Új Szó, 1964. december (17. évfolyam, 334-362.szám)

1964-12-05 / 338. szám, szombat

Világ p mt e túrjai, egyesületek ÜJSZO SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PARTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA BRATISLAVA 1964. DECEMBER 5. Szombat XVII. ÉVFOLYAM 338. szám. Ára 50 fillér Küldöttségünk visszaérkezett Prágába SZÍVÉLYES BÚCSÚ A VNUKOVÓI REPÜLŐTÉREN • ÜNNEPÉLYES FOGADTATÁS PRÁGÁBAN Csehszlovák—szovjet közlemény a Csehszlovák Szocialista Köztársaság párt- és állami küldöttségének a Szovjetunióban tett látogatásáról A CSEHSZLOVÁK ÉS A SZOVJET KÜLDÖTTSÉG VEZETŐI ALÁÍRJÁK A KÖZLEMÉNYT. (CTK — Telefoto) Moszkva (ČTKJ — A szovjet fővá­ros lakossága szívélyes búcsút vett a csehszlovák páot- és állami kül­döttségtől, mely az SZKP Központi Bi­zottságának, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa elnökségének és a szovjet kormánynak meghívására látogatott Moszkvába. A vnukovói repülőteret Novotný, Lenárt, Brezsnyev, Koszigin és Miko­jan elvtársak arcképei, cseh és orosz nyelvű feliratok díszítették. A moszk­vai dolgozók, a Szovjetunió vezető képviselői és a külföldi diplomaták már jóval a küldöttség elutazása előtt gyülekeztek a repülőtéren. Röviddel fél tíz után személygép­kocsin megérkezett Novotný, Brezs­nyev és Mikojan elvtárs. A díszőr­ség parancsnoka jelentést tett Novot­ný elvtársnak. -Elhangzott a csehszlo­vák és szovjet himnusz, majd ágyú­díszlövések dördültek el. Novotný elvtárs Brezsnyev és Mi­kojan elvtársak kíséretében szemlét tartott és üdvözölte a felvonult egy­séget. A repülőtér épületének nagytermé­ben rövid ünnepség volt. A csehszlo­vák és szovjet vezető képviselőket a jelenlevők lelkes tapssal üdvözölték. A csehszlovák párt és állami küdött­ség tagjai üdvözölték a szovjet veze­tő képviselőket és a diplomáciai tes­tület tagjait, majd Brezsnyev és Np­votný elvtárs tartott rövid beszédet, * * * (Tudósítónktól) A csehszlo­vák párt- és állami küdöttség, amely a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének és a szovjet kormánynak meghívására hivatalos baráti látogatást tett a Szov­jetunóban, péntek délelőtt IL-18-as különrepülőgéppel visszaérkezett Prá-. gába. A ruzynéi repülőtéren a küldöttség fogadtatására megjelentek: Alexán-! der DubCek, Zdenék Fierlinger, Jir| Hendrych, Drahomír Kolder és Bohu­slav Lastovička, a CSKP KB elnöksé­gének tagjai, Vladimír Koucký éd František Pene, a CSKP KB titkárai, ür. Jozef Kyselý, dr. Alois Neuman és dr. Josef Plojhar, a Nemzeti Front pártjainak elnökei, a kormány tagjai, a CSKP KB tagjai és osztályvezetői, a központi hivatalok, társadalmi szer, vezetek képviselői, politikai és köz­életünk vezető személyiségei, vala­mint a prágai diplomáciai testület tagjai. A 11.30 órakor leszálló repülőgép ajtajában elsőnek Antonín Novotný elvtárs, a CSKP KB első titkára, a köztársaság elnöke, a csehszlovák párt- és állami küldöttség vezetője jelent meg. Utána a küldöttség többi tagja: Jozef Lenárt, a CSKP KB el­nökségének tagja, miniszterelnök, Otakar Simünek, a CSKP KB elnök­ségének tagja, miniszterelnök-helyet­tes, Oldíich Černík, a CSKP KB tagja, miniszterelnök-helyettes, Mi­chal Sabolčík, a CSKP elnökségé­nek póttagja, az SZLKP titkára, Václav Dávid a CSKP KB tagja, külügyminiszter. A küldöttséggel együtt érkezett Mihail Vasziljevics Zimjanyin, a Szovjetunió prágai nagy­követe. A csehszlovák és szovjet himnusz elhangzása útán Antonín Novotný elvtárs Bohumír Lomský nemzetvé­delmi miniszter, hadseregtábornok •kíséretében szemlét tartott a kivo-. nult díszörség felett. Ezután Novot­ný elvtárs szívélyesen köszöntötte a fogadtatására megjelent közéleti sze­mélyiségeket, üdvözölte a diplomá­ciai testület tagjait. A pionírok