Új Szó, 1964. december (17. évfolyam, 334-362.szám)

1964-12-05 / 338. szám, szombat

'-sa " JSL^ Ä A r. Antonín Novotný elvtárs vezette párt- és állami küldöttség a jetunióban tett hivatalos látogatásáról tegnap visszaérkezett Prágába. Felvételünkön a küldöttség a ruzynéi repülőtéren. (ČTK — Telefoto-J CSEH SZLOVÁK-MAGYAR kulturális csereakciók (ČTK) — A csehszlovák—magyar kulturális kapcsolatok jövő évi terve a következő csereakciókat tünteti fel: Csehszlovák népművészeti kiállítás Magyarországon, Csehszlovákiában — viszonzásképpen a legújabb magyar grafika kiállítása; a Prágai Nemzeti Galéria és a Budapesti Szépművészeti Múzeum képeiből kiállítást állítanak össze, amelyet Prágában, Bratislavá­ban és Budapesten rendeznek meg; hasonló csereakcióra kerül sor a. két ország szimfónikus zenekarai között is. A csehszlovák—magyar kulturális munkabizottság tárgyalásainak befe­jeztével tegnap a prágai Kolovrat-pa­lotában nyilatkozatot írtak alá. Csehszlovák részről a nyilatkozatot Josef Grohman, az iskola- és kulturá­lis ügyek miniszterének helyettese, magyar részről Molnár János, a ma­gyar művelődésügyi miniszter helyet­tese, a magyar küldöttség vezetője írta alá. Megjutalmazzák a kelet-szlovákiai kerület mezőgazdasági dolgozóit (ČTK) — Több mint 85 ezer ko­rona jutalmat fizetnek a kelet-szlová­kiai kerület szövetkezeteseinek és az állami gazdaságok dolgozóinak a nö­vénytermesztésben elért eredménye­kért. A példás burgonyagondozásért húsz szövetkezet kap jutalmat. A leg­jobb eredményekkel a Spišské Toma­šovce-i szövetkezetesek büszkélked­hetnek, akik átlag 277 mázsa burgo­röviden •k A Csehszlovák Szocialista Köztár­saság és az Uruguay Keleti Köztársa­ság kormánya a kölcsönös kapcsola­taik elmélyítésére törekedve úgy dön­tött, hogy diplomáciai képviseleti hi­vatalukat nagykövetségi szintre eme­lik. * Prágában tegnap Csehszlovákia ós a Tuniszi Köztársaság új négyéves kereskedelmi és fizetési egyezményét írták alá. Az egyezmény szerint a köl­csönös árúcsere évente valószínűleg eléri a 8 millió dollárt. Az egyez­ményt csehszlovák részről Jaroslav Kohout mérnök, a külkereskedelmi miniszter helyettese, tuniszi részről nyát termeltek hektáronként. A stu­denicei szövetkezet átlaghozama 274 mázsa volt. A cukorrépatermesztésben a leg­jobb eredményt — hektáronként 370 mázsát — a Kamenica nad Cirochou-1 szövetkezet dolgozói érték el. A ga­bona betakarításáért a tíz legjobb kombájnost és a Vefký Slavkov-i szö­vetkezetet jutalmazzák meg. Sal ah Ladgham, a Tuniszi Köztársa­ság rendkívüli és meghatalmazott csehszlovákiai nagykövete írta alá. * Prágában tegnap kezdődött az Iskola- és Kulturálisügyi Alkalmazot­tak Szakszervezeti Szövetsége Köz­ponti Bizottságának VI. plenáris ülése, amelyen a szakszervezeteknek a CSKP KB októberi — az iskolaügyről szóló határozataiból eredő feladatairól tárgyalnak. •k Dr. Abdul Munajm Kajsuni, az Egyesült Arab Köztársaság miniszter­elnök-helyettese és kísérete Moszkvá­ba menet megszakította útját Prágá­ban. Rövid látogatása alatt František Hamouz külkereskedelmi miniszterrel a két ország gazdasági kapcsolatairól és a jövő évben sorra kerülő hosz­szúlejáratú szerződésok előkészítésé­ről tárgyalt, Csehszlovák—szovlet köz'emény (Folytatás az 1. oldalról) a lehetőséget, hogy e fegyvereket az atomfegyverrel nem rendelkező hatal­mak is megkapják, vagy pedig bár­milyen más úton, beleértve a kato­nai tömbök és a sokoldalú atomhad­erő közvetett útját, juthassanak atom­fegyverhez. Csehszlovákia és a Szovjetunió egyetért abban, hogy Európában és az egész világon a helyzet veszélyes kiéleződésének állandó forrása az a