Új Szó, 1964. december (17. évfolyam, 334-362.szám)

1964-12-22 / 355. szám, kedd

Évszázadunk problémája — az ivóvíz MILYEN A VILÁG VÍZKÉSZLETE? • MIÉRT KEVÉS AZ IVÓVÍZ? • SZOVJETAMERIKAI EGYEZMÉNY A TENGERVÍZ SÓTALANÍTÄSÄBAN VALÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSRŐL • ATOMENERGIÁVAL ALAKÍTJUK ÄT A TENGERVIZET IVÓVÍZZÉ? Gondolkozásra késztető számadatok A fejlett iparú országok laboratóriumaiban és kísérleti intézeteiben a vegyészek, fizikusok és technikusok kísérleteket folytatnak, hogy az Ivóvíz előállításának új módjait felfedezzék. Széles körű nemzetközi együttműködéssel — legújabban a szovjet és az amerikai tudósok közti egyezmény alapján — az atomenergiát akarják felhasználni, hogy segítségével óceánok vizéből ivóvizet nyerjenek. Az édesvíz nyerésére szolgáló ún. forgódobos berendezés vázlata. 1 — sós víz, 2 — szivattyú, 3 — fúvócsövek, 4 — rotor, 5 — ventillátor, B — gőz nyomás alatt, 7 — hajtómű, 8 — tiszta víz, 9 — vízoldat. A statisztikák szerint a vízfogyasztás 1900 óta körülbelül hétszeresére emelkedett. 1975-ig pedig további kétszeres emelkedésével számolnak. Egyes külföldi tudósok és technikusok figyelme ezért a tengerekre irányult, ezek vízkészletét szeretnék felhasználni, amelyek a földszín 71 százalékát borítják. A V.Ués vízkészletéről és elosztásáról áttekintést szerriíéie'tesé'n 'aí -alább! táblázatból nyerhetünk. A vízszükségletet elképzelhetjük, ha tudjuk, hogy: • az ember naponta 3—5 liter vizet fogyaszt; • egy liter tej előállításához 3—6 liter vízre van szükség; • egy kilogramm papír előállítása 150—300 liter víz fogyasztásával jár; • egy hektoliter sör termeléséhez 500—800 liter vizet használnak fel; • 300—400 kg szén kitermelése 100 liter víz fogyasztásával jár; • 8—60 kg acél előállításához 100 liter víz kell; • 2 kg műszál előállításához 100 liter viz szükséges. A fejlődő országokban egy lakos átlag 150—200 köbméter vizet fogyaszt évente, a fejlett országokban ez egy főre eső évi vízfogyasztás 500—600 köbméter, sőt egyes országokban 1500 köbméter. A 2000. évben, amikor a Föld lakosainak száma a becslések szerint a maihoz viszonyítva megkétszereződik, vagyis 6 milliárd köriil lesz, minden ember évente átlag 2000 köbméter vizet fog fogyasztani. Ivóvíz a tengerből? Sikerül-e egyáltalán biztosítani ezt az óriási édesvízmennyiséget az emberiség számára? Az egyik eredménynyel kecsegtető módszer ehhez a tengerek sós vizének ivásra alkalmas vízzé való átalakítása. Nem könnyű feladat ez ,mert a sónak a víztől való elválasztása magában véve egyszerű. de nagyon költséges dolog. Ivóvíznek általában az olyan vizet minősítjük, amelyben ezer egységre legfejlebb egy rész só jut. A tengervízben átlagosan 35 egység só van ezer vízegységben (a Balti-tengerben 7, a Perzsa-öbölben 40). Azt a vizet, amelyben több mint egy de hétnél kevesebb rész só van, sós-édes vagy brakk-víznek nevezzük. A tengeri só számos vegyületből tevődik össze, túlnyomórészben (78 százalék) azonban konyhasót (NaCl) tartalmaz. A tengerből legegyszerűbben desztilláció útján nyerhetünk ivóvizet. Ez történik a természetben is, ahol a Nap szolgáltatja az ehhez szükséges energiát. A tenger szintje feletti levegő vízpárákkal telítődik, a felhők aztán a szárazföldre eresztik a vizet. A desztillálást legegyszerűbben úgy végzik, hogy