virág­csokrokkal kedveskedtek a hazaér­kezett küldöttség tagjainak. Az ünne­pélyes fogadtatás a díszőrség díszme­netével ért véget. Prága (ČTK) — A Csehszlovák Szo­cialista Köztársaság párt- és állami küldöttsége Antonín Novotnýnak, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága első titkárának, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnökének vezetésével 1984. novem­ber 30. és december 4. közfitt Moszk­vába látogatott. A Csehszlovák Szocialista Köztársa­ság párt- és állami küldöttsége a Szovjetunióban találkozott és megbe­széléseket folytatott a következő sze­mélyiségekkel: Szovjet részről L. I. Brezsnyev, az SZKP KB első titkára, A. N. Koszigin, az SZKP KB elnökségi tagja, a Szov­jetunió Minisztertanácsának elnöke, A. I. Mikojan, az SZKP KB elnökségi tagja, a Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsa elnökségének elnöke, N. V. Podgornij, az SZKP KB elnökségi tag­ja, az SZKP KB titkára, J. V. Andro­pov, az SZKP KB titkára, M. A. Le­szecsko, az SZKP KB tagja, a Szov­jetunió Minisztertanácsának alelnöke, V. V. Kuznyecov, az SZKP KB tagja, a Szovjetunió külügyminiszterének első helyettese, N. V. Zimjanyin, az SZKP Központi Reviziós Bizottságának tagja, a Szovjetunió Csehszlovákiai nagykövete. Csehszlovák részről jelen volt A. Novotný, a CSKP KB első titkára, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnöke, j. Lenárt, a CSKP KB elnök­ségi tagja, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság miniszterelnöke, 0. Si­münek, a CSKP KB elnökségi tagja, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság miniszterelnök-helyettese, M. Sabol­čík, a CSKP KB elnökségének póttag­ja, az SZLKP KB titkára, 0. Cerník, • CSKP KB tagja, a Csehszlovák Szo­cialista Köztársaság miniszterelnök­helyettese, V. Dávid, a CSKP KB tag­ja, a Csehszlovák Szocialista Köztár­saság külügyminisztere, O. Pavlovský, a CSKP KB tagja, a Csehszlovák Szo­cialista Köztársaság szovjetunióbeli nagykövete. A csehszlovák párt- és állami kül­döttséget a szovjet nép, valamint a Szovjetunió Kommunista Pártjának és a szűvjet államnak vezetői meleg sze­retettel fogadták. Ez a Szovjetunió és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság népeinek és a két ország kommu­nista pártjainak mélyen gyökerező testvéri kapcsolatait fejezi ki. A szí­vélyesség és a teljes kölcsönös meg­értés légkörében lefolyt találkozó és megbeszélések folyamán a két fél megvitatta a Szovjetunió és a Cseh­szlovák Szocialista Köztársaság sok­oldalú testvéri együttműködésének to­vábbi elmélyítését és fejlesztését érin­tő kérdéseket. Véleménycserére került sor az időszerű nemzetközi kérdések­ről, valamint a nemzetközi kommu­nista és munkásmozgalom problémái­tól is. A. két fél kölcsönösen tájékoztatta egymást a Csehszlovák Szocialista Köztársaság szocialista és a Szovjet­unió kommunista építéséről s azokról a legfontosabb intézkedésekről, ame­lyeket a Szovjetunióban és Csehszlo­vákiában az ipar továbbfejlesztése, a mezőgazdasági termelés belterjességé­nek növelése és a dolgozók életszín­vonalának emelése érdekében valósí­tanak meg. A két fél újból hangsúlyozta me­leg érdeklődését a kölcsönösen elő­nyös gazdasági, tudományos-műszaki és kulturális együttműködés tovább­fejlesztése iránt mind a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa kereté­ben, mind pedig kétoldalú kapcsola­tok alapján. A tárgyalások folyamán intézkedésekben állapodtak meg a kéf ország ipari termelésének további bő­vítése, együttműködésének és szakosí­tásának tökéletesítése, Csehszlovákia ás a Szovjetunió növekvő ipari szük­ségleteihez, a nyersanyag-termelés növelésére irányuló együttműködí érdekében. A véleménycsere folyamán teljes egység nyilvánult