Új Szó, 1964. december (17. évfolyam, 334-362.szám)

1964-12-03 / 336. szám, csütörtök

A Klement Gottwald (Jjkohó ostrava-kunčicei acélöntödéjében rövidhullámú rádió-adóállomásokat szereltok fel, amelyek az öntöde vezetőjét kötik sze a darukezelökkel. Felvételünkön: Miroslav Mikesz mérnök, az öntöde vezetőjének helyettese és Ondrej Teluch, a műszak vezetője (jobbra) (ČTK — B. Švorčtk felv.) Össze a rövidhullámú leadó segítségével nyolc darukezelő munkáját irányítja. 0 11 é Gyuláné dunaszerdahelyi lakos november másodikán küldött bíráló megjegyzésének adta ezt a címet. Levelében többek között a következőket írta: „November elsején az esti autóbusszal két kislányommal Nyárasdról Dunaszerdahelyre utaztam. Az autóbusz pótkocsival érkezett. Amikor az első kocsi megtelt, a busz elindult, pedig a pótkocsiba még nem szálltak fel az utasok. £n éppen akkor akartam felsegíteni ötéves kislányomat, amikoir az autóbusz elindult. Láttam, hogy az ajtó becsapódik és kislányomat kénytelen valtam lerántani a feljáróról. Kislányom kis híján a mozgó jármű alá került. Amikor a dolgot szóvá tettem, és kérdőre vontam a kalauznót: mielőtt jelt adna az indulásra, miért nem győződik meg arról, vajon felszálltak-e már az utasok, ezt lelelte: ez nem kötelessége!" 01 lé Gyuláné így folytatja levelét: „Fel sem mertem volna tételezni, bogy ilyen felelőtlen, embertelen aikalmaztrtíjai legyenek a ČSAD dnnaszerdahelyi üzemének. Ahelyett, hogy a balesetek megelőzésére törekednének, nemtörődömségükkel maguk idézik őket elo. Szeretném, ha soraimat okulás céljából közölnék." VÁLASZ A BÍRÁLATBA A KALAÜZNŐ! A ČSAD dunaszerdahelyi kirendeltségének vezetősége november 18-án kelt levelükben Ollé Gyuláné bírálatára a következő választ adta: „Az említett antóbuszon szolgálatot teljesítő Szabó Viola kalauzno, amikor felelősségre vonluk — tagadta az esetet. Később azonban a panasztevövel szembesítettük, és elismerte, hogy hibát követett el. Bebizonyosodott tehát, hogy a történtekért mindenekelőtt a kalauznő felelős. Az üzem vezetősége ezért a fegyelmi szabályzat értelmében Szabó Violát azonnali hatállyal egy hónapra eltiltotta az autóbuszról, és alacsonyabb munkakörbe, a jármüvek mosásához és takarításához osztatta be." Megállapították azt is, hogy a történtekért részben Erdélyi István is hibás. A büntetés kiszabásakor azonban figyelembe vették, hogy tizenötéves sofőrködése alatt hasonló eset nem történt vele, ezért mérsékelték büntetését. Egy hónapi fizetésének 3 százaléka bánja meg az elhamarkodott lépést. A jé munka eredménye A tesmagi szövetkezetben (lévai Járás) szép eredményeket érnek el az .utóbbi időben. Húseladási tervüket túlteljesítették és az év végéig a tejeladást is teljesítik. Az anyasertésgondozók már 12 malacot választottak ^ egy-egy, kocától, és valószínű, hogy az év végéig az elválasztási átlagot 14 fölé emelik. Jó munkájukért elismerést érdemelnek annál is inkább, n»rt az évi terv 10 malac elvaiasztását írja elő egy-egy kocától. Kádek Gábor Affi E/Z ÉVI gazdag fokhagymalermés után a termesztők előkészületeket tesznek a jövő évi termesztésre. A serediek már most vállalták, hogy jövőre 260 métermázsa fokhagymát adnak el azokról a területekről, melyeket eddig nem használtak ki kellően. TELI