tény, hogy a német kérdésben nem értek el békés megoldást. Ez a hely­zet hozzájárul ahhoz, hogy a Német Szövetségi Köztársaság külpolitikáját egyre inkább befolyásolják a milita­rista és revansvágyó körök, amelyek a második világháború eredményei­nek felülvizsgálásáról ábrándoznak. A két fél továbbra is azon a néze­ten van, hogy az európai helyzet rendezéséhez és a nemzetközi hely­zet megjavításához hozzájárulna a két szuverén német állammal kötött békeszerződés, valamint a politikai­lag önálló Nyugat-Berlin statútumá­ról való megegyezés. Csehszlovákia és a Szovjetunió továbbra is ezen in­tézkedések mielőbbi megvalósítására fog törekedni. A Szovjetunió és Csehszlovákia to­vábbra is szilárdítani szándékozik ba­rátságát és együttműködését a fejlő­dő ázsiai, afrikai és latin-amerikai or­szágokkal, s nemzetközi kötelességé­nek tekinti a népek igazságos har­cának támogatását az imperializmus és a gyarmati rendszer ellen. Néze­tük szerint csak ezen országok né­peinek van joguk saját sorsukról dönteni. A két fél nyomatékosan elitéli az USA imperialista köreinek támadó és provokációs politikáját a forradalmi Kuba ellen. A Szovjetunió és a Cseh­szlovák Szocialista Köztársaság Kuba forradalmi kormányát és a hős kubai népet újból teljes szolidaritásáról és igazságos ügyének határozott támoga­tásáról biztosítja. A két fél megvitatta azoknak az egyre gyakoribb fegyveres provoká­cióknak kérdését, amelyeket az USA a Vietnami Demokratikus Köztársa­ság ellen követ el, valamint azokat a terveket, amelyek szerint az Egyesült Államok agresszív körei a háborús akciókat az indokínai félszigeten ki akarják terjeszteni. Az USA cselszö­vényei a Vietnami Demokratikus Köz­társaság szuverenitása ellen, az ame­rikai katonai körök Kambodzsa és Laosz elleni akciói a genfi egyezmé­nyek durva megsértését jelentik és ellenkeznek a nemzetközi jog általá­nos érvényű normáival. Az Egyesült Államok agresszív köreinek kalandor akciói nemcsak súlyos következmé­nyekkel járhatnak a délkelet-ázsiai békére, hanem az egész világ bizton­ságát veszélyeztetik. A Szovjetunió és Csehszlovákia kijelenti, hogy nem nézi közömbösen a testvéri szocialista orszőg sorsát, s megadja neki a szük­séges segítséget. A Szovjetunió és Csehszlovákia ha­tározottan elítéli az Amerikai Egye sült Államok, Belgium és Anglia kö zös kongói beavatkozását. A Kongó elleni újabb imperialista agresszió kísérlet arra, hogy elnyomják a kon­gói nép erősödő nemzeti felszabadító mozgalmát és feltartóztassők a szé­gyenteljes gyarmati rendszer marad­ványainak felszámolását. A NATO kollektív gyarmatosító tö­rekvése, valamint a „régi" és az „új" gyarmatosítók közös akciói kihívást jelentenek valamennyi békeszerető erővel és elsősorban azokkal az or­szágokkal szemben, amelyek felsza­badultak a gyarmati rendszer alól. Ezek az akciók aláássák az Egyesült Nemzetek Szervezetének alapokmá­nyában leszögezett nemzetközi együtt­működés alapelveit. E gonosztevő ak­ciók minden következményéért a fe­lelősség egész súlya a Kongó elleni agresszió kezdeményezőire — az USA, Belgium és Anglia kormányára hárul. A Szovjetunió és a Csehszlovák Szo­cialista Köztársaság szembeszáll min­den kísérlettel, amelyekkel az Egye­sült Nemzetek Szervezetét igyekeznek gyengíteni. Továbbra is arra fognak törekedni, hogy ez a világszervezet hatékonyan szolgálja békés célkitűzé­seit, és hogy képviselve legyenek benne mindazon államok, amelyeknek érdekük az általános biztonság meg­szilárdítása. Az ENSZ hatékonyságá­nak nélkülözhetetlen feltétele, hogy felújítsők a Kínai Népköztársaság tör­vényes jogait e szervezetben, s az ENSZ valamennyi szervéből kiűzzék a Csang Kaj-sek-istákat. A két küldöttség, a Szovjetunió Kommunista Pártjának és Csehszlová­kia Kommunista Pártjának képviselői megvitatták a két párt közötti kap­csolatok elmélyítését is. E kapcsola­tokat a szoros felzárkózottsóg és a teljes nézetegység jellemzi. A Szovjet­unió és Csehszlovákia Kommunista Pőrtjának képviselői hangsúlyozták a szocializmus és a kommunizmus épí­tésének irőnyítósában nyert tapasz­talatok kölcsönös kicserélésének nagy jelentőségét. Megállapították, hogy e területen tovább kell fejleszteni a gyümölcsöző együttműködést, s meg kell szilárdítani a két ország kommu­nistáinak testvéri kötelékeit a közös célokért vívott harcban. A Szovjetunió Kommunista Pártja és Csehszlovákia Kommunista Pártja úgy véli, hogy a béke és a társadal­mi haladás ügye jelenleg egyre na­gyobb mértékben az összes imperia­listaelienes erő összeforrottságának megszilárdításától és főként a kom­munista és munkás világmozgalom egységétől függ. Az SZKP és a CSKP továbbra is e mozgalmak soraiban levő nehézségek leküzdésére s vala­mennyi testvérpártnak a marxizmus­leninizmus, a proletár nemzetköziség, a kommunista és munkőspártok 1957 és 1960. évi moszkvai tanácskozásain kiadott nyilatkozatok elve alapján va­ló összekovácsolására fog törekedni. A szovjet fél hangsúlyozta, hogy éppúgy, mint azelőtt is, a Csehszlo­vák Szocialista Köztársasághoz és a többi szocialista országhoz fűződő kapcsolataiban rendületlenül az SZKP XX., XXI. és XXII. kongresszusának történelmi határozataihoz és az SZKP programjához fog igazodni. A Szov­jetunió Kommunista Pártja és a szov­jet kormány továbbra is mindent megtesz a nagy szocialista közösség egységének, a szocialista országok teljes egyenjogúsága, nemzeti szuve­renitásuk megszilárdítása alapján va­ló erősítéséért A szocialista társada­lom és minden egyes ország érdekei­nek egybehangolására törekszik, a szocialista államok sokoldalú együtt­működésének fejlesztése érdekében, a békéért és a szocializmusért vívott harcban. Csehszlovákia Kommunista Pártja az SZKP nak ebben az irány­vonalában a leninizmushoz való hű­séget és a lenini elvek korunknak megfelelő alkotó továbbfejlesztését látja. Csehszlovákia Kommunista Pártja nagyra becsüli a Szovjetunió Kommu­nista Pátrjának a béke megszilárdítá­sáért, a szocialista társadalom egysé­gének és- a kommunista világmozga­lom egységének megszilárdításáért fo­lyó harcban tett erőfeszítéseit. A Szov­jetunió Kommunista Pártjának tapasz­talatai Csehszlovákia Kommunista Pártja számőra forradalmi erejének egyik fő forrósát jelentették, a szo­cialista társadalom felépítéséért vívott harcban. A Szovjetunió Kommunista Pártja nagyra becsüli a CSKP hozzájárulását a szocialista építés kérdéseinek ki­dolgozásához, Csehszlovákia Kommu­nista Pártjőnak aktív tevékenységét a szocialista közösség felzárkózásáért, a kommunista és munkáspártok 1957. és 1980. évi moszkvai tanácskozôsain kidolgozott politikai irányvonal gya­korlati megvalósításáért vívott harc­ban. A két fél nézete szerint a jelenlegi feltételek között a kommunista moz­galomban felmerült nehézségek leküz­dése, a kommunisták nagy családjá­nak összefogásában fontos lépést je­lentene a kommunista és munkáspár­tok nemzetközi tanácskozása. A szovjet és a csehszlovák fél meg­elégedéssel állapítja meg, hogy az összes kérdéseket a teljes kölcsönös bizalom, a nyílt őszinteség légköré­ben tárgyalták meg. A Csehszlovák Szocialista Köztársaság párt- és állami küldöttségének moszkvai látogatása újabb jelentős hozzájárulás a Szovjet­unió és Csehszlovákia testvéri kap­csolatainak és sokoldalú együttműkö­désének további fejlesztéséhez és megszilárdításához. L. I. BREZSNYEV, az SZKP KB első titkára A. N. KOSZIGIN, A. NOVOTNiÝ, J. LENÁRT, a Szovjetunió a CSKP KB első titkára, a Csehszlovák Szocialista Minisztertanácsának elnöke a Csehszlovák Szocialista Köztársaság Köztársaság elnöke miniszterelnöke Az Állami Döntőbíróság és az új irányítási rendszer (Folytatás az 1. oldalról) A 29 000 vitás ügybői ez év szep­tember végéig körülbelül 19 000-ben hoztunk döntést. Ebből a felek felül­vizsgálati indítványt a jogszabályok, vagy a népgazdaság érdekeinek megsértése címén mindössze 900 esetben adtak be és csupán 2,5 szá­zalékban került sor a döntések meg­változtatására. A felülvizsgálati indítványokról jómagam, illetve megbízásomra a kerületi döntőbíróságok vezetői hi­vatottak dönteni. Ezeket a döntése­ket valamelyik miniszter javaslatá­ra, már csak a kormány bírálhatja felül, de erre még 1953 óta — amió­ta ezt a tisztségemet gyakorlom — nem került sor. Azt hiszem, felesleges hangsúlyoz­nom, annyira köztudomású tény, hogy miután a bíróságoktól eltérően nálunk az ügyeket nem tanácsok­ban tárgyalják, döntőbíróink egyé­ni felelőssége azokénál sokkal na­gyobb. A közérdeket kísérve figye­lemmel beleszólhatunk a vállalatok terveibe, ha azt a népgazdaság szempontjából jónak látjuk és jo­gunk van a terv módosítására, meg­változtatására is. Mert hibák ma még bőven akadnak. A szállítóvál­lalatok sokszor fontosabbnak tart­ják a nyerstermelés értékének telje­sítését, semminthogy eleget tegye­nek a szerződésben vállalt kötele­zettségeiknek. • Milyen változás várható a népgazdasőg új irányítási rendszerének bevezetésétől? Ettől sokat várunk. A gazdasági szerződések ezentúl a tervezés fon­tos eszközeivó válnak. A piacon ma még a szállítóvállalat az úr. Ez így nem maradhat. A piac irányítását a megrendelő vállalatnak kell átven­nie. Igényeinek mielőbbi, maradék­talan kielégítése mindennél lanto­sabb lesz. A szállítóvállalatnak eh­hez olyan érdeke fűződik majd, hogy még a túlórák árán is igye­kezni fog termékeit a lehető leg­rövidebb időn belül átadni. A meg­rendelő viszont szívesen megfizeti majd az ezért járó bérpótlékot, il­letve felárat, úgy hogy a kölcsönös kapcsolatok rugalmassága folytán, a szerződő feleknek minden körülmé­nyek között számításukra kell talál­niuk. A nyersjövedelem növelését célzó törekvés következtében az ój rend­szerben rendkívül kiéleződnek majd a vállalatok között az anyagi vo­natkozású érdekek. Ez azonban nem jelent hátrányt. Hiszen éppen ezt akarjuk elérni. A normán felüli készletek például ma még senkit sem zavarnak. De nincs messze az idő, amikor maguk a dolgozók fog­ják követelni a rendet, a nyersjöve­delem növelése érdekében. • Mi a jellemző az új irányí­tási rendszerre? Minden vállalat esetében kivet­jük azt az összeget, amellyel hozzá kell járulnia az állami költségvetés­hez. Emellett termékeik mutatói, vagy béralapjaik iránt nem muta­tunk érdeklődést. Csupán bizonyos termelési feladatokat kísérünk majd figyelemmel. Ha valamely szervezet vagy vállalat rosszul gazdálkodik, feltétlenül megérzi azt az anyagiak­ban, a prémiumokon. Ilyenkor rávi­lágítunk a vállalatra, hogy bonckés alá vehessük a hibás intézkedések okait. Lehetséges, hogy a termelési programban, vagy a piackutatásban végzett munkában, talán-a káderek­ben, esetleg másutt találunk majd kivetnivalót. • Melyek azok a törvényes intézkedések, melyeknek megszegése a leggyakrabban fordul elő? Ma még a legégetőbb problémák közé a beruházási építkezések kö­rüli viták, továbbá a hibás termé­kekkel kapcsolatos minőségi pana­szok tartoznak.A termékek végső ellenőrzése még mindig sok kíván­nivalót hagy hátra. A megtorló in­tézkedések nem eléggé hatékonyak. Ha a vállalat nem teljesíti az önkölt­ség tervét, a pénzbírság lefizetésével érdekeit ma még nem éri különö­sebb sérelem. Az új rendszer egy­szeriben véget vet ennek a jelen­ségnek is. A pénzbírsáigolással egy­idejűleg, a vállalat visszakapja majd a hibás termékeket, ami nem lesz számára kifizetődő. Ezáltal is jó minőségű áru szállítására kény­szerül. • Milyen módon akadá­lyozható meg a megrendelő vállalatoknak a szállító hibái­val szemben tanúsított túlzott engedékenysége? Amint mondottam, ma még a meg­rendelő a szállítóvállalattól függ. Ha a megrendelt terimék szűk ke­resztmetszet, a szállítónak módjá­ban van visszaélni a helyzettel. Igaz, a döntőbíróság elrendelheti a gazdasági szerződés megkötését, a szerződés teljesítését, sőt a vé­tő felet meg is bírságotfiatja. Az eredmény mégsem volt minden esetben biztosítva. Az új rendszer­rel javul a helyzet. A megrendelő­nek az is jogában áll majd, hogy megtagadja az áru átvételét, de in­dokolatlan esetekben meg kell fi­zetnie a szállítónak okozott kárt. • Az új rendszer bevezeté­' se nyilván megköveteli a jog­szabályok módosítását, még­ha nemrégen kiadott tör­vényekről is van szó? Nem minden esetben ez a helyzet. Például az új Gazdasági Törvény­könyv rendelkezésein egyelőre lé­nyegesebb változások eszközlésére nincs szükség, mert a meglevő jog­szabályok nincsenek ellentétben az új intézkedésekkei. Megváltozik azonban a Munkatörvénykönyv. A tervvel kapcsolatban új jogszabá­lyok kiadását irányoztuk elő, de az új pénzügyi előírősok sem várathat­nak sokáig magukra. A gazdasági szervezetek jogai és kötelességei, valamint a hozrascsot-szervek ihely­zete is módosításra vár. Mindamel­lett fontos volna, hogy gazdasági életünket jóval kevesebb törvény és törvényes intézkedés szabályozza és hogy azok lényegesen egyszerűb­bek, érthetőbbek legyenek az eddi­gieknél. Feljegyezte KARDOS MÁRTA A SPANYOL KOMMUNISTÁK hősies magatartása a francoista bíróság előtt Párizs (CTK) — Az Humanité tudó­sítója beszámol a )osé Sandoval, a Spa­nyol Kommunista Párt Központi Bizott­sága tagja és további 12 vádlott ellswi tárgyalásról. A tárgyalás a bíróság épületének leg­kisebb termében folyt. A közönség szá­mára fenntartott helyek többségét cU vilruhás rendőrök foglalták el. Az épü­let előtt nagy embertömeg várakozott, liogy bejuthasson a terembe, de a rend­őrség ezt megakadályozta. A tömeg ai foglyok szabadon bocsátását követelte. A vádlottak a vád szerint tagjai vol­tak Spanyolország illegális kommunista' pártjának, törvényellenesen szervezked­tek, és illegális propagandát terjesztet­tek. A vádlottak többsége büszkén val­lotta magát a kommunista párt tagjá­nak, pedig az a törvényszegés, amely­lyel őket vádolták, 20—30 évi fogház­büntetést ró ki a kommunista párt tag­jaira. PERONISTA TÜNTETÉS BUENOS AIRESBEN Buenos Aires (ČTK) — Buenos Ai­resben Peron elnök körülbelül 4000 híve tüntetett a brazil kormány dön­tése eüen, hogy nem engedélyezik Peron utazásának folytatását és visz­szaküldik őt Spanyolországba. A tüntetők be akartak jutni a város központjába. A rendőrcsapatok azon­ban feltartóztatták és fél órán belül szétoszlatták őket. A legutóbbi je­lentések szerint senki sem sérült meg és egy tüntetőt sem vettek őrizetbe. A Sporiti argentin hírügynökség je­lentése szerint Miguel Angelo Zaval Ortiz külügyminiszter Buenos Aires-I székhelyén bomba robbant néhány méterrel a miniszter mellett, de Ortiz nem sebesült meg. A rendőrség egy férfit vett őrizetbe. Üf SZG 2 * 1964. december 5.

Next

/
Thumbnails
Contents