meg a jelenlegi nemzetközi helyzet alapvető kérdé­seinek értékelésében. A két fél újból megerősítette, hogy külpolitikájuk rendíthetetlen alapját a szocialista országok egységének és összefogott­ságának megszilárdítása, a népek fel­szabadító forradalmi mozgalmainak támogatása, a független ázsiai, afri­kai és latin-amerikai országokkal va­ló szolidaritás és együttműködés fej­lesztése, a tőkésállamokkal való bé­kés együttélés, az emberiségnek a vi­lágháború veszélyétől való megóvá­sa alkotja. A két fél továbbra is azt a nézetet vallja, hogy a tartós világ­béke biztosítása szempontjából a leg­fontosabb lépés a szigorú nemzetkö­zi ellenőrzéssel történő általános és teljes leszerelés volna. Ugyanakkor a két állam állást foglal olyan részle­ges intézkedések mellett, amelyek már most megszüntetnék a lázas fegyverkezést, korlátoznák és végül teljesen kizárnák a termonukleáris fegyverek felhasználásának lehetősé­gét, hozzájárulnának a nemzetközi feszültség további enyhüléséhez és kedvező helyzetet teremtenének a le­szerelés általános problémájának megoldásához. A két fél megvitatta Európa hely­zetét és az európai biztonság kérdé­sét. Ezzel kapcsolatban különös fi­gyelmet szenteltek annak a veszély­nek, amely a NATO sokoldalú atom­hadereje megteremtésének terve je­lent a békére. E terv megvalósítása a nyugatnémet militarizmus és re­vansizmus számára hozzáférhetővé tenné a rakéta- és atomfegyvert. Ezek a tervek főként most válnak veszélyessé, amikor az NSZK revan­sista és militarista körei agresszív terveik megvalósítását saját nukleáris fegyver megszerzéséhez fűzik. Ha a nyugatnémet revansisták megszerez­nék az atomfegyvert, ez igen bonyo­lulttá tenné az európai helyzetet, ki­élezné a katonai feszültséget Európa közepén, és komoly veszélyt jelentene a békére és a népek biztonságára. Jelentősen növelné azt a lehetőséget, hogy a kalandor és militarista ele­mek provokációkat követhessenek el. A két fél kijelenti, hogy éber figye­lemmel fogják kísérni ezeknek az eseményeknek fejlődését, és az 1943. december 12-én megkötött szovjet— csehszlovák szerződés, valamint az 1955. május 14-én aláírt Varsói Szer­ződés szellemében szövetségeseikkel együtt megteszik a biztonság biztosí­tásához szükséges lépéseket. A két fél továbbra is közösen fog törekedni az atomfegyverek elterje­dését megakadályozó egyezmény meg­kötésére, amely teljesen kizárná azt (Folytatás a 2. oldalon) Csehszlovák—szovjet egyezmény GÁZVEZETÉK ÉPÍTÉSÉRŐL Moszkva (ČTK) — Amint már köi zöltük 0. Simünek miniszterelnök-he­lyettes és M. A. Leszecsko, a Szovjet­unió Minisztertanácsának alelnöke egyezményt írt alá a Szovjetunióból Csehszlovákiába vezető gázvezeték építéséről. A gázvezeték építését jö­vőre kezdik meg, és 1976. július 30-ig fejezik be. Hossza 520 km lesz, ebből 190 km a Szovjetunió területén ke­resztül vezet. Ukrajnából Trebišovon, Jablonovon keresztül Zlaté Moravcé­ba vezet majd. A gázvezetéken érke­ző gázt a vegyiparban fogják feldol­gozni. A Szovjetunió nagy segítséget nyújt majd a gázvezeték építésében. Gépe­ket és szakembereket küld hazánkba, és ingyen átadja az építkezés műsza* ki dokumentációját, PÉLDÁS FELAJÁNLÁSOK A bratislavai Slovnaft dolgozói igen értékes felajánlásokkal köszöntik hazánk felszabadulásának 20 évfordulóját. Az építőrészleg dolgozói vállalták, hogy az épülő objektumok átadásával egy napot sem késnek. Értékes az I. részleg dol­gozóinak felajánlása is, hogy az évfor­duló tiszteletére 2 millió 500 ezer korona értékű terméket állítanak elő terven felül. Ezenkívül az év végéig közel egy­millió korona értékű killönbözS desztil­látumot, aszfaltot, propán-terméket stb. gyártanak, Ugyancsak terven felül. A mozgalomból a II. részleg sem akar