Új Szó, 1964. december (17. évfolyam, 334-362.szám)

1964-12-25 / 358. szám, péntek

Életem egyetlen „igazi 7 y Országszerte serényen készülnek a III. Országos Spartakiádra. A lelkiismeretes munkából a košicei orvostanhallgatók is becsületesen kiveszik részüket, mert ők is ott szeretnének lenni Prágában. Felvételünkön Helena Adamčíková a lányok gyakorlatának csiszolása közben. (Berenhaut telvétele) E

löljáróban le kell szögeznem, hogy gyermekkoromban a fiatalok körében épp oly népszerű volt a labdarúgás, mint manapság, azzal a különbséggel, hogy akkor gyakrabban szállt kapura a labda, mint mellé vagy fölé. Pedig akkoriban nem nevelték a tíz egynéhány éves „labdarúgó-palántákat" olyan tudományos nódszerekkel, mint manapság. Szülővárosomban akkor még csupán terv volt a „Manderla palota" és a „Nagy Bafa", a Kórház utca és a Kőtér előtt pedig még a fiákeresek abrakoltatták mély nyugalommal „paripáikat". Focizásra alkalmas hely azonban több volt, mint most. De nemcsak „grundokban" állt jól a fiatalság, hanem Iskolaudvarok, tornatermek és sporttelepek dolgában ls. Bár jóval kevesebb volt az érettségizett, a tanult ember, de azért voltak annyira okosak, hogy addig nem számoltak fel egy sporttelepet, amíg helyette újat nem építettek. Sajnos, később mégis megtörtént az, hogy míg a város lakossága megháromszorozódott, a sporttelepek, labdarúgópályák A SPORTOLÓ SAKKOZÓK Elég gúnyos megjegyzést, szellemeskedést kellett már végighallgatnom azért, hogy a sakkozókat szervezetileg a sporthoz osztották be — mintha erről én, a sakkjátékos tehetnék. „Nagy fizikai teljesítmény a bástyát al-ről dl-re helyezni, és ezért még sportmesteri címet kaptál", — mondogatják élcelődni szerető ismerőseim. Nem akarok most arról írni, sport-e a sakk vagy sem, vitathatatlan azonban, hogy a versenysakkozónál éppoly fontos a jő erónlét, mint bármely más sportolónál. Bizonyíték erre az a sok éves tapasztalat, hogy a verseny alatt a sakkozó elég sokat veszít testsúlyából. Ezért kívánatos, hogy a versenysakkozó valamilyen kiegészítő sportot űzzön. Amikor fontos versenyek előtt edzőtáborba vonulunk, a nap legnagyobb részét sportolással szoktuk tölteni. A legkedveltebb sportok a labdarúgás, lábtenisz, röplabda, úszás, asztalitenisz. Pachman nagymester „Kacsa" becenevét annak köszönheti, hogy rajong az úszásért. Akadnak köztünk olyanok ls, akik kiegészítő sportjukat versenyszerűen űzik: Blatný elsőllgás asztaliteniszezó, Jansa a Dukla Praha ifjúsági labdarúgó-csapatában játszott és most Maršálekkel együtt egy alsóbbosztályú labdarúgó-együttesben kergeti a bőrlabdát. A legelterjedtebb és legnépszerűbb sportágban, a labdarúgásban sakkválogatottunk két „komoly" mérkőzést ls Játszott — az egyikről annak idején a Rudé právo riportban ts beszámolt. 1955 Januárjában az A-csapat és az utánpótlás-válogatott a Stará Boleslav-i edzőtáborban készült a magyar—lengyel—csehszlovák hármas viadalra. Közelesett hozzánk az atléták fellegvára, Houštka, ahol legjobb közép- és távfűtőink alapoztak. Egy nap edzésként átszaladtak hozzánk és futballmérkőzésre hívtak kl bennünket. Még aznap megkezdődött a felkészülés a nagy találkozóra. Sajnos a kétkapus kispályás edzőmérkőzésen megsérültem — csapatunk legrobusztusabb alakja, Filip nagymester egyik szabálytalan szerelésétől bedagadt a bokám és így csuk a vonal mögül figyelhettem a nagy mérkőzést, melyre Prágából érkezett, elsőllgás játékvezető és a Rudé právo sporttudósítója is. A sakkozók és atléták válogatott futballmérkőzésére havas pályán Houštkában került sor. Mindkét csapatban „nagy