Új Szó, 1964. december (17. évfolyam, 334-362.szám)

1964-12-04 / 337. szám, péntek

Antonín N o v o á 11 ý elvtárs beszéde (Folytatás a 2. oldalról) A szovjet nép a múltban bebizonyí­totta, hogy ez lehetséges. Annak elle­nére, hogy a szovjet ország jelentős részét a fasiszta betolakoaók feldúl­ták, az ország nemcsak hogy rövid időn belül újjáépült, hanem őriási, gyors ütemü fejlődésnek indult. Erre eddig egyetlen ország sem volt ké­pes. S ezért újból megismétlem — bí­zunk a szovjet nép nagyságában és alkotó erejében. Elvtársak, igen nagyra becsüljük azt, hogy a Szovjetunió Kommunista Pártja és a szovjet kormány képviselőivel éppen ebben az időben megegyeztünk a fon­tos gazdasági kérdések közös megol­dását illetően. Ml magunk most a Csehszlovák Szocialista Köztársaság népgazdasági tervének nemcsak 1965­re, hanem az 1966—1970. évekre való előkészítésén munkálkodunk. E terv megvalósítása gazdaságunk, főként iparunk struktúrájában jelentős prog­resszív változásokat hoz a legkorsze­rűbb technika és tudomány alapján való sokoldalú átalakulás irányában. Ebben az értelemben az 1966-os és a következő évek társadalmunknak a kommunista építésre való áttéréséhez szükséges anyagi feltételek előkészí­tésének fontos szakaszát alkotják. Ezzel egyidejűleg a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal foly­tatott együttműködésünk elmélyítését azért tartjuk alapvetően fontosnak, mert a szocialista országok fokozatos gazdasági közeledéséhez vezető lépé­sek mindegyike hozzájárul közös ere­jük megszilárdításához és fejlesztésé­hez, tekintélyük növeléséhez a nem­zetközi porondon. Ismeretes, hogy az imperialisták — szüntelenül arra törekedve, hogy a vi­lág fejlődését visszafordítsák a kapi­talizmus és a reakció korlátlan ural­mához — mindenféle módon gyengí­teni igyekeznek a szocialista orszá­gok egységét, elsősorban a Szovjet­unióhoz fűződő kapcsolatalkat. Úgy­nevezett differenciált politikát igye­keznek folytatni, és céljaikra fel akarják használni a szocialista társa­dalmunkban megnyilvánuló legkisebb nézeteltérést is. Ezért elsőrendű köte­lességünknek tartjuk védelmezni és tiszteletben tartani az egész szocia­lista társadalom érdekeit, s hozzájuk idomítani országunk érdekeit. A Szovjetunió Kommunista Pártjá­val és a Szovjetunió kormányával egyetértésben s teljes egységben ítél­jük meg az alapvető nemzetközi po­litikai kérdéseket, s ezzel az egysé­ges nézettel összhangban közösen lépünk fel nemzetközi fórumon. Kül­politikai erőfeszítésünk is következe­tesen a különböző társadalmi rend­szerű országok békés együttélése politikájának lenini alapelveihez iga­zodik, s a termonukleáris világháború elhárításának lehetőségéből, vala­mint a népek békéjéért, szabadságért és biztonságért folytatott harca inter­nacionális támogatásának céltudatos törekvéséből indul kl. A jelenlegi nemzetközi helyzet ala­kulása teljes mértékben megerősíti azt a felfogást, hogy míg létezik az imperializmus, fennáll a háborúk és a fegyveres háborús provokációk ve­szélye. A világ különböző részeiben tanúi vagyunk annak, hogy az impe­rialisták, valamint a régi és az új gyarmatosítók fegyveres beavatkozá­saikkal szándékosan fenntartják és el­mélyítik a feszültséget. Az utóbbi idő­ben ezt láttuk Kongóban, ahol Csőm­be védelmezőt durva támadást kö­vettek el a hazájuk függetlenségéért és szabadságáért harcoló népi erők ellen. Csehszlovákia népe határozot­tan elítéli a zsoldos bérencek kongói gaztetteit, a belga és amerikai impe­rialisták beavatkozását az ország bel­ügyeibe. Valamennyi békés erővel együtt támogatjuk a volt leigázott nemzetek önálló, független, haladó fejlődésre irányuló erőfeszítéseit. Csehszlovákia népének rokonszenve kíséri a dél-vietnami hazafias erők igazságos küzdelmét, akik az ameri­kai Egyesült Államok és a dél-viet­nami reakciós erők katonai beavat­kozása ellen harcolnak. Elítéljük a Vietnami Demokratikus Köztársaság elleni provokációkat. Ehhez az or­szághoz a nemzetközi szolidaritás és a szocializmus kötelékei fűznek ben­nünket. Meggyőződésünk, hogy a viet­nami nép ügye győzni fog. A szüntelenül előidézett agresszív konfliktusok arra késztetnek bennün­ket, hogy ne lankadjunk hazánk, va­lamint a varsói szerződésben tömö­rült szocialista országok védelmi ere­jének szilárdításában. A szocialista világ véderöi, amelyeknek alapja a szovjet hadsereg, az a fő tényező, amely megfékezi Európa és a világ agresszív, revansista erőinek szándé­kait. Bennünket mint közvetlen szomszé­dokat komolyan aggaszt a Német Szö­vetségi Köztársaságban végbemenő fejlődés, ahol egyre Inkább szóhoz A nagygyűlés hatezernyi résztvevője lelkesen élteti a CSKP-t és az SZKP-t. jutnak a revansizmus és a militariz­mus erői. Ezek az erők a második vi­lágháború eredményeinek felülvizsgá­lására, a háború utáni határok el nem ismerésére és a szégyenteljes müncheni szerződés érvényességének bizonyítására törekszenek. Ez különösen elgondolkoztató ak­kor, amikor a bonni kormány minden eszközzel valóra akarja váltani a NATO sokoldalú atomhaderejének megteremtését, s ezáltal jogot akar nyerni arra, hogy ő ls dönthessen az atomfegyverek bevetéséről, és foko­zatosan kezébe kaparintsa a fegyve­reket. E tervek visszhangra találnak az Amerikai Egyesült Államokban, de a másik oldalon a többi NATO-ország érdekeibe ütköznek. Ezek az orszá­gok kezdik tudatosítani, milyen ve­szélyes következményekkel járhat e fejlődés. Sohasem fogunk egyetérteni azzal, hogy azok az emberek, akik a vilá­got két Ízben borzalmas háborúba so­dorták, ismét újabb háborúra készül­hessenek. Nézetünk szerint a béke biztosí­tásának s az európai atomháború el­hárításának egyedüli pozitív útja tár­gyalásokat folytatni mind az európai kapcsolatok békés rendezéséről, mind a nyílt kérdések megoldásáról. A né­pek érdekeinek mérhetetlenül javára válna, ha megegyezés jönne létre az atomfegyverek elterjesztésének betil­tásáról és más intézkedésekről, ame­lyek megteremtenék valamennyi tö­megpusztító fegyver betiltásához s az általános és teljes leszereléshez szük­séges feltételeket. Erre összpontosul a varsói szerző­dés tagállamainak és valamennyi szo­cialista országnak minden erőfeszíté­se. Elvtársak! Csehszlovákia Kommunista Pártja nagyra becsüli és támogatja a Szov­jetunió Kommunista Pártjának, a szo­cialista társadalom egységének s a nemzetközi kommunista mozgalom egységének megszilárdítására és a je­lenlegi ellentétek leküzdésére irányu­ló erőfeszítését. Továbbra is azon va­gyunk, hogy pozitívan kell megoldani a kialakult helyzetet a marxizmus— leninizmus és a proletár nemzetközi­ség elvi pozícióiból, s az imperializ­mus ellen a szocializmusért és a bé­kéért vívott harc alapvető kérdései­ben követett egységes módszerrel. Ezért teljes mértékben helyesnek tartjuk a testvérpártok többségének ama meggyőződését, hogy a kommu­nista és munkáspártok tanácskozásán közösen kell elbírálnunk a legutóbbi 1960. évi tanácskozás utáni helyzet fejlődését, s hogy általánosítsuk e fejlődésben mutatkozó új jelensége­ket. Ezen a tanácskozáson új prog­ramplatformot dolgoznának ki, s a nemzetközi kommunista mozgalomban ebből indulnának ki az egyes kommu­nista és munkáspártok. Kommunista soraink egységéért va­lamennyi testvérpárt felelős, s ezért szükséges, hogy mindnyájan aktívan törekedjenek erre az egységre. Az egyedülálló akció — még ha pozitív tényezők fejlesztésére irányul is, nem lehet elegendő, ha nem párosul az elvtársi kapcsolatok felújítására irá­nyuló őszinte törekvéssel, s ha az ilyen akció pozitív jelentőségét rög­tön utána nem semlegesítenék újabb indokolatlan támadások. Az ilyen el­járást nem lehet egységre irányuló konstruktív erőfeszítésként értékelni, mert elodázza és megnehezíti a nem­zetközi kommunista mozgalomban le­vő helyzet aktív, pozitív megoldását. A Szovjetunió Kommunista Pártjával egyetértésben azt a nézetet valljuk, hogy a nemzetközi kommunista moz­galom problémáinak, feladatainak, to­vábbi fejlesztési irányainak kollektív megtanácskozása az az út, amely a marxista—leninista pártok, az egész nemzetközi kommunista mozgalom újabb sikereihez vezet. Elvtársak! Most engedjék meg, hogy néhány szóval beszámoljak belső helyzetünk­ről, arról, hogyan dolgozunk, hogy teljesítsük Csehszlovákia Kommunista Pártja XII. kongresszusának határoza­tait. A szocializmusnak hazánkban aratott győzelméről és a szocialista társadalom fejlesztése további szaka­szának megkezdéséből — amelynek során szellemi és anyagi erőt gyűj­tünk a kommunizmusba való átme­nethez — életünk valamennyi terü­letén levonjuk a szükséges következ­tetéseket. Az egész államapparátust az új, 1960-ban jóváhagyott, Immár szocialista alkotmány alapján a szo­cialista társadalom továbbfejlesztésé­nek szükségleteihez módosítottuk, és számos gazdasági, szociálpolitikai in­tézkedést tettünk az egységes szocia­lista társadalom kialakítása érdeké­ben. Például módosításokat eszközöltünk a szövetkezeti parasztok szociális és nyugdíjbiztosítása terén, amelyek kö­vetkeztében egy szintre kerültek a többi dolgozóval. Ezek az Intézkedé­sek is hozzájárulnak a városi és a falusi élet közötti különbségek meg­szüntetéséhez. Igen bonyolult és igényes feladato­kat oldunk most meg gazdasági té­ren. A csehszlovák népgazdaság a szocializmus építésének időszakában gyors ütemben fejlődött. Ez elsősor­ban iparunkra érvényes ( amelynek terjedelme ma csaknem ötször na­gyobb, mint 1937-ben volt. A XII. kongresszus határozatainak szellemében Csehszlovákia Kommunis­ta Pártjának Központi Bizottsága a fontos intézkedések egész sorát lép­tette életbe, amelyeknek megvalósítá­sa a népgazdaság fejlesztése alap­vető kérdéseinek, valamint egyes olyan problémáknak fokozatos és cél­tudatos megoldását eredményezi, amelyek a múlt években egyrészt kül­ső, másrész egyes belső fogyatékos­ságok következtében mutatkoztak meg. Habár e folyamatnak még csak a kezdetén tartunk, azt mondhatjuk, hogy munkánk lassan sikerrel jár. Az 1964. évi tervet főként az ipar­ban teljesítjük, sőt túi is szárnyaljuk; október végén ipari termelésünk 4,2 százalékkal haladta meg a múlt év ugyanazon időszakának termelését. Fokozatosan sikerült megjavítani a minőségi mutatók teljesítését is, és csökkenteni a népgazdaságban felhal­mozódott aránytalanul nagy készlete­ket stb. Fokozatosan számos Intézke­dést léptetünk életbe a Csehszlová­kia Kommunista Pártja XII. kongresz­szusán kitűzött feladat teljesítése: a mezőgazdaságnak 1970-ig az ipar színvonalára való emelése érdekében. Sajnos, az idén nem kedvezett az idő­járás a mezőgazdasági termelésnek. A nagy szárazság, amelyre évek óta nem volt példa, a járásoknak több mint egyharmadában elsősorban a gabonatermelést sújtotta, úgyhogy több mint egymillió tonnával keve­sebb gabonát takarítottunk be a ter­vezettnél. Az egyik kulcsfontosságú kérdés, amelyre elsősorban súlyt helyezünk, a népgazdaság egész irányítási rendsze­rének tökéletesítése. Ez továbbra is a demokratikus centralizmus elvén alapul. Tervgazdálkodási rendszerünk minőségi tökéletesítése folyamán ab­ból indulunk ki — s ez a lényeg —, hogy elmélyítjük a gazdaság központi Irányítását, s ugyanakkor tökéleteseb­ben érvényesítjük az anyagi érdekelt­ség szocialista elvét, az Irányítás gaz­dasági eszközeit és a gazdaság fej­lesztésének valamennyi erkölcsi-poli­tikai tényezőjét. A gazdaság egész irányítási rend­szerének fő eszköze és tengelye a népgazdasági állami terv, amelynek összeállítását tudományosabbá, jobbá kell tenni, s elsősorban növelni kell a hosszú tartamra szóló terv szerepét és kötelező voltát. Központilag fogjuk irányítani a fő beruházási tevékeny­séget is. Teljes mértékben megőrizzük a kül­kereskedelem állami monopóliumát, akkor is, ha a termelő vállalatok a jövőben részt vesznek a kereskedelmi egyezményekben, aláírják őket, s így felelősséget ls viselnek a bennük vál­lalt feladatok teljesítéséért. Közpon­tilag fogjuk irányítani a belkereske­delmet, valamint a bérek és a munka­erők mozgását is. Megerősítjük mező­gazdaságunk irányítását is, amelyben nagyobb mértékben fognak fejlődni és érvényesülni a vállalati gazdálko­dás formái szövetkezeti gazdálkodá­sunk demokratizmusának megőrzése mellett. Ugyanakkor kialakítjuk a né­pi ellenőrzéisnek választott szervek összességén alapuló egységes rendsze­rét. E rendszer Ipari alapunk új szer­vezetére fog támaszkodni, melynek alapját jelentékeny jogkörrel, de ugyanakkor jelentős felelősséggel bí­ró szakvállalatok alkotják. Tevékeny­ségük mércéje az elért bruttó jövede­lem, esetleg nyereség lesz, s ezzel függ majd össze a gazdasági fejlődés minősége, a magas műszaki színvona­lú és kiváló minőségű termékek gyár­tása, a legnagyobb fokú gazdaságos­ság és a társadalom szükségleteinek kielégítése iránti anyagi érdekeltsé­gük is. Ez az érdekeltség egész kollektí­vákra vonatkozik majd, a műhelyektől kezdve a szakvállalatok igazgatósá­gáig. Ha jól fognak dolgozni, megnö­vekednek a vállalati alapban levő esz­közeik, amelyekből a prémiumokat fi­zetik ki, különféle szociális, kulturá­lis létesítményeket építenek stb. Ha rosszul dolgoznak, ezzel a vállalati alap rövidül meg, s ennek pénzügyi hatását megérzik a kollektívák. Job­ban ki akarjuk használni a hitelt is, rugalmasabb árpolitikát akarunk foly­tatni, de emellett természetesen min­den alapvető és fontos termék ára szilárd és központilag szabályozott lesz. Semmi esetre sem engedjük a gazdaság valamilyen ösztönös mene­tét, az árak és a bérek szabad moz­gását, az ösztönös beruházási építke­zést. Mindez biztosítja majd, hogy gaz­daságunk a Csehszlovákia Kommunis­ta Pártja által kitűzött társadalmi cél­kitűzések alapján fog fejlődni. Ugyan­akkor Csehszlovákia Kommunista Pártja a gazdasági téren foganatosí­tott intézkedésekkel oszthatatlan egy­ségben megerősíti a párt vezető sze­repét a gazdaság irányításának vala­mennyi szakaszán. A szocialista társadalom továbbfej­lesztésére irányuló erőfeszítésünk szerves részét alkotja a szocialista de­mokrácia alapelveinek következetes érvényesítése valamennyi állami szerv tevékenységében, kezdve a Nemzet­gyűléstől egészen a nemzeti bizottsá­gokig, továbbá a társadalmi szerveze­tek munkájában. Most közvetlenül ez­zel függ össze a pártnak a nép poli­tikai és eszmei egységének megszilár­dítására, a munkásosztály, a szövet­kezeti parasztság és a dolgozó értel­miség szilárd összekovácsolására irá­nyuló egész eszmei nevelőmunkája is. A párt ideológiai munkája a