kimaradni: dolgozói 2 millió 900 ezer korona értékű vállalást tettek. (rk) Az Állami Döntőbíróság és az új irányítási rendszer A szocialista államok népgaz­daságának mozgató ereje a gaz­dasági terv. Teljesítésének, egyik fontos feltétele a vállala­tok zökkenőmentes együttműkö­dése, aminek viszont az óramű érzékeny szerkezetéhez hason­lóan, hűségesen vissza kell tük­röznie a termelés lehetőségeit, a szükségletek és az adottságok közötti viszonyt. Ezekről a probémákról dr. Jindŕieh Do­hnal, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság Állami Döntőbíró­ságának főarbiterje az aláb­biakban tájékoztatja az Oj Sző olvasóit. • Milyen ügyeket tárgyal az Állami Döntőbíróság? Az Állami Döntőbíróság a válla­latok között felmerülő, az állami terv teljesítésével kapcsolatos gaz­dasági viták eldöntésére hivatott. Ezek a viták már a vállalatok köz­ti szerződések megkötése alkalmá­val előfordulnak. Például, ha a le­szállítandó termékek fajtájára, minőségére, nagyságára, vagy a szállítás határidejére vonatkozólag különféle okból a szerződő felek között nem jön létre megegyezés. Ezért a döntőbíróság egyik legfon­tosabb feladatköre olyan feltételek 'megteremtése, amelyek lehetővé teszik a szerződés létrejöttét. A döntőbíróság további feladata, hogy segítse a vállalatok közti együttműködés megszervezését és tárgyalásikat is folytasson az eset­leges akadályok kiküszöbölése, a problémák gyors megoldása érde­kében. A szerződések megvalósítá­dr. Jindŕich Dohnal, az Állami Döntőbíróság főarbiterje sa során keletkező, például a ké­sedelmes szállításokból, minőségi panaszokból stb. eredő vitákba a döntőbíróság azzal a céllal avatko­zik be, hogy a szerződést megsze­gő vállalatot kötelezettségének teljesítésére kényszerítse. A dön­tőbíróság tevékenysége azonban még ennél is szélesebb körű. Ne­velő hatású intézkedéseinek célja a hibák idejében történő elhárítá­sa, illetve azok megismétlődésének megakadályozása. • Melyek az Állami Döntőbíró­ság szervei? Az Állami Döntőbíróság a köz­ponti hivatalokkal, minsztériumok­kal egyenrangú intézmény, mely felett a közvetlen felügyeletet a kormány gyakorolja. Szervei a ke­rületi döntőbíróságok és Szlová­kiában a Cseszlovák Szocialista Köztársaság Állami Döntőbíróságá­nak területi osztálya, mely utóbbi a megbízotti hivatalokkal egyen­rangú. A gazdasági minisztériumok ke­retében működű szakdöntöbírósá­gok a fő arblterrel egyetértésben ugyanazon minisztériumhoz tartozó vállalatok közötti vitákban hiva­tottak dönteni. • Konkréten milyen ügyek tartoznak az Állami Döntő­bíróság hatáskörébe? Az Állami Döntőbíróság A nagy horderejű ügyekkel foglalkozik, amikor legalább az egyik fél köz­ponti hivatal, vagy a Nemzetvé­delmi Minisztérium, a Belügymi­nisztérium és >a Külkereskedelmi Minisztérium hatáskörébe tartozó szervezet; ide tartoznak továbbá a katonai műszaki szállításokat és általában a szállítási alapfeltétele­ket, valamint az ármegállapításo­kat és a különböző kerületeimen működő vállalatok vitáit érintő szerződési ügyek. A szerződéssze­gések esetében az Állami Döntőbí­róság akkor illetékes, ha a per­tárgy értéke meghaladja a 100 000 koronát. • Hány ügy^t tárgyalt már a idén pz Állami Döntőbíró­ság? A perfelvételek száma az idén a äiarmadik negyedév végéig nem ér­te el a 29 000-et. Igen jó eredmény­nek tartjuk ezt a számot, mely a tavalyi helyzettel szemben mintegy 10 százalékos csökkenést mutat ki. Ez a vállalatok jobb fegyelmezett­ségéről, önállóságáról és egymás közötti kapcsolataik megszilárdu­lásáról tanúskodik. A csökkenés­hez talán a pénzbírságolások is hozzájárulnak, melyekkel a feles­legesen perlekedőket sújtjuk. (Folytatás a 2. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents