Új Szó, 1964. december (17. évfolyam, 334-362.szám)

1964-12-29 / 360. szám, kedd

jin ú\ kÖKiyvek * Á tél nagy problémája: a hóelfakarítás A tél beálltával az egyre növekvő forgalmú városokban megsokszorozó­dik a köztisztasági szervek gondja, mert a hó itt gyakran teljesen meg­béníthatja a forgalmat. Ezért világ­szerte jobb és gyorsabb eredményt biztosító hótakarító eszközök beszer­zésére törekednek. A mechanikai eszközök mellett egy­re nagyobb mértékben alkalmazzák a vegyi hatáson alapuló módszereket. A cél: minél gyorsabban minél biz­tonságosabb állapotot teremteni a ha­vas, csúszós úttesten. Korábban a sí­kosság megszüntetését havazás vagy ólmos eső esetén lényegében már a síkossá vált úttesten kezdték meg, ezért az úttestre szórt hintőanyag viszonylag csak kis és rövid ideig tartó biztonságot nyújtott. Emellett havazáskar a „bordásodás" elkerül­hetetlen volt, s ennek számos kelle­metlen hatását minden autó vezető ismeri. Olyan módszert kellett keres­ni, amely ezeket a veszélyeket erősen csökkenti. Homok-só keverékes eljárás A Szovjetunióban egy újabb eljá­rást dolgoztak ki. A munka az új módszerrel bármely típusú szórógép­pel — végső fokon kézzel is — hatá­sosan elvégezhető. Lényege a követ­kező: rostált, idegen anyagtól men­tes 1,5—2,5 mm szemcséjű egység­nyi bányahomokhoz 3—5 százalék ipa­ri sót kevernek. Ezzel a keverékkel már a hóesés vagy ólmos eső kezde­tén azonnal leszórják a kijelölt útvo­nalat. Ha közben új hóréteg kerül az úttestre, újabb homok-só keveréket kell rávinni. Ilyen eljárással a hó kásássá, ko­csonyássá válik, nem jegesedik meg, és egyben megakadályozza a forgal­mat zavaró és sok kárt okozó hóbor­dák -keletkezését. Tiszta ipari só alkalmazása Újabban külföldön olyan gépeket is használnak, amelyekkel tiszta ipari sót fújnak a csúszóssá vált úttestre. Hidegebb klíma esetén a sóhoz 15—20 százalék kalciumkloridot is kevernek. Ahol ezt az eljárást alkalmazzák, ott sok ezer köbméter homok szállítási, előkészítési, szórási, összetakarítási költségeinek nagy részét meg lehet spórolni. Az aggregátként működő gépnek számos előnye van: a sót pontosan adagolja a gépkocsi sebességétől füg­getlenül, a terítő szélesség beállítha­tó, a kifújt só nem érintkezik sem a. gépkocsi alvázával, sem annak kere­keivel stb. A sorozatban végzett kí­sérletek nagyon jó eredménnyel jár­tak. Ennél az eljárásnál persze ügyel­ni kell arra, hogy a só mennyisége ne legyen több a megengedettnél, mert ellenkező esetben a gépkocsikon okozott komoly korróziós károkon kí­vül a só az útmenti fák pusztulását is okozza, és különösen új betonuta­kon erős „hámlást" idéz elő. Gyógyítás ibolyántúli sugarakkal A földgömbünkre hulló sugarak, mint tudjuk, az élet energetikai for­rásai. A napfény nemcsak a növé­nyekre hat, hanem az emberre ís, és­pedig két változatban: egyrészt a szemmel látható fény alakjában, más­részt mint láthatatlan ultraibolya és infravörös sugárzás. Különösen az ultraibolya sugaraknak van nagy bio­lógiai hatásuk. Nemcsak szép barna színt kap tőle a test, hanem gyógyító hatásuk is van. Elpusztítanak számos káros baktériumot, és közvetlen be­folyást gyakorolnak az emberi test rendszerére is. Meggyorsítják a belső anyagcserét, kedvezően befolyásolják a D-vitamin képződését és a vér he­lyes összetételét, különösen a vörös vérsejtek szaporodását segítik elő. Tekintettel arra, hogy az ibolyán­túli sugarak testünkre Ilyen kedvező hatásúak, a műszakiak az ultraibo­lyasugárzásnak már többféle forrását szerkesztették meg, amelyek mint hi­ganygőzkisülési csövekkel ellátott ké­szülékek kerülnek forgalomba. Túl­iiyömorésíf nagyfnáretű berendezések­ről van szó, ezért nem lehet velük az. emberi test bizonyos beteg részébe, pl. a fülbe, orrba, mandulába vagy a bőrtakaró egyes helyeire besugározni. Az orvosi készülékek fejlesztésével foglalkozó moszkvai tudományos ku­tatóintézet munkatársai nemrégiben egy új, ultraibolya sugarakat kibocsá­tó rövidhullámú készüléket fejlesz­tettek, amely kiválóan megfelel a he­lyi terápia számára. Mint a képen látjuk, a kis méretű készüléket küny­nyűszerrel rá lehet helyezni a test bármelyik helyére. Tekintettel arra, hogy hordozható bőröndben került piacra, kiválóan 1 alkalmazható házi gyógykezelés esetén is. MŰTÉT MŰANYAGZSÁKBAN Amikor a múlt század közepén az altatás lehetővé tette a fájdalommen­tes operációt, bátrabban nyúltak a késhez a sebészek, de ezzel párhuza­mosan többször fordult elő halálos kimenetelű „sebláz". Akkor még nem ismerték a mikroszkopikus nagyságú kórokozókat, és egészen természetes volt, hogy a műtét előtt a sebész nem mosott kezet, és műszereket is csak megtörölgették két operáció között. Azóta a sebfertőzés elkerülésének több módszere vált ismertté, és ma a korszerű műtőkben szinte teljesen ki van zárva a kívülről bevitt fertőzés veszélyé. ,' Ismeretes, azonban, hogy a steril műtéteknél az operációban részt ve­vőknek csak a szeme látszik ki a for­ró gőzben fertőtlenített öltözetből. A melegben bepárásodó szemüveg és az izzadó homlok azonban, szintén nagy nehézséget okoz az orvosoknak. Ezeket a nehézségeket próbálták ki­küszöbölni az egyik arkanzasi kór­házban úgy, hogy a műtétet a beteg fülé helyezett átlátszó steril zsák alatt végzik. Az orvosok előre behe­lyezett kesztyűkkel dolgoznak. FÖLD ALATTI HEGYI VASÚT A sajátos geológiai viszonyok sok­éves tanulmányozása után elkészültek a Bakut és Tbiliszit összekötő föld alatti vasútvonal tervei. A tervezők­nek sok nehézséggel kellett megküz­deniük, egyrészt a Baku környéki ha­talmas föld alatti víztömegek, más­részt pedig a kaukázusi kőzetfaj iák rendkívüli keménysége miatt. A me­rész terv megvalósítása a hegyi fal­vak lakosságát közelebb hozza a szov­jet ipari központokhoz, és hozzájárul Grúziának, és Azerbajdzsánnak az ed­diginél is nagyobb ütemű fejlődésé­hez. A repülőterek forgalmának biztosítása Több n-agy forgalmú repülőtéren érdekes eljárást vezettek be a repü­lőgépek zavartalan fel- és leszállásá­nak biztosítására. E célra az után­futó kocsiba hősugárzó és szóró be­rendezésből álló gépcsoportot építet­tek be. A hősugárzó a betonpálya je­gét vékony rétegben és a szükséges szélességben felolvasztja, s az erre a felületre fújt homok-fűrészpor ke­verék rövid idő alatt összefagy. Ez a pályát erősen érdessé teszi. Legújabban felmerült mór az úttes­tek fűtésének a lehetősége ls. Ha erre a célra a szükséges és olcsó hőmeny­nyiséget biztosítani lehetne, megszűn­nének a városokban azok a nehézsé­gek, amelyek ma még gyakoriak a téli fagy és hő elleni küzdelemben. HERACLORAMA a térhatású mozi Amióta a televízió a mozi konkur­rense lett, egész sor találmány igyek­szik a filmszínházak előadásait von­zóbbá tenni. A különböző „rámák" — a panoráma, a cinerama, és a circo­rama után megszületett a heraclora­ma. Jules Hourdiaux, az UNESCO mű­szaki tanácsadója nevéhez fűződik az újfajta filmvetítő rendszer. A francia mérnököknek ez a száznegyvenötödik találmánya, mely szemben az eddigi „rámákkal", bármelyik filmszínház­ban minden nagyobb átépítés nélkül alkalmazható. A vetítővászon helyére 1760 dúralu­mínium csíkból összeállított henger­palástot állítanak. A vetítőgépet sem kell kicserélni, csupán a lencséje elé kerül a feltaláló különleges optikája, melyen keresztül bármilyen film, le­gyen az fekete-fehér vagy színes, a homorú alumínium felületen térhatá­súnak tűnik. Párizsban már több mozit „heraclo­rámásítottak" és a nézők szerint a már ismert filmek sokkal plasztiku­sabbnak hatottak, és a vetítés során eddig nem is sejtett térhatású részle­tek bontakoztak kl. SZÉNSZÁLLÍTÁS VÍZZEL Japánban csővezetéken át kívánják eljuttatni a kibányászott szenet a Hokkaido szigeten levő ísikarii szén­bányákból a 180 km távolságra levő Tomakomai kikötőjébe. A tervek sze­rint egész útján vízáram továbbítaná a szenet. A kikötőben a szén a csőve­zetékből csillékbe kerül, majd hajók a tokiói és yokohamai ipari közpon­tokba szállítják. A számítások szerint ezzel a megoldással a kibányászott szén szállítási költségei körülbelül a felére csökkennek. Földes György: Megmondom a magamét... című új könyvében az utóbbi eszten­dőkben Irt karcolatalt, humoros szati­rikus rajzait gyűjtötte össze. Csaknem minden kis történet hivatalokban, gyárakban játszódik: ám nem a ke­ret a lényeg, hanem a jelenségek, amelyeket Földes tollhegyre tűz. Mert azok a torz jelenségek, mulatságos vagy bosszantó hibák kisebb nagyobb vétkek, amelyeket Földes György egy­egy „Impex" szobáiban mutat be, elő­fordulnak másutt is. Kicsinyes íntrikusok, törtető hiva­talnokok, lelkiismeretlen emberek, I kritikát nem tűrő vezetők, sértődött i beosztottak, akik saját lustaságuk, te­: hetetlenségük miatt főnökeikre ha­1 ragszanak, javíthatatlan gyűlölködők, I önkényeskedők vonulnak fel a kötet lapjain. Földes rendszerint egy-egy enyhén ironikus megjegyzéssel indítja a történetet. („Mindig csodáltam Bab­Iák Jenő szilárd elvhűségét és ra­gaszkodását a szocialista morál? hoz..." S Babiák Jenőről kiderül, hogy undorító, lelkiismeretlen, pénz­sóvár alak.) Higgadtan, csendesen szólal meg — általában kedveli a tan­mese látszólag naiv formáját; a min­dennapi életből ismert típusokat ele­venít meg. Szigorú és derűs kritikusa a fonák jelenségeknek; ki is pellengérezi a hibákat és a vétkeket, de Írásaiban szeretet érződik, s tisztító indulat. A torténetekre, amelyeket leír, új­ságírói munkája során figyelt fel; a humoros karcolatokban ábrázolt típu­sokkal az életben találkozott. Ezért érezzük hitelesnek, igaznak a Meg­mondom a magamét írásait. A kötet a Kossuth Könyvkiadónál jelent meg. T. I. Illés Béla: Anekdoták, találkozások, történetek A szép kiállítású sorozatban, amely­ben a Magyarországi Szépirodalmi Könyvkiadó egymás után adja kl Illés Béla összegyűjtött munkáit, nemrég az Anekdoták, találkozások, történe­tek című kötet jelent meg. Anekdo­tázni, ez Illés Béla igazi műfaja. Akik ismerik, tudják róla, napestig, mint napestig, hetekén át'képes fenné pi­paszó mellett jóízű történetekkel traktálni hallgatóit. Nos, ez a kötet ilyen pipaszó mellett elmesélt' "anek­doták füzére. Illés önéletrajzának nevezi könyvét, s valóban, a több mint száz elbeszélés nyomon követi az író életének alakulását. Az első­ben a gyerekkor első megrázó élmé­nyét írja le, egy, a Schönborn-urada­lom deresre húzott öreg ukrán pa­• A bécsi Akadémie Theater is megemlékezett méltó ünnepség kere­tében Madách Imréről, a nagy magyar költőről, halálának 100. évfordulója alkalmából. A megemlékezés kereté­ben Giancarlo Vigorelli, az európai íróközösség főtitkára is felszólalt. • Turgenyev Első szerelem című művének új színváltozatán dolgozik Henri Colpi, az ismert francia ren­dező. A forgatás előtt álló film női főszereplője Marina Vlady lesz. rasztjának kálváriáját, az utolsóban, már mint a Vörös Hadsereg világhá­borút járt veteránja számol be barát­jának, Tyulpanov altábornagynak, régi élményekről. S a két történet között, az elbeszélések tucatjaiban, felvonul az író egész élete, az Ifjúság, a Habs­burg-monarchia megannyi stupiditása, az emigráció örömei-gondjai, aztán találkozások a barátokkal, akik közül nem egy ma már az irodalom klasszi­kusa, vagy a történelem hőse. Ezek az ízes humorú Illés Béla anekdoták azonban nemcsak nagyszerű olvasmá­nyok, hanem kötetbe gyűjtve, hiteles portréját is adják a kornak, amelyet írója átélt. Az ízléses kötésű és ti­pográfiájú könyvet (Lengyel Lajos munkája) Réber László karakteriszti­kus figurái teszik még érdekesebbé. I. Ghimesman: Joliot Curie élete A „Nagy emberek élete" sorozatban megjelent könyv szemléletesen és él­vezetesen írja le a példamutató em­ber és kiváló tudós életét és a bé­kéért, haladásért vívott harcát. Ugyanakkor az olvasó szinte észre­vétlenül ismerkedik meg a fizika és kémia néhány igen fontos törvénysze­rűségével. A Magyarországi Móra Fe­renc Könyvkiadó és a fordító Réz Pál színvonalasan megirt és hasznos mun­kával gazdagította serdültebb fiatal­jaink könyvtárát. F. K. Kaul: Az Eichmann-ügy A kitűnően szerkesztett izgalmas könyv feltárja az Eichmann és Bonn közötti kapcsolatokat. A szerző nem az Izraelben lefolytatott per anyagá­val, a borzalmak, a tömeggyilkossá­gok halmazának ismertetésével pró­bál hatni. A felsorakoztatott tény­anyag csak a fontos elvi megállapí­tások alátámasztására szolgál. Kaul könyve igényes mű, s bizo­nyára leköti az olvasó figyelmét. Csehszlovák film Izraelben Sajtóértekezleten közölték az izrae­li lapok tudósítóival, hogy a Tel Aviv-i Gordon moziban rövidesen be­mutatásra kerül a Jánošlkról szóló csehszlovák film. A kétrészes filmet egyszerre, rövidítés nélkül vetítik. A lapok közlik, hogy a Jánošíkról készített első csehszlovák filmet, ame­lyet 1937-ben gyártottak, — 1940-ben Tel Avivban már bemutatták. A tör­ténet, amely egy népi hősről szól, — aki a gazdagoktól elvett javakat a szegények között osztotta szét — an­nak idején nagy sikert aratott. Hosz­szú ideig játszották a filmet a bemu­tató Mograbi moziban, amely akkor a város legnagyobb mozija volt. Ab­ban az időszakban nyitották meg az „Eszter mozit" is, itt aztán még to­vább ls játszották a filmet. Most a film 1963-ban készült válto­zatát fogják bemutatni. A filmterjesz­tők nemcsak azt remélik, hogy nagy sikert arat, hanem azt is, hogy ez a bemutató megtöri majd azt a közöm­bösséget, amellyel a közönség jelen­tékeny része az Európában készült filmekkel szemben viseltetik. D. J. Kocogó házmesterek A' finn vendéglátóipari dúlgozók érdekes ötletet valósítottak meg: a Hel­sinki közelében fekvő Hämeenlinnben egy kiszolgált repülőgépben hangula­tas kávéházat rendeztek be. Helsinki ifjúsága gyakran és szívesen látogat­ja ezt »z ötletes találkozóhelyet. Megfigyelték már ké­rem, milyen szép a tél? Különösen itt' Bratisla­vában! Különösen olyan­kor szép amikor dél­előtt hull a hő, meg esik egy kis eső, azután ez a kettő összetestvérese­dik az utca porával. Eb­ből lesz a latyak. Éjsza­ka meg jön a talajmen­ti fagy és másnap reg­gelre jeges latyak síkos páncélján csúszkálunk, mert jeges az úttest, jeges a troli lépcsője, de különösen jeges a járda. Nagyszerű szóra­kozás ez kérem. Már­mint nem annak, aki csúszkál, Hanem annak, aki nézíl Márpedig ezt' sokan nézik. ' Ugyanis meggyőződésem sze­rint a bratislavai ház­mesterek nagyobb része huncut mosollyal figye­li ezt a jég-revűt, talán még a falusi komát is meghívják a kedves családjával egyetemben, azokra is ráfér egy kis küncogás. Szóval az ember Igyekszik a munkahelye felé, persze tipegve, mintha pendelyes gyer­köc lenne, csak éppen nem gyügyög hozzá. Nem gyügyöghet, mert káromkodik. Es ezt nem szabad rossz néven venni, mert az vesse a káromkodó polgárra az első kavicsot, aki már ült, vagy jeküdi [józan állapotban j kies váro­sunk valamelyik utcá­ján, reggel fél hétkor, decemberi fagyok ide­jén és egyetlen indulat­szó sem hagyta el az ajkát. lehet, hogy csupán az én fantáziám tévely­ségese, de valahogy úgy képzelen. el, hogy reg­gel hat órakor házmes­terek megszólalnak: — Gyere mama, men­jünk egy kicsit vidulni. Es elbújnak a mamá­val valami jó helyre és lesik a tipegőket. Ogy vélem, hogy tippelnek is: az a kövér kopasz biztosan elterül, és a kövér kopasz valóban elterül. Majd a nyakát töri a kövér kopasz, még. a szemüvege ts el­repül és a kalapja is elgurul. Es a kövér ko­pasz feje a kövezethez vágódik és a kövér ko­pasz lába olyan muri­sán kalimpál. Hát van ennél szívderítőbb lát­vány? Ez az igazi élvezet a bratislavai házmesterek számára, ez a több hó­napig tartó esztrád. főnnek a fiatalok dél­cegen csúszkálva éš el­buknak, jönnek a koro­sabbak megfontoltan és elbuknak, jönnek fiatal nők és amikor elvágód­nak, szoknyájuk kacé­ran fellebben. Jönnek öreg anyókák, azok még fetrengenek is egy kicsit. Hl-hl-hi-ha-ha-ha, ez nagyon mulatságos! Es mert ez egy tan-, mese, illik, hogy erköl­csi tanulság is legyen a végén: Aki nem akarja a je­ges bratislavai utcákon a nyakát törni, az de­cembertől márciusig ne lépjen ki a lakásából. Vag i tanuljon meg kor­csolyázni — elvégre az atomkorszak hajnalán semmi se lehetetlen! Csak az, hogy a ház­mesterek letisztítsák a jeget a járdákról! (pgy) 1964. december 29. * (jj SZŐ 5

Next

/
Thumbnails
Contents