egy lapos medencét megtöltetlek tengervízzel. Ha üveglemezzel letakarják, s a napra kiteszik, a víz párologni kezd: A létrejövő vízgőzöket az üvegfedél alsó részén kondenzálhatják, s a vízcseppeket felfoghatják. Ez a legkezdetlegesebb desztilláló módszer, s csak a trópusi vidékeken használható. Az utóbbi időben kifejlesztettek egy újabb eljárást — az elektrodialízist. E módszer kifejlesztését nagy mértékben elősegítette egy dél-afrikai bányatársaság. Néhány évvel ezelőtt aranybányát nyitottak Dél-Afrikában, amelyből minden fúrás után sós-édes víz tört elő. Naponta 16 millió liter vizet szivattyúztak ki, de édes vízhez nem tudtak hozzájutni. Tekintettel arra. hogy az ivóvizet aránylag nagy távolságból kellett szállítani, a kiszivattyúzott sós-édes vizet pedig a folyóba vaíó bocsátása előtt tisztítani kellett (mindez nagy költségekkel járt), az üzem vezetősége elhatározta, hogy a vízből eltávolítja a sót. Ez az említett elektrodialízissel sikerült. A felépült üzem így naponta 9 millió liter ivóvizet állít elő. Mi az elektrodialízis? Két kémiai folyamat: az elektrolízis és a dialízis kombinációja. A tiszta A Perzsa-öböl partján fekvő Kuwajtban működik a világ legnagyobb „vízgyára", amely a tengervizet ivóvízzé alakítja át. A desztilláló állomás felépítéséig ebben a körzetben, ahol világviszonylatban is legnagyobb az olajtermelés, érezhető volt a vízhiány; a vizet tartályhajókon kellett ideszállítani. A gyár ma naponta 38 millió liter ivóvizet termel. ivóvíznek sós vízből való előállítására szolgáló berendezés két tartályból áll, amelyet két dialitikus membrán három részre oszt. A baloldali részbe merítjük a katódot, a jobboldaliba az anódot. Ha ezután a tartályt megtöltjük sós vízzel, és bekapcsoljuk az áramot, a klórionok a membránokon át az anód, a nátriumionok pedig a katód felé áramlanak. A tartály középső részében végül tiszta,' sómentes víz marad. Az említett „vízgyárban" a víztisztító berendezés 16 000 membránnal rendelkezik. mindegyikük 210X60 cm méretű. Az üzem egész működését egyetlen dolgozó irányítja. Más megoldások Amerikában, ahol a vízhiány szintén komoly gondokat okoz a csendesóceáni partvidéken, a tiszta víz nyerésének egy másik módszerén dolgoznak — a desztillációs módszert tökéletesítik. A „kompressziós desztilláclóval" kísérleteznek, amelynek lényege az hogy a létrejött vízgőzökre kompresszor segítségével nyomást gyakorolnak, miáltal hőmérsékletük emelkedik. Az eközben keletkező hőt arra használják fel, hogy a többi vizet gőzzé alakítsa át. Több desztillált vizet kapnak nagyobb hőfogyasztás nélkül, mivel a kompresszor kevés energiát igényel. E módszer alapján egy további ötletes berendezést is kifejlesztettek. Szilárd fémburokban forgó dobból, kompresszorból és szivattyúból áll. Fúvókák segítségével a sós vizet a dob falain szétporlasztják, s ott finom bevonatot alkot. A víz egy része elpárolog, a maradékban viszont, amelyet állandóan elszivattyúznak, a sótartalom nagyobb. A vízgőzök elhagyják a dobot, kompresszorral összesűrítik őket, ily módon Ismét felmelegszenek, és a forgó dob belső oldalán áramlanak, ott leadják fajhőjüket, és vízzé kondenzálódnak. A dob fémteste a gőz által szolgáltatott hőt a vékony vízrétegre közvetíti, és meggyorsítja az elpáralgást (a berendezés vázlatát az ábrán látjuk). Végül még egy érdekes módszerről emlékezünk meg: a tengervizet erősen légritkított tartályba fecskendezik. Az alacsony nyomás következtében a víz egyrésze elpárolog. A szükséges párolgási hőt a víz a környezettől vonja el, ezért a hőmérséklet a fagypont alá süllyed. Ily módon az oldat is annyira lehűl, hogy jégkristályok keletkeznek, amelyek sómentesek. A vízgőzt folyamatosan elszivattyúzzák, a jégkristályokat pedig kiszűrik a sóoldatból. További berendezésben a jeget gőzzel melegítik s felolvasztják. Összmennyiség A világkészletek A világkészletek becslése km'-ben hány %-a ivóvíz a tavakban 123 000 0,009 sós vizű tavak és belföldi tengerek 100 000 0,008 a folyók és folyamok átlagos vízmennyisége 1 230 0,0001 a földfelszín alatti víz 65 000 0,005 a föld mélvében levő víz i 000 1100 0,31 a felszíni vizek összmennyisége 4 000 000 0,31 cseppfolyós állapotban levő vizek összesen 8 300 000 0,B35 gleccserek és jéghegyek 28 500 oon 2,15 a hidroszféra víztartalma 12 700 0,001 óceánok és tengerek 1 300 000 000 97,2 Atomokkal a só ellen A -tengervíznek édesvízzé való átalakításában az előállítási költség játssza a íő szerepet. A Szovjetunióban például, ahol már több berendezés működik a víz sótartalmának eltávolítósára, egy köbméter édesvíz nyerése körülbelül egy rubelbe kerül. Legújabban ezért az atomreaktorokat kívánják kihasználni víznyerésre. A Kaspi-tenger partján felállítanak egy kísérleti atomreaktort, amely gyors neutronokkal fog működni, teljesítménye egymillió kWó lesz, s ipari célokat fog szolgálni. Az ezzel a reaktorral üzemeltetett erőmű háromféle feladatot fog teljesíteni: kibővíti a magtüzelőanyag termelését, villamos energiát szolgáltat, s egyúttal hozzáiárul a tengervíz sótartalmának elvonásához. Az erőmű mellett működő „vízgyár" naponta akár 180 000 köbméter édesvizet szolgáltathat, s közben a víz ára köbméterként nem több 2—3 kopeknál. Az UNESCO nem teljes adatai szerint a világon ma 15 ország 80 különböző szervezete foglalkozik a tengervíznek édesvízzé való átalakításával. Ebből is kitűnik e kérdés megoldásának fontossága. Az amerikai és a szovjet tudósok együtműködése és az atomenergia „bevetése" kétségtelenül új impulzust ad a tengerek mérhetetlen vízkészletei édesvízzé való átalakításának, és elősegíti évszázadunk egyik legkomolyabb problémájának megoldását. JCuÜíUa [ubomír Kellenberger rajzai, grafikái és karikatúrái Kellenberger a hazai fehér-fekete művészet egyik jónevű képviselője. Négy évvel ezelőtt találkoztunk az érzékeny meglátású művész egyéni kiállításán — vietnami atmoszférát éreztető képsorozatával. Érdeklődése következetesen az ezer arcú élet fe lé fordul, s annak szerény motívumait is művészi látomássá tudja fokozni. A bratislavai Majernik Galériában megrendezett jelen tárlat anyaga az elmúlt négy-öt óv munkáiból áll. Szé. les ecsetvonású rajzain, linómetszetein és színes kőrajzain elkalandozik a Vág megkapóan festői szakaszaihoz. Sűrítve, olykor szinte a kínai tussrajzok szűszavúságával rögzíti a megfékezett, de még így is regényes folyót. Tömörítő képalkotással idézi a képzeletét erősen foglalkoztató tengert, a kis kikötőket, halászcsónakokat, árbocukon megülő sirályokat. Változatlanul sugalmazza közvetlen környezete, a modrai táj. Lírai hangvétellel érzékelteti a szőlőskertek első tavaszi moccanásait, a szelíden összeboruló tőkék között, az est homályában sétáló fiatal emberpárt. A „Szüret" allegóriáját lendületes barokkos gazdagsággal fogalmazta meg. Élmény erejű, átgondolt szerkezetű külön sorozatot szentel a felkelés eseményeinek. Stefan Žáry egyik verseskötetének finom Illusztrációi a költővel kongeniális grafikusra utalnak. Tiszta grafikai eszközökkel, formált portréin hamvas, mai fiatal leányarcokat örökít meg. Az állatvilág bizalmas is-merőseként tüntetik fel a néhány szellemes ecsetvonással odavetett Bakkecske s a Száguldó időt jelképező, ritmikus mozdulatú lovak. Gyors és könnyed vonalú gúnyraji zain enyhén kicsúfolja a mai szlovák irodalom néhány ifjú képviselőjét, s ötletes karikatúrában emlékezik meg a hazánkat meglátogató Sartre-ról és Simoné Beauvoir-ról. Ľubomír Kollenberger, a grafika értő és érző mestere céltudatosan törekszik korszerű formai megoldásokra, mint összegezőbb kifejezésmódra. A szépséget nemcsak keresi, hanem meg is találja, anélkül, hogy, elzárkóznék a világ valóságától. BÄRKANY JENÖNÉ Bach: Karácsonyi oratórium A Szlovák Filharmónia dr. Rafter Lajos karmester vezénylésével és a Filharmónia énekkarának közreműködésével Johann Sebastlan Bach Karácsonyi oratóriumának előadásával fejezte be Bratislavában az 1964. esztendő bérletsorozatát. Filharmóniánk értékes kulturális feladatot teljesített azzal, hogy a nagy mester kimeríthetetlen művészi örökének egyik gyönyörű hajtását élő frisseségben átnyújtotta hallgatóinak. A zsúfolt terem nagy érdeklődéssel várta az oratórium előadását. A Karácsonyi oratórium hat kantátából áll. A kantáták a három karácsonyi ünnepnapra, újévre, újév első vasárnapjára és háromkirályok napjára készültek. A mű 1734-ben Bach személyes vezetése alatt ebben a lormában került előadásra. Bach a hat kantátát később Karácsonyi oratórium címmel egésszé fogta össze. Ismert tény, hogy a Karácsonyi oratórium nagyrészt nem erre az alkalomra készült kompozíciókból áll. Bach korának szokását követve néha vallásos szövegre is felhasználta a zenét, amit eredetileg világi témára komponált. Johann Sebastian Bachnak, a muzsika legérzőbb szívű költőjének és egyben legnagyobb tudósának zenéjét csodálatos belső egység, „egyetemes érzés" hatja át, bizonyára ezzel magyarázható, hogy az oratórium zenéje az ünnepi öröm általános emberi érzését tolmácsolva hiánytalanul illik a karácsonyi szöveghez, fennkölt hangulatában sugárzó ünnepélyességgel kíséri végig a hallgatót az örömteljes karácsonyi történésen. Az est karmesterét, dr. Rajtért művészi feladata megoldásában mély komolyság hatotta át, belső azonosulása a Bach-zenével „vitte" a zenekart, az énekkart és a szólistákat. A Szlovák Filharmónia vegyeskara szép hangzással, „egységes érzéssel" szólaltatta meg a kifejezésben gazdag kórustételeket. Ez a bizonyos egységes érzés énekkarunk egyik legnagyobb erőssége. Minden énekes úgy énekli szólamát, lelkesen és belefeledkezve a zenébe, mintha egyesegyedül rajta nyugodna az előadás felelőssége. Ez a hivatástudat adja meg produkciójuk szuggesztivitását. A betanítás nagy munkájáért Ján Mária Dobrodinskýt illeti elismerés. A vokális kvartettet tolmácsoló vendégművészekben a karmester méltó, előadó-gárdára talált. (Christiane Sorell, szoprán, Bécs, Véra Soukupová, alt, Prága, Kazimierz Pustelak, tenor, Varsó és Siegfrted Hausmann, baszszus, Berlin). A világ különböző tájairól érkező szőlistaegyüttes a Bachzene világában egy nyelven beszélt, megértette, és kiegészítette egymást. Melegen kiviruló drámai altjával Véra Soukupová a kvartett egyik erősségét alkotta. Megnyerő, finom lényével, átélt előadásával Christiane Sorell is megtalálta az utat a hallgatósághoz. Kazimierz Pustelak szép és helyes értelmezéssel állította zengő tenorját a Bach-muzsika szolgálatába, Siegfried Hausmann biztos énektudással és vonzó, élő megformálással tette élvezetessé előadását. A Karácsonyi oratórium meghallgatása után friss értelmet nyernek a nagy mester egyik életrajzírójának szavai: „Most, kétszáz esztendő után mélységes méltánylással, kegyeletes megértéssel tudja és vallja a világ a bachi örök érdemeket. Azt, hogy korokat zárt le és korokat nyitott meg: az előző idők minden muzsikájának minden útja őbenne fut össze és belőle indul ki minden utána következő kor zenéje. Bach összeköt múltat és jövőt." Havas Márta C Aranykezű Mária címmel színes szovjet mesefilm készül. A film az orosz népmesék kedves motívumaira épül, mondanivalója emberséges, tanulságos. • Ismét tilos a taps a párizsi Comedie Francaise-ben. Az Andromaque felújításán plakátok és hangszórók figyelmeztették a közönséget, hogy a darab befejezése előtt tilos minden tetszésnyilvánítás. • Marlene Dietrich belépett a Gema nevű egyesületbe, amely a zeneszerzők és szövegírók érdekeit képviseli. Három jelentéktelennek mondható sanzon-szöveget írt. Szalagavató... Régi diákhagyomány a szalagavató, amit ai érettségi előtti utolsó állomásnak is nevezhetnénk. Az érettségire készülő diákot mintegy „hivatalosan" előléptetik és kabátján ezután zöld szalagot visel. A szenei középiskola negyvenkét „véndiákja" a napokban tartotta szalagavatóját. Velük együtt csaknem kétszázan ünnepeltek: szülők, testvérek, jóbarátok. Nagy volt a meghatódottság. Nem csekélység „hivatalosan" is érett emberré válni. Nem olyan eyszeri1 átlépni az élet küszöbét és a derűs diákálmok, ábrándok helyett szembetalálni magunkat az élet valóságával. A szalagavató: rádöbbenés, figyelmeztetés. Negyvenkét lány és fiú. Maguk sem tudják: gyermekek-e, vagy jelnőttek már; félig ezek, félig azok. Vidámak, derűlátók és szépek. Előttük az élet: a jövő. ök már egy új nemzedék pillérei. Még titokban tartják, de kivétel nélkül mtndanynyian pályát választottak már. Legtöbben a Műszaki Főiskolára készülnek, ketten orvosok szeretnének lenni, van akt ápolónőnek készül, többen nevelők, pedagógusok akarnak lenni. Negyvenkét ember vágyát, elképzelését nehéz megjegyezni. Bár valóra válna minden álom ...! Rajtuk múlik csupán: az akarat mindent legyőz.' S ebben nem szűkölködnek a szenei „véndiákok". Herdics Jánosnak, az iskola igazgatójának is az a véleménye: szorgalmas diákok járnak a középIskola harmadik osztályába. Az elkövetkező évek majd megmutatják, kiből lett mérnök, tanár, ápoló, orvos stb. Egyelőre meg kell küzdeni a hátralevő öt hónappal, utána az érettségivel; s azután a többivel. A szalagavató alkalmából negyvenkét diák megfogadta, hogy az érettségire becsülettel felkészül. Mert ahhoz, hogy a diákálmok valóra váljanak, győzni kell; s győzni érdemes, mert az élet elragadóan szép... SZAB0 TIBOR 1984. december IS. * ÜJ SZÓ 5