Új Szó, 1964. december (17. évfolyam, 334-362.szám)

1964-12-06 / 339. szám, vasárnap

80 ÉVES A BRNÓI ÁLLAMI SZÍNHÁZ ARANYBETŰSFFJEZETEK TRAGÉDIÁVAL KEZDÖDÖTT. De ne gondoljunk semmi rosszra, ennek a tragédiának minden résztvevője boldog volt. A Vevefí utca kopottas külsejű színházának hat aranyba kerülő zsöllyéit elfoglaló úri társaság éppúgy mint a diákok és a katonák, akiknek a húsz, illetve a tízkrajcáros zsúfolt állóhely dukált. És furcsa dolog, örömmámorban úsztak azok is, akiknek zord, fájdalomtól tépett arccal kellett rálépniük a világot jelentő deszkákra. 1Ö84. december 6-a volt. A cseh színjátszás nagy napja. J. /. Kolár négyfelvonásos tragédiájának, a Magelonának ünnepi előadásával megnyílt a történelmi országrészek második Nemzeti Színháza. Azóta sok víz folyt le a Svitaván, hisz nyolcvan év a történelemben sem kis idő, s a színházak életében már hagyományt, rangot fémjelez. Mozgalr ~ .s Iliül M. Zejda igazgató színházának múltjáról és jelenéről beszél mas nyolc évtized volt ez — történelemben és a színház sorsában egyaránt. Sújtotta tűzvész és meg nem értés, létéért keményen meg kellett küzdenie a germanlzáló törekvésekkel szemben, szorult anyagi viszonyok között tengődött hosszú évekig és 1942 után a Herrenvolk kultúrát tipró önkénye lakatot tett kapujára. Koncentrációs tábor és a halál várt nem egy művészére. Az elhallgattatás, az üldözés gyötrelmét csak a felszabadulás oldotta fei. A színház ezekben az évtizedekben is kimagasló sikereket ért el. Alkotó műhelyében izmos művészi egyéniségek, kiváló színészek nemzedékeit nevelték. Miroslav Zejda igazgató büszkén sorolja a legjelentősebb mezsgyeköveket. Szívügye a színház, amelynek élén immár tíz esztendeje áll. Nemcsak szívügye, ért is hozzá. Képességeiről tanúskodik például, hogy M. Stehlík Elni kezdünk című darabjának rendezéséért díjat nyert és mint kitűnő színész még két évvel ezelőtt Ha'sek Svejkjének nehéz címszerepét játszotta. — Színházunk mutatta be annak idején első ízben a nagy morva művészeknek, LeoS Janáčeknek, Bohuslav MartinűnPk és Ji'rí Mahennek több alkotását — és fejből sorolja az előadások neves rendezőit, színészeit. Nem véletlen, hogy ennek a színháznak ma is megbecsült és továbbfejlesztett hagyományokra épülő sajátos művészi arcéle van. A drámai és az operaegyüttes már a harmincas években a polgári köztársaság leghaladóbb társulatai közé tartozott. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az, hogy aránylag a legtöbb szovjet alkotást vitték színre országos viszonylatban, nem is beszélve a következetesen érvényesülő szláv műsorpolitikáról. Itt volt például a világpremierje Sz. Prokojjev Rómeó és Júlia című balettjének, de több ízben játszották D. Sosztakovicsot és R. Korszakovot, hogy csak néhány nevet említsek. Sokat mond az is, hogy ezekben az években a színház rendezője volt a cseh avantgard művészet nagy alakja — E. F. Burian. — És a jelszabadulás után? — záporoznak tovább a kérdések. — Négy együttesünk van jelenleg. A Janáček Színház, amely azelőtt német kőszínház volt, az opera és a balett otthona. A Mahen Színházban lép jel a drámai együttes és a Redoute az operett hajléka. Művészi munkásságunkban pedig továbbra is támaszkodunk a múlt értékes, továbbélő hagyományaira. Valóban. Nem sokkal a felszabadulás után két évig éltem ebben a városban és a rendszeres színházlátogatás már akkoriban meggyőzött erről az útegyengető szándékáról. A brnói Állami Színház elmúlt idényeinek műsorfüzeteit lapozgatva is lemérhetem, hogy főleg az opera, a nagy morva zeneszerzők művének feltárásában és ápolásában látja küldetését. Sehol sem játszanak annyi Janáček és Martinu operát, mint éppen itt. Hat évvel ezelőtt előadásra került az egész Janáček-ciklus. Ez idén, a Prágai Tavasz keretében, országos premierként játszották el a világszerte terethódító B. Martinú Görög passióit. Természetesen a cseh zeneirodalom óriásáról, B. Smetanáról sem feledkeztek meg. E tavasszal felújították az egész Smetana-ciklust, beleértve Viola című félbemaradt operáját. A drámai együttes sem kereste a könnyebb ellenállás útját. Igényes, gondolatgazdag műveket vitt színre, főleg Brechtet, Majakovszkijt, L. Kunderát. Kimondottan a politikai színház brechti vonalát követték. — Mint országszerte általában — vallja Zejda elvtárs — az utóbbi években nálunk is meggyérült a közönség. Viszont munkatársaimmal egybehangzóan az a meggyőződésem, hogy ezt nem az említett vonal követése okozta. Más hatásoktól eltekintve, gondolok elsősorban a televízióra, a legfontosabb meghatározó körülmény az előadás színvonala. Tapasztalatunk ugyanis az, hogy a fajsúlyos gondolati dráma színvonalas előadása mindig telt házat vonz. — Magyar szerzők műveit még nem játszották? — a kíváncsiság csiholja ki ezt a kérdést. — Tán harminc évvel ezelőtt elő adtuk Madách Ember tragédiáját. Most újra fontolóra vettük ennek a jelentős műnek a bemutatását. Sajnos, ezenkívül — és ez elsősorban a színház jellegével, kialakult profiljával magyarázható — csak néhány Molnár darabot mutattunk be évtizedekkel ez előtt. A húszas évek végén a Liliomfincik volt nagy sikere. RÉSZLETESEN elmondja ezután, milyen műsorral készültek fel a jubilá ris idényre. Különösen egy, azóta már bemutatott darabnak a címe ragadja meg a figyelmemet. 80 évvel ezelőtt ugyanis optimista légkörben — tragédiával nyitották meg a színház kapuit. És most, az évforduló ünnepi előadása szintén optimista tragédia volt. Azzal a különbséggel, hogy nagy kezdőbetűvel kell írni: Optimista tragédia. V. V. Visnyevszkij örökbecsű forradalmi drámája előadásán a gyakran felzúgó taps minden bizonnyal némcsak a szerzőnek, a rendezőnek, a színésznek — a jelennek szólt, hanem a nyolc évtizedes múlt minden aranybetűs fejezetének is. joggal. GÁLY IVÁN ÜÜ ' . . - y aBÍVJH SjaÄ-tfl

, .W"*/- tss9 .'t.'yPff Šili* k -^^S „Gengszter akartam lenni" Az Optimista tragédia főszereplője — V. Fialová. (F. Spáčil felvételei) §

Májusban egy taxisofőr ellen intézett orvtámadás háborította fel egész Bratislavát. František Zákovič május 5-én este két fiatalembert vitt a Szárazvámról a Nová Doba felé. Utasai itt Megállítatták a kocsit, késsel és boxerrel megtámadták a taxisofőrt, akinek életveszélyes állapotban sikerült kocsijával elhajtani a kórházba, ahol eszméletét vesztette. A gyors orvost beavatkozásnak köszönhető, hogy életét megmentették. Žákovič egy hétig eszméletlenül feküdt a kórházban, 4 hónapig tartott, míg felgyógyult súlyos sebesüléséből. A bűntény gyökerei 1962-ig nyúlnak vissza. A košicei Sport-kávéházban két hasonlókorú barátjával ekkor kezdett terveket szőni az akkor 17 éves Marian Balog. A köztársaság elhagyására készülődtek. „Nyugatra akartam tzökni, ott gengszter szerettem volna lenni. Tetszett volna nekem ez a mesterség" — mondta tegnap Balog a bílóság előtt. Fokozatosan testet öltött a terv konkrét végrehajtási formája. „Először jegyvert akartunk szerezni, úgy 1°rveztük, hogy üzemi őröket támadunk meg és elvesszük pisztolyukat. Azután egy taxisofőrt ülnénk le, hogy autóhoz fussunk. A kocsit Brnóban egy barátomnál rejtettük volna el, najd visszatérve Košicére, pénzt akartunk szerezni. Este pisztollyal kényszerítettük volna az üzletvezetőket a napi bevétel átadására." Ez évben a háromtagú gengsztercsoport egyik tagja szakított társaival, helyét a 16 esztendős Igor T. foglalta ,el. Az ifjúsági úszóbajnokságon helyezést elért tehetséges fiatal sportolót rossz magaviseletéért kizárták az iskolából, sportszervezete is letiltotta, ezért új barátokat keresett és így került a Sport-kávéházban Balog társaságába. Mielőtt beavatták volna terveikbe, megkérdezték, képes lenne-e embert ölni. „Tudni akartam, van-e bátorsága és bízhatok-e benne" — magyarázta Balog. Az igenlő válasz egyet jelentett a belépési nyilatkozattal. Május 5-én Marian Balog és Igor T. felutaztak Bratislavába. Itt akartak fegyvert és autót szerezni. „Košicén ismertek bennünket, nagyobb lett volna a leleplezés veszélye." Fegyverként egy 27 centiméter hosszú pengéjű tőrt és egy boxert vittek magukkal. Először a nyugat-szlovákiai tejüzemet vették szemügyre. Az üzemi őr megtámadásáról azonban lemondtak, mert a környéken elég nagy volt a forgalom. Ezért úgy döntöttek, hogy változtatnak a sorrenden és egy taxisofőrt ütnek le. A Szárazvámon este leállítottak egy Tatra 603-as taxit és a Nová Dobára vitették magukat. Ügy tervezték, hogy Balog boxerrel leüti a sofőrt, Igor T. csak szükség esetén segít barátjának a tőrrel. A véletlen azonban úgy hozta, hogy Balog a sofőr mellé ült, Igor T. pedig a kedvezőbb hátsó ülésre került. Ezért Balog utasítást adott barátjának: „Te támadsz előbb." Amikor Nová Dobán megállíttatták a taxit, Igor T. tőrével ZákoviC sofőr hátába szúrt. A sofőr visszafordult, a második szúrás a jobb vállát érte. Elkeseredetten küzdött támadójával, mire Balog boxerrel a fejét kezdte ütni. Igor T. így kiabált társára: „Üsd agyon." A dulakodásnál kinyílt a kocsi ajtaja, Igor T. és ZákoviC kiestek az úttestre. Amikor a sofőr segítségárt kiáltozott, a két gengszter megijedt és futásnak eredt. ZákoviC maradék erejét összeszedve visszaült a kocsiba és a kórházba hajtott. Ez mentette meg életét. A két fiatal bűnöző másnap visszautazott Košicére és itt folytatni