GONDOK A zootechnikus számára nem lehet szlovákiai kerületben az idén rosz- gosan, mert sokat tettek a jő takarrosszabbat elképzelni, mint hosszú te- szabb időjárási viszonyok voltak, mint mányalap biztosítása érdekében, let, kevés takarmánnyal. Persze, nem a nyugat-szlovákiai kerületben. Tehát tudjuk, meddig tart a tél, de Kole- a takarmánytermesztés attól ls függ, csányi Dezsőnek, a deáki szövetkezet ki milyen gondot fordít rá. Mielőtt zootechnikusának így is sok a gond- említést tennénk a gömöriek gondos ja. Különösen a szálas takarmány kevés. A tehenek napi adagjában csak két kiló lucerna szerepel, és abraktakarmányból sincs elég. Pedig hányszor megfogadták már: jövőre több takarmányt termesztenek, ám hiába, évről évre ismétlődik a régi betegság. — Azért nincs problémánk a szálas takarmánnyal, mert gondozzuk a réteket és a legelőket — mondta Orbán elvtárs. A gondozás a gömürieknél nemcsak egyszeri beavatkozást jelent. Ősszel egy mázsa Thomaslisztet .....,, , szórtak el hektáronként, tavasszal A gomorlek egy-egy negyven kilón ugyanannyi mészsalétromoí, ós széna. hizo sertesnek ket kg abrakot, k

ai

sz

áiá

s után ugyancsak egy mázsa takarmánytermesztéséről, nézzük meg, mennyivel gazdaságosabb, ha például a hízó sertés nagyobb adagot kap. egy kg burgonyát és 4 dl takarmánytejet adnak naponta, s napi 60 dekás Vagy hely nem jut évelők termeszté- súlygyarapodást érnek el. A deákiak sére, vagy a műtrágya kevés, vagy az időjárás kedvezőtlen.. Mindig közbejön valami a zootechnikus meg törheti a fejét, mit csináljon az állatállománnyal. Kolecsányi elvtárs sem tehet mást, mint a készletet pontosan beosztani, ellenőrizni a napi adagokat, hogy ta 1,4 kg abrakot és 3 kg burgonyát etetnek, amitől 41 dekát híznak a sertések. Ha mindkét gazdaságban 120 kilós súlyig hizlalják a sertéseket, a gömöi'ieknek ehhez 133 napra van szükségük, a deákiaknak viszont 195 napra. Természetes, hogy minél tovább tart a hizlalás, annál drágább, vaszig kitartson a takarmány. A gon- hiszen a deákiak a 195 nap alatt 273 dozó szívesebben etetne többet és job- kg abrakot és 585 kg burgonyát, míg bat, mert a hozam után kapja a fi- a gömörieknek a 133 nap alatt csak zetségét, csakhogy a körülmények ezt 266 kg abrakot, 133 kg burgonyát és nem engedik. Hogy a kecske is jól- 53 liter takarmánytejet etetnek fel. lakjon, meg a káposzta is megmarad- Ebből világosan kitűnik, hogy a göjon, Kolecsányi elvtárs vegyszerek mörie-k termelése olcsóbb. Hasonló párhuzamot lehetne vonni a tejtermelésben is, amiben szintén a gömöriek javára billenne a mérleg. Ők 4 kg lóherét, 20 kg silótakarsegítságével serkenti nagyobb termelékenységre az állatokat. így a kisebb takarmányadagokkal is nagyobb hozamokat érnek el a dolgozók. Természetesen, ez szükségmegoldás, de mit mányt, 10 kg répaszeletet, és 1,75 kg tehet mást, ha takarékoskodni kell a abrakot adnak egy-egy tehénnek, míg takarmánnyal. Vagy hogy pontosabb a deákiak a két kilogrammos lucerna lovosicei salétromot kaptak a rétek így a nagy szárazság ellenére is 40 mázsa szálas takarmányt takarítottak be egy — egy hektárról. A legelőkön négy mázsa műtrágyát szórtak hektáronként, és ennek meg is volt az eredménye. Egész nyáron volt mit legeltetniük, sőt az abafalaiak, a