nevek" szerepeltek. Az atlétaválogatott kapitánya Zátopek volt, Roudný, az Ismert Európa-bajnok akadályfutó védett, Doležal gyalogló-Európabajnok játszott középhátvédet és helyet kapott a csapatban többek között Cikel, Takáč, Ulsperger és Sourek ls. Csapatunkban, melynek csapatkapitánya és kapusa Pachman volt, a legismertebb játékosok közül szerepelt Filip, Fichtl, Rejfíf, UJtelky és Sefc. Az első félidő Igen kiegyenlített Játékot hozott, csapatunk átgondolt, higgadt pozíciós Játékkal ellensúlyozta az ellenfél nagyobb gyorsaságát és mozgékonyságát. A 2:2-es félidő hűen tükrözte az erőviszonyokat. Szünet után azonban érvényesült az atléták jobb erőnléte. A nagy területen mozgó, labdakezelési fogyatékosságait határtalan munkabírással pótló Zátopek egyre-másra killdte támadásba a gyors csatárokat. Közülük különösen a középtávfutó Clkel volt elemében, aki ragyogó elfutásaival és jól irányzott lövéseivel a mezőny legjobbjának bizonyult. Nem segített rajtunk a kétszeres kapucsere sem — az atlétaválogatott megérdemelt 8:3 arányú győzeOLIMPIAI JEGYZETEK Hat olimpiai érem, hét országos, egy világ- és egy európai csúcs a lengyel atléták olimpiai eredménye. Ez azt Jelenti, hogy Lengyelország világviszonylatban ls lépést tartott a legjobbakkal. Az eredmény különböző tényezők következménye. Ezek között a legjelentékenyebb a lengyel versenyzők kiegyensúlyozott és magas színvonalú fegyelmezettsége. A lengyel atlétika ma már olyan erős, hogy a gyengébbek teljesítményét is kiegyenlítik a csapat erősebb tagjai. De Igen fontos tényező az ls, hogy állandóan új tehetségek jelentkeznek. A „sportok királynőjének" fiatal hívei sokoldalú támogatásban részesülnek nemcsak az állam, hanem a legkiválóbb edzők részéről ls, márpedig a lengyel edzők jó neve világszerte ismert. Az atlétikai klubok és központok biztosítják az indulást, és az öregebb, tapasztaltabb versenyzők példája serkentőleg hat a fiatalokra. Az edzés a gyakorlatban bevált módon: csoportokban történik: külön-külön a vágtázók, ugrók és a dobó atléták. Munkájukért egy-egy tapasztalt edző a felelős, és a téli időszakban úgynevezett erőnléti táborokban növelik energiájukat. Az évi munkaterv általában egy vagy két csúcsteljesítménnyel számol. Ez természetesen összefügg az esztendő nagyobb sporteseményeivel. 1965-ben például két ilyen csúcsra számítanak, éspedig a júliusi lengyel— • amerikai és az Európa Kupáért szep1 temberre tervezett lengyel—nyugatnémet találkozókon. Az új erők Jelentkezésének fontosságát legjobban a lengyel vágta staféták példája érzékelteti. Az olimpiai csapatba többet Is Jelöltek; ez az edzéseken fokozta a versenyzők Igyekezetét, s az edzők részére biztosította a kiválasztás lehetőségét. Így a selejtező legjobbjai kerültek a csapatba. A lengyel vágtázók kiváló toklói szereplése még a szakemberek számára ls meglepetést szerzett. A hosszú távon mutatkozó válság és az ügyességi számokban tapasztalható hanyatlás után a lengyel vágtázók az európai élvonalban képviselték hazájukat. A versenyzők minden döntőben részt vettek, és kiváló eredményeket értek el. A női váltó világrekordja (43,6 mp) aranyérmet, Irena Klrszensteln 200 m-es női európai csúcsa (23,1 mp) ezüstöt a 4x100-as férfi váltó ezüstöt, Eva Klobukowszka 100 m-en bronzérmet, Wleslaw Maniak 100 m-en a 4. helyet, és Teresa Clepla mint a női gátfutás legjobb európai képviselője ezüstérmet harcolt kl. W. Maniak és a 18 éves Irena Kirszensteln példáin felmérhetők a lehetőségek, és megmutatkozik a helyes edzés eredménye. A gyengébb testalkatú Maniak kemény edzéssel küzdötte fel magát a legjobbak sorába, és Klrszensteln, a kezdő egy évi munkával három olimpiai győzelmet ért el. Ez olyan eredmény, amelyért mások évekig dolgoznak. Ez a lengyel lány született tehetség, és adottságalt valóban helyes Irányban fejlesztették: nemcsak a leggyorsabb futó, de a lengyel csúcsot jelentő , 660 cm-es ugrásával az olimpián második helyet szerzett. Tokióban a lengyel atlétika női versenyzői vágtában és ugrásban a férfiak elé kerültek. Hét női versenyző hat rajt során öt érmet szerzett. Ugyanakkor a stafétában két — pályája kezdetén álló — 18 éves lányt láttunk: Klobukowszkát és Klrszensteint. A férfiak szereplése csalódást okozott, és Tokió megínutatta, hogy fiatal utánpótlásról kell gondoskodni. A legnagyobb csalódást talán az esélyes magasugró favorit Edward Czernlk okozta, aki olimpiai szereplése előtt rendszeresen elérte a 220 cm-es határt, s Tokióban ez a teljesítménye lényegesen csökkent. Bebizonyosodott, hogy rossz volt az előkészítés, mert Czerniknek szokatlan volt a több óráig tartó verseny. Janusz Sidlo, ,,a gerely királya" már negyedszer vett részt az olimpiai versenyeken, de az ő Idegei sem voltak eléggé erősek. Külön említést érdemel a hármasugrás világcsúcsát felállító Jozef Szmidt csodálatos akaratereje. Szmidt egy súlyos térdműtét után hetekig újra tanult Járni. Naponta néhány órári át lábára súlyokat akasztva gyakorolt, és csak Tokióban kezdte az edzést. De a döntő pillanatban legyőzte ellenfelelt. Az olimpia! Játékokon a lengyel sportolók az Idén érték el a legnagyobb sikert. A 35-tagú csoport kiváló szereplése Igazolja, hogy a sokoldalú gondoskodás, a helyes előkészítés és kiválasztás a siker döntő tényezőt. W. Rőzycki lemmel vonult le a pályáról. Este asztaliteniszben vágtunk vissza a vereségért. Itt a sakkozók pozíciós érzéke, nyugalma, higgadtsága diadalmaskodott. Válogatottunk 5:3-ra győzött. A másik, számomra emlékezetes futballmérkőzés színhelye Reykjavik volt, ahol 1957-ben a főiskolai világbajnokságon vettünk részt. A matróziskola épületében laktunk és a közelben egy kézilabda-pályán reggeltől estig Izlandi iskolások „fociztak". Több se kellett nekünk, egy szabad délelőtt mind a heten kivonultunk és kihívtuk őket kispályás labdarúgó-mérkőzésre. Elég hamar megértették, mit akarunk, kiválogatták a legjobb hét játékost és megkezdődött a mérkőzés. Büszkén mondhatom, nem vallottunk szégyent, Igen tetszetős, technikás játékkal 7:1 arányú győzelmet arattunk. Messze Idegenben bebizonyítottuk, hogy Csehszlovákiában Jó futballt Játszanak —< még a sakkozók ls. Kozma Gyula nemzetközi sakkmester A HETEOIK GYŐZELEM A Szovjetunió jégkorong-válogatottja kanadai portyája során Immár hetedszer aratott győzelmet. Ezúttal a Western International Aplstars együttese ellen 9:7 (4:4, 2:2. 3:1) arányban. • A szovjet szakszervezetek sakkbajnokságának 15. fordulója után a világbajnok Petroszjan vezet 10 ponttal Boleszlavszkij és Polugajevszkij előtt. • A Dynamo Berlin labdarúgó-csapata 0:0 arányú döntetlent ért el a Zsele-znylcsar Szarajevóval szemben. • Az SONP Kladno jégkorong-együttese holnap a Szovjetunióba utazik, ahol január 5-ig több barátságos mérkőzést Játszanak. száma — ahová a fiatalok is eljárhattak — egyharmadára csökkent. A Ligetben pedig a volt „lóversenypályán" és a híd alatti térségen egyszerre akár 10—20 „csapat" ls összemérhette rettentően nagy tudását. Néha ugyan megtörtént, hogy a labdától megváinl nem tudó srác — akkor is akadtak ilyenek — átcselezte magát a szomszédos „pályára", de ebból sem lett nagyobb baj, mert az ott „küzdők" nagyon udvariasan kikerülték és amikor az eltévedt Játékosnak elfogyott a szusza, felocsúdott és partnereinek „dicsérő" szavaitól kísérve visszatért képzeletben kijelölt Játékterületére. Labda-gondjaink nekünk nem voltak. Nem, mintha szerető szüleink szabályos futball-labdákkal ajándékoztak volna meg. Dehogyl Akkor még nagyon sokan az öreg harisnyákból készült „rongylabdákkal" Játszottak. Külön luxus volt a teniszlabda, melyhez ingven, de törvényes keretek között is hozzá lehetett Jutni. Hogyan? Úgy, hogv a ligeti teniszpályák — több volt belőlük a Duna másik oldalán, mint ma az egész városban — körüli bozótost átpásztáztuk (ez egyik kellemes és Jóleső Izgalmakkal járó szórakozásunk volt) és így jutottunk egy-egy teniszlabda birtokába, mely aztán már „nemesebb" célokat szolgált. Abban az Időben még én is helyet kaptam egy-egy „csapatban". Gyökeresen megváltozott a helyzet, amikor a felvételi vizsgán szerencsésen túljutva bekerültem a gimnáziumba. A Magyar Reálgimnázium — mennyire büszkén ls viseltük a fehér tornatrikóra varrt három fekete betűt: MRG — diákjai ugyanis a PTE pályára jártak sportolni. Magam sem tudom megmagyarázni miért, de engem akkor már sokkal jobban vonzott az atlétika, valamint azok a játékok, amelyeknél a labdát kézzel és nem lábbal továbbították. Azonban, ha teljesen őszinte akarok lenni, be kell vallanom, hogy mindig csodálattal és kissé talán Irigykedve néztem „mesterien dekázó" diáktársaimat. M

últak az évek és én az atlétika mellett főleg kézilabdáztam, de később — hosszú nyurga gyerek lévén — az akkor tért hódító kosárlabdázás ejtett rabul. Negyedikes koromban már az „alsós válogatott" kapitánya lettem. Focizásról persze szó sem esett.. . Illetve egyszer mégis, de . .. de hadd mondjam el, hogyan is történt. A PTE pályán atlétizáltunk a „nagyok" — Simboch, Zsakay, Antalics, Pék és a többiek — társaságában, akik között nem egy szlovákiai rekordert találhattunk, ök Igyekeztek belőlünk atlétákat nevelni, kisebb-nagyobb sikerrel. A labdarúgó-pályán az egész „világot" lázba hozó csata folyt a IV. A és B — az én osztályom — között. Akkoriban mindennapi dolog volt, hogy az osztályok egymás ellen „sorsdöntő" mérkőzéseket játszottak, mert a középiskolákban nagyon Intenzív sportélet folyt. A kapu mögött a magasugrást gyakoroltam, de időnként el-el gyönyörködtem a két csapat „gigászi" küzdelmében. Nem bírtak egymássall Már csak néhány perc volt hátra, amikor 0:0-ás állásnál osztályom csapatának egyik tagja megsérült és tornatanárunk szigorúan leparancsolta a pályáról. Mivel barátságos mérkőzés volt, a sérült helyett bárkit beállíthattak a csapatba. Igen ám, ha lett volna tartalék ... de nem volt. A

csapat kapitánya azonban pechemre észrevett és megkért, hogy álljak be tizenegyediknek. Először szabadkoztam, hogy nem vagyok „vérbeli" labdarúgó, mint ők és nincs ls kellő felszerelésem, de meggyőztek, hogy az osztály becsületéről van szó, így hát kötélnek álltam, és csak úgy tornacipőben beálltam a csapatba. Mondom, már csupán néhány perc volt hátra. Engem senki sem vett komolyan, jelenlétemnlel a pályán mit sem törődtek. Egy Ideig lézengtem ide-oda, míg egyszer csak a saját térfelünkön elém pattant a labda. Én „egyből" megrúgtam és az — csodák csodájára — az ellenfél kapuja felé szállt. Az ellenfél védelme teljesen előrehúzódott s mivel rám senki sem ügyelt, nekiiramodtam. Fél füllel hallottam, hogy az A csapat védői imigyen biztatják egymást: „Ne fél], nem tesz ez kárt kapusunkban" . .. „Bele se tud rúgni rendesen a labdába".., stb. Én azonban rohantam a labda után, mintha az életemről lett volna szó. Ügy látszik, elszántságom még a kapust is megbabonázta — vagy lehet, hogy ő sem vett komolyan ... sőt ez a valószínűbb — de nem mozdult kl kapujából. A tizenhatos táján hatalmasat rúgtam „spiccel" a labdába — vékony tornacipő lévén a lábamon, majdnem eltörött az ujjam — és a labda általános meglepetésre védhetetlenül vágódott a hálóba. Osztálytársaim a hasukat fogták nevettükben, rogyadozó térdekkel jöttek, hogy megöleljenek, s az volt a szerencsém, hogy így körülfogtak, mert az A osztály együttesének tagjai — mérget veszek rá — megvertek volna. Szeretett tornatanárunk derűsen mosolyogva szemlélte a Jelenetet és röviddel ezután lefújta a mérkőzést. [ z ujjam bedagadt és én sántikálva, de büszkén emelt fővel vonultam le a többiekkel együtt a pályáról. Ez volt életem egyetlen gólja, melyet szabályos labdarúgó-mérklzésen lőttem. Többször erre már nem volt alkalmam. Kollár József Ä • A Torpédo Gorkij szovjet jégkorong-csapat megkezdte csehszlovákiai portyáját. Első mérkőzését az SONP Kladno együttese ellen Játszotta és 7:5 (3:0, 4:1, 0:4) arányú győzelmet aratott. • A CH Bratislava férfi kézilabdaegyüttese pénteken utazik az NDK-ba, ahol 10 napon át tartó vendégszereplése során részt vesz a Berlinben, Lipcsében és Drezdában megredezésre kerülő kézilabda-tornákon. O A Slovan Bratislava jégkorcmgozól — természetesen válogatottakat kivéve — szombaton Indulnak nyugateurópai portyájukra. A Slovan együttese 19 nap alatt 11 barátságos mérkőzést játszik Ausztriában, Svájcban* Franciaországban és az NSZK-ban. • India gyeplabda-válogatottja 3:l-re győzte le Franciaország együttesét. Ki hogyan vélekedik a BEK párosításáról A Bajnokok Eurfipa Kupája negyeddöntőjének sorsolása után egyre-másra látnak napvilágot az érdekelt klubok vezetőinek nyilatkozatai. Abban mindenki megegyezik, hogy a soron következő összecsapások fénypontját a Real Madrid—Benfica Lisszabon párharc jelenti. A Benfica Illetékesei nagyon örülnek Eusebio kirobbanó formájának, s nem utolsó sorban annak, hogy csapatuk a legutóbbi öt mérkőzésen 28 adott gól ellenében egyet sem kapott.. Csak azt óhajtják, hogy ez a lendület kitartson a Real elleni találkozók lejátszásáig. A Real berkeiben csalódást keltett, hogy a Benflcával már most került össze a spanyol bajnok, de a továbbjutás kérdésében meglehetős derűlátás uralkodik mind a vezetőség, mind a játékosok körében. A legutóbbi győztes Internazionale a roppant szí\jós skót együttest, a Glasgow Rangerst kapta ellenfelül, s a Jelek szerint elégedett a sorsolással. Kiválóan védekező csapatnak tartják a skótokat, de a milánói csatársort többre értékelik. Bíznak az elődöntőbe jutásban. A gíasgowiak egyik legjobb Játékosuk, Baxter kiválása miatt keseregnek, aki a Rapid elleni bécsi visszavágón a lábát törte. Mindenesetre még az ő távollétében sem akarják megadni magukat. Szerintük a technikás Internek nem ízlik a szívós angolszaz . Játékmodor. A Liverpool Illetékesei meg vannak elégedve az ellenféllel, a nyugatnémet FC Kölnnel és bíznak a továbbjutásban. A nyugatnémet bajnok nagyon tart az angol élcsapattól. Ennek ellenére elszántan készül a két mérkőzésre: „Lesz, ami lesz" — jelige alatt. A DWS Amszterdam és a Győri ETO egyaránt meg van elégedve a párosítással. Mindkettő erősen bízik a továbbjutásban. A hollandok szerint csapatuk nagy előnye, hogy a megszakítás nélküli' bajnokság Jóvoltából tartós marad együttesük formája. Hidegkúti fial pedig az első, hollandiai találkozón akarnak minél kedvezőbb eredményt elérni, hogy a győri (esetleg a pesti) visszavágón, március 