akarták tervük megvalósítását. Május 10én este egymás után négy autót loptak (mindegyiket addig használták, míg volt a tartályban benzin) és sorra járták a košicei gyárakat, hogy az üzemi őröktől fegyvert raboljanak. Egyetlen esetben sem találták azonban alkalmasnak a pillanatot és így későbbre halasztották az akciót. A bratislavai rendőrség azonban ekkorra már kinyomozta őket. A bratislavai járásbíróság egész napos tárgyalás után tegnap hozott ítéletet a két fiatal gengszter fölött. Marián Balogot 8 évi, a fiatalkorú Igor T.-t pedig 4 évi szabadságvesztésre ítélte. —kgy— Mit vásároltak fe! az idén a fogyasztási szövetkezetek A fogyasztási szövetkezetek ebben az évben a kistermelőktől, a háztáji gazdaságokból és az egyénileg gazdálkodó parasztoktól több mint 420 millió tojást, 5692 tonna mézet, 13 843 hektoliter bort és 403 kecskegidát, valamint bárányt vásároltak fel. A gyűjtők a fogyasztási szövetkezeteknek több mint 16 ezer tonna erdei gyümölcsöt és gombát, valamint 66 tonna kivitelre készülő csigát adtak le. A fogyasztási szövetkezetek ez idén szerződést kötöttek az apróállatok tenyésztőivel rendszeres házlnyúlés galambszállítmányokra. 1961hez viszonyítva, amikor a fogyasztási szövetkezetek 58 métermázsát vásároltak fel, az ez évi felvásárlás csupán október végéig ennek csaknem tizenkétszerese. (-tk) magát: szoros kapcsolatot tart fenn az amerikai életet befolyásoló nagy monopollumokkal és társaságokkal, s kémszervezetét is üzleti alapon irányítja. Egyéni politikai irányzatát tekintve a „vércsék" közé tartozik. Tolvajnyelven ugyanis a kardcsörtető politikusok csoportját „vércséknek", a mérsékeltebb politika híveit pedig „galamboknak" nevezik. McCone egyik leghívebb barátja Nixon, a volt alelnök. A CIA „agytrösztjét" McCone-nal együtt az igazgató fő munkatársai alkotják: Az első számú főmunkatárs, aki McCone helyettesének számít, ifj. Limán Kirkpatrick, sima arcú, őszhajú, megnyerő külsejű úriember, aki gyermekbénulás áldozata, és örökké tolókocsiban ül. ö a CIA „vezérkari főnöke". Allén Dulles kedveltje volt, de a kubai kudarc után ő szolgáltatott terhelő adatokat McCone-nak előző főnökéről. Ezért McCone hálából kibővítette Kirkpatrick hatáskörét, és megtette helyettesévé. A CIA harmadik nagy embere Richard Helmes ötvenéves ügyvéd. Hivatalos címe szerint Igazgató-helyettes. A gyakorlatban a kémszervezet „pikáns" ügyei tartoznak hozzá. Ezek: 1. hírek, adatok gyűjtése; 2. kényelmetlenné vált kormányok megbuktatása; 3. „fekete propaganda" (rádió, brosúrák, irodalmi termékek), „erkölcsi" hadműveletek stb. Ilelmes az apparátus felével és a költségvetés jelentős részével rendelkezik. A következő CIA-vezető, Ray Klein 45 éves, akadémiai múltra tekint vissza. Szintén befolyásos ember. Ő a szakemberek csoportjának vezetője. Milyen fontos tisztség ez, bizonyítja az is, hogy a CIA jelentéseinek, tehát az elnök asztalára kerülő könyvecskének 80 százalékát szakemberek állítják össze, csak húsz százalék származik kémektől. Az ő feladata, hogy biztosítsa az elnök számára készülő jelentést, melyből csak McCone, McNamara és Dean Rusk kaphat egy-egy példányt. Sherman Kent tagbaszakadt ember. Egyetemi tanár volt. Egyedül ő kerülte el a tisztogatást Allén Dulles bukása után. Ügyosztálya mindöszsze 12 embert foglalkoztat, akiknek egyedüli feladata az adatszolgáltatás. Nincs kizárva, hogy éppen Kent végzi a legfelelősségteljesebb megbízatást. Következő vasárnap: 13. A titokzatos 54/12 ügyosztály „TÖR ÉS KÖPENY" Chester Clifton vezérőrnagy, az Egyesült Államok elnöke katonai irodájának főnöke minden reggel 9.30 órakor dokumentumokat és különféle tervezeteket helyez az elnök íróasztalára. Az okmányok között figyelmet kelt egy ízléses kötésű, jó ujjnyi vastagságú könyvecske ezzel a felirattal: „A hírszerzőszolgálat ellenőrző levele. Szigorúan titkos." A LÁTHATATLAN KORMÁNY Az említett okmányt az 1947-ben létrehozott Cl A — Központi Hírszerző Hivatal vezetősége, az úgynevezett láthatatlan kormány állítja öszsze az elnök számára. Az évi két és fél milliárd dolláros költségvetéssel rendelkező és összesen 60 ezer embert alkalmazó titkosszolgálat Amerika életének minden területét behálózza. Előtte nincs levéltitok, nincsenek hálószobatitkok, lehallgatják a telefon-beszélgetéseket, különféle lehallgató-berendezéseket szereltet be kiszemelt egyének magánlakásába, hivatalába. A CIA csápjai külföldre is elérnek. 1947 óta nem volt olyan konfliktus, amelyben a „láthatatlan kormány" ne játszott volna szerepet, sokszor pedig közvetlen előidézője volt... Allen^Dulles, a CIÁ-nak 1961-ben, a kubai invázió kudarca után leváltott igazgatója egyszer a Yale Egyetemen mondott beszédében szokatlan bőbeszédűségében a következő meggondolatlan kijelentést tette: „A történelem még sohasem ismert olyan Idő szakot... amikor a felderítésnek olyan nyilván váló lehetősége volt felfogásának érvényesítésére, mint nálunk ezekben az években. Az 1947. évi nemzetbiztonsági törvény, amely létrehozta jelentés precíz feldolgozását, látszólag csekélységekből leszűrt elemzéseket és — ami különösen komoly dolog — javaslatokat elnöki döntésekre. Tehát a CIA van olyan befolyásos, hogy mozgathatja az elnök kezét, s messzemenő hatást gyakorolhat az amerikai politikára. Más kérdés, mennyire pontosak és helyesek az elemzések és adatok, s mennyiben él velük az elnök. A CIA „AGYTRÖSZTJE" A hatalmas kémbirodalom, a „tőr és köpeny birodalmának" nevezett CIA élén igazgató áll. Rendkívül befolyásos személy, ő Amerika második embere, tehát az elnök után következik. Még egy tisztséget betölt: a nemzetbiztonsági tanácsnak is tagja. Nem hivatalosan rendkívül fontos, a világbékével összefüggő kérdésekben ő az elnök legfőbb tanácsadója. Olyan adatokkal látja el az elnököt, amelyekre az egész kormánypolitika épül. A CIA rendkívül bonyolult apparátussal dolgozik. McCone, az igazgató csak a központban 14 ezer embert foglalkoztat. Ezek szakemberek, specializált adatelemzők, kémek, propagandisták, tudósok, U 2-pilóták, hivatásos orgyilkosok ... McCone, a CIA igazgatója. A háttérben a CIA virginiai központja. John McCone, a CIA igazgatója 1961 novemberében, a kudarcba fulladt kubai invázió után került Allén Dulles helyére. Tapasztalt, művelt, tehetséges emberként jellemzik. Üzletember, s mint ilyen, új tisztségében sem tagadja meg a CIÁ-t, befolyásosabb hélyzetet biztosított kormányzatunkban a felderítésnek, mint amilyennel a hírszerzés a világ bármely más országában rendelkezik." HERMETIKUSAN" ZÁRT AJTÖK MÖGÖTT Amerikában a politikai életben jártas személyek két kormányt különböztetnek meg. Egyik a hivatalos kormány, Johnson elnök kormánya, mely a napi gyakorlati politikát irányítja, eset leg megjelöli a távlati irányvonalat. Ennek a kormánynak, a láthatí kormánynak tevékeny ségéröl az egyszerű amerikaiak is értesül nek az újságok hasáb jain. A másik, a látha hatatlan kormány léte- ,

Allami IuI

a,

do

nV zesét a nagytomegek los a bélépésl" E felcsak sejtik, legfeljebb irat díszeleg a CIA ka bizonyos leleplező új- púján, ságcikkekből, kiadványokból tudnak meg róla valamit, a valóságban azonban e „kormány" ténykedése és vezetőinek kiléte hétpecsétes titok. A láthatatlan „árnykormány" legfőbb szerve a már említett CIA; ez a hangadó. A CIA mellett a következő szervek játszanak szerepet a láthatatlan kormányban: a nemzetbiztonsági tanács, melynek az alelnök ís automatikusan tag fa, még sincs döntési foga, továbbá a hadügyminisztérium hírszerző szolgálata fa ClA-val konkurrál], a nemzetbiztonsági ügynökség, a szá razjöldi hadsereg, a haditengerészet és a légi erők különálló hírszerző szolgálatai, a külügy minisztérium hírszerző és nyomozó irodája, az atomenergia-bizottság, s végül az FBI, a szövet ségi nyomozó iroda. Ez a láthatatlan kormány 190 millió amerikai életét befolyásolja. E szervek közül a legbefolyásosabb és a szó szűkebb értelmében vett Igazi láthatatlan kormány a CIA. A világ közvéleménye örök bajkeverőként ismeri, s mint látni fogjuk, nem alaptalan az a feltevés, hogy minden poszkos ügyben a CIA keze van. Maradjunk a reggelente az elnök asztalára kerülő dosszénál, Mit tartalmaz? A világpolitikára az ország helyzetére vonatkozó minden kémŰI SZÓ 4 * 196

4- december 8.