sajórecskeiek és a lenkeiek 83 növendékmarhája is az ö határukban legelt. Meg kell jegyezni, hogy a gömöriek a sok kaszálón (160 hektár) kívül a szántóföldek 16 százalékán is évelő takarmányokat termesztenek. Nem mindén gazdaságban fordítanak ilyen nagy gondot a takarmánytermesztésre, pedig kifizetődne. Orbán elvtárs szerint náluk a tej önköltségi ára 1,34 korona literenként. A tehenek egész nyáron legelőre járnak, és ez nagy megtakarítást jelent. Bőséges takarmányalap nélkül nem lehet az állatállomány jövedelmező. legyen a meghatározás, így a kevésbé mellé 30 kilogramm silótakarmányt Takarmánykészlet nélkül a zootechniértékes takarmányt jobban tudja hasznosítani. — Nekünk nincsenek takarmánygondjaink — mondta Orbán Ferenc, és csak fél kilogramm abrakot. A gömöriek előnye a takarmányok összetételében is kitűnik. Náluk jobb a keményítő- és fehérjeérték aránya, a gömöri szövetkezet elnöke. És va- ami szintén növeli a hozamokat. Ezek lóban, a két szövetkezet készlete nagy alapján a gömöriek a tejtermelésben különbséget mutat, pedig a közép- is nagyobb hozámot várhatnak és jokus nem művelhet csodákat. Vegyszerek segítségével növelheti ugyan a hasznosságot, ám sohasem érhet el olyan eredményeket, mint mikor elegendő takarmány áll a rendelkezésére. BENYUS JÓZSEF FÜLEKEN négy éve működik a dolgozók középiskolája. Jelenleg az iskolán hatvan dolgozó tanul és készül az érettségire, (pk) EGÉSZSÉGÜGYI expedíció utazik a csendes-óceáni Húsvét-szigetekre, az 1200 főnyi lakosság beható orvosi vizsgálatára. A 36 tagú tudományos expedícióban az Egyészségügyi Világszervezet is képviselteti magát. A GALÁNTAI állami gazdaság mellett működő vadásztársulat tavaly szép eredményt ért el az apró vadak eladásában Áz idén sem akarnak lemaradni. Eddig már 488 élő foglyot és 500 élő nyulat adtak el exportra. (oi) Santiago de Cubában ünnepélyesen megnyitották a csehszlovák segítséggel épített gépgyárat. TlZ ÉV ALATT a világ szarvasmarha-állománya 40 százalékkal, ugyanakkor a marhakereskedelem 60 százalékkal emelkedett. A kereslet különösen Európában és Japánban nőtt, Nyugat-Európában akut marhahúshiány észlelhető. A KÖZÉP-SZLOVÁKIAI Húspirai Vállalat losonci üzemének dolgozói alaposan felkészültek a karácsonyi vásárra. Az idén 30 százalékkal több hentesárut adnak piacra, mint az elmúlt évben. (ag). A Dél-afrikai Köztársaság kormánya minden indok nélkül megtagadta a beutazási engedélyt Louis Armstrongtól, a világhírű dzsesszzenésztől. Csaknem bizonyos, hogy a fajgyűlölő kormány azt kifogásolja, hogy a művész — néger. GAZDAG FÖLDGÁZLELÓHELYRE bukkantak Bulgáriában. A Várna közelében elterülő lelőhely tartalékait mintegy 500 millió köbméterre becsülik. A gázvezetékek építése, amelyben szovjet szakértők is közreműködnek, még ez évben megkezdődik. A CSEMADOK LOSONCI helyi szervezete irodalmi klubjának közgyűlésén Ferenc Ferdinánd, a klub titkára tartott beszámolót. Megemlékezett a város szülöttének, Berko Sándor költőnek munkásságáról, aki 1942-ben a fasizmus áldozata lett. A vitában Szabó Gyula festőművész a művészet szerepéről és küldetéséről beszélt. A jelenlevők elhatározták, hogy az Irodalom és képzőművészet barátéinak klubját újább tagok szerzésével tovább bővítik, '[ács) JUGOSZLÁVIA