10-én Európa négy legjobb klubcsapata közé Juthasson a Rába-parti zöld-fehér együttes. A legjobb, de nem a legfegyelmezettebb Lawra, a Manchester United skót összekötőjére már régen felfigyelt a labdarúgó-szakértők serege, de minden kétséget kizáróan főleg a Világválogatott—Anglia találkozón nyújtott teljesítménye alapján. A budapesti Vasas nagy portyája A dél-amerikaiak temperamentumával függ össze, hogy szeretik a jő futballt, a szép játékot, de szívből utálják a minden áron védekező labdarúgást. Évente meghívnak egy-egy európai labdarúgó-csapatot néhány hetes vendégszereplésre. Nagy megtiszteltetés érte a budapesti Vasas együttesét, amelyet szintén meghívtak egy portyára, amely február 10-e és március 6-a között kerUl lebonyolításra. A portya során a Vasas szerepeint fog Uruguayban, Chilében, Peruban, és Argentínában. • • M A KEREK BORLABDA KORUL A skótok „szőke reménysége" azóta ls kiváló formában van. A legutóbb egyik fő részese volt együttese, a Manchester United megsemmisítő dortmundl győzelmének a híres Borussia ellen. A napokban Európa legjobb labdarúgójaként értékelték ki. Az óriási munkabírású játékos, aki bejátssza az egész pályát és egyforma lelkesedéssel küzd a találkozó elején és befejezése előtt egyaránt, azonban még mással is fel-felhívja magára a figyelmet. Ki tudja, hogy a nagy dicsőség szállt-e a fejébe, vagy talán alaptermészete folytán eléggé lobbanékony és Indulatait nem ls Igyekszik megzabolázni. Elragadtatott pillanataiban már szándékosan megrúgta a földön fekvő ellenfelet és a Játékvezetőkkel ls gyakran és feleslegesen bocsátkozik heves vitákba. Az eredmény, — a nagy tisztelet ellenére, — nem marad el: a letiltottak listáján elég gyakran szerepel a vtlághlresség. Azért nem árt, ha a legjobbak, a megcsodáltak kiváló játéktudása egy kis szerénységgel is párosul, mert az előbb említett „kisiklások" alaposan megtépázhatják még a legkiválóbbak népszerűség-babérjait is. A meghívás eredetileg Uruguayból érkezett. Abból az államból, amelynek fial kétszer nyertek világbajnokságot, de nem tudják elfelejteni, hogy az emlékezetes svájci, 1954-ben lebonyolított VB-n a magyar együttestől szenvedett az új babérokra törő „URU" csapat a hosszabbítás után 4:2 arányú vereséget. A Vasas csapatának edzéseit egyébként Ismét a magyar válogatott edzője, Ilovszky Rudolf vette át, aki mindkét kötelezettségének maradék nélkül eleget akar tenni. A Vasas az eddigi Játékosállományt új emberrel egészítette kl. A kedvezményes Igazolási Időszakban sikerült megszereznie a szombathelylek tehetséges Jobbszélsőjét, Molnárt, akinek szerepléséhez nagy reményeket fűznek. Magyar labdarúgó körökben nagy érdeklődéssel tekintenek a Vasas délamerikai útja elé, annál ls inkább, mert soraiban jónéhány válogatott, vagy válogatott-jelölt rúgja a labdát, akikre nagy szükség lesz a VB-selejtezők során. Nem árt, ha a piros-kékek lendületes játékmodorához célravezető dél-amerikai technika is tapad. Z. J, ,,600j Szó" ktadja Szlovákia Kommunista Pártjának Központ! Bizottsági Szerkeszti a szerkesztő bizottság. Felelős: Dénes Ferenc főszerkesztő. Szerkesztőség: Bratislava, Gorkého u. 10. sz. Tsiefo.n: 522-39, 512-23, 335-68, — főszerkesztő: 532-20, titkárság: 550-18, sportrovat: 505-29, gazdasági ügyek: 506-39. Kiadóhivatal: Bratislava, Gorkého 8., telefon 503-89. Előfizetési díj havonta 8.— K

čs. Terjeszti a Posta Hírlapszo

lg

álat

. Előfizetéseket elfogad minden postahivatal és postai kézbesítő. Külföldi megrendelések: PNS — Gstredná expedícia tla

če, Bratislava, Gottwaldovo ním. 48/VII.