy része az emberiség és az állatvilág szolgálatába szegődött. Egy másik része azonban lépten-nyomon támadja, veszélyezteti az élő szervezetet, az embereket és az állatvilágot. A múltban eléggé gyakran dögvész Irtotta a háziállatokat. 1949-ben például 150 000 sertés esett a bénulás áldozatául. 1952-ben 140 000 sertés pusztult el az említett betegségben. A baromfi vész évente 100 000 aprójószágot pusztít el. Mindezt az említett láthatatlan lények okozzák. A láthatatlan ellenség ellen harcolni nagyon nehéz. Szlovákiában tiz évvel ezelőtt épült egy üzem, amely azt a nemes feladatot tűzte maga elé, hogy harcoljanak az állatvilág alattomos ellenségei ellen. Most túlzás nélkül elmondhatjuk, hogy a jubiláló nyitrai Bloveta csodálatra méltó ered. menyeket ért el ebben a küzdelemben. A kísérleti részlegen az üvegajtókon félelmet keltő feliratok fogadják az érkezőt; mint például: „Baromfivészosztály". Az ember önkéntelenül várja, hogy a védőöltözékbe bújtatják. Még odabenn is borsódzik a háta, pedig a fehérruhás asszonyok csupán tyúktojásokat raknak a közönséges keltetőgépbe. Amikor a tojásokban kifejlődik a magzat, beoltják a baromfivész vírusaival. A tojásban a vírusok elszaporodnak, ezDr. Liebenberger beoltja a kísérleti állatot után glukózával, lőszérummal és penicilinnel keverik, s kész a baromfivész ellenszere. A nyitrai Biovetában készített élő vakcinák hatása csodálatot keltő. Ennek köszönhető, hogy hazánkban a dögvész és az állatok egyéb ragályos megbetegedései az utóbbi Időben kiveszőfélben vannak, s csak elvétve fordulnak elő. Ezzel a Bioveta látszólag a sarját sírját ássa. Sajnos, ettől nem kell félni. Az állatvilágban még nagyon sok titokzatos, eddig fel nem fedezett betegség pusztít. Napjainkban például komoly problémát jelent a növendékállatok pusztulása. Tavalyelőtt kb. 100 000 borjú pusztult el, tavaly csupán a nyugatszlovákiai kerületben 12 000. A malacok elhullása számbelileg még ennél is nagyobb. A növendékállatok pusztulásának oka az, hogy az alig világrajött gyenge szervezet nem tud ellenállni a betegségeknek. Időnként az anyaállat rossz erőnléte miatt nem kap elegendő táplálékot, s nem tud erőre kapni. A fiatal gyenge szervezet megerősítésének problémájával a Biovetában egy idő óta a Dubay házaspár foglalkozik. Hatásos biostimulátor előállításával kísérleteznek. Hogy mik azok a biostimulátorok? Mint a nevük is mondja — szabályozzák a szervezet működését. A biostimulátor nem gyógyszer — bár nyugodtan nevezhetnénk annak is — csak étvágygerjesztő, s elősegíti a táplálék jobb feldolgozását. Végeredményben éppen emiatt a biostimulátorok alkalmazása forradalmasíthatja az állattenyésztést. A biostimulátorokkal napjainkban az egész világon kísérleteznek, Felhasználásuk körül azonban még sok minden titok. A Biovetában is hoszszabb időbe tellett, míg megállapították, hogy nincs-e hatással az utódokra, végsű fokon pedig a biostimulátorokkal táplált állatok húsának nincs-e káros hatása az emberi szervezetre. Az eddigi kísérletek az bizonyítják, hogy a nyitrai Bioveta készítményei ilyen értelemben veszélytelenek. Pozitív hatásuk azonban annál nagyobb. Megtörtént például, hogy teljesen elgyengült fiatal bárány hepaviddal való kezelés után egy-két napon belül megélénkült. Számtalan gazdasági állatot mentett már meg például a vérből készített gammaglobulin, amelynek tömeges előálllltását a Biovetában kezdték először. Sok reményt fűznek az üzem legújabb készítményéhez, a gammavithoz. A megfigyelések során beigazolódott, hogy azok a borjak, amelyeket a világrajöttük után gammavittal kezeltek, egytől-egyig megmaradtak. Ellenkező esetben eléggé gyakori a. kisborjak elhullása. Dubay Gyula, a gammavlt „atyja" mosolyogva emlékszik vissza a csodaszer születésére. Bármennyire igyekeztek, nem tudtak pontos megfigyeléseket szerezni. Eredeti elgondolásuk az volt, hogy néhány mezőgazVox humana... RÁDIÓMŰSOR FÁBRY ZOLTÁNRÓL Az iivegecskék megtelnek a csodaszerrel dasági üzemben az újszülött borjak felét kezelik gammavittal, a többit nem. Amikor azonban a mezőgazdasági üzemekben észrevették az új szer hatását, valamennyi borjúnak adagolták. A tervek szerint jövőre kb. 50 000 borjúnak adhatunk gammavitot. A Bioveta tízéves. Tíz év egy üzem életében nem rövid időszak, de nem is hosszú. A nyitrai Bioveta érdemelt az állattenyésztés szolgálatában azonban nem lehet időegységben kifejezni. Šť. Zúber. Házassági tanácsadók létesülnek? [CTK) — Az Állami Népesedési Bizottság ülésének résztvevői a fiatal házasok és a családalapítás problémái, ról tárgyaltak. Megállapították, hogy rendkívül hasznos lenne a házasság előtti és a házassági tanácsadók létesítése. Ezek a tanácsadók a kerületi s fokozatosan a járási központokban a szociális szolgáltatások részét alkotnák. Ezekben a tanácsadókban fizetett szakemberek működnének pszichológiai, jogi, szociológiai, szexuolőgiai és ökonómiai ismeretekkel, illetve széleskörű áttekintéssel felfegyverkezve. Hogy ilyen tanácsadókra szükség van, arról a fiatalok érdeklődése tanúskodik. Ügy látszik, megtörik a jég, s a csehszlovákiai magyar írókat és a csehszlovákiai magyar irodalmat sokáig körülvevő hallgatást végre valahára felváltja az értékelés... Néhány hete a Magyar írók Szövetségének irodalmi és kritikai folyóirata, a budapesti Kortárs közölt hoszszabb tanulmányt Fábry Zoltánról és munkásságáról. A stószi mérték címmel. Ezt az elismerést a múlt héten újabb elismerés követte. Ezúttal a budapesti Kossuth-rádió foglalkozott Fábry Zoltán életével és munkásságával Vox humana címmel. A Csapó György szerkesztette 40 perces adást Fábry Zoltán nyitotta meg: „Hidak vannak és árkok — mondotta. —• A hidak továbbvisznek, de az árkok tőrbe csalnak. Napjaink jövőjét a béke és háború szerint a hidak és árkok arányszáma dönti el". Aztán a szerkesztő mérté fel és értékelte Fábry Zoltán életét és munkásságát. Az adásban megszólalt B. Nagy László irodalomtörténész és kritikus is, aki régebben foglalkozik Fábry Zoltán munkásságának értékelésével. Többek között elmondta, hogy a csehszlovákiai magyar irodalom nagy kritikusának, Fábry Zoltánnak az életműve a szó többféle értelmében is kisebbségi eredetű, de semmilyen értelemben sem kisebbségi érvű. Fábry egy nemzeti kisebbség írója, de áttörve a kényszer teremtette korlátokat, a történelmi többség igazát hirdette és hirdeti. Forradalmisága olyan szellemi erkölcsi magatartássá lényegült, mely elsősorban nem a múlt mementója, hanem a Jelen, az élő irodalom nélkülözhetetlen tartozéka. Fábry Zoltán helye az egyetemes magyar irodalomban van mint eszmehordozóé, gondolkodóé és gondolkodtatóé, erkölcsi és történelmi elkötelezettséget hirdetőé. Fábry az író történelmi beleszólásának Jogát hirdette egy olyan korban, amelyben a világ folyásába beleszólni mind kevesebbeknek, mind tďbb veszéllyel vagy igazságuk mind nagyobb részének a feláldozása révén lehetett. Fábry a teljes igazság kimondását vállalta kicsinyes alkudozások nélkül. Nemcsak a világ és az emberiség vállalására, hanem a változtatására szánta el magát. És e céltól sohasem tántorodott el. Sokszor hallgatnia kellett, de szavát megmásítania sohasem volt hajlandó, legfeljebb ha magát tévedésen érte. Ilyenkor éppoly szigorral száll szembe egy-egy idejét múlt részítéletével, mint ahogy kritikusként másoktól ls tántoríthatatlan lgaí* ságot követelte. Az igazság Fábry, szóhasználatában azonos a békével. Ha a háború a -totális pusztulás, a béke a gondolat organikus teljessége. A stószi mérték, amelyet életműve rejt magában, a teljesség igényének megkövetelése. A stószi mérték így, hát a sorsvállalásban és az elkőtelei zettségben jelölhető. A történelmi sor* sot nem elég vállalni, át is kell aia* kítani. Vállalás és változtatás önma* gunkért és a világért — e szavakban sűrítődik a Fábry-pálya summája. Az érdekesen szerkesztett végig le* bilincselő műsorban többször felhang* zott Fábry Zoltán hangja. Beszélt éle* t érői, munkájáról, szólt a rövidesen megjelenő Európa elrablása című művéről, s többek között ezeket mondta: „Negyven éve jelent meg első írásom, egy novella. Azóta papír, toll, írógép és ceruza a munkaeszközöm és az életem." Ki ez az ember, kié e tiszta hang, honnan szól s miért? — kérdezte sokak gondolatát kifejezve a szerkesztő, aki a műsor végén saját kérdésére ls válaszolva így összegezett: Stószon egy 67 éves beteg, de erős lelkű, gyenge fizikumú, de kemény akaratú, fátyolos hangú, de tiszta szavú' Író, tudós, esszéista, egy igaz ember lázad minden ellen, ami az embert szennyezi és megalázza. Az antifasizmus írójának és műfaji* nak szentelt adásban (mintegy kere* tet adva az összeállításnak) Fábryj Zoltán kétszer ls elmondta a megfel* lebbezhetetlen diagnózist, az intelmet és riasztást: „A fasizmus kéjgyilkos-. sággá ocsmányult háború". Bár a műsort bizonyára sokan halí" gatták Csehszlovákiában, szerintünk hasznos lenne, ha a humanista írót és a szenvedélyes antifasisztát bemutató adást — előre jelzett időpontban — a csehszlovákiai magyar rádiő szerkesztősége is közvetítené. (bj 103 korszerűsített üzlet Belkereskedelmünk nitrai propaganda- és karbantartó vállalatának dolgozói is azok közé tartoznak, akik határidő előtt teljesítették évi feladataikat, s az év végéig még 1 millió 200 ezer korona értékű munkát végeznek el. A vállalat dolgozói az év elejétől a nyugat-szlovákiai kerületben 103 üzlethelyiséget korszerűsítettek, és mintegy 200 hűtőszekrényt szereltek be az üzletekbe. Az eredmények a jól megszervezett szocialista munkaversenynek köszönhetők, melyben különösen szép eredményeket érnek el a munkabrigádok. ŠTEFAN VRŠOVICK? Radnóti Miklós versei csehül A cseh könyvpiacon a prágai Mla* dá Fronta kiadó gondozásában Jelent meg A prece se vrátim (Dé mégis visszatérek) címmel Radnóti Miklós válogatott verseinek első cseh fordi* tása. A nyolcvannégy verset tartalma* zó kötet Radnóti köztetszetének leg* Javát nyújtja a cseh olvasónak. For* dítói a magyar költészet ismert csetí tolmácsolól Kamil Bednár és Ladlslao Hradsky. A kötet verseit dr. Zuzana Adamová válogatta. Az ő munkája a költő pályafutását és életművét átfogóan bemutató utószó is. Ez a 3500 példányban megjelent verseskötet méltó megemlékezés a húsz évvel ezelőtt tragikusan meghalt magyar köl* tő életművéről. —• sm —< ffiS Syors ütemben fejlődik a nyugat-szlovákiai kerület déli része írta: František Dvorský, a nyugat-szlovákiai kerületi pártbizottság vezető titkára M