keleti vidékén, Boszna-Kobila környékén új ólom- és horgany bányalelóhelyekre bukkantak. A készleteket hárommillió tonnára becsülik. Alkapren a-50 a neve annak a ragasztónak, amely vegyiparunk legújabb gyártmánya. A lehető legegyszerűbb eljárással kitűnően lehet vele ragasztani műanyagokat, mint umacart, PVC-lemezeket, umaplex üveget, műbőrt stb. Nagyüzemi kísérletek: színhely o halár A MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉS belterjessé tételét célzó párthatározat megvalósításához, a hektárhozamok növeléséhez a mezőgazdaság kemlzálásának az útján jutunk el. A tudományos kísérletek és tapasztalatok szerint az eddiginél sokkal nagyobb mértékű műtrágyázásra van szükség. Ami kicsiben a kísérletek -során eredménnyel jár, azt nagyban is ki kell próbálni. Minthogy a helyes nagyüzemi műtrágya-adagolás és az ezzel kapcsolatos problémák nem mindenütt ismeretesek s nem volt alkalmunk ezen a téren bővebb gyakorlati tapasztalatokat szerezni. A CSKP KB 1963 tavaszán határozatot hozott, melynek értelmében a hektárhozamo-k növelése érdekében kísérleteket kell folytatni az éghajlati és talajviszonyok megfigyelésével. A kísérletek területéül több járást is kiszemelt. E járások egyike a kolíni 60 400 hektárnyi mezőgazdasági földterületével, melynek kb. 88 százaléka szántóföld. A kísérletek kezdeti eredményeiről J. Červenka, a Kolíni Járási Mezőgazdasági Termelési Igazgatóság vezetője így számol be: — Tavaly hektáronként 153 kg műtrágya adagolásával kezdtük. Ennek a mennyiségnek néhány éven belül 200 kg-ra kell emelkednie. Ezzel a mezőgazdasági üzemek műtrágyára fordított költségei 10,9 millióval növekszenek. Emellett az elraktározással a gépekkel, szállítással és egyéb mulaszthatatlan intézkedésekkel járó kiadáso-k is felszöknek mintegy 3,7 millió koronára. — Egyelőre még nem sokat mondhatok, hiszen az idei szárazság miatt csalódtunk. Mindössze a takarmány mennyisége árulja el a fokozott műtrágya adagolását. No meg a burgonya és a cukorrépa termése is. Ezek esetében lényeges Javulás ról beszélhetek. A gabonaféléknél azonban maradt minden a régiben. De ha a termést összehasonlítom a közép-csehországi kerület többi járásának idei gabonatermésével, meg keli mondanom: valamennyi közül még mindig a mi eredményeink voltak a legjobbak. Miről is van szó tulajdonképpen? , A FOLYAMATBAN LEVO kísérleti és kutatómunkák alapján maguknak a mezőgazdasági üzemeknek kell megállapítaniuk, hogy a különböző termékekre tett hatásuk szempontjából — tekintettel a talajviszonyokra — milyen fajtájú és aienynyiségű műtrágyát keli alkalmazni. Ennek a fontos tényezőnek a felderítése azonban egymagában még nem vezethetne célra, ha a vele kapcsolatos, nem kevésbé fontos és bonyolult feladatokat, mint például a műtrágya elosztásának ésszerű megszervezését, a szállítási, elraktározás! és gépesítési munkákat helytelenül végeznénk el. — Ha az előírások szerint járunk el — véli Červenka elvtárs —, és pontosan betartjuk az agrotechnikai elveket, akkor a növénytermesztésnek 180 000 gabonaegységgel többet kell kitennie, ami pénzösszegben kifejezve mintegy 24,3 millió korona többletet jelent. A műtrágyamennyiség fokozásával kapcsolatos komplex feladaiok elvégzése három időszakban történik. Az első időszakban — amint már szó volt róla — egy esztendőben 153 kg esik hektáronként a termőföldre. A második időszakban — 1—2 évig tart — 175 kg műtrágyát igényel a termőföld hektáronként, a harmadik időszak 200 kg műtrágyával állandó jellegű. A kolíni járásban mindent elkövettek a kísérleti és kutatómunkák sikeréért. A mezőgazdasági üzemeket az éghajlati és talajviszonyoknak, valamint a növényi termelésnek megfelelően még ez év tavaszán három csoportba osztották. Az eredményeket a járás 50 EFSZ-ében, 5 állami gazdaságában árgus szemmel, a legaprólékosabb részletekre kiterjedő figyelemmel tartják nyilván a szakemberek. AZ AGROTECHNIKAI határidőkön belül egyenle iesebb időközökben kellene kapnunk a vegyi anyagokat — mondja Červenka elvtárs. Sajnos, nem ez a helyzet. A gyárak követelményeinket egyelőre alig képesek kielégíteni és a vasúti szállítás sem megfelelő. — A legnagyobb hiba pedig az. hogy a mezőgazdasági üzemek, de a felvásárlási szerv is szűkölködik a műtrágyának szánt raktárhelyiségekben. A kolíni járásban Kb. 10 000 tonnányi férőhely hiányzik. Nagy kárt okoz az ls, hogy a mezőgazdasági üzemek műtrágyaraktárai sok esetben nem felelnek meg a követelményeknek. Elsősorban tehát tataroztatni kell őket. A műtrágyát a vasútállomásról -eddig a mezőgazdasági üzemek többnyire saját közlekedést eszközeiken szállították el. A traktorok kivonása a termelésből, természetesen hátrányos így a kolíni felvásárlási üzemnek kellett a kezükre járnia: két tehergépkocsit bocsátott rendelkezésükre. A vagonokból az eddigi kétkezi munkával végzett fárasztó kirakodást most négy gép végzi el, ami lényegesen megkönnyíti, olcsóbbá teszi. A műtrágyaraktárak hiánya, a közlekedési eszközökkel szembeni fokozott követelmények, a nehéz testi munka kiküszöbölésének vágya, mindez arra az elhatározásra késztette a felelős tényezőket, hogy a járásban mintegy 8000 tonna kapacitású központi műtrágyaraktárl létesítsenek. A műtrágya - Elraktározását és széthordását egyébként nagyon megkönnyíti, hogy a kombinált műtrágyát plasztikus anyagból készült zsákokba csomagolják. A zsákok előnye, hogy a belé csomagolt műtrágya nem mutat fizikális, vagy vegyi elváltozásokat. — Kár, hogy a kombinált műtrágyából oly keveset gyártanak — sóhajt Červenka elvtárs —, pedig ezzel a keveréssel járó fárasztó és hosszadalmas munkától mentesülnének a mezőgazdasági üzemek dolgozói. Ezt igazolja a kísérletképpen létesített velini műtrágyakeverő ís. A volt sörgyár tatarozásával az épület mintegy 1000 tonna műtrágyának ad helyet. — Minden sikerül, csak akarni kell —, mondják a kolíni járás dolgozói —, akik '-azt az autociszternát is megbecsülik, mellyel még az idei év végéig kb. 1500 tonnányi őrölt mészkövet juttatnak el rendeltetési helyére SOK FEJTÖRÉST OKOZ, lelkiismeretes, kitartó munkát igénye! a kolíni kísérlet, melynek nagyszerű komplex megoldáshoz kell vezetnle'a tudományos és a gyakorlati dolgozók jóvoltából, akik egymás tudását, képességeit kiegészítve a gondokból, munkából bőségesen kiveszik a részüket. Céljuk, hogy az itt szerzett értékes tapasztalataikat a köztársaság mezőgazdasági üzemeinek átadva, többé ne okozzon problémát a szakembereknek a hektárhozamok hathatós növelése. KARDOS MÁRTA 1§f SZÓ 6 * 1964. december 3,