marxiz­mus—leninizmus és a proletár nem­zetköziség elveinek az ország életé­ben való alkotó értelmezésére és kö­vetkezetes megvalósítására összponto­sul, kérlelhetetlenül lép fel mind a dogmatizmus és a konzervativizmus valamennyi irányzatával, mind pedig a liberalizmus és az opportunizmus minden megnyilvánulásával szemben. Ezt alapvető feltételnek tekintjük ah­hoz, hogy a Csehszlovák Szocialista Köztársaság továbbra is a sokoldalú szocialista fejlődés útján haladhasson előre, és a szocialista országok tár­sadalma részeként teljesíthesse inter­nacionális kötelességét. Elvtársak! Beszédem végén Csehszlovákia né­pének nevében szeretnék még egyszer sok-sok további sikert kívánni a test­véri Szovjetunió népeinek, dicső Kom­munista Pártjának és Központi Bizott­ságának a XX., a XXI. és a XXII. kongresszus fő irányvonala teljesítése során a kommunizmus építésében, a világbékéért, az emberiség boldogsá­gáért és haladásáért vívott harcban betöltött felelősségteljes küldetésében, ünökkel tartunk, drága elvtársak, s mindig szemünk fényekónt fogjuk őrizni a Szovjetunió népéhez, Vlagyi­mir Iljics Lenin pártjához fűződő egy­ségünket és testvéri barátságunkat. Éljen a Szovjetunió Kommunista Pártja, a kommunista világmozgalom élcsapata és Központi Bizottságai Dicsőség a Szovjet Szocialista Köz­társaságok Szövetsége hős népének! Erősödjék a szocialista társadalom egysége, szilárduljon a nemzetközi kommunista mozgalom egysége! ürök dicsőség a marxizmus—leni­nizmus, a proletár nemzetköziség hal­hatatlan eszméinek! Örökké éljen a Szovjetunió és Cseh­szlovákia népeinek barátsága! FOGADÁS A KREMLBEN Moszkva (ČTK) — A csehszlovák­szovjet közös közlemény aláírása után a Kremlben, fogadást rendeztek az An­tonín Novotný elvtárs vezette cseh­szlovák párt- és állami küldöttség tiszteletére. A fogadást az SZKP Központi Bi­zottsága ós a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége rendezte. Je­len voltak az SZKP és a szovjet kor­mány vezető képviselői, a csehszlovák párt- és állami küldöttség tagjai, kül­földi diplomaták, valamint szovjet és külföldi újságírók. A kubai nép iinnept Havanna (CTK) — A kubaí;nép teg­nap ünnepelte meg a Fidel Castro által vezetett forradalmár csoport partraszállásának 8. évfordulóját, az Oriente tartománybeli Colorado ten­gerparton. A partraszállás indította el kubai nép harcát a gyűlölt Batiszta­diktatúca és az amerikai imperializ­mus uralma ellen. Az évforduló alkalmából Havanná­ban megnyitották a Jósé Antonió Echevarrióról elnevezett egyetemi vá­roskát. Az ünnepi beszédet Fidel Cast­ro, a forradalmi kormány elnöke, az Egységes Szocialista Forradalmi Párt főtitkára tartotta. . GÁZVEZETÉK ÉPÜL a Szovjetunióból Csehszlovákiába Moszkva (CTK) — Moszkvában egyezményt írtak alá a Szovjetunióból Csehszlovákiába vezető gázvezeték építéséről. Csehszlovák részről 0. Si­műnek miniszterelnök-helyettes, szov­jet részről Mihail Leszecsko, a Szov­jetunió Minisztertanácsának alelnöke írta alá az egyezményt. A gázveze­téket 1965—67-ben építik kl. VÁLTOZÁSOK AZ ALGÉRIAI KORMÁNYBAN Algír (CTK) — Ahmed Ben Bella elnök átszervezte kormányát. Hét új minisztert nevezett ki, de a legfon­tosabb miniszteri tárcákban nem tör­tént változás. Bumedien továbbra is miniszterelnök-helyettes és honvédel­mi miniszter, Buteflika a külügymi­niszter és Bumaza a gazdaságügyi miniszter. A belügyminiszteri és a tá­jékoztatásügyi miniszter hivatalét az elnök vette át. 1962 óta, tehát Algéria független­ségétől harmadízben eszközöltek vál­tozásokat az algériai kormányban. 1984. december 4. * Oj SZÖ 3

Next

/
Thumbnails
Contents