D |ost dolgozzuk ki az 1965. évi népgazdaságfejlesztési tervet, valamint az 1966—1970. évi távlati tervet. Ezzel kapcsolatban különleges figyelmet szentelünk kerületünk déli részeinek, e vidék gazdasági és kulturális fejlesztésének. Nyíltan meg kell mondanunk, hogy a múlt szűkmarkú és nagyon igazságtalan volt nemcsak Kelet- és Észak-Szlovákiával, hanem Dél-Szlovákiával szemben is. Ennek a vidéknek kimondott agrár jellege nem változott meg a polgári köztársaság és a megszállás idején sem. A tőkés uralom éveiben nemegyszer felhangzott Érsekújvár, Komárom, Léva, Galánta és más városok, községek utcáin az éhes munkások követelő szava: „Munkát, kenyeret". Gumibot és csendőrszurony adta meg a választ. Szegény nép lakta ezt a különben gazdag vidéket. A felszabadulás utáni első években a megtépázott népgazdaság helyreállítása és a nemzetiségi politika tisztázatlan kérdései, valamint helytelen Intézkedései nem tették lehetővé DélSzlovákia fejlesztését. Ezen a téren az első eredményeket az ötvenes évek kezdetén könyvelhettük el. Dél-Szlovákia mezőgazdasági dolgozói az elsők között értették meg a szocialista mezőgazdaság létrehozásának szükségét és előnyeit. Ezen a tájon már 1952-ben lényegében befejezték a szövetkezetek megszervezését. Lassan, fokozatosan hozzákezdtek a meglevő ipari üzemek bővítéséhez is. Az ipari termelés nagyobb méretű fellendülésére azonban csak az ötvenes évek vége felé és az utóbbi időszakban kerül sor. Lényegesen kibővült a komáromi hajógyár, átépítették az érsekújvári Elektrosvit és a Léva melletti Tolmácson felépült az Sz. M. Kirov tízem. Galántán új bútorgyárat és mezőgazdasági gépgyárat adtak át rendeltetésének. Sereden befejezték a nikkelgyár, Vágsellyén a nitrogénüzem építését. Diószegen kenderfeldolgoző-üzem készült el, és befejezéséhez közeledik egy deszkagyár építése ls. Surányban gépkocsi-alkatrészeket és akkumulátorokat gyártó üzem, Nagymegyeren korszerű tejfeldolgozó-üzem épült. Ezenkívül átadtak rendeltetésének számos más helyi Ipari és szolgáltatási Jellegű létesítményt. Lényegesen bővült az építőipar. A felsorolt üzemekben sok ezer dolgozó talált munkát, akik becsülettel helytállnak feladataik teljesítésében. É

jeken az alapokon láttunk hozzá Dél-Szlovákia iparának további fejlesztéséhez. Párkányban papíripari kombinát építését kezdtük meg. Itt már a termelés első szakaszában mintegy 1500 dolgozó kap munkát. Korszerű cukorgyár építkezése kezdődött meg Dunaszerdahelyen. A tervek szerint Léván felépül egy nagy közszükségleti Ipari üzem, Ögyallán malátagyár, és később sörgyár. Az ipar nagy fejlődésnek indult Vágsellye vidékén, ahol a Szovjetunióból ide Irányuló gázvezeték lehetővé teszi további két, nitrogénes műtrágyát előállító gyár felépítését. Ezzel létrejön a vegyipar Jelentős bázisa. Ugyanakkor Érsekújvárott számolunk az országos viszonylatban is nagy autóbusz- és mozdonyjavító-műhelykomplexum felépítésével. Nyitrától délre már folyik a munka egy nyersanyagfeldolgozó nagyüzem építésén, sőt egyik részlegét már átadták rendeltetésének. Sokan dolgoznak Itt Brancsból, Cétényből, Pogrányból és Nyitra vidékének más községeiből. Dél-Szlovákia arculatát Jelentősen megváltoztatja a bősl vlzl erőmű felépítése. Ez lesz a köztársaság legnagyobb Jellegű műve. Építkezésén mintegy 5000 munkás és műszaki dolgozó fog serénykedni. A vízi erőmű Jelentősége nemcsak abban rejlik, hogy az új üzemek, főleg a rendkívül sok villanyáramot fogyasztó vegyigyárak számára előállítja a szükséges energiát, hanem abban is, hogy szabályozni fogja a vízállást is, és a Csallóközben lehetővé teszi öntözőberendezések létesítését. Ez annyit Jelent, hogy a fellendülő Ipar mellett a mezőgazdaság is több munkaalkalmat nyújt majd. A párt- és az állami szerveknek a mezőgazdaság fejlesztésére fordított gondossága már most meghozza első gyümölcsét. A Jól végzett munka eredményeképpen kerületünk déli Járásaiban Jelentősen emelkedett a szövetkezetekben a díjazás szintje. Az elmúlt évekhez viszonyítva számolunk azzal, hogy a munkaegység értéke három koronával lesz nagyobb. A kerületi átlag ez idén mintegy 17 korona lesz a természetbeni juttatáson kívül. A déli járások ezt az átlagot Jelentősen túlszárnyalják. A komáromi járásban ez idén átlagosan mintegy 19 koronás munkaegység-értékkel számolnak, Galántán több mint 20 koronával, Dunaszerdahelyen pedig 21 korona körül, a természetbenin kívül. A következő időszakban jelentős beruházásokat eszközlünk Dél-Szlovákia vlzgazdasági és öntözési létesítményeibe. Fokozatosan elérjük azt, hogy Dél-Szlovákiában több mint százezer hektárnyi földet öntözünk. Kisebb öntözőművektől eltekintve Vágsellye— Gúta között már átadtuk rendeltetésének a nagy öntöző létesítmény egyik részét. Ebben az évben DélSzlovákiában több mint 30 000 hektárnyi földterületen volt öntözéses gazdálkodás. 1970-lg erre a célra több mint egymilliárd koronát fordítunk. Az tsgyik legnagyobb akció keretében SomorJa is Dunaszerdahely között 23 ezer hektárnyi területen létesítünk öntözéses gazdálkodást. elentős beruházásaink az öntözéses gazdálkodás fejlesztésére és a műtrágya gyártására, továbbá a gépek és a gépi berendezések nagyméretű szállítása, valamint Dél-Szlovákia lakosságának példás szorgalma záloga annak, hogy ezen a területen sor kerül a mezőgazdasági termelés további nagy fellendülésére és ennek alapján az életszínvonal emelkedésére. Az Ipar és a mezőgazdaság fejlesztésével párhuzamosan gyarapodik a kulturális élet, az iskola- és az egészségügy is. Az elmúlt négy esztendő leforgása alatt a dunaszerdahelyl Járásban 27 kilencéves alapiskola épült, 327 osztállyal, továbbá 47 millió korona értékben 10 kultúrház. A lévai Járásban 9 kilencéves alapiskolát, egy, J 22 tantermes és 240 férőhelyes inter* nátussal rendelkező középiskolát, va* lamlnt 12 kultúrházat építettek fel. A legközelebbi években még több pénzt fordítunk az iskolák építésé-, re. Érsekújváron felépül az új 15-tan* termes középiskola és új iskolák épf* tését kezdik meg Nagymegyeren, So* mórján, Ipolyságon és Zselízen. A déli járásokban a középiskolák száma a jelenlegi kilencről tizennégyre emelkedik. Az idén Komáromban 12-tantermes gépipari Iskolát adtunk át rendeltetésének internátussal együtt, Vágsellyén 16-tantermes vegyipari középiskolát és Érsekújvárott elektrotechnikai Ipart Iskolát építünk. Ezzel biztosítjuk a'műszaki dolgozók nevelését a helybeli fiatalok soraiból a vágsellyei vegyipar, az érsekújvári Elektrosvit és a komáromi hajógyár számára. Tovább fejlesztjük a közép* fokú mezőgazdasági műszaki lskolá* kat, az alapiskolákat és az iparitanu* ló-iskolákat Dél-Szlovákia egészségügyi vonatkozásban a múltban az ország egyik legelhanyagoltabb része volt. Hang* súlyozni kell, hogy ezen a téren mé^j sok a tennivaló. Dunaszerdahely eii felépült a 340 férőhelyes új kórház, tavaly átadtuk rendeltetésének a zse* lízí korszerű kórházat és Jövőre be^ fejezzük a vágsellyei kórház építését. A befejezéshez közeledik a ko« máromi új sebészeti pavilon építése, ésSzántófürdőn, valamint Sárón új egészségügyi központokat adunk át. Ilyen központ épül Bősön és Tallflf son. A következő években űj kórBaj' zatílcell felépíteni Galántán és a rég nieilett Érsekújvárott ls, továbbá lé nyegesen kell bővíteni a komáromi kórházat. A

ki Dél-Szlovákiában Jfir, láthatja, hogy az utóbbi évekb^ ícgpijyae bővült kereskedelmi és szq ÜJ SZÖ